Biztonságpiac

Munkamegbeszélésük után rendezett közös sajtónyilatkozatuk során Rau elmondta: egyetértett vendéglátójával abban, hogy Fehéroroszország cinikus módon, hibrid hadviselés eszközeként használja fel a Lengyelország, Litvánia és Lettország határára szállított, megtévesztett menekültek ezreit, ami komolyan fenyegeti a NATO és az EU kohézióját.

Mindkét fél aggodalmát fejezte ki az Ukrajna határai mentén történt orosz csapatösszevonás miatt is, a lengyel diplomácia vezetője pedig kifejezte azon meggyőződését, hogy a közös nevező az Ukrajna és Lengyelország ellen irányuló fenyegetés esetében az, hogy “mindkettő moszkvai ihletésre és a felügyelet alatt történik”.

Rau kifejtette: Lengyelország jelenleg nem felszerelési-, vagy létszámgondokkal küzd, még meg tudja védeni a határait, hanem elsősorban politikai támogatásra van szüksége.

Aurescu Románia szolidaritásáról biztosította lengyel partnerét, akivel megállapodott arról, hogy a NATO jövő heti, Rigában tartandó külügyminiszteri értekezletén közösen fogják szorgalmazni az Észak-atlanti Szerződés Szervezete elrettentő és védelmi szerepének megerősítését a teljes keleti szárnyon.

A román külügyminiszter egyetértett azzal, hogy a Lukasenka-rezsim többdimenziós biztonsági válság előidézésére használja a migránsokat az EU és a NATO keleti határán, humanitárius válságot is előidézve.

Aurescu szerint ugyanakkor a NATO keleti szárnyát egységes egészként kell védeni, meg kell erősíteni a katonai jelenlétet a térségben, mert nem engedhető meg az sem, hogy a Fekete-tenger fenyegető és destabilizáló műveletek helyszínévé váljon.

The post Lengyel menekültválság: egységes NATO-fellépést sürgetett a lengyel és a román külügyminiszter appeared first on .

Erről kedd este az orosz védelmi tárca adott ki szűkszavú közleményt. A két katonai vezető eszmecseréje olyan időszakban történik, amikor mind több jelentés lát napvilágot egy lehetséges csúcsszintű orosz-amerikai kapcsolatfelvétel lehetőségéről. Geraszimov és Milley szeptemberben Finnországban személyesen is találkozott. Az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint akkor egyebek között a katonai incidensek kockázatának csökkentéséről tárgyaltak a felek.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter korábban kínai hivatali partnerével, Vej Feng-hóval tárgyalt, akinek elmondta, hogy az amerikai hadászati erők novemberben tartott Global Thunder hadgyakorlata során tíz stratégiai bombázó gyakorolta a nukleáris fegyverek Oroszország elleni bevetésének forgatókönyvét, egyszerre nyugati és keleti irányból.

“A minimális távolság az államhatárunktól húsz kilométer volt” – mondta Sojgu.

Az orosz tárcavezető szerint az orosz hadsereg az amerikai légierő hadászati bombázóinak “jelentősen megnövekedett aktivitását észleli Oroszország államhatárának közelében”. Mint mondta, az elmúlt hónapban mintegy harmincszor repültek ilyen gépek a határ irányába, ami két és félszer gyakoribb, mint tavaly ilyenkor. Sojgu különösen fontosnak nevezte Oroszország és Kína együttműködésének fejlesztését a “növekvő geopolitikai zavarokkal és a világ különböző részein erősödő konfliktuspotenciállal” összefüggésben. Emlékeztetett arra, hogy Moszkva és Peking régóta stratégiai partnerei egymásnak.

Múlt szerdán az orosz-amerikai csúcsszintű párbeszéd előkészítése jegyében egyébként Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára és Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó beszélt telefonon egymással.

A Kommerszant című napilap korábban azt írta, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai alelnök az év vége előtt videokonferencia keretében, a jövő év elején pedig személyesen is találkozik. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn azt mondta, hogy a kapcsolatfelvétel idejéről és jellegéről még nem született megállapodás. A két vezető eddigi egyetlen csúcstalálkozóját az idén június 16-án Genfben tartották meg.

The post Az orosz és az amerikai vezérkari főnök a nemzetközi biztonsági helyzetről tárgyalt appeared first on .

A közlemény szerint ezzel egyidőben fokozta tevékenységét a propagandamédia, és újabb hamis híreket készül “gyártani” a térségben szolgálatot teljesítő ukrán fegyveres erők lejáratására.

“Az orosz fegyveres erők parancsnoksága növeli az orosz megszálló erők harckészültségét az ideiglenesen megszállt területeken, Donyeck és Luhanszk megyékben” – fogalmazott a hírszerzési főigazgatóság. Kiemelte, hogy november 22-én az 1. (donyecki) és a 2. (luganszki) hadtestben nagyszabású parancsnoki állománygyakorlatok kezdődtek mozgósított tartalékosok, alegységek és a helyi megszállási igazgatások bevonásával.

A hírszerzés szerint a gyakorlatokat az orosz fegyveres erők déli katonai körzetének 8. egyesített erőinek integrált bizottsága irányítja.

Az UNIAN hírügynökség emlékeztetett arra, hogy Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának vezetője a Military Times című amerikai szaklapnak adott interjújában – amelyből vasárnap idéztek ukrán hírportálok – azt mondta, hogy Oroszország több mint 92 ezer katonát vont össze az ukrán határok közelében, és támadást készít elő Ukrajna ellen január végére, február elejére.

Az ukrán határ mentén végrehajtott orosz csapatösszpontosításokról számoltak be a közelmúltban washingtoni tisztségviselők is, köztük Antony Blinken külügyminiszter, aki aggodalmának adott hangot az Ukrajna határainál megfigyelt szokatlan erőmozgások miatt.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn kijelentette: nem kizárt, hogy az orosz csapatok közelgő ukrajnai inváziójáról szóló jelentések Kijev állítólagos agresszív törekvéseinek, vagyis annak a szándékának az elleplezésére szolgálnak, hogy erővel oldja meg a Donyec-medencei konfliktust.

Válaszul Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter hétfői Twitter-bejegyzésében leszögezte: Ukrajna nem tervez támadó hadműveletet a Donyec-medencében, hanem az Oroszország által megkezdett fegyveres konfliktus diplomáciai rendezésének módját keresi.

2018 februárjában életbe lépett a Donyec-medence Ukrajnába történő visszaintegrálásáról szóló ukrán törvény, amely Oroszországot agresszornak, megszálló államnak, a szakadár ellenőrzés alatti településeket pedig Oroszország által ideiglenesen megszállt területeknek minősítette. Moszkva váltig tagadja, hogy támogatná fegyverekkel, illetve katonákkal a kelet-ukrajnai szakadárokat, a Donyec-medencében dúló háborút Ukrajna belső konfliktusának, polgárháborúnak nevezi.

The post Hadgyakorlatba kezdtek az orosz erők a Donyec-medencében appeared first on .

Az EU keleti határain zajló menekültválságról szólva Von der Leyen elmondta: a Fehéroroszország által alkalmazott stratégia egyértelműen az utazásszervezők és közvetítőik bűnrészességén alapul. Mint mondta, azt javasoljuk, hogy a menekültek kereskedelmére és csempészetére vonatkozó nemzetközi jog alapján állítsunk össze egy feketelistát minden közlekedési eszközre vonatkozóan, ezért a EB ma jogalkotási javaslatot terjeszt elő erről.

Elmondta továbbá, hogy testülete úgy döntött: a Litvániának, Lettországnak és Lengyelországnak szánt határvédelmi támogatások összegének megháromszorozását javasolja. “A cél az, hogy támogassuk a tagállamokat a megfelelő eljárások kialakításában annak érdekében, hogy az illegálisan érkezőket gyorsan és rendezetten, az alapvető jogokkal összhangban kezeljék” – tette hozzá. Von der Leyen kitért a járványhelyzetre is. Hangsúlyozta, hogy az oltatlanok között a legmagasabb az elhalálozások és a kórházi kezelések arány. A negyedik hullám főként róluk szól – fogalmazott az Európai Bizottság elnöke.

Az uniós tagállamok vezetőinek októberi csúcstalálkozójával kapcsolatos következtetéseket tárgyaló vitában, az EB elnöke példaként említette, hogy Portugáliában és Spanyolországban, ahol a felnőttek 80-90 százaléka be van oltva, november első két hetében 30-szor kevesebb volt a járvány okozta haláleset, mint a legalacsonyabb átoltottságú országokban. Von der Leyen hangsúlyozta: jelenleg a lehető legfontosabb az oltási kampányok folytatása, és a vakcinákkal kapcsolatos téves információk elleni küzdelem.

Mint mondta, ugyancsak nagy jelentőséggel bír a harmadik, emlékeztető oltás felvétele. “Szerencsések vagyunk, hogy Európában elegendő oltóanyaggal rendelkezünk a harmadik oltáshoz, mivel a bizottság nyáron újabb szerződést kötött a BioNTech és a Pfizer vakcinagyártókkal – tette hozzá. Emlékeztetett továbbá, hogy az embereknek a távolságtartási szabályok továbbra is be kell tartaniuk. “Megértem, hogy sokunknak kezd elege lenni a járványból. Egy dolgot azonban nem szabad elfelejtenünk: a múlt héten naponta átlagosan 1600 ember halt meg koronavírus-fertőzésben az EU-ban”-hívta fel a figyelmet.

A plenáris ülésen Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kifejtette, hogy az EU milyen lépéseket tett a migrációs válság kezelésére, a diplomácia, a segélyezés, és a büntetőintézkedések területén. Mint mondta, “az egységes uniós fellépés részben sikerrel járt, a menekültek áramlása lelassult, és a fehérorosz vezetés is tett néhány intézkedést, amelyet mindenesetre fenntartással kell kezelni, és továbbra is óvatosnak kell maradni.”

Bejelentette továbbá, hogy az EU meg fogja tiltani az európai repülőgépek bérbeadását a fehérorosz Belavia légitársaságnak, hogy megakadályozza a menekültek csempészetét.

The post Von der Leyen a Litvániának, Lettországnak és Lengyelországnak szánt határvédelmi támogatások megháromszorozását javasolja appeared first on .

Annak érdekében, hogy az EU megfelelő eszközökkel rendelkezzen az embercsempészettel, az emberkereskedelemmel, illetve az emberek politikai célú felhasználása elleni küzdelemhez, az uniós bizottság új jogi keretre vonatkozó javaslata azt szorgalmazza, hogy az EU fogadjon el célzott intézkedéseket az Európába irányuló migrációban részt vevő, vagy azt elősegítő, bármilyen szállítási módot használó fuvarozókkal szemben.

Az intézkedések közé tartozhat a fuvarozók uniós működésének korlátozása, az engedélyek felfüggesztése vagy megvonása, az EU-n belüli üzemanyag-feltöltéshez vagy a karbantartáshoz való jog felfüggesztése. Tiltanák az áthaladást az unió területén, beleértve az unió légterének használatát is, akárcsak a műszaki okokból történő leszállást és a kikötést uniós légi kikötőkben és kikötőkben – közölték.

A brüsszeli testület közleménye Ylva Johansson belügyi biztost idézi, aki kijelentette: Európába a legális beutazási lehetőségek igénybevételével lehet eljutni, nem pedig titokban, erdei ösvényeken. Az Európai Uniónak hosszú távon olyan méltányos és hatékony európai migrációs és menekültügyi rendszerrel kell rendelkeznie, amely képes hatékonyan reagálni a különböző helyzetekre – fogalmazott a biztos.

A közlemény szerint Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős biztos elfogadhatatlannak nevezte, hogy állami támogatás mellett menekültek ezreit használják eszközként arra, hogy támadást intézzenek az EU és annak tagállamai ellen. “Amint azt a mai javaslataink is mutatják, ez nem marad következmények nélkül. Visszautasítjuk az Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök vezette rezsim zsarolását” – fogalmazott. Az EU támogatást nyújt azoknak az embereknek, akik Minszk “cselszövésének” az áldozataivá váltak – tette hozzá a magyar uniós biztos.

The post Az EU felszámolná az embercsempészetet elősegítő fuvarozók tevékenységét appeared first on .

Szolnokon 110 éves a motoros repülés, ez alkalomból időszaki kiállítás nyílik pénteken a RepTár Hangár Galériáján. Mint a közleményben felidézték, 1911. november 26-án repülőgép-bemutatót tartottak a város melletti Szandai réten, ezzel elindítva egy folyamatot, amelynek köszönhetően polgári és katonai repülőtér létesült Szolnokon, és ma már mindennapos, hogy a város felett repülőgépek és helikopterek repülnek.

Az évforduló alkalmából a repülőmúzeum egy olyan ideiglenes kiállítással várja az érdeklődőket – az eddigi tervek szerint év végéig -, amely az elmúlt 110 évet ismertető táblákkal és a korszakra jellemző eredeti relikviákkal mutatja be. Szombattól a múzeum ünnepi díszbe öltözik. A Repülő Rénszarvas Rejteke elnevezésű kvízzel feltérképezhető lesz a RepTár hathektáros területe és legérdekesebb gépei. A múzeum Hangárjában a Téli-sarkon elnevezésű kézműves foglalkozással várják majd a látogatókat.

December 11-én, szombaton a Mikulás ünnepségen tartják meg a Hőlégballon a RepTár felett című rajzpályázat eredményhirdetését. Ezen a napon minden pályaművet kiállítanak a RepTár galériáján, a korosztály legjobbjait pedig ajándékcsomagokkal díjazzák. A látogatók közös fotót készíthetnek a rajzpályázat főszereplőjével, Pannóniával, Magyarország első hőlégballonjával. Ezen a napon minden látogatónak díjmentes a belépés a repülőmúzeumba.

Szintén december 11-én rendezi meg a múzeum immár hagyományosan a RepTár Charity Day elnevezésű jótékonysági napját. Idén Molnár Elizának segítenek, akinek egy állítógépre van szüksége, amely segíti az önálló helyváltoztatásban. Azok, akik ezen a szombaton élményelemekre váltanak jegyet (4D mozi, MiG-29 Szimulátor, 3D karika, Jak-52 és MiG-21 Pilótapont), Molnár Eliza gyógyulásához, fejlődéséhez járulnak hozzá, de online is lehet segíteni – olvasható a közleményben.

További részleteket a RepTár honlapján (www.reptar.hu).

The post Új időszaki kiállítás és adventi programok a szolnoki RepTárban appeared first on .

Benkő Tibor azt mondta, hogy nagy jelentősége van a 2017-ben indított haderőfejlesztési programnak a biztonsági környezet gyors változása miatt. Olyan hadseregre van szükség, amely képes a magyar emberek biztonságát elkötelezetten szolgálni – közölte. Elmondta: míg 1989-ben 155 ezer volt a honvédség létszáma, addig 2007-re 23 950 főre csappant.

Magyarország NATO-csatlakozásának időszakában – túlértékelve és félreértelmezve a szövetség által nyújtott védelmet és biztonságot -, úgy vélték, csökkenteni lehet a honvédégre fordított pénzt – tette hozzá.

2004-ben megszűnt a sorkatonai szolgálat, a honvédség nem rendelkezett hadköteles tartalékosállománnyal, ezt a folyamatot meg kellett állítani, a honvédséget meg kellet erősíteni – mondta. Felidézte: a történelem során a magyar nép 163 ütközetben, csatában, forradalomban volt érintett, ezek közül 90-et megnyert. Ez is bizonyítja, hogy vannak értékeink, van mit védeni. Korszerű hadseregre van szükség, elkötelezett katonákkal – mutatott rá.

The post Benkő: Magyarország katonai kihívások középpontjában áll appeared first on .

“Az Oroszországi Föderáció fokozta a dezinformáció intenzitását, beleértve az Ukrajnával szembeni hamis vádakat, amelyek szerint (Kijev) állítólag katonai támadásra készül a Donyec-medencében. Hivatalosan: Ukrajna nem tervez támadó hadműveletet a Donyec-medencében. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy politikai-diplomáciai megoldást találjunk a konfliktusra” – fogalmazott a tárcavezető.

Kuleba kijelentette, hogy Ukrajna Németországgal és Franciaországgal együtt továbbra is keményen dolgozik a “normandiai formátumú” tárgyalások újraélesztésén.

“Felszólítjuk Oroszországot, hogy konstruktívan vegyen részt a békés rendezésért tett diplomáciai erőfeszítésekben ahelyett, hogy aláásná azokat” – tette hozzá a külügyminiszter. Mindazonáltal hozzáfűzte: az ukrán diplomácia tovább dolgozik Ukrajna védelmi képességének megerősítésén annak érdekében, hogy “elriassza Oroszországot a további agresszív lépésektől”.

Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának vezetője a Military Times című amerikai szaklapnak adott interjújában – amelyből vasárnap idéztek ukrán hírportálok – azt mondta, hogy Oroszország több mint 92 ezer katonát vont össze az ukrán határok közelében, és támadást készít elő Ukrajna ellen január végére, február elejére.

Az UNIAN hírügynökség emlékeztetett Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfői kijelentésére. Peszkov azt mondta: nem kizárt, hogy az orosz csapatok közelgő ukrajnai inváziójáról szóló jelentések Kijev állítólagos agresszív törekvéseinek, vagyis annak a szándékának az elleplezésére szolgálnak, hogy erővel oldja meg a Donyec-medencei konfliktust.

The post Kuleba: Ukrajna nem készül támadásra a Donyec-medencében appeared first on .

Közleményük szerint eddig 300 katona teljesített folyamatosan szolgálatot a kórházakban, egészségügyi intézményekben. A hétfőn indult oltási akcióhéten további mintegy 480 katona segíti a koronavírus-járvány elleni védekezés során az egészségügyi feladatok ellátását. Így hétfőtől összesen 79 helyszínen csaknem 800 katona támogatja az egészségügyi ellátórendszer munkáját a járványkezeléssel összefüggésben.

Mint írták, “a Magyar Honvédség, ahogyan ezt a járványhelyzet előző hullámai során tette, most is részt vesz a koronavírus elleni védekezésben”.

A kórházakba vezényelt katonák részt vesznek a logisztikai feladatokban, segédkeznek az érkező betegek testhőmérséklet-mérésében, a betegirányítási, betegkísérési és útbaigazítási, valamint adminisztrációs és szállítási feladatokban.

“A Magyar Honvédség számára kiemelten fontos a magyar állampolgárok biztonsága, ezért a katonák mindent megtesznek azért, hogy segítsék a járvány elleni védekezést” – olvasható a HM közleményében.

The post Még több katonát küldenek a kórházakba az oltási akcióhétre appeared first on .

A tárcavezető szerint az orosz vezetés és személyesen Vlagyimir Putyin is fontolgat újabb támadó hadműveletet Ukrajna ellen. Az, hogy élnek-e ezzel a lehetőséggel, két tényezőtől függ majd – vélekedett. Első tényezőként Ukrajna erejét, nyugalmát és kitartását nevezte meg, a második tényezőnek pedig Ukrajna nemzetközi partnereinek összehangoltságát és fellépésének erejét említette. Közölte, hogy a kijevi kormányzat mindkettőn egyszerre “dolgozik”.

Kuleba úgy véli, Oroszország fő célja, hogy Ukrajnát a lehető leggyengébbé tegye, belülről destabilizálja, továbbá blokkolja együttműködését más államokkal a védelmi területen.

“A következő hónapokban a társadalomnak és az államnak is maximális hatékonyságot, maximális visszafogottságot kell tanúsítania, és nem szabad provokálni sem az országon belül, sem a (Donyec-medencei) konfliktusövezetben (…) Arra kérek mindenkit, hogy az elkövetkező hónapokban ne essen pánikba, hanem legyen éber, és provokációkkal ne tévesszen meg senkit, különösen az információs térben” – hangsúlyozta a miniszter.

A közelmúltban két amerikai kiadvány számolt be arról, hogy Oroszország nagyszámú haderőt vont össze Ukrajna határainál, a The Washington Post című amerikai napilap október 31-én írt a csapat-összevonásokról, a Politico című, szintén amerikai lap pedig november 1-jén fotókat közölt ennek alátámasztására – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Az ukrán védelmi minisztérium először nem erősítette meg az orosz erők létszámának növekedését az ország határainál, november 3-i közleményében viszont elismerte, hogy mintegy 90 ezer orosz katona állomásozik az ukrán határ közelében, továbbá a krími és a Donyec-medencei ideiglenesen megszállt területeken.

Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának vezetője a Military Times című amerikai szaklapnak adott interjújában – amelyből vasárnap idéztek ukrán hírportálok – azt mondta, hogy Oroszország több mint 92 ezer katonát vont össze az ukrán határok közelében, és támadást készít elő Ukrajna ellen január végére, február elejére.

Az Ukrajinszka Pravda szerint Antony Blinken amerikai külügyminiszter november 12-én a következőket mondta: “Nagyon aggódunk bizonyos szokatlan erőmozgások miatt, amelyeket az ukrán határoknál figyelünk meg. Nem tudjuk, mi a szándéka Oroszországnak.(…) Ismertek olyan esetek, amikor Oroszország erőket von össze az ukrán határnál, valamilyen Ukrajna által elkövetett provokációról tesz bejelentést, majd behatol (Ukrajnába)”.

Nick Carter brit vezérkari főnök hétfőn egy lapinterjúban kijelentette, hogy a NATO-haderőknek készen kell állniuk a háborúra Oroszországgal a kelet-európai feszültségek miatt, bár véleménye szerint Oroszország nem akar nyílt “forró háborút” kirobbantani, viszont más, “kifinomultabb módszereket” alkalmazhat.

The post Kuleba: két tényezőtől függ az orosz invázió valószínűsége appeared first on .

Jens Spahn közegészségügyi vezetőkkel és járványügyi szakértőkkel együtt az oltóanyag-ellátásról tartott rendkívüli tájékoztatóján a többi között elmondta, hogy az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő Európai Gyógyszerügynökség (EMA) még a héten engedélyezheti az 5-11 éves korosztálynak a német BioNTech és az amerikai Pfizer együttműködésével kifejlesztett vakcina használatát.

Mint mondta, az EU, és így Németország is, december 20-án kaphatja meg az első szállítmányokat. Az engedélyezés és a szállítás közötti viszonylag hosszú időre azért van szükség, mert az oltóanyag ugyan nem más, mint amelyet a 12 éven felülieknél használnak, de az adagolás alacsonyabb – 30 mikrogramm helyett 10 mikrogrammból áll egy dózis -, ezért máshogyan kell megtölteni a szérumot tartalmazó ampullákat – fejtette ki a miniszter.

Hozzátette, hogy az első szállítmányokkal 2,4 millió adag érkezik, így a 4,5 millió oltható kisgyermek nagy részének hamar be lehet adni az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) ellen védő vakcinát. Újabb szállítmányok 2022 első hónapjaiban várhatók – mondta a miniszter.

Leif Erik Sander, a berlini Charité egyetemi klinika virológiai intézetének oltóanyagokkal foglalkozó kutatócsoportjának vezetője kiemelte, hogy mindenkinek be kell oltatnia magát. A védettség megszerzése fertőzés révén “nem alternatíva”, mert túlterhelheti az egészségügyi ellátórendszert – mondta a szakember.

Az ügyvezető szövetségi kormány egészségügyi minisztere keményebben fogalmazott. Mint mondta, a tél végére “valószínűleg nagyjából mindenki – ahogy kissé cinikusan mondani szokás – beoltott, gyógyult vagy halott lesz”.

“A nagyon erősen fertőző delta vírusváltozat miatt ez valóban nagyon-nagyon valószínű, ezért javasoljuk ennyire nyomatékosan az oltást” – jelentette ki Spahn.

Hasonló kijelentéseket tett Angela Merkel ügyvezető kancellár a pártja vezető testületeinek tanácskozásán. A zárt ülésről kiszivárogtatott részletek szerint Merkel ismét megerősítette, hogy nem tartja elegendőnek a következő kormány megalakítására készülő pártok által a szövetségi parlamentben (Bundestag) elfogadott járványügyi védekezési rendszerre épülő intézkedéseket.

Németországban “rendkívül drámai” a helyzet, súlyossága “minden eddigit felülmúl”, ráadásul tovább romolhat, mert az eddigi tendenciák alapján tizenkét naponként megduplázódik az újonnan regisztrált fertőződések napi száma – fejtette ki Merkel. Hozzáfűzte: ezért az eddigi korlátozások nem elégségesek a járvány lassításához, még az oltatlanokat a közösségi élet számos területéről kitiltó úgynevezett 2G-szabály sem.

Németországban az utóbbi hetekben az első háromnál jóval erősebb járványhullám alakult ki. A legfontosabb mutatók között számon tartott hétnapi fertőzésgyakoriság – vagyis az egy hét alatt regisztrált fertőződések százezer lakosra vetített száma – például hétfőn az egymás utáni 15. napon döntött rekordot, 386,5-re emelkedett a vasárnap regisztrált előző csúcsról, 372,7-ről. A negyedik hullám erejét jelzi, hogy a mutató értéke az első három hullám idején egyszer sem haladta meg a 200-at.

A Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) hétfői adatai szerint egy nap alatt 30 643 fertőződést szűrtek ki tesztekkel. Ez csaknem 30 százalékos emelkedés az egy héttel korábbihoz képest. Az új esetekkel együtt 5 385 585 ember szervezetében mutatták ki a vírust a járvány tavaly tavaszi kezdete óta. A Covid-19-cel összefüggésben egy nap alatt 62 halálesetet regisztráltak, a járvány áldozatainak száma így 99 124-re emelkedett Németországban.

2G-szabály: csak beoltott (geimpfte), vagy gyógyult (genesene) személyek látogathatnak közösségi tereket, mint például étterem, nagyobb rendezvény, színház, mozi, sportesemény.

The post Spahn: a tél végére “mindenki oltott, gyógyult vagy halott lesz” appeared first on .

A hírportál meg nem nevezett amerikai hírszerzői forrásokra és nemzetközi nukleáris felügyelőkre hivatkozva azt írta: Teherán a korábbi – Izraelnek tulajdonított – kibertámadások után magasabb szinten helyreállította a károkat a nukleáris létesítményeiben.

Az irániak olyan új gépeket telepítettek a régiek helyére, amelyek sokkal gyorsabban képesek az urándúsításra. Egy magas rangú amerikai tisztviselő “build back better”-nek (visszaépíteni jobban) nevezte az iráni nukleáris létesítmény-rehabilitációs programot – állította a ynet a The New York Times legújabb értesülése alapján.

A ynet információi szerint Washington a színfalak mögötti megbeszéléseken figyelmeztette Izraelt, hogy noha a nukleáris létesítmények elleni ismétlődő támadások taktikailag valóban célt érhetnek – de végső soron éppen szándékukkal ellentétes eredményhez vezetnek. A portál úgy tudja: az izraeli tárgyalópartnerek visszautasították azt az amerikai állítást, hogy a támadások éppenséggel az atomprogram felgyorsítását segítették elő a magasabb szintű újjáépítés révén.

A The New York Times arról számolt be, hogy az izraeli megközelítés – erőszak alkalmazása az iráni atomprogram ellen – szemben áll a diplomáciai, tárgyalásos megoldást hirdető amerikaival.

Irán és a világ vezető hatalmai – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kína, Franciaország, Németország és Oroszország – 2015-ben, több mint tíz évig tartó tárgyalásokat követően állapodtak meg az iszlám köztársaság atomprogramjáról. Az egyezmény értelmében Teherán korlátozta nukleáris tevékenységét, cserében pedig a nemzetközi közösség feloldotta az Iránt sújtó szankciók nagy részét. Donald Trump viszont 2018-ban egyoldalúan kiléptette az Egyesült Államokat az atomalkuból, majd visszaállította a korábbi szankciókat is, ezért Irán a megengedettnél több urániumot kezdett előállítani.

Az atomalku újjáélesztéséről szóló egyeztetések áprilisban kezdődtek Bécsben, de megrekedtek, miután Ebrahím Raiszi vette át az elnöki tisztséget Iránban. A megbeszélések a tervek szerint november 29-én folytatódnak.

The post Washington óva inti Izraelt az iráni atomlétesítmények elleni támadástól appeared first on .

A kormányfő a médiának adott nyilatkozatában hangsúlyozta: “mindig is harcolni fogok a tüntetés jogáért, ez része demokráciánknak, jogállamiságunknak, de elfogadhatatlan, hogy idióták erőszakot alkalmaznak a rendfenntartók és a mentősök ellen azzal az ürüggyel, hogy elégedetlenek a korlátozó intézkedésekkel”. Hozzátette: az igazságszolgáltatás mindent megtesz annak érdekében, hogy az erőszakos cselekmények mögött állókat felelősségre vonják.

Hollandia a múlt héten ismét részleges zárlatot és egy sor – elsősorban a vendéglátást érintő – korlátozást vezetett be a járvány erősödése miatt.

A hágai kabinet azt is tervezi, hogy a nem beoltott emberek számára megtiltja bizonyos helyszínek, köztük éttermek és bárok látogatását. Hétfői értesülések szerint a rendőrség nyolcvan embert – köztük több fiatalt és kiskorút is – letartóztatott, az egyszerre több holland városban tartott tüntetések során, ahol a randalírozók gyújtogattak, több üzlet kirakatát megrongálták, füstbombákat és tűzijátékokat hajítottak a rendfenntartókra. A rendőrség “figyelmeztető lövéseket” adott le, amelyek hét embert sebesítettek meg.

A rendőri szakszervezetek is elítélték a zavargásokat, és azt hangsúlyozták, hogy a rendőrségnek “kíméletlen erőszakkal” kellett szembenéznie.

The post A holland miniszterelnök “tüntetésnek álcázott erőszaknak” nevezte a zavargásokat appeared first on .

A Global Times kínai lap internetes kiadásában megjelent tudósítás szerint az ASEAN tíz országa és Kína hétfőn átfogó stratégiai partnerkapcsolatot kötött egymással. Hszi a lépést a két fél közötti kapcsolatok egy újabb mérföldkövének nevezte, amely szerinte lendületet adhat a régió és a világ békéjét, stabilitását és fejlődését célzó törekvéseknek.

Hszi hangsúlyozta: Kína mindig is az ASEAN-tagállamok jó szomszédja, jó barátja, és jó partnere volt és lesz. A két fél közötti együttműködés jövőjét illetően pedig egyebek mellett békés, biztonságos és virágzó, “közös otthon” építésére tett javaslatot. Kiemelte: a béke minden ország népének legnagyobb közös érdeke és reménye, ezért “a régió békéjének építői és védelmezői szerepét kell betöltenünk”. Hozzátette: konfrontáció helyett párbeszédre, az ellenséges szövetkezés helyett pedig partnerkapcsolatok kialakítására kell törekedni.

Peking támogatja az ASEAN-tagországok erőfeszítéseit egy térségbeli atomfegyvermentes övezet kialakítására és meg akar velük állapodni erről – jelentette ki az elnök.

Kína emellett további 150 millió adag koronavírus elleni oltóanyagot adományoz a délkelet-ázsiai országoknak, és további ötmillió dollárral járul hozzá az ASEAN koronavírus-járvány elleni védekezésére létrehozott alaphoz. A következő három évben pedig további 1,5 milliárd dollárral segíti a délkelet-ázsiai országok általános járványellenes küzdelmét és gazdasági helyreállását. A következő öt évben Kína növelni fogja az ASEAN-tagországokból származó minőségi áruk importját, egyebek mellett 150 milliárd dollár értékben hoz majd be mezőgazdasági termékeket a régióból – tette hozzá.

Az ASEAN jelenleg Kína legnagyobb külkereskedelmi partnere, megelőzve az Európai Uniót és az Egyesült Államokat.

Azonban miközben Hszi beszédében a békés együttélést és együttműködést helyezte a középpontba, az elmúlt időszakban tovább nőttek a feszültségek Kína és egyes délkelet-ázsiai országok között. A feszültségek legfőbb forrását az jelenti, hogy Kína a nyersanyagokban gazdag, 3,5 millió négyzetkilométernyi Dél-kínai-tenger szinte egészét magának követeli, és katonai célra megépített ott több mesterséges szigetet. A világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalának számító tenger egyes részeit azonban a Fülöp-szigetek, Vietnam, Malajzia és Brunei is magáénak tartja. Kína azzal támasztja alá saját követelését, hogy 1930 előtt senki nem vitatta a terület fölötti szuverenitását.

A Fülöp-szigeteki külügyminiszter csütörtökön arról számolt be, hogy a kínai parti őrség vízágyúkat vetett be két Fülöp-szigeteki hajó ellen, amelyek a Dél-kínai-tenger egy vitatott hovatartozású zátonyán állomásozó csapatoknak szállítottak volna ellátmányt.

Kína és az ASEAN-tagállamok évek óta tárgyalnak területi vitáikról, de az egyeztetések egyelőre nem hoztak kézzelfogható eredményt.

The post Hiszi a piszi: Hszi szerint Kína nem akar uralkodni a délkelet-ázsiai országok felett appeared first on .

“Az utóbbi időben washingtoni tisztviselők azzal félemlítik meg aktívan a nemzetközi közösséget, hogy Oroszország állítólag Ukrajna elleni +agresszióra+ készül. A beérkező jelentések szerint az amerikai külügyminisztérium diplomáciai csatornákon keresztül abszolút hamis információkat közöl szövetségeseivel és partnereivel arról, hogy országunk területén erőösszpontosítás zajlik Ukrajna katonai inváziója céljából” – közölte hétfőn az SZVR sajtóirodája.

A szolgálat emellett azzal vádolta az Egyesült Államokat és az Európai Uniót, hogy bátorítja a konfliktus kirobbantását Délkelet-Ukrajnában.

“Aggódunk amiatt, hogy az ilyen agresszív propaganda arra ösztönzi a kijevi rezsimet, hogy megnövelje katonai csoportosulását a Donyec-medencében, és folytassa a polgári célpontok elleni tüzérségi támadásokat” – olvasható az SZVR anyagában.

“Rendkívül aggasztó az Egyesült Államok és az Európai Unió provokatív politikája, amely szándékosan erősíti Kijevben azt az érzést, hogy bármit büntetlenül megtehet” – áll a közleményben.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy Oroszország dezinformációs kampány célpontjává vált, amely szerint agresszív tervei vannak Ukrajnával szemben. A szóvivő nem zárta ki annak lehetőségét, hogy mindez Kijev “agresszív álmainak”, vagyis annak a szándéknak az elleplezésére szolgál, hogy erővel oldja meg az ország délkeleti régiójában kialakult konfliktust.

Moszkva aggályának adott hangot amiatt, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei fejlett fegyverekkel látják el Ukrajnát. A szóvivő szerint jelentősen megnőtt a NATO-tól származó katonai eszközökkel végrehajtott ukrán “provokációk” száma.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn a libanoni hivatali partnerével közösen tartott moszkvai sajtótájékoztatóján azzal vádolta a kijevi vezetést, hogy harcias retorikához folyamodott, amely azt a szándékot tükrözi, hogy a Donyec-medencei konfliktust “forró szakaszba” léptesse. A tárcavezető így kommentálta azt a sajtóban megjelent értesülést, amely szerint az ukrán fegyveres erők első alkalommal vetettek be amerikai Javelin páncéltörő rakétarendszert.

Az orosz diplomácia vezetője emlékeztetett arra, hogy az ukrajnai rendezésről kötött minszki megállapodás értelmében egyértelműen tilos a Javelin páncéloselhárító eszköz és a Bayraktar harci drón alkalmazása, amelyek alkalmazásáról Kijev bejelentést tett.

Lavrov kijelentette: Oroszországot nyugtalanítja, hogy Németország és Franciaország nem kívánja támogatni a minszki megállapodások végrehajtását. Úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok Európánál jobban megérti az ukrán rendezésről kötött minszki megállapodások körül kialakult helyzetet.

Emlékeztetett, hogy a genfi orosz-amerikai csúcson Joe Biden megerősítette elkötelezettségét a minszki megállapodások mellett, és elismerte, hogy az egyezségnek azt a részét is végre kell hajtani, amely a Donyec-medence különleges státusáról szól. Erről szó esett Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár októberi moszkvai látogatása során is – mondta Lavrov.

The post Orosz hírszerzés: nincs itt semmi látnivaló appeared first on .

Peszkov szerint “mesterséges hisztériakeltés” zajlik.

“Olyanok vádolnak bennünket azzal, hogy szokatlan katonai tevékenységet folytatunk a saját területünkön, akik az óceánon túlról áthajtották ide a fegyveres erőiket. Vagyis az Egyesült Államok. Ez nem nagyon logikus és nem nagyon tisztességes” – nyilatkozott a szóvivő. (A Krím-félsziget elfoglalása előtt sem az USA folytatott szokatlan katonai tevékenységet a saját területén… A -szerk.- megj.)

Peszkov ismételten arra figyelmeztetett, hogy a délkelet-ukrajnai válság erőszakos megoldására tett kísérletek a legsúlyosabb következményekkel járnának.

“Ukrajna valószínűleg újabb kísérletet tesz arra, hogy erőszakkal kezdje megoldani problémáját. Hogy újabb katasztrófát okozzon magának és mindenkinek Európában” – mondta. Úgy vélekedett, hogy Ukrajna valószínűleg a Fekete-tengeren zajló NATO-gyakorlat fedezékében próbálja majd meg elérni célját.

Alekszandr Grebenkin, az orosz biztonsági tanács titkárának helyettese a Rosszijszkaja Gazeta című kormánylapnak nyilatkozva azt mondta, megnőtt a kockázata annak, hogy ukrán szakszolgálatok és radikális szervezetek provokációt kövessenek el az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím félszigeten, valamint gazdasági célpontok ellen az Azovi- és a Fekete-tengeren. A tisztségviselő szerint megnőtt a határon átnyúló bűnügyi tevékenység, különösen ami az illegális fegyver-, robbanóanyag-, kábítószer- és üzemanyagkereskedelem csatornáinak megszervezését illeti, és felélénkült az ukrán dezinformációs tevékenység is.

Grebenkin azt mondta, hogy az orosz államhatár egyes szakaszain fegyveres konfliktusok és incidensek veszélye fenyeget, az Egyesült Államok és szövetségesei által gyakorolt nyomás megnövekedése miatt.

“Az utóbbi időben a NATO-országok katonai és egyéb tevékenységének jelentős felélénkülését tapasztaljuk a Fekete-tenger és az Azovi-tenger medencéjében, nyugati irányban és a sarkvidék régiójában” – mondta.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő vasárnapi Telegram-bejegyzésében rámutatott, hogy a NATO, miközben agresszív magatartással vádolja Oroszországot, Észtországban tart hadgyakorlatot. A szóvivő szerint az észt terület hídfőállást jelent az orosz határok közelében a szövetség számára, és az efféle célja az, hogy a NATO “mesterséges feszültséget keltsen Oroszország közelében”.

The post Kreml: ukrán provokációk jöhetnek az orosz fenyegetés alátámasztására appeared first on .

Gál Sándor emlékeztetett: 2020. május 22-én az V. kerületi Deák Ferenc téren hajnali fél négy körül két, fiatalokból álló társaság verekedett össze.

Az akkor 18 éves Cs. Krisztián késsel többször megszúrt – vesén, szíven és tüdőn – két sértettet, akik a földre estek. A két megszúrt fiatal – az egyikük 16 éves, a másik 21 éves volt – a helyszínen életét vesztette.

A BRFK munkatársai perceken belül azonosították és elfogták a gyanúsítottakat. Cs. Krisztián ellen több ember sérelmére elkövetett emberölés és felfegyverkezve, csoportosan elkövetett rablás, a 19 éves J. Dániel és ikertestvére, J. Marcell ellen különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés kísérlete és felfegyverkezve, csoportosan elkövetett rablás, az akkor 17 éves R. E. ellen csoportosan elkövetett rablás, az akkor 19 éves M. O. és a 17 éves K. B. ellen csoportosan elkövetett garázdaság miatt indult eljárás – ismertette az alezredes.

Elmondta: május 22-én Cs. Krisztián és a társaságában lévő ikrek, akik a Deák téren különböző szórakozóhelyeken ittak, hajnal 3 óra körül arra lettek figyelmesek, hogy a József Attila utca és a Hercegprímás utca kereszteződésénél egy öttagú, számukra ismeretlen társaság hangoskodik és lökdösődik.

Cs. Krisztián ettől “teljesen beindult”; azzal a felkiáltással, hogy “mindjárt beugrok bokszolni”, elővett egy kést és beszaladt a társaság tagjai közé. Kilenc centiméter pengehosszúságú késével a 16 éves Lászlót kétszer háton és kétszer mellkason szúrta, és amikor az összeesett, J. Marcell még hétszer fejbe rúgta a földön fekvő fiút. Cs. Krisztián a 21 éves Gergelyt kétszer oldalba és kétszer mellkason szúrta, illetve mellkason rúgta, majd a gyanúsítottak elmenekültek a helyszínről.

A két megkéselt fiút a kiérkező rendőrök megpróbálták újraéleszteni, ám a sérültek a helyszínen meghaltak. Cs. Krisztiánt és az ikreket a gyilkosságok elkövetése után 25 perccel a közelben elfogták. E bűncselekményt megelőzően Cs. Krisztián és öt társa összeverekedett egy másik társasággal is, akiknek ellopták a hordozható hangfalát, illetve egyiküket combon szúrták.

Cs. Krisztián, aki állami gondozásban nőtt fel és alkalmi munkákból tartotta fenn magát, illetve kábítószerrel visszaélés miatt büntetőeljárás alatt állt, az őrizetbe vétele után írásbeli beismerő vallomást tett, ám ezt később visszavonta. Az ikrek – J. Marcell szintén büntetőeljárás alatt állt – beismerő vallomást tettek – közölte Gál, aki azt is elmondta, hogy a verekedés idején mind a sértettek, mind a gyanúsítottak kábítószerek hatása alatt álltak.

The post Lezárták a nyomozást a Deák téri kettős gyilkosság ügyében appeared first on .

Az online közvetített rendezvényen Pintér Sándor felidézte: húsz évvel ezelőtt, 2001. november 23-án harminc ország minisztere látogatott el Budapestre, hogy az Európa Tanács (ET) számítástechnikai bűnözésről szóló egyezményének aláírásával elkötelezze magát a kiberbűnözés elleni harc iránt. Az úgynevezett Budapest Egyezményt azóta már 66 állam ratifikálta, ami bizonyítja a dokumentum hatékonyságát, egyben időtállóságát is – értékelt a miniszter.

Elmondta, hogy hamarosan ratifikálhatják az egyezmény új, második kiegészítő jegyzőkönyét is, amely hatékony eszközt nyújt majd a hatóságoknak a kiberbűnözés elleni fellépéshez. Felhívta a figyelmet arra, hogy a technológia fejlődésével folyamatosan nő a kiberbűnözés intenzitása és összetettsége. Ez a bűnüldöző szervek részéről is határozott fellépést, gyors reagálást és folyamatos tanulást igényel.

Pintér kiemelte, hogy a kiberbűnözés már nemcsak egy önmagában létező bűnözési forma, hanem megjelenik a hagyományos bűncselekmények kísérőjelenségeként is. Úgy vélekedett: a globális összefogás, a hatékony nemzetközi keretek kialakítása alapozza meg a kiberbűnözők elleni sikeres fellépést, a kiberbiztonságot. A miniszter szerint Magyarország megfelelő módon reagált ezekre a kihívásokra, így jött létre a virtuális környezetben elkövetett bűncselekményekre szakosodott rendőri részleg is.

A belügyminiszter rámutatott arra, hogy az elektronikus bizonyítékok hatékony gyűjtése, megőrzése és átadása kiemelten fontossá vált. A Budapest Egyezmény nyomán kialakult kapcsolati hálózatban pedig a részt vevő országok folyamatosan, napi szinten megosztják egymással az információkat.

“A gyors és állandó adatcsere meghatározó pontja a nemzetközi szervezett bűnözési csoportok felderítésének és elfogásának – közölte Pintér.

Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkára mindenekelőtt figyelemreméltónak nevezte, hogy Pintér – ahogy húsz évvel ezelőtt – most is belügyminiszteri pozícióban lehet vendéglátójuk, egyúttal mind a miniszternek, mind a magyar hatóságoknak köszönetet mondott a kiberbűnözés elleni fellépésben való közreműködésért.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az internet terjedésével “jelentősen felgyorsultak az események”, a kiberbűnözés egyre elterjedtebb és egyre több módon károsíthatja meg a társadalmakat. A főtitkár azt is kiemelte, hogy nőtt a magán-, az állami, illetve a nemzetközi szervezeteket érintő adatlopások száma, továbbá közintézményeket, választási rendszereket is érnek támadások.

Mindemellett napjainkban a koronavírus-járványt is kihasználták a bűnözők, hamis tesztek, gyógyszerek értékesítésével – figyelmeztetett, kiemelve, hogy emberéleteket is veszélyeztethet a kiberbűnözés.

Az ET főtitkára hangsúlyozta, hogy a technológia gyorsan fejlődik, ezért a bizonyítékok megszerzését szolgáló rendszereket is fejleszteni kell. Véleménye szerint a második kiegészítő jegyzőkönyv mérföldkövet jelent. Ez egyebek mellett lehetővé teszi a hatóságok számára a domain információk megszerzését, továbbá adatszolgáltatási kötelezettséget is előír az internetszolgáltatók számára – sorolta példaként, kiemelve: mindez meggyorsítja a nyomozó munkát.

Az Európa Tanács kiberbűnözéssel foglalkozó szakmai rendezvényét, az “Octopus Konferenciát” a magyar elnökség programsorozata részeként szervezték meg. A nyitórendezvény lehetőséget ad a Budapest Egyezmény elfogadása 20. évfordulójának és az új, második kiegészítő jegyzőkönyv elfogadásának megünneplésére, valamint a kiberbűnözés elleni globális összefogás áttekintésére – írták a szervezők.

The post Pintér: Magyarország biztos partner a kiberbűnözés elleni harcban appeared first on .

Azt írták: a hűvösebb idő kezdetével, jellemzően ősztől egyre gyakoribbak a kisebb-nagyobb otthoni tűzesetek, hiszen a sütés-főzés, a fűtés, de a dohányzás kapcsán is adottak az égés feltételei.

A Magyar Tűzoltó Szövetséget a tűzmegelőzési és az ezt elősegítő társadalmi tájékoztatási küldetésében a Philip Morris Magyarország is támogatja. A vállalat nagy hangsúlyt fektet a dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentéssel – első sorban a leszokás fontosságával – összefüggő tájékoztatásra, illetve a füst nélküli technológiákról szóló hiteles információk elérhetővé tételére, valamint a dohányzásból eredő hulladékok felelős kezelésének ösztönzésére – írták.

Tekintettel a hagyományos dohánytermékek használatából eredő tűzesetekre és következményeikre, a két szervezet közösen tájékoztat a megelőzés lehetőségeiről, illetve a nyílt láng figyelmetlen használatának veszélyeiről.

Hangsúlyozták, hogy az otthonokban keletkezett tűzesetek megelőzéséhez az egyik legfontosabb üzenet, hogy nyílt lángot soha ne hagyjanak felügyelet nélkül.

A tűzoltó szövetség azt javasolja, hogy minden lakásban, házban legyen legalább egy kis méretű porral oltó eszköz. Az elektromos eszközök vagy konnektor közelében keletkezett tűz esetén mindenekelőtt áramtalanítani kell. Ezt követően az esetleges tüzet el lehet oltani vízzel is, ennek hiányában porral vagy habbal oltó eszközt is lehet használni – ismertették.

Minden tűz esetén a 112-es segélyhívó telefonszámot kell hívni, és kérni a tűzoltók, sérülés esetén pedig a mentők segítségét – hívták fel a figyelmet.

The post Tűzoltó szövetség: a legtöbb otthoni tűzeset megelőzhető appeared first on .

A Kreml közleménye szerint a két vezető Lukasenkának az Angela Merkel ügyvezető német kancellárral hétfőn lezajlott, 50 perces telefonbeszélgetésén elhangzottak figyelembevételével folytatott eszmecserét. Az orosz és a fehérorosz elnök egyeztetéséről további részleteket Moszkva nem közölt, és Minszk is csak annyit mondott, hogy a felek a migrációs válság mellett az orosz határok közelében tartott, nem tervezett ukrán-amerikai hadgyakorlatól is beszéltek.

Korábban Putyin is tárgyalt Merkellel, hétfőn pedig Emmanuel Macron francia elnökkel folytatott eszmecserét.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden azzal vádolta az Európai Unió vezetését, hogy kettős mércét alkalmaz a fehérorosz-lengyel határon kialakult helyzet megítélésében, és ezzel nehéz helyzetbe hozza önmagát. Kifogásolta, hogy Lengyelország könnygázt és vízágyúkat vetett be a menekültek ellen. Rámutatott, hogy a lengyel hatóságok még a legjelentősebb nyugati tömegtájékoztatási eszközöket és az olyan európai szakintézmények megfigyelőit sem engedik be a határövezetbe a maguk oldalán, mint a Frontex és az Europol. Nehezményezte, hogy az orosz állami finanszírozású RT France tévécsatorna stábját őrizetbe vették és megbírságolták.

Az orosz diplomácia irányítója ismételten kifejezte Oroszország készségét arra, hogy hozzájáruljon a válság megoldásához. Ennek fő feltételeként a Brüsszel és Minszk közötti közvetlen párbeszédet nevezte meg.

Lavrov “hazugnak” minősítette és nem kívánta kommentálni Gitanas Nauseda litván külügyminiszternek azt az állítását, miszerint Oroszországnak köze van a válság kialakulásához. Nauseda hétfőn azt hangoztatta, hogy egyes közel-keleti menekültek Moszkván keresztül jutottak el a Fehéroroszország és az EU közötti határra.

The post Lengyel menekültválság: Putyin és Lukasenka már negyedszer tárgyalt a rendezésről appeared first on .