Biztonságpiac

Több mint háromszáz afgán menedékkérőt menekített ki szerdán a francia hadsereg két repülőgéppel a kabuli repülőtérről Párizsba, az abu-dzabi francia katonai támaszpont érintésével, s a nap folyamán további két, afgánokat evakuáló repülőgép érkezik a Roissy repülőtérre – jelentette be a francia hadsereg vezérkari szóvivője.

Egy Airbus A330-as típusú gép hajnali 3 órakor landolt Párizsban, fedélzetén több mint 240 emberrel, többségében afgánokkal, de 22 francia és egy brit állampolgár is utazott a gépen – közölte Pascal Ianni ezredes. Ezt követően egy A400M típusú gép reggel 8 óra 40 perckor mintegy száz emberrel érkezett, fedélzetén jelentős többségében afgánokkal, de öt francia állampolgár is utazott velük. Két további repülőgép várható szerda este és csütörtök hajnalban – tette hozzá a szóvivő.

A keleti Bas-Rhin (Alsó-Rajna) megye prefektusa, Josiane Chevalier eközben sajtótájékoztatón bejelentette, hogy csütörtökön 150 afgán menedékkérőt fogad be Strasbourg városa. Az embereket egy hotelben helyezik el a koronavírus-járvány miatti hatósági karantén, illetve az adminisztratív eljárás lefolytatásának idejére. Az afgánok először egy két hétre szóló vízumot kapnak, ezen időszak alatt nyújthatják be a menedékkérelmüket.

A többi NATO-tagállammal ellentétben a francia hadsereg már 2014-ben kivonta a csapatait Afganisztánból, s 2014 és 2019 között a hadsereget korábban segítő afgánokat és családjaikat is evakuálta Franciaországba. Az amerikai csapatkivonást megelőzően pedig 2021. május és július között 623 olyan afgán állampolgárt és hozzátartozóit szállították el a franciák, akik a francia nagykövetség és intézmények, illetve szervezetek munkáját segítették.

A tálibok augusztus 15-i afganisztáni hatalomátvétele óta Franciaország az Apagan hadműveletben több mint kétezer embert evakuált, ők elsősorban a civil társadalomnak a tálibok célpontjává vált személyiségei, újságírók, művészek, tanárok vagy a nők jogaiért küzdő aktivisták. A művelet központja a kabuli repülőtér, ahonnan Abu-Dzabiba menekítik az embereket, és onnan szállítják tovább őket Franciaországba.

Rada Akbar afgán fotóművész már Párizsban mondta el a BFM francia hírtelevíziónak, hogyan menekítették ki a francia nagykövetség kabuli épületébe bemenekült afgánokat a francia kommandósok a tálibok uralta városon keresztül a repülőtérre.

“Amikor beléptünk a nagykövetségre, két csoportra osztottak minket: franciákra és külföldiekre. Aztán minket ismét kettéosztottak: egyik oldalra mentek az afgánok, minden más állampolgár pedig a másik oldalra” – mondta a nő. Az afgánokon kívül mindenkit átvittek az amerikai nagykövetségre, ahonnan helikopterrel szállították őket a kabuli nemzetközi repülőtérre.

A fotóművész szerint a franciák és az amerikaiak teljesen másképp kezelik a menekülni vágyó afgánokat.

“Az amerikaiak nem voltak hajlandók helikoptert küldeni az afgánokért, így a franciáknak kellett megoldást találni arra, hogyan jutunk ki a nagykövetségről. Három éjszakát vártunk. Három nap után buszokkal jöttek értünk. Azt hiszem, tárgyaltak a tálibokkal arról, hogy szárazföldön evakuálhassanak minket” a repülőtérig – hangsúlyozta a nő.

A francia hatóságok egyébként nem is tagadják, hogy folyamatosan egyeztetnek a tálibokkal a nagykövetségre bemenekülő afgánok biztonságos átszállításáról a repülőtérre.

“Tizenöt busz jött értünk. Több százan voltunk a nagykövetségen. Mind felszálltunk. A francia különleges erők kísértek a repülőtérig. Két órán át tartott az út, pedig általában alig negyedóra. De sikerült kiérni a repülőtérre” – mondta a fotóművész.

Gabriel Attal kormányszóvivő a szerdai kormányülés után ugyanakkor megerősítette, hogy Franciaország napokon belül lezárja a légihidat, és abbahagyja az afgánok kimenekítését Kabulból, ha az Egyesült Államok az augusztus 31-i határidőig kivonja katonai erőit Afganisztánból.

The post Folyamatosan érkeznek Párizsba az afgán menedékkérőket szállító repülőgépek appeared first on .

Vádat emeltek az ukrán határszakaszon korrupciós bűncselekményeket elkövető tizenhat volt pénzügyőr ellen – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.

A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség befejezte a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt elrendelt nyomozást – tudatták. A vádirat szerint a Beregsurány közúti határátkelőhelyen szolgálatot teljesítő pénzügyőrök a Magyarország területéről Ukrajnába kilépő és általános forgalmi adót visszaigénylő emberektől rendszeresen jogtalan előnyt, jellemzően készpénzt fogadtak el az ügyintézés során.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőrei a korrupciós bűncselekményeiket egymás tevékenységének ismeretében, az adott szolgálatban dolgozó osztályvezetők tudtával és támogatásával, rendszeres haszonszerzésre törekedve követték el 2018 novemberétől 2019 februárjáig. A nyomozó ügyészség a 16 volt pénzügyőr vádlottal szemben 627 vádpontban, összesen 498 rendbeli, több esetben folytatólagosan elkövetett minősített hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt emelt vádat a Nyíregyházi Törvényszéken. Valamennyi vádlott szabadlábon védekezik.

A közlemény leszögezi: valamennyi korrupciós bűncselekmény büntetési tétele a halmazati szabályokra figyelemmel két évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés.

A nyomozó ügyészség a Nyíregyházi Törvényszékre benyújtott vádiratában az előkészítő ülésen történő vádlotti beismerés esetében a legsúlyosabb esetben tíz év börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztést, tíz év közügyektől eltiltást és 1,5 millió forint pénzbüntetést indítványozott. Az eljárás során 81 külföldi aktív vesztegetőt sikerült beazonosítani, velük szemben az eljárást elkülönítették – írták a közleményben.

The post Korrupció miatt vádat emeltek tizenhat volt pénzügyőr ellen appeared first on .

A Magyar Honvédség különleges műveleti csoportja minden magyar állampolgárt hazahozott Afganisztánból, akiről tudomása volt, és az akció során összesen 540 főt – magyar, amerikai, osztrák és afgán állampolgárokat – menekített ki – közölte a honvédelmi miniszter.

Benkő Tibor az afganisztáni evakuálási művelet részleteiről beszámoló sajtótájékoztatón elmondta: a honvédelmi tárca augusztus 17-én kapta a kimenekítésre vonatkozó feladatot a kormánytól, 18-án délutánra már készen állt az ehhez szükséges katonai erő, technikai eszköz és a repülőgépek, majd a diplomáciai engedélyek beszerzését követően augusztus 19-én hajnalban indult el az akció, amely hét napig tartott.

A katonák a kint töltött hét nap alatt 14-szer tették meg az utat a Magyar Honvédség két Airbus A319-es repülőgépével Afganisztán és Üzbegisztán között, ez utóbbi országgal állapodtak meg ugyanis, hogy ideiglenesen fogadja be kimenekítetteket – ismertette a miniszter. Üzbegisztánból pedig civil gépek – a Wizz Air és az üzbég légitársaság repülői – hozták Magyarországra három alkalommal a kimenekített embereket. A miniszter kérdésre válaszolva közölte: nem áll módjukban kiadni, hogy a kimenekített 540 főből mennyi a magyar és az egyéb állampolgár.

Közölte: azon magyarok 100 százalékát sikerült hazahozni, akiről volt tudomásuk és jelezték, hogy haza akarnak jönni. Hozzátette: a magyar katonákat az elmúlt 18 évben segítő afgánok közül szintén mindenkit sikerült kimenekíteni, aki időben felvette a kapcsolatot a magyarokkal, összességében a “magyar érdekeltségű” afgánok 87 százalékát hozták ki, 57 afgán családot, 180 gyermeket.

Kérdésre válaszolva jelezte: sem a katonák, sem a kimenekítettek nem szenvedtek sérülést az akció során.

Benkő megköszönte a külügyminisztérium és a belügyi tárca segítségét és közreműködését az akcióban és gratulált a magyar katonának a sikeres, eredményes munkához, hogy szervezetten, fegyelmezetten és bátran, “fegyverropogás közepette” hajtották végre a kimenekítési feladatot.

Felidézte: a 2001. szeptember 11-i, az Egyesült Államok elleni terrortámadás hívta életre az afganisztáni műveletet, amelyhez Magyarország 2003-ban csatlakozott. Úgy értékelt: a 18 éven keresztül Afganisztánban szolgált magyar kontingens tisztességgel, becsülettel, sokszor hősies helytállással hajtotta végre feladatait. Megemlékezett arról a hét katonáról is, akik az Afganisztáni szolgálat alatt hunytak el.

Kérdésre válaszolva a miniszter megerősítette: a kimenekítési művelet véget ért, de azt még nem tudja megmondani, hogy a jövőben milyen felkérést kap Magyarország a NATO-tól. Úgy vélte: ez az akció bizonyítja, hogy a honvédségnek vannak képességei és kiválóban kiképzett katonái, akikre bármilyen körülmények között számítani lehet.

Ugyancsak kérdésre válaszolva hangsúlyozta: minden magyar állampolgárt, akiről volt tudomásuk, kimenekítettek, de nem a tárca kompetenciájába tartozik annak ismerete, hogy vannak-e még magyarok kint. Szerinte ugyanakkor a magyar kormány mindet megtesz annak érdekében, hogy ha egy magyar állampolgár haza akar térni Afganisztánból, akkor ezt megtehesse.

Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka úgy értékelt: a magyar katonák, a magyar honvédség történelmet írtak, nem emlékszik olyan kimenekítési műveletre múltból, főként a közelmúltból, amikor ilyen kihívásokkal kellett szembenézni.

A parancsnok elmondta: az akcióra különleges műveleti osztagot hoztak létre, amelyben részt vett egy különleges műveleti csoport, rohamlövész alegység, a légierő gépeinek kezelő személyzete és fenntartói, valamint a titkosszolgálat kollégái és tolmács.

Ruszin-Szendi – aki kérdésre válaszolva azt is elárulta, az akció az “Operation Sámán” nevet viselte – beszámolt arról, hogy az engedélyek megérkezése után az első lehetséges időpontban landoltak a magyar gépek Kabul repülőterén, valamint létrehoztak egy előretolt műveleti bázist Üzbegisztánban, illetve meg kellett szervezni az ellátást és a szállást a magyar műveleti csoportnak és a kimenekítetteknek is.

Emellett – folytatta – meg kellett szervezni a repülők kiszolgálását is, hiszen a kabuli reptér infrastruktúrája már nem volt alkalmas erre.

Elmondta: a leszállást követően először csak 30 percig maradhatott a kabuli betonon a repülőgép, később előfordult, hogy ennél tovább maradhattak, ugyanakkor a segédhajtóműveknek bekapcsolva kellett maradniuk, ezért úgy kellett összegyűjteni a menekülteket, hogy lehető legrövidebb időn belül fel tudjanak szállni.

Arra is figyelni kellett, hogy aki nem hozzánk tartozik, az ne kerüljön fel a gépre – hangsúlyozta. Megjegyezte, hogy egy másik nemzet a repülőgépén a kimenekített már “bombát szerelt a vécében”, de ez a magyar akció esetében nem fordult elő.

Azt is kiemelte: kezdetben egy beléptetési pont volt a kabuli reptérre, de a magyar katonák a biztonsági szabályok betartásával “kreatív és alternatív megoldásokat” kerestek annak érdekében, hogy mindenkit fel tudjon szállni a magyar repülőkre.

Fontosnak nevezte a nemzetközi együttműködést, szerinte az, hogy magyar katonák évtizedek óta hiteles tagjai a szövetségeknek, most a magyarok előnyére fordult. “A művelet végén a többi szövetséges jött oda a mi katonáinkhoz, hogy hogy csináltátok” – fogalmazott a parancsnok, aki szerint ha figyelembe veszik, hogy más nemzeteknek hány embert sikerült kimenteni, és mennyi a lakosságszámuk, akkor biztos, hogy “érmes” a magyar honvédség.

Kérdésre válaszolva közölte: nem volt fegyveres összetűzés az akció során a magyarok és a tálibok között.

The post Benkő: az összes magyar állampolgárt hazahoztuk appeared first on .

Eljárás indult egy francia nő ellen augusztus 13-án Párizsban, mert 2014-ben két gyerekével együtt Szíriában csatlakozott a dzsihadistákhoz. A nőt a török hatóságok adták át Franciaországnak – erősítette meg a francia országos terrorellenes ügyészség a Le Parisien értesülését.

A vádhatóság tájékoztatása szerint a 32 éves Lolita C. ellen terrorista bűnszövetkezet és szülői kötelezettség elmulasztásának gyanújával indult eljárás, a nő előzetes letartóztatásba került. Négy gyermekét, akik közül kettő Szíriában született, a gyermekvédelmi szakszolgálat vette gondozásba.

Lolita C.-t augusztus 10-én toloncolták haza a török hatóságok. A Le Parisien című napilap szerint a nő a normandiai Rennes-ben született, 2009-ben tért át az iszlám hitre, és 2014-ben utazott el két gyerekével Szíriába, ahol hozzáment az Iszlám Állam terrorszervezet strasbourgi csoportjának egyik tagjához, Lakhdar Sebouaihoz, aki pedig 2013 decemberben érkezett Szíriába.

Az Abu Ali al Faransi harci nevet viselő férfit, aki a 2015. november 13-án 130 áldozatot követelő párizsi iszlamista merényletsorozatot elkövető kommandóval is kapcsolatban állt, azzal gyanúsítják, hogy 2016-ban megrendelt a párizsi agglomerációban egy – később meghiúsított – merényletet. A három férfit, akinek a támadást végre kellett volna hajtania, februárban a különleges esküdtszék 22 és 30 év közötti börtönbüntetésre ítélte.

Az Iszlám Állam 2019-es bukása után a Le Parisien szerint Lolita C. egy, a kurdok által felügyelt táborba került Szíria északi részén. Innen néhány hónappal később, a török katonai erők offenzívája nyomán kialakult káosznak köszönhetően elmenekült, s a török határ közelében telepedett le. Nyolc hónappal később azonban feladta magát a török hatóságoknak, akik egy év fogva tartás után kitoloncolták Franciaországba.

Csaknem háromszáz dzsihadistát küldtek haza 2014 óta a török hatóságok Franciaországba, a két ország között aláírt megállapodás értelmében.

The post Eljárás indult Párizsban egy Törökországból hazatoloncolt francia dzsihadista nő ellen appeared first on .

Rendkívül népszerű a Magyar Honvédség közelmúltban létrehozott új szolgálati formája: az önkéntes katonai szolgálat – jelentette ki a honvédelmi miniszter.

Benkő Tibor felidézte: ezt a szolgálati formát elsősorban azoknak hirdették meg, akik a mostani felvételi eljárás során nem kerültek be a felsőoktatásba. A ponthatárok kihirdetésekor indították a jelentkezést, és mostanra túllépték a tervezett keretet, a négyszázat – mondta a miniszter, de megjegyezte: vannak fiatalok, akik egészségügyi okok miatt “lemorzsolódnak” és nem tudják vállalni a szolgálatot.

Kitért arra is, hogy a honvédség modernizálásakor a haditechnikai fejlesztések mellett a katonák vannak a középpontban. Kiemelt cél: a fiatalok megnyerése, mind a hivatásos, mind a szerződéses szolgálati formákra, amelyekben a jelentkezők életpályaként választják a katonaságot. Fontos továbbá az önkéntes tartalékos állomány is, ahol akár munka, akár felsőfokú tanulmányaik mellett vállalják a szolgálatot – mondta a miniszter, kiemelve: 2010-ben még 17 tartalékos katonája volt a honvédségnek, most már mintegy 11 ezer tartalékos van.

A honvédelmi minisztert kérdezték az afganisztáni evakuálásról is, amelyben a Magyar Honvédség is részt vesz. Benkő kiemelte: amíg a művelet folyamatban van, részletekről nem tudnak beszámolni, mert az veszélyeztethetné a katonák biztonságát.

Ezzel együtt úgy értékelt: Kabulban rendkívül kaotikus a helyzet, sokan mindent megpróbálnak, hogy bejussanak a repülőtérre. A híradásokban is látható, hogy előfordul erőszak, fegyverhasználat is. A magyar katonák augusztus 19. óta komoly helytállással, éjjel és nappal egyfolytában dolgoznak, végzik a kimenekítési feladatokat – mondta a miniszter, hozzátéve: a művelet akkor fejeződik be, amikor minden kimenekítendő embert hazahoztak.

Benkőt kérdezték arról az előző napi nyilatkozatáról is, miszerint “a honvédség menekítési művelete európai összehasonlításban is megállja a helyét”. A miniszter ennek kapcsán arról beszélt: ehhez hozzájárul a magyar katonák felkészültsége, bátorsága, valamint a rendelkezésükre álló technikai képesség is, köztük azok a repülők is, amelyeket – mint fogalmazott – egyesek “kormánygépeknek” neveznek. Ezek a gépek mentik most az embereket Kabulból – jegyezte meg.

A miniszter emlékeztetett, hogy ezen a hétvégén nyolc év után ismét nemzetközi repülőnap lesz Kecskeméten. A Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutatón nem csak a Magyar Honvédség légierejét ismerhetik meg a látogatók, hanem a szárazföldi technikai eszközöket is – emelte ki Benkő. A kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison szombaton és vasárnap tartandó repülőnap programjairól bővebben lehet tájékozódni a repulonap2021.hu oldalon.

The post Benkő: rendkívül népszerű az önkéntes katonai szolgálat appeared first on .

Nagy elismerés, hogy egy éven át a Magyar Honvédség (MH) adja a parancsnokot egy NATO-misszióban – mondta Kajári Ferenc vezérőrnagy, aki ősztől a koszovói békefenntartók (KFOR) vezetője lesz.

Az MH Béketámogató Kiképző Központban, a KFOR parancsnoki csoportja célfelkészítésének szolnoki helyszínén a vezérőrnagy hozzátette: Magyarország 1999-es NATO-csatlakozása óta most először lehet magyar parancsnoka ennek a műveletnek.

Kajári ismertette: a KFOR állományát adó huszonhét ország (19 NATO-tag és 8 partnerország) katonájának a parancsnoka lesz. Az állomány jelenleg mintegy háromezer-ötszáz emberből áll, ennyien vannak a műveleti területen. A hadszíntéren lévők számát tekintve Magyarországé a harmadik legnagyobb csapat. A honvédség 1996 óta vesz részt béketámogató műveletekben – folytatta -, a magyar katonák jól felkészültek, kiválóan hajtják végre feladatukat. Korábban több tiszt és főtiszt jelentős pozíciókat töltött be különböző műveletekben – tette hozzá.

A KFOR-nál a parancsnok politikai tanácsadóját és a jogi tanácsadó részleg vezetőjét is Magyarország fogja adni, emellett több más tiszt, főtiszt is “kulcsbeosztásokat” fog betölteni a KFOR törzsében – tájékoztatott.

A vezérőrnagy beszámolt arról is, hogy az állomány felkészítésének kialakult rendszere van a Magyar Honvédségben. Az új feladatokra kiválasztottaknak is elsőként egy “bemeneti” vizsgát kell tenniük: felmérik a képességeiket, egészségügyi vizsgálaton esnek át, majd megkezdődik az egyéni felkészítésük. Ezután az adott misszióra készülnek fel a katonák. Augusztus 23-ától szeptember 2-áig a KFOR mintegy ötven tagú parancsnoki csoportja vesz részt “misszióorientált, hadszíntér-specifikus” békeműveleti törzstiszti célfelkészítésen Szolnokon. Tájékoztatást kapnak egyebek mellett a beosztásokról, a rájuk váró feladatokról, a Balkán biztonságpolitikai helyzetéről, emellett például tárgyalástechnikával, vallástörténettel, médiakezeléssel kapcsolatos előadásokon vesznek részt, valamint bővítik közegészségügyi és járványügyi ismereteiket – sorolta.

Szólt arról is, hogy a KFOR a NATO leghosszabb ideje – 1999 óta – tartó és egyben legsikeresebb művelete. A KFOR legfontosabb feladatának nevezte a békés és biztonságos környezet fenntartását, valamint a mozgásszabadság biztosítását Koszovó valamennyi polgárának. Azt mondta, a Balkánon a biztonsági helyzet jelenleg stabil, de törékeny. A koszovói rendvédelmi szervek feladata az esetleges rendbontások felszámolása, a békés, biztonságos környezet biztosítása. Úgynevezett második reagáló szervezet az Európai Unió jogállamisági missziója, az EULEX. Ha pedig az első két erő nem képes megoldani a problémákat, akkor harmadik reagáló erőként lép be támogatóként a KFOR – részletezte.

Kajári közölte: nagyon jó a kapcsolatuk a korábbi parancsnokokkal; 2013 óta a KFOR parancsnoki posztját olasz tábornokok töltötték be, akik nagyon jó munkát végeztek. A jelenlegi parancsnokkal, Franco Federici tábornokkal is konzultált több alkalommal – tette hozzá.

A vezérőrnagy elmondta: többször teljesített már külszolgálatot. Először 1996-ban a bosznia-hercegovinai rendezést támogató IFOR misszióban volt összekötő és felderítő tiszt, majd az Afrikai Unió szudáni missziójában szolgált európai uniós tanácsadóként, Afganisztánban pedig egy ciklusban az északi régió felderítő főnöke volt.

The post Magyar parancsnok irányítja ősztől a koszovói NATO-békefenntartókat appeared first on .

Úgynevezett unokázós csalásokkal foglalkozó magyar bűnszervezet irányítóját szállították Magyarországra a napokban Nagy-Britanniából – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) nyomozó főosztályának vagyonvédelmi alosztályvezetője.

Nagy-Kovács Dávid elmondta: a 25-szörösen körözött H. Ernőt a brit hatóságok fogták el. Az őrnagy felidézte: 2018-ra szaporodtak meg az “unoka-trükk” módszerével elkövetett csalások. Ennek lényege, hogy a bűnözők idős embereket hívtak fel magukat rokonnak kiadva, és azt mondták: megsérültek, autójukban nagy értékű kár keletkezett, ezért pénzre van szükségük. A hívó jellemzően arra hivatkozott, hogy a helyszínen kell maradnia, ezért egy barátját küldi a pénzért.

A rendőrség 2018-ben külön nyomozócsoportot hozott létre az ilyen jellegű bűncselekmények felderítésére. Ez a nyomozócsoport azonosította 2019-ben azt a bűnszervezetet, amelyet az Egyesült Királyságból irányítottak. Mellettük összekötőkből, szervezőkből, futárokból állt a szervezet.

A bűnszervezet tagjait 2019-ben sikerült azonosítani, a szervezetet felszámolták. A négy – Egyesült Királyságban tartózkodó – irányító között volt H. Ernő is, aki ellen 2019 végén adtak ki nemzetközi elfogatóparancsot. Őt 2020 novemberében fogták el a brit hatóságok, és 2021. augusztus 18-án szállították Magyarországra. A férfi jelenleg korábban elkövetett bűncselekmények miatt kiszabott jogerős börtönbüntetését tölti.

A 21 tagú bűnszervezethez 33 rendbeli csalás, illetve bűnszervezetben elkövetett pénzmosás köthető. A szervezet működése során mintegy 47 millió forint kárt okozott, melynek mintegy egyötöde térült meg az elfogások során talált vagyonok révén – közölte az őrnagy.

A BRFK unokázós csalásokkal foglalkozó nyomozócsoportja az ilyen cselekményekkel foglalkozó bűnszervezeteket felszámolta. Mivel a hasonló csalások elkövetési módja is átalakult, ezért a rendőrség is más módon koordinálja az ilyen jellegű bűncselekmények felderítését – közölte Nagy-Kovács.

The post Rabláncon: unokázós bűnszervezet vezérét hozták haza appeared first on .

Megfelelő ütemben halad a Rheinmetall-csoport és a magyar állam közös beruházásában megvalósuló harcjárműgyár építése Zalaegerszegen. A 2023-ban üzembe álló épületegyüttes a koronavírus-járvány ellenére is folyamatosan épül, hamarosan eléri legmagasabb pontját – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

A közlemény szerint a magyar védelmi ipar újjáépítése a nemzeti önrendelkezés, a magyar és szövetséges védelmi képességek megerősítése szempontjából is indokolt. Az ágazat összehangolt fejlesztése hozzájárul a munkahelyteremtéshez, a beszállítói láncokon keresztül a magyar kis- és középvállalkozások versenyképességének fokozásához, a külföldi beruházások ösztönzéséhez, a világszínvonalú képzési, oktatási és műszaki rendszerek magyarországi megjelenéséhez, elterjedéséhez – írták.

Palkovicsot idézve kiemelték: Magyarország a járműipari csúcstechnológiák bevezetése után a magasabb technológiai szintet képviselő védelmi ipart is meg tudja alapítani. “A komoly múltra visszatekintő szektor reneszánszát éli”, 2018 óta mintegy 220 milliárd forint értékű hazai beruházásról született döntés – mondta a miniszter, hozzátéve: a Zalaegerszegen mintegy hatvanmilliárd forintból épülő Lynx-üzem az új high-tech iparág megteremtésének egyik jelentős pillére, az üzemben a világ legmodernebb páncélozott harcjárműveit gyártják majd 2023-tól.

A közlemény szerint Vigh László, a térség országgyűlési képviselője, a ZalaZone járműipari tesztpálya miniszteri biztosa emlékeztetett: a fejlesztésnek köszönhetően a beszállítókat is beleértve félezer új munkahely jöhet létre. A védelmi ipari beruházások nagyban elősegítik az ország kutatás-fejlesztési innovációs teljesítményének erősítését is – hangsúlyozta, ismertetve: a több mint 25 ezer négyzetméteres Lynx-gyártócsarnok szomszédságában működő tesztpálya off-road elemekkel bővül, az első ütemet a nyáron adták át, a ZalaZone így egyre gazdagabb kínálattal áll a járműfejlesztők rendelkezésére, hiszen az elektromos és önvezető gépkocsikon túl már drónok és harcjárművek kipróbálására is alkalmassá válik.

Háry Andrást, a ZalaZONE Ipari Park Zrt. vezérigazgatóját idézve azt írták: a több mint 14 méter belmagasságú Lynx-gyárban összesen 280 oszlopot állítottak fel a közelmúltban. A csarnokban 10 és 25 tonnás daruk mozgatták az alkatrészeket, a közeljövőben megtartják a gyár bokrétaünnepségét is – olvasható a közleményben.

The post ITM: a tervezett ütemben épül a Lynx harcjármű-gyár Zalaegerszegen appeared first on .

Nem jelölt allergén, szulfit jelenléte miatt a Culinaris Kft. őrölt fahéjat hívott vissza a forgalomból, a termék bármelyik Culinaris üzletbe visszavihető, árát blokk nélkül is visszatérítik – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

A visszahívás a “TRS Őrölt fahéj / TRS Cinnamon Powder 100 g” elnevezésű, TRS Asia’s Finest Food márkájú, 2023.07.31-i minőségmegőrzési idejű termékekre vonatkozik. A Nébih felhívta a figyelmet, hogy a termék a szulfitra érzékeny fogyasztóknál allergiás reakciókat válthat ki, ezért esetükben a fogyasztása elkerülendő.

A Culinaris honlapján közölt tájékoztatás szerint a Heuschen & Schrouff, Oriental Foods Trading B.V. az élelmiszerjog szabályozása szerinti felelősségének eleget téve kezdeményezte a termék visszahívását; a figyelmeztetés nem jelenti azt, hogy az egészségügyi kockázatot az eladó okozta.

The post Őrölt fahéjat hívott vissza a forgalomból a Culinaris appeared first on .

Afganisztán ügyében folytatott koordináció erősítéséről állapodott meg Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin – közölte a TASZSZ hírügynökség, a kínai központi televízióra hivatkozva.

Hszi a beszámoló szerint leszögezte, hogy az afgán hatóságoknak el kell határolódniuk az összes terrorszervezettől. A kínai fél jelezte, hogy Afganisztán kérdésében kész felélénkíteni a párbeszédet Oroszországgal és más országokkal, amibe Putyin beleegyezett.

A Kreml sajtószolgálata szerint a felek “a hagyományos baráti, bizalmas” légkörben megtartott megbeszélés során kifejezték készségüket az Afganisztán területéről kiinduló terrorizmus és kábítószer-kereskedelem elleni erőfeszítéseik fokozására. Hangoztatták annak fontosságát, hogy az országban mielőbb megteremtsék a békét, és megakadályozzák a környező régiók destabilizálódását, a Sanghaji Együttműködési Szervezet potenciáljának maximális igénybe vételével.

Putyin és Hszi emellett megállapodott a kétoldalú külügyi kapcsolatok és koordináció felélénkítésében. A két elnök kitért arra, hogy idén lesz a 20. évfordulója az orosz-kínai jószomszédi, barátsági és együttműködési szerződés aláírásának.

Megelégedettségüknek adtak hangot a stratégiai partnerség fejlődésével kapcsolatban és kifejezték szándékukat az együttműködés elmélyítésére. Megengedhetetlennek nevezték a második világháború történetének meghamisítására irányuló kísérleteket.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy Afganisztánban nagyon erős a terrorfenyegetés az Iszlám Állam terrorszervezet jelenléte miatt. Kifejezte aggodalmát a nyugati országok állampolgárainak kimenekítése, illetve a gyorsan közeledő augusztus 31-i határidő miatt, hozzátéve, hogy Moszkva figyelemmel követi az eseményeket.

Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, négy katonai szállítógépe szállt fel Kabulból, hogy fedélzetén több mint ötszáz orosz, fehérorosz, kirgiz, tádzsik, üzbég és ukrán állampolgárt menekítsen ki Afganisztánból. Az evakuáltak ellátására az Oroszországba visszaindult gépek fedélzetén katonaorvosok és ápolók, valamint orvosi felszerelés, gyógyszer, víz és élelmiszer is volt.

Gulam Mohammad Dzsalal, az Oroszországi Afgán Diaszpóraközpont vezetője az Interfaxnak kijelentette, hogy a kabuli orosz nagykövetség mintegy ezer embernek – afgán származású orosz állampolgároknak, orosz egyetemek hallgatóinak, valamint lakhatási és munkavállalási engedéllyel rendelkező személyeknek – engedélyezte a beutazást.

Alekszandr Mihejev, az orosz haditechnika külföldi eladására szakosodott Roszoboronekszport vállalat vezetője az Interfax hírügynökségnek kijelentette, hogy több mint száz Mi-17-es helikopter kerülhetett a tálibok kezére. Hozzátette ugyanakkor, hogy ezek a gépek szakszerű karbantartás és javítás nélkül rövid időn belül üzemképtelenné válnak.

The post Afgáanisztán: Putyin és Hszi már egyezkedik appeared first on .

A Kalocsai Járási Ügyészség természetkárosítás bűntette miatt vádat emelt egy férfi ellen, aki 2020 áprilisában a Duna-völgyi-főcsatorna közelében szándékosan tüzet gyújtott, s emiatt több mint 4,3 hektáron leégett a Natura 2000 minősítésű természetvédelmi terület – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség.

A vádirat szerint a férfi 2020. április 18-án a szántóföldjén szándékosan tüzet gyújtott, egy bálát akart elégetni, de a tűz a feltámadó szél miatt gyorsan átterjedt a környező területre. A férfi ennek ellenére nem értesítette a tűzoltóságot, hanem hazament.

A tűz miatt a Duna-völgyi-főcsatorna mellett lévő, Natura 2000 minősítésű, országos jelentőségű védett természeti terület 4,3 hektáron leégett. A tűzben az érintett élőhelyek jelentős mértékben megváltoztak, védett, valamint az Európai Unióban természetvédelmi szempontból jelentős állatfajok egyedei pusztultak el.

Ezen kívül a tűz más fajokat is veszélyeztetett, az elpusztult fajokon túl több más védett élőlény élőhelyét tették tönkre a lángok.

A közlemény szerint a büntetlen előéletű vádlott beismerte a bűncselekmény elkövetését. A szabadlábon védekező vádlottat a járási ügyészség természetkárosítás bűntettével vádolja és pénzbüntetés kiszabását indítványozta – írta a főügyészség.

The post Vádat emeltek egy férfi ellen természetkárosítás bűntette miatt appeared first on .

Oroszország területi épsége elleni támadási kísérletként értékeli egyes országok és nemzetközi szervezetek részvételét a Krími Platformon – közölte Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a moszkvai külügyminisztérium honlapján kedden megjelent állásfoglalásában.

A Kijevben Krími Platform elnevezéssel megtartott rendezvény vezérmotívuma a Krím orosz elcsatolásának elutasítása volt.

“Amint arra figyelmeztettünk, kénytelenek leszünk az egyes országok, nemzetközi szervezetek és képviselőik részvételét a Krími Platformon az Oroszországi Föderáció területi integritása elleni támadási kísérletként tekinteni, ami elkerülhetetlenül kihatással lesz kapcsolatainkra” – írta Zaharova.

A szóvivő szerint az ukrán kezdeményezés “színtiszta populizmus, a valóságtól elrugaszkodott politikai előadás, amelynek célja csupán az, hogy megőrizze a Krím Ukrajnán belüli ideiglenes létének témáját az információs térben”.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Budapesten Szijjártó Péter külgazdasági és külügyi tárcavezetővel közösen megtartott sajtótájékoztatóján a Krími Platformot “teljesen üres, kilátástalan propaganda jellegű elképzelésnek”, olyan “ruszofób akciónak” nevezte, amelynek célja álláspontja szerint az, hogy alájátsszanak mai, Ukrajnában tapasztalható “ultraradikális neonáci megnyilvánulásoknak”.

Lavrov szerint Oroszország számára ismertek azok a módszerek, amelyeket arra használnak, hogy efféle “értelmetlen akciókra kényszerítsék a szövetségeseket”.

“Éppen ezért nem lepett meg bennünket, hogy ennek az elképzelésnek az alapját az Európai Unió és a NATO tagjainak hamisan értelmezett szolidaritása képezi” – fogalmazott az orosz diplomácia vezetője.

A Krímet a félszigeten megrendezett népszavazás eredményére hivatkozva 2014-ben csatolta el Oroszország Ukrajnától, amit a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismert el.

The post Moszkva a területi épsége elleni támadási kísérletként értékeli a Krími Platformon való részvételt appeared first on .

Franciaország lezárja a légi hidat és abbahagyja az afgánok kimenekítését Kabulból csütörtökön, ha az Egyesült Államok az augusztus 31-i határidőig kivonja katonai erőit Afganisztánból – jelentette be egy francia diplomáciai forrás.

“Amennyiben az Egyesült Államok ragaszkodik ahhoz a célkitűzéséhez, hogy augusztus 31-ig befejezze a teljes kivonulást, számunkra ez azt jelenti, hogy a (kimenekítési) hadművelet csütörtök este véget ér. Vagyis három napunk maradt” – mondta kedden újságíróknak Nicolas Roche, a francia miniszterelnöki hivatal külügyi kabinetjének vezetője.

A tálibok augusztus-i afganisztáni hatalomátvétele óta Franciaország csaknem kétezer embert, Kabulban rekedt franciákat, valamint a hadsereg, a segélyszervezetek és más francia szervezetek afgán segítőit és családjaikat evakuálta. A művelet központja a kabuli repülőtér, ahonnan Abu-Dzabiba menekítik az embereket, és onnan szállítják tovább őket Franciaországba.

A külügyminisztérium tudomása szerint még legalább 62 francia állampolgárt kell evakuálni, és nagyon sok afgán kérte a francia hatóságoktól a kimenekítését, az ő kérelmeiket még vizsgálja Párizs.

Jean Castex miniszterelnök a külügyminisztérium válságközpontjában tett látogatásán hangsúlyozta, hogy különbséget kell tenni a sürgős és gyors választ igénylő kérelmek, illetve a többi között. A központba a válság kezdete óta 120 ezer hívás érkezett, 90-95 százalékuk Franciaországban élő afgán menekültektől, akik aggódnak az Afganisztánban élő hozzátartozóikért – jelezte a tárca.

A tálibok határozottan ellenzik az amerikai katonák augusztus 31-re tervezett távozásának elhalasztását, miközben az afganisztáni helyzet lesz a világ vezető ipari hatalmait összefogó G7 csoport vezetői keddi megbeszélésének egyik fő témája.

A kormányszóvivő eközben jelezte, hogy a kimenekített afgánok közül öten felügyelet alá kerültek, mert feltehetően tálibokkal álltak kapcsolatban, s közülük egy embert hétfőn őrizetbe vettek, mert elhagyta a számára kijelölt szálláshelyet.

“A férfi egyébként segítette a franciák és a francia szervezeteknek dolgozó afgánok evakuálását a kabuli nagykövetség kiürítésekor, egy hihetetlenül feszült pillanatban, és feltehetően életeket mentett ezzel” – fogalmazott Gabriel Attal a BFM hírtelevízióban. A tájékoztatás szerint a férfi kapcsolatban állt a tálibokkal, és ezért az ügyében vizsgálatok folynak.

Gérald Darmanin belügyminiszter a France Info hírrádióban elmondta: a megfigyelés alatt lévő férfi hétfőn “néhány percre” elhagyta azt az övezetet, amelyet a francia titkosszolgálatok kijelöltek számára. A tárcavezető ugyanakkor úgy vélte, hogy “nem történtek hibák” a Franciaországba menekített afgánok felügyeletében.

“Cél volt, hogy a Kabult elhagyó minden afgán az abu-dzabi katonai támaszponton keresztül érkezzen, ahol a francia biztonsági szolgálatok átvilágítják őket” – hangsúlyozta a miniszter. “Minden embert ismerünk, akit a francia hadsereg hazánk területére szállít” – tette hozzá.

A belügyminisztérium tájékoztatása szerint az 1995-ben született férfi a kihallgatásán elmondta, hogy a tálib mozgalomhoz tartozik, és azt is elismerte, hogy a tálibok Kabulban emelt egyik ellenőrző pontjának vezetőjeként fegyvert is viselt. A négy másik felügyelet alá került ember ennek a férfinak a hozzátartozója.

A kormányszóvivő kiemelte, hogy a kormány nem “veszélyezteti a franciák biztonságát”. “Minden eszközt felhasználunk azok ellenőrzésére, akik hazánkba érkeznek” – mondta Attal.

The post Franciaország abbahagyja az afgánok menekítését, ha az Egyesült Államok kivonja a csapatait augusztus végéig appeared first on .

Letartóztatta a bíróság azt a 26 éves férfit, aki az utcán késelt meg egy nőt múlt héten Berhidán – közölte a Veszprém Megyei Főügyészség.

A közleményben azt írták: a férfi csütörtök hajnalban minden előzmény nélkül rátámadt egy buszmegálló felé gyalogló 45 éves nőre a Veszprém megyei Berhidán. Előbb dulakodni kezdtek, majd a támadó késsel nyolcszor megszúrta a sértettet a felsőtestén, derék- és vesetájékon. A késelő közben a saját lábát is megsebesítette, majd elfutott.

A megtámadott nő nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett – tették hozzá. A férfi letartóztatását a Veszprémi Járásbíróság az ügyészi indítvány alapján egy hónapra rendelte el a szökés, az elrejtőzés, a bizonyítás megnehezítése, illetve a bűnismétlés veszélye miatt – írták.

A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a berhidai férfit a járőrök egy órán belül a lakásán elfogták, és emberölés kísérlete miatt indult eljárás ellene.

The post Ok nélkül késelt az utcán, egy óra alatt elfogták appeared first on .

Alig több mint egy hét alatt az Egyesült Államok nagyjából 37 ezer embert evakuált Afganisztánból, akiknek közel felét az elmúlt 24 órában menekítették ki az országból – jelentette be hétfői, a Pentagonban tartott sajtótájékoztatóján Hank Taylor, az amerikai hadsereg vezérőrnagya.

A részletekről szólva Taylor elmondta, hogy az elmúlt napban mintegy 16 ezer embert evakuáltak Kabulból 28 katonai járattal és 61 koalíciós repülőgéppel. Hozzátette, hogy ez idő alatt a katonai járatok körülbelül 10 400 embert, míg a koalíciós járatok további 5900 embert szállítottak el az ázsiai országból. A vezérőrnagy arról is beszámolt, hogy az elmúlt 24 órában öt, körülbelül 1300 utast szállító járat landolt az Egyesült Államok szövetségi fővárosában, Washington DC-ben található Dulles nemzetközi repülőtéren.

“Küldetésünk továbbra is arra irányul, hogy biztosítsuk a menekültek folyamatos áramlását Kabulból a közbenső állomáshelyekre és a biztonságos menedékhelyekre” – fogalmazott Taylor.

Az amerikai védelmi minisztérium szóvivője, John Kirby a hétfői sajtótájékoztatón azt mondta: “több ezer amerikait” evakuáltak Afganisztánból augusztus 14. óta, de nem volt hajlandó pontosítani a számot.

Vasárnap az afgán biztonsági erők egyik tagja meghalt, és több afgán megsebesült, miután egy “ellenséges személy” rálőtt a repülőtér északi kapuját felügyelő biztonsági erőkre – áll az amerikai központi parancsnokság hétfői közleményében. Az afgán erők, valamint az amerikai és a koalíciós csapatok viszonozták a tüzet.

Az üggyel kapcsolatban Kirby úgy fogalmazott: a tisztviselők “nem tudják meghatározni, hogy ki volt az ellenséges személy”. “Arra koncentráltunk, hogy fenntartsuk a biztonságot a repülőtéren. Fenntartottuk. Sajnos ez egy afgán katona életét követelte, és több ember megsérült” – mondta a szóvivő.

Kirby arról is beszélt: a Pentagon tisztában van azzal, hogy a tálibok megüzenték az Egyesült Államoknak, hogy az augusztus 31-i határidőig vonjanak ki minden katonai erőt Afganisztánból, és ennek továbbra is eleget kívánnak tenni. “Ez az a küldetés, amelyet a hadsereg főparancsnoka (Joe Biden) ránk bízott, és ezt próbáljuk végrehajtani” – közölte a szóvivő. Kirby beszámolója szerint a Pentagon “naponta többször” tárgyal a tálibokkal.

Az amerikai elnök vasárnap arról beszélt, hogy egyeztettek a határidő meghosszabbításáról, ha az szükségessé válik. “Reméljük, hogy nem kell hosszabbítanunk, de lesznek viták ez ügyben” – fogalmazott Biden.

Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója hétfői sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy az Egyesült Államok napi szinten tárgyalásokat folytat a tálibokkal “politikai és biztonsági csatornákon keresztül”. Ez “óriási előrelépést” eredményez az amerikaiak és mások Afganisztánból történő kitelepítése ügyében – tette hozzá Sullivan.

Arra a kérdésre, hogy Biden meghosszabbítja-e az amerikai katonai erők kivonására vonatkozó augusztus 31-i határidőt, a nemzetbiztonsági tanácsadó így válaszolt: az elnök “napról napra foglalkozik a kérdéssel, és meg fogja hozni a döntését”.

The post Az Egyesült Államok eddig nagyjából 37 ezer embert evakuált Afganisztánból appeared first on .

Gyilkossági kísérlet miatt nyomozást indítottak kedden a németországi Darmstadtban, mert a városban működő műszaki egyetemen (TU Darmstadt) megmérgeztek legkevesebb hét embert egy egyelőre ismeretlen eredetű folyadékkal.

Az áldozatok rosszullétre panaszkodtak és kékes elszíneződést tapasztaltak végtagjaikon. Többüknél súlyos mérgezéses tünetek alakultak ki, miután hétfőn fogyasztottak az egyetem Lichtwiese nevű kampusza egyik épületének nyitott teakonyháin tárolt élelmiszerekből. Hat áldozat kórházba került, egyikük életveszélyes állapotban. Időközben stabilizálták az állapotát, egyik társát pedig hazabocsátották. A darmstadti rendőrségen negyven fős nyomozócsoportot állítottak fel. Első megállapításaik szerint ismeretlenek tejes dobozokba és vizes palackokba juttattak be mérgező anyagot. A rendőrség nem hozta nyilvánosságra, hogy mit derített ki a méregről.

“Vannak dolgok, amelyeket nem tudunk és nem is akarunk nyilvánosságra hozni” – mondták a rendőrök a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap beszámolója szerint.

A rendőrség hétfő éjjel átkutatta a kampusz több épületét. Közölték, hogy nem fenyeget közvetlen veszély. Ugyanakkor az egyetem vezetése arra kérte az összes hallgatót és dolgozót, hogy a következő napokban ne fogyasszon a teakonyhákban vagy más egyetemi helyiségekben tárolt italokból és ételekből.

Azt is kérték, hogy azonnal forduljon orvoshoz, aki evett vagy ivott hétfőn az érintett épületben tárolt élelmiszerekből és rosszul lett, aki pedig elszíneződést is észlel a végtagjain, lehetőleg ne mozogjon és hívjon mentőt.

The post Rejtélyes mérgezések történtek egy németországi egyetemen appeared first on .

Négy tengeralattjáró és két korvett építését indította el videokonferencia keretében a hétfőn megnyílt kubinkai Armija-2021 haditechnikai fórumon Vlagyimir Putyin.

Két hadászati tengeralattjáró cirkáló (Dmitrij Donszkoj és Knyaz Potyomkin) építése Szeverodvinszkben, két Warszawianka osztályú tengeralattjáróé (Mozsjaszk és Jakutszk) Szentpéterváron, a két korvetté (Groznij és Bujnij) pedig Komszomolszk-na-Amure város hajógyárában kezdődött meg.

A szertartáson Putyin azt hangoztatta, hogy egy erős és szuverén Oroszországnak erős és kiegyensúlyozott hadiflottára van szüksége.

“A továbbiakban is folytatjuk Oroszország haditengerészeti potenciáljának fejlesztését, tökéletesítjük a flotta bázisrendszerét és infrastruktúráját, felszereljük a hajókat a legújabb fegyverekkel és technikával, a gyakorlatokon és hosszú távú tengeri utakon gyakorolni fogjuk a komplex kiképzési és harci feladatokat, az orosz zászló bemutatását a világóceán stratégiailag fontos területein” – hangsúlyozta Putyin.

Mint mondta, e felelősségteljes és nagyszabású feladatok ellátását Oroszország geopolitikai helyzete és a világ ügyeiben betöltött szerepe követeli meg. Hangsúlyozta, hogy az orosz hadiipari vállalatok a hazai fegyveres erők felszerelése mellett a legszélesebb nemzetközi együttműködésre is nyitottak.

“A fórumon jelentős figyelmet fordítunk majd olyan területekre, mint a mesterséges intelligencia és a robotika, a legújabb kommunikációs és irányítási rendszerek alkalmazása, vagyis azok az elemek, amelyek a világ vezető országai és az orosz fegyveres erők jövőjét jelentik” – mondta az orosz elnök.

The post Négy tengeralattjáró és két korvett építésére adta ki az utasítást Putyin appeared first on .

Németország támogatja, hogy újabb szankciókat vezessenek be Oroszországgal szemben, ha megpróbálja “fegyverként használni” Ukrajnával szemben az Északi Áramlat-2 gázvezetéket – jelentette ki Angela Merkel német kancellár vasárnap Kijevben, a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott megbeszélésüket követő sajtótájékoztatón.

“Nagyon komolyan vesszük az ukrán fél aggodalmát” – mondta. Emlékeztetett arra, hogy a kérdést felvetette pénteki moszkvai tárgyalásain is. “Beszéltem erről a problémáról, és nagyon világosan kijelentettük, hogy európai keretek között támogatjuk az új szankciókat, ha Oroszország megpróbálja ezt a csővezetéket (geopolitikai céljai érdekében) fegyvereként használni” – fogalmazott.

A kancellár leszögezte: Berlin amellett van, hogy a felek mielőbb meghosszabbítsák az orosz gáz Ukrajnán keresztüli tranzitjáról kötött, 2024-ig érvényben lévő ukrán-orosz megállapodást.

Fontosnak nevezte Ukrajna és Németország energetikai együttműködését, és szükségesnek azt, hogy a jövőben is legyen forgalom az ukrán gázvezetékrendszeren keresztül Oroszországból Európába. Biztosított afelől, hogy Berlin erről európai vezetőkkel és a projektben érintett vállalatokkal is tárgyalni fog.

Zelenszkij bejelentette, hogy Ukrajna az Európai Unióval kötött társulási megállapodásával összhangban konzultációt kezdeményezett az Európai Bizottsággal és Németországgal az Északi Áramlat-2 építéséről és üzembe helyezéséről. Közölte: még mindig nem érti, ki ad garanciát Ukrajna gazdasági biztonságára 2024 után, amikor lejár a gáztranzitszerződés.

Merkel a tájékoztatón közölte, hogy szeretné, ha a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus tárgyalásos rendezésében részt vevő, “normandiai négyeknek” nevezett országok – Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország – újabb csúcsértekezletet tartanának. Megjegyezte, hogy ezt a kezdeményezését Zelenszkij támogatja. A háromoldalú, Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló minszki összekötő csoport találkozói Merkel szerint nem úgy mennek, ahogy az kívánatos lenne. Úgy vélte ugyanakkor, hogy a kontaktcsoportnak továbbra is folytatnia kell a munkát.

A kancellár rámutatott arra is, hogy a minszki megállapodások végrehajtásával kapcsolatos problémák strukturális jellegűek. “Oroszország részese a konfliktusnak, ezért helyes, hogy Ukrajna nem hajlandó közvetlen tárgyalásokat folytatni a szakadárok képviselőivel, de mi folyamatosan e probléma körül forgunk” – fogalmazott. A minszki megállapodásokkal összhangban, noha azok nem vezettek kielégítő állapothoz, csak ideiglenes fegyvernyugvásokhoz, folyamatosan dolgozni kell, akkor is, ha új szereplők jönnek a politikai életbe – mondta, utalva közelgő távozására a kancellári posztról.

Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Ukrajnának, Németországnak és Franciaországnak közös álláspontot kell képviselnie a Donyec-medencei válság békés rendezéséről. Leszögezte: Ukrajna változatlanul állandó és fenntartható tűzszünet elérésére törekszik, fogolycserékre, az ellenőrző pontok megnyitására az ideiglenesen megszállt területek felől, és követeli, hogy a vöröskereszt képviselői bejuthassanak a szakadár ellenőrzés alatti térségbe. Az elnök közölte: a német kormánytól kapott elutasító válasz ellenére Kijev továbbra is reméli, hogy Németország szállít a jövőben fegyvereket Ukrajnának.

Merkel közölte, hogy Heiko Maas külügyminiszter a korábbi közlésekkel ellentétben mégsem vesz részt a Krími Platform elnevezésű rendezvénysorozat hétfői kijevi csúcsértekezletén, viszont ez magyarázata szerint nem Németország és Oroszország együttműködésével van összefüggésben, hanem az afganisztáni helyzet miatt. Németországot a konferencián az energetikai és gazdasági miniszter fogja képviselni, aki azonos rangú a külügyminiszterrel – tette hozzá.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester közben sérelmezte, hogy kiment Merkel fogadására a repülőtérre, de nem engedték őt oda. Az incidenst “cirkusznak” nevezte, rámutatva arra, hogy a protokoll szerint mint az ukrán főváros vezetője, eddig mindig részt vett a német kancellár reptéri fogadásán.

The post Merkel szankciókat helyezett kilátásba Oroszországgal szemben az Északi Áramlat-2 miatt appeared first on .

Izraelben kilenc helyen tűz ütött ki hétfőn a Gázai övezetből eregetett gyújtóléggömbök miatt – jelentette a ynet.

A Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász hétfőn számos gyújtóléggömböt indított a szomszédos izraeli területek felé, ahol kilenc helyen tört ki tűz a gyújtogatás nyomán. A gázai frakciók a ynet értesülése szerint megbeszélést tartottak, amelyen az Izraellel szembeni eszkalációról döntettek, tiltakozásul az övezet elleni blokád, és Gáza újjáépítésének késedelme miatt.

Szerdára újabb tömeges felvonulást terveznek a határkerítéshez, ahol szombaton egy hasonló menet életveszélyesen megsebesített egy, a határ túloldalán állomásozó izraeli katonát.

Szombaton az övezet északi részén rendezték az erőszakos tüntető akciót, szerdán viszont a határ déli részéhez készülnek több száz aktivista részvételével. Hán-Junisz és Rafah várostól fognak megindulni a palesztinok az izraeli határ felé, szemben Nir Óz kibuccal.

Egyiptom bejelentette a rafahi átkelő lezárását további értesítésig a Hamász elmúlt napokban tanúsított magatartása, a Gázai övezet helyzetének súlyosbodása, és a palesztin szervezetek és Izrael közötti feszültség növekedése miatt, de Kairó továbbra is kész közvetíteni a két fél között.

Mindezek ellenére Izrael egyelőre tovább folytatja az övezet segélyezését, és megállapodás született a katari támogatás bejuttatásáról is. A Gázai övezetből arról számoltak be, hogy a májusi Falak őrzője nevű izraeli hadművelet óta először léptek be Gázába építési vasat szállító teherautók, mégpedig Kerem Salom déli átkelőhelyen. A vasat az UNRWA-hoz, az ENSZ palesztinokat segélyező ügynökségéhez szállították.

Az új izraeli megállapodás szerint az ENSZ közvetítésével és segítségével fogják eljuttatni a katari pénzsegélyt is Gázába, s a támogatásból havi több millió dollárt a Hamasz-vezetők kapnak, amelyet a jelenlegi tervek szerint fizetésként folyósítanak nekik.

Legutóbb májusban érkezett pénzügyi segítség az övezetbe, mert az új izraeli kormány nem volt hajlandó a korábbi módszerek szerint a Katarból érkező, készpénzzel teli bőröndöket beengedni az erezi átkelőn, hanem ragaszkodott a pénz útjának és felhasználásának ellenőrzését biztosító banki eljáráshoz, ahhoz, hogy a támogatást a Palesztin Hatóság (PH) által ellenőrzött bankokon keresztül utalják át a PH Gázai övezetben lévő kirendeltségeire, és onnan osszák szét.

The post A Hamasz gyújtóléggömbökkel támadja Izraelt appeared first on .

Oroszországnak nem áll szándékában beavatkozni az afganisztáni eseményekbe – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Peszkov így válaszolt újságíróknak arra a kérdésre, vajon tervezi-e Moszkva, hogy támogatást nyújtson az Ahmad Maszúd vezette Pandzsír tartománybeli tálibellenes ellenállásnak. Arra a felvetésre, hogy lehet-e Oroszország közvetítő a szembenálló felek között, Peszkov azt mondta, hogy “erről nem esett szó”.

Közölte, hogy Vlagyimir Putyin részt vett az Oroszországot, Fehéroroszországot, Örményországot, Kazahsztánt, Kirgizisztánt és Tádzsikisztánt tömörítő Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) rendkívüli, zárt online csúcsértekezletén. A tanácskozáson a katonai szövetség tagállamainak vezetői aggodalmukat fejezték az afganisztáni események és azok lehetséges következményei miatt.

Felszólalásában az orosz elnök rámutatott, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet pozíciói továbbra is meglehetősen erősek Afganisztánban, ami veszélyt jelent az ODKB térsége számára. Azt hangoztatta, hogy az afganisztáni problémakör kezelését egyeztetni kell az ENSZ Biztonsági Tanácsa és a G20-csoport keretei között.

Putyin tájékoztatta szövetségeseit azokról a tárgyalásokról, amelyeket ebben a témában az elmúlt napok során a török, az iráni és a francia elnökkel, az olasz miniszterelnökkel és a német kancellárral folytatott. Az ODKB vezetői megállapodtak, hogy munkatársaik szeptember 16-ig kidolgozzák a közös reagálás lépéseit. Ekkorra tűzték ki a szövetség Dusanbéban megtartandó csúcsértekezletét.

Az online tanácskozáson megvitatták a terroristák internetes toborzásával szembeni fellépés kérdését is. Sztanyiszlav Zasz, az ODKB főtitkára tárgyalásokra szólította fel az afganisztáni konfliktusban szembenálló feleket. Közölte, hogy a szövetség kész az együttműködésre Üzbegisztánnal. Hozzátette, hogy a szervezetbe történő visszatérésről az üzbég nép és vezetés hivatott dönteni.

Mohammad Szohail Sahin, a tálibok hivatalos képviselője a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek kijelentette, hogy az Afganisztánban hatalomra került radikális iszlamista mozgalom számít Oroszország és a szomszédos országok támogatására az ország helyreállításában.

The post Tanultak a korábbi afganisztáni kudarcból: Moszkva most nem fog beavatkozni appeared first on .