Biztonságpiac

Folytatódik a biológiai szúnyoggyérítés országszerte – jelentette be az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

A közleményben felidézték, április elején kezdődött meg a katasztrófavédelem koordinálásában a szúnyogok elleni védekezés. Az első hetekben légi járműről, folyadék formájában juttatták ki a speciális, baktériumok által termelt fehérjét tartalmazó készítményt, amely kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítja el. A folyók mentén lévő és jól megközelíthető szúnyogtenyészőhelyeket földi technológiával, gépjárműről kezelték.

Hozzátették, a szúnyoglárvák számos víztípusban képesek fejlődni, például a folyók árterében visszamaradó vizekben és a sok szerves anyagot tartalmazó holtágakban. Az ártéri erdőterületeken nehezíti a hatékony munkavégzést a fák zárt lombozata, amelyen a folyékony permetezőszer jelentős része fennakad. Ezeken a területeken korábban csak korlátozott eredménnyel lehetett alkalmazni a biológiai lárvagyérítést.

Az országos szúnyoggyérítési program részeként azonban az elmúlt évben bevezették Magyarországon a légi granulátumszórásos technológiát, amelynek köszönhetően most már átjuttatható a készítmény a lombozaton, a tavasz végi, nyári időszakban is megfelelő hatékonyságot biztosítva. Idén elsőként Szolnok térségében juttatnak ki légi úton granulátumot, míg a Csepel-sziget térségében földi biológiai védekezéssel lépnek fel a vérszívók ellen.

A közlemény szerint az idén tavasszal eddig mintegy tízezer hektáron végeztek lárvagyérítést a szakemberek. Az esőzések után folyamatosan vizsgálják a szúnyoglárvák élőhelyeit, a nagyobb kiterjedésű tenyészőhelyeken további kezelések várhatók.

Kiemelten fontosnak nevezték a lakókörnyezeteknél kialakuló mikrotenyészőhelyek felszámolását. Hozzátették, ennek érdekében célszerű a vízgyűjtőként szolgáló kerti eszközöket – virágcserepek, játékok, madáritatók – összegyűjteni vagy néhány naponta kiüríteni, az esővízgyűjtő hordókat szúnyoghálóval lefedni, valamint az árkokat rendben tartani, hogy ne tudjon ezekben hosszabb ideig megállni a csapadék.

The post Országszerte folytatódik a biológiai szúnyogírtás appeared first on .

Sávuot, a zsidó pünkösd ünnepén is tovább folyt hétfőn a kölcsönös rakétaháború Izrael és a Gázai övezet iszlamista szervezetei között – jelentette a 11-es izraeli közszolgálati tévécsatorna.

Az ország déli részére több hullámban intenzív rakétaeső hullott a nap folyamán. Délután Asdódban több lakóház közös udvarára becsapódott egy rakéta, és súlyos anyagi károkat okozott. A robbanásban hárman könnyebben megsebesültek, öten sokkot kaptak. Az egyik háromemeletes épület életveszélyessé vált, összedőlés fenyegeti, kiürítették, a lakókat ideiglenes szállásokon helyezik el.

A 11-es csatorna értesülései szerint a Hamásznak és az Iszlám Dzsihádnak együtt a becslések szerint mintegy tízezer rakétája lehet, és noha az elmúlt héten jelentősen csökkent arzenáljuk, de elég maradt a következő napokra, ha folytatódik a kölcsönös rakétaháború. Az izraeli hadsereg az utóbbi napokban egyrészt az övezetet uraló Hamász kiépített alagúthálózatát bombázta, másrészt célzott kivégzéssel rakétákat indító csoportokat és az iszlamista szervezetek vezetőit lőtte.

Hétfő délelőtt célzott légicsapással megölték búvóhelyén az Iszlám Dzsihád nevű szervezet egyik legfőbb vezetőjét, Husszam Abu Harbidet, az övezet északi részének parancsnokát. Abu Harbíd már 15 éve hajtott végre támadásokat Izrael ellen. A 11-es tévé szerint hétfőn életét vesztette a múlt heti, Lod városban történt zavargások egyik sebesültje, egy 56 éves zsidó férfi, akit téglával a fején találtak el.

A rendőrség és a Sin Bet belbiztonsági szolgálat közös nyomozásának eredményeképpen letartóztattak egy húszéves arab fiatalt, aki három nappal ezelőtt, az etnikai zavargások idején Molotov-koktélt dobott be egy ház ablakán, ahol súlyosan megsebesült egy 12 éves arab kisfiú. A nyomozók szerint a támadó tévesen úgy gondolta, hogy zsidók laknak az épületben. A feszültség április közepén újult ki, ezúttal azért, mert zsidó telepesek Jeruzsálem keleti részén ki akartak költöztetni palesztin családokat otthonaikból, akik tiltakoztak ez ellen. Szintén fokozta a feszültséget, hogy izraeli rendőrök intézkedtek az Al-Aksza mecsetnél, a palesztinok emiatt is tiltakoztak.

The post Sávuot ünnepén is tovább folyt a kölcsönös rakétaháború appeared first on .

Egy kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó bűnszervezet április közepén történt felszámolása után a nyomozók a bűncselekményekből szerzett és felhalmozott, 139 millió forintnyi vagyonelemeket is visszaszerezték a gyanúsítottaktól – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda.

Azt írták, hogy április 15-én összehangolt bűnügyi művelet keretében csaptak le a rendőrök az elkövetőkre a Terrorelhárítási Központ közreműködésével. Az akcióban mintegy 250 millió forint feketepiaci értékű drogot, nyolcvan kilogramm marihuánát, három kilogramm amfetamint és hatvan dekagramm kokaint foglaltak le.

Május 12-én a rendőrök több helyszínen 139 millió forint értékben foglaltak le három gyanúsítotthoz kapcsolható – a bűncselekmények elkövetéséből származó – vagyonelemeket, vagyis műszaki cikkeket, ékszereket, személygépkocsikat, quadot, valamint kondicionáló gépeket, és zár alá vettek több ingatlant is – áll a közleményben.

The post A rendőrség 139 millió forintnyi vagyont szerzett vissza egy drogbandától appeared first on .

Benjamin Netanjahu miniszterelnök a biztonsági kabinet vasárnapi ülése után bejelentette, hogy Izrael tovább folytatja a Gázai övezetet uraló iszlamista szervezetek, elsősorban a Hamász elleni Falak őrzője nevű hadműveletet – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

Nem sokkal a tel-avivi főhadiszálláson tartott kabinetülés befejezése után a miniszterelnök, Beni Gantz védelmi miniszter és Aviv Kochavi vezérkari főnök is nyilatkozott a gázai harcokról és a egy esetleges tűzszünet lehetőségéről. Netanjahu kijelentette, hogy a hadművelet, a nemzetközi nyomás ellenére, tovább folytatódik, de békítő üzenetet küldött az arab közösségeknek az elmúlt hét erőszakos zavargásai után.

“Egy terrorista sincs biztonságban… Továbbra is mindent megteszünk a béke és a biztonság helyreállításért Izraelben, de ez időbe telik. Mindig van nemzetközi nyomás, de összességében nagyon komoly támogatást élvezünk” – mondta az izraeli kormányfő, és köszönetet mondott Joe Bidennek és azoknak, akik izraeli zászlót helyeztek el kormányzati épületeken támogatásuk jelenként.

Időt kért az arab közösségekben az utóbbi napokban fellángolt zavargások lecsillapításához, üdvözölte a nyugalom helyreállítását jelző folyamatokat, és közölte, hogy célja az erőszak megszüntetése, majd ezt követően a zsidó-arab kapcsolatok, az együttműködés és együttélés helyreállítása. Ganz is utalt az arab településeken történt zavargásokra, amelyek felszámolása szerinte ugyanolyan fontos, mint a Hamásszal szembeni háború megnyerése.

“Az utóbbi napokban az izraeli hadsereg halálcsapdává változtatta a gázai alagúthálózatot. Ez stratégiai eredmény a Hamász elleni háborúban, amely meglepte őket” – vélekedett a védelmi miniszter. A Gázai övezetben megsebesült civilek nagy számáról Ganz azt mondta, hogy a nemzetközi joggal összhangban cselekedtek, s kijelentette, hogy egyetlen szuverén állam sem reagálna Izraelhez hasonlóan, ha egy terrorszervezet válogatás nélkül lőné polgárait.

A vezérkari főnök szerint a Hamász komoly hibát követett el azzal, hogy rosszul számolta ki Izrael válaszának erejét a rakétatámadásokra: Izrael súlyos károkat okozott az alagútrendszer mellett a Hamász rakétagyártásában is.

A feszültség április közepén újult ki, ezúttal azért, mert zsidó telepesek Jeruzsálem keleti részén ki akartak költöztetni palesztin családokat otthonaikból, és a palesztinok tiltakoztak ez ellen. Szintén fokozta a feszültséget, hogy izraeli rendőrök intézkedtek az Al-Aksza mecsetnél, a palesztinok emiatt is tiltakoztak. A Hamász hétfőn kezdte el rakétákkal támadni Izraelt, és ez váltotta ki az izraeli ellencsapást. Azóta a Hamász több mint kétezer rakétát lőtt ki, de túlnyomó többségüket az izraeli légvédelem elfogta. Izrael harci repülőgépei és tüzérsége pedig több száz célpontot támadott a Gázai övezetben, ahol mintegy kétmillió palesztin él.

The post Netanjahu: tovább folytatjuk a gázai hadműveletet appeared first on .

Jogerősen öt év börtönnel sújtotta a Szegedi Ítélőtábla azt a szerencsejáték-függő férfit, aki banki pénztárosként egy hónap alatt 62 millió forinttal károsította meg a neki munkát adó pénzintézetet – közölte a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség szóvivője.

Nagyné Günther Ágnes közölte: a táblabíróság információs rendszer felhasználásával folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottat.

Az ítélet szerint a banknál mindössze két és fél hónapja alkalmazásban álló férfi 2016. október 12-étől november 11-éig többször nagy összegű fiktív készpénzbefizetéseket könyvelt le olyan ügyfelek lakossági bankszámláira, akiknek összes banki azonosítóját és kódját ismerte. A férfi a lekönyvelt összegeket átutalta a saját és ismerőse skrill – internetes tranzakciókezelő – számlájára, ahonnan továbbította különböző online szerencsejáték-oldalakra, illetve készpénzben felvette és az internetes szerencsejátékon, valamint kaszinóban felhasználta. A nap végén a férfi a fiktív készpénzbefizetési tranzakciókat sztornírozta, így a bankszámlákon negatív egyenleg keletkezett ugyan, de pénztárhiány nem jelentkezett. A férfi emellett az ügyfél tudta nélkül felbontotta a bankbetétjét, majd a felszabadult összeget átutalta a fiktív befizetések sztornírozása miatt negatív pénztáregyenleget mutató bankszámlára. A férfi ezzel a módszerrel a bankot több mint 62 millió forinttal károsította meg, a teljes összeget pedig elvesztette.

Döntésével a táblabíróság súlyosította a vádlottra az első fokon eljáró Kecskeméti Törvényszék által kiszabott három és fél éves büntetést. Az ítélőtábla szerint a vádlott terhére további súlyosító körülményként kell értékelni azt, hogy a sértettnél bizalmi beosztást töltött be, és a bűncselekményt ennek felhasználásával követte el.

The post Öt évet kapott a szerencsejáték-függő banki pénztáros appeared first on .

Kétpárti vizsgálóbizottság felállításáról állapodtak meg az amerikai kongresszus képviselőházának belbiztonsági bizottságában a testület demokrata és republikánus tagjai a január 6-i capitoliumi események kivizsgálására – jelentették be a törvényhozók.

“Mindenképpen fel kell tárnunk az igazságot arról, hogy mi történt január 6-án, egy független, kétpárti – a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokról jelentést készítő testülethez hasonló – bizottsággal” – fogalmazott közleményében Nancy Pelosi demokrata párti házelnök. A politikus hozzátette, hogy a kétpárti megállapodást követően akár már a jövő héten dönthet a törvényhozás a testület felállításáról.

2021. január 6-án Donald Trump nagygyűlését követően hívei megrohamozták az amerikai törvényhozás épületét, ahol a szenátus éppen a novemberi elnökválasztás eredményét készült hitelesíteni. A támadásban öten életüket vesztették, köztük egy rendőr. A demokrata többségű képviselőház – a nagygyűlésen mondott, gyújtó hatásúnak ítélt beszéde miatt – lázadás szításának vádjával alkotmányos felelősségre vonási eljárást (impeachment) indított Trump ellen, akit azonban a szenátus felmentett.

A pénteki megállapodás feltételei szerint a bizottságnak egyenlő számú demokrata és republikánus tagja lenne, mindkét pártból öt politikus, aki rendvédelmi és nemzetbiztonsági háttérrel rendelkezik. Ez lényeges különbség Pelosi korábbi javaslatához képest, ugyanis a házelnök azt akarta, hogy tizenegy tagú legyen a bizottság hét demokrata és négy republikánus taggal. A tervek szerint a testület idézési jogkörrel rendelkezne, és december 31-ig jelentést kell összeállítania, amely nemcsak a január 6-i zavargások elemzéséről szólna, hanem ajánlásokat is tartalmazna az esetleges hasonló jövőbeli események megelőzésére.

Ahhoz, hogy a megállapodás a törvényhozás elé kerüljön, jóvá kell hagynia Kevin McCarthynak, a képviselőházban kisebbségben lévő republikánusok frakcióvezetőjének is. McCarthy újságírói kérdésre válaszolva pénteken azt mondta, hogy még nem olvasta végig a tervezetet.

A ház belbiztonsági bizottságának elnöke, Bennie Thompson szerint a törvényhozók “tartoznak annyival a capitoliumi rendőrségnek”, hogy alaposan kivizsgálják a támadást. Mississippi állam demokrata képviselője úgy fogalmazott: “A tétlenség egyszerűen nem opció”. Thompson a javaslatról John Katko, New York-i republikánus képviselővel egyezett meg. Katko egyike volt annak a tíz republikánus képviselőnek, akik januárban arra szavaztak, hogy indítsák meg Trump ellen az alkotmányos felelősségre vonási eljárást.

The post Kétpárti bizottságot alakítanának az Egyesült Államokban a januári capitoliumi események kivizsgálására appeared first on .

Bírósághoz fordultak pénteken a Párizsban másnapra tervezett palesztinbarát tüntetés szervezői, miután a kormány kérésére a rendőrség nem engedélyezte a megmozdulás megtartását. A párizsi közigazgatási bíróság este gyorsított eljárásban elutasította a beadványt, s ezzel megerősítette a prefektúra döntését.

A szervezők által “igazságtalannak és eltúlzottnak” minősített döntés heves belpolitikai vitát is kiváltott Franciaországban.

“Franciaország az egyetlen demokrácia, amely betilt egy ilyen tüntetést!” – mondta az AFP hírügynökségnek Sefen Guez Guez ügyvéd, aki szerint a szólásszabadság “teljesen aránytalan” megsértése történt. A szervezők képviselője elítélte azt is, hogy “a rendőrség politikai döntést hozott Gérald Darmanin belügyminiszter kérésére”.

A tárcavezető megtiltotta csütörtökön, hogy Párizsban demonstrációkat tartsanak a legújabb közel-keleti konfliktussal összefüggésben. A Twitteren a tárcavezető azt közölte, hogy az ilyen jellegű megmozdulások 2014-ben súlyosan megzavarták a közrendet. Hét évvel ezelőtt tömegek tüntettek az izraeli hadsereg Gázai övezeti offenzívája ellen. Zavargások is kirobbantak, randalírozók zsinagógákat és zsidó üzletek rongáltak meg.

A Párizs körüli Ile-de-France régió Palesztinok Egyesülete nevű szervezet elítélte a döntést, és egyik vezetőjük, Walid Atallah az izraeli állam cinkosának nevezte Franciaországot. Az ügy heves belpolitikai vitát váltott ki, amelyben a kormánytöbbségen kívül a jobboldal is egyetért a kormány döntésével, míg a baloldali pártok elfogadhatatlannak tartják a betiltást.

Az elmúlt napokban kiéleződött a feszültség a Közel-Keleten, és Kelet-Jeruzsálemben összecsapásokra, tüntetésekre került sor. Ezt követően rakétaháború tört ki a Gázai övezetet uraló Hamász és Izrael között. A helyi hatóságok adatai szerint hétfő óta 119 palesztin, köztük 31 gyerek vesztette életét a Gázai övezetben, és 830-an sebesültek meg. Izraelben kilencen meghaltak és több százan megsebesültek a rakétatámadásokban. A zsidó államra kilőtt rakéták mintegy kilencven százalékát sikerült megsemmisíteni a Vaskupola nevű rakétavédelmi rendszer segítségével.

The post Franciaországban belpolitikai vita lett a palesztinbarát tüntetés betiltásából appeared first on .

Recep Tayyip Erdogan török elnök a hét elején kiújult izraeli-palesztin konfliktus azonnali megfékezésére szólította fel az ENSZ Biztonsági Tanácsát (BT) és a muszlim országokat.

A török államfő az ENSZ BT-nek címezve szavait hangsúlyozta: gyors lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy biztosítsák a békét és nyugalmat Jeruzsálemben. Az 57 muszlim országot tömörítő Iszlám Együttműködés Szervezetéhez (OIC) szólva pedig azt kijelentette, hogy ha az OIC nem helyezkedik konkrét és hatékony álláspontra, saját létét tagadja meg.

Erdogan emellett “minden államot és intézményt” is arra szólított fel, hogy “minél hamarabb cselekedjen”, hitre és származásra való tekintet nélkül. Erdogan a palesztin ügy védelmezőjeként újfent terrorállamnak nevezve Izraelt, és kiemelte: az elmúlt napokban 19 állam- és kormányfővel beszélt eddig telefonon az izraeliek és a palesztinok kölcsönös rakétatámadásairól.

A török vezető felszólalásában szomorúságát fejezte ki amiatt, hogy a nemzetközi közösség “érzéketlenséget” tanúsít a konfliktust illetően. “Kiállni Izrael agressziójával szemben az emberiség becsületének adóssága” – hangoztatta.

Izrael és a gázai szélsőséges iszlamista szervezetek között hétfőn kezdődött rakétaháború, miután Jeruzsálemben összecsapások voltak a palesztinok és az izraeli biztonságiak között az al-Aksza mecsetnél. Az izraeli sajtó közlése szerint csak csütörtök éjjel 190 rakétát lőttek ki a Gázai övezetből Izrael felé, míg az izraeli hadsereg mintegy ezer lövedéket indított az övezetben található célpontokra.

The post Izraeli-palesztin konfliktus: Erdogan békepárti appeared first on .

Az osztrák kormány elítélte az Izrael elleni palesztin rakétatámadásokat, a szolidaritás jeléül pénteken mind a kancelláriahivatal, mind a külügyminisztérium bécsi épületénél kifeszítették az izraeli zászlót.

Sebastian Kurz kancellár kijelentette: “A leghatározottabban elítélem a Gázai övezetből napok óta tartó Izrael elleni támadásokat. Izraelnek joga van megvédeni önmagát. Kifeszítettük az izraeli zászlót, hogy teljes szolidaritásunkat fejezzük ki azon nők, gyerekek és férfiak mellett, akiknek Izraelben naponta légvédelmi bunkerekben kell menedéket keresniük.”

Alexander Schallenberg külügyminiszter hangsúlyozta: “A Hamász és egyéb terrorszervezetek által a Gázai övezetből Izraelre ezerszám kilőtt rakétákra nincs mentség és jogalap. Elkötelezetten kiállunk Izrael biztonsága mellett. Az izraeli zsidó és arab polgárokat ért támadások képei mélyen megráztak, azonnal meg kell állítani az ilyenfajta erőszakkitöréseket. Ausztria teljes mértékben Izrael mögött áll, ezért lobog az izraeli zászló épületeinken.”

Izrael és a gázai szélsőséges iszlamista szervezetek között hétfőn kezdődött rakétaháború, miután Jeruzsálemben összecsapások voltak a palesztinok és az izraeli biztonságiak között az al-Aksza mecsetnél. Az izraeli sajtó közlése szerint csak csütörtök éjjel 190 rakétát lőttek ki a Gázai övezetből Izrael felé, míg az izraeli hadsereg mintegy ezer lövedéket indított az övezetben található célpontokra.

The post Az osztrák kormány elítélte az Izrael elleni palesztin rakétatámadásokat appeared first on .

Izraelnek joga van megvédenie önmagát a Hamász palesztin radikális iszlamista szervezet rakétatámadásaitól – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök, miután telefonon tárgyalt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel.

“A várakozásaim és reményeim szerint (a konfliktus) hamarosan véget ér, de Izraelnek joga van megvédenie magát, ha rakéták ezrei repülnek a területére” – fogalmazott Biden. Az elnök hozzátette: az amerikai nemzetbiztonsági és védelmi szakemberek “állandó kapcsolatban vannak” a közel-keleti kollégáikkal, köztük az izraeliekkel, az egyiptomiakkal és a szaúdiakkal is.

A Fehér Ház közleménye szerint a telefonbeszélgetés során Biden “elítélte a Hamász és más terrorista csoportok rakétatámadásait, a többi között Jeruzsálem és Tel-Aviv ellen”. Mint írták: az amerikai elnök “rendületlen támogatásáról” biztosította Izraelt és közölte, hogy a közel-keleti államnak “törvényes joga, hogy megvédje önmagát és népét”. A közlemény szerint Biden kiemelte, hogy Jeruzsálemnek, a városnak, amely sokat jelent a világ hívő emberei számára, “a béke helyének kell lennie”.

Antony Blinken, amerikai külügyminiszter szerdán szintén beszélt telefonon Netanjahuval és támogatásáról biztosította az izraeli kormányfőt országa megvédésével kapcsolatban. Az amerikai tárcavezető ugyanakkor megemlítette a Jeruzsálembe zajló erőszakos folyamatokat is. Blinken megjegyezte, hogy mind az izraelieknek, mind a palesztinoknak biztonságban kell élniük.

Az elmúlt napokban kiéleződött a feszültség a palesztinok és az izraeliek között, és Kelet-Jeruzsálemben összecsapásokra, tüntetésekre került sor. A Gázai övezetből több mint 150 rakétát lőttek ki palesztin fegyveres csoportok hétfőn Izraelre. Izrael válaszul megtorló csapásokat hajtott végre. A Közel-Keleten kiújult feszültség és erőszak következtében az elmúlt két napban több mint negyvenen haltak meg a Gázai övezetben és Izraelben.

The post Biden: Izraelnek joga van megvédenie önmagát appeared first on .

Csaknem ötmillió dollárt fizetett kelet-európai hackereknek az Egyesült Államok keleti partvidékének felét üzemanyaggal ellátó Colonial Pipeline vállalat, hogy feloldják letiltott számítógépes hálózatát – közölte a Bloomberg hírügynökség a tranzakcióról tudó, de nevét nem vállaló forrásra hivatkozva.

A Colonial Pipeline csaknem 9000 kilométeres vezetékhálózatán benzint, gázolajat, repülőgép-üzemanyagot és egyéb finomított kőolajszármazékokat szállít naponta mintegy 2,5 millió hordó mennyiségben, és összeköti a Mexikó-öböl partján fekvő finomítókat a déli és a keleti parti államokkal. A cég pénteken kapcsolta le a hálózatát, miután tudomást szerzett a támadásról. Emiatt az üzemanyagszállítás az egész hálózaton leállt, és a vállalat informatikai rendszerét is részben le kellett kapcsolni.

A Bloomberg információi szerint a Colonial Pipeline a támadást követően néhány órán belül kifizette a tetemes váltságdíjat nehezen nyomon követhető, úgynevezett kriptovalutában. A hírügynökségi források szerint a georgiai székhelyű cég mindent el akart követni, hogy ismét el tudja látni üzemanyaggal a keleti part mentén fekvő nagyvárosokat.

A hackerek, miután megkapták az összeget, egy úgynevezett visszafejtő eszközt küldtek a vállalatnak, amellyel fel lehet oldani a zárolásokat. A Bloomberg forrása szerint azonban ez az eszköz annyira lassú volt, hogy a vállalat továbbra is saját biztonsági mentéseit használta a rendszer helyreállításához.

Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) információi szerint egy profi kiberbűnözői csoport, a DarkSide állhat az incidens mögött. A DarkSide rendszeresen hajt végre zsarolóvírusos támadásokat, és vélhetően Oroszországban vagy Kelet-Európában van a székhelye. A zsarolóvírusok zárolják és titkosítják a kiszemelt áldozat számítógépes rendszerét, és pénzt követelnek azért, hogy tulajdonosaik visszakaphassák az ellenőrzést informatikai rendszereik, számítógépeik, hálózatuk felett.

A mostani beszámoló ellentmond azoknak a korábbi sajtóinformációknak, melyek szerint a vállalat nem enged a zsarolásnak és nem fizet kiberbűnözői csoportnak. A Bloomberg szerint az amerikai kormánytisztviselők is tudtak a zsarolási díj kifizetéséről.

Joe Biden  megerősítette az FBI információit, miszerint az amerikai vállalat ellen kibertámadást indító számítógépes bűnözők oroszországi székhellyel rendelkeznek, de – mint az elnök kiemelte – az orosz kormány nem érintett az esetben. “Nem hisszük, hogy az orosz kormány részt vett ebben a támadásban, de komoly okunk van feltételezni, hogy a támadást elkövető bűnözők Oroszországban élnek” – fogalmazott Biden.

Az amerikai elnök rendeletet írt alá a szövetségi kibervédelmi képességek, valamint a magánszféra digitális biztonságának megerősítéséről. Ennek alapján létrehoznak egy szervezetet, amely kivizsgálja a jelentősebb hackertámadásokat, és új sztenderdeket írnak elő a kormányügynökségek által használt szoftverek számára. Egyebek mellett kötelezővé teszik a kétlépcsős azonosítást is, amely megnehezíti a különböző felhasználói fiókok feltörését.

Az ellátási problémák miatt sok államban pánik alakult ki, és az emberek elkezdték felvásárolni az üzemanyagot. Sajtóinformációk szerint csütörtökön Észak-Karolinában a benzinkutak körülbelül hetven százalékánál nem lehetett sem benzint, sem gázolajat kapni. Virginia, Dél-Karolina és Georgia államokban a töltőállomások körülbelül ötven százalékánál okozott zavart a megnövekedett forgalom.

A történtek hatására a benzin ára is nőtt az Egyesült Államokban. Csütörtökön már több mint három dollárt kértek egy gallon (3,79 liter) üzemanyagért, amely a legmagasabb ár 2014 októbere óta – közölte az Amerikai Autóipari Szövetség.

The post Ötmillió dollárt fizetett a hackereknek a Colonial Pipeline appeared first on .

Két drogdílert, egy szlovák és egy magyar férfit fogtak el a rendőrök, mindkettőjüket őrizetbe vették és kezdeményezték a letartóztatásukat – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda.

Azt írták: a 48 éves magyar és a 44 éves szlovák férfira pár hónappal ezelőtt figyeltek fel olyan adatok alapján, hogy a magyar férfi a szlováktól rendszeresen szerez be kábítószert, amelyet Magyarországon továbbértékesít. A nyomozás előrehaladtával konkrét bizonyítékok is alátámasztották, hogy dílerként különböző kábítószereket árulnak.

A párosra összehangolt akcióban csaptak le pénteken. A rajtaütéshez a Terrorelhárítási Központ segítségét kérték, mivel információjuk volt arról, hogy a magyar férfinak fegyvere van. A férfit tatabányai otthonában fogták el. A házkutatásnál gyanús anyagokat – feltehetően kokaint és metamfetamint – találtak. Ezenkívül a nyomozók lefoglaltak mobiltelefonokat, laptopot, légfegyvereket, valamint csaknem 1,5 millió forintot és 270 amerikai dollárt. Szintén Tatabányán elfogták a férfi élettársát is, akinek táskájában csekély mennyiségű kokaint találtak.

A szlovák férfin egy budapesti pláza parkolójában ütöttek rajta a Terrorelhárítási Központ munkatársai. Autójában mintegy ezer simítózáras tasakot, telefonokat és SIM-kártyákat, 6200 eurót és több mint 3 millió forintot találtak, valamint két olyan dobozt, amely kábítószergyanús anyagot rejtett. Lakásában szintén droggal szennyezett dobozt és szipkát fedeztek fel, valamint lefoglaltak csaknem 24 000 eurót és több mint 22 millió forintot.

A két férfit jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelemmel gyanúsították meg, majd bűnügyi őrizetbe vették őket, és kezdeményezték a letartóztatásukat. A magyar férfi élettársát – szabadlábon hagyása mellett – kábítószer birtoklása miatt hallgatták ki gyanúsítottként – olvasható a rendőrségi honlapon.

The post Két drogdílert fogtak el a rendőrök appeared first on .

Az izraeli légierő mintegy száz rakétát lőtt ki vasárnapra virradóan a palesztin szélsőséges iszlamista terrorszervezetek gázai övezeti célpontjaira, köztük a Hamász politikai vezetőjének és az ő testvérének a házára – jelentette a ynet.

A Falak őrzője nevű hadművelet keretében tucatnyi repülőgéppel elsősorban a “Hamász-metrót”, az övezet alatt húzódó, betonból kiépített alagúthálózatot, az iszlamista szervezet legnagyobb és legköltségesebb stratégiai infrastruktúráját támadták, valamint a Hamász legfőbb gázai vezetőjének, az izraeli börtönökben 24 évet eltöltő Jahíje Szinuárnak és az ő testvérének otthonát.

Jahije és Mohamed Szinuár háza Hán-Júniszban állt. Mohamed Szinuár a Hamász katonai szárnyának egyik vezetője, a szervezet személyzeti felelőse és Gilád Salit izraeli tizedes 2006-os elrablásának egyik kitervelője volt. A Szinuár testvérek mellett több más, magas rangú Hamász vezető házát is támadták, de a fontosabb katonai felelősök a hadművelet kezdete óta titkos bunkerekben rejtőzködnek.

Hedi Zilberman, az izraeli hadsereg szóvivője a lapnak elmondta: a légierő épületeken kívül 45 rakétasilót is támadott az elmúlt napokban. Ennek ellenére a palesztin fegyveresek szombat este 7 órától vasárnap reggel 7-ig mintegy 120 rakétát tudtak kilőni izraeli területre, ezek közül több elérte az ország középső részét is, de az izraeli rakétaelhárító rendszer túlnyomó többségüket a levegőben megsemmisítette.

“Azt vesszük észre, hogy a hamászosok, és nem csak a vezetők, félnek bemenni az alagútrendszerükbe. Jelenleg a járatok elleni támadás második szakaszában vagyunk, és lesznek további szakaszok”- mondta Zilberman. “A Hamász több tízmillió dollárt fektetett be a stratégiai ‘metróprojektbe’: az alagút építésének minden egyes méterre 500 dollárba került” – tette hozzá.

“A savuot – a zsidó pünkösd – az idén másképp alakul, mint korábban” – jelentette ki a katonai szóvivő, utalva a vasárnap este kezdődő, és várhatóan rakétatámadások árnyékában zajló zsidó ünnepre. Az idei savuoton bárhol és bármikor lehet újabb rakétatámadásra számítani. Ezért Izrael déli és középső vidékeinek lakosai alaposan meggondolják, hogy elinduljanak-e rokonlátogatásra, mert az utakon nincs védelem, nem tudnak hová menekülni.

A legújabb izraeli-palesztin fegyveres konfliktusban eddig 10-en vesztették életüket, és 275-en sebesültek meg. A gázai oldalon legkevesebb 145 halottat jelentettek az ottani egészségügyi hatóságok, akik közül 41-en gyermekek, 23-an pedig nők voltak.

A feszültség április közepén újult ki, ezúttal azért, mert zsidó telepesek Jeruzsálem keleti részén ki akartak költöztetni palesztin családokat otthonukból, és a palesztinok tiltakoztak ez ellen, valamint abból kifolyólag, hogy izraeli rendőrök intézkedtek az Al-Aksza mecsetnél, és a palesztinok emiatt is tiltakoztak. A Hamász hétfőn kezdte el rakétákkal támadni Izraelt, és ez váltotta ki az izraeli ellencsapást. Azóta a Hamász több mint kétezer rakétát lőtt ki, de túlnyomó többségüket az izraeli légvédelem elfogta. Izrael harci repülőgépei és tüzérsége pedig több száz célpontot támadott a Gázai övezetben, ahol mintegy kétmillió palesztin él.

The post Az izraeli légierő mintegy száz rakétát lőtt ki az éjjel gázai célpontokra appeared first on .

Ütközéspont elnevezéssel interaktív közlekedésbiztonsági kampányt indít a vasúti átjárókban bekövetkező balesetek számának csökkentésére és a vasúti átjárók biztonságosabbá tételére a MÁV.

Homolya Róbert, a MÁV-Volán csoport elnök-vezérigazgatója a kampányról szóló pénteki online sajtótájékoztatón kiemelte: a vasút a legzöldebb és legbiztonságosabb közlekedési mód. Hozzátette, a MÁV 7700 kilométer vasútvonalat üzemeltet, ezeken naponta több mint háromezer vonat közlekedik, amelyek évente 140 millió utast szolgálnak ki.

Szólt arról is, hogy a legtöbb vasúti baleset a vasúti átjárókban történik, elsősorban figyelmetlenség és a közlekedési szabályok be nem tartása miatt. Elmondta, a vasút vonalát több mint 5500 átjáró keresztezi, vagyis két kilométerenként metszi egymást a vasúti és a közúti hálózat, ezek fele nem biztosított, azaz nincs olyan technikai eszköz telepítve, amely felhívná a közúton közlekedők figyelmét arra, hogy jön a vonat.

Az elnök-vezérigazgató közölte, 2008 óta nem történt olyan halálos baleset, amely vasúti hibára lett volna visszavezethető, de így is évente hatvan-nyolcvan baleset következik be a vasúti átjárókban. Tavaly hatvan ilyen baleset volt, az idén azonban már több baleset történt az átjárókban, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Hangsúlyozta: nem lehet elégszer beszélni erről, ezért most induló, Ütközéspont elnevezésű kampányukkal a fiatalok figyelmét szeretnék felhívni a biztonságos közlekedés fontosságára és a vasúti balesetek lehetséges következményeire.

Az utkozespont.hu oldalon a játék résztvevőinek ki kell deríteniük, hogyan történt a vasúti baleset. A játékban 360 fokban körbe tudnak nézni, meg tudják keresni az elrejtett nyomokat, “helyszínelhetnek”, hogy a végén megoldják az esetet.

Homolya elmondta: az interaktív kampány mellett országszerte ötszáz plakátot helyeznek ki, továbbá minden középiskolát elérnek a kampánnyal és az ahhoz kapcsolódó nyereményjátékkal. Hangsúlyozta, hogy ilyen kiterjedt közlekedésbiztonsági kampány még nem volt a magyar vasút életében.

Gál Kristóf, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivője – aki a filmben egy rendőrt alakít – arról beszélt, nem ez az első alkalom, hogy a rendőrség együttműködik a MÁV-val a vasúti átjárók biztonsága érdekben, de eddig az átjáróban szabálytalankodók kiszűrésére, szankcionálására fókuszáltak, most azonban a balesetmegelőzés van a középpontban. Az alezredes közölte, a vasúti átjárókban történő balesetek fele halálos kimenetelű, egy személyautó és egy mozdony ütközésénél elkerülhetetlen a személyi sérülés bekövetkezése.

Az interaktív nyomozójátékban a sérültet Nagy Zsolt színész alakítja, aki a sajtótájékoztatón azt mondta, személyes érintettsége miatt nem volt kérdés, hogy részt vesz a kampányban. Hangsúlyozta: mindenkit hazavárnak, és nagyon fontos a közlekedésbiztonsági szabályok betartása.

Biber Anett, a MÁV szóvivője egy kérdésre válaszolva elmondta: változó, hogy egy baleset mekkora kárt okoz a vasútnak. A legutóbbi esetben, amikor egy motorvonat és egy rolleres ütközött, a vonatban minimális kár keletkezett, de amikor egy traktor két vonattal is ütközött, már a 200 millió forintot is meghaladta a pályában és járművekben bekövetkezett kár.

Az utkozespont.hu oldalon a játék mellett lehet olvasni a MÁV közlekedésbiztonsági fejlesztéseiről is, valamint megtalálható a vasúti balesetek térképe, amely megmutatja a legveszélyesebb átkelőket.

The post Interaktív kampányt indít a vasúti átjárók biztonságosabbá tételére a MÁV appeared first on .

Tizennyolc év fegyházbüntetésre ítélt a Tatabányai Járásbíróság első fokon egy visszaeső férfit, aki két gyermekkel rendszeresen végzett szexuális cselekményeket – közölte a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség.

Reszl Ildikó főügyész tájékoztatása szerint a férfi 2014 nyarán a bokodi házába csalt egy hétéves kislányt, filmeket, képeket nézetett vele, levetkőztette, és a gyermekkel szexuális cselekményt végzett heti rendszerességgel. A találkozások után “jutalomként” csokit adott a kislánynak, akivel a szexuális viszonyt 2015 nyarán is folytatta. A gyermek tiltakozása miatt közösülés nem történt.

Az elkövető 2014-ben egy társkereső oldalon megismerkedett egy nővel, akinek a nyolc éves lányával 2014 júniusa és 2016 ősze között több alkalommal szexuális cselekményt végzett, vele legalább egyszer közösült. A férfit 2008-ban szemérem elleni erőszak bűntette és más bűncselekmények miatt kilenc év fegyházbüntetésre ítélték, ebből 2013-ban szabadult.

A Tatabányai Járásbíróság a letartóztatásban lévő elkövetőt a mostani, 12. életévét be nem töltött személlyel szexuális cselekmény végzésével elkövetett szexuális erőszak bűntette miatt indult ügyben az ügyészség indítványára 18 év fegyházbüntetésre ítélte. Emellett végleges hatállyal eltiltotta bármely olyan foglalkozástól vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében 18. életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végezné, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban állna.

Az ítélet nem jogerős, mivel az ellen a vádlott és védője fellebbezést jelentett be.

The post Gyermekek elleni szexuális bűncselekményekért 18 év fegyház appeared first on .

Stabil az állapota a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei központi kórház és egyetemi oktatókóházban megkéselt ápolónőnek, a kórházi dolgozó maradandó sérülést nem szenvedett – közölte az egészségügyi intézmény.

A közlemény szerint a kórház az ügyben belső vizsgálatot indít. A rendőrség csütörtökön arról tájékoztatott, hogy a gyanúsított, egy 69 éves nő műtét miatt volt a kórházban, egy ápolónő ellátta őt, ám amikor elfordult tőle, az asszony egy késsel megszúrta. Az ápolónő súlyosan megsérült, azonnal megműtötték. A miskolci rendőrkapitányság közfeladatot ellátó személy elleni erőszak és testi sértés bűntett gyanúja miatt indított nyomozást a 69 éves nő ellen.

The post Stabil az állapota a miskolci megyei kórházban megkéselt ápolónőnek appeared first on .

A német szövetségi kormány terrorcselekménynek tekinti és elítéli az Izrael ellen a Gázai övezetből indított rakétatámadásokat – mondta Steffen Seibert kormányszóvivő.

A “terrortámadások” célja a félelemkeltés és emberek válogatás nélkül legyilkolása – mondta a szóvivő, kiemelve, hogy semmi sem igazolhat ilyen tetteket. A német kormány kiáll Izrael önvédelemhez fűződő joga mellett, és az ellene indított rakétatámadások azonnali leállítását követeli – mondta.

Hozzátette, hogy a szövetségi kormány és vezetője, Angela Merkel kancellár az izraeli-palesztin konfliktus elmérgesedésével összefüggésben történt németországi antiszemita incidenseket is a leghatározottabban elítéli. A gyülekezés és a véleménynyilvánítás jogát tiszteletben kell tartani, de visszaél jogaival, aki csak azért jár tüntetésre, hogy “kiüvöltözze magából a zsidókkal szembeni gyűlöletét” – mondta Seibert.

Aláhúzta, hogy az izraeli kormány tevékenységének bírálata nem irányulhat németországi zsidó polgárok és intézményeik ellen. Aki németországi zsidó intézményekre támad, tettével leleplezi magát, elárulja, hogy nem is egy állam működését vagy egy kormány tevékenységét bírálja, hanem gyűlölködik egy vallás és a vallás követőivel szemben – tette hozzá a szóvivő.

Németországban az izraeli-palesztin konfliktus elmérgesedésével emelkedésnek indult az antiszemita incidensek száma, a hét eleje óta nagyjából tíz eset történt. Több városban megdobálták kővel a helyi zsinagógát, tüntetéseken antiszemita jelszavakat skandáltak és izraeli zászlókat égetettek el.

Izrael és a gázai szélsőséges iszlamista szervezetek között hétfőn kezdődött rakétaháború, miután Jeruzsálemben összecsapások voltak a palesztinok és az izraeli biztonságiak között az al-Aksza mecsetnél. Az izraeli sajtó közlése szerint csak csütörtök éjjel 190 rakétát lőttek ki a Gázai övezetből Izrael felé, míg az izraeli hadsereg mintegy ezer lövedéket indított az övezetben található célpontokra.

The post A német kormány terrorizmusnak tekinti az Izrael elleni rakétatámadásokat appeared first on .

Ezekben a napokban is csaknem négyezer katona vesz részt a koronavírus-járvány elleni védekezésben – közölte a honvédelmi miniszter.

Benkő Tibor elmondta: a Magyar Honvédség alapfeladata – az ország védelme – mellett minden területen ott van, ahol segíteni tud az ország lakosságának, mint például 2015-ben, amikor katonákat vezényeltek a déli határszakasz őrzésére, védelmére. Abban a feladatban azóta is részt vesznek – emlékeztetett.

A koronavírus-járvány miatt tavaly március óta a katonák segítették, segítik a határzárást, a határőrizeti feladatokat, a közterületeken a rendőrökkel közösen járőröznek, valamint fertőtlenítési feladatokat is végrehajtottak. A kórházparancsnoki rendszerben most is hatvan katona teljesít szolgálatot, az egészségügyi dolgozók tehermentesítését pedig mintegy 1400 segíti – sorolta. Az öt honvédségi oltóbusszal pedig bárhová el tudnak jutni, hogy segítsék a lakosság beoltását – ismertette.

Benkő kitért arra is: fontos, hogy a haderőfejlesztési program továbbra is töretlenül folytatódjon, mert a béke, a biztonság szavatolásához kell egy erős, jól felszerelt, ütőképes Magyar Honvédség. Elmondta: szeretnék, ha a társadalom is látná a haderőfejlesztési program eredményeit, ezért a tervek szerint augusztus végén Kecskeméten nemzetközi repülőnapot és haditechnikai bemutatót tartanak. Megjegyezte azonban, hogy a rendezvényen csak azok vehetnek részt, akiknek van oltási igazolványuk.

The post Csaknem négyezer katona vesz részt a vírus elleni védekezésben appeared first on .

A Sin Bet belbiztonsági szolgálat is részt vesz az Izraeli utcákon az utóbbi napokban elharapódzott etnikai zavargások felszámolásában – jelentette a kormányközeli Izrael Ma (Jiszrael Hajom) című újság.

Az arabok és zsidók egymás ellen elkövetett erőszakos atrocitásainak megszüntetése érdekében bevetik a Sin Betet is a súlyos zavargások után, mert ezeket a cselekményeket minden szempontból terrortevékenységnek tekintik.

“Nem engedjük, hogy erőszakos törvénysértők terrorral uralják Izrael utcáit, sem arabok, sem zsidók”- közölte a szokatlan lépést Nadav Argaman, a Sin Bet vezetője pénteken. “Az izraeli rendőrséggel teljes együttműködésben a Sin Bet beveti minden információgyűjtő és terrorellenes eszközét bárki ellen, aki izraeli állampolgárokat – akár zsidókat, akár arabokat – bántalmazni próbál, mindaddig, amíg visszatér a nyugalom az országban az utcákra” – tette hozzá.

“A Sin Bet ezeket az eseményeket minden szempontból terrorista cselekménynek tekinti. Ennek megfelelően alkalmazni fogja hírszerző eszközeit, hogy mindent megtudjon a támadások és összecsapások céljáról és az azokban érintettek kilétéről, valamint meghiúsítsa az incidenseket, hogy felkutassa, letartóztassa és kihallgassa az esetleges elkövetőket, majd büntetőeljárás alá vonja őket” – közölte Argaman.

Az elmúlt napokban Izrael-szerte, de elsősorban a vegyesen, zsidók és arabok lakta városokban lincselésszerű etnikai támadások történtek zsidók és arabok ellen, erőszakos, olykor fegyveres csoportok a másik nemzetiség tagjaira vadásztak, kődobáló, petárdákat és Molotov-koktélokat hajigáló tüntetéseket szerveztek, kárt okoztak a másik csoport tagjainak vagyontárgyaiban, és többfelé a rendőrséggel is összetűztek.

The post A Sin Bet is részt vesz a zavargások felszámolásában appeared first on .

Minősített emberölés kísérlete és közveszélyokozás miatt 14 év fegyházra ítélt egy tiszakécskei férfit első fokon a Kecskeméti Törvényszék – közölte a bíróság sajtóosztálya. Az eljárás adatai szerint a férfi felgyújtott egy munkásszállót, hogy megölje a barátnőjét.

Az elsőfokú ítélet szerint a többszörösen büntetett előéletű vádlott 2019 szeptemberében költözött a sértett által üzemeltetett munkásszállóba és érzelmi kapcsolat alakult ki köztük. A férfi azonban megharagudott a nőre és eltervezte, hogy tüzet okoz a szállóban és így megöli. Égésgyorsítónak lakklemosót vásárolt.

A vádlott 2019. október 13-án este a szállóban összepakolta a holmiját, és megvárta, hogy a lakók nyugovóra térjenek. A folyosón kihelyezett porral oltót elrejtette, hogy a tűzoltást megnehezítse, éjjel a barátnője szobájában és a konyhában tüzet gyújtott, majd elhagyta az épületet. A lakóknak sikerült kimenekülniük, a tűzoltók segítségével eloltották a tüzet, senki nem sérült meg. A vádlott beismerte tettét és lemondott a tárgyalásról, beismerő vallomását a bíróság elfogadta.

A Kecskeméti Törvényszék tárgyalás kitűzése nélkül előkészítő ülésen 14 év fegyházra ítélte a 25 éves tiszakécskei férfit előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, több emberen, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés kísérlete és közveszélyokozás miatt. Az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség súlyosításért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett, így a büntetőper a Szegedi Ítélőtáblán folytatódik másodfokon. A vádlott letartóztatásban marad.

The post Emberölés kísérlete miatt 14 év fegyházra ítéltek egy tiszakécskei férfit appeared first on .