Biztonságpiac

Hua Csun-jing, kínai külügyi szóvivő hangsúlyozta: Kína minden felet arra kér, hogy őrizze meg a nyugalmát, és tartsa magát a megállapodásban vállaltakhoz. Hua szerint így biztosíthatnak teret a diplomáciai lépések számára, valamint a kialakult helyzet megváltoztatására.

A szóvivő elsődleges feladatként jelölte ki, hogy az Egyesült Államokat a felek közösen rávegyék, hogy feltételek nélkül térjen vissza a megállapodáshoz, és vonja vissza az Iránnal szembeni szankciókat.

Teheránban kedden hivatalosan is bejelentették, hogy Irán újrakezdte a húsz százalékos dúsítású urán előállítását a Fordóban működő, földalatti nukleáris létesítményében. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) január 1-jén közölte: Irán jelezte felé, hogy ismét húsz százalékosra dúsított urán előállítására törekszik, de akkor Teherán nem pontosította, hogy ez mikor fog bekövetkezni.

A 2015-ben aláírt, többhatalmi nukleáris megállapodás 3,67 százalékos korlátot ír elő Irán számára az urándúsítást illetően, annak érdekében, hogy Teheránnak több időbe teljen egy atombombához szükséges mennyiség előállítása, de a húsz százalékosra dúsított urán is messze elmarad még attól, hogy atomfegyverben legyen használható. Irán váltig állítja, hogy nem áll szándékában nukleáris fegyvert előállítani.

The post Az iráni atomalku betartására szólította a feleket Peking appeared first on .

A ceglédi rendőrök 2019 tavasza óta nyomoztak tehervagonok fosztogatói ellen, akik közül korábban már elfogtak négy férfit.

Hétfőn hajnalban nyolcvan – Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun és Pest megyei, valamint budapesti -rendőr kilenc ceglédi és egy fővárosi helyszínen csapott le egyszerre. A rendőrség tájékoztatása szerint Ceglédről tíz, Budapestről pedig egy embert állítottak elő, ráadásul a fővárosban több lopott terméket is találtak két jármű rakterében.

Az előállított két nő és 9 férfi közül hét embert – egy 49 éves apát, valamint 21 éves és 23 éves fiait, továbbá egy 30, egy 28, egy 39 és egy 59 éves férfit – őrizetbe vettek, akiknek kezdeményezték letartóztatását. Hozzátették: a tizenegy gyanúsított közül csak egy, a lopott áruk eladásában részt vevő, szabadlábon védekező 41 éves nő tett érdemi vallomást.

A rendőrség szerint a banda tagjai 2019 elejétől a ceglédi, az albertirsai és a ferencvárosi vasútállomáson feltörték a várakozó tehervagonokat, a lopott áruk eladásával keresett több millió forintot pedig felélték. A vagonokból nagy mennyiségű súrolószert, fertőtlenítőszert, de kerékpárokat is loptak, valamint a gyanúsítottak közül ketten decemberben elfogott társaikkal részt vettek abban a 2020 májusi ceglédi bűncselekményben, ahol több százezer forintot érő orvosi kötszereket zsákmányoltak.

Az elkövetők lakásán, tartózkodási helyén és gépkocsijaikban zálogjegyeket, nagy értékű televíziókat, okostelefonokat foglaltak le a rendőrök nagy mennyiségű dobozolt ruhanemű és egyéb termék – köztük egérpad, tolltartó, tollasütő, arclemosó kendő – mellett. Az akcióban az egyik helyszínen szabálytalan áramvételezést is észrevettek a rendőrök. A mérőeszköz kikerülésével okozott legalább ötvenezer forintos kár miatt külön büntetőeljárás indult – tették hozzá.

The post Tehervagonokat fosztogató bűnbandát fogtak el appeared first on .

Ma beszédében a különleges közigazgatási státuszú város Peking-barát blokkjának az utóbbi időben egyre sűrűbben hangoztatott, reformokat sürgető felszólításaira utalt.

A leköszönő főbíró egy vasárnapi sajtótájékoztatón hangsúlyozta: “ha bármilyen reformra szükség van, tájékoztassanak minket a részletekről, és fontolóra vesszük”. Hozzátette: “az azonban nem helyénvaló, hogy valaki egy neki nem tetsző eredmény miatt reformot követeljen”. Ma elfogadhatatlannak nevezte, hogy a reformok célja annak biztosítása legyen, hogy a kívánt eredményt biztosítsák.

Ma kijelentette: Hongkong jogállamiságához, valamint a hongkongiak szabadságjogainak biztosításához független igazságszolgáltatásra van szükség. Úgy értékelte hogy a város igazságszolgáltatása az elnöksége alatt stabilan és következetesen fenntartotta a jogállamiságot, jóllehet – ismerte el, – sokan úgy vélekednek, hogy Hongkong “sokat változott az utóbbi időben”.

Csang Hsziao-ming, a kínai Államtanács hongkongi és makaói ügyekért felelős irodájának vezetőhelyettese tavaly novemberben emelt szót az igazságügyi reformok szükségessége mellett. Csang érvelésében Henry Littont, a hongkongi fellebbviteli bíróság korábbi bíráját idézte, aki szerint a város bíróságai “a hongkongi körülményekre nem alkalmazható, külföldről átvett normákat és értékeket alkalmaznak”.

A 64 éves Ma 2010-ben vette át a Legfelsőbb Bíróság elnöki címét Andrew Litől, aki a város első főbírája volt azóta, hogy Hongkong 1997-ben a brit gyarmati uralom alól visszatért a kínai anyaországhoz. Ma helyére Andrew Cheung, a Fellebbviteli Bíróság bírája lép.

The post Hongkongi főbíró: az igazságügyi reform célja nem lehet a bírósági határozatok befolyásolása appeared first on .

A 45 éves férfi és az akkor még fiatalkorú fia múlt év február 7-én követte el a bűncselekményt. A vádlott arccal előre egy fotelba nyomta az asszonyt, majd gyorskötözővel a csuklóit hátrakötözte, miközben a fiú lefogta édesanyja kezeit. A sértett ki tudott szabadulni, majd kimenekült a házból.

A vádlott és a nő viszonya 2019-ben romlott meg, a férfi ekkortól – általában a fiuk jelenlétében – megalázta, félelemben tartotta, és megöléssel fenyegette a nőt, annak új élettársát zaklatta és bántalmazta. A férfi egy távcsöves lőfegyvert is vásárolt hangtompítóval, lőszerekkel, melyek tartására nem volt engedélye, a fegyverrel a présházuk udvarán a fiatalkorú vádlottat is lőni tanította.

Az ügyészség szerint a vádlott azzal, hogy fiatalkorú gyermekét valamennyi bűncselekménybe bevonta, súlyosan megszegte szülői feladatából eredő kötelességét, ezzel gyermeke erkölcsi és érzelmi fejlődését veszélyeztette.

Az ügyészség társtettesként, aljas indokból elkövetett személyi szabadság megsértése miatt emelt vádat a férfi és fia ellen. Az apát emellett kapcsolati erőszakkal, zaklatással, kiskorú veszélyeztetésével és lőfegyverrel visszaéléssel vádolja. A vádhatóság a letartóztatásban lévő férfival szemben fegyházbüntetést, fiával szemben próbára bocsátást szorgalmaz a Tamási Járásbíróságánál – írták.

The post Vádat emeltek egy tamási férfi ellen, aki bántalmazta volt élettársát appeared first on .

A GAMMA Zrt. több mint egy évtizede foglalkozik könnyű páncélvédettséggel rendelkező járművek fejlesztésével, gyártásával. Máig a Komondor könnyű-páncélvédettségű harcjármű család öt típusváltozatát fejlesztették ki. A nehéz terepen is kiváló menettulajdonságokkal rendelkező eszközök különböző kialakításúak lehetnek: a moduláris, cserefelépítményes elemekből széles körben alkalmazható típusok alakíthatók ki.

Az alapvetően katonai, rendvédelmi célokra kifejlesztett ballisztikai védelemmel rendelkező eszközök tesztelése, képességeinek demonstrálása során merült fel az az igény, hogy a speciális katonai vagy polgári műveleti környezetben, az élőerő szükséglet csökkentése, illetve annak védelme érdekében, vagy egyszerű rutinfeladatok végrehajtása során is szükség lenne olyan járművekre, amelyek már önállóan, csak táv- vagy önvezérléssel képesek működni. A Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontjának egyik fő kutatási iránya az autonóm rendszerek, azon belül is az önvezető járművek és az autonóm robotok. A Központban elért kutatási eredmények és tapasztalatok ígéretes ipari-piaci hasznosítási területe a katonai és katasztrófavédelmi célú járművek irányítása.

A 2024 év végéig megvalósuló innovációs projekt fő célkitűzése egy olyan nehéz terepi viszonyok között is alkalmazható, fizikai behatásokkal szemben védelmet biztosító alapjármű kifejlesztése és megépítése, amely többcélú alkalmazást tesz lehetővé és egyben biztosítja az önvezérléshez szükséges rendszerintegráció alapvető feltételeit. A tervezetten szimpla fülkés, félplatós, 4×4 hajtású jármű kialakítása mellett, a projekt magába foglalja a jármű főbb rendszereinek önvezérlést, távvezérlést lehetővé tevő kialakításának tervezését, demonstrációs rendszer szintű megépítését. A projekt során megterveznek egy a céljárműre integrálható komplex irányító rendszert, amelynek elemei a szenzorrendszer, jármű fedélzeti és járművön kívüli kommunikációs eszközök, valamint az irányítórendszer. A hardveres és szoftveres rendszerintegráció után a távvezérlési funkciókat fejlesztik ki, majd tesztelik. A kutatás-fejlesztés végső célja hogy a járművet autonóm feladat végrehajtásra is alkalmassá tegyék.

A másik fontos célkitűzés a járműhöz illeszkedő, többfunkciós feladatellátást támogató, nyitott és zárt cserefelépítmény rendszer kidolgozása és megépítése, amely lehetővé teszi a felhasználói igények alapján kialakított különleges képességekkel rendelkező felépítmények fejlesztését. A képességek bemutatása céljából, kialakítanak egy zárt felépítménybe integrált, demonstrációs rendszer szintű kémiai, biológiai, radiologia és nukleáris (CBRN) felderítő felépítményt is.

A pályázat segítségével létrejövő további kutatásoknál és fejlesztéseknél felhasználható további fontosabb szakmai eredmények:

• A távvezérlés vagy önvezérlés fejlesztésére alkalmas nehéz terepi bázisjármű kifejlesztése. A fejlesztés eredményeként létrejön egy olyan jármű, amely más hazai fejlesztőknek, kutatóintézeteknek is lehetőséget biztosít a saját megoldásaik tesztelésére vagy a már meglévő kapcsolódó termékeik bemutatására, segítve ezzel a magyarországi önvezető jármű és az azokhoz kapcsolódó felépítmény fejlesztéseket.
• A járműhöz illeszkedő, többfunkciós feladatellátást támogató, nyitott és zárt cserefelépítmény rendszer. Az akár más hazai fejlesztők által kialakítandó különleges felépítmények tervezésénél nem kell kompromisszumokat kötni az élőerő védelme miatt, a járművet és a felépítményt a feladat végrehajtására lehet optimalizálni.
• A távvezérlési rendszer logikai felépítésének összeállítása, működési algoritmusok kidolgozása során létrejött rendszerelemek. A vezérlő, irányító rendszer fizikai, illetve elektronikai védettségét szolgáló megoldások, más járműfejlesztéseknél is alkalmazhatóak lesznek.
• Kifejlesztésre kerül egy több munkahelyes irányító központ is, ami lehetőséget biztosít a járművek irányítására, a rendszereik által küldött jelek fogadására és elemzésére. Ez a megoldás más hasonló alkalmazások mellett, ahol speciális járművek mobil irányító központból történő irányítása a feladat, gyakorlatilag bármely katasztrófavédelmi vagy rendvédelmi feladatnál, nehezen megközelíthető terepen alkalmazandó, mobil bevetés irányítási központként vagy annak részeként is használható lehet.

A projekt megvalósítás tervezett kezdete 2021. január 1., a projekt zárásának tervezett befejezése: 2024. december 31. A konzorciumot a GAMMA Műszaki Zrt. vezeti.

The post Önvezérlésre alkalmas páncélos terepjárót fejleszt a GAMMA Zrt. appeared first on .

A fővárosi főügyész közölte: vádat emeltek az ellen a három fiatalkorú ellen, akik 2019 januárjában “időtöltésből” felgyújtottak egy matracot a Ráday utcai kollégiumnál; a tűz szétterjedt az épületben és egy ember halálát okozta. Közleményében Ibolya Tibor kiemelte: az ügyészség börtönbüntetést indítványoz a fiatalokkal szemben.

A vádirat szerint a fiatalok, akik közül kettő 15 éves, harmadik társuk 16 éves volt, 2019. január 23-án délután kitalálták, hogy felgyújtanak valamit. Ehhez acetont vásároltak és leszakítottak egy darabot egy köztéri plakátból. Amikor a IX. kerületi Markusovszky térre értek, meglátták a Ráday utcai kollégiumnak a tér felé eső, használaton kívüli bejáratát, aminek egy matrac volt nekitámasztva. A fiúk elhatározták, hogy ezt gyújtják fel. Azért, hogy járókelők ne legyenek a környéken, az esti órákban gyújtották fel az ágybetétet úgy, hogy az egyik 15 éves lelocsolta acetonnal és a 16 évestől átvett öngyújtóval felgyújtotta. A matracot társai takarásában gyújtotta meg.

A matrac azonnal lángra kapott, a fiúk elszaladtak. A tűz felhevítette a bejárat fémajtaját, az pedig meggyújtotta a túloldalán levő bútorzatot. A lángok szétterjedtek az épületben, és közveszély keletkezett – írta a főügyész. Hozzátette: az egyik kollégiumi szobában tartózkodó férfi későn észlelte a tüzet, majd menekülés közben a forró levegő belélegzése miatt összeesett és életét vesztette. A kollégiumból, valamint a mellette lévő társasházból összesen 140 embernek kellett kimenekülnie, az épületet a tűz után el kellett bontani.

A rendőrök pár nappal később, január 31-én elő is állították a három fiatalkorút, majd a nyomozást lefolytatták.

A Fővárosi Főügyészség a három fiatalkorúval mint társtettessel szemben halált előidéző közveszélyokozás miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre. Az ügyészség indítványozta, hogy a bíróság ítélje a vádlottakat fiatalkorúak börtönében végrehajtandó szabadságvesztésre és tiltsa el őket a közügyek gyakorlásától.

Ibolya Tibor rámutatott: a vád tárgyává tett bűncselekményt a törvény felnőttek esetén öttől húsz évig vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel fenyegeti. Azonban a bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét be nem töltött fiatalokra legfeljebb 10, a tizenhatodik életévét betöltöttre legfeljebb 15 év szabható ki.

The post Unatkoztak, gyújtogattak: leégett egy kollégium, egy ember meghalt appeared first on .

Az ügyészség a közleményében azt írta: az Európai Unión kívülről érkező árucikkek közvetett vámkezeltetésével foglalkozó gazdasági társaságok képviselője 2016-ban az egyik cég nevére kiállított üzemanyagkártyát adott át rendszeres használatra a NAV egyik akkori vezetőjének, aki azzal a saját tulajdonú gépkocsijába ingyen tankolt. A képviselőnek a kártya átadásával az volt a célja, hogy a volt pénzügyőr alezredes biztosítsa a képviselt cégek “problémamentes” vámkezelését.

A volt NAV-vezető az üzemanyagkártyával 2016 októbere és 2017 júniusa között 58 alkalommal, mintegy 850 ezer forintért tankolt. Közölték azt is: 2016 decemberében a képviselő a NAV egyik járőrével megállapodott abban, hogy a pénzügyőr a vámkezelések számához igazodó rendszeres anyagi juttatásért cserébe folyamatosan segíti az általa közvetített ügyfelek konténereinek “gördülékeny” vámkezelését.

A pénzügyőr az importáló cégeket a “képviselt” gazdasági társasághoz irányította és vállalta, hogy ezeknél a cégeknél nem folytat le szúrópróbaszerű vámellenőrzéseket. Az érintett gazdasági társaság képviselője ezen megállapodásnak megfelelően 2016 decembere és 2017 augusztusa között több alkalommal, legalább 285 ezer forintot adott át a pénzügyőr főtörzsőrmesternek. A korrupciós ügyletet a járőr akkori élettársa is támogatta, a vesztegetési pénzből ő is részesült.

A nyomozás során a volt vezető beismerő vallomást tett, míg a vámkezeléseknél eljáró pénzügyőr és élettársa tagadta a bűncselekmény elkövetését. Az érintett cégek képviselőjeként eljáró személy beismerő vallomást tett az ügyben. A volt igazgatóhelyettes terhére rótt, vezető beosztású személy által az előnyért a hivatali helyzetével visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő – áll a közleményben. Az ügyészség a Fővárosi Törvényszéken emelt vádat az ügyben.

The post Korrupció miatt vádat emeltek a NAV egyik volt vezetője ellen appeared first on .

A belga igazságügyi kamara 13 fő gyanúsítottat akart eredetileg a legsúlyosabb bűntetteket, például terrorista bűncselekményeket tárgyaló esküdtbíróság elé állítani, azonban három személy ellen ejtették a vádakat. A tíz vádlott ügyét egy perben, várhatóan szeptember elején tárgyalják.

Abdeszlamot a 2015. november 13-i 130 áldozatot követelő párizsi merényletsorozat után négy hónappal Belgiumban vették őrizetbe, és Párizsban tartják fogva.

A merényletsorozatot az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára, amelynek egy Európában, mindenekelőtt Belgiumban kiépített csoportja hajtotta végre a támadásokat. Ugyanez a hálózat csapott le 2016. március 22-én Brüsszelben, ahol 32-en vesztették életüket – köztük a három főelkövető – valamint 340-en megsebesültek, köztük két magyar állampolgár is.

The post Tíz személyt utaltak esküdtbíróság elé a brüsszeli terrortámadásokkal kapcsolatban appeared first on .

Közleményükben azt írták: a magyar rendőrség elkötelezett abban, hogy az illegális bevándorlókat megakadályozza hazánk, illetve az Európai Unió területére történő bejutásban. Ennek érdekében a Magyarország területén végzett feladatai mellett felajánlotta a támogatását a nyugat-balkáni országoknak is.

Az Észak-Macedóniába induló 56. magyar rendőri kontingens tagjait kedden Budapesten, a Készenléti Rendőrség központi objektumában Balázs László, az ORFK Határrendészeti Főosztály vezetője búcsúztatta.

A magyar rendőrök fő feladatként járőrszolgálatot látnak el a jogellenes határátlépések megelőzése és felderítése érdekében, valamint közreműködnek az embercsempészek és a határsértők előállításában. A rendőrök nemcsak a határ közvetlen közelében fognak szolgálatot teljesíteni, hanem az országon belüli utakon is. A kontingens szolgálati gépkocsikkal, éjjellátó készülékekkel, kézi hőkamerákkal, mobil hőkamerával támogatja az érintett határszakasz védelmét.

A 30 tagú észak-macedóniai egységben szolgálatot teljesítő magyar rendőrök saját szolgálati felszerelésükkel látják el feladataikat, intézkedési jogosultságukat a fogadó ország rendvédelmi szervének irányítása, felügyelete mellett gyakorolják.

Az Észak-Macedóniából hazatérő kontingens tagjai – a magánútról hazatérő magyar állampolgárokhoz hasonlóan – a negatív SaRS-CoV-2 teszt eredményéig járványügyi megfigyelés alatt maradnak, ez időre szolgálatmentességet kapnak. Esetükben a teszt költségét a rendőrség állja – írták.

The post Újabb magyar rendőri kontingens indult Észak-Macedóniába appeared first on .

Laj Hsziao-min, a pekingi székhelyű Huarong igazgatótanácsának korábbi tagjának őrizetbe vételét 2018 novemberében rendelte el az ügyészség, miután az ügyében az év áprilisában indított vizsgálat során a kínai korrupcióellenes hatóságok megállapították, hogy politikai és a pénzügyi munkára vonatkozó szabályokat is megszegett. Lajt még 2018 októberében kizárták az országot irányító Kínai Kommunista Pártból. Akkori közleményében a Párt fegyelmi bizottsága a lépést azzal indokolta, hogy Laj különböző szabályokat megszegve “vakon bővítette a vállalatot, amelyet rendellenesen működtetett, eltérítve a céget a fő feladataitól és üzleteitől”. A vizsgálat eredménye szerint Laj emellett kenőpénzeket fogadott el, visszaélt a hatalmával, közpénzekből fényűző fogadásokat, családtagjainak pedig üdüléseket szervezett, továbbá pozícióját kihasználva több nővel létesített szexuális kapcsolatot.

Az 1999-ben alapított Huarong Kína négy, állami kézben lévő vagyonkezelő vállalatának legnagyobbika. A céget eredetileg azzal a céllal létesítették, hogy súlyosan kockázatos eszközöket vásároljon reorganizációs céllal, hogy a lehető legnagyobb megtérülést érjék el a nem teljesítő adósságok kezelésére. 2013 és 2018 között azonban a vállalat nyeresége soha nem látott mértékben bővült, miután tevékenységének fókuszába az eredeti cél helyett az került, hogy kockázatos beruházásokon át saját bevételét növelje. A Huarong 2017-es éves jelentése szerint a cég nettó nyeresége 2013-hoz képest több mint 250 százalékkal nőtt. A vállalat vagyonának összértéke pedig 2017-ben elérte az 1,87 ezermilliárd jüant (85 ezermilliárd forint), ami 505 százalékos emelkedést jelentett az öt évvel korábbi állapotról. Az adatok arra is rávilágítottak, hogy a Huarong bevétele szembetűnően növekvő mértékben származott befektetésekből, miközben a kockázatos adósságokból származó vagyon kisebb mértékben nőtt.

A keddi bírósági ítélet szerint Laj összesen 1,78 milliárd jüan (80,7 milliárd forint) értékben fogadott el kenőpénzeket és ajándékokat 2008 és 2018 között, melyekért cserébe a Kínai Bankfelügyeleti Bizottságban és a Huarong vállalatban betöltött pozícióival visszaélve a többi között finanszírozással, projektmegbízásokkal, előléptetésekkel segített egyes szervezeteket és egyéneket. 2009 és 2018 között pedig, másokkal összejátszva összesen 25,12 millió jüan közpénzt sikkasztott el. A bíróság a szigorú ítéletet azzal indokolta, hogy Laj tettei aláásták az ország pénzügyi biztonságát és stabilitását, és különösen káros társadalmi hatást gyakoroltak, jelentős veszteséget okozva az államnak és a lakosságnak.

The post Halálbüntetésre ítélték Kínában egy állami vállalat korábbi vezetőjét korrupció miatt appeared first on .

A soron kívüli oltásokra azután derült fény, hogy Leszek Miller, a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) politikusa múlt csütörtökön a Twitter közösségi oldalon közölte: előző nap megkapta a vakcina első adagját. Aznap a varsói orvostudományi egyetem (WUM) – ahol a kijelölt oltóhelyek egyike működik – közölte: “többletvakcinákat” használtak fel, többek között 18 színész és a kultúra világából ismert más személyiségek oltására.

A beoltott hírességek a WUM szerint beleegyeztek, hogy részt vesznek az oltásnépszerűsítő kampányban. A művészek nevét a klinika nem közölte, de a közösségi médiában például maga számolt be a beoltásáról Krystyna Janda, az Andrzej Wajda filmjeiből is ismert, a jelenlegi kormányt gyakran bíráló színész. Megerősítette beoltását mások mellett a kormánnyal ugyancsak kritikus TVN kereskedelmi televízió programigazgatója, Edward Miszczak is.

A vakcinakészleteket kezelő lengyel hatóság azonban cáfolta, hogy a WUM az oltási programon túli szállítmányban részesült volna, a lengyel miniszterelnöki hivatal vezetője, Michal Dworczyk pedig aláhúzta: a január közepében induló oltásnépszerűsítő kormányprogramban szereplő művészek közül egyelőre senki sem oltatta be magát, Jandát és Miszczakot pedig nem kérték fel, hogy a kampányban szerepeljenek.

A soron kívüli oltások ügyében hétfőn indít vizsgálatot a lengyel állami egészségügyi biztosító, az NFZ. A lengyel igazságügyi miniszterhelyettes, Michal Wos pedig vasárnap este bejelentette: a botrány kapcsán ügyészségi eljárást kezdeményez a WUM rektora ellen.

A lengyelországi vakcinázási program keretében december végétől az úgynevezett “zéró csoport” – az egészségügy dolgozók, illetve családtagjaik, valamint a kórházban kezelt koraszülött csecsemők szülei – oltása zajlik, hétfőig több mint 50 ezren kapták meg a BioNTech-Pfizer vakcina első adagját. A politikusok közül csak azokat oltják be, akik egyben orvosok is.

Január közepétől indul a következő elsőbbséget élvező csoport oltása, abba többek között a 65 évnél idősebb embereket, a rendfenntartó erőkben szolgálókat és a tanárokat sorolták be.

A lengyel kormány az európai uniós programon belül hatvanmillió adagra kötött szerződés, amellyel harmincmillió embert – vagyis gyakorlatilag az ország felnőtt lakosságát – lehet beoltatni. Január végéig 1,5 millió adag szállítását várják. A BioNTech-Pfizer német-amerikai vakcina után az amerikai Moderna cégtől várhatók szállítmányok, az év első negyedévében ez mintegy nyolcszázezer további adagot jelenthet – közölte egy hétfői interjúban Michal Dworczyk.

Későbbi hétfői sajtóértekezletén Dworczyk egy harmadik, a CureVac német cég által gyártott vakcinát is említette, amelyből – az uniós szintű engedélyezés esetén – az első negyedév végéig 400 ezer adagot várnak. Március végéig 2,9 millió lengyelt olthatnak be Dworczyk szerint. A zéró- és az első csoportban összesen 11 millió személy jogosult a vakcinálásra. A mintegy egymillió fős zéró csoportból eddig mintegy félmilliónyian jelentkeztek – mondta el Dworczyk.

Megerősítette: Lengyelországba eddig 670 ezer adag oltás érkezett meg, a vakcinálást országszerte több mint 6 ezer oltóhelyen fogják végezni.

Az egészségügyi tárca hétfői adatai szerint egy nap alatt a közel 38 millió lakosú Lengyelországban 4432 új koronavírus-fertőzést regisztráltak. Kifejezetten a Covid-19 miatt 8-an, a Covid-19 és más betegségek együttes megléte miatt pedig 34-en hunytak el. A múlt hét második felében tízezer felett voltak a napi fertőzöttségi adatok, a hétfői csökkenés a hét végén végzett vírusteszt alacsonyabb számával lehet összefüggésben.

The post Botrányt keltett Lengyelországban egyes közszereplők soron kívüli beoltása appeared first on .

A hétfő hajnali támadás súlyos károkat okozott az épületben és a szomszédos ingatlanokban, de nem követelt halálos áldozatot.

December 9-én hasonló robbanószerkezetek léptek működésbe az észak-hollandiai Bewervijk és Aalsmeer városában, illetve a délkelet-hollandiai Hertogenboschban három, ugyancsak lengyel boltnál. A robbanások anyagi károkat okoztak az üzletekben, amelyek ugyanazon család tulajdonában vannak. A rendőrség továbbra se talált se gyanúsítottat, se indítékot.

A tulajdonos, az iraki kurd származású Taha Mahmoed úgy nyilatkozott a helyi rádiócsatornának, hogy nem tud arról, hogy családjának ellenségei lennének, de nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a támadásokat egy üzleti vetélytársa követte el. Mahmoed a rendőrséget lustasággal vádolta.

“Nem tesznek semmit, pedig megígérték, hogy elfogják a bűnöst. Nem is értem, hogy követhettek el robbantásos támadásokat egy ilyen jól működő országban” – nyilatkozta.

The post Hollandiában már több lengyel árucikket forgalmazó üzletet ért támadás appeared first on .

Nyilvánosságra kerültek hétfőn Ukrajnában olyan hangfelvételek és dokumentumok, amelyek arról tanúskodnak, hogy a fehérorosz titkosszolgálatok Aljakszandr Lukasenka elnök közvetlen utasítására tervelték ki a merényletet Pavel Seremet minszki születésű, orosz állampolgárságú újságíró ellen, akit négy éve az autójába rejtett pokolgéppel öltek meg Kijevben – számolt be az ukrán média.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál azt írta, hogy a birtokába került hangfelvételek egyikén, hangja alapján Vagyim Zajcev, a fehérorosz KGB volt főnöke eligazítást tart az Alfa terrorellenes különleges egység két emberének 2012. április 11-én. Arról beszélnek, hogy az akkor Oroszországban élő és dolgozó Seremetet látványos módon fel kell robbantani úgy, hogy a halála nagy visszhangot váltson ki. “Az elnök (Lukasenka) várja ezeket a műveleteket” – hallható a felvételen.

A 2008-2012. között rejtett eszközzel készített felvételeken több, Németországban tartózkodó fehérorosz ellenzéki méreggel, robbantással, illetve autójuk megrongálásával való “likvidálásáról” is szó esik Lukasenka fehérorosz elnök utasítására, és a gyilkosságok finanszírozására az államfő állítólag 1,5 millió dollárt különített el – írta a hírportál.

A felvételeken kívül még olyan dokumentumok is napvilágra kerültek, amelyek Seremet megfigyeléséről tanúskodnak. Az UNIAN ukrán hírügynökség a Telegram üzenetküldő portál orosz nyelvű NEXTA Live csatornájára hivatkozva hozzátette, hogy a hangfelvételeket a fehérorosz különleges egységek egy volt munkatársa, Igor Makar Brüsszelbe juttatta el.

Az ukrán rendőrség közleményében arról tájékoztatott, hogy már decemberben tudomást szerzett a hangfelvételekről. A hírszerzésen keresztül jutott a birtokába az információ egy általuk nem megnevezett európai országból arról, hogy 2012-es hangfelvételek és dokumentumok kerültek elő, amelyek fontosak lehetnek a 2016-ban elkövetett Seremet-gyilkosság megrendelőinek felderítése szempontjából. Az ukrán rendőrség birtokában lévő és az internetre kikerült hangfelvétel-részleteken “ismeretlen személyek beszélnek Seremet meggyilkolásáról”, felrobbantásáról vagy megmérgezéséről – idézett a rendőrségi közleményből az Ukrajinszka Pravda. A rendőrség közölte: meghívást kaptak az említett európai országba, hogy ott végezzék el a szükséges vizsgálatokat. Hozzátette, hogy a gyilkosság megrendelését és az elkövetését a hatóság külön ügyként kezeli.

A 44 éves minszki születésű, a merénylet idején már öt éve Kijevben élő, orosz állampolgárságú Seremet 2016 júliusában vesztette életét, miután felrobbant vele az autója a forgalmas reggeli órákban az ukrán főváros központjában. Az újságíró korábban fehérorosz és orosz tévécsatornáknál dolgozott, főként innen vált közismertté és szerzett a szakmájában hírnevet. Ukrajnában az Ukrajinszka Pravda munkatársa volt, és egy ideig az egyik hírrádió műsorvezetője.

Egy évvel ezelőtt, 2019 decemberében az ukrán rendőrség három személyt gyanúsított meg a merénylet elkövetésével: Andrij Antonenko rockzenészt, kelet-ukrajnai veteránt, Julija Kuzmenko gyermekorvost és Jana Duhar katonai nővért. Eddig egyikük sem ismerte be bűnösségét. Antonenko jelenleg is előzetes letartóztatásban van. Néhány száz híve rendszeresen rendez megmozdulásokat, követelve szabadon bocsátását, ugyanis hisznek ártatlanságában. Szerintük Arszen Avakov belügyminiszter saját politikai karrierjét építi a zenész és veterán elleni koholt eljárással. Tarasz Bezpalij, Kuzmenko ügyvédje ezzel szemben úgy vélekedett, hogy a nyomozóknak aligha sikerül a gyanúsítottakat a “fehérorosz felvételekhez” kötni. Hozzátette, hogy amennyiben mégis meggyanúsítanák őket fehérorosz kapcsolatokkal, a védelem készen áll a cáfolatra.

The post A fehérorosz KGB állhat a Seremet-gyilkosság mögött appeared first on .

A törvénytervezetet közösen terjesztette elő a Szociáldemokrata Párt (PSD) tizenhat, a kisebbségi frakció hét, valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) egy-egy törvényhozója.

Indoklásuk szerint a romákkal szembeni előítéletek, a közösség megbélyegzése és kirekesztése, a kettős mérce alkalmazása szükségessé teszi, hogy az – idegengyűlölet büntetéséről szóló – általános rendelkezéseken kívül a cigánysággal szembeni gyűlöletkeltés visszaszorítására és megelőzésére külön jogszabályt hozzanak.

A törvény alapján cigányellenesnek – a romák elleni gyűlölködésnek – minősül minden olyan fizikai vagy szóbeli megnyilvánulás, amely a romák, a roma közösségi és egyházi intézmények, roma vezetők, roma civil szervezetek, roma hagyományok vagy a romani (cigány) nyelv ellen irányul.

A most kihirdetett törvény értelmében Romániában ezentúl három hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtják a romaellenes megnyilvánulásokat és a romaellenes jelképek nyilvános terjesztését, illetve háromtól tíz évig terjedő börtönnel a romaellenes szervezetek létrehozását vagy azok pénzelését. A törvény büntetlenséget biztosít azoknak, akik elkövették ugyan ezeket a bűncselekményeket, de – még a hatósági leleplezés előtt – feljelentik a romaellenes szervezkedés többi résztvevőjét.

A cigányellenesség büntetéséről szóló törvény szinte szó szerint megegyezik azzal a jogszabállyal, amelyet a zsidóellenesség büntetéséről fogadott el Románia 2018 nyarán. A cigányellenesség büntetéséről szóló jogszabályt nagy többséggel – egyetlen ellenszavazat, és 20 tartózkodás mellett – szavazta meg tavaly december 15-én a bukaresti képviselőház.

The post Börtönnel büntetik ezentúl a cigányellenességet Romániában appeared first on .

Azt írták, hogy szombat reggel bútorok gyulladtak ki Nyírmártonfalván, a Rákóczi utca egyik családi házának húsz négyzetméteres szobájában. A lángok ágyban dohányzás miatt csaptak fel, égett az ágy és a mellette lévő két fotel is. A nyíradonyi tűzoltók kiérkezése előtt a hozzátartozók megfékezték a lángokat, a tűzoltók az épületet átvizsgálták, az izzó, parázsló részeket eltávolították. Az épületben egy ember tartózkodott, akinek az életét már nem lehetett megmenteni – tették hozzá.

A közleményben arra figyelmeztettek, hogy jellemzően hamarabb elalszanak az ágyban dohányzók, mint a cigaretta, ami meggyújtja az ágyat és annak környezetét. Mire felébred az alvó ember, már annyi mérgező füstöt szívott be, hogy sokszor nem lehet megmenteni. Nem kell nagy tűz egy tragédiához, elég, ha egy négyzetméteren izzik valami és füst keletkezik – áll a közleményben.

The post OKF: tavaly 30 halálos lakástűz volt dohányzás miatt appeared first on .

Hozzátette: amennyiben Irán megkezdte a folyamatot, akkor annak súlyos következményei lehetnek a nukleáris fegyverek tilalmáért folytatott harcra nézve. A szóvivő elmondta, hogy a brüsszeli vezetés megvárja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) tájékoztatását a helyzetről mielőtt további lépéseket tenne.

A Mehr félhivatalos iráni hírügynökség hétfői közlése szerint, Irán újrakezdte a húsz százalékos dúsítású urán előállítását a Fordóban működő, földalatti nukleáris létesítményében. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) január 1-jén közölte: Irán jelezte felé, hogy ismét húsz százalékosra dúsított urán előállítására törekszik, de akkor Teherán nem pontosította, hogy ez mikor fog bekövetkezni.

Egy az iráni kormányzat által nemrég elfogadott törvény értelmében, Irán évente 120 kilogramm húsz százalékos dúsítású uránt állíthat elő, illetve alacsonyabb dúsítási szintű uránból havonta ötszáz kilogrammot. Irán részéről ez egy újabb olyan lépés, amellyel megsérti az atomalkuban vállalt kötelezettségeit válaszul arra, hogy Washington 2018-ban egyoldalúan felmondta a szerződést, és visszaállította a Teheránnal szemben hozott szankciókat.

Irán eddig 4,5 százalékos tisztaságúra dúsított uránt állított elő. A nukleáris fegyverekhez kilencven százalékos dúsítású urán szükséges. Az urán húsz százalékosról kilencven százalékosra dúsítása azonban már nem számít igazán nagy ugrásnak szakértők szerint.

The post Urándúsítás: harmatgyenge EU-s reakció az iráni kötelezettségszegésre appeared first on .

A WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója ellen az amerikai hatóságok a brit kormányhoz benyújtott kiadatási kérelemben 18 vádpontot fogalmaztak meg. Ezek közül 17 kémkedéssel, egy pedig számítógépes rendszerek feltörésével vádolja Assange-t. Az ausztrál állampolgárságú, 49 éves Assange portálja hozzávetőleges becslések szerint csaknem félmillió titkos amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt években ezek jelentős részét átadta médiapartnereinek.

A londoni központi büntetőbíróság azonban hétfőn kihirdetett határozatában kimondta, hogy Assange nem adható ki az amerikai hatóságoknak, elsősorban azért, mert reális annak a kockázata, hogy Assange az amerikai vizsgálati fogságban öngyilkosságot követ el. A végzés szerint az amerikai kérvény alapján, szigorúan jogi szempontból elrendelhető lenne Assange kiadatása.

Mindazonáltal depressziós, a jövőjétől rettegő emberről van szó, és a teljes elszigeteltség körülményei közepette, a jelenlegi angliai vizsgálati fogságának helyszínén foganatosított kockázatcsökkentő intézkedések nélkül nem garantálható, hogy Assange nem vet véget életének – áll a londoni bíróság hétfői végzésében.

Védői szerint a WikiLeaks-portál alapítóját az Egyesült Államokban akár 175 év börtönre is ítélhetik. Az amerikai hatóságok ugyanakkor jelezték, hogy Assange-nak kiadatása és elítélése esetén nagy valószínűséggel négy-hat évet kellene rács mögött töltenie. Az Egyesült Államoknak 14 napja van a fellebbezés benyújtására, és az amerikai kormány már korábban közölte, hogy a kiadatás megtagadása esetén ezt meg is teszi.

Assange hét évet töltött Ecuador londoni nagykövetségén az ecuadori kormány által nyújtott diplomáciai menedék védelme alatt. Két éve azonban – az ecuadori nagykövet engedélyével – a Scotland Yard a diplomáciai képviselet épületében őrizetbe vette. Assange eredetileg azért menekült a nagykövetségre, mert a svéd kormány is körözte őt Svédországban elkövetett szexuális bűncselekmények vádjával, bár a svéd ügyészség a vizsgálatot már évekkel ezelőtt beszüntette és 2019-ben visszavonta Assange nemzetközi körözését.

Assange és ügyvédei attól tartottak, hogy ha Nagy-Britannia átadja Assange-t Svédországnak, a svéd kormány kiadhatja őt az Egyesült Államoknak. Az amerikai hatóságok azonban közvetlenül a brit kormányhoz is eljuttatták a kiadatási kérelmet.

A tavaly februárban kezdődött kiadatási eljárásban az amerikai kormány jogi képviselője kifejtette, hogy az amerikai diplomáciai okmányok szerkesztetlen közzétételével Assange tudatosan sodort súlyos veszélybe olyan emberi jogi és ellenzéki aktivistákat, valamint újságírókat, akik elnyomó rezsimek vezette országokban élnek és tevékenykednek, vagy terrorszervezetekről gyűjtöttek adatokat.

Az amerikai kormány jogi képviselője szerint nem lehet a szólásszabadsághoz fűződő joggal igazolni mások életének és személyi biztonságának közvetlen veszélyeztetését. Jogi szakértők egyöntetű véleménye szerint Assange kiadatási ügye a fellebbezési eljárások miatt jó eséllyel évekig elhúzódik.

The post Brit bíróság: Julian Assange nem adható ki az Egyesült Államoknak appeared first on .

“Irán azon döntése, hogy továbbra is megszegi kötelezettségvállalásait, vagyis emeli az urándúsítás szintjét, és növeli ipari kapacitásait a föld alatti urándúsítás érdekében, nem magyarázható másképp, csak úgy, hogy megvalósítja katonai nukleáris programjának terveit” – közölte Netanjahu Twitter- és Facebook-fiókjában közzétett üzenetében.

“Izrael nem engedi, hogy Irán atomfegyvereket állítson elő” – válaszolt az Iráni Iszlám Köztársaság ősellenségének tekintett izraeli miniszterelnök arra a bejelentésre, hogy Irán újrakezdte a húsz százalékos dúsítású urán előállítását a Fordóban működő, föld alatti nukleáris létesítményében.

A Háárec című újság honlapja szerint a szakértők úgy vélik, hogy a jelenlegi, viszonylag alacsonyan dúsított szintű urán legalább két atombomba előállításához lehet elegendő Iránban, ha úgy döntenek, hogy nem békés célokra használják fel a rendelkezésükre álló, egyelőre alacsony szinten dúsított uránt. A nukleáris fegyverekhez kilencven százalékos dúsítású urán szükséges. Az urán húsz százalékosról kilencven százalékosra dúsítása azonban már nem számít igazán nagy ugrásnak szakértők szerint.

Irán mindeddig legfeljebb 4,5 százalékra dúsította a birtokában lévő uránt, már ezzel is megsértve a 2015-ben aláírt többhatalmi nukleáris megállapodásban megengedett értéket, amely a dúsítás küszöbét 3,67 százalékban korlátozta.

Irán a 2015-ös megállapodás értelmében beleegyezett abba, hogy leállítja az urán dúsítását Fordóban, és a létesítményt nukleáris, fizikai és műszaki központtá alakítja át. A helyszín az iráni nukleáris megállapodáshoz vezető tárgyalások egyik sarkalatos pontja volt. Az Egyesült Államok ragaszkodott a bezárásához, Teherán viszont a megtartásához. Az atomalku összeomlása óta Irán folytatta az urándúsítást.

The post Netanjahu: Izrael nem engedi, hogy Iránnak nukleáris fegyvere legyen appeared first on .

A rendőrségre 2020. december 31-én 19 óra 41 perckor érkezett állampolgári bejelentés arról, hogy Sopronban, a Terv utcában egy sérült fiatalember fekszik az úton. A helyszínre kiérkező mentősök kórházba vitték a férfit, ahol megállapították, hogy súlyos sérülést szenvedett. A rendőrök meghallgatták a sértettet, aki elmondta, hogy két, általa látásból ismert férfival italozott a lakóhelyén, majd elindultak egyikük lakására, hogy ott folytassák tovább a mulatozást. Amikor odaértek, a két férfi nekiesett, fejbe rúgták, ököllel ütötték, majd a földön áthúzták az ingatlan hátsó részéhez, ahol részben levetkőztették őt.

Később csatlakozott a verekedőkhöz egy harmadik elkövető is, aki egy fegyverrel megfenyegette a már földön fekvő sértettet, egyszer a levegőbe lőtt, majd a pisztoly markolatával megütötte az arcát. Ezután elvették a megvert fiatalember pénzét és mobiltelefonját. A bántalmazott által adott személyleírás alapján a rendőrök néhány órán belül beazonosították két támadóját, B. Zsolt András 30 éves soproni, valamint B. László 29 éves debreceni lakosokat.

Mindkettőjüket a Terrorelhárítási Központ műveleti egysége fogta el, majd a megyei rendőr-főkapitányságra történt előállításukat követően a nyomozók fegyveresen elkövetett rablás bűntette miatt – őrizetbe vételük mellett – gyanúsítottként hallgatták ki őket.

A kihallgatások eredményeként, a nyomozás további szakaszában a rendőrök beazonosították, majd 2021. január 1-jén elfogták a harmadik verekedőt is, a 36 éves H. Péter László soproni lakost, akit szintén őrizetbe vettek, majd gyanúsítottként kihallgattak. A 36 éves gyanúsított lakóhelyén a nyomozók több fegyvert is lefoglaltak, azt, hogy közülük melyiket használták a bűncselekmény elkövetése során, szakértők bevonásával vizsgálják.

The post Fegyveres rablás feltételezett elkövetői rendőrkézen appeared first on .

Korábbi évkönyveinkben a magán- és a közbiztonsági ágazat 188 kiváló képviselőjét interjúvoltuk meg, volt, akikkel többször is készítettünk interjút. A Biztonságpiac.hu létrehozásának tízéves évfordulóján kézenfekvő volt, bár a terjedelmi korlátok nem engedték meg, ha nem is mindenkit, de jónéhányukat megkérdezzünk az eltelt évtized tapasztalatairól.

Az elmúlt években egyre kevesebb vagyonőr látható a magyarországi üzletekben, illetve kereskedelmi egységekben. Ennek oka a kereskedőcégek, illetve nagyobb áruházláncok költségcsökkentési programjai mellett az, hogy a rezsióradíjak jelentős, 10–25 százalékos emelkedése miatt kevesebb vagyon­őrt alkalmaznak a cégek, ráadásul alacsonyabb óraszámban. Mindez Csikós szerint azért alakult így, mert a kereskedelemben mindent számokban mérnek, a cégek pedig az aktuális forgalmi, illetve veszteségi mutatókhoz igazodva csökkentik vagy növelik a biztonsági szolgálatra szánt összeget. Az OKSZ Kereskedelembiztonsági Munkacsoportjának elnöke az elmúlt évek tapasztalatai alapján állítja, hogy a vagyonőrök visszafogottabb jelenlétét a bűnözői csoportok is észreveszik, sőt ki is használják.

Tévedés volna ugyanis azt hinni, hogy egy kereskedelmi cégnek ne lenne információja akár konkrét személyekről vagy bolti lopásokra szakosodott szervezett csoportosulásokról. Mi több, a szabálysértési törvény ma már arra is lehetőséget ad, hogy a lopáson vagy annak kísérletén ért személyeket egy meghatározott időre ki is tiltsák az üzletekből. Mindazonáltal a kereskedelmi vállalkozások elenyésző számban élnek ezzel az eszközzel, még ha ez hatékonynak is tűnik a notórius bűnismétlők távol tartására. Csikós véleménye szerint ez a gyakorlat adatvédelmi kérdéseket is érinthetne, arról nem is beszélve, hogy jelentős adminisztrációs terhet róna a cégekre, amit, úgy tűnik, eddig nem vállaltak fel.

Márpedig Magyarországon is ismertek olyan szervezett bűnözői csoportok, amelyek szisztematikusan járják az országot és kimondottan drága termékek eltulajdonításával tesznek szert jövedelemre – s e bandák tevékenységét akár külső tényezők, így egy gazdasági lejtmenet vagy válság is felerősítheti. Az ilyen csoportok mellett a kereskedelmi vállalkozásoknak az alkalmazotti körbe szándékosan beépülő elkövetőkre sem árt figyelmet fordítaniuk, hiszen a kereskedelembiztonsági csapatok több ilyen elfogást is végrehajtottak már – mondta a munkacsoport elnöke. Miközben az elmúlt években a munkabérek folyamatosan emelkedtek, a kereskedők egyre könnyebben szereztek munkaerőt, ezzel együtt pedig gyakran nem mérték fel elég alaposan, hogy valójában kit is alkalmaztak.

A jelentős nemzetközi kereskedelembiztonsági tapasztalatokkal rendelkező szakértő szerint az eladótéri lopás és az alkalmazotti visszaélés mellett a különböző beszállítói csalásokból és folyamathibákból származhat a kereskedőcégek veszteségeinek szintén tetemes része. E veszteségforrások többsége bizonyos technikai megoldásokkal, fejlett, akár ajtónyitással és távoli eléréssel kombinált IP-alapú megfigyelőrendszerekkel megelőzhető vagy legalábbis minimalizálható.

Csikós szerint egyre jellemzőbb a kamerarendszerek tudatos telepítése, főként a be- és kijáratokra, áruátvételi ajtókra és a veszélyeztetett termékkörökre. A tapasztalatok szerint a kamerák rögzítése sok esetben az üzletben zajlik, viszont a felvételek központi elérhetőségét, felügyeletét és kezelését csak néhány nagyobb áruházláncnál oldották meg. Az elmúlt tíz évben a kereskedelemben egyre jellemzőbbé vált az IP-alapú kamerarendszerek telepítése, ami lehetővé teszi diszpécserközpontok kialakítását is – ilyen központ ma már több magyarországi áruházláncnál is megtalálható. Azok a diszpécseregységek, ahonnan felügyelhető az IP-kamera, a betörésvédelmi rendszer, az áruvédelmi kapuk jelzése, az üzlethelyiség ajtajainak zárása és nyitása, és egy hangosító rendszeren keresztül akár az üzletbe is be lehet szólni, illetve távolról lehet felügyelni az üzlet energiaszintjét, a hűtők-fagyasztók hőmérsékletét, már üzemeltetési központnak tekinthetők. A szakértő szerint az ilyen komplex rendszerek előnyei már az éjszakai árubeszállítás során is megmutatkoznak, amivel együtt pedig a diszpécserközpont komoly értéket teremt a kereskedőcég számára. Csikós szerint a jövőben már a kisebb kereskedelmi láncok is elmozdulhatnak ebbe az irányba.

Nem lenne szabad megfeledkezni vagy félvállról venni a biztonságtudatossági képzést, hiszen a technológia rendkívül hasznos, de a valódi védelem a humán területen kezdődik. A legtöbb áruházláncnál ma már tartanak külön biztonsági, biztonságtudatossági képzést vezetőknek, eladóknak, raktárosoknak. Ezek a képzési anyagok a vagyonőrök irányítására, a biztonsági eszközök kezelésére, a leltárveszteséget okozó főbb folyamathibákra, a kasszamanipulációkra, a pénzszállítási, valamint az áruátvételi és visszáruzási kockázatokra is kiterjednek.

Mint arra az OKSZ szakértője rámutatott: a nagyobb áruházláncoknál, illetve multinacionális vállalatoknál nagyon komoly, „robusztus” képzési programok zajlanak, amit többek között az is indokolttá tesz, hogy a kereskedők nehezen kommunikálnak a vagyonőrökkel, persze ez visszafelé is igaz. Erre mindkét felet fel kell készíteni, meg kell tanítani nekik a kommunikációt – hangsúlyozza Csikós. Emellett persze a kereskedőcég vezetőinek, osztályvezetőinek és alkalmazottaiknak is szükségük lenne ilyen felkészítésre, amelyet ideális esetben egy biztonságtudatossági audit követne. A gyakorlatban persze kérdéses, hogy egy kereskedőcég menedzsmentjében vagy a vállalati kultúrában van-e erre nyitottság. Ha van, akkor a szakértő szerint ez az attitűd az alkalmazotti körbe is továbbgyűrűzik.

Az elsődleges kontroll a kereskedelmi vezető kezében van, a belső biztonsági osztály vagy revízió a szekunder védelmet jelenti – jegyezte meg Csikós. A szakértő ugyanakkor hozzátette, hogy a biztonsági szolgáltatónak egyfajta „üzleti partner” szerepét kell betöltenie, hiszen így teremthet valódi értéket a megbízó számára.

A rádiófrekvenciás termékazonosítás (RFID) megoldásán már több mint tíz éve dolgoznak a nagyobb áruházláncok a beszállítókkal karöltve. A rendszer kétségtelen előnye, hogy naprakész termék- és készletinformációt biztosít, nehézsége azonban, hogy a teljes beszállítási hálózatnak át kell állnia az RFID-rendszerre. A termékeket már a gyártósoron RF-címkékkel kell ellátni, címkeolvasó kapukat kell telepíteni az üzletekbe és a raktárakba. Bár ez a technológia jelenti a jövőt a kereskedelemben, ennek alkalmazásához az érdekcsoportoknak, vagyis a kereskedőnek, a beszállítónak és a biztonságtechnikai szolgáltatóknak is egységes álláspontot kell képviselniük az RFID bevezetése kapcsán.

The post Körkérdés az elmúlt tíz évről: A biztonsági szolgáltatónak üzleti partnernek kell lennie a kereskedelemben appeared first on .