Biztonságpiac

Ukrán közéleti személyiségek, ellenzéki parlamenti képviselők, újságírók és aktivisták levelet küldtek Joe Biden amerikai elnöknek, arra kérve őt, hogy vizsgálja felül azt a döntést, miszerint az Egyesült Államok nem vezet be szankciókat az Északi Áramlat-2 orosz gázvezetéket üzemeltető vállalatokkal szemben – számolt be az Ukrajinszka Pravda című hírportál.

A levélben – amelyet 47-en írtak alá – rámutattak arra, hogy s gázvezetékről nemrég született amerikai-német egyezség veszélyezteti a transzatlanti biztonságba és az ukrajnai reformokba már befektetett amerikai támogatásokat, és nem nyújt megfelelő biztonsági garanciákat a projekt által érintett országok számára.

“A két ország által az Északi Áramlat-2-ről kiadott nyilatkozatban foglaltak az orosz állami költségvetésbe juttatnak több pénzt, amelyet az Egyesült Államok elleni cselekményekre és az Ukrajna elleni katonai agresszió finanszírozására fordíthatnak. Ezt a pénzt önkényuralmi rendszerek támogatására és az ukrán nép mellett a fehéroroszok, a grúzok és Oroszország többi szomszédja ellen fordítják annak megakadályozására, hogy maguk dönthessenek a saját sorsukról” – hangsúlyozták.

Az amerikai elnök közbenjárását kérők úgy vélik, Oroszországnak lehetősége nyílik arra, hogy Ukrajnát és Európát a gázellátás leállításával vagy megszüntetésével zsarolja, illetve szabotálja, és ellehetetlenítse az Ukrajnán keresztüli gázszállítást.

Az aláírók ezért azt szorgalmazzák, hogy töröljék el azt az előírást, amely szerint a szankciókról szóló jelentéseket augusztus végéig be kell nyújtani az amerikai kongresszushoz, vonják vissza az Északi Áramlat-2 elleni szankciók indokolatlan lemondását, és követeljék meg a gázvezeték beindításához szükséges összes tanúsítvány megszerzését.

Kiemelték: az Északi Áramlat-2 olyan európai üzleti körök gazdagodásához is hozzájárul, amelyek védelmezik Vlagyimir Putyin orosz elnök szerintük önkényuralmi politikáját. “Ez nem az az út, amelyhez Amerika vissza kívánt térni. Nagyon nehéz lesz hinni a demokrácia hatalmának helyreállításában anélkül, hogy átgondolnák a döntésüket” – fogalmaztak levelükben.

A levél aláíró között van két képviselő a Petro Porosenko volt elnök vezette Európai Szolidaritás és kettő a Hang párt frakciójából, valamint Aljona Hetymancsuk, az “Új Európa” elemzőközpont igazgatója, vagy Mihajlo Zsernakov, a DEJURE Alapítvány vezetője.

Az Egyesült Államok és Németország másfél hete jelentette be, hogy hivatalosan megállapodott a gázvezeték építésének befejezéséről. Erről közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben Ukrajnának is tettek néhány ígéretet. Berlin például pénzügyi segélyt ígért.

Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővül a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlat. Nyomvonala az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig tart. Kiépítésével Oroszország elvileg kiiktathatná Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelhetné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát.

The post Ukrán közéleti személyiségek Bidenhez fordultak az Északi Áramlat-2 ügyében appeared first on .

Hetvennégy éves korában elhunyt Furkó Kálmán, a Magyar Honvédség nyugállományú ezredese, a magyar kyokushin karate egyik megalapítója – közölte kedd délelőtt Facebook-oldalán a Honvédelmi Minisztérium.

A honvedelem.hu oldalon kiemelték: Furkó Kálmán “mind a Magyar Honvédségen belül, mind a magyar harcművészeti életben felbecsülhetetlen jelentőségű örökséget hagyott maga után”.

Furkó 1947. január 2-án született Nyírbátorban. Tehetséges, sportszerető gyermekként a Testnevelési Főiskolára (TF) készült. Minden álma volt, hogy olimpiai bajnok súlylökő lesz. Elsőre nem vették fel a TF-re, így az Északi Járműjavítóban technikusként dolgozott. Másodjára úgy vették fel a főiskolára, hogy előtte el kellett mennie tizenegy hónap katonai szolgálatra az egri felderítő zászlóaljhoz. Ott találkozott először a közelharccal, ami óriási hatással volt rá, de ekkor még az atlétikában képzelte el a jövőjét – ismertették.

A főiskolán Galla Ferenc vezette be a test-test elleni küzdelem rejtelmeibe. Az áttörést 1972-ben egy főiskolai karatebemutató hozta el a számára. “A judo- és karateedzéseken tapasztaltaknak köszönhetően olyan komplex szemléletre tett szert, ami hiánypótló volt az akkori sorkatonai kiképzésben” – fogalmaztak.

Amikor 1971-ben végzett a TF-en, előbb Vácra küldték, később a szolnoki felderítő zászlóaljhoz került. “A következő években felderítő katonák ezreit tanította az önvédelem fortélyaira, a magyarországi kyokushin karate egyik alapítójaként pedig elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy a stílus nemcsak megvetette a lábát Magyarországon, hanem a legnépszerűbb távol-keleti harcművészeti ággá fejlődött” – hangsúlyozták, hozzátéve: “a haderőben évtizedeken át az ő szellemisége dominálta a közelharckiképzést, a jelenlegi rendszer is sokban merít örökségéből”.

Furkó 1976-tól már nemzetközi karateversenyeken is részt vett. 1977. október 24-én alapította meg Szolnoki LTE néven saját klubját. Mesterként válogatott versenyzők sorát nevelte évtizedeken keresztül. Hosszú ideig volt a Magyar Kyokushin Karate Szervezet elnöke, a Magyar Karate Szakszövetség alenöke és a Magyar Fullcontact Karate Szervezet elnöke, emellett az Európai és a WKO Világszervezet övvizsgabizottságának is tagja volt – írta a honvedelem.hu.

Az 1980-as évek végén forgatott népszerű magyar katonai tévésorozat, az Angyalbőrben több epizódjában is szerepelt a közismert katonatiszt.

Furkó Kálmán számos sport- és állami kitüntetésben részesült: 2016-ban a honvédelmi minisztertől életműdíjat kapott, 2017-ben pedig a karate-világszövetség, a WKO – a világon negyedikként – 8. mesterfokozatot (dant) adományozott neki.

The post A legenda távozott: elhuny Furkó Kálmán ezredes appeared first on .

A rendőrség fokozott jelenlétének köszönhetően nem történt bűncselekmény a Hungaroring területén és a környező kempingekben sem – közölte a Pest megyei Rendőr-főkapitányság a rendőrség honlapján. Azt írták, a rendőrök szabálysértési feljelentést és helyszíni bírságot négy-négy esetben, közigazgatási bírságot kétszer szabtak ki. Szabálysértés miatt négy embert állítottak elő, két embert pedig körözés alapján elfogtak.

The post Magyar Nagydíj: nem történt bűncselekmény a Hungaroring területén appeared first on .

Biztonságos? – talán emlékeznek a Maraton életre-halálra című film többször és hátborzongató módon feltett kérdésére. A Dustin Hoffman által megformált főszereplő nem tudta, mire vonatkozik a kérdés, így nem is tudott érdemben felelni rá kínzás hatására sem. Nem túlzás azt állítani, hogy a munkahelyek esetében sem könnyű a válasz a fenti kérdésre. Mert mihez képest? Egy magas szintű munkavédelmi kultúrával rendelkező nagyvállalat, ahol lehet, kockázatot csökkent. Az üzletmenet stabilitása, a jó hírnév megőrzése arra készteti, hogy törekedjen erre a beszállítói, alvállalkozói körében is. De képessé tehető hasonló biztonsági színvonal fenntartására egy kisvállalkozás? Elvárható tőle egyáltalán? És elvárják? A Magyar Munkavédelmi Akadémia két alapítótagjának segítségével kutattunk a válaszok és a lehetséges megoldás után.

Megvalósítható egyáltalán egy valóban biztonságos munkakörnyezet? Igen. Ez 100 százalékos biztonságot jelent? Nem. Az adminisztratív elemek, a képzések, a munkaszervezési, műszaki, megoldások nélkülözhetetlenek, de nem elégségesek. Sőt, ha kicsit tágabban értelmezzük a munkahelyek biztonságát, testi és lelki egészségre gyakorolt hatását, akkor már a szociális szempontokat, a jó közérzetért felelős munkahelyi légkört, a szervezeti kulturális elemeket is figyelembe kell venni.
Óriási feladat a mindig véges idő, anyagi-, és humánerőforrások mellett egy nagyvállalat keretein belül is kialakítani a termelőképesség és biztonság egyensúlyát, holott a feltételek jellemzően adottak. Sőt, merész kijelentésnek tűnik, de egy biztonságos működés, egyúttal jó üzletmenet feltételeiből jó pár megvan, meglehet a kis-, és középvállalkozások egy részénél is. Néhány tényező megléte azonban nem elégséges ahhoz, hogy egyértelműen biztonságos legyen, és annak is látszódjon egy kkv.
Az elmúlt két évben – nagyvállalati megbízásból teljesített – beszállítói biztonsági auditok sora mutatott rá arra, hogy a kkv szektorból érkező alvállalkozók, beszállítók oldalán aggályos a munkavédelem helyzete – válaszolta megkeresésünkre Csitkó Csaba környezetvédelmi, munkaegészségügyi és munkabiztonsági szakember. A Magyar Munkavédelmi Akadémia alapító tagja kiemelte, még a legveszélyesebb tevékenységeket végző vállalkozások között is többségben voltak azok, amelyek nem rendelkeztek munkavédelmi szakemberrel/szolgáltatóval, vagy olyan külsős szolgáltatásra szerződtek, amelynél a munkavédelmi szaktevékenységre fordított keretösszeg nem haladta meg havonta a 8000 forintot. Csakhogy a helyzet abszurditását megvilágítsuk: havi 40-120 óra, jogszabályban kötelezően előírt munkavédelmi szaktevékenység igénybevételéről beszélünk, ami ilyen díjazás mellett teljesen életszerűtlen, irreális.
Ha csak a rendelkezésünkre álló hivatalos adatokat nézzük, akkor is hasonlóan lesújtó képet kapunk. A KSH adatai szerint 2019-ben a munkavállalók 72 százalékát foglalkoztatták a kkv szektorban (a járványhelyzet torzító hatásai miatt nem a 2020. évet vettük alapul). Ugyanebben az évben az Innovációs és Technológiai Minisztérium Munkavédelmi Főosztályának baleseti statisztikája szerint az összes regisztrált munkabaleset 73 százaléka történt ebben a szektorban, ahol sajnos közismerten nagy az eltitkolt, nem jelentett esetek száma. Mondhatnánk, hogy ez az adat önmagában nem ad okot az aggodalomra.
Ha azonban a jogi, hatósági, gazdasági hatások szempontjából is sokkal drasztikusabb következményekkel járó, súlyos munkabaleseteket nézzük, akkor már 94 százalékért tehető felelőssé a kkv szektor, a halálos eseteknél ez az arány 97 százalék. Igen, a kedvező árak, a rugalmasság és az egyéb előnyök mellett ezt a „kockázati apportot” is beteheti a közös munkába egy kis-közepes méretű beszállító, alvállalkozó. Egyértelmű, hogy ez a helyzet nem csupán az ott dolgozók valós biztonsága szempontjából problémás, de jelentős piaci hátrányt is okoz az adott kisvállalkozásoknak és közvetett kockázatot a megbízóknak.

A multik valós kockázatnak látják
Egy 2020 decemberében, nagyvállalatoknál dolgozó, munkavédelemért is felelős vezetők megkérdezésével végzett kutatás szerint a beszállítói körben az extrém alacsony munkavédelmi ráfordítások gyakorlatát a megkérdezettek 92 százaléka valós kockázatnak tartja, mondta el Révész András, a Magyar Munkavédelmi Akadémia alapító tagja, munka-, és tűzvédelmi szakember, a kutatás egyik szervezője. Ugyanakkor hasonlóan nagy arányban érzékelik azt is, hogy egyre kevesebb speciális tudású, gyakorlott szakmunkással kénytelenek dolgozni a nagyvállalatok alvállalkozói. Ez szintén növeli azt a biztonsági és minőségi rizikót, ami a beszállító mellett a megrendelő üzletmenetét, reputációját is veszélyezteti. És e kockázat messze nem elméleti, hiszen a megkérdezett szakembereket foglalkoztató nagyvállalatok több mint háromnegyedénél csúszott vagy hiúsult meg fontos teljesítés, amelynél többlet erőforrások árán kellett menteni a menthetőt.

A megrendelő kezében a megoldás?
A kutatásba bevont vezetők háromnegyede – saját meglátásuk szerint – egyenrangú partnerként tárgyalnak a vállalat menedzsmentjével, mint a munkavédelem területét legjobban ismerő és arra befolyást is leginkább gyakorolni képes vezetők. Ez azt jelenti, hogy megvan a lehetőségük a beszállítókra is vonatkozó biztonsági elvárások meghatározására és betartására. Biztató arány, de sajnos árnyalja a képet, hogy ugyanezen vezetőknek csupán a felét vonják be valóban az üzleti döntésekbe. Ez magyarázatot ad arra, hogy tízből négy válaszadó szerint mégis elképzelhető, hogy munkáltatójánál olyan alvállalkozók jelennek meg, akik nem képesek az általuk elvárt biztonsági követelmények betartására és mindössze hatoduk tartja kizártnak ezt a lehetőséget.
Tízből nyolc megkérdezett szakember, mint a munkavédelem szakmai irányításáért felelős személy felvállalná, hogy a feladatkiírásokba, tenderanyagokba ajánlásként és pozitív bírálati szempontként szerepeltesse munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszer (MEBIR) kiépítését, működtetését. Egyszerűnek tűnik. Mégsem általános gyakorlat, hogy kritériumként meghatározzák a nagyvállalatok a MEBIR rendszereket a kkv szektorból érkező beszállítók számára, mivel alig néhányan rendelkeznek azzal, jelentős részük vélhetően bele sem fogna ennek kialakításába. Révész szerint a kisebb cégek vezetői közül a tapasztalatok szerint sokan elegendőnek hiszik, hogy „nálunk már két éve nem volt baleset”, ám ez önmagában nem túl erős lap egy beszállítói, partneri megállapodás megtárgyalásánál.

A MEBIR lényege
A biztonsági feladatok ellátását és a működést a MEBIR egyszerre teszi szabályszerűvé és életszerűvé, egyformán kezeli a felmerülő valós kockázatokat és a túlzó vagy szükségtelen biztonsági intézkedések, beszerzések kérdését.

Az ISO 45001 főbb jellemzői
• A nagyvállalati szektorban a legtöbb beszállítói szerződésnél feltételként határozzák meg a szabvány alapján biztosított munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot, így a közbeszerzéseknél, tendereknél versenyelőnyt jelent, ha alkalmazzák.
• A munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszer alapkövetelménye a felsővezetői részvétel. Ez nem csupán rábólintást, hanem aktív szerepvállalást jelent felelősségvállalással, a szükséges források biztosításával, aktív kommunikációval, a munkahelyi egészség és biztonság stratégiai szintre emelésével és szervezeti kultúrába illesztésével.
• Bevezetése jelentősen csökkenti a balesetek és foglalkozási megbetegedések számát. Ezzel együtt, a munkáltatót terhelő költségeket is, például a táppénz, a munkaerő pótlás, az esetleges kártérítés terheit, továbbá a termeléskiesésből adódó veszteséget.
• A munkavállalók és vezetők biztonság- és egészségtudatossága nő. Viselkedésükben, döntéseikben és cselekedeteikben markánsabban jelenik meg a saját és munkatársaik biztonságának, egészségének védelme. Szabálykövetőbbé válnak, így a vállalkozás jelentős csökkenést ér el a balesetek, bírságok és jogi költségek terén.
• A rendszer részeként működő ellenőrzési és javítási folyamatoknak köszönhetően a kisvállalkozások is egyszerűbben és hatékonyabban tudják menedzselni munkavédelmüket. Biztonságosabbá, kiszámíthatóbbá és hatékonyabbá válik a termelés, ami növeli a vállalkozás jövedelmezőségét, versenyképességét.
• Elemi része a munkavállalók és képviselőik bevonása. A velük folytatott rendszeres konzultáció, az intézkedések és várható fejlesztések, változások kommunikációja, ami jelentősen hozzájárul a képzett munkaerő megtartásához, bővítéséhez.

Akkor lehet biztonságos. De megéri?
A nagyon sokféle tevékenyégű, működésű, termelőképességű kis-, és középvállalkozás miatt erre nincs egyértelmű válasz. Csitkó hangsúlyozta, hogy ezek a kisebb cégek különböznek az erőforrásaikban, ideértve a tudást, a szervezési kapacitást, az időt és nem utolsó sorban a gazdálkodás módját, az anyagi hátteret. Nem kétséges, hogy egy biztonsági irányítási rendszer bevezetése költségekkel jár, emellett szükségessé teszi a közvetlen vezetői részvételt és a valódi együttműködést a rendszer bevezetésével megbízott szolgáltatóval, szakemberrel. Mindez a fejlődés, a minőségi működés melletti elkötelezettséget, formálódó biztonságkultúrát feltételez, ami önmagában is egy szűrőt jelent. Ugyanakkor látható a Magyarországon működő multinacionális nagyvállalatokkal dolgozni akaró, ambiciózus kisvállalkozások azon csoportja is, amelyeknél előbb-utóbb e lépés létkérdéssé válhat. Számukra ajánlott a tájékozódás, tervezés, hiszen megfelelő szolgáltató esetén egy multinacionális környezetben kipróbált biztonsági rendszert kaphatnak a saját vállalkozásuk működéséhez és költségviselő képességhez illesztve.

The post Ha nincs biztonságirányítási rendszer, nem lesz megrendelés appeared first on .

Vállalatunk a Pro Patra Electronics nagy hangsúlyt fektet az általunk gyártott megfigyelő szenzor rendszerek (radarok és kamerák) tesztelésére. Ezek a folyamatok egyrészt a gyártás során előállított rendszerek ellenőrzésesre szolgálnak másrészt a termékfejlesztés elengedhetetlen részei. A rendszerek átfogó fejlesztésének tesztelése részben kültéren történik, amelyek során a fejlesztő munkatársaink valósághű helyzeteket szimulálnak. Ezeket nevezzük terepei méréseknek. A tesztelési eredményeket házon belül kiértékeljük, majd az adott osztályokon dolgozó munkatársak továbbfejlesztik a terméket. Ezeket a teszteléseket alapos szervezési, engedélyeztetési és jól összehangolt előkészítő munka előzi meg. A terepi mérések számos esetben sok kihívást és váratlan fordulatot tartogatnak a csapatunk számára, amelyekből néhány érdekességet az alábbiakban osztunk meg az olvasóval.

– Hova kell fölmenni?
– Oda. – És a felettünk magasodó sziklás peremre mutatott.
Nem volt magas a hegy, de a meredek, sziklás út fölfelé, keresztül mindenféle tüskés bozóton nagyon kimerítő volt. Fel kellett vinni a PGSR-3i Beagle radart, ami önmagában nem nehéz, de a fejlesztési tesztekhez kell generátor, rengeteg kábel és több számítógép. Nem is beszélve a vízről és az ennivalóról, mert egész nap kint leszünk a tűző napon. A radar bírja, nekünk is bírni kell. Nehéz munka ez az iroda kényelméhez szokott mérnököknek.

Ki kell jönni ide a bozótba kora reggel, megküzdeni a tüskékkel, az időjárással, a sziklára mászással. De legalább itt nem zavar senki, nyugodtan dolgozhatunk. A csapat másik része nagyjából tőlünk 40 km-re szintén egy hegy tetején kereste azt a helyet, ahova van rálátásunk. A radar legújabb változata ellát ilyen messzire, de a föld görbülete miatt ezt már nagyon nehéz letesztelni. De mindenképp tesztelnünk kell a technikát, mert egy ügyfélnek ilyen megoldásra van szüksége, tehát kifejlesztettük és a fejlesztők elégedettek a tesztelési eredményekkel.

Néha a mérnökök is kerülhetnek olyan helyzetbe, amikor komolyan aggódni kell a biztonságukért. Széles legelő, nyári napfény, távolban legelésző gulya, idilli környezet a terepi mérésre. A célt játszó mérnök békésen sétálgat. A radar felderítési szektorának a szélén célok jelennek meg. Nagyobb csoport, furán mozognak. A Doppler Audió üzemmóddal azonosítjuk őket. Nagytestű, többlábú, lassan, szakaszosan mozgó célok. Ezek szarvasmarhák, legelészés közben odébb mozognak néha. Semmi gond, messze vannak, nem zavarják a munkánkat.

“Bevédjük” a célkörzetet egy riasztási zónával és folytatjuk a munkát. Emberünk még mindig békésen sétálgat. Aztán egyszer csak jelez a rendszer, valaki belépett a riasztási zónába és közelít a célunk felé. A gulya tart az emberünk felé, méghozzá nagy sebességgel. Megriadhattak valamitől. Rászóltunk az emberünkre, hogy fusson. Először nem vette komolyan, úgy gondolta elsétál előlük. Mi látjuk a radaron, hogy milyen gyorsan jönnek, és mindjárt letarolják. Kiabálunk vele a rádión, hogy fusson az életéért. Nyargal is rendesen, hallva a hangunkban a kétségbeesést. Később visszajátszottuk neki a radar képét, hadd lássa milyen közel volt a bajhoz.

Egy következő tesztelési alkalommal alkalom zuhogott az eső, mert miért is ne tenné. A radar ezt is bírja, de haladni kell a fejlesztéssel, a mérnököknek is bírniuk kell. Legtöbben egy dombon dolgoztak, ponyva alatt vagy a gépkocsiban. Állítgatták a rendszer különféle paramétereit, gyűjtötték, rögzítették az adatokat. Néhányan lent a széles völgyben, több kilométeres távolságban járkáltak célként föl s alá, jobba-balra, ahogy a mérési terv előírta. Az eső eláztatta a kollégákat, csurom víz volt mindenki. A nap végére, amikor elállt az eső, a sötéttel együtt leszállt a sűrű köd is. A radarnak mindegy, ugyanúgy lát. A mérés végén visszahívtuk a célokat a dombhoz. Az egyik emberünk (a radar képernyőn) jól láthatóan rossz irányba indult el a ködben. A radar segítségével, rádión irányítva vezettük vissza.

Kiemelkedő ügyféligény a tankok, helikopterek felismerése radarjel alapján. Ennek érdekében több, harckocsit és helikoptereket alkalmazó fejlesztési mérést kellett megszervezzünk, itthon és külföldön. Ezek a tesztek az alkalmazott céltárgyak üzemóra-költsége miatt igen drágák. Túl sok üresjárat nincs, mert az eszközök óradíját akkor is fizetni kell, ha nem mozgatjuk őket. Ilyenkor több radarral párhuzamosan mérünk, hogy minél több használható adatunk legyen ugyanarról a célról, másrészt, ha valami gond lenne az egyikkel, a mérés leállás nélkül folytatódhat a többivel. Bár az ilyen mérések szigorú menetrendet követnek, fel kell készülni a legváratlanabb helyzetekre is. Az egyik alkalommal a nagy külföldi gyakorlótéren végzett mérés során a célt adó tank valamiért leállt, viszont ugyanabban a pillanatban feltűnt egy, a méréstől független repülési feladatot végző Blackhawk helikopter. A mérnökeink azonnal ugrottak, hogy átállítsák az összes adatgyűjtést a helikopter mérésére. Ingyen cél!

A radaron kívül egy multiszenzoros optikai fejegység családot is fejlesztünk. Ez általában egy hőkamerát, egy nappali színes kamerát és lézeres távolságmérőt tartalmaz. Ebből az igényeknek megfelelően többféle hatótávú, méretű és képességű változatot készítünk. Az optikai rendszerek fejlesztése és tesztelése eltér a radar-fejlesztésnél megszokottaktól. A két rendszert mégis legtöbbször együtt fejlesztjük, mert a felhasználásuk is gyakran együtt történik. A radar nagy területen észleli a mozgó célokat, a kamera rendszer pedig vagy manuálisan, vagy automatikusan megmutatja a célok képét éjjel-nappal. Egyik ilyen rendszerünket a NATO és békepartner hadseregekben rendszeresítették és sikeresen használják határaik védelme és egyéb feladatok során. Ezeket a multiszenzoros (radar+kamera) rendszereket lehet hordozható, járműre és toronyra telepíthető változatban is alkalmazni.

Mindezen rendszerek hálózatba is integrálhatók, központilag felügyelhetők. Sok esetben az ügyfelek meglévő C2/C4I (parancsnoki irányítási, információs) rendszereibe illesztjük. Fejlesztéseink legfőbb inspirációja az ügyfeleink gyakran egyedi, ámde valós igényei. Büszkék vagyunk arra, hogy magyar fejlesztésű és gyártású termékeink hozzájárulhatnak a világ számos országának határvédelméhez.

The post Mérnök a bokorban, avagy terepi fejlesztések a Pro Patria Electronics-nál appeared first on .

Románia teljességgel elfogadhatatlannak tartja, és határozottan elítéli a Mercer Street tartályhajó ellen szándékosan elkövetett, két emberéletet követelő dróntámadást, amelyért Iránt teszi felelőssé – közölte a bukaresti külügyminisztérium.

A múlt heti támadásban életét vesztette a hajó román állampolgárságú parancsnoka és a legénység egy brit állampolgárságú tagja.

A román külügyminisztérium a stratégiai partnerei – az Amerikai Egyesült Államok és az Egyesült Királyság – tájékoztatása alapján arra a következtetésre jutott, hogy az Ománi-öbölben elkövetett támadást Irán koordinálta. Bukarest haladéktalanul magyarázatot követel az iráni hatóságoktól a történtekre, és fenntartja a jogot, hogy nemzetközi partnereivel közösen válaszlépéseket tegyen. Ennek érdekében hétfőn bekérették a román külügyminisztériumba az iszlám köztársaság bukaresti nagykövetét.

Bukarest szerint semmilyen mentség nem létezik egy civil célpont elleni, emberéleteket követelő, és jelentős anyagi károkat okozó támadásra, ezért folytatja a konzultációt szövetségeseivel a megfelelő válaszlépések azonosítása érdekében.

Bogdan Aurescu külügyminiszter az elmúlt hétvégén telefonon konzultált brit és izraeli partnerével az Ománi-öbölben történt incidensről. A román külügy részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak, és logisztikai segítséget ígért a román áldozat holttestének hazaszállításához.

A támadást csütörtökön hajtották végre az Arab-tengeren a libériai zászló alatt közlekedő, japán tulajdonú, izraeli üzemeltetésű Mercer Street nevű, közepes méretű tartályhajó ellen. A hajó a tanzániai Dar es-Salaamból tartott az egyesült arab emírségekbeli el-Fudzseirába, és éppen a középkelet-ománi Dukm kikötővárostól körülbelül 280 kilométerre északkeletre tartózkodott.

Bár az iráni külügyminisztérium korábban azt közölte, hogy Teherán nem vett részt a támadásban, Naftali Bennett izraeli miniszterelnök és Antony Blinken amerikai külügyminiszter is kifejezte meggyőződését vasárnap, hogy Irán követte el az agressziót, és válaszlépéseket helyeztek kilátásba.

The post Románia magyarázatot követelt Irántól a Mercer Street tartályhajó elleni támadásra appeared first on .

A júliusi viharkárok miatt a biztosítók csaknem tízmilliárd forintot fizettek már ki vagy különítettek el lakossági, ipari és intézményi, valamint casco károkra – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).

Az összesítés szerint a júliusi viharok miatt közel ötvenezer lakossági kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz. Ezek alapján a már kifizetett vagy tartalékba helyezett összegek csaknem elérik az ötmilliárd forintot. A Mabisz kiemelte: rég volt ennyi kárt okozó egy hónapnyi viharos időszak az országban. A 2019-es teljes viharszezon lakossági kárkifizetései nem haladták meg a 4,1 milliárd forintot, tavaly pedig 6,6 milliárd forint volt ez az összeg.

A szervezet felidézte azt is, hogy az elmúlt évtizedben a legrosszabb évben is nyolcmilliárd forint körül állt meg a számla. Az ipari létesítményektől, intézményektől csaknem két és fél ezer kárbejelentés érkezett júliusban, mintegy másfél milliárd forint értékben. Július első felének jégverései kirívó károkat okoztak a gépjárművekben is, a casco-val rendelkező gépjárműtulajdonosok közül 6600-an jelentettek kárt, amelyek kifizetésére a társaságok több mint 3,2 milliárd forint tartalékot képeztek.

Mindezeket figyelembe véve a júliusi viharszámla megközelíti a tízmilliárd forintot, de ebben az összesítésben még nincsenek benne az elmúlt hétvégi vihar adatai, valamint a mezőgazdaságban okozott károk – hívta fel a figyelmet a Mabisz.

A kárbejelentések a legtöbb esetben jégveréshez, villámcsapás hatásaihoz, beázáshoz, villámárvizekhez, szélviharhoz kötődnek az ország legkülönbözőbb területeiről, elsősorban Budapestről és Pest, Komárom, Hajdú-Bihar, Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megyékből, továbbá Tatáról, Debrecenből, Sellyéről, Érdről, Pécsről, Győrből.

Bár a július 10-e körüli jégverés után egyes társaságoknál az átlagkár meghaladta az ötszázezer forintot, a hónap egészét tekintve a biztosítók 100-160 ezer forint közötti átlagkárral számolnak. Az ilyen nagyságrendű károk elszenvedői jellemzően egyszerűsített eljárással, néhány nap alatt a pénzükhöz jutnak – közölte a biztosítók szövetsége.

Az ipari és intézményi átlagkárok ennél jóval magasabbak, 400-750 ezer forint közöttiek, míg a casco átlagkárok ötszázezer forint körül mozognak.

Magyarországon nagyjából minden negyedik ingatlanra, azaz több mint egymillió otthonra nem kötöttek lakásbiztosítást. Casco-val alig több mint egymillió gépjárműtulajdonos rendelkezik, kevesebb, mint húsz százalék. Ez sem jelent ennyi teljes körű biztosítást, sok ugyanis a rész-casco, amely csak bizonyos típusú biztosítási események, például kizárólag totálkár vagy lopás esetén térít. Emellett léteznek a piacon olyan casco-biztosítások is, amelyek limitált díjért limitált összegig térítik csak meg a gépjárművekben esett károkat – jelezte a Mabisz.

The post Mabisz: tízmilliárd forintot is elérhet a júliusi viharszámla appeared first on .

Négyéves kislány holttestére bukkantak egy zárt autóban az északnyugat-boszniai Donja Piskavicában – közölte a helyi sajtó vasárnap, a horvát újságok pedig arról írtak, az ismert nyaralóhelyen, Porecben a rendőrség letartóztatott egy német párt, mert két gyermeküket és kutyájukat a zárt autóban hagyták a tűző napon, amíg bevásároltak.

A Nezavisne Novine című boszniai napilap internetes oldalának beszámolója szerint a Banja Lukához közel eső faluban egy ház udvarán találták meg a zárt autóban a négyéves kislányt, aki feltételezhetően a hőség miatt vesztette életét. Egyelőre nem lehet tudni, hogyan került az udvaron parkoló autóba a kislány.

A poreci rendőrök viszont azonnal letartóztatták azokat a német állampolgárokat, akik hat és nyolc éves gyermekeiket hagyták a tűző napon zárt autóban egy órára, amíg elmentek bevásárolni – közölte a Jutarnji List. Az autóba zárt gyermekekről és kutyájukról a járókelők tettek bejelentést a rendőrségen. A gyerekeket azonnal kórházba szállították, a szülők ellen a gyermekek jogainak megsértése és állatkínzás miatt indult eljárás.

A Balkánon a napokban rendkívül magas, negyven Celsius-fokot is meghaladó hőmérsékleteket mértek, a térség országainak mindegyikében vörös riasztást adtak ki a hőség miatt.

The post Hőség: zárt autóban maradt kislány halt meg, Horvátországban előállítottak egy német párt gyermekeik veszélyeztetése miatt appeared first on .

A dunai árhullám nagy kiterjedésű csípőszúnyoglárva-tenyészőhelyeket hozott létre a védgátak között, ezért folytatják az elmúlt héten már megkezdett biológiai lárvagyérítést, csökkentve a kifejlett szúnyogok mennyiségét — közölte a Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A legtöbb helyen a víz visszahúzódott, a nagy melegben gyorsan száradtak a területek, de még így is számos pocsolya biztosít életteret a szúnyogoknak. A szakemberek a következő napokban a folyó déli szakaszán megmaradt nagyobb, összefüggő területekre légi úton és terepjáróra szerelt nagynyomású berendezéssel juttatnak ki granulátumot és folyadékot a lárvák gyérítésére – közölték.

Mint írták, a magas hőmérséklet miatt a lárvák rendkívül gyorsan fejlődnek, akár egy hét alatt kialakulnak a rovarok, ezért a Duna mentén tömegesen jelennek meg a szúnyogok.

A jelentős ártalomra tekintettel az országos tisztifőorvos ideiglenes engedélyével légi kémiai védekezések is lesznek. Az önkormányzatok egyedi értesítést kapnak a szúnyoggyérítések pontos időpontjáról, ez alapján értesítik a méhészeket és tájékoztatják a lakosságot. A kezelések helyszínei és időpontjai megtalálhatók a katasztrófavédelem honlapján is – írták.

A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a héten az ország tizenegy régiójában, 244 településen és a főváros hét kerületében lépnek fel a szúnyogok ellen.

A kifejlett szúnyogok elleni védekezés érinti a Szigetközt, Komáromot és környékét, a Dunakanyart, a főváros Duna menti kerületeit, a Csepel-sziget településeit, Dunaújvárost, valamint Szekszárd, Baja és Mohács térségét. A jelentős mennyiségű csapadék következtében több térségben tapasztalható lokális szúnyogártalom, a héten a Velencei-tó és a Balaton környéki településeken végeznek még gyérítést célzó kezeléseket a szakemberek.

The post Folytatódik a szúnyoggyérítés a Duna mentén appeared first on .

Két vadász vesztette életét vasárnap a közép-boszniai Zavidovici közelében, amikor gyalogsági aknára lépett és felrobbant – közölte a bosznia-hercegovinai szövetségi polgárvédelmi hivatal.

A baleset reggel történt, a holttestek kimentése azonban az aknaveszély miatt több órán át tartott.

Az 1992-1995-ös boszniai háború után több mint egymillió robbanótest maradt a nyugat-balkáni országban, mára körülbelül 200 ezerre csökkent az éles aknák száma. A nagyobb városok, főbb útvonalak és idegenforgalmi szempontból jelentős helyszínek mentén már befejezték az aknamentesítést, az elhagyatottabb területek azonban még mindig veszélyesek. Az aknákkal borított terület nagysága a becslések szerint az ország 2,6 százalékát teszi ki.

A háború lezárása óta mintegy 1100 személy veszítette el valamelyik végtagját aknasérülés következtében. Az első években nagyon magas volt a halálos áldozatok száma is, 1996-ban a rendelkezésre álló információk szerint 110 ember halt meg az egykori harcvonalon, mára ez a szám jelentősen csökkent (évente átlagosan négy-öt halálos áldozatról számol be a sajtó), de még mindig számolni kell tragikus kimenetelű esetekkel.

Bosznia-Hercegovina a világ egyik leginkább aknaveszélyes országának számít, becslések szerint mintegy 1400 négyzetkilométeres területen körülbelül 220 ezer, máig rejtve maradt vagy elfeledett akna található. Ezen a területen körülbelül százezer ember él. A legjelentősebb aknavonal az ország két entitásának, a boszniai Szerb Köztársaságnak és a Bosznia-hercegovinai Föderációnak a határán húzódik.

The post Aknára lépett két vadász Boszniában appeared first on .

Vasárnap országszerte több mint ezerháromszáz helyre riasztották a tűzoltókat a viharos időjárás miatt, jellemzően útra borult fákhoz, megrongálódott épületekhez. A vezetékszakadások miatt 140 településen részleges vagy teljes áramkimaradások voltak – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

A tájékoztatás szerint a vasárnap délutáni viharban csaknem száz épület rongálódott meg, százhetven esetben kidőlt fák akadályozták a közúti forgalmat, kilenc esetben pedig a vasúti közlekedésben okoztak fennakadásokat, valamint több tucat helyen az elektromos vezetékek sérültek meg a viharban.

A legtöbb beavatkozás Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, de Somogy és Borsod megyében is a szokásosnál többször riasztották a tűzoltókat.

Pécsett egy kétszintes családi ház tetőszerkezetét a vihar teljes egészében leszakította, a törmelékek tönkretették az ingatlan kerítését és az utcán álló több autóban kárt tettek. Tiszavárkonyban a sportcsarnok tetőszerkezetét több mint száz négyzetméteren rongálta meg a viharos erejű szél. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Dövény településen egy családi ház tetőszerkezete villámcsapás miatt teljes terjedelmében égett.

Több káreset felszámolása még folyamatban van, főleg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.

The post Vihar: több mint 1300 esethez riasztották a tűzoltókat appeared first on .

Az Egyesült Államok szankciókat vezetett be a kubai rendőrséggel és annak két magas rangú vezetőjével szemben, válaszul a havannai kormány tiltakozókkal szembeni fellépésére – jelentette be az amerikai pénzügyminisztérium.

A tárca közleményében úgy fogalmazott: a szankciók válaszként szolgálnak a Kubában “július 11-én kezdődött békés, demokratikus tüntetések elfojtására irányuló akciókra”.

Az elmúlt hetekben évtizedek óta példátlan tiltakozások voltak a karibi országban. Több ezren vonultak utcára az elnyomás és a nélkülözés ellen tiltakozva. Kuba gazdasága erősen kitett a turizmusnak, amely a koronavírus-járvány miatt összeomlott. Az országot emellett évtizedek óta amerikai szankciók sújtják. Hiány van élelmiszerből és gyógyszerből egyaránt, a járvány pedig súlyosbodik. A kubai kormány a tiltakozásokat erőszakos zavargásoknak minősítette, amelyet Havanna szerint az Egyesült Államok szít, hogy megossza a kubaiakat.

Az intézkedések bevezetésével egy időben Joe Biden kubai-amerikai vezetőkkel tárgyalt a Fehér Házban. Az elnök a találkozón azt mondta: újabb szankciókat vezetnek be a havannai kormány tüntetőkkel szembeni fellépése miatt. Biden arról is beszélt, hogy utasította a pénzügyminisztériumot és a külügyminisztériumot, hogy egy hónapon belül tegyék lehetővé, hogy az amerikaiak utalásokat küldhessenek a kubaiaknak.

Washington az elmúlt héten is büntetőintézkedéseket szabott ki. Akkor a kubai védelmi minisztert és egy belügyminisztériumi különleges egység tagjait sújtották szankciókkal a júliusi kormányellenes tüntetésekkel szembeni erőszakos fellépés miatt. A szankciók elsősorban beutazási tilalmat és az érintettek amerikai pénzügyi eszközeinek befagyasztását foglalták magukban.

Biden akkor azt is bejelentette, hogy az Egyesült Államok térségbeli partnereivel együttműködve fog nyomást gyakorolni Kubára, hogy szabadon engedje az őrizetbe vett politikai foglyokat, helyreállítsa az internetszolgáltatást, és lehetővé tegye, hogy a kubaiak élhessenek alapvető emberi jogaikkal. Az elnök hangsúlyozta, hogy a tüntetőkkel szembeni jogsértések miatt kivetett szankciók csak az első lépést jelentik. Washington megerősíti havannai nagykövetségének állományát, hogy folytassa a konzuli segítségnyújtást és támogatást nyújtson a kubai civil szervezeteknek.

The post Az Egyesült Államok szankciókat vezetett be a kubai rendőrséggel és két vezetőjével szemben appeared first on .

Csehország támogatást nyújt azoknak az afgánoknak és családjuknak, akik segítették a cseh hadsereg misszióját a nemzetközi erők által 2001-től kezdődően megszállt országban. A programról, amely anyagi segítséggel, és szükség esetén menedéknyújtassal is számol, döntött a cseh kormány.

Andrej Babis cseh kormányfő az ülés utáni sajtóértekezleten azt mondta: bizalmas anyagról van szó, ezért részleteket nem hozhatnak nyilvánosságra. “A segítségnyújtást azonnal elkezdjük, a program hivatalos jóváhagyása megtörtént” – válaszolta újságírói kérdésre Babis.

A segélynyújtási programot úgy állították össze – fejtette ki Lubomír Metnar védelmi miniszter -, hogy figyelembe veszik az érintettek szolgálatait, illetve egyéni érdekeit. Metnar szerint elsősorban tolmácsokról van szó, de hangsúlyozta, hogy ezzel kapcsolatban sem lehet a kormány konkrétabb.

“Afgán munkatársaink szolgálatai mindig nagyon fontosak voltak számunkra, eddig is segítettük őket. Ennek tapasztalatai alapján készült el az új program, amely a koalíciós erők kivonulása miatt vált szükségessé” – mutatott rá Metnar. Hangsúlyozta, hogy az afgánoknak nyújtott segítség nem veszélyezteti a cseh állampolgárok biztonságát. A cseh sajtóban megjelent bizalmas értesülések szerint mintegy harminc-ötven emberről és családtagjaikról van szó.

A NATO áprilisban közölte, hogy szeptember 11-ig kivonja békefenntartóit Afganisztánból.

A cseh hadsereg 2002-ben kapcsolódott be a NATO afganisztáni békemissziójába. Az elmúlt két évtized alatt összesen 11 500 cseh katona szolgált Afganisztánban. A misszió során 14 cseh katona vesztette életét.

The post Csehország támogatni fogja a cseh hadseregnek segítő afgánokat appeared first on .

A sajtóban is olvasható visszajelzések szerint nemzetközileg is irigylésre méltó helyzetbe került Magyarországgal azzal, hogy valamennyi stadionja megfelel az európai normáknak – mondta megkeresésünkre Sipos Jenő, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) szóvivője. Ma már nem jellemző a rendbontás, családok is biztonságosan látogatják nem csak a válogatott, de a bajnoki meccseket is.

– Hogyan látja a labdarúgással kapcsolatos biztonsági helyzet fejlődését az elmúlt tíz évre visszatekintve?
– Magyarországon a kormány döntése nyomán jelentős futballfejlesztések indultak el: új pályák épültek, illetve stadionfelújítások, és építkezések kezdődtek ebben az időszakban. Mindezek eredményeként ma az ország stadionjai nem csupán sportszakmai, hanem biztonsági szempontból is megfelelnek a legszigorúbb európai előírásoknak. A Puskás Arénában például Európai Szuperkupa-döntőt rendeznek ez év szeptemberében, de a stadion ad otthont a jövő évi labdarúgó Európa-bajnokság egyes találkozóinak is, valamint 2023-ben Európa-liga döntőt játszanak a stadionban. Nem csupán a jegyváltás, és értékesítés, de a szurkolók beléptetése, valamint a stadion kiürítésének szempontjai szerint is világszínvonalú létesítményről van szó. Mindemellett számos magyarországi városban épültek új stadionok, amelyek lokálisan igazodnak a helyi igényekhez, a szurkolótáborok méretéhez, de azt is elmondhatjuk, hogy biztonságtechnikai szempontból is megfelelnek a kor követelményeinek.

– Hogy alakult megítélése szerint a közbiztonság helyzete mindeközben?
– Az elmúlt tíz esztendőben jelentősen csökkent a szurkolói rendbontások száma. A klubmérkőzések esetén a szervező klub – a biztonsági szolgálattal és a rendőrséggel együttműködve – felelős a biztonságért, a válogatott meccseken pedig az MLSZ a szervező. Ami napjainkban problémát jelenthet, az egyes esetekben a rasszizmus, amely ellen, ahogy az UEFA, úgy az MLSZ is a lehető legszigorúbban lép fel. Egy másik ilyen jelenség a különböző pirotechnikai eszközök használata, amely néhány esetben még gondot okoz a hazai stadionokban. Azt azonban hadd jegyezzem meg, hogy a mai korszerű stadionokkal együtt egy új viselkedési kultúra alakult ki a szurkolók körében. Egyértelmű, hogy a közönség is szívesebben megy olyan intézményekbe, ahol megfelelő színvonalú kiszolgálást kap. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt évtizedben jelentősen javult a fegyelem és a biztonság a meccseken.

– A stratégiai eszközök, illetve a biztonságtechnológia hogyan járult hozzá ehhez az eredményhez?
– Korábban leromlott állagú stadionjaink voltak, ahol emiatt nem is lehetett például nemzetközi találkozókat rendezni. Az új, korszerű létesítményekben ma már valamennyi korosztályban lehet szervezni mérkőzéseket, tornákat. A stadionokban a szabályozás szerint a mérkőzéseken vendégszektorokat kell kialakítani, a vendégszurkolókat el kell különíteni a hazai közönségtől. Emellett ma már azzal is tisztában van mindenki, hogy a stadionok be vannak kamerázva, így az esetleges rendbontók is beazonosíthatók. Arról nem is beszélve, hogy a renitens szurkolókat az okozott károkért is felelősségre vonhatják. Persze, ha valaki még így is a balhét keresné, akkor korlátozó intézkedések különböző fokozataival kell, hogy számoljon, adott esetben pedig ezeket az embereket el is tilthatják a sportesemények látogatásától.

– Milyen nem tipikus eszközökkel javítható, illetve őrizhető meg a rend és a béke a mérkőzéseken?
– Úgy vélem, a kluboknak élő interaktív kapcsolatot kell kialakítaniuk a szurkolókkal. A szurkolóknak meg kell kapniuk minden szükséges információt e tekintetben, a kluboknak pedig tiszta helyzetet kell teremteniük a szurkolóik tájékoztatásával. A szurkoló érdeke, hogy jó meccset lásson, a klub érdeke pedig az, hogy a szurkoló legközelebb is vegyen jegyet. Ezért kell a kölcsönös kommunikáció, ebben egyébként az MLSZ is ad segítséget és támogatást az egyesületeknek. Az MLSZ szintén kommunikál a válogatott csapat szurkolóival, de ennek klubszinten is működnie kell. Erre van is számos jó példa, ahol rendszeres és élő a kapcsolatot tartanak a szurkolókkal. Emellett az is fontos, hogy a kluboknál tovább kell javuljon a szolgáltatások minősége.

– Hogyan jellemezhető a magyarországi futballélet biztonsága nemzetközi összehasonlításban?
– Az új stadionoknak is köszönhetőn jól állunk, a létesítményeink biztonságosak és jól megközelíthetők. Ezenkívül szabályozási és stratégiai kérdésekben, képzésben, ellenőrzésben is felzárkóztunk az európai élmezőnyhöz, amihez szükség volt a jogszabályi környezet változására, az UEFA elvárásainak beépítésére is. A külföldi sajtóban bizony sokszor irigykednek ránk azért, mert az összes stadionunk megfelel a nemzetközi előírásoknak. Fontos azonban, hogy a korszerű intézmények adottsága mellett a biztonsági személyzetet is folyamatosan oktatni kell, hogy udvariasak, de hatékonyak legyenek, illetve, hogy szolgáltató jelleggel lássák el a feladatukat.

(Cikkünk először nyomtatásban, 2020 szeptemberében jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

The post Az új stadionok új szurkolói kultúrát hoztak a magyar futballba appeared first on .

Nem kell többet fizetni a jelenlegi díjaknál a négy betűből és három számból álló rendszámokért, amelyeket 2022 júliusától adnak majd ki az újonnan forgalomba helyezett járművekre. Megjelent az új formátumhoz igazított díjrendelet, a módosított előírások szerint a hatósági jelzések kiadásának 2009 óta változatlan költségei jövő nyártól sem emelkednek.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közleményében azt írta: az új formátumú rendszámok a latin ábécé szerinti két magánhangzóból vagy két mássalhangzóból, majd újabb két betűjelből és három számjegyből állnak. A táblákon az európai zászlót jelképező kék mezőben tizenkét sárga csillag és a fehér H jelzés mellett Magyarország címere is feltűnik.

A jelenlegi karakterkészlet néhány éven belül kifutott volna, ezért hosszabbodnak meg egy betűvel a hazai rendszámok 2022 nyarától. A már forgalomban lévő hatósági jelzéseket nem kell új táblákra cserélni, azok a továbbiakban is használhatók. A hosszabb rendszámok a járműállomány fokozatos megújulásával, felmenő rendszerben váltják majd fel a régieket – közölte a tárca.

A közleményben idézték Mosóczi Lászlót, az ITM közlekedéspolitikáért felelős államtitkára.aki kiemelte: “az intézkedés miatt tehát senki nem kényszerül felesleges utánajárásra, az egyébként is indokoltnál több ügyintézésre. A kapcsolódó díjrendelet módosítása most egyértelművé teszi, hogy a már megszokott összegekbe kerülnek az új típusú rendszámtáblák is. A hatósági jelzések kiadásának tizenkét éve változatlan költségei jövő júliustól sem emelkednek”.

A hosszabb formátum bevezetésével egyidejűleg egyszerűsödnek az ideiglenes rendszámtáblák. Az eddigi “E”, “M”, “P”, “SP” és “Z” betűjelűek helyett, szintén felmenő rendszerben, egységesen “I” betűjelűeket adnak ki 2022 júliusától. A jogszabályi környezet változásával például a mezőgazdasági erőgépek vagy a gyártók, fejlesztők tesztelési célú járművei esetében 2500 forintos illetékfizetési kötelezettség keletkezik. A költségek szinten tartása érdekében e járműköröknél ugyanennyivel csökkennek az ideiglenes rendszámok és kapcsolódó engedélyek díjai. Összességében tehát az új formátumú rendszámok egyetlen esetben sem növelik a tulajdonosok, üzemeltetők kiadásait – áll a közleményben.

The post Egy betűvel hosszabban sem lesznek drágábbak a rendszámok appeared first on .

Tekintettel a Fehéroroszországból tömegesen érkező illegális bevándorlók számára, az Európai Unió határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex) száz tisztet telepített Litvániába, hogy támogassa az ország határőrizetét a migráció kezelésében – közölte varsói szélhelyű uniós ügynökség.

A Frontex közleményében hangsúlyozta, a gyors segítségnyújtást az indokolja, hogy a Fehéroroszországgal közös határszakaszán, ami az Európai Unió külső határa is egyben, fokozott nyomás nehezedik Litvániára. A helyi hatóságok kérésére a Frontex a száz tiszt mellett, harminc járőrautót és két helikoptert telepít Litvániába – közölték.

Az Európai Bizottság korábbi tájékoztatása szerint Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa csütörtökön levélben kérte az uniós tagállamok belügyminisztereit, hogy a szolidaritás jegyében támogassák Litvánia határvédelmét. Az uniós biztos vasárnap és hétfőn Litvániában tárgyal kormányzati tisztviselőkkel, ezt követően pedig az uniós bizottság tisztviselői utaznak az országba a helyzet stratégiai értékeléséhez.

Josep Borrell, az Európai Unió kül-, és biztonságpolitikai főképviselője péntek esti közleményében hangsúlyozta: elfogadhatatlan emberek politikai céllal történő felhasználása, mindez sérti az alapvető európai értékeket és elveket. Az EU és tagállamai a Fehéroroszországból az unió területére irányuló, folyamatosan erősödő illegális migráció kezelésével kapcsolatban megőrzik az EU külső határainak integritását. Az EU mérlegelni fogja korlátozó intézkedések bevezetését az embercsempészekkel, illetve azokkal szemben, akik visszaélnek az emberi jogokkal, vagy más módon vesznek részt az emberkereskedelemben – közölte.

Borrell kijelentette: akiknek nincs joga az Európai Unió területén maradni, azokat vissza kell küldeni származási országukba. Ennek érdekében az EU és tagállamai az uniós és a nemzetközi joggal összhangban megtesznek minden szükséges intézkedést – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

A litván határőrség tájékoztatása szerint év eleje óta a litván-fehérorosz határon legkevesebb 3200 határsértőt vettek őrizetbe. A migránsok több mint fele Irakból, Kongóból és Kamerunból érkezett.

Május végén Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök azt mondta, hogy országa eddig feltartóztatta a szomszédos államba tartó illegális bevándorlókat, útját állta a drogcsempészetnek, de tekintettel az országra gyakorolt nyugati nyomásra, a hatóságok meggondolhatják magukat. Vilnius azzal gyanúsítja Minszket, hogy Bagdadból és Isztambulból közvetlen repülőjáratokon utaztat be – többségében iraki – bevándorlókat, hogy aztán illegálisan az Európai Unió területére küldje tovább őket. Az Európai Unió képviselői azt vetették a fehérorosz hatóságok szemére, hogy szándékosan engedik át az illegális migránsokat Litvánia területére.

Információk szerint az Európai Unió tárgyalásokat folytat Irakkal az illegális migránsok feltartóztatásáról, és hasonló megbeszéléseket tervez több afrikai országgal is.

The post A Frontex száz tisztet telepített a litván határ őrizetének támogatására appeared first on .

Az Európai Uniónak az a célja, hogy 2050-re balesetmentessé váljon a közlekedés, 2030-ra pedig a jelenleginek a felére csökkenjen a balesetek száma.

A közlekedési balesetek naponta 3500 életet követelnek világszerte, ami évi 1,3 millió halálesetet jelent, és együttesen három százalékkal csökkenti a világ GDP-jét. Magyarországon 2011 óta évről évre mintegy ötszáz ember veszti életét a magyar utakon. A halálos belesetek 93 százalékát emberi hiba okozza, a legtöbbször gyorshajtás, ittasság vagy a biztonsági eszközök, például a biztonsági öv használatának hiánya. A legtöbb áldozat a fiatalok közül, az 5-29 éves korosztályból kerül ki, a leginkább veszélyeztetettek a gyalogosok, a motorosok és a kerékpárosok.

Magyarország Kormánya a többi között a közutak fejlesztésével, oktatással, az 5G technológia közlekedésbiztonsági alkalmazásával, drónok használatával és tesztpályák létesítésével igyekszik javítani a közlekedésbiztonságot.

The post Uniós cél a közúti balesetmentesség 2050-re appeared first on .

Szükség lehet a bírák fegyelmi rendszerének módosítására – jelentette ki pénteken Andrzej Duda lengyel elnök, reagálva a legfelsőbb bíróság elnökének, Malgorzata Manowskának a levelére. Az európai uniós szervek által is bírált megoldások módosítását korábban Mateusz Morawiecki kormányfő helyezte kilátásba.

A 2020-ban kinevezett Manowska pénteken levélben fordult az államfőhöz, a kormányfőhöz, valamint az alsó- és felsőházi elnökökhöz a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarája ügyében. Manowska szerint olyan, haladéktalanul elfogadandó törvénymódosításokra volna szükség, amelyek lehetővé tennék a fegyelmi rendszer hatékony és “kifogásokat nem ébresztő” működését.

Duda a PAP hírügynökségnek nyilatkozva egyetértését fejezte ki Manowskával. Aláhúzta, hogy szükség van törvényhozói változtatásokra, a bírákat érintő fegyelmi rendszer olyan formájának kidolgozására, amely egyfelől hatékony lesz, másfelől tisztességes és átlátható az ennek alávetett igazságügyi dolgozók számára. A lengyel igazságügyi reform keretében 2018-ban megalakított fegyelmi kamara elsősorban az igazságügyi dolgozók által elkövetett, a szolgálati erkölcsöt, illetve törvényt sértő kihágásokkal foglalkozik.

Az Európai Unió Bírósága ugyanakkor július közepén úgy találta: a létrehozott fegyelmi rendszer nem egyeztethető össze az uniós joggal, nem biztosítja a pártatlanság és függetlenség garanciáit. Az Európai Bizottság (EB) pénzügyi bírság kezdeményezését helyezte kilátásba, amennyiben Varsó augusztus 16-ig nem hajtja végre az ítéletet. Az uniós ítélet azonnali végrehajtását kedden a legfelsőbb bíróság 47 bírája, valamint 45 korábbi tagja is szorgalmazta, csatlakozva ezzel a lengyelországi bírák, jogászok és ügyészek szélesebb körű akciójához.

Manowska az uniós bíróság ítéletéről pénteken azt írta: a megfogalmazott kifogások nem a fegyelmi kamara döntéshozói gyakorlatát érték, hanem a fegyelmi rendszer törvényi szabályozásának hiányosságaira vonatkoztak. Korábban egy tévéinterjúban Manowska leszögezte: amennyiben az EU kifogásolja, hogy a fegyelmi kamarában csak a jelenlegi kormány idején kinevezett bírák dolgoznak, illetve ha az EU túlságosan politikailag befolyásoltnak tartja a bírák jelölését véleményező igazságszolgáltatási tanácsot (KRS), ő személy szerint támogatná az így felfogott hiányosságok kiküszöbölését.

Az EB által bírált lengyel igazságügyi reform nyomán a KRS egy részét – a bíró tagokat – a szejm képviselői választják meg, nem pedig a bírói szervezetek, mint korábban. Varsó az igazságügy szervezését az uniós országok belügyének tartja. Az EU Bíróságának döntésével szinte egyidőben a lengyel alkotmánybíróság az igazságügy szervezését illetően megerősítette a lengyel jog elsőbbségét az uniós joghoz képest.

Ezt az álláspontot emelte ki Morawiecki kormányfő is, amikor néhány nappal az ítélet meghirdetését követően kilátásba helyezte a fegyelmi kamaráról szóló előírások módosítását a folytatódó igazságügyi reform keretében. Aláhúzta, hogy a testület nem teljesítette a hozzá fűzött elvárásokat, kevés bírói kihágást orvosolt, ezért változtatni kell működésén. E véleményét Morawiecki egy csütörtöki sajtóértekezletén is megerősítette.

The post Varsó megtört: már módosítanák a lengyel bíróságok EU által bírált fegyelmi rendszerét appeared first on .

Bucsek Gábor vezérőrnagyként, Budapest Rendőrfőkapitánya 2014-tól 2018-ig, jelenleg pedig az OTP Bank Nyrt. Informatika és Bankbiztonsági Igazgatóság ügyvezető igazgatója. A szakembert a múltról és a jelenről kérdeztük.

— Öt éve nyilatkozott a Biztonságpiac Évkönyvnek, akkor még mint Budapest rendőrfőkapitányként, most az ország legnagyobb bankjának, az OTP-nek a biztonsági főnökeként dolgozik. A két munkakörben melyek voltak, amit kedvvel végzett, és melyek azok, amelyiket kevésbé?
– Közel harmincéves rendőri pálya van mögöttem ami azt gondolom, hogy egy olyan szakmai életút amire nagyon jó érzés visszanézni, s ami valóban sikerekkel volt kikövezve, és ezt nem is csak a nyomozások eredményeire értem. Számos olyan ügy volt, ami kötődött hozzám többek között az M3-as autópálya bevezető szakaszán lévő Shell kúton elkövetett emberölés felderítése, a Móri ügy utófelderítése, amikor az elkövetők végül meglettek. Ezek mind olyan apró mérföldkövek, amelyekre büszke vagyok és amelyekre nagyon jó visszaemlékezni. A rendőri pályán számos olyan siker volt amiből lehet építkezni, amire lehetett alapozni a vezetői tevékenységet. Vezetőnek lenni persze egészen más, mint nyomozásokat folytatni: a nyomozó élete többnyire sikerekkel kikövezett út, és amikor valamit felderít, vagy valaminek a végére pontot tud tenni, jelzi a szakmaiságát és visszacsatolást ad a tevékenységére. A vezető munkája egészen más, át kell látni a folyamatokat, a beosztottak tevékenységét külön-külön és egységében is górcső alá venni, és mindebből egy egységes folyamatot kell tudni összeállítani. Közhely, de valóban csak a pozitívumok maradnak meg az emberben, akár a budapesti főkapitányként, akár a Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatójaként eltöltött időmre gondolok.

– Mikor váltott?
– Az életem hivatásos rendőrként eltöltött szakasza 2018-ban zárult le. A saját döntésem volt, hogy a civil életben folytatom tovább az életemet. Az OTP csoportnál az informatika és humán biztonsági, a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni és a készpénz-gazdálkodási terület felügyelete és koordinálása lett a feladatom.

– Mennyire változott meg a munkája?
– Számos közös pont van a korábbi hivatásommal, mindkét tevékenységemben a feladatom a biztonság szavatolása. Számos új ismeretet adott jelenlegi munkaköröm, új kihívásokat hozott elém a menedzseri szemlélet elsajátítása, azonban azt is fontos megemlítenem, hogy az elmúlt harminc év igen nagy magabiztosságot adott ahhoz, hogy zökkenőmentesen vegyem az új kihívásokat.

– Milyen eredményeket ért el az OTP-nél, mire a legbüszkébb?
– A pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni küzdelemben történt változásokra vagyok a legbüszkébb. Ezen a téren elég jelentős az OTP-nek a szerepe nem csak idehaza, de Európa számos országában is. Nem kell magyarázni, hogy mint Magyarország legnagyobb bankjának a legnagyobb volt a kitettsége is. A pénzmosás elleni tevékenységet teljesen átalakítottuk, a korábbi statikus pénzmosás elleni munkát egy nagyon dinamikus, nagyon gyorsan reagáló rendszerré alakítottuk át tavaly. Az első lépésben egy olyan mechanizmust alakítottunk ki amely már a számlanyitáskor egy olyan algoritmust ad amiből ki tudjuk szűrni azt, hogy melyik számla lesz várhatóan pénzmosásban az érintett. Ezeket már meg sem nyitjuk. Szakítottunk azzal a hagyománnyal, hogy csak kifejezetten az adatszolgáltatást és a pénzmozgást figyeljük, kvázi nyomozócsoportot hoztunk létre, amelynek az a feladata hogy felkutassa azokat a számlákat, amelyek pénzmosás gyanúsak lehetnek és ezeknek a számláknak elvégzik az elemzését. Ennek alapján vagy bejelentést, vagy egyből feljelentést teszünk annak függvényében, hogy milyen súlyúnak látjuk a tevékenységet. Ennek eredményeként az elmúlt időszakban jelentősen megemelkedett azoknak a számláknak a száma amelyeknek a működését korlátoztuk és kezdeményeztük a megszüntetését. Bízom benne, hogy ennek híre megy azon bűnözői körökben, amelyek pénzmosással akarják tisztára mosni a bűnözői tevékenységből származó pénzeket. Azt szeretnénk elérni, hogy ezek a körök lássák, hogy az OTP egy olyan bank, ahol még próbálkozni sem érdemes. Nemzetközileg is értékelik az elért eredményeket, amelyek annyira egyedülállóak, hogy az OTP-t, a bankok közül Magyarországon egyedüliként partnerkapcsolati megfigyelői státuszba kerültünk az Europolba, valamint a Dél-Kelet Európai Együttműködési Kezdeményezés Országhatárokon Átlépő Bűnözés Leküzdésére nevű szervezetbe, vagyis a SELEC-be.

– Még rendőrfőkapitányként sikeres mentorprogramot indított. Ennek tapasztalataiból sikerült átmentenie a civil foglalkozásába?
– Természetesen, egy vállalat struktúrájában ez szinte alap. Azon kollégákat válogattuk ki, akik régi rutinnal és nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkeztek, és ezt könnyedén adják át a mentoráltaknak. A járvány új helyzetet teremtett, az otthoni munkát a cégünknél is bevezettük azon területeken, ahol erre lehetőség volt. Bár jelentős humán és IT biztonsági feladat volt a működés támogatása, de úgy utólag visszatekintve erre az időszakra, kijelenthető, hogy jól vizsgáztunk. Azt talán mondanom se kell, hogy a biztonsági csoport teljes létszámmal üzemelt ez idő alatt is, sőt bizonyos esetekben a kollégák védelmében, szállításában is láttunk el plusz feladatokat.

– Korábban azt nyilatkozta a lapunknak, hogy jobb és olcsóbb a bűncselekményeket megelőzni, mint felderíteni. Az OTP-nél hogyan érvényesül ez az állítása?
– Ha valahol érvényes ez az állítás, akkor az az OTP csoport. Nagyon komoly energiákat és jelentős eszközöket fektetünk abba, hogy elhárítsuk mind a házon belüli szabályszegéseket, mind a külső támadásokat. A megelőzés főként az IT biztonsági területén nagyon fontos. Erre a területre jelentős erőket és eszközöket kellett átcsoportosítani, de látni kell, hogy ez valóban meg is hozta az eredményét, mert anyagi javakat mentünk meg.

– Említette, hogy mely területek tartoznak a felügyelete alá. Milyen feladatokat látnak el e szegmensekben?
– Ahogy mondtam, négy terület tartozik hozzám. Az egyik a készpénz gazdálkodás, ez azt jelenti hogy az OTP Bank Nyrt. teljes készpénz logisztikáját biztosítjuk, kezdve a pénz feltöltését az automatákba egészen a fiókok üzemeltetéséig. A másik a humán biztonsági terület amely két részből áll. Egyrészt a fizikai őrzést takarja, másrészt pedig a munkatársak védelmi rendszerének a kiépítését és működtetését. A kollégáknak egyfajta védőpajzsot biztosítunk, nehogy rossz szándékkal meg tudják környékezni őket. A harmadik és talán az egyik legjelentősebb az informatika biztonság területe, a teljes OTP csoportnak és ebbe bele értendő az összes európai leány bankunk, illetve magyarországi leányvállalatunk. Ehhez a területhez kapcsolódik nagyon szorosan a negyedik szegmens, a pénzmosás és terrorizmus elleni küzdelem. Mind a négy területen olyan intézkedéseket tettünk amelyekkel sokkal egyszerűbb eredményt elérni a megelőzésben

– A két évet a harminc évvel nehéz összehasonlítani, mégis melyik kabátot érezte kényelmesebbnek?
– Egyik kabátot sem éreztem soha fakabátnak. Gyakorlatilag teljesen ugyanazok a felelősségi szintek az OTP csoport biztonsági vezetőjeként, mint budapesti főkapitányként, vagy NNI Igazgatóként. A teljes képhez hozzátartozik, hogy nagyon megkönnyítette az új kabát viselését, hogy számos volt rendőr kollégám jött ide hozzánk dolgozni, akik ugyanúgy segítik a munkámat, mint a korábbi kabát viselésekor.

(Cikkünk először nyomtatásban, 2020 szeptemberében jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

The post Bucsek: sikeresen alakítottuk át az OTP Bank pénzmosás elleni tevékenységét appeared first on .

Több mint öt év börtönbüntetésre ítélték pénteken a “brightoni macskagyilkosként” emlegetett brit férfit, aki 2018 és 2019 folyamán 16 macskát késelt meg az éjszaka leple alatt.

Steven Bouquet kilenc macskát ölt meg a tengerparti város környékén 2018 októbere és 2019 júniusa között, további hetet megsebesített – írja a BCC hírportálja. Az 54 éves biztonsági őr makacsul tagadott, ám júniusban bűnösnek találták.

Az illetékes bíróság öt év és három hónap börtönbüntetésre ítélte a férfit. Az ítélethirdetést megelőzőn az érintett állattulajdonosok elmondták a bíróságon, hogy milyen fájdalmasan élték meg macskájuk elvesztését.

A férfit azután fogta el a rendőrség, hogy az egyik megölt macska gazdája által kihelyezett biztonsági kamera rögzítette egy újabb támadását. A telefonján később megtalálták a megkéselt macskák közül kettőnek a fényképét, az otthonában pedig egy kést, amelyen macska DNS-t azonosítottak.

The post Öt év vasban: elítélték a “brightoni macskagyilkost” appeared first on .