Biztonságpiac

Több mint 230 ezer hamis hívás érkezett az 112-es egységes segélyhívószámra az év első hat hónapjában, ezek nagy része felnőttek részéről Romániában – közölte a Különleges Távközlési Szolgálat (STS).

A tájékoztatás szerint több mint 231 ezer hamis riasztás jegyeztek az idei első félévben, a legtöbb ilyen Olt, Gorj, Hargita, Ialomiţa és Konstanca megyéből futott be. “Egy Olt megyei felnőtt a hat hónap alatt 22.456 alkalommal hívta az 112-t, két különböző feltöltőkártyás telefonszámot használva. Az ő hívásai teszik ki a megyéből befutott hívások húsz százalékát. Ami nagyon aggasztó, hogy tízszer több felnőtt hívja visszaélésszerűen az 112-t, mint gyermek” – áll a STS közleményében.

A statisztikák szerint a januártól júniusig jegyzett 4 896 261 hívás közül 2 376 367 (57,86 százalék) esetben valóban indokolt volt a riasztás, 2 063 122 (42,14 százalék) eset pedig nem minősült vészhelyzetnek. Az indokolatlan hívások közül 231.919 bizonyult visszaélésszerű riasztásnak. Ide tartoznak azok az esetek, amikor valaki tudatosan, több ízben is indokolatlanul hívja a 112-t, vagy viccből, vagy azért, hogy a hívásfogadó operátort szidalmazza, vagy hívja a számot, majd egyáltalán nem szól bele a telefonba.

A tavalyi esztendő első félévéhez mérten csökkent a visszaélésszerű riasztások száma, akkor ugyanis több mint 311 ezer ilyent jegyeztek, ami az indokolatlan hívások 13,96 százalékát tette ki — számolt be az AGERPRES.

The post Az első félévben több mint 230 ezer hamis hívás érkezett a segélyhívószámra appeared first on .

Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség egy 1999-ben elkövetett gyilkossági ügyben; a gyilkosság felbujtójaként Portik Tamásra, valamint a gyilkosság tényleges elkövetőjére egyaránt életfogytig tartó fegyházbüntetést kér az ügyészség.

Ibolya Tibor fővárosi főügyész a közleményében azt írta, “P. Tamás az 1990-es évek közepétől egy bűnelkövetői csoportot szervezett maga köré, amelyet ő irányított és a tagoknak az volt a feladatuk, hogy végrehajtsák az utasításait”. A vád szerint az ügy későbbi sértettje is ennek a bűnelkövetői csoportnak a tagja volt. P. Tamás fiatalkora óta ismerte a sértettet, 1999-ben azonban megromlott közöttük a korábbi baráti viszony, ezért P. Tamás megbízta a szintén a bűnelkövetői csoportjához tartozó két társát, hogy öljék meg a férfit.

Az emberöléssel megbízott két férfi 1999. április 25-e körül megjelent a sértett XI. kerületi bérelt lakásánál. A vád szerint az ingatlanban az emberölés tettese hangtompítóval ellátott géppisztollyal több lövést adott le a sértettre, aki a helyszínen meghalt. A cselekményt követően a két férfi az Erzsébet híd budai hídfőjénél a Dunába hajította a fegyvert, amit később hajléktalanok találtak meg a Duna-parton, és leadtak a rendőrségen. A sértett holttestét 1999. május 6-án fedezték fel.

“A Fővárosi Főügyészség P. Tamást felbujtóként, előre kitervelten, az emberölés tényleges végrehajtóját pedig tettesként, előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettével vádolja, és velük szemben életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabására tett indítványt a vádiratban” – írta Ibolya. A főügyészség indítványozta, hogy a bíróság az ügyet egyesítse, a Portik ellen emberölés bűntette miatt már bírósági ügyszakban folyamatban lévő másik büntetőügyhöz.

A harmadik férfival, az emberölés bűnsegédjével szemben a Fővárosi Főügyészség szintén vádat emelt – együttműködésére tekintettel – egy elkülönített eljárásban. Őt a főügyészség egy másik ügyben elkövetett bűnpártolással is vádolja. A vád szerint egy 1998-as emberölési ügy miatt indult büntetőeljárás későbbi szakaszában, 2017-2018-ban, az emberölés felbujtói ellen indult büntetőeljárás meghiúsítására törekedett úgy, hogy a birtokában lévő, az ügy szempontjából releváns bizonyítási eszközt nem adott át a nyomozó hatóságnak, hanem azt pénzért ajánlotta fel a felbujtással gyanúsított személynek, illetve ügyvédjének.

A rendőrség februárban tudatta, hogy összehangolt akcióban elfogta a 22 évvel ezelőtti, XI. kerületi gyilkossággal gyanúsított 52 éves férfit, K. Gábort.

The post Vádat emelt az ügyészség egy 22 évvel ezelőtti gyilkossági ügyben appeared first on .



Az úgynevezett néma segélykiáltás, a nemzetközi szinten Signal for Help néven ismert segítségkérő mozdulatsor bevezetésén dolgozik a rendőrség, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek némán is tudjanak jelezni, segítséget kérni – mondta az ORFK Rendészeti Főigazgatóság közrendvédelmi főosztálya közterületi őrszolgálati osztályának kiemelt főreferense.

Ducsai Tamás hozzátette: a mozdulatsor a segélykérés jelzéseként Kanadából indulva terjedt el világszerte, és a közösségi médián keresztül Magyarországra is elérkezett. Három elemből áll: a kifelé fordított tenyérből, a hüvelykujj tenyérbe hajtásából, végül pedig a további négy ujj ráhajtásából. Ez a jelzés egy rendőr számára egyenértékű bármely más kommunikációs csatornán tett bejelentéssel. Ugyanakkor ez a kezdeményezés nevelő hatású is, éberségre tanít, és ezáltal kialakul “a cselekvő emberbarátiság” példája – fűzte hozzá.

A sértettek helyzetükből adódóan gyakran nem tudják vagy nem akarják vállalni a segítségkérést, de ezzel a módszerrel bárkinek lehetősége van néma segítségkiáltásra – mondta. Ha bárki észleli ezt a mozdulatot, hívja a 112-es segélyhívószámot, hogy az érintett mihamarabb megkapja a segítséget – kérte a főreferens.

The post Segítségkérő mozdulatsor bevezetésén dolgozik a rendőrség appeared first on .

Újabb magyar rendőri egységek indulnak Észak-Macedóniába, Szerbiába és Szlovéniába, hogy segítséget nyújtsanak a határőrizeti feladatok ellátásában – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).

A közleményben kiemelték: a magyar rendőrség elkötelezett abban, hogy megakadályozza az illegális bevándorlók bejutását Magyarországra, illetve az Európai Unió területére, ezért felajánlotta a támogatását a nyugat-balkáni országoknak. A Szerbiába induló 51., az Észak-Macedóniába induló 63. és a Szlovéniába induló 2. magyar rendőri kontingensek tagjait a Készenléti Rendőrség központi objektumában Balázs László rendőr ezredes, az ORFK Határrendészeti Főosztály vezetője búcsúztatta kedden.

A közlés szerint a magyar rendőrök fő feladatként járőrszolgálatot látnak el a jogellenes határátlépések megelőzésére és felderítésére, illetve közreműködnek az embercsempészek és az illegális bevándorlók előállításában. A rendőrök nemcsak a határ közvetlen közelében teljesítenek szolgálatot, hanem az országok belsejében is. A kontingens terepjárókkal, kézi éjjellátó készülékekkel, kézi hőkamerákkal, valamint mobil hőkamerával segíti az érintett határszakaszok védelmét.

Az észak-macedóniai egységben szolgálatot teljesítő harminc, a szerbben húsz és a szlovén kontingensben szolgálatot teljesítő három magyar rendőr saját szolgálati felszerelésével látja el feladatait, intézkedési jogosultságukat a fogadó ország rendvédelmi szervének irányítása, felügyelete mellett gyakorolják. A közleményben kitértek arra, hogy az Észak-Macedóniából, Szerbiából és Szlovéniából hazatérő rendőrökre a magyar állampolgárokkal azonos járványügyi szabályok vonatkoznak. Amennyiben a külszolgálatról visszatérőknek szükséges a koronavírus-teszt, annak költségeit a rendőrség állja.

The post Újabb magyar rendőri kontingens indul Észak-Macedóniába, Szerbiába és Szlovéniába appeared first on .

Zugírászat, közokirat-hamisítás és hamis magánokirat felhasználása miatt emelt vádat a Kecskeméti Járási Ügyészség egy volt jogász ellen, aki jogtanácsosnak adva ki magát ügyvédi tevékenységet folytatott.

A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség tájékoztatása szerint az ügyvédi kamarából kizárt kecskeméti férfi röviddel azután, hogy korábbi börtönbüntetéséből 2017 végén feltételesen szabadult, egy szociális szövetkezetben irodai szakmai vezetői munkakörben kezdett dolgozni.

Az ügyvédi foglalkozástól több évre eltiltott férfi 2018 márciusától 2019 júliusáig a szövetkezet jogtanácsosaként és magánszemélyek megbízására is jogi képviseletet látott el. Egyik ügyfele büntetőügyében meghatalmazott védőként gyanúsítotti kihallgatáson is részt vett és panaszt, valamint bizonyítási indítványokat terjesztett elő.

Az ügyészség indítványt tett a különös visszaesőnek számító férfi egy korábbi, próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésének utólagos végrehajtására is. Az ügyben a Kecskeméti Járásbíróság dönt.

The post Zugírászat miatt emeltek vádat egy volt ügyvéd ellen Kecskeméten appeared first on .

Két rakétát lőttek ki éjjel Izrael északi határának térségére Libanonból, Izrael tüzérségi válaszcsapásokkal felelt – jelentette a Jediót Ahronót című újság.

Az egyik libanoni rakéta lakatlan területre csapódott be, a másikat pedig lelőtte az izraeli légvédelem. Nem történt kár sem emberéletben, sem anyagiakban. Az izraeli hadsereg válaszul ágyúval lőtte a rakéták indításának helyét. Egy szervezet sem vállalta magára a támadást, de a ynet szerint a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezethez vagy a szintén gázai Iszlám Dzsihádhoz tartozó palesztin fegyveresek voltak az elkövetők.

Legutóbb a Falak őrzője nevű, a gázai övezet katonai szervezetei ellen májusban folytatott hadművelet idején lőtték Izrael északi határvidékét Libanonból palesztinok.

A ynet szerint a Hamász azért szólalt meg a fegyverek nyelvén, mert az új izraeli kormány nem engedélyezi, hogy a Katarból érkező pénzek eljussanak Gázába, s az utóbbi három hónapban csak nyolcmillió dollárt (közel 2,5 milliárd forintot) utaltak az övezetbe az elektromos szolgáltatás fenntartására, de nem érkezett meg a rászorulóknak szánt tízmillió dollár és szintén tízmillió dollár a Hamász tisztviselőinek kifizetésére.

Beni Ganz izraeli védelmi miniszter Libanont tette felelőssé a támadásért. “Libanon a felelős az éjszakai rakétákért, mert engedélyezi területén terroristák ténykedését”- írta a Twitter internetes közösségi oldalon Ganz. “Izrael fel fog lépni minden, polgárai és területi szuverenitása elleni fenyegetéssel szemben, és a megfelelő időben és helyen el fog járni érdekeinek érvényesítésére”- tette hozzá.

Kedden tartották az iszlám vallás egyik legszentebb ünnepét, az áldozati ünnepet, az íd al-adhát. A négynaposra nyúló ünnep kezdetén mintegy százezer hívő vett részt Jeruzsálemben az Al-Aksza mecsetnél a reggeli imán. Izrael 2006-ban háborút vívott a libanoni radikális síita szervezet, a Hezbollah ellen, és az északi, libanoni határ vidéke azóta többnyire csendes.

The post Rakétákat lőttek ki Libanonból Izrael északi határvidékére, tüzérségi válaszcsapások appeared first on .

Öngyilkosságot követett el, felakasztotta magát egy bűnügyi őrizetben levő 26 éves férfi kedden kora délután a ceglédi rendőrkapitányság egyik zárkájában – közölte a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság.

Azt írták: a rendőrök megkezdték az elsősegélynyújtást, amelyet a kiérkező mentők munkatársai folytattak, de a szakszerű segítségnyújtás ellenére a férfi életét már nem tudták megmenteni.

A helyszíni szemle során az idegenkezűséget kizárták. A jelen lévő büntetés-végrehajtási ügyész elsődleges megállapítása szerint az őrszemélyzetet nem terheli felelősség a fogvatartott haláláért – tájékoztatott a rendőrség.

The post Öngyilkos lett egy fogvatartott a ceglédi rendőrkapitányságon appeared first on .

A Pegasus nevű kémszoftvert gyártó izraeli NSO vállalat tulajdonosa azt állítja, hogy semmi közük nincsen az állítólag megfigyeltek telefonszámait tartalmazó ötvenezres listához – jelentette a Kalkaliszt című izraeli gazdasági újság.

Salev Hulió, a cég egyik alapítója és vezérigazgatója a lapnak úgy nyilatkozott, hogy az NSO-nak semmi köze az ismeretlen eredetű ötvenezres listához, és tagadta, hogy a szoftverrel rosszindulatú tevékenységet végeztek volna.

“Körülbelül egy hónappal ezelőtt azzal fordultak hozzánk, hogy a piacon egy lista kering. Azt állították, hogy feltörték az NSO szervereit Cipruson, és hogy vigyáznunk kell” – mondta Hulió a Kalkalisztnak.

“Ellenőriztük. Nincsenek szervereink Cipruson, nincsenek ilyen listáink, és a számnak sincs semmi értelme. Később két ügyfelünk is szólt nekünk, hogy megkeresték őket, azt állítván, hogy létezik ez az NSO-val kapcsolatos lista. Kaptunk néhány képernyőképet, és láttuk, hogy nem hasonlít a Pegasus rendszerére, a szerveren látható kép különösen nem ilyen, hanem egy HLR Lookup szerver. Arra jutottunk, hogy ez egy vicc” – állította Hulió.

“Őrült információhiányra próbálnak valamit építeni” – közölte Hulió. “Azt mondják, hogy a lista kiszivárgott. De honnan szivárgott ki? Nem mondják meg, hogy ki szivárogtatta ki, de honnan szivárgott ki? Kihez tartozik a lista? Ki készítette? Miért nincsenek erről adatok? Ez abszurd” – vélekedett a kémszoftver izraeli gyártója.

“Ügyfeleink évente átlagosan száz célpontot határoznak meg. Az NSO megalakulása óta nem érhettünk el ötvenezer célponthoz. A Pegasusnak negyvenöt ügyfele van, egyenként évi százas számokkal. A listán olyan országok is szerepelnek, amelyek nem ügyfeleink, és az NSO-nak egyáltalán nincs listája, amely központosítja a Pegasus összes célpontját, pusztán azért, mert maga a vállalat nem tudja valós időben, hogyan használják ügyfelei a rendszert” – magyarázta az üzletember.

Hulió elutasította a civilek lehallgatásának vádjait. “Újságírók, emberi jogi aktivisták, civil társadalmi szervezetek kívül esnek a határokon. Annak az ügyfélnek, aki újságírót vagy emberi jogi aktivistát hallgat le, számomra abban a pillanatban megszűnik az ügyfél státusza. Miért? Mert nem ez a rendszer célja. Ismerjük, és felismerjük az ilyesmit. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy megakadályozzuk a visszaéléséket” – hangsúlyozta.

Az Axios című hírportál értesülése szerint Izrael kárelhárító bizottságot állít fel az NSO kémszoftverének ügyében kitört megfigyelési botrány kezelésére, amelyben részt vesznek a védelmi iparág exportengedélyeiért felelős honvédelmi minisztérium, a külügyminisztérium, az igazságügyi minisztérium, a külföldi hírszerzést végző Moszad, a katonai hírszerzés, illetve más ügynökségek képviselői.

The post Az NSO tulajdonosa szerint semmi közük az ötvenezres telefonszám-listához appeared first on .

A továbbra is meredeken emelkedő holland koronavírus-fertőzési adatok miatt a hágai kormány hétfőn arra szólította fel állampolgárait, amennyiben megoldható dolgozzanak újra otthonról. Az ország egésze várhatóan sötétvörös besorolást kap az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak (ECDC) a fertőzöttséget mutató térképén.

Mark Rutte ügyvezető holland miniszterelnök hibás döntésnek nevezte a koronavírus-járvány visszaszorítására korábban bevezetett rendkívüli intézkedések enyhítését, ami az azt követően megugrott fertőzésszám miatt a bárok és éttermek újbóli, augusztus közepéig tartó éjszakai bezárásához vezetett. Kijelentette, a fertőzésszám rohamos emelkedését a biztonságos távolságtartásra vonatkozó szabályok be nem tartása okozza. Hozzátette, mindenki gondoskodjon az otthonok, az iskolák és munkahelyek szellőztetéséről. Közölte azt is, noha az új fertőzések napi száma magas szinten stabilizálódni látszik, a kormány jelenleg nem látja szükségét további intézkedések bevezetésének. A kormány a nyár folyamán heti rendszerességgel vizsgálja a legfrissebb járványügyi fejleményeket – tette hozzá.

Hugo de Jonge egészségügyi miniszter a sajtóértekezleten azt közölte: annak ellenére sem akarnak további intézkedéseket, hogy az új fertőzöttek napi tízezres nagyságrendű száma miatt Hollandia egésze sötétvörös besorolást kap az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak a fertőzöttséget mutató térképén. Ez azt jelenti, hogy más uniós tagországok megkövetelhetik a Hollandiából érkezőktől, hogy a karanténba vonuljanak – tette hozzá.

Az illetékes holland közegészségügyi intézet hétfői tájékoztatása szerint noha az elmúlt 24 órában közel kilencezer új koronavírussal fertőzöttet vettek nyilvántartásba, az átlagos napi fertőzésszám az országban továbbra is tízezer felett van. Az új fertőzöttek átlagos napi száma vasárnaphoz képest 5,8 százalékkal, egy hét alatt 89,5 százalékkal emelkedett. Közel húsz napja az új fertőzésszám alig érte el a hatszázat. Az új koronavírus-tesztek mintegy 14 százaléka pozitív.

Kórházba az előző napi adatokhoz képest 16 százalékkal több koronavírusos beteget szállítottak, jelenleg 361 embert kezelnek koronavírussal. Közülük a tegnapi számokhoz képest ötvennel több, jelenleg 84 esetben alkalmaznak intenzív ellátást. A legfrissebb információk szerint a járvány kezdete óta 1 826 824 ember fertőződött meg az új típusú koronavírussal, közülük 18 063-an haltak meg Hollandiában.

Belgium is szigorít
A belga kormány szerint a vírus új változatai, különösen a Delta variáns terjedésének megakadályozására az utazási szabályok módosítására van szükség. Az új, rendkívüli szabályozás szerint, ha valaki külföldről, járványügyi szempontból akár zöld, akár narancssárga, akár piros besorolású országból érkezik, és nincs teljesen beoltva, tíznapos karanténba kell vonulnia. A karantén első és hetedik napján kötelező koronavírus-tesztet kell végeznie, a karantént valaki csak akkor hagyhatja el, ha a tesztjei negatívak. A hatóságok megerősítik az ellenőrzéseket mind a repülőtereken, mind a szárazföldi határokon – tették hozzá.

The post Hollandia ismét az otthoni munkavégzésre szólította fel állampolgárait appeared first on .

A hazafias honvédelmi nevelésről beszélt Benkő Tibor honvédelmi miniszter hétfőn a Nógrád megyei Bátonyterenyén a tárca egyik, fiataloknak szervezett táborának felkeresésekor.

A miniszter azt mondta: a hazafias nevelés részét képezik a honvédelmi táborok, amelyekből idén negyvenet indítanak, különböző helyszíneken. Tavalyelőtt 72 tábort szerveztek, a múlt évben a pandémia miatt erre nem volt lehetőség – tette hozzá. A honvédelmi miniszter megemlítette, hogy a Magyar Honvédségnél 2017-ben indították el a honvédelmi és haderőfejlesztési programot.

Míg utóbbi a technikai eszközök beszerzéséről, a hadiipar fejlesztéséről, a kutatásról, az innovációról szól, a honvédelmi része a katonák életpályamodelljét is magában foglalja, az illetményre, a lakhatásra és az egészségkárosodásra vonatkozóan. Ide tartozik továbbá a hazafias honvédelmi nevelés, az oktatás, képzés, a társadalmi kapcsolatok erősítése, az önkéntes tartalékos katonai szolgálat megvalósítása, és a hazafias honvédelmi nevelés szerves részét képezik a honvédelmi táborok.

A törvény értelmében általános iskolásokat nem lehet katonának nevelni – ezt a célt a kadétképzés szolgálja – a táborokba viszont őket is hívják minden nyáron, azzal a nem titkolt céllal, hogy lesznek, akik ezt a pályát választják – mondta a miniszter.

Benkő tájékoztatása szerint Bátonyterenyére hat megyéből érkeztek gyerekek, a 29 résztvevőből öten lányok. Sátrakban helyezik el őket, a napirend kötött, az ébresztő fél hétkor van, a mobiltelefont pedig este nyolc óra után vehetik elő a 12-15 éves gyerekek. A honvédelmi tárca vezetője elmondta, szerveznek túlélőtáborokat is, ahol többi között elsősegélynyújtást, terepen tájékozódást vagy tűzrakást tanulhatnak a résztvevők.

A bátonyterenyei, hétfőtől péntekig tartó program úgynevezett “harcos” honvédelmi tábor, foglalkoznak alaki, egészségügyi, túlélési ismeretek elsajátításával. Lesz járőrverseny, bemutatót tartanak a hagyományőrzők és a különleges rendeltetésű dandár. Pénteken szüleiknek mutatják be a táborozók, hogy mit tanultak a hét folyamán, és jutalmazzák a versenyek győzteseit.

A bátonyterenyei tábort a MH 2. vitéz Vattay Antal Területvédelmi Ezred 25. Keresztényszigethy Sándor Területvédelmi Zászlóalj szervezi. Gáspár Levente alezredes, zászlóaljparancsnok az MTI-nek elmondta, a zászlóalj 2019-ben három tábort indított Nógrád megyében, Rétságon, Salgótarjánban és Bátonyterenyén. Idén ez az első program, augusztusban Salgótarjánban lesz hasonló tábor.

The post A hazafias honvédelmi nevelésről beszélt Benkő Tibor Bátonyterenyén appeared first on .

Úgy tűnik, hogy a korábbi években kezdődött tendencia idén sem törik meg: az egyre kiszámíthatatlanabb és hevesebb időjárás egyre több és nagyobb kárt okoz hazánkban és Európa-szerte.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) már tavaly kiadott közleményében felhívta a figyelmet, hogy míg 2019-ben a biztosítók egész éves kifizetése volt ötmilliárd forint, ezt az összeget 2020-ban már júniusra elérték a viharkárok. A nagy mennyiségű csapadékkal, villámlással és gyakran jégveréssel járó időjárási események ráadásul egyre korábban kezdődnek, és akár már a tél végi, februári időszakban is gondokat okoznak, majd a kárösszegek a nyár folyamán tetőznek.

A Generali adatai szerint a július 9. és 13. közötti viharok leginkább Budapest, Pest, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyét érintették, a kerületek és települések között pedig Tata, illetve Budapest XX. és XXI. kerülete szenvedte meg leginkább a viharokat. Csak az utóbbi két kerültből több mint ezer bejelentés érkezett. Július 9-e óta folyamatosan érkeznek a bejelentések a vihar, felhőszakadás, jégverés következtében: péntektől péntekig több mint négyezer bejelentés futott be a biztosítóhoz, és a mostani hétvége sem zajlott eseménytelenül.

Ismét lecsapott a vihar: nehéz hétvégénk volt
Özönvízszerű esőzések és heves viharok érkeztek, melyek Nyugat-Európában szinte katasztrófafilmekbe illő jeleneteket hoztak. Mostanra ráadásul az óriási károk mellett több száz áldozatról és eltűntről is szólnak a beszámolók. A hétvégén hazánkban is ismét szélsőségessé vált az időjárás, a hőséget nagy mennyiségű, helyenként akár az ötven millimétert is meghaladó csapadék váltotta fel, néhol jégeső és hatvan-nyolcvan kilométer per órás széllökések kíséretében.

Mára összesítve a 9-e óta tartó időszakban 5500 bejelentés érkezett, mintegy 1,5 milliárd forintnyi értékben. Budapest mellett már Debrecen is felkerült a dobogóra a károk számát tekintve.

„Növekvő aggodalommal figyeljük a Nyugat-Európában zajló eseményeket, és bízunk benne, hogy hazánk nem szenvedi meg ennyire a szélsőséges időjárási események következményeit. A kárbejelentési statisztikákból is egyértelműen látszik, hogy a heves viharok egyre gyakoribbak és kiszámíthatatlanabbak, fenyegetik az értékeinket, otthonainkat, és a mezőgazdaság számára is komoly veszteségeket okoznak” – mondja Szikszai József, a Generali Biztosító kárrendezési igazgatója.

A biztosító vizsgálta az előző években hozzájuk beérkezett, természeti jelenségekhez kapcsolódó bejelentéseket. Az összesítésből kiderült, hogy 2019-ben és 2020-ban kilencszáz, illetve hétszázmillió forint fölé emelkedett a viharkárok utáni kifizetések összege, az esetszámok mindkét évben tízezer körül voltak.

The post Egyre gyakoribb a szélsőséges időjárás appeared first on .

Tudományos konferenciával, középkori fegyver- és harci bemutatóval, apródiskolával, gyermekprogramokkal emlékeznek a nándorfehérvári diadalra a szegedi ferences rendház szomszédságában, a Mátyás téren a hétvégén – közölték a szervezők.

A nándorfehérvári diadal 550. évfordulóján, 2006-ban a szegedi ferences rendház alsóvárosi kultúrházának munkatársai azzal a szándékkal hívták életre a Hunyadi János török fölött aratott győzelmére emlékező rendezvényt, hogy a sajnos nagyszámú nemzeti gyásznapjaink mellett a világraszóló győzelmeink előtt is méltóképpen tisztelegjenek.

1456 nyarán a Kapisztrán Szent János vezetésével dél felé vonuló keresztesek megálltak a szegedi ferences rendház mellett, a mai Mátyás téren, így a Nándorfehérvári Emléknapoknak helyszíne révén közvetlen kapcsolata is van a történelmi eseménnyel. Szeged egyetlen középkori hagyományokat felidéző kulturális programja pénteken a Szegedi Dóm Látogatóközpontjában harangtörténeti konferenciával indul, melyen a többi közt előadás hangzik el a déli harangszó történetéről.

Szombaton délelőtt az ünneplők Szeged belvárosában, a Klauzál téren gyülekeznek, majd a zenés-zajos menet zenészekkel, dobosokkal, zászlóforgatókkal az alsóvárosi ferences templomhoz és kolostorhoz vonulnak, ahol hadi táborok, kézművesvásár és -foglalkozások várják őket. A látogatók akár karnyújtásnyi közelségből csodálhatják meg az öltözeteket és a fegyvereket, megtapasztalhatják milyen volt a tábori élet Mátyás korában a fekete sereg számára.

A Hunyadiak Örökében Történelmi Hagyományőrző Egyesület és az Oroszlánszív Lovagrend tagjai lovagi bajvíváson mérik össze ügyességüket. A reneszánsz családi napon számos gyermekprogram – apródiskola, íjászoktatás, bábszínház, több interaktív játék, kézműves-foglalkozás – várja a legkisebbeket. Az est beköszöntével középkori táncházat tartanak, majd a programot a Tabulatúra Régizene Együttes koncertjét követően a Lángoló Leguánok tűzzsonglőr attrakciója zárja sötétedés után.

A Hunyadi János által vezetett keresztény magyar seregek 1456. július 22-én mértek megsemmisítő vereséget II. Mehmed török szultán hadaira. A napot 2011-ben az Országgyűlés a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította.

The post A nándorfehérvári diadalra emlékeznek Szegeden appeared first on .

Augusztus közepéig tart az őzek párzási időszaka, vadásznyelven: üzekedése. Az Országos Magyar Vadászati Védegylet, mint a vadászatra jogosult szervezetek érdekképviselete, azt kéri az autósoktól: a szokásosnál is figyelmesebben vezessenek, mivel az állatok nappal is sokkal aktívabbak és gyakran keresztezik a közutakat.

Az őz hazánk legnagyobb egyedszámú és legelterjedtebb nagyvadfaja (országos állományát 375 500-ra becsülik). A nagyvadgázolások során ezen faj egyedeit ütik el leggyakrabban az autók, jelentős részben július és augusztus közepe között.

Őznász idején a bakok űzik a sutákat, de egy másik bakot is elkergethetnek a territóriumukról. Ilyenkor az állatok sokkal óvatlanabbak, figyelmetlenebbek, mint általában. A balesetek jelentős része azonban megelőzhető, ha az autósok figyelmesen, a körülményeknek megfelelően vezetnek.

Ha a vadelütés mégis bekövetkezett, mindenképpen hívjuk a rendőrséget! A vadelütés közúti balesetnek minősül, így bármilyen további ügyintézés alapja a rendőrségi jegyzőkönyv lehet. Az adott területen gazdálkodó vadászatra jogosultat – jellemzően vadásztársaságot – is értesíteni kell, erről általában szintén a rendőrség gondoskodik.

The post Megkezdődött az üzekedés: óvatosan az utakon! appeared first on .

Múlt hét végén, pénteken riasztották a Magyar Honvédség Gripenjeit – tájékoztatta a Honvédelmi Minisztérium (HM).

A minisztérium közleménye szerint egy cseh felségjelű ultralight P220 Koala típusú légijármű lépett be úgy a magyar légtérbe, hogy nem létesített rádió-összeköttetést a magyar légiirányítással.

A Magyar Honvédség légvédelmi készültséget ellátó Gripenjei azonosították a Romániából Csehországba tartó gépet, amely ezután felvette a kapcsolatot a magyar polgári légiirányítással – írták. A vadászgépek ezt követően visszaindultak a kecskeméti repülőbázisra – közölte a HM.

Megérdeklődtük a minisztériumtól, hogy ilyen esetben mennyibe kerül nagyságrendileg a Grippenek elindítása, illetve, hogy a vétkessel ki lehet-e ezt a költséget fizettetni? A HM Kommunikációs Osztálya az alábbi tájékoztatást adta: “az említett esettel kapcsolatos költségek megtérítésének szabályait, a légvédelmi készenléti szolgálat riasztásából eredő költségek megtérítéséről szóló 221/2018. (XI. 29.) Korm. rendelet határozza meg. Az eddig megismert körülmények alapján nem lehet megállapítani sem a költség nagyságrendjét, sem azt, hogy indokolt-e a költségek megtérítése. A megalapozott döntés meghozatala érdekében az érintett hatóságoknak valamennyi körülményt feltárva le kell folytatniuk a jogszabályokban meghatározott vizsgálataikat”.

The post Riasztották a Gripeneket appeared first on .

A dunai árhullám levonulása határozza meg a szúnyogirtási program folytatását a következő időszakban – jelentette a program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

Az árhullámmal érintett területeken hét-tíz nap kell ahhoz, hogy a szúnyogtojásokból kifejlődjenek a szúnyogok, és a kémiai védekezést csak ezt követően lehet elkezdeni. Ebben a helyzetben kizárólag az előző napokban elmaradt kezeléseket pótolják Sopron környékén és Csongrád-Csanád megye néhány településén – írták.

A szúnyogok tömeges elszaporodásához elegendő, ha a gátakon belül néhány centiméteres víztestek alakulnak ki. A szakértők folyamatosan monitorozzák a Duna mentén a rovarok jelenlétét. Felhívják a figyelmet arra, hogy esős időt követően nemcsak a tavak és folyók mentén fejlődnek szúnyoglárvák, hanem szinte bármilyen vízben. Ezért fontos, hogy megszüntessük a ház körüli tenyészőhelyeket.

Célszerű azokat a kerti tárgyakat, amelyekben megáll az esővíz, kiüríteni vagy lefedni, a ház körüli vízelvezető árkokat rendben tartani – olvasható a közleményben.

The post OKF: a dunai árhullám alakítja a szúnyogok elleni védekezést appeared first on .

A mostani dunai árhullám biztonsággal levezethető az árvízvédelmi töltések között vagy a kijelölt ártereken – tájékoztatta az Országos Vízügyi Főfelügyelőség (OVF).

Az elmúlt héten Nyugat-Európában rendkívül heves esőzéseket okozó hideg örvény a Duna vízgyűjtőjét kevéssé érintette, a magyarországi árvízi helyzetet elsősorban a szombaton, leginkább Ausztria területén hullott jelentős mennyiségű csapadék befolyásolja – írták

A magyar szakaszon az árhullám Nagybajcsnál várhatóan kedden tetőzik, a harmadfokú készültségi szintet megközelítő, esetleg azt elérő vízállással. Lejjebb, Komárom és Esztergom térségében várhatóan elsőfokú készültséget kell majd elrendelni. Budapestnél szerdán várható a folyó tetőzése, a rakpart szintje alatt, ezért a fővárosban árvízvédelmi készültséget valószínűleg nem kell elrendeli – fűzték hozzá.

A közlemény szerint a védvonalakon figyelőszolgálatot állítanak fel és a beavatkozóegységeket készenlétbe helyezik. Mivel a víz a töltések között marad, a védekezés elsősorban a szivárgó vizek megfigyelésére, az általuk okozott károk megelőzésére koncentrál.

Ugyanakkor az OVF fokozott óvatosságra inti a vízitúrázókat, mivel a következő napokban a Dunán és a mellékágrendszerekben jelentősen megnő a víz sodrása, ezért sokfelé kell nagyobb mennyiségű uszadékra számítani. Az előrejelzések szerint egyébként szárazabb légtömegek érkeznek a Duna vízgyűjtő területére, a német és osztrák szakaszon már meg is indult az apadás – közölte az OVF.

The post Az OVF szerint biztonságosan levezethető a dunai árhullám appeared first on .

Az elmúlt hét csapadékos időjárása miatt megszűnt a fokozott tűzveszély a hazai erdő- és mezőgazdasági területek jelentős részén, ezért július 20-ától Budapesten és Magyarország tíz megyéjében visszavonja a hatóság a tűzgyújtási tilalmat – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Keddtől a tűzgyújtási tilalom Budapesten, valamint Baranya, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Pest, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megyében szűnik meg.

A Nébih közölte: változatlanul érvényben marad a fokozottan tűzveszélyes időszak minősítés Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Ott továbbra is tilos a tűzgyújtás a külterületi ingatlanokon fekvő erdőkben és fásításokban, valamint 200 méteres körzetükben, ideértve a térképen jelölt területeken található tűzrakóhelyeket, a vasút- és közútmenti fásításokat, valamint a parlag- és gazégetést is.

Erdőterületen tüzet rakni a tűzgyújtási tilalom visszavonása után is csak a kijelölt és kiépített tűzrakóhelyen szabad, szélcsendes időszakban úgy, hogy az a környezetre veszélyt ne jelentsen. A tüzet nem szabad felügyelet nélkül hagyni, távozás előtt pedig gondoskodni kell a biztonságos eloltásáról. Fokozott figyelemmel kell eljárni az erdőn kívüli, illetve a lakott területeken is, mert a felügyelet nélkül hagyott tűz könnyen továbbterjedhet. A tűz őrzéséről és eloltásáról, a tűzvédelmi szabályok betartásáról a tűz gyújtója minden esetben köteles gondoskodni.

Az aktuális tűzgyújtási tilalomról és a tűzgyújtási szabályokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu honlapon lehet tájékozódni.

The post Budapesten és tíz megyében keddtől megszűnik a tűzgyújtási tilalom appeared first on .

Szabadon bocsátották hétfő délután a terrorizmus vádjával elítélt székelyföldi Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt, miután a Brassó Megyei Törvényszék jogerős ítéletben hagyta jóvá a terrorizmus vádjával elítélt székelyföldiek feltételes szabad lábra helyezését .

Mind Bekét, mind Szőcsöt a családja várta a börtön előtt. A bíróságok portálján hétfőn délután még csak a Szőcsre vonatkozó ítélet kivonata volt elolvasható. Eszerint a törvényszéki bírák megalapozatlannak tartották, és elutasították az elsőfokú szabadon bocsátási határozat ellen benyújtott ügyészségi fellebbezést.

Beke és Szőcs 2020 májusa óta kérhette a feltételes szabadlábra helyezést. Azóta négy, erre vonatkozó kérést nyújtottak be, a börtön illetékes bizottsága a jó magaviseletük alapján valamennyi esetben ajánlotta a szabadon bocsátást. Beke eddigi kéréseit rendre elutasították a bíróságok. Szőcs szabadon bocsátását már két korábbi alkalommal is elrendelte a Brassói Bíróság, az ügyészség fellebbezése után azonban a Brassó Megyei Törvényszék megváltoztatta a döntést.

A terrorizmus vádjával elítélt székely férfiaknak hat hónap múlva lejár a büntetésük.

Bekét és Szőcsöt 2018. július 4-én ítélte öt-öt év letöltendő börtönbüntetésre a bukaresti legfelsőbb bíróság, terrorista cselekmények, illetve ezekre való felbujtás miatt. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi, illetve erdélyi elnöke ellen hozott ítélet általános megdöbbenést váltott ki az erdélyi magyarság soraiban, hiszen az első fokon eljáró Bukaresti Táblabíróság megalapozatlannak tartotta az ügyészség által összeállított vádirat nagyobb részét, és csak 11, illetve 10 hónap börtönbüntetést rótt ki rájuk, amennyit már korábban vizsgálati fogságban töltöttek.

A két férfit a romániai szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) állította bíróság elé, mert lehallgatott beszélgetéseikből, és a Beke István lakásán talált petárdákból a román hatóságok arra következtettek, hogy házi készítésű bombát akartak robbantani Kézdivásárhely főterén 2015-ben, a december elsejei román nemzeti ünnepre szervezett katonai parádén.

Az erdélyi magyar közvélemény az első pillanattól fogva úgy tekintette, hogy koncepciós eljárás folyik a kézdivásárhelyi fiatalok ellen. Letartóztatásuk után hetekig tüntettek Kézdivásárhelyen. Jogerős elítélésük után több rendkívüli perújítási kérelmet nyújtottak be, de ezek mindegyikét elutasították a romániai bíróságok.

The post Szabadok a terrorizmus vádjával elítélt székelyek appeared first on .

A terrorizmus elleni küzdelem jegyében az Európai Unió Tanácsa további hat hónappal megújította a terrorszervezetek tagjait, valamint a velük összeköttetésben álló természetes vagy jogi személyeket és szervezeteket felsoroló uniós jegyzéket – közölte az uniós tanács.

A tájékoztatás szerint az EU azért hosszabbította meg a terroristák uniós jegyzékét, mert a benne sorolt terrorszervezetekkel összeköttetésben álló emberek vagy szervezetek továbbra is fenyegetést jelentenek, az Európai Unió területén vagy azon kívül jelenleg is aktívak. A jegyzékben 14 ember és 21 szervezet neve szerepel.

A velük szemben alkalmazott korlátozó intézkedések között pénzeszközök és egyéb bevételek befagyasztásával kapcsolatos rendelkezések, valamint a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos intézkedések szerepelnek. Sem közvetlenül, sem közvetett módon nem bocsátható rendelkezésükre semmilyen pénzeszköz, pénzügyi eszköz vagy gazdasági forrás.

A jegyzékbe vétel kritériumai között terrorcselekmény végrehajtása vagy ilyen jellegű cselekmény megkísérlése, illetve elősegítése miatt indított büntetőeljárás során kimondott elmarasztaló ítélet szerepel. A jegyzéket rendszeresen, legalább 6 havonta felülvizsgálják.

A szankciórendszer nem azonos az Oszama bin Ladennel, az al-Kaida nemzetközi terrorhálózattal, az afganisztáni szélsőséges tálibokkal vagy az Iszlám Állam nevű terrorszervezettel kapcsolatban álló emberek és szervezetek pénzügyi forrásainak befagyasztásáról szóló, 1989-es ENSZ BT-határozatot végrehajtó uniós rendszerrel.

Az Európai Unió a 2001. szeptember 11-i terrortámadások nyomán a terrorizmus elleni fellépés részeként ugyanazon év decemberében állította össze a terrorcselekményekben részt vevő emberek, csoportok és szervezetek jegyzékét, akikre, illetve amelyekre a korlátozó intézkedések vonatkoznak.

The post Az EU fél évvel meghosszabbította a terrorizmus elleni küzdelmet szolgáló korlátozó intézkedéseket appeared first on .

Két embert letartóztatott a Budai Központi Kerületi Bíróság a szabálytalan OKJ-vizsgáztatás ügyében, a házaspár a gyanú szerint kenőpénzért szervezett a jelentkezőknek az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő vizsgákat – közölte a Fővárosi Törvényszék.

Közleményükben azt írták: a gyanú szerint egy kormánytisztviselő férfi egy informatikus közreműködésével úgy alakította át a vizsgaszervezésre használt felületet, hogy létrehoztak egy “titkos felületet”, amelynek a tartalmát csak a férfi és a vele együttműködők láthatták. Ezen a felületen lehetőség volt arra, hogy kizárólag a kormánytisztviselő jelölhesse ki a vizsgabizottság tagjait, biztosítva, hogy a felesége cégétől jelentkezők sikeresen vizsgázzanak.

A szabálytalan vizsgák lebonyolításához a gyanúsítottak alkalmanként több százezer forintot fogadtak el. Az ügyészség a házaspár letartóztatását a szökés, elrejtőzés veszélyére, valamint a bizonyítás megnehezítésének veszélyére hivatkozva indítványozta, míg harmadik társuk esetében azt kérte, hogy a munkahelyéhez kapcsolódó személyes, elektronikus és telefonon történő távoltartást rendeljék el.

A bíróság megállapította, hogy a gyanúsított házaspárnál a bizonyítás megnehezítésének, meghiúsításának veszélyétől tartani lehet, és elrendelte a letartóztatásukat. Az informatikus esetében azonban – aki beismerő vallomást is tett – nem rendelte el a távoltartást.

A végzés nem végleges.

Az esetről a Központi Nyomozó Főügyészség számolt be csütörtökön. Azt közölték, hogy a házaspár férfi tagja korábban egy megyei kormányhivatal osztályvezetőjeként dolgozott. A szabálytalanul lebonyolított sikeres vizsgák ellenértékeként 2019 őszétől a pár több mint húsz vizsgázótól esetenként 150 ezer és 440 ezer forint közötti juttatást kapott.

Az ügyben a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség vezető beosztású személy előnyért hivatali kötelességét megszegve, bűnszövetségben elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást.

The post Letartóztatták a szabálytalan OKJ-vizsgáztatással gyanúsított házaspárt appeared first on .