Biztonságpiac

Dávid Zoltán alezredes elmondta, a pénzügyőrök egy rendszám nélkül közlekedő mikrobuszt ellenőriztek Kékcsén, a jármű rakterében bukkantak rá a dohányárura és egy dohányvágó gépre. A sofőr lakhelyén megtartott házkutatás során további több száz kilogramm, vágásra előkészített leveles dohányt találtak.

A körülbelül 31 millió forintot érő dohányárut lefoglalták, a tulajdonos ellen költségvetési csalás miatt tettek feljelentést. A sajtóreferens megjegyezte, a másfél tonna dohányból mintegy hetvenezer doboz cigarettát állíthattak volna elő.

The post Vágott dohányt foglalt le Szabolcsban a NAV appeared first on .

A tárca közlése szerint Charles W. Ray admirálisnak, az amerikai parti őrség parancsnok-helyettesének vírustesztje pozitív lett, és ezért mindenki, aki kapcsolatba került vele, karanténba vonult. A parti őrség közleménye szerint az admirális fertőzésének enyhe tünetei vannak.

Karanténban van Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője, a helyettese, John Hyten tábornok, és önkéntes karanténba vonultak a szárazföldi haderő, a haditengerészet és a légierő parancsnokai is. Ugyancsak elkülönítette magát Paul Nakasone, a kiber-parancsnokság vezetője.

Hoffman szóvivő szerint nem tudni, hogy a parti őrség helyettes parancsnoka hol fertőződhetett meg. Kedden valamennyi, már karanténba vonult katonai vezetőn elvégezték a koronavírus-tesztet, de eddig mindegyik negatív lett, és senkin nem is jelentkeztek a fertőzés tünetei.

A legfelsőbb katonai vezetők körében eddig senki nem fertőződött meg, jóllehet az amerikai aktív és tartalékos haderőnél eddig több mint 47 ezer katonánál diagnosztizálták a vírusfertőzést, 625 katona kórházi kezelésre is szorult, és nyolcan belehaltak a fertőzés szövődményeibe.

The post Karanténban van az amerikai vezérkari főnökök és a katonai csúcsvezetők jó része appeared first on .

Keresztes Imre azt írta: a főügyészség emberölés előkészületének bűntette miatt nyomoz az ügyben. A gyanú szerint a fiatal férfi péntek délután a bevásárlóközpontnál lévő pályaudvaron egy rendőr mögé lépett, és megpróbálta elvenni a fegyverét a derékszíján lévő tokból. A rendőr a mozdulatot észlelve ezt megakadályozta, bár az elkövető többször is megpróbálta kirántani a fegyvert. A többi rendőr ezután a férfit megbilincselte.

Az ügyészség szerint a 24 éves gyanúsított célja az volt, hogy a szolgálati lőfegyvert és a benne lévő lőszereket megszerezze, majd a rendőröket megölje. A férfi elismerte, hogy meg akarta szerezni a fegyvert, azt azonban tagadta, hogy meg akarta volna ölni őket. A fiatalember és védője panasszal élt a gyanúsítás ellen.

A Központi Nyomozó Főügyészség indítványozta az őrizetbe vett gyanúsított letartóztatását, ezt a bíróság hétfőn el is rendelte, a végzést pedig az eljárás valamennyi szereplője tudomásul vette.

The post Letartóztattak a férfit, aki megpróbálta elvenni egy rendőr fegyverét appeared first on .

Ruszin Romulusz, a Honvédelmi Minisztérium humánpolitikai államtitkára a képzés keddi zalaegerszegi bejelentésekor elmondta: országszerte több mint hetven iskolában folyik már kadétképzés valamilyen szinten, szeretnék elérni, hogy ezzel a tanulási lehetőséggel minél jobban lefedett legyen Magyarország.

A zalaegerszegi képzés kiváló példája a magyar haderőfejlesztési program átgondoltságának, hiszen a közeljövőben a városban harcijárműgyártás indul és a szükséges ismeretek oktatása is megvalósul – jelezte az államtitkár. Úgy fogalmazott: a honvédelem nemzeti ügy, minden magyar ember felelőssége. “Mindenkinek meg kell értenie, miért fontos a XXI. században is a honvédség, és miért van szükség a magyar katonákra határon belül és kívül”.

Amikor valaki “önként vállalja, hogy élete árán is megvédi Magyarországot és a polgárait”, annál nemesebb cél kevés van – hangsúlyozta a HM államtitkára. A zalaegerszegi képzés keretében felkészítik a fiatalokat arra, hogy a XXI. századi technológiában készítőként, alkalmazóként vegyenek részt, ezért zajlik a képzés a mechatronikai oktatás részeként, a magyar hadiipar jövőjét is meghatározva. A végzős diákok ezután továbbtanulhatnak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen vagy bármilyen műszaki egyetemen – jegyezte meg Ruszin.

Németh Dezső, a képzésnek helyet adó Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Munkácsy Mihály Technikumának igazgatója arról beszélt, hogy az intézményben fakultációs szinten már oktatnak katonai alapismereteket, amelynek gyakorlati részét – mint a fegyver- és alaki ismeretek vagy a tereptani ismeretek – a honvédség közreműködésével végzik. A honvédkadét-szakképzést a már egy éve tartó előkészületek után a 2021-22-es tanévtől vezetik be Zalaegerszegen.

The post Honvédkadét-szakképzés indul Zalaegerszegen appeared first on .

A francia, a belga és a brit bíróságok kérése alapján indított, egyesített ügyekben hozott ítéletében a luxembourgi székhelyű uniós bíróság hozzátette, hogy csak súlyos bűncselekmények elleni küzdelem esetén, amikor egy tagállam a nemzetbiztonságára leselkedő súlyos fenyegetéssel szembesül, térhetnek el attól a kötelezettségtől, amely a hírközléssel kapcsolatos adatok titkosságának biztosítását írja elő.

Az ilyen veszélyek megelőzésére a tagállamok előírhatják a személyes adatok célzott megőrzését, valamint azok továbbítását is. Az alapjogokba való ilyen beavatkozásnak, az adatok általános és válogatás nélküli megőrzésének azonban az EU-bíróság szerint feltétlenül csak a szükséges időre kell korlátozódnia, valamint hatékony biztosítékokkal kell járnia, amelyet bíróságnak vagy független közigazgatási hatóságnak kell ellenőriznie.

Az internetes kommunikációs forrásokhoz rendelt IP-címek, illetve az elektronikus kommunikációs eszközök felhasználói identitására vonatkozó más adatok megőrzésére nem vonatkozik külön határidő – tette hozzá az uniós bíróság.

The post Uniós jogot sért az elektronikai eszközökön tárolt adatok általános megőrzésének kötelezettsége appeared first on .

Bércesi Zoltán közleményében felidézi: a galamboki férfi 2018 novemberében ittas állapotban volt, amikor lakásából a közeli presszóba igyekezett. Útközben szembetalálkozott az ugyancsak ittas ismerősével, akivel egyébként jó viszonyban volt. A vádlott az ismerősét a mellkasán hirtelen nagyobb erővel meglökte, amitől a férfi hanyatt esett, és feje az esés lendületétől a járdának csapódott. A földre került és eszméletét vesztett áldozatát a vádlott kikerülte és folytatta útját a presszó felé.

A fejsérülést szenvedett férfi valamivel később magához tért, hazagyalogolt, majd az esti órákban elaludt. Másnap reggel azonban nem ébredt fel, testvére a háziorvost hívta, aki már csak a halál beálltát tudta megállapítani.

Az első fokon eljáró Zalaegerszegi Törvényszék a vádlottat halált okozó testi sértés miatt öt év börtönbüntetésre ítélte. A védelem fellebbezése miatt másodfokon a Pécsi Ítélőtábla elé került ügyben – a fellebbviteli főügyészség indítványával egyetértve – az ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú elmarasztaló ítéletet.

The post Nem vicc: két, jó viszonyban lévő ittas galamboki találkozott, öt év börtön lett a vége appeared first on .

A közlemény szerint az emberrablók – akik közül négy feltételezett elkövetőt a budapesti nyomozók júliusban elfogtak – egy férfit hurcoltak el otthonából, majd összeverték, és szabadon engedéséért húszmilliós váltságdíjat követeltek. Az ügy miatt most elfogatóparancsot adtak ki a 47 éves Vujkov Ákos és a 40 éves Bereczki Zoltán Róbert ellen.

Kifejtetté: július 6-án délelőtt az emberrablók megjelentek egy 44 éves férfi XIV. kerületi házának garázsánál, ahol megverték, majd egy autó hátsó ülésére tuszkolták és egy műhelybe vitték. A férfinak a műhelyben – hogy ne tudjon elmenekülni – eltörték a lábát, ezután baseballütővel és vascsővel még több ütést mértek rá, így eltört a kulcscsontja, az arccsontja és a testén számos zúzódás keletkezett.

A gyanú szerint az emberrablók a férfit azzal fenyegették meg, hogy ha nem szerez húszmillió forintot, akkor elássák és a családján is bosszút állnak; végül a férfitől nem sikerült pénzt szerezniük és másnap a Gyömrői úti felüljárónál szabadon engedték.

A BRFK azt kéri, hogy aki Vujkov Ákos vagy Bereczki Zoltán Róbert tartózkodási helyével vagy a bűncselekménnyel kapcsolatban információval rendelkezik – akár névtelensége megőrzése mellett -, tegyen bejelentést a nap 24 órájában elérhető Telefontanú zöldszámán, illetve a 112-es, díjmentes segélyhívó számon.

The post Két férfit keres a rendőrség emberrablás miatt appeared first on .



Mint írták, a rendőrök délelőtt akarták megállítani az autóst gyorshajtás miatt, sikertelenül. Üldözése során előbb egy járőrkocsinak ütközött, majd egy másik rendőrautó miatt jelzőlámpának ment, végül egy harmadik autóval karambolozott; kocsijából kiugrott és futva próbált menekülni, de a rendőrök elfogták.

A fiatalemberről kiderült, hogy nem rendelkezik vezetői engedéllyel, a vele szemben elvégzett drogteszt pedig pozitív lett. A hivatalos személy elleni erőszak elkövetésének tényét az ügyészség vizsgálja.

A BMRFK azt is közölte, hogy Mohácson is hasonló eset játszódott le hétfő este, miután a Duna-parti városban egy 37 éves férfi hajtott tovább közúti ellenőrzéskor. A járőrök követni kezdték az autóst, aki pár perccel később belehajtott egy parkoló autóba, majd kiszállt a járműjéből, és ő is futva próbált menekülni. A vezetéstől már korábban eltiltott férfi autójában kábítószergyanús anyagot találtak és a vele szemben alkalmazott drogteszt szintén pozitív lett.

The post És még ez is: jogsi nélkül tört össze három rendőrautót a drogos appeared first on .

Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a terroristák átszivároghatnak az Azerbajdzsánnal és Örményországgal szomszédos államokba, köztük Oroszországba is. Rámutatott, hogy az SZVR értesülései szerint a térségbe ezerszámra érkeztek olyan terrorszervezetek tagjai, mint az an-Núszra Front, a Fikrat al-Hamza és a Szultan Murad, valamint jelen vannak szélsőséges kurd csoportok is.

A kémfőnök “alapvetőn új külső tényezőnek” nevezte, hogy Törökország nyíltan és egyértelműen Azerbajdzsánt támogatja.

Nariskin úgy vélekedett, hogy a nemzetközi közösség közreműködésével a konfliktusban szemben álló felek be fogják szüntetni a harci cselekményeket és vissza fognak térni a tárgyalóasztalhoz. Oroszország számára – az EBESZ-nek a konfliktusban közvetítő minszki csoportja társelnöki minőségében – megengedhetetlen egy újabb háború a térségben.

“Számunkra távolról sem közömbös az sem, hogy a harci cselekmények közben a számunkra baráti örmény és azeri nép képviselői halnak meg” – tette hozzá.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak nyilatkozva ismételten hangot adott a Kreml aggodalmainak, valamint fegyvernyugvásra és tárgyalásra szólított fel. Mint mondta, Oroszország egyike azoknak az országoknak, amelyek közvetíthetnek a konfliktusban, de jelenleg nem kell nagyobb aktivitást elvárni tőle.

Az orosz médiában megszólaló biztonságpolitikai szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a szíriai vereségük után török segítséggel a Dél-Kaukázusban megjelenő iszlamista erők megkísérelhetik lángba borítani az Oroszországhoz tartozó észak-kaukázusi köztársaságokat.

Ebből a szempontból is jelentősége van annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn Szergej Melikov 55 éves szenátort, volt katonai hírszerzőt és terrorelhárítót, az orosz nemzeti gárda nyugállományú tábornokát, és volt észak-kaukázusi elnöki megbízottat nevezte ki a nemzeti és vallási szempontból sokszínű Dagesztán ügyvezető kormányzójává.

A régió eddigi vezetője, a 71 éves Vlagyimir Vasziljev, aki a politikai karrierjét megelőzően a szervezett bűnözés elleni küzdelemben szerzett érdemeket és belügyminiszter-helyettes is volt, elnöki tanácsadó lett.

The post Orosz kémfőnök: új hídfőállása lehet a terroristáknak a Dél-Kaukázus appeared first on .

Az ügy “központi része” egy dél-alföldi húsipari cég felhasználásával elkövetett adócsalás – írták. A társaság irányítói egyúttal több külföldi cégnek is tulajdonosai, ezért a NAV és a főügyészség nemzetközi szervezetek – így az Europol és az Eurojust – bevonásával, külföldi hatóságokkal együttműködve göngyölítette fel az ügyet.

A Bács-Kiskun megyében vágóhidat működtető cég kisebb mértékben saját munkaerőt, nagyrészt pedig alvállalkozókat vett igénybe. Utóbbiak a szolgáltatásaikat áfával növelten számlázták ki. Ténylegesen azonban munkaerő-kölcsönzésről volt szó, vagyis az alvállalkozói szerződés valótlan tartalmú volt. Ennek az volt a célja, hogy a foglalkoztatottak után az adó és a járulék megfizetését elkerüljék, valamint a húsipari cégnek áfás költségszámlákat “produkáljanak” – olvasható a közleményben.

A színlelt ügyletek és az adóelkerülés haszonhúzója a húsipari cég volt, a munkaerőt biztosító társaságok ehhez nyújtottak segítséget – írták.

A húsipari cég irányítói olyan vállalkozókat vettek igénybe, akik fiktív számlákkal kerülték meg az adófizetést, a munkavállalókat pedig a tényleges fizetésüknél kisebb összegre jelentették be, így csökkentve járulékköltségeiket.

Az alkalmazottak fizetésének egy részét ráadásul “adómentes” utalványban adták, amit szinte azonnal vissza is váltottak készpénzre, további adóforintokat csalva el a költségvetésből – fogalmaztak.

A NAV nyomozói 2018 áprilisától tizenegy akcióban 217 helyszínen tartottak házkutatásokat.

A húsipari cég irányítói nyolc év alatt 6,1 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek. A cég tulajdonosai és az ügyvezető ezt az összeget a vádemelés előtt önként visszafizették a NAV-nak, vagyis a teljes kár megtérítették.

A húsipari cég tulajdonosa és ügyvezetője bűnügyi felügyelet alatt áll, a tulajdonos szintén vádlott fia pedig letartóztatásban várja a tárgyalást.

Negyvenhét – köztük egy külföldi – vállalkozással szemben rendeltek el büntetőjogi intézkedést: pénzbírságot, illetve cégmegszüntetést.

The post Hatmilliárdos adócsalás miatt vádat emeltek száztíz ember ellen appeared first on .

A közleményben kiemelték, a megállapodással a felek hatékonyabban tudnak majd együttműködni a szervezett bűnözés speciális területe, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozás elleni küzdelemben.

Az OTP-csoport kilenc olyan országban van jelen leánybankjaival, amelyben a SELEC is tevékenykedik. Az együttműködésnek köszönhetően hatékonyabbá és eredményesebbé válhat a határokon átnyúló pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni küzdelem. A fellépést a mesterséges intelligencia, illetve a Big Data adatbázisok is képesek hatékonyan segíteni – írják a közleményben.

A SELEC tagja Albánia, Bosznia Hercegovina, Bulgária, Görögország, Észak-Macedónia, Moldávia, Montenegró, Románia, Szerbia, Törökország, Magyarország, a gyors információcserét és közös regionális aktivitásokat lebonyolító szervezetként – többek között -, a határokon átnyúló, szervezett bűncselekményekkel veszi fel a harcot – tájékoztatott az OTP.

The post Együttműködési megállapodást kötött az OTP és a Délkelet-európai Rendészeti Központ appeared first on .

Stoltenberg a Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatón hangsúlyozta: “rendkívül fontos, hogy minden félnek nagyon világos üzenetet közvetítsünk arról, hogy azonnal be kell szüntetniük be a harcot, és hogy támogatnunk kell minden erőfeszítést annak érdekében, hogy békés, tárgyalás alapú megoldást találjunk”.

A NATO-főtitkár leszögezte: az azeri-örmény konfliktusnak nincs katonai megoldása. A NATO-t mélyen aggasztja az ellenségeskedés eszkalációja – közölte Stoltenberg, majd aláhúzta: azt várja Ankarától, Baku legfőbb szövetségesétől, hogy felhasználja befolyását a feszültség csillapítására.

Cavusoglu a sajtótájékoztatón azt sürgette, hogy a nemzetközi közösség és a NATO szólítsa fel Örményországot: mihamarabb vonuljon ki Azerbajdzsán területéről. Más lehetséges megoldása nincs ennek a problémának – hangoztatta. A török diplomácia vezetője egyúttal úgy vélte, hogy “lényegében háborús bűn az, hogy Örményország közvetlenül civileket is célba vesz”.

Az azeri és az örmény erők között szeptember 27-én robbantak ki a harcok Hegyi-Karabah miatt. Mindkét országban rendkívüli állapotot hirdettek, és mozgósítást rendeltek el. A harcok örmény források szerint eddig több mint kétszáz halálos áldozatot és sebesültet hagytak maguk után, az azeri fél hétfő reggel 24 civil halálos áldozatról és 121 sebesültről számolt be.

A nagyhatalmak – Oroszország, az Egyesült Államok és az Európai Unió – egyelőre hasztalanul próbálják rávenni a szembenállókat a harcok beszüntetésére.

Stoltenberget a nap folyamán később Ankarában még Recep Tayyip Erdogan is fogadja az államfői palotában.

The post A NATO-főtitkár azonnali tűzszünetre szólította fel az azeri és az örmény erőket appeared first on .

A legfőbb bírói fórum azt követően küldte közleményét, hogy az Országgyűlés honlapján nyilvánosságra hozták, Áder János köztársasági elnök Varga Zsolt András bírót jelöli a Kúria elnökének.

A közleményében felidézték: a Kúria elnöke az öt legfőbb közjogi méltóságának egyike, akit a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával választ kilenc évre. Mint írták, Darák Péter kilenc éves elnöki megbízatása 2020. december 31-ig szól.

A Kúria a magyar igazságszolgáltatási és közjogi hagyományok tiszteletben tartása mellett biztosítja az ítélkezési gyakorlat magas színvonalát, egységét, kiszámíthatóságát, és törekszik az igazságosság érvényesítésére. Működési és szervezeti rendszerét az átláthatóság és hatékonyság, valamint a bírói hivatásrend által elfogadott értékek és etikai elvek szem előtt tartásával alakítja ki – tették hozzá.

A közleményben kiemelték: a Kúria elnökének számos speciális hatásköre van, többek között vezeti és képviseli a Kúriát, évente beszámol az Országgyűlésnek a Kúria által a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében kifejtett tevékenységéről, véleményezi a Kúria tekintetében a bíróságok költségvetésére vonatkozó javaslatot és az annak végrehajtására vonatkozó beszámolót. Emellett költségvetési, gazdálkodási feladatokat lát el a Kúriát illetően, munkáltatói jogokat gyakorol a Kúria bírái és munkatársai felett, irányítja és ellenőrzi a Kúria további vezetőinek igazgatási tevékenységét, ellenőrzi a Kúria vonatkozásában az eljárási határidők megtartását és gondoskodik az ügyviteli és igazgatási szabályok megtartásáról.

Ezek mellett a Kúria elnöke az OBH elnöke által meghatározott alapelveknek megfelelően szervezeti és működési szabályzatot készít, meghatározza a Kúria munkatervét és munkarendjét, jóváhagyja az ügyelosztási rendet, a Kúria kollégiumainak munkatervét és ellenőrzi megtartásukat. A Kúria elnökének feladata továbbá a bírói testületek működési feltételeinek biztosítása, összehívja a Teljes Ülést és a vezetői értekezletet, továbbá az érdekképviseleti szervek jogainak gyakorlását. Ezeken túl kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnál a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát, és meghatározott körben az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények megtartásának vizsgálatát is.

A Kúria elnöke vezetheti a jogegységi panasz tanácsot, lehetősége van jogegységi eljárás kezdeményezésére és joggyakorlat-elemző csoportok felállítására. Egyes feladatait a Kúria elnökhelyettese, a Kúria főtitkára, valamint a Kúria főtitkár-helyettese közreműködése útján is gyakorolhatja.

Mindazonáltal a Kúria elnöke nem utasíthat sem más bíróságot, sem a Kúria adott ügyben eljáró tanácsát, az ügy érdemi elintézésébe nem avatkozhat bele, befejezett ügyet nem vizsgálhat felül, és nem vehet el ügyet annak jogszerűen kijelölt bírájától illetve bírói tanácsától – közölte a legfőbb bírói fórum.

The post A Kúria mindent megtesz, hogy a hivatali átadás gördülékenyen legyen appeared first on .

Varga a kinevezése esetén Darák Pétert váltja, aki 2021. január 1-éig tölti be a pozíciót. A Kúria elnökét az Országgyűlés választja meg az államfő javaslatára, kilenc évre, titkos szavazással.

Varga az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett jogászként 1995-ben, később ugyanitt szerzett PhD fokozatot is, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen habilitált. 2012 óta egyetemi tanár, emellett katekéta, lelkipásztori munkatárs.

Több fővárosi ügyészségen is dolgozott, majd az Országgyűlési Biztos Hivatalába került, ahol idővel hivatalvezető lett. Két alkalommal, összesen mintegy tíz éven át tevékenykedett a legfőbb ügyész helyetteseként, majd a Velencei Bizottság tagja lett. 2014 szeptemberétől alkotmánybíró. 2017 és 2019 decembere között a Velencei Bizottság Nemzetközi Jogi Albizottságának alelnöke, majd az Alkotmányírósági Albizottságának alelnöke lett.

Július 1-je óta határozatlan időre kinevezett bíró. Emellett a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének tagja, valamint az Európa Tanács mellett működő CPGE, valamint CCPE tudományos tanácsadója.

Tagja a Közigazgatási Továbbképzési Kollégiumnak, valamint az országgyűlési biztos Civil Konzultációs Testületének. Ugyancsak tag a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Doktori és Habilitációs Tanácsában, valamint számos szerkesztőbizottságban. Tagja az European Law Institutnak.

The post Varga Zsolt Andrást jelölik a Kúria elnökének appeared first on .

A Budapesti Rendőr-főkapitányság közleménye szerint az 53 éves férfi a villamoson hangosan hallgatta a zenét, ezért szólt rá az egy utas. A férfi ekkor övtáskájából elővette a fegyvert, hadonászott vele, majd ráfogta az őt csendre intő nőre. Az eset során senki nem sérült meg, a férfi a fegyverrel nem lőtt.

A férfi a Vörösvári úton leszállt a villamosról. A rendőrök a Bécsi út és Farkastorki út kereszteződésénél elfogták. A járőrök a budapesti férfinél megtalálták a riasztófegyvert is. Fegyveresen elkövetett garázdaság miatt indítottak ellene nyomozást, elszámoltatása folyamatban van – írta közleményében a rendőrség.

The post Gáz-riasztófegyverrel fenyegetőzött egy férfi az 1-es villamoson appeared first on .

A hamburgi rendőrkapitányság és a tartományi rangú város ügyészségének közös közleménye szerint a vasárnap elkövetett bűncselekmény feltárásán “az ügy jelentősége és a lehetséges szélsőséges háttér miatt” a tartományi bűnügyi hivatal államvédelmi osztálya dolgozik.

A gyanúsítottnak – egy 29 éves német állampolgárságú, kazahsztáni származású férfinak – a nyomozás első megállapításai szerint nem voltak társai, és eddig nem volt rendőrségi ügye. Lakását átkutatták, lefoglaltak adathordozókat, amelyek vizsgálatát még nem zárták le. Azt sem állapították még meg, hogy miként jutott hozzá a bűncselekmény idején viselt német katonai egyenruhához.

Az eddig rögzített adatok szerint a férfi vasárnap délután a hamburgi zsidó közösség temploma (Synagoge Hohe Weide) előtt egy gyalogsági ásóval rárontott egy 26 éves, zsidó vallású fiatalemberre, aki súlyos fejsérüléssel kórházba került. A feltételezett elkövetőt a helyszínen elfogták. A rendőrség és az ügyészség közleménye szerint egyik zsebében találtak egy cetlit, rajta egy kézzel rajzolt horogkereszttel.

Az incidensről elsőként a Süddeutsche Zeitung (SZ) című országos lap és két regionális közszolgálati médiatársaság, a Norddeutscher Rundfunk (NDR) és a Westdeutscher Rundfunk (WDR) közös tényfeltáró munkacsoportja számolt be, rámutatva, hogy az eset a legutóbbi súlyos németországi szélsőjobboldali és antiszemita indíttatású bűncselekmény, a hallei zsinagóga elleni tavaly októberi fegyveres támadás évfordulójához közeli időpontban történt.

A Hamburgban történteket elítélte a német politika és társadalom számos vezető szereplője. Steffen Seibert kormányszóvivő hétfői berlini tájékoztatóján Angela Merkel kancellár álláspontját ismertetve elmondta: egész Németország számára szégyenletes, hogy támadás ért egy zsidó vallású polgárt az utcán. A szövetségi kormány köszönetet mond a gyorsan és határozottan intézkedő rendőröknek, akik elfogták az elkövetőt – tette hozzá.

A legnagyobb németországi zsidó társadalmi szervezet, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának (Zentralrat der Juden in Deutschland – ZDJ) elnöke, Josef Schuster hétfői nyilatkozatában aláhúzta: “egy olyan demokratikus jogállamban, mint Németország, senkit sem hagyhat hidegen az a helyzet, hogy a zsidók egyre inkább a gyűlölet céltáblái”.

Az újabb támadás tanulságai alapján meg kell vizsgálni, hogy miként lehet erősíteni a zsidó intézmények biztonságát, és a hamburgi vezetésnek az esettől függetlenül is ki kell neveznie egy kormánymegbízottat az antiszemitizmus visszaszorítását szolgáló erőfeszítések összehangolására, követve más tartományok példáját. A ZDJ az egész társadalomtól elvárja, hogy a demokrácia, a szabadság és a zsidóság korlátozások nélküli németországi életének védelme érdekében határozottan szálljon szembe a zsidók elleni gyűlölettel – nyilatkozott a szervezet vezetője.

The post Antiszemita indíttatású gyilkossági kísérlet lehetett a Hamburgban egy zsinagóga előtt elkövetett támadás appeared first on .

Bóna Gyula ismertette: a vádlottak különböző internetes hirdetési oldalakon és egy közösségi oldal adás-vételi csoportjaiban 2017 júliusától 2019 április végéig eladásra hirdettek meg különféle termékeket, így többek között olyan mobiltelefonokat, játékkonzolokat, számítógép-tartozékokat, gyermekjátékokat, mesekönyveket, babakocsikat és ruházati cikkeket, amelyekkel nem rendelkeztek. A termékek képeit az internetről töltötték le, úgy tették hirdetésük mellékletévé.

A hirdetésekre jelentkező sértettektől előre, utalással kérték az árat, és azt ígérték, hogy a termékeket postai úton vagy futárszolgálattal küldik meg, ám később a hirdetéseket törölték, a telefont nem vették fel, és minden platformon elérhetetlenné váltak. A főügyész hozzátette: a csalók elsőként használt számlaszámát 2018 júniusiában zárolták, de ők nem hagytak fel a csalássorozattal. Hat új folyószámlát nyitottak, melyekre újabb hamis hirdetések feladásával további jogtalanul szerzett pénzösszegeket utaltattak.

A vádlottak az évek során összesen 9 millió 300 ezer forintot csaltak ki 373 sértettől. Miután 2019 májusában a férfit letartóztatták, élettársa tovább folytatta a bűncselekmények elkövetését, így további 280.000 forintot sikerült szereznie még három sértettől. Az ügyészség mindkét vádlottal szemben végrehajtandó börtönbüntetés kiszabására tett indítványt. A nő, akit korábban már szabadságvesztésre ítéltek, ugyancsak csalások miatt, különös visszaesőnek minősül.

Bóna közölte: a sértettek közül 250-en kérték káruk megtérítését, ezen túl a vádlottak mintegy 2 millió 300 ezer forint vagyonelkobzásra is számíthatnak, és több mint 300 ezer forint bűnügyi költséget is meg kell fizetniük azzal, hogy számos, tőlük lefoglalt vagyontárgy visszatartását is indítványozta az ügyészség a vagyonelkobzás és a bűnügyi költség fedezetének biztosítására.

Az ügy sértettjei csak részben voltak Nógrád megyeiek, az eljárást azonban az együttes elbírálás érdekében – az ügyeket egyesítve – a Pásztói Rendőrkapitányság folytatta le.

The post Ne utalj előre! Közel négyszáz embert csaptak be internetes csalók appeared first on .

Kiss Róbert alezredes tájékoztatása szerint közérdekű üzem megzavarása, valamint a kereskedelmi üzletekben és közintézményekben a védelmi intézkedések megszegése miatt 43 rendőri intézkedést kezdeményeztek; húsz esetben pedig nem vagy nem megfelelő módon viselték a maszkot a tömegközlekedési eszközökön. Utóbbi miatt 16 embert figyelmeztettek a rendőrök, a többi esetben pedig szabálysértési feljelentést tettek.

Az üzletekben, vendéglátóhelyen vagy más intézmény területén 23 alkalommal intézkedtek csütörtökön, amiért az emberek nem tartották be a védelmi intézkedéseket: 17 embert figyelmeztettek, hárman helyszíni bírságot kaptak, hármat pedig feljelentettek a rendőrök. A járványügyi készültségi időszak védelmi intézkedéseiről szóló kormányrendelet szeptember 21-ei hatályba lépése óta 599-szer intézkedtek a rendőrök a védelmi intézkedések megszegése miatt – tette hozzá az alezredes.

Elmondta azt is, hogy csütörtökön az ország területén áthaladásra vonatkozó szabályok megsértése miatt 58 esetben intézkedtek.

Kiss ismertette azt is, hogy csütörtökön 2787 hatósági házi karantént rendeltek el – ebből 556-ot az ország területére lépőkkel szemben -, és jelenleg 22 906-an vannak karanténban. A rendőrök csütörtökön 11 290 alkalommal ellenőrizték a karanténszabályok betartását, a karantén elektronikus ellenőrzéséhez kapcsolódó mobiltelefonos applikációra pedig 1182-en regisztráltak. A járvánnyal összefüggésben március 4. óta 472 büntetőeljárást indítottak, és 89 embert gyanúsítottak meg – tette hozzá.

A határforgalomról elmondta: Röszke autópálya-átkelőnél teherforgalomban háromórás, Beregsuránynál a belépő személyforgalomban pedig kétórás a várakozás.

The post Az intézkedések megszegése miatt 599 esetben intézkedett a rendőrség appeared first on .

Az éjszaka folyamán Facebook-oldalak és Twitter-fiókok tucatjain élő közvetítéseken számoltak be az izraeli miniszterelnök távozását követelő, a város több pontján zajló tüntetésekről, amelyeken a felvételek tanúsága szerint brutális rendőri erőszakkal tartóztatták le a demonstrálókat.

Rendőrök verték a fiatalokat, lovas rendőrök közéjük hatoltak és feléjük rúgtak, motoros rendőrök pedig számos alkalommal szándékosan olyan közel haladtak el, hogy az gázolással fenyegette a tiltakozókat.

Az éjszaka folyamán 38 tüntetőt állítottak elő, de egy kivétellel reggelre szabadon engedték őket. Emellett több száz esetben jelentős bírságot osztottak ki a koronavírus-járvány megfékezésére megalkotott jogszabályok alapján, amelyeknek újabb, szigorított változata szerint csakis egymástól két méterre, maszkban állva, húszfős csoportokban lehet tüntetni.

A Habima színháznál kezdődött tüntetéseken – a felvételek szerint – a főként fiatalokból álló tömeg a szabályokat betartva tiltakozott, és több, Tel-Avivban élő baloldali és centrista parlamenti képviselő is megjelent védelmükre, azonban a számos lovas rendőr torlódást okozott, így a tüntetők kénytelenek voltak megszegni a szabályokat.

A rendőrök egy valójában nem létező kihágás ürügyén a munkájukat végző újságíróknak is szabálysértési bírságokat osztottak ki a katonai rádió vasárnap délelőtti műsora szerint. Az este során könnyebben megsebesült egy rendőri ütéstől Ron Huldai tel-avivi polgármester is, a képet, amelyen véres karját lépked, a helyi média azonnal közölte.

“Törvényt szegnek, nem engedelmeskednek a felszólításnak, és nem oszlottak szét a felhívásra. Nem volt más választásunk, mint hogy erővel lépjünk fel. A rendőrségnek jogában áll erőszakot alkalmazni, ez a munkánk” – mondta Ziv Szagív rendőrtiszt a Jediót Ahronót című újság hírportáljának, a ynetnek vasárnap.

Szombat este becslések szerint országszerte mintegy százezer ember tiltakozott lakóhelye ezer méteres körzetében az ezen a héten elfogadott drasztikus szabályokat betartva tereken és útkereszteződésekben, valamint autópályák fölötti hidakon. Izraeli és fekete zászlókat, valamint tiltakozó feliratokat tartalmazó táblákat tartottak magasba a tavasszal megalakult, a kormányfő távozását követelő és a demokrácia védelmét hirdető “Fekete zászlós mozgalom” szervezésében.

A tiltakozók száma ezen a hétvégén jelentősen megnőtt az új, a miniszterelnök Balfour utcai rezidenciájánál rendezett eddigi tömegtüntetéseket megtiltó rendelkezések nyomán.

Az otthonuk közelében, kisebb csoportokban demonstrálók demokráciaellenesnek tartják a szigorításokat, mivel a kormányzat nem tudott felmutatni bizonyítékokat arra, hogy a tüntetések miatt terjed a koronavírus. Az egészségügyi minisztérium kimutatásai szerint a járvány jelenleg elsősorban a maszkviselési és távolságtartási szabályokat kevésbé betartó ultraortodox lakosság körében terjed.

A bírálók szerint Benjámin Netanjahu azért szavaztatta meg szerda éjjel a tüntetések korlátozását a kneszetben, hogy megpróbálja elhallgattatni az ellene irányuló, hónapok óta tartó tiltakozó mozgalmat, de az újabb korlátozás csak olajat öntött a tűzre, jelentősen megnőtt a tüntetők száma.

A július közepe óta tartó tiltakozó mozgalom egyik legfőbb jelszava, hogy nem lehet miniszterelnök olyan személy, akit törvény elé állítottak korrupció, csalás és közhivatallal visszaélés miatt, de emellett bírálják a kormányfőt a koronavírus második, nyáron kezdődött hullámának kezelése miatt is.

The post Erő alkalmazásával számolták fel a tüntetéseket Tel-Avivban appeared first on .

Állatvédők már egy hónapja figyelik az északi kacsacsőrű ceteket a nyugat-skóciai Gare Loch-öbölben. Azért akarták kiterelni őket a tengeröbölből, mivel a brit haditengerészet, a NATO és a szövetséges erők közös Joint Warrior nevű hadgyakorlatán a hadihajók szonárjának hangja károsítja a tengeri emlősöket.

Európa legnagyobb idei hadgyakorlata szombaton kezdődik és október 15-ig tart, főhadiszállása a Gare Loch partján épült Faslane haditengerészeti támaszponton lesz. A terelést a tengeri állatok megmentését 1988 óta végző alapítvány (BDMLR) búvárai vezették. Csütörtökön háromszor is próbálkoztak, azonban a tengeri emlősök vissza úsztak az öbölbe. Az alapítvány szóvivője korábban elmondta, hogy öt bálnát láttak az öbölben és néhány betért a közeli kisebb öblökbe is.

Gavin Lemon, az alapítvány önkéntese közölte, hogy kezdetben minden jól ment, sikerült egészen az öböl bejáratáig terelni az állatokat, ám azok szinte azonnal visszaúsztak. Hozzátette, hogy figyelik a helyzetet, de egyelőre nem terveznek újabb próbálkozást, hacsak nem romlik a cetek állapota. A szakemberek úgy vélik, hogy a csoportban van egy nőstény is a borjával.

The post Nem sikerült kiterelni a bálnákat a skóciai tengeröbölből, ahol hadgyakorlat veszi kezdetét appeared first on .