Biztonságpiac

Fehéroroszországnak fel kell hagynia az emberi életek veszélyeztetésével – fogalmazott a bizottság elnöke. Elmondta, hogy beszélt a lengyel, a litván és a lett kormányfővel, akiket az Európai Unió teljes szolidaritásáról biztosított. Von der Leyen felszólította a tagállamokat a fehérorosz hatóságokkal szembeni kiterjesztett szankciórendszer jóváhagyására is.

Tájékoztatott arról, hogy Margarítisz Szkínász európai értékekért felelős uniós biztos, a bizottság alelnöke és Josep Borrell, az EU kül – és biztonságpolitikáért felelős főképviselője társaságában a küldő- és a tranzitországokba utazik a héten. A bizottság képviselői fel kívánják hívni a helyi vezetők figyelmét: tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy állampolgáriakat ne téveszthesse meg a fehérorosz vezetés.

A bizottság emellett meg fogja vizsgálni, miként lehet szankcionálni azokat a harmadik országbeli légitársaságokat, amelyek aktívan részt vesznek az emberkereskedelemben.

A testület továbbá az ENSZ-szel és szakosított szervezeteivel közösen feltérképezi, hogyan lehet megelőzni a humanitárius válság kialakulását, és biztosítani azt, hogy a migránsok a nemzeti hatóságok támogatásával biztonságosan visszakerülhessenek származási országukba – mondta Ursula Von der Leyen,

The post Von der Leyen: Elfogadhatatlan, hogy a fehérorosz vezetés céljai elérésére használja fel a migránsokat appeared first on .

A Fővárosi Törvényszékhez eljuttatott hétfői közleményében azt írta, hogy a férfit különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalásban és hamis magánokirat felhasználásában találták bűnösnek.

Az ítélet szerint a vádlott 2013 novembere és 2014 februárja között több magas kockázati fedezetű élet- és balesetbiztosítási szerződést kötött különböző biztosítótársaságoknál azért, hogy “önmagának egy későbbi időpontban sérülést okozva a biztosítási összegeket felvehesse”.

Mint közölték, 2014. július 30-án egy vidéki vasútállomáson az indító jelzés után szándékosan bemászott egy éppen induló vonatszerelvény utolsó vagonjának utolsó tengelye elé, így az induló vonat kerekei átmentek a lábán.

Lábai olyan súlyosan roncsolódtak, hogy azokat térdtől lefelé amputálni kellett. A vádlott felesége 2014. augusztus 1-én “a káreseményt bejelentette” a biztosítóknak, amelyek többsége csalás gyanúja miatt nem teljesített a kifizetést. A bűncselekménnyel veszélyeztetett kárérték közel hatszázmillió forint – ismertette a törvényszék.

Kitértek arra is, hogy a bíróság enyhítő körülményként értékelte az időmúlást, a vádlott büntetlen előéletét, továbbá, hogy a csalások – mint írták – “kísérleti szakban maradtak”.

Azt is figyelembe vették, hogy bár a balesetet a terhelt idézte elő, de “cselekményével a saját mindennapi életvitelét is megnehezítette”, ugyanakkor súlyosító körülményként értékelték a halmazati elkövetést.

Az ítélettel szemben a vádlott és védője felmentésért fellebbezett, míg az ügyészség három munkanap gondolkodási időt tartott fenn a fellebbezésre.

The post Vonattal vágatta le a lábát, felfüggesztett börtönre ítélték csalásért appeared first on .

Az “Island” osztályú hajók az egyesült államokbeli Baltimore-ból indultak el, és a dél-ukrajnai Odesszában fognak kikötni. A közlemény szerint a hajók részét képezik annak a 2,5 milliárd dollár értékű katonai segítségnek, amelyet az Egyesült Államok 2014 óta eddig nyújtott Ukrajnának. Az amerikai külképviselet megjegyezte, hogy a hajók növelik az ukrán haditengerészet és a NATO-erők kompatibilitását.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy szeptember 7-én ukrán haditengerészek érkeztek az Egyesült Államokba, hogy kiképzésen vegyenek részt ezeken a hajókon. Okszana Markarova, Ukrajna egyesült államokbeli nagykövete október 22-én a Facebookon azt írta, hogy várhatóan novemberben három ilyen típusú járőrhajó érkezik Ukrajnába.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szeptember eleji egyesült államokbeli látogatása alatt született megállapodás arról, hogy Ukrajna – a már korábban egyeztetett 250 millió dolláros segítségen felül – további 60 millió dollár értékben kap kiegészítő katonai támogatást az amerikai kormánytól egyebek között “a határai mentén jelentősen megnövekedett orosz katonai tevékenység, a kelet-ukrajnai tűzszünet megsértése és egyéb provokációk miatt”. A két ország védelmi minisztere erről Washingtonban írt alá dokumentumot, amelyben újabb Javelin páncéltörő rakéták szállítása is szerepel. Októberben két – fegyvereket és orvosi felszereléseket tartalmazó – szállítmány érkezett meg Ukrajnába ennek a kiegészítő támogatásnak a részeként.

Moszkvában ugyanakkor nem nézik jó szemmel, hogy a Nyugat fegyverekkel és katonai eszközökkel látja el Ukrajnát. A múlt hónap végén Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő egy tájékoztatóján kijelentette: az Ukrajnába érkező fegyverek és hadfelszerelés, valamint az ország területén a NATO-tagállamok által létrehozott kiképzőközpontok erősítik Kijevnek azt a meggyőződését, hogy lehetséges az erőszakos megoldás a Donyec-medencében. “Felszólítjuk a nyugati fővárosokat, amelyek fegyvert pumpálnak Ukrajnába – elsősorban Washingtont, de Berlint és Párizst is, mint a normandiai formátum tagjait -, hogy hagyjanak fel az ország militarizálásának ösztönzésével, és befolyásukat arra használják, hogy Kijevet politikai és diplomáciai eszközökkel tereljék vissza arra az útra, amely a Donyec-medencei tartós békéhez vezet” – hangoztatta az orosz külügyi szóvivő.

Ezt megelőzően Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője mondta újságíróknak, hogy destabilizálódáshoz vezethet a Donyec-medencében, ha Törökország csapásmérő drónokat szállít Ukrajnának. Zelenszkij – miután az ukrán hadsereg először vetett be török gyártmányú, Bayraktar típusú csapásmérő drónt a Donyec-medencei konfliktusövezetben – válaszul kijelentette, hogy Ukrajna csak védelmi célokra használja ezeket a pilóta nélküli repülőgépeket.

The post Két járőrhajót adott az Egyesült Államok Ukrajnának appeared first on .

Mint mondta, az Aljakszandr Lukasenka vezette fehérorosz rezsim, a menekültek kihasználásával “kétségbeesett” kísérleteket tesz az Európai Unió destabilizálására, amelynek következtében ismét több száz illegális bevándorló gyűlt össze a fehérorosz-lengyel határon.

“A legfontosabb feladat most az, hogy hatékonyan védjük meg a határainkat, olyan uniós értékeken alapuló eszközökkel, amelyek méltányosak és humánusak az érintettekre nézve” – emelte ki.

Hozzátette: közös uniós határt, csakis közös eszközökkel lehet a legjobban védeni, ehhez az uniós hatóságok – a Frontex határvédelmi ügynökség, az EASO menekültügyi és az Europol bűnüldözési hivatalok – nyújthatnak segítséget.

A szóvivő szerint ezek a hatóságok segítenek a menekültek nyilvántartásba vételében, a menedékkérelmek feldolgozásában, és erősítik az embercsempészet elleni küzdelmet. Lengyelországnak először is hivatalosan kérnie kell ezt a segítséget, ahogyan azt a bizottság korábban is szorgalmazta – tette hozzá.

Dana Spinant bizottsági vezető szóvivő nyomatékosította: az Európai Unió nem finanszíroz se falakat, se szögesdrót-kerítéseket, helyettük inkább a határok védelméhez kapcsolódó felszereléseket és kapacitások megerősítését támogatja pénzügyileg.

Peter Stano uniós külügyi szóvivő arról tájékoztatott, hogy az EU-tagállamok kormányait tömörítő tanácsban, már tárgyalások folynak arról, hogy sürgősen módosítani kell a már folyamatban lévő szankciókat az elnyomó minszki vezetés ellen, úgy hogy azok már az aktuális hibrid fenyegetésekre válaszoljanak.

The post Uniós szóvivő: Lengyelországnak igényelnie kellene az uniós hatóságok segítségét a migráció kezelésében appeared first on .

A katonai jogban a törvényen kívüliség felel meg a terrorszervezetté nyilvánításnak.

Izrael fenntartja, hogy a hat megbélyegzett civil szervezet a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) erőszakos múlttal rendelkező egyik kisebb frakcióját, a Népi Front Palesztina Felszabadításáért (PFLP) szolgálta, bár ezt az érintett csoportok cáfolják. Ganz lépését számos izraeli és nemzetközi bírálat érte.

Annak, hogy a múlt hónapban Ganz a Terrorelhárítási Iroda döntése alapján terrorista szervezeteknek nyilvánította őket, eddig viszonylag csekély közvetlen hatása volt, tovább működhettek törvényes keretek között, mert Ciszjordániában és így hivatalosan Izrael joghatóságán kívül tevékenykednek.

Mostantól viszont Izrael hivatalosan eljárhat a hat palesztin szervezet, a Bisan Kutatási és Fejlesztési Központ, a palesztin bebörtönzötteket támogató Addameer emberi jogi csoport, a Palesztin-Nemzetközi Védelem a Gyermekekért, a palesztin területeken történt jogsértéseket dokumentáló Al-Hak, a Palesztin Női Bizottságok Uniója és a Mezőgazdasági Munkabizottságok Uniója ellen.

Az 1967-ben elfoglalt területek katonai közigazgatását végző izraeli katonai parancsnokság vezetője hivatalos jogi felhatalmazással rendelkezik a Jordániától elfoglalt Ciszjordánia felett, és döntése alapján már bezárhatják a civil csoportok irodáit, és letartóztathatják tagjaikat.

A hadsereg illetékesének indoklása szerint bőséges, változatos és megbízható információkkal rendelkezett arról, hogy a PFLP nevű palesztin terrorcsoport egyik szárnyát képviselték.

Korábban a Háárec című újságnak egy meg nem nevezett biztonsági tisztségviselő azt mondta, hogy legfőképp azért minősítették terrorszervezetté e palesztin civil csoportokat, hogy ezzel megakadályozzák adománygyűjtésüket.

Izrael az elmúlt hetekben az Egyesült Államok kormányával is konfliktusba került a döntés miatt, ugyanis Washington azt állította, hogy nem értesítették előzetesen a lépésről.

The post Az izraeli hadsereg törvényen kívülinek minősített hat palesztin jogvédő csoportot appeared first on .

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök rezsimje szervezett módon irányítja a lengyel határhoz a menekültek csoportjait – foglalta össze a legújabb történéseket Müller az Andrzej Duda elnök, Mateusz Morawiecki kormányfő és az illetékes miniszterek tanácskozását követő sajtóértekezleten.

A tanácskozást, valamint a válságstáb ezt megelőző ülését amiatt hívták össze, hogy hétfőn megkezdődött a Fehéroroszország felől érkező illegális bevándorlók nagy csoportjának erőszakos behatolási kísérlete lengyel területre. Müller beszámolója szerint a lengyel határőrség és az őt támogató katonák és rendőrök egyelőre meghiúsították ezt a kísérletet.

Közvetlenül a lengyel határnál jelenleg három-négyezer nyomorult tartózkodik, emellett a lengyel titkosszolgálatok információi szerint Fehéroroszországon belül legalább tíz-húszezer további illegális bevándorló készül a határ átlépésére, közben Minszk folyamatosan újabb migránscsoportok szállítását szervezi az arab országokból – mondta el a szóvivő.

Bejelentette, hogy megnövelik a lengyel-fehérorosz határszakaszt védő határőrök, katonák és rendőrök létszámát. Jelenleg a határőröket mintegy tízezer katona támogatja.

A lengyel közszolgálati televízióban közzétett, drónokkal készített videofelvételek szerint a menekültek alkonyatkor sátrakat vertek és tüzeket raktak a határon. Láthatók a felvételeken drótkerítést átvágó illegális bevándorlók is, akikkel szemben a határőrök könnygázt alkalmaznak.

Az illegális menekülteket kísérő fehérorosz fegyveresek részéről a határon számos provokációra került már sor – mondta Müller. A közeljövőben az ilyen cselekmények eszkalálódása várható, fegyverhasználatra is sor kerülhet – jelentette ki. Szólt arról is, hogy a lengyel fél “csak végső esetben folyamodna fegyverhasználathoz”.

Közölte továbbá: a helyzetről hétfő este a lengyel kormányfő telefonon egyeztet lett és litván hivatali partnerével.

A sajtóértekezleten szintén részt vevő Pawel Soloch, a lengyel államfői hivatalon belül működő nemzetbiztonsági iroda főnöke elmondta: az elnök és a kormányfő a jelenlegi válság különféle megoldásait fontolgatják, folyamatosan kapcsolatban vannak az európai uniós és a NATO-partnerekkel. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy Minszk ellen újabb szankciókat vessenek ki.

Elmondta, hogy Duda a litván és a georgiai elnökkel konzultált a helyzetről, és meg fogja vitatni az ügyet Zuzana Caputová szlovák államfővel is. A lengyel elnök hétfőn indult volna szlovákiai látogatásra, a legújabb fejlemények miatt viszont módosították a programját, lerövidítve látogatását.

The post Fehérorosz barátaink három-négyezer migránst engedtek a lengyel barátaink határához appeared first on .

“Szerencsére nem sérült meg a késes támadás áldozatául esett rendőr, mert golyóálló mellényt viselt” – írta a Twitteren Gérald Darmanin belügyminiszter.

A támadó reggel fél 7-kor jelent meg az egyik cannes-i rendőrőrs előtt, kinyitotta az egyik ott parkoló rendőrautó ajtaját, amelyben négy járőrözésre induló rendőr ült. Az elkövető úgy tett, mint aki információt akar kérni a rendőröktől, majd a vezető ülésen ülő rendőrnőt a mellkasán megpróbálta megszúrni, de a golyóálló mellénynek köszönhetően a nő nem sérült meg. A támadó ekkor átsietett a gépkocsi másik oldalára, hogy az anyóülésen ülő másik rendőrnőt próbálja megtámadni. Addigra a hátsó ülésen ülő egyik rendőr elővette a szolgálati fegyverét, és három lövéssel ártalmatlanította a támadót, akit életveszélyes állapotban kórházba szállítottak.

Az ügyben egyelőre a nizzai bűnügyi rendőrség végzi a vizsgálatot, a terrorelhárítási ügyészség közelről figyeli a nyomozást, de egyelőre nem vette át az ügyet. A támadás módja, célpontja, és a támadó által mondottak miatt a rendőrség valószínűsíti a terrortámadást, de a hatóságok ezt hivatalosan még nem erősítették meg.

A rendőrég tájékoztatása szerint az elkövető egy 37 éves algériai állampolgár. Legálisan tartózkodott Franciaországban. A BFM hírtelevízió úgy értesült, hogy olaszországi tartózkodási engedéllyel rendelkezik, 2020. februárban a nizzai repülőtéren lépett be Franciaországba. Nem volt dolga még a rendőrséggel, iszlamistaként nem ismert, a titkosszolgálatok nem vették nyilvántartásba.

A belügyminiszter jelezte, hogy még ma a helyszínre utazik, hogy kifejezze a támogatását a rendőrök és Cannes városa iránt.

Emmanuel Macron 2017-es megválasztása óta 17 iszlamista merénylet történt Franciaországban. A legutóbbi 2021. április 23-án, amikor a Párizshoz közeli Rambouillet rendőrőrsén egy 36 éves tunéziai állampolgár halálosan megsebesített egy rendőrségi alkalmazottat. A hatóságok adatai szerint az elmúlt négy évben 36 támadást hiúsítottak meg, ebből idén hármat.

The post Késsel támadt rendőrökre egy férfi Franciaországban, lelőtték appeared first on .

Az izraeli védelmi minisztérium a világ egyik legnagyobb ilyen típusú rendszerén dolgozik, melyet közösen fejleszt az állami tulajdonban lévő Israel Aerospace Industries leányvállalata és a TCOM amerikai cég.

Az új légvédelmi rendszert az ország északi részére kívánják majd telepíteni, és jelentős eleme lesz az államhatárok védelmének. A hatalmas csepphez is hasonlítható szerkezetet héberül “tal samaimnak“, vagyis “égi harmatnak” nevezték el.

“Az észlelési képességekkel és a többrétegű védelmi rendszerrel Izrael megőrzi előnyét a térségben, és ezzel lehetővé válik számára a biztonsága fenntartásához szükséges hadműveleti mozgástér” – mondta Beni Ganz védelmi miniszter szerdán az új hadieszközről.

“Az elmúlt évben számos sikeres kísérlettel igazoltuk, hogy izraeli többszintű védelmi rendszere képes megbirkózni a súlyos fenyegetésekkel, beleértve a cirkáló rakétákat is”- mondta a lapnak Móse Mapat, a védelmi minisztérium fejlesztési osztályán a fegyverzetfejlesztési részleg irányítója.

Izrael az elmúlt években számos lépést tett az egyenként is hatalmas rakétaarzenálokkal rendelkező Irán, a libanoni síita Hezbollah militáns csoport, és a gázai övezetet uraló iszlamista Hamász terrorszervezet felől érkező potenciális fenyegetések ellen.

A legutóbbi, májusi Falak őrzője hadművelet idején a Hamász rakéták tömegét zúdította Tel-Avivra, hogy megpróbálja kijátszani Izrael rövid hatótávolságú rakéták elleni Vaskupola védelmi rendszerét, de az ellenrakéták az útnak indított lövedékek mintegy kilencven százalékát a levegőben megsemmisítették.

Izrael több száz légicsapást hajtott végre a Hamász és más iszlamista szervezetek célpontjai ellen. A harcokban az ENSZ szerint több mint 250 palesztin, köztük 129 civil halt meg. Az izraeli oldalon 13-an vesztették életüket.

The post Izraelben nagy hatótávolságú fenyegetéseket észlelő rakétaérzékelő rendszer tesztelését kezdték meg appeared first on .

A Sky Sports pénteki beszámolója szerint a 21 éves futballdrukker beismerte, hogy ő volt a szerzője a sértő üzeneteknek, amelyeket 2020. szeptember 29. és 2021. február 5. között küldözgetett, de a tárgyalás során azt állította, hogy “komikus tweeteket” váltott barátaival.

Magyarázatát azonban nem fogadták el és a bíróság végrehajtandó börtönbüntetésre ítélte a szurkolót, aki koncentrációs táborokkal kapcsolatos és náci karlendítéses üdvözleteket tartalmazó képeket is feltett Twitter-oldalára. A büntetését megalapozó üzenetek egyike így szólt: “A Spurs úton van Auschwitz felé”.

The post Nyolc hét letöltendő a rasszista futballszurkolónak appeared first on .

Az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) frakciójának vezetője a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapnak a fehérorosz rezsim által az EU felé generált migrációs hullámról elmondta: támogatja, hogy az EU pénzt adjon a közösség külső határának lengyel-fehérorosz szakaszán tervezett kerítésre.

Recep Tayyip Erdogan török államfő “zsarolási kísérleteit” a görög-török EU-s külső határon “csak akkor lehetett megállítani, amikor a határkerítés gyakorlatilag megakadályozta az illetéktelen átkelést. Ugyanez vonatkozik most a keleti határra is” – mondta a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa.

A lengyel határkerítés kiépítésének támogatását sürgeti a CSU és a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) közös német szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselőcsoportjának migrációs ügyekért felelős vezetője, Thorsten Frei is. Az EU-nak mindent meg kell tennie, hogy támogassa Lengyelországot uniós külső határának védelmében, így szükség esetén a határkerítés megépítéséhez is támogatást kell nyújtania – mondta a frakcióvezető-helyettes a Welt am Sonntagnak.

Hozzátette: az is elengedhetetlen, hogy kidolgozzanak egy német-lengyel megállapodást, amelynek alapján vissza lehet fordítani a határon a Németországba Lengyelországból jogcím nélkül belépni szándékozó embereket.

“Az EU keleti külső határára nehezedő nyomás enyhül, amint világossá válik, hogy a Németországba vezető út nincs nyitva” – mondta a 16 évi kormányzás után ellenzéki szerepre készülő CDU/CSU politikusa.

A Welt am Sonntag összeállítása szerint az Aljakszandr Lukasenka vezette fehérorosz rezsim igyekszik tovább növelni az EU-ba irányuló illegális migrációt. Ezt jelzik a minszki repülőtér menetrendi tervei, amelyek szerint a márciusig tartó téli időszakban hetente mintegy negyven járat érkezik majd Isztambulból, Damaszkuszból és Dubajból. Ez bő kétszeres növekedés a 2019/2020 telén regisztrált 17-hez képest – emelte ki a Welt am Sonntag, rámutatva, hogy erről a három repülőtérről érkezik Fehéroroszországba az EU-ba illetéktelenül bejutni próbáló emberek többsége.

Mint írták, német biztonsági körök becslése szerint naponta átlagosan 800-1000 ilyen ember érkezik repülővel a Közel-Keletről Minszkbe. A járatok száma hétről hétre ingadozik, és időnként egy-két járatot törölnek. Azonban hamarosan bekapcsolnak öt további fehéroroszországi repülőteret is a közel-keleti forgalomba. Ezeket a repülőtereket belföldiből nemzetközivé minősítik át. Az egyik ilyen a lengyel határtól mindössze húsz kilométerre fekvő Grodno repülőtere – mondták a Welt am Sonntag forrásai, hozzátéve, hogy a minszki rezsim orosz támogatással tevékenykedik, így nemcsak a Közel-Keletről, hanem Moszkvából is szállítanak embereket Fehéroroszországba.

Az EU és Fehéroroszország határán augusztusban bontakozott ki migrációs hullám. A fejlemény összefügg a fehérorosz ellenzéki mozgalmak elleni erőszak miatt bevezetett EU-s szankciókkal. Az Európai Bizottság államilag finanszírozott embercsempészetként jellemezte a határon kibontakozott folyamatokat legutóbbi jelentésében. A brüsszeli bizottság ismeretei szerint az EU-ba igyekvők fehérorosz állami idegenforgalmi vállalatok szervezésében jutnak el Fehéroroszországba.

Az első számú célpont Németország. A határőrizetért felelős szövetségi rendőrség adatai szerint a január-júliusi időszakban csupán 26-an érkeztek Németországba illegálisan a Fehéroroszország-Lengyelország útvonalon. Augusztusban viszont már 474 ilyen jogcím nélküli belépést regisztráltak, szeptemberben 903-at, októberben pedig 5285-öt.

The post 180 fokos fordulat: Weber szerint támogatni kell EU-s pénzzel a lengyel határkerítés felépítését appeared first on .

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője közleményében leszögezte: mindenfajta erőszak elfogadhatatlan, és nem szabad megengedni, hogy a támadás aláássa az ország demokratikus folyamatát.

Hangsúlyozta, hogy a nyugalom megőrzése, a visszafogottság és a párbeszéd folytatása elengedhetetlen a múlt hónapban tartott választások utáni időszakban. A feleknek párbeszédet kell folytatniuk és párbeszédre törekedniük az ország előtt álló kihívások kezelésére, Irak és népe érdekében.

A főképviselő hangsúlyozta, a támadás elkövetőit felelősségre kell vonni, és hozzátette: az EU továbbra is támogatja az iraki népet a béke, a stabilitás és a jólét felé vezető úton.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Twitteren közzétett üzenetében szintén határozottan elítélte az iraki miniszterelnök elleni támadást, s közölte: a katonai szövetség támogatja az iraki védelmi és biztonsági intézményeket a terrorizmus elleni küzdelmükben, valamint ország függetlenségének és önállóságának megőrzésében.

A vasárnap hajnalban elkövetett bagdadi támadás során három drónt használtak, ebből kettőt a biztonsági erők elfogtak és megsemmisítettek, míg a harmadik drón eltalálta a rezidenciát. Musztafa al-Kádimi iraki kormányfő sértetlenül élte túl a támadást.

The post Az EU és a NATO is elítélte az iraki miniszterelnök rezidenciáját ért dróntámadást appeared first on .

Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) szerint a profi kiberbűnözői csoport, a DarkSide állhat a Colonial Pipeline elleni májusi kibertámadás mögött. A cég május 7-én kapcsolta le a hálózatát, miután tudomást szerzett a kibertámadásról. Emiatt az üzemanyag-szállítás az egész hálózaton leállt, és a vállalat informatikai rendszerét is részben le kellett kapcsolni. A leállást követően üzemanyaghiány alakult ki az Egyesült Államok keleti partvidékén.

Az FBI májusban közölte, hogy a DarkSide rendszeresen hajt végre zsarolóvírusos támadásokat, és vélhetően Oroszországban vagy Kelet-Európában van a székhelye. A zsarolóvírusok zárolják és titkosítják a kiszemelt áldozat számítógépes rendszerét, és pénzt követelnek azért, hogy tulajdonosaik visszakaphassák az ellenőrzést informatikai rendszereik, számítógépeik, hálózatuk felett.

Az amerikai külügyminisztérium csütörtökön tudatta, hogy akár ötmillió dolláros jutalmat ajánl fel olyan információkért, amelyek alapján bármely országban letartóztatnak, vagy elítélnek egy DarkSide zsarolóvírus-incidensben részt vevő személyt.

“E jutalom felajánlásával az Egyesült Államok bizonyítja elkötelezettségét a zsarolóvírus-áldozatok világszerte történő védelme iránt és a számítógépes bűnözők általi kizsákmányolás ellen” – áll a közleményben.

The post Többmillió dollárt is fizetne az amerikai külügyminisztérium a kiberbűnözők leleplezőinek appeared first on .

A 75 éves nő a világ utolsó francia túsza volt: 2016. december 24-én ragadták el fegyveresek Gao városából, ahol egy gyermekjótékonysági szervezetnél dolgozott. Ezután közel négy évig tartották fogva a dzsihadisták. Miután kiszabadult és 2020. október 9-én hazatért Párizsba, a Villacoublay katonai repülőtéren családja mellett
Emmanuel Macron államfő és Jean-Yves Le Drian külügyminiszter fogadta.

A Medipart tényfeltáró porták írta meg, hogy a nő állítólag márciusban visszatért Maliba a 19 éves örökbefogadott lányához, akit többször megpróbált Európába hozni, de nem kapott rá engedélyt. A nő kiszabadulása után többször is igényelt beutazási vízumot, amelyet megtagadtak tőle a mali hatóságok, így végül Szenegálból – ahova francia állampolgárnak nem szükséges vízum – szárazföldi úton illegálisan lépett be az országba, s azóta ismeretlen helyen tartózkodik. A segélymunkás 2001 óta működtette saját alapítványát Maliban.

Az értesülést a kormányszóvivő megerősítette, de nem kívánta kommentálni.

“A külföldön túszul ejtett állampolgárainkért a katonáink életüket is veszélyeztetik. Francia katonák haltak meg olyan hadműveletekben, amelyek célja olyan túszok kimentése volt, akiket fogolyként kezeltek külföldi országokban” – hangsúlyozta Gabriel Attal a “katonáink tiszteletére” kérve mindenkit.

“Követjük ezt a helyzetet, és a külügyminisztérium nagyon is közelről követi” – fogalmazott, de nem adott részletesebb tájékoztatást Sophie Pétronin helyzetéről. A francia sajtó szerint a mali hatóságok aggódnak a nőért, és hivatalosan is keresik.

Pétronin és további három túsz azt követően szabadult ki tavaly októberben, hogy az új mali kormány több tucat bebörtönzött dzsihadistát elengedett. Hivatalos információk szerint a fogolycseréről a francia kormány konzultálása nélkül döntött a mali rezsim.

The post A francia kormány felelőtlenségnek tartja, hogy egy tavaly kiszabadított túsz visszatért Maliba appeared first on .

Az ügyben a Fővárosi Törvényszék február 17-én hirdette ki elsőfokú, nem jogerős ítéletét, amelyben a fiatalembert emberölés, szexuális visszaélés és gyermekpornográfia bűntettében mondta ki bűnösnek, és ezért halmazati büntetésül 20 év határozott idejű fegyházra ítélte azzal, hogy legkorábban a büntetés kétharmad részét követően bocsátható feltételes szabadságra.

Mivel a fiatalember korábbi bűncselekmények miatt kiszabott büntetése próbaideje alatt követte el a vádbeli cselekményeket, a bíróság elrendelte a korábban kiszabott két év szabadságvesztés végrehajtását is, továbbá kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült közel 12 millió forint bűnügyi költség megfizetésére.

Az elsőfokon megállapított tényállás lényege szerint a férfi 2019. december 25-én hajnalban 13 éves féltestvérével “szexuális cselekményt végzett”. Ez a vádlott házkutatás során előkerült naplójából derült ki. 2019. december 30-án a késő délutáni órákban a vádlott azzal a szándékkal csöngetett be a kőbányai társasházban lakó első emeleti szomszédjához, hogy valakit megöljön.

Amikor az ott lakó anyuka az ajtót résnyire kinyitotta, a férfi egy 44 centis bozótvágó késsel többször megszúrta a háromgyermekes asszonyt. Az áldozat gyermekei telefonon hívtak segítséget. A vádlott elmenekült a tetthelyről, majd másnapján feladta magát a rendőrségen. A házkutatás során kiderült az is, hogy a vádlott notebookján és mobiltelefonján 18 év alatti lányokról készült pornográf felvételeket tartott.

A Fővárosi Törvényszék első fokon még nem látta megalapozottnak a különös kegyetlenséget, ugyanakkor mivel a vádlottnak semmiféle oka, indítéka nem volt a gyilkosságra, cselekményét aljas célból elkövetettnek minősítette. A hozzátartozója sérelmére elkövetett cselekménnyel kapcsolatban a bíróság megállapította a szexuális visszaélés bűntettét, mert bár a szexuális cselekmény a sértett beleegyezésével történt, arra őt a vádlott nem kényszerítette, ám az elkövetés időpontjában a sértett még nem töltötte be 11. életévét, így az ő belátási képessége korlátozott volt.

Az ügyészség tényleges életfogytiglan kiszabását indítványozta, a törvényszék azonban úgy ítélte meg, hogy miután a vádlott a cselekmény elkövetésekor 22 éves, úgynevezett fiatal felnőtt volt, esetében a büntetési célok határozott idejű szabadságvesztéssel is elérhetőek. A büntetés kiszabásakor az elsőfokú bíróság súlyosító körülményként értékelte, hogy a vádlott visszaeső, korábban is szexuális cselekmény miatt ítélték el, valamint, hogy vádbeli cselekményeit a korábbi ítélettel kiszabott próbaidő alatt követte el, ugyanakkor enyhítő körülménynek számított a vádlott beismerése, megbánása, továbbá, hogy feladta magát a rendőrségen.

A februári elsőfokú döntés ellen az ügyészség súlyosításért, a védelem enyhítésért fellebbezett, így került az ügy másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblára.

A tábla kedden az emberölés vonatkozásában a törvényszékkel ellentétben megállapította, hogy az különös kegyetlenséggel és aljas célból történt, így a cselekmény tárgyi súlyát és a vádlott személyében rejlő társadalomra veszélyességet figyelembe véve úgy látta, szükséges az életfogytiglan kiszabása. A vádlott feltételes szabadságra bocsátásának lehetősége legkorábban 30 év múlva vizsgálható.

The post Legkorábban 30 év múlva szabadulhat a kőbányai machetés gyilkos appeared first on .

Varga Judit a bejegyzésben úgy fogalmazott, örömmel tölti el, hogy a Miskolci Egyetem igazi XXI. századi tudásközpontként és innovációs csomópontként veszi ki a részét a régió fejlődéséből. A kormány 2016 óta komoly lépéseket tett a védelemipari fejlesztések előmozdítása érdekében és ehhez most a borsodi vállalkozások is nagyban hozzájárulhatnak szaktudásukkal és rátermettségükkel.

A Miskolci Egyetemen megrendezett Védelemipari Konferencia keretein belül a régió vállalkozásai nemcsak ismereteiket bővíthették, hanem lehetőségük is adódott, hogy új kapcsolódási pontokat találjanak a védelemipari ökoszisztémában – fűzte hozzá Varga, aki köszönetét fejezte ki Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek és Csöbör Katalin képviselőnek, amiért “ilyen elkötelezetten dolgoznak azért, hogy a kiemelt stratégiai ágazat fejlesztéséből Miskolc és Borsod-Abaúj-Zemplén megye is részesüljön”.

The post Varga Judit: a védelemipar meghatározó szereplője lehet Magyarország appeared first on .

A külügyminisztérium október 26-án hagyta jóvá az üzletet – közölte Ned Price, a tárca szóvivője. A levegő-levegő rakéták eladásáról azt követően döntöttek, hogy “az elmúlt évben megnőtt a Szaúd-Arábia elleni, határokon átnyúló támadások száma” – tette hozzá Ned Price.

Az Egyesült Államok a napokban felszólította Kínát, hogy ne korlátozza a jövő évi pekingi téli olimpiáról tudósító újságírók bejutását és mozgását – közölte a külügyminisztérium szóvivője.

A kínai külföldi tudósítók klubja (Foreign Correspondents’ Club of China) nevű szervezet tagjai a héten aggodalmukat fejezték ki “az átláthatóság hiánya miatt” a februárban kezdődő játékokkal kapcsolatban.

The post Levegő-levegő rakétát ad el az Egyesült Államok Szaúd-Arábiának appeared first on .

A lap idézte Vjosa Osmani közleményét, amelyben a koszovói államfő arra kérte a külügyminisztériumot, hogy nyilvánítsa nem kívánatos személlyé a két orosz diplomatát. Osmani szerint a diplomaták olyan káros tevékenységet folytattak Koszovóban, amely veszélyezteti a nemzetbiztonságot és az alkotmányos rendet. Ám nem közölte, hogy pontosan mit követtek el.

A közlemény szerint Koszovó eltökélten küzd a rosszindulatú orosz és térségbeli társai befolyása ellen, amelynek célja Koszovó, a NATO, az Európai Unió és az Egyesült Államok eredményeinek aláásása. Osmani azt is közölte, hogy Pristina a továbbiakban is közeli együttműködést folytat európai és amerikai partnereivel, hogy megakadályozza Koszovó, illetve a térségbeli országok orosz befolyás alá kerülését és a régió destabilizálását.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki elszakadását Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Míg a világ több, mint száz országa elismeri Koszovó függetlenségét, Szerbiához hasonlóan Oroszország szerint sem független államról van szó.

The post Koszovó egyre kemnyebb: kiutasított két orosz diplomatát appeared first on .

Mijatovic azt írta, hogy pénteken a Vjaszna fehéroroszországi emberi jogi szervezet két tagját, Leanyid Szudalenkát és Tacjana Laszicát három, illetve két és fél év börtönbüntetésre ítélték. “Ez újabb példája az emberi jogok védelmezői elleni megtorlásoknak, amelyek a tavaly augusztusi elnökválasztás óta zajlanak Fehéroroszországban” – hangsúlyozta.

A biztos sajtóközleménye szerint több mint 270 civil szervezetet számoltak fel eddig a fehérorosz hatóságok – közülük többtucatnyit közigazgatási rendeletek alapján. Továbbá emberi jogi aktivisták és újságírók százait zaklatják, tartóztatják le és tartják fogva néha embertelen körülmények között, megkérdőjelezhető vádak alapján.

“Bár Fehéroroszország nem tagja az Európa Tanácsnak, nemzetközi kötelezettségei vannak az emberi jogok és a jogállamiság fenntartására” – húzta alá Mijatovic. Hozzátette: a fehérorosz hatóságok felelősek a szisztematikusan és széles körben elkövetett emberi jogi jogsértésekért, számonkérésük azonban a mai napig nem történt meg.

The post Emberi jogi ET-biztos: véget kell vetni a fehérorosz civil társadalom elleni megtorlásoknak appeared first on .

Közleményükben felidézték: egy 52 éves és egy 44 éves férfi tavaly december 10-én kora reggel az I. kerületi otthona előtt támadt rá egy cégvezetőre, aki a munkavállalók bérét szállította. A támadók a sértettet bántalmazták, gázspray-vel lefújták és elvettek tőle több mint 33 millió forintot. A rablók két társa, egy 47 és egy 40 éves férfi gépkocsikkal várakozott a közelben, és segített elmenekülni a helyszínről.

A rendőrök három gyanúsítottat már júniusban elfogtak, negyedik társukat, a 44 éves férfit pedig október 18-án, ezután őrizetbe vették, és jelentős értékre, csoportosan elkövetett rablás miatt hallgatták ki gyanúsítottként.

Három gyanúsított letartóztatását a bíróság már nyáron elrendelte, azóta egyikük enyhébb kényszerintézkedés, bűnügyi felügyelet alá került. Az ügyészség azt közölte, hogy a megalapozott gyanú szerint a most elfogott férfi volt az egyik bántalmazó.

The post Letartóztatták a tavaly decemberi 33 milliós rablás negyedik gyanúsítottját is appeared first on .

Abbászt a szentszéki államtitkár Pietro Parolin és a vatikáni külügyminiszterként ismert Paul Richard Gallagher érsek is fogadta. A közlemény szerint a találkozókon a felek állást foglaltak a testvériség és vallások közötti békés együttélés szükségessége mellett.

Szó volt az izraeli-palesztin békefolyamatról, amelyben az egyházfő az Izrael és a palesztinok közötti közvetlen párbeszédet sürgette a nemzetközi közösség erőteljesebb elkötelezettségével. A felek egyetértettek, hogy a békét a fegyverek használata nélkül kell megteremteni, szembeszállva a szélsőségesség és a fundamentalizmus minden formájával.

A vatikáni beszámoló leszögezte, hogy Jeruzsálemet mindenkinek találkozási pontként, nem pedig konfliktusövezetként kell elismernie. A három nagy történelmi vallás számára szent városnak meg kell őriznie egyetemes identitását és értékét a számára biztosított rendkívüli státusz tiszteletben tartásával. Abbász hatodik alkalommal találkozott a pápával.

Az egyházfővel tartott, ötven perces találkozó végén a pápa egy bronzból készült kisplasztikát ajándékozott a palesztin elnöknek, amely két kézfejet ábrázol, amint egymással kezet fognak.

The post Közvetlen párbeszédet szorgalmazott az izraeliek és a palesztinok között Ferenc pápa appeared first on .