Biztonságpolitika

Első júliusi ferihegyi spottingolásomat tűző napsütésben kezdtem a spotter dombon és cseperésző esőben fejeztem be a kargó dombon. Képek a 31-es pályák kora délutáni forgalmáról, 2018. július 5-én.

A régi, alacsonyabb spotter domb más rálátást ad a pályára. Ezért tűnik úgy, mintha a Qatar Dohából érkező A321-ese a fűre szállna.

A HA-LWL új sugárfordítókat kapott, amelyek egyelőre még nincsenek a Wizz színére festve.

Az Air Algerie B737-600-asa a 31L (bal) pályára tart. Amikor az ember azt érzi a spotter dombon, hogy háttal ül a moziban, ideje szedelőzködni és átköltözni egy másik dombra.

Útban a másik domb felé egy pillanatnyi megállás és egy fotó a Lufthansa A319-eséről. Ebből a szögből éppen átlátni a fékszárnyak és az orrsegédszárnyak résein.

A következő képek már a kargó dombról készültek. Elsőként a LOT Dash 8-asát kaptam lencsevégre.

Az Air Canada Rouge Boeing 767-ese száll fel kilencórás útjára Toronto felé.

767-esek - az egyik a tengerentúlra indul, a másik maradványa a fák között hasal. Amikor még Malév 767-esek repültek Amerikába, az egyik New York-ba induló gép a felszállást követően először útba ejtette a mátyásföldi repülőnapot, és csak utána kezdte meg az emelkedést az utazómagasságra.

A philadelphiai járatra még jut egy kis napfény, azután a bezáródó felhőzetnek köszönhetően egy időre szinte alkonyati szürkeség borul a reptérre.  

Keresztben a pályán. A Wizz A321-ese a leszállást követően a futópályán fordul meg és gurul vissza a terminálhoz.

Mint egy gyűrött, szakadt, régi fotográfia, olyanná kopott a dán Jacob Christian Hansen Ellehammer képmása a Norwegian-gép vezérsíkján.

A kargó domb magasságában már behúzott futókkal, magasan jár az algériai 737-es, így színes festésmintájából kevés látszik.

A Helvetic Airways Fokker 100-asa ezen a napon Zürich, Budapest, Varsó és Manchester között ingázott.

A rövid 737-esek napja. A KLM egy 700-as változatot küldött Budapestre.

A kompenzáló betonon egy „régi” festésű Wizz A320-ast forgatnak.

Lassítás után az A321-es a C (Charlie) gurulót célozza meg.

A Wizz századik Airbusa most egy milánói járatot teljesített.

Minszkből jött, Belgrádba indul tovább a fehérorosz Belavia Boeing 737-500-asa.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A BBC brit műsorszóró jelentése szerint az európai hatóságok több rajtaütés során szerezték vissza egy nemzetközi csempészbandától az Olaszországból származó, lopott műkincseket. Az Europol közlése szerint 43 gyanúsítottat vettek őrizetbe szerdán, akik a feltételezések szerint a műkincsek csempészete mögött álltak.

Több ezer történelmi emléket loptak el olaszországi régészeti lelőhelyekről, hogy németországi aukciósházakban elárverezzék őket – tudatta az Europol. A csempészbanda, amelynek Londonban és Barcelonában is voltak segítői, az Europol szerint kifejezetten jól szervezett volt.

Több mint 250 európai rendőr egy tucat ingatlant kutatott át szerdán a hajnali órákban, a razzia az olasz katonai rendőrség spanyol, német és brit rendőrök közreműködésével folytatott nyomozásának az eredménye. A szerdai rajtaütéseket megelőzően az olasz hatóságok már visszaszereztek 3000 műkincset, és lefoglaltak további 1200 hamisítványt – tette hozzá az Europol.

A két brit beteg – egy 44 éves nő és egy 45 éves férfi – Amesbury városában lévő otthonában lett rosszul szombaton. Amesbury 16 kilométerre fekszik Salisburytől. A helyi hatóságok a nőt Dawn Sturgess-ként, a férfit Charlie Rowley-ként azonosították. Mindketten helybéli lakosok. A rendőrség először arra gyanakodott, hogy megbetegedésüket szennyezett kábítószer fogyasztása okozhatta.

Neil Basu, a londoni rendőrség országos hatáskörű terrorelhárító szolgálatának parancsnoka szerda éjszakai sajtótájékoztatóján azonban közölte: a brit védelmi minisztérium Porton Downban működő biológiai és vegyi kutatóintézetének vizsgálata alapján a két brit állampolgár is a novicsok nevű katonai idegméreg-hatóanyagtól betegedett meg.

Basu elmondta: a két brit állampolgár szervezetéből vett mintákat a páciensek tünetei keltette aggályok miatt küldték el a Porton Down-i kutatólaboratóriumnak.

A Scotland Yard terrorelhárítási parancsnoka közölte: a terrorellenes ügyosztály száz nyomozója dolgozik az ügyön, az elsődleges feladat annak kiderítése, hogy a két brit miként kerülhetett érintkezésbe az idegméreggel.

Basu hangsúlyozta: a rendőrség nem tudja, hogy a két britet megmérgező novicsok ugyanabból az “adagból” származik-e, amely Szergej Szkripalt és lányát is megbetegítette, és semmiféle olyan hírszerzési értesülés nincs, amely arra utalna, hogy a férfit és a nőt célzott támadás érte volna.

A BBC brit közszolgálati műsorszóró nemzetbiztonsági szakértője, Gordon Corera az incidenst kommentálva annak lehetőségét tartotta a legvalószínűbbnek, hogy a két brit a Szkripalék ellen márciusban használt hatóanyag valahol kidobott, hátrahagyott maradékával került érintkezésbe.

A Porton Downban – Amesburytől és Salisburytől néhány kilométerre – működő katonai laboratórium azonosította a Szkripalékat megmérgező hatóanyagot is. Moszkva folyamatosan és határozottan tagadja, hogy bármi köze lenne a volt kém és lánya ügyéhez, London azonban gyilkossági kísérletként kezeli a mérgezést, és az orosz kormányt tartja felelősnek.

A 66 éves Szkripal, az orosz katonai hírszerzés (GRU) volt ezredese, aki a brit hírszerzésnek (MI6) is dolgozott, egy orosz-amerikai kémcsere keretében telepedhetett le Nagy-Britanniában 2010-ben, és brit állampolgárságot is kapott.

Az egykori kettős ügynököt és lányát hetekig válságos állapotban kezelték Salisbury kórházában, ugyanott, ahol a most megbetegedett két brit állampolgárt kezelik. Julija Szkripalt áprilisban, apját májusban kiengedték, de hollétükről hivatalos forrásból is csak annyit lehet tudni azóta, hogy mindketten “biztonságos helyen” tartózkodnak.

A Szkripal-ügy miatt Nagy-Britannia és több más ország, köztük az Egyesült Államok számos orosz diplomatát kiutasított. Moszkva hasonló diplomáciai lépésekkel válaszolt.

Sally Davies, az angol tisztiorvosi szolgálat vezetője a Scotland Yard terrorelhárító szolgálatának parancsnokával közösen tartott szerda éjszakai londoni sajtótájékoztatón arról biztosította a lakosságot, hogy az újabb mérgezéses incidens közegészségügyi kockázata csekély.

Sajid Javid brit belügyminiszter szerda éjjel közölte, hogy elnökletével csütörtökön összeül a brit kormány és a biztonsági szolgálatok rendkívüli helyzetekben összehívott tanácskozó testülete (COBRA).

Évekig eltarthat az ügy vizsgálata
Nagyon hosszú ideig, akár évekig is eltarthat a Novicsok típusú idegméreg okozta újabb angliai mérgezéses incidens vizsgálata, de Oroszország segíthetne abban, hogy a brit szakértők az ügy végére járjanak – mondta csütörtökön a brit belügyminisztérium belbiztonsági kérdésekért felelős államtitkára. Ben Wallace a BBC rádió közéleti-politikai 4-es csatornájának nyilatkozva kijelentette: a brit hatóságoknak semmiféle bizonyítékuk nincs arra, hogy az idegméregtől megbetegedett, a délnyugat-angliai Salisbury kórházában válságos állapotban kezelt két brit állampolgár bármilyen kapcsolatban állt volna Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős hírszerzőügynökkel és lányával, akik négy hónapja ugyanilyen hatóanyagtól szenvedtek súlyos mérgezést Salisburyben. Wallace szerint a mostani mérgezéses ügy rendőrségi vizsgálatának kiinduló feltételezése az, hogy nem egy újabb közvetlen, célzott támadásról van szó.

A vádlott 2018. február 06-án 18 óra körüli időben jelent megy egy békéscsabai sörözőben. Ezt megelőzően már más szórakozóhelyeken is megfordult és nagyobb mennyiségű szeszes italt fogyasztott el, erősen ittas volt. A sörözőben dolgozó pultos először még kiszolgálta a vádlottat, majd miután észlelte, hogy a terhelt – ittassága folytán – kötözködni kezdett a szórakozóhelyen tartózkodó vendégekkel, felszólította, hogy fogyassza el a sörét és távozzon.

A terhelt emiatt indulatos állapotba került, szidalmazni kezdte a sértettet, majd a kezében lévő félig teli sörösüveget az üveg nyakánál megfogta, és a pultos nőt azzal arcon ütötte. A sértett 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett, de a bántalmazás eszköze, módja alkalmas volt súlyosabb sérülések okozására is.

A Békéscsabai Járási Ügyészség a férfit súlyos testi sértés bűntettének kísérletével vádolja. A járási ügyészség vádiratában a vádlottal szemben pénzbüntetés kiszabására tett indítványt, valamint arra, hogy a bíróság kötelezze őt a nyomozás során keletkezett 88 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére is. Az eljárás a Békéscsabai Járásbíróság előtt folytatódik.

A Greenpeace szerint az “erősen jelképes” akció célja az volt, hogy rávilágítson a használt fűtőelemek pihentetésére szolgáló medence sérülékenységére. Az atomerőműbe küldött drónt ugyanis a medence falának ütköztette a környezetvédelmi szervezet a közép-franciaországi Lyonhoz közeli Saint Vulbasban található atomerőműben.

“Miután a tiltott légtérbe beléptették, az aktivisták szándékosan irányították a drónt a kettes reaktor melletti pihentetőmedence falának. Ez az akció újból bebizonyította az ilyen jellegű építmények nagyon nagy sérülékenységét, pedig ez az, amely a legjelentősebb radioaktivitást tartalmazza az egész nukleáris központban” – olvasható a Greenpeace közleményében.

Yannick Rousselet, a Greenpeace franciaországi kampányainak felelőse a francia sajtónak elmondta: a pihentetőmedencéket nagyon könnyű megközelíteni, mégpedig a levegőből, ezért a külső támadásoknak különösen kitettek.

Az EDF áramszolgáltató a francia hírügynökséggel azt közölte, hogy két drón átrepülését észlelte a csendőrség.

“A drónok jelenlétének semmilyen hatása nincs a létesítmények biztonságára. A védelmi szabályok szempontjából viszont szabálysértés történt, amely feljelentést von maga után” – jelezte az EDF.

A Greenpeace októberben és novemberben ugyanezen céllal hasonló akciókat szervezett két másik franciaországi atomerőműnél a pihentetőmedencék biztonsági hiányosságainak leleplezésére. 2014-ben és 2015-ben rendszeresek voltak a drónreptetések a francia atomerőművek felett, de akkor a Greenpeace cáfolta az érintettségét.

A nukleáris energia jelenleg a legjelentősebb forrás a francia lakossági energiaellátásban, mintegy 75 százalékban biztosítja azt. Francois Hollande előző, baloldali államfő kezdeményezésére 2015-ben fogadta el a nemzetgyűlés az energetikai átmenetről szóló törvénytervezetet, amely kimondja, hogy az arányt 2025-ig 50 százalékra kell csökkenteni.

Nagy Anikó a mentőszolgálat Markó utcai központjában Semmelweis-nap alkalmából tett látogatásán egyúttal bejelentette, hogy megkezdődik az új munkaruhák kiosztása. Ezek beszerzésére a kormány 1,1 milliárd forintot fordított. Az államtitkár elmondta, az elmúlt időszakban a magyar kormány sok figyelmet fordított a mentőszolgálat fejlesztésére, és ez folytatódik.

Megemlítette, hogy 2010 óta több mint harminc mentőállomás épült és újult meg országszerte, 780 mentőautót cseréltek le, megújították a mentésirányítást és jelentős bérfejlesztést indítottak. Utóbbi során 7500 munkatárs béremelése történt meg, és – mint mondta – a tapasztalat az, hogy egyre többen választják ezt a munkát.

Nagy kitért arra, hogy az egészségügyi ágazaton belül kiemelkedett a mentőszolgálat béremelési programja, hiszen 2016 és 2018 között 67 százalékkal emelkedett a mentődolgozók bére. Az idén az őszi ágazati bérfejlesztést előrehozták januárra, és ezen felül az év elején tíz százalékos béremelésben részesültek a mentődolgozók. Jövőre pedig egy szintén nyolc százalékos béremelésre számíthatnak – ismertette.

Az egészségügyért felelős államtitkár úgy fogalmazott, hogy látogatása a mentőszolgálatnál az ott dolgozók iránti tisztelet és a szeretet jele. Úgy fogalmazott, a mentők olyan hivatást választottak, amivel minden nap példát mutatnak, és ezzel a példával tanítanak az élet feltétlen tiszteletére, az élet mindenek-előttiségére.

A magyar kormány kiemelt feladatának tartja az OMSZ fejlesztését, és mindent megtesz azért, hogy a mentőszolgálat erkölcsi és anyagi megbecsültsége a következőkben tovább emelkedjék – közölte. Hozzátette: számos intézkedést fognak hozni a szakmai fejlődés támogatására, a munkatársak testi-lelki egészségének megóvására, a jó minőségű munkaruha és eszközök beszerzésére.

“Azt szeretnénk, ha minél többen választanák ezt a hivatást, és a mentősök közössége erősödne” – mondta.

Csató Gábor, az OMSZ főigazgatója arról beszélt, hogy 86 ezer új munkaruhaszettet adnak át a napokban a kollégáiknak, és idén újabb 117 mentőautó érkezik, ezzel a jövő év elejére elérik azt, hogy a mentőgépkocsik átlagéletkora hat év alatt lesz, ami európai viszonylatban is egyedülálló.

Úgy vélte, az államtitkár Semmelweis-napi látogatása üzenetértékű, és kifejezi a kormányzat figyelmét, ami nélkül a mentőszolgálat fejlesztése és a mentők megbecsültsége elképzelhetetlen lenne. Csató beszámolt arról is, hogy az utóbbi időben igyekeznek komoly hangsúlyt fektetni a társadalmi kommunikációra, bővíteni a lakosság elsősegélynyújtási tudását, közösségi újraélesztési és plakátkampányt indítottak.

Arany-Tóth Attila felidézte, hogy 170 éve, 1848. július 11-én Kossuth Lajos kérésére Pesten az Országgyűlés képviselői kétszázezer újoncot és 42 millió forint azonnali hatályú hadihitelt szavaztak meg, és ezzel hivatalosan is létrehozták a nemzet reguláris véderejét, a honvédséget.

A Bessenyei Ferenc Művelődési Központ, valamint a hódmezővásárhelyi és a szegedi hagyományőrző huszárok által szervezett rendezvény célja a honvédség első hetven évének bemutatása.

Az események sora a Kossuth téren kezdődik, ahol az egykori kormányzó szobrát és az első világháborús emlékművet is megkoszorúzzák a huszárok, akik a Gazdasági Egyesület Aranykalász Népdalköre és az Árendás Néptáncegyüttes tagjaival közösen a tájházhoz vonulnak és ott toborzót tartanak. Nemcsak a tánc és az ének kap majd szerepet, az érdeklődők azt a folyamatot is megismerhetik, hogyan fogadták fel, vették lajstromba és fizették ki a honvédeket.

A gyerekek lerajzolhatják a huszárokat és a csatákat, készíthetnek fakardot, és szüleikkel felkereshetik a régi huszárok és honvédek sátrainak másolatát. Közelről láthatják a huszárok és a honvédek egyenruháját és fegyvereit – a kardokat, pisztolyokat és puskákat -, sőt a szegedi hagyományőrző huszárok jóvoltából egy korabeli ágyú rekonstrukcióját is, miközben látványosságul a honvédek alaki foglalkozása és a huszárok lovasbemutatója, valamint a gyalogos katonák sortüze szolgál.

A kor gasztronómiáját a kitelepülő tábori konyhában készülő gulyásleves és a Kossuth-kifli idézi meg.

Szabó István a véderő-, katonai és légügyi attasék éves értekezletén elmondott beszédében kitért arra is, hogy az elmúlt években fejlesztették Magyarország katonadiplomáciai rendszerét. 2016-ban Zágrábban, 2017-ben Prágában és Pozsonyban, idén Bécsben és Szkopjéban állítottak fel új katonai attaséhivatalokat – sorolta az államtitkár, aki szerint a jövőben további hivatalok is létrejöhetnek.

A fontos katonai együttműködések közül kiemelte az Egyesült Államokat, Németországot, az Egyesült Királyságot, Olaszországot és Franciaországot, valamint a szomszédos Ausztriát. Beszélt arról is, hogy Svédországgal a Gripenek bérleti szerződésén felül további haditechnikai együttműködésben is gondolkodnak.

Hangsúlyozta továbbá, hogy a V4-es partnerországokkal (Csehország, Lengyelország, Szlovákia) való regionális együttműködés még soha nem volt olyan erős, mint napjainkban.

Az államtitkár kiemelte: az elmúlt években nagy mértékben megváltozott a biztonsági környezet, új kihívásokkal, a hadviselés új formáival – például hibrid hadviselés – kell szembenézni.

Szabó István közölte: tényként kell kezelni, hogy a világban erősödött a terrorfenyegetettség, amelynek “melegágyául szolgálhat” a tömeges illegális migráció, ezzel összefüggésben oda kell figyelni a vallási radikalizmus terjedésére is.

Az államtitkár azt mondta: a migráció fő kibocsátó országait jelentő válságövezetekben nem történt pozitív változás. A Magyarországra nehezedő migrációs nyomás az elmúlt években megtett intézkedéseknek köszönhetően csökkent.

Szabó István szerint tényekkel igazolható, hogy Magyarország napjainkra a világ egyik legbiztonságosabb országa lett. Magyarország külső schengeni határa pedig ma az Európa Unió legjobban őrzött határa – tette hozzá, és beszámolt arról is, hogy a magyar határőrizeti rendszer technikai korszerűsítésével csökkenteni lehet az élőerős védekezést, s egy készenléti erővel válthatják fel a határvédelmet.

Nemzetközi kitekintésben az államtitkár szerint az is elmondható, hogy a migrációval kapcsolatos magyar álláspont egyre több támogatást kap. Egyre több ország csatlakozik a Magyarország által 2015-ben megfogalmazott véleményhez, hogy a határok védelme elengedhetetlen a migráció megakadályozásában. Szintén a magyar álláspont másik sarkalatos pontja, hogy a segítséget oda kell vinni, ahol arra szükség van. Ezért Magyarország már az elmúlt években is növelte külföldi katonai szerepvállalását.

Azt is elmondta: külön hangsúlyt érdemel a Nyugat-Balkán biztonsága is. Úgy fogalmazott: “alapvető érdekünk”, hogy ebben a környezetben biztonság legyen. Ez fontos a migráció, s a magyar határok védelme szempontjából is – jegyezte meg.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a szomszédos Ukrajnában továbbra is fegyveres konfliktus zajlik. Ahhoz, hogy erre a fenyegetettségre, a kialakuló konfliktushelyzetre hatékonyan, megfelelő formában tudjon reagálni az ország, elengedhetetlenül szükséges a Magyar Honvédség minden szegmensének fejlesztése – mondta.

Ennek kapcsán Szabó István szólt az elmúlt évben elindított Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési programról. Külön kiemelte, hogy ez a program költségvetésileg is támogatott. A kormány a program jóváhagyásával azt is támogatta, hogy a szükséges források ütemezetten rendelkezésre állnak majd a honvédség részére.

A véderő-, katonai és légügyi attasék hagyományos éves értekezletén köszöntőjében Béres János, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) főigazgatója is azt hangoztatta: Magyarországnak egy megváltozott biztonsági környezetben új kihívásokkal kell szembenéznie. Ahhoz, hogy ezekre a kockázatokra időben és adekvát válaszokat tudjanak adni az attasék, meg kell ismerniük a kormány, a Honvédelmi Minisztérium aktuális helyzetét, a magyar kül- és biztonságpolitika irányait és a magyar a védelmi ipar helyzetét – közölte.

A kiskőrösi dúvad élettársával és annak testvérével – az ügy sértettjével – élt egy lakóházban. 2017. december 17-én délelőtt az ittasan hazatérő vádlott szóváltásba keveredett az ebédet főző élettársával, aki sérelmezte a férfi ittasságát. Dulakodni kezdtek, aminek láttán a nő lánya segítségül hívta az udvaron tartózkodó családtagot, a vádlott sógorát. A sógor igyekezett megnyugtatni az indulatosan és agresszíven viselkedő vádlottat, de mivel ez nem sikerült, elővigyázatosságból kiküldte a házból az asszonyt és a lányát.

A vádlott ezalatt a házban magához vett egy L alakú, 40 cm hosszúságú vaseszközt, valamint egy fanyelű, 15 cm pengehosszúságú kést, és a teraszon dulakodni kezdett az őt továbbra is megnyugtatni próbáló sógorával. Dulakodás közben a vádlott háromszor hastájékon és mellkason szúrta sógorát, akinek a szúrások következtében a mellürege és a hasürege megnyílt, és életveszélyes sérüléseket szenvedett. Az orvosi beavatkozásnak életmentő szerepe volt, ellátás hiányában a támadás halálos kimenetelű lett volna. A vádlott által támadott testtájékra, az elkövetés eszközére, a szúrások erejére figyelemmel a vádlottnak számolnia kellett azzal, hogy akár a sértett halála is bekövetkezhet.

Az időközben a helyszínre érkező rendőrök látták a sértett megszúrását, ezért azonnal a vádlotthoz siettek, hogy megakadályozzák a további támadást. Egyikük gumibotjával a vádlott kést tartó kezére ütött, ő azonban a kést nem engedte el, hanem a szabályszerűen intézkedő rendőrökkel szembefordult, és a kést tartó kezét hátra lendítve a mellette álló rendőr hastájéka felé szúrt. A szúrás azért nem találta el a rendőrt, mert a támadó mozdulatot észlelve a szúrás elől kitért, így a kés hegye csak az egyenruháját szakította ki. Ezután a rendőrök a férfit lefegyverezték.

A büntetett előéletű vádlott előzetes letartóztatásban várja a tárgyalást, vele szemben az ügyész végrehajtandó börtön és közügyektől eltiltás kiszabását indítványozta azzal, hogy a támadáshoz használt kést és vas eszközt is el kell kobozni. Bűnössége kérdésében a Kecskeméti Törvényszék fog dönteni.

A jogász végzettségű szakember az Allianz Biztosítónál kezdte pályafutását, ahol 23 évet töltött, ebből 20 évet vezető pozícióban. 2011-ben az Allianz Biztosító értékesítésért felelős igazgatósági pozíciójáról váltott a Signal Biztosító Zrt. elnök-vezérigazgatói posztjára. Vezetéséhez kapcsolódik a vállalat eredménytermelő képességének növelése, a saját értékesítési hálózat ujjászervezése, valamint erős alkuszi, banki és üzletkötői hatékonyságnövekedés révén a Signal díjbevételének megduplázása.

„Célom, hogy tapasztalatommal hozzájáruljak a Groupama Biztosító biztosítási piacon betöltött pozíciójának további erősítéséhez. Egyszerű és hatékony folyamatok mentén szeretnék kollégáimmal együttműködni annak érdekében, hogy a Társaságban rejlő lehetőségeket maximálisan ki tudjuk aknázni, mind tudás tekintetében, mind üzleti oldalon, és így még vonzóbbá váljunk az ügyfelek és egyben az üzletkötők, valamint az alkuszok számára is” – emelte ki kinevezésével kapcsolatban Kálózdi.

Csonka István, aki vezérigazgató-helyettesként irányította az értékesítési hálózat sikeres működését, a Groupama Biztosító kötelékében eltöltött 22 év után más területén folytatja tovább karrierjét.

A Pentagon (védelmi minisztérium) állításai ellenére titkos programok teszik lehetővé az amerikai hadseregnek, hogy kommandós akciókat közvetlenül irányítson Szomáliában, Kenyában, Nigerben és más afrikai országokban – írta a lap Az Egyesült Államok afrikai háborújának titkai című elemzésében. A lap többnyire nevük elhallgatását kérő tisztségviselőkre és néhány visszavonult, magas rangú katona értékelésére alapozva azt állítja: az amerikai hadsereg különleges hadműveletekkel foglalkozó elitegységei (zöldsapkások, haditengerészeti különleges alakulatok) nem csupán az egyes afrikai vezetők tanácsadóiként vannak jelen a kontinensen, hanem legalább öt éve közvetlenül részt vesznek feltételezett terroristák elleni akciókban. A Politico megjegyzi: ezek az akciók titkosítottak, és a védelmi miniszter egyik felhatalmazása alapján hajtják végre.

Az afrikai titkos szerepvállalás – a Politico információi szerint – Tunéziát, Kenyát, Szomáliát, Nigert érinti. Az elemzés utal arra, hogy mind az előző elnök, Barack Obama kormányzatának idején, mind a jelenlegi vezetés, a Donald Trump-adminisztráció irányítása alatt eddig az amerikai hadsereg az adott ország katonai erejére támaszkodott, illetve azokra bízta a terrorellenes hadműveleteket,s valóban csupán tanácsadóként vett részt az eseményekben. Ennek oka az amerikai veszteségek minimalizálására törekvés, az Egyesült Államok közvéleménye ugyanis – kivált az afganisztáni és iraki háború miatt – különösen érzékeny erre.

A titkos programokban részt vevők, illetve ezek irányítói – akik név nélkül nyilatkoztak a lapnak – azt vallják, hogy gyorsabb és hatékonyabb a terrorellenes harc, ha nemcsak a terveket készítik el és segítik a helyi erőket, hanem aktívan részt vesznek a végrehajtásukban is. “Ez több annál, hogy ajánlatot teszünk” – fogalmazott a Politicónak egy szintén neve elhallgatását kérő zöldsapkás, aki nemrégiben Nyugat-Afrikában teljesített szolgálatot. Donald Bolduc, nyugalmazott dandártábornok, aki 2017 júniusáig az afrikai titkos hadműveletek többségét irányította, elismerte a Politicónak, hogy az amerikaiak irányítják a terrorellenes titkos kommandóakciókat.

A katonai programok ugyan titkosak, de költségvetési hátterük nyilvános, legalábbis kongresszusi meghallgatásokon katonai vezetők nyíltan beszélnek róla. 2014-ben például William McRaven admirális a kongresszusban elmondta: a védelmi miniszteri felhatalmazás “valószínűleg a legfontosabb felhatalmazás a terrorellenes küzdelmünkben”.

A Politico megállapítja: az amerikai kommandók szerepvállalása magyarázza “azokat az összetett eseményeket, amelyek négy amerikai kommandós halálához vezettek” tavaly októberben Nigerben. Az amerikaiak az Iszlám Állam nevű terrorszervezet tagjaival folytatott tűzharcban vesztették életüket, és az amerikai sajtó akkor nem tudta mivel magyarázni jelenlétüket Nigerben.

Az amerikai hadsereg afrikai főparancsnokságának szóvivője nem kívánta részletezni, hogy mely afrikai országokban vannak jelen a titkos program értelmében amerikai elitegységek. A szóvivő a Politico elemzését sem kívánta kommentálni. A lap azonban nyolc országot beazonosított: Líbiát, Kenyát, Szomáliát, Tunéziát, Mauritániát, Malit, Nigert és Kamerunt. Bolduc dandártábornok szerint Afrika északnyugati vidékein az Al-Kaida és az Iszlám Állam nevű terrorszervezetek ellen harcolnak.

A titkos hadműveletekről Joseph Votel tábornok, aki jelenleg a közel-keleti amerikai csapatok vezetője, de korábban ő felügyelte a Különleges Hadműveletek Parancsnokságának programjait, a kongresszusban azt mondta: ezek a hadműveletek “nem kerülnek sokba, és diszkrétek”, és sikeresnek minősítette őket.

Benkő Tibor kifejtette: az Airbusszal kötött szerződést széles piackutatás előzte meg. Nemcsak a gépek típusa, hanem logisztikájuk, kiszolgálásuk biztosítása is fontos szempont volt. Mindezek alapján döntöttek végül az Aibusnál, az aláírt szerződés a húsz helikopter megvásárlásán túl ötven pilóta kiképzését, a pótalkatrészeket, valamint a technikai, műszaki személyzet felkészítését is tartalmazza.

A húsz új könnyű, többcélú H145M típusú helikopter a pilótán kívül kilenc ember szállítására alkalmas. Alkalmazhatók kiképzésre, felderítésre, kutatásra, mentésre, harcászati feladatokra, tűztámogatásra is – közölte a miniszter.

Benkő Tibor azt is elmondta, hogy a meglévő Mi-8-as, Mi-17-es helikoptereket sem hagyják “veszni”. Amíg rendszerben tarthatók – nagyjából 2022-2024-ig -, használni fogják őket. Nemsokára a Mi-24-es harci helikopterek is visszaérkeznek a javításból, így teljes lesz a flotta – tette hozzá.

Síita félhold

Kína és az EU támogatják az iráni atomalkut

Wang Ji, kínai külügyminiszter és Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője megerősítették, hogy továbbra is támogatják a közös átfogó cselekvési tervet (JCPOA).

2018 májusában mondta fel Donald Trump azt a többhatalmi szerződést, mely az iráni nukleáris program megfékezésére, valamint a síita állam és a nagyhatalmak, főként a nyugati országok viszonyának rendezésére jött létre.

Mogherini kifejtette, a megállapodás az ENSZ által lett érvényesítve, így minden félnek be kell azt tartani. Kína, az EU és más partnerek is  az atomalku megmentésén dolgoznak. (angol, Mehr News, 06.01.)

„Az atomalku nem áldozható fel” – jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, utalva ezzel az Egyesült Államok protekcionista politikájára, amely kizárólag Trump saját, belpolitikai érdekeit szolgálja.

Juncker kifejtette, a Trump-adminisztráció hátrányba fog kerülni világpolitikai szinten, mely veszélybe sodorhatja a globális biztonságot és a békefolyamatokat is, ezért felszólította az Európai Unió tagállamait, hogy álljanak ki az iráni atomalku mellett. Hozzátette, az Unió nem kíván kereskedelmi háborút folytatni Amerikával szemben, de rabszolgája sem akar lenni. (angol, Mehr News, 06.02.)

Elnöki találkozó

Hasszán Roháni, iráni és Hszi Csin-ping, kínai elnök találkozott egymással Qingdaóban. A két vezető a Shanghaji Együttműködési Szervezet tagjainak éves találkozója keretén belül folytatott tárgyalásokat. Teherán és Peking a kétoldalú együttműködés érdekében olyan pontokat tárgyalt meg, mely mind a két államot stratégiailag érinti. A legnagyobb hangsúly az iráni atomalkura helyeződött, mert az Egyesült Államok kilépésével új gazdasági és politikai kérdéseket vetett fel. Kína mint az atomalku egyik aláírója, annak megtartása mellett érvelt, valamint kifejezte, a továbbiakban is támogatja Iránt. A találkozót követően Roháni elnök a mongol Kathalmagiin Battuga elnökkel és az indiai Narendra Modi miszterelnökkel is tárgyalt. (angol, Mehr News, 06.10.)

Terrorellenes találkozó Bagdadban

Oroszország, Irán, Szíria és Irak katonai képviselői találkoztak az iraki fővárosban. Az esemény egy négyoldalú együttműködés kialakításának a kezdete, amely kooperáció a térség terrorszervezeteinek, főként az Iszlám Államnak a megfékezését tűzte zászlajára.

Az négy ország képviselői előrevetítették egy közös biztonsági együttműködés létrehozását, valamint a terrorszervezetekről szóló információszerzés összehangolásáról is döntöttek. Utóbbi már 2015-ben kezdetét vette egy Bagdad-központú információszerző központ létesítésével; szintén egy Moszkva–Teherán–Damaszkusz–Bagdad együttműködés keretén belül.

Othman al-Ghanim, iraki vezérkari főnök kiemelte és megköszönte a négy állam erőfeszítéseit, melyet a terrorizmussal szemben hoztak. (angol, Fars News, 06.14.)

Szíriai konfliktus

Folytatódik az orosz csapatkivonás Szíriából

Június végén 13 harci repülőgépet, 14 helikoptert, és 1140 katonát vont ki Oroszország Szíriából. Az orosz csapatok hazatérését még 2017 decemberében a szíriai Hmejmímben lévő orosz légitámaszponton tett látogatásakor jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök. (angol, Reuters, 06.28.)

A szíriai konfliktus nemcsak a terrorizmusról szól

Ali Shamkhani, Irán Legfelsőbb Biztonsági Tanácsának a vezetője szerint a nyugati beavatkozás a szíriai konfliktusban nem kizárólag a terrorizmus felszámolására irányul, egy erős Szíria nem tudja úgy kiszolgálni a nagyhatalmi érdekeket, mint a jelenlegi instabilitás. Irán ezért továbbra is támogatja a szíriai nemzeti és biztonsági érdekeket, annak ellenére, hogy Teherán befolyása mérsékelt a térségben, viszont ez a jelenlét és rakétaprogram vezetett ahhoz, hogy Amerika kilépett az atomalkuból – fejtette ki Shamkhani. (angol, Mehr News, 06.02.)

Törökország

Az amerikai és a török elnök megegyezett a kapcsolatok javításáról

A június 24-i elnök- és parlamenti választás győztesének, Recep Tayyip Erdogan török elnöknek gratulált Donald Trump, amerikai elnök. Mindketten támogatják a kétoldalú védelmi és biztonsági kapcsolatok javítását. Egyetértettek a terrorizmus elleni harcban való közös együttműködésről, és a manbídzsi nézeteltérések közös megoldásában is.

Törökország a szíriai kurdok milíciáját, a Népvédelmi Egységeket (YPG) terrorszervezetnek tartja, viszont az Egyesült Államok támogatta őket. Manbídzsnál jelentős kurd erők állomásoztak amerikai segítséggel egészen addig, míg végül Törökországnak sikerült megállapodni az Egyesült Államokkal abban, hogy amerikai nyomásra a kurdok kivonják erőiket Manbídzsból, és a biztonságot török és amerikai csapatok fogják fenntartani. A két elnök személyesen a július 11-12-i NATO-csúcson fog találkozni. A két fél viszonyában továbbra is problémát jelent, hogy Törökország a NATO tagjaként orosz Sz-400-as légvédelmi rakétarendszert készül beszerezni. (angol, Reuters, 06.26.)

Perzsa-öböl

Donald Trump Szaúd-Arábiától az olajtermelés növelését kéri

Június 22-én a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és a számos OPEC-en kívüli olajtermelő ország, mint például Oroszország, napi 1 millió hordós termelésnövelésben állapodott meg. A kínálat bár emelkedik, de az olajárak továbbra is stabilak, sőt, emelkedtek is. Ezen ok miatt június 28-án az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump arra ösztönözte Szalmán bin Abdel-Azíz szaúdi királyt, hogy Szaúd-Arábia növelje az olajtermelését 2 millió hordóval.

Ali Hámenei, Irán legfelsőbb vezetője szerint Trump Irán térségbeli riválisa, vagyis Szaúd-Arábia által az OPEC-et kívánja befolyásolni, valamint gazdasági nyomásgyakorlással az irániak és az iráni kormány közé igyekszik éket verni. Iránt rendkívül kedvezőtlenül érintené az olaj árának csökkenése miatt bekövetkező bevételkiesés. Az iráni riál idén jelentősen gyengült, az árak pedig emelkednek, a romló gazdasági helyzet miatt Teheránban június 25-én hatalmas tüntetés volt. (angol, BBC, 06.30.)

Rakétatámadás Hudaydah ellen

Bahrám Kásszemi, az iráni külügyminisztérium szóvívője elítélte az emirátusok Hudaydah elleni légi támadását, mely teljes humanitárius katasztrófához vezethet a térségben.

Jemen Vörös-tengeri kikötője elleni támadás az eddigi legtöbb áldozatot követelő akció azóta, hogy Szaud-Arábia és szövetségesei megtámadták Jement. ENSZ jelentések szerint a támadás 250 ezer ember életét követelheti, hiszen a kikötő összeomlásával a lakosság helyzete az eddiginél is nagyobb válságba kerülhet.

Az támadás a szaúdi erők hathatós támogatásával lett végrehajtva. (angol, Farsnews, 06.15.)

Palesztin-izraeli konfliktus

William herceg Izraelben – elsőként a brit királyi családból

William herceg látogatása azért számít mérföldkőnek, mert ő az első a brit királyi családból, aki Izraelbe látogatott az ország 1948-as megalakulása óta. Habár a herceg megnyilvánulásainak nincs politikai relevanciája, azok szimbolikus jelentése miatt mégis nagy sajtóérdeklődés kísérte látogatását. Izraeli oldalról kritikák érték amiatt, hogy Nir Barkat-al, Jeruzsálem polgármesterével csupán a városon kívül, a brit nagykövet rezidenciáján, Ramat Ganban lett volna hajlandó találkozni. Ez a döntés valószínűleg a város kényes státusza, illetve az Egyesült Államok nagykövetségének áthelyezése miatt születhetett, amely még jobban kiélezte a város megosztottságával kapcsolatos feszültségeket.

A Palesztin Nemzeti Hatóság elnökével, Mahmúd Abásszal folytatott beszélgetése alatt pedig a „két állam” szoros együttműködése kapcsán fejezte ki örömét. Ez a mondat önmagában diplomáciai konfliktushoz vezethetett volna, azonban az izraeli külügyminisztérium nem kommentálta az esetet. A brit külügyminisztérium azonban közleményt adott ki, amelyben közvetetten utalt rá, hogy az Egyesült Királyság nem ismeri el Palesztinát független államként, azonban továbbra is támogatja a függetlenedés útján, amelyet kizárólag a békefolyamat eredményeként érhet el. (angol, The Times of Israel, 06.27.)

Új napelemfarm javíthat a Gázai övezet áramellátásán

Az Izraelben elfogadott terv szerint a Gázai övezet északi határánál lévő Erez határátkelő környékén jönne létre a magánfinanszírozásból megvalósuló projekt.  A beruházásra azért van szükség, mert a Gázai-övezet egyetlen erőműve idén leállt, a Sínai-félszigeten pedig az Iszlám Állam megrongálta a vezetékeket. Így az övezetbe csupán Izraelen keresztül érkezik áram, amely a jelenlegi mennyiség (120 megawatt) mellett megközelítőleg napi négy órát tudja biztosítani az övezet áramellátását. Ennek megduplázásához azonban a jelenlegi legnagyobb izraeli napelemfarm tizenötszörösét kellene megépíteni. (angol, The Times of Israel, 06.26.)

Súlyos pénzügyi gondokkal küzd az ENSZ palesztinokat segélyező ügynöksége (UNRWA)

Az UNRWA egy New York-i donorkonferencián igyekszik összegyűjteni 250 millió dollárt, amelynek hiányában a sürgősségi ellátások is leállhatnak heteken belül. A pénzügyi hiány legfőbb oka, hogy az Egyesült Államok idén januárban drasztikusan csökkentette a szervezetnek nyújtott támogatását. A ENSZ is felszólította tagállamait, hogy járuljanak hozzá a szervezet működésének fennmaradásához. (angol, Al-Jazeera, 06.26.)

Észak-Afrika

Matteo Salvini Tripoliba látogatott

Június 25-én a Giuseppe Conte vezette új olasz kormány belügyminisztere, Matteo Salvini Tripoliba látogatott, ahol találkozott az Elnöki Tanács több tagjával. Salvini a Tanács elnökével, Fáíz Szarrádzzsal tartott közös sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy Olaszország  továbbra is támogatja az ENSZ által elismert Nemzeti Egység Kormányát (Government of National Accord), valamint hogy Róma fontos stratégia partnernek tekinti a Tripoliban székelő kormányt. A sajtótájékoztatón az olasz belügyminiszter kifejtette, hogy országa támogatja Líbia stabilizálásának az érdekében tett erőfeszítéseket. A találkozón a két politikus között lezajlott megbeszélés elsődleges témája a migráció kezelésével, valamint az embercsempész-hálózatok elleni fellépés területén kialakítandó együttműködés volt. Szarradzs miniszterelnökkel folytatott megbeszélést követően Matteo Salvini találkozott az ország miniszterelnök-helyettesével, Ahmed Maitíkkel is. A találkozón a líbiai miniszerelnök-helyettes kifejtette az olasz belügyminiszter számára, hogy kormánya nem fog hozzájárulni ahhoz, hogy menekültközpontokat hozzanak létre az észak-afrikai állam területén. (angol, Libya Herald, 06.25.)

Haftar újabb győzelme

Június 28-án Khalifa Haftar tábornok a Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNA) vezetője bejelentette a kelet-líbiai Derna városának a felszabadítást. Derna városa volt az utolsó jelentősebb kelet-líbiai város, amely mindeddig ellenállt a veterán tábornok csapatainak. A települést 2014 óta tartotta kezében a dzsihádista Dernai Mudzsahedin Szúra Tanács (DMSC), majd annak felbomlása után a Dernai Védelmi Erők. A Líbiai Nemzeti Hadseregnek a várossal szembeni offenzívái 2017 nyarától váltak egyre erőteljesebbé. Ennek eredményeként idén június 5-re a város területének 75%-a a Líbiai Nemzeti Hadsereg ellenőrzése alá került, majd az ezt követő hetekben a tábornok erőinek sikerült megtörnie a várost védő védelmi milíciák erejét. Haftar tábornok a Derna feletti győzelmet kihirdető beszédben azt is kifejtette, hogy a Líbiai Nemzeti Hadsereg folytatni fogja a harcot a líbiai kőolaj- és földgázlelőhelyek, és az ezeket kiszolgáló infrastruktúra védelmét biztosító Ibráhím Dzsadhrán vezette erőkkel szemben. (angol, Libya Herald. 06.29.)

Élesedő harc az olajért

Júniusban közepén újból kiújultak a harcok az ország keleti területein található olajterminálok birtoklásáért. A kelet-líbiai Rász Lánúf és Al-Szidra települések nagy jelentőséggel bírnak a líbiai olajexport tekintetében, ebből következően a két város birtoklása fontos lépés az ország olajbevételeinek a megszerzéséhez. A hónap közepén a Khalifa Haftar vezette Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNA) a városok megszerzésére irányuló újabb offenzíva megindítását jelentette be. Az LNA támadásának közvetlen előzménye az volt, hogy a líbiai olajlétesítmények őrzéséért felelős Íbráhím Dzsadhrán vezette milíciák  június elején kiszorították a Haftarhoz hű erőket. A harcok kiújulása óta több, a haderők helyzetével kapcsolatos ellentmondásos hír látott napvilágot. Míg ugyanis Haftar tábornok június 21-én a terület visszaszerzésére irányuló invázió győzelmét deklarálta, addig az LNA-val szembenálló erők folyamatosan tagadták a termináloknak a Haftar általi visszafoglalásáról szóló híreket. (angol, al-Jazeera, 06.21.)

A Közel-Kelet és Észak-Afrika hírösszefoglaló szerkesztőségi tagjai: Halasi Gábor (szerkesztő, Észak-Afrika), Shadeh Fadi (Levante), Lázin Áron és Vincze Patrik (Síita félhold, szíriai konfliktus), Vincze Patrik (Törökország).

A 48 éves Demetrius Pitts a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) tájékoztatása szerint a clevelandi ünnepi felvonuláson, majd az esti tűzijáték idején is pokolgépes robbantásokat tervezett. Már hetekkel korábban feltérképezte azokat a helyszíneket, ahol robbanószerkezeteket akart elhelyezni. Erről nyíltan is beszélt ismerősei körében, így az FBI hamar lefülelte.: vasárnap tartóztatták le, amikor egy fedett ügynökkel találkozott.

Stephen Anthony, az FBI munkatársa több amerikai lapnak is elmondta: egyelőre nem világos, hogy Pitts milyen közel állt fenyegetéseinek valóra váltásához, vagyis a nyomozók még vizsgálják, hogy beszerzett-e pokolgépek házilagos készítéséhez szükséges anyagokat. “De nem várhattunk ölbe tett kézzel, amíg ez kiderül” – fogalmazott az FBI-ügynök, hozzátéve, hogy egyelőre úgy tudni, a vádlott az Egyesült Államokban radikalizálódott, és nincs információ arról, hogy valaha is külföldre utazott volna.

Pittsre 2017 óta figyeltek a szövetségi nyomozók, miután az egyik közösségi portálon az Egyesült Államok elleni erőszakos akciókkal fenyegetődzött. Anthony, aki fedett ügynök, kapcsolatba lépett vele, és többször megvitatták, hogyan lehetne támadásokat végrehajtani az Egyesült Államokban. Anthony elmondta: Pitts többször is tanújelét adta az amerikai hadsereg iránti gyűlöletének. Az ügynök júniusban egy okostelefont adott Pittsnek, aki abban a hitben élt, hogy az al-Kaida egyik támogatójától kapta a készüléket. Így derült fény arra, hogy konkrétan hol és milyen akciókat akart volna végrehajtani. Videókat készített például szövetségi kormányzati épületekről és az amerikai haderőhöz tartozó parti őrség állomásairól, és ezeket a múlt héten az okostelefonon továbbította, azt gondolva, hogy ezek az al-Kaida embereihez jutnak el. Az FBI ekkor lépett közbe.

A WHIO helyi televízió tudósítása szerint Pitts korábban Daytonhoz, Cincinnatihoz és Ohio állam fővárosához, Columbushoz kötődött, csupán az idén májusban költözött Clevelandbe. Justin Herdman ohiói kerületi ügyész arról nyilatkozott a televíziónak, hogy Pitts a St. John katedrálist akarta “letörölni a térképről”, és olyan épületeket és emlékműveket akart megtámadni, amelyek “nemzetünk legfontosabb értékei közé tartoznak”.

A digitalizálás tendenciája folyamatosan nő – például az IoT-k használata – az olyan ipari szervezeteknél, mint például az erőműveknél, a különböző termékek gyártásával foglalkozó nagyvállalatoknál, vízkezelő központoknál, amelyek ipari vezérlőrendszereket használnak (ICS – Industrial Control Systems). Ez egy olyan tendencia, amely közismerten magas kiberveszélyekkel jár – a vállalatok 65 százaléka véli úgy, hogy nő a kiberbiztonsági kockázatok száma az IoT-k megjelenésével. Ugyanakkor A Kaspersky Lab több ellentmondást is talált – számos szervezet növeli ipari folyamataik hatékonyságát az új számítógépes technológiákkal, és fejlesztik informatikai hálózatuk biztonságát, ámde műveleti technológiáik (OT – Operatinonal Technology) védelméről nem gondoskodnak. Ez pedig lehetővé teszi az olyan alapszintű kibercsapdák támadását, mint például a zsarolóvírusok vagy a kártékony programok – állapította meg a Kaspersky Lab legfrissebb az ipari rendszereket vizsgáló elemzése.

Az ipari szervezetek válaszút előtt: a hatékonyság növelése a kiberbiztonsági aggályokkal szemben?
A negyedik ipari forradalom (Ipar 4.0) előretörésével egyidejűleg a kiberbiztonság elsőrendű fontosságúvá válik az ipari szervezetek számára világszerte, és egyúttal új kihívásokat is jelent. Az új kihívások között szerepel az informatika és a működési technológia (OT) konvergenciája, valamint az ipari vezérlési hálózatok elérhetősége külső szolgáltatók számára. Az IoT-k megjelenése hatékonyabbá teszi az ipari folyamatok működését, de egyúttal növeli a kockázatokat és a sérülékenységet – a cégek 77 százaléka tart olyan kiberbiztonsági támadástól, amely érinti ipari vezérlőrendszereiket. Ezek a tények fontos kérdéseket vetnek fel – mit kellene megváltoztatni a szervezetek kiberbiztonsági stratégiájában és védelmi készleteiben ahhoz, hogy hatékonyabban tudják biztonságban kritikus üzleti adataikat és technológiai folyamataikat?

A szervezetek, úgy tűnik, nem gondoskodnak mindenre kiterjedő számítógépes védelemről: annak ellenére, hogy megértik a digitalizálással járó kockázatokat, nem használnak megfelelő kiberbiztonsági gyakorlatokat a működési hálózatuk védelmére. Az ipari vállalatok fele azt állítja, hogy az elmúlt évben nem volt érintett kibertámadásban. Ugyanakkor az informatikai részlegen dolgozó kutatók felének megállapításai azt sugallják, hogy az informatikai vezetőknek esetleg nincs tudomása a saját ipari ellenőrzési rendszereikben bekövetkező eseményekről. Elképzelhető, hogy azért, mert nincs egységes metodika az adott szervezet teljes számítógépes biztonságára. Ennek lehet oka az informatikai és az operátori részlegek összehangoltságának hiánya és ezt mi sem mutatja jobban, hogy a cégek 48 százaléka elismerte, nincsenek olyan intézkedések, amelyek észlelhetik és megfigyelhetik az ipari vezérlő hálózatokat érintő kiberincidenseket.

Ezek a támadások katasztrofális következményekhez vezethetnek: a termékek- és szolgáltatások minőségének gyengülése, a bizalmas adatok elvesztése, a termelés csökkentése és/vagy megszűnése, ebből fakadóan az ügyfelek és partnerek bizalmának elvesztése, vagy akár környezeti károk okozása. A cégek húsz százaléka – amelyek legalább egy kiberincidenst elszenvedtek az elmúlt év során – számolt be pénzügyi veszteségeik emelkedéséről, amely ösztönözte őket a további kiberbiztonsági befektetésekre.

A munkavállalói hibák és következményeik
Annak ellenére, hogy az ágazat tudatosan elkötelezett az informatikai biztonságnak, mégis az ipari szervezetek OT rendszerei még mindig védtelenek a hagyományos és tömeges malware támadásokkal szemben. Habár nőtt az aggodalom a célzott támadásokat illetően, a vállalatok 64 százaléka tapasztalt legalább egy malware vagy zsarolóvírus támadást ICS rendszereik ellen az elmúlt évben. A cégek 30 százaléka volt érintett zsarolóvírus támadásban és 27 százalékának hálózatának feltörését munkavállalói hibák okozták. Az eredmények azonban azt mutatják, hogy az aggodalom nem egyezik a valósággal: 2017-ben a cégek 36 százalékát érte célzott támadás, míg ez 16 százalékra csökkent idén.

„Egy olyan iparágazatnál, amely egyre több digitális technológiát használ – mint például a felhőalapú szolgáltatások, vagy az IoT-k – a hatékonyság növelése érdekében, a kiberbiztonsági kihívások még fontosabbá válnak azért, hogy a kritikus rendszerek működőképességét és folyamatos működését fenntartsák. A jó hír, hogy egyre több fejlesztést tapasztalunk a kiberbiztonsági politikát illetően, köztük az ipari vezérlési hálózatok védelmére irányuló intézkedésekről. Ez jó irány, de a fejlesztéseknek folyamatosnak kell lenniük, hogy lépést tudjanak tartani a digitalizálás ütemével, valamint fejlődésével. Ennek érintenie kell a kiberincidensekre reagáló programok frissítését is azért, hogy észlelni lehessen a specifikus ICS támadásokat. Nem elhanyagolható szempont a megfelelő kiberbiztonsági szoftver használata, amely hatékonyan tud fellépni az ipari rendszereket érintő számítógépes kihívásokkal szemben” – mondta Georgij Sebuldajev, a Kaspersky Lab Ipari Kiberbiztonság részlegének termékmenedzsere.

„A belső támadások a legveszélyesebbek. Megfelelően védettek vagyunk minden külső kiberincidens ellen, de a belülről induló támadások ellen nem véd egy tűzfal sem. És a legrosszabb, hogy ez a veszély még csak nem is tudatos sokszor.” – magyarázta egy németországi vállalat menedzsere.

Új kihívások: IoT és felhőalapú szolgáltatások
Az IoT-k megjelenése és a felhőalapú szolgáltatások elterjedése új kihívásokat jelent az ipari vállalatoknak. A szervezetek 54 százalékának jelent megoldandó feladatot az IoT-k és az ipari rendszerek szisztémájának integrációja, valamint az ehhez kapcsolódó intézkedések végrehajtása.

Azzal, hogy a vállalatok egyre többet fektetnek az okos technológiákba, valamint az ipar 4.0 térnyerésével, az internetre kötött eszközök használata csak tovább nő. Például az ipari szervezetek 15 százaléka már felhőalapú szolgáltatást használ a SCADA ellenőrző rendszerekhez, további 25 százalék tervezi ezek bevezetését a következő 12 hónap során. A felhőalapú szolgáltatások használata a kritikus infrastruktúrák magas szintű kezeléséhez jelentős fejlődésnek számít.

Ezért kiemelten fontos, hogy a kiberbiztonsági intézkedések lépést tartsanak a technológiai fejlődés ütemével annak érdekében, hogy a fejlesztésekbe fektetett pénz megtérüljön. A vállalkozásoknak kiemelten kell kezelniük a kiberincidesenkre reagáló programokat azért, hogy elkerüljék a komoly működési-, pénzügyi- és reputációs károkat.

„Az informatikai- és a műveleti rendszerek egyre növekvő kapcsolódása új biztonsági kihívásokat vet fel és több előkészületet igényel a vezetőségektől, a mérnököktől és a számítógépes biztonsági csapatoktól. Szükség van a kiberfenyegetések ismeretére és feltérképzésére, megbízható védelmi eszközökre és tudatos alkalmazottakra. Az ipari rendszerek esetében jobb felkészültnek lenni, hiszen egy esetleges kibertámadás következményeinek enyhítése lényegesen gyorsabb és költséghatékonyabb lesz azok számára, akik a kritikus ipari rendszereknek megfelelő és személyre szabott kiberbiztonsági védelmet alakít ki” – mondta Andrej Szuvorov, a Kaspersky Lab Kritikus Infrastruktúra Védelem részlegének vezetője.

Az IoT
A dolgok internete lényegében olyan különböző, egyértelműen azonosítható elektronikai eszközöket jelent, amelyek képesek felismerni valamilyen lényegi információt, és azt egy internet alapú hálózaton egy másik eszközzel kommunikálni.

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának közleménye szerint a közvetlen uniós finanszírozású programban ezerkétszáz önkéntes vett részt.

A résztvevők rendkívüli eseményeket szimulálva gyakorolhatták, hogy egy nemzetközi repülőtéren milyen intézkedésekre van szükség: az utasokat hogyan lehet a lehető legrövidebb időn belül biztonságba helyezni, a veszélyhelyzetet elhárítani, a sérülteket minél előbb orvosi ellátáshoz juttatni, majd a működést helyreállítani.

Azt írták: a projekt során olyan előrejelző és értékelő rendszert fejlesztenek ki, amellyel a “kritikus infrastruktúrák” védelmi szintjét valós időben képesek mérni és értékelni. A repülőtér esetében azt vizsgálják, hogyan javítja a védelmi képességet az, ha “smart” rendszerek, kamerák és egy applikáció segítségével a kijelölt menekülési útvonalak helyett az adott veszélyhelyzetre reagálva, interaktív módon menekítik ki az okosalkalmazást használó utasokat, a lehető legbiztonságosabb útvonalat választva – olvasható a rendőrségi közleményben.

Június 17-én a macedón és görög miniszterelnökök, Zoran Zaev és Alexis Ciprasz, valamint külügyminisztereik, Nikola Dimitrov és Nikos Kotzias aláírták a több mint két és fél évtizede húzódó görög–macedón névvita lezárásáról szóló egyezményt. Ennek értelmében Görögország és Macedónia megállapodott, hogy Macedóniát ezentúl Észak-Macedóniának hívják. Az eseményen a miniszterelnökök és külügyminiszterek mellett részt vett az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini, Johannes Hahn, európai uniós bővítési biztos, illetve Matthew Nimetz, ENSZ-megbízott, aki 1999 óta koordinálja a névvitát. A megállapodást a macedón parlament már ratifikálta, de a görög parlamentnek ratifikálnia kell még, és Macedóniában népszavazást is tartanak a kérdésről ősszel.

A névvita előzményei és körülményei

A 90-es évek óta fennálló görög–macedón névvita gyökerei az ókorig visszavezethetőek, mindkét nép hivatkozik a makedónokkal való rokonságra; a görög álláspont szerint a makedónok is görögök voltak, míg a macedónok a makedón-macedón kontinuitást vallják. A földrajzi Makedónia három részből áll; megkülönböztetünk vardari, pirini és égei egységeket; a történelem során állt bolgár, bizánci és szerb uralom alatt is a Balkán török megszállásáig, majd az említett területeket osztották fel az 1912-13-as Balkán-háborúk alatt. Így került a vardari rész Szerbia (ez feleltethető meg a mai Macedóniának), a pirini rész Bulgária és az égei rész Görögország kezére. 1991-es függetlenedéséig Macedónia a két jugoszláv állam részét képezte; 1945-től a második délszláv állam tagköztársasága.

A macedónok nemzeti ébredése a térség többi népéhez képest későn, a 19. század utolsó évtizedeiben kezdődött meg, amikor Macedónia már a szerb, a bolgár és a görög nacionalizmusoknak is célpontja volt. Már ekkor megjelent az identitás azon eleme, hogy Nagy Sándor is szláv volt, és a macedónok az ő leszármazottai. A macedón nemzeti önállóság elnyerése és az identitás megszilárdítása azonban a második délszláv államhoz köthető: a kiegyensúlyozási politika részeként, a kis nemzetek megerősítésének szellemében az identitás alapjait képező nyelv és vallás tekintetében is előrelépés történt. A macedón nyelvet az irodalmi nyelv kodifikálásával elkülönítették a bolgár és a szerb nyelvektől, a macedón ortodox egyházat pedig leválasztották a szerb egyházról, illetve 1967-ben autokefál státuszt is kapott. Előbbit a bolgárok nem ismerik el; a macedón nyelvet a bolgár egyik dialektusának tartják, míg az egyház autokefál jellegét a szerb testvéregyház nem fogadja el. A legnagyobb szembenállása a macedónoknak azonban a görögökkel van, akik egyenesen az állam nevét utasítják el, hiszen területi követeléseket látnak mögötte.

Görögország álláspontja

Görögország a macedónok 1991-es függetlenedése óta nem ismeri el a Macedón Köztársaság államnevet. Egyrészt elutasítja a makedón-macedón kontinuitásra történő nemzetépítést, másrészt saját, észak-görögországi Makedónia (égei makedón rész) nevű tartományukra hivatkozva állítja, ezt a nevet csak a görögök használhatják, és a macedón lépéseket a belügyekbe való beavatkozásnak tekinti. Amellett, hogy macedón területi követelésektől félnek a görögök, Macedónia államnévvel a görög Makedónia tartományban élő szlávok identitásának erősítésével vádolják a macedónokat, melynek a vége – a görög retorika alapján – akár autonómia-követelés is lehet.

Görögország a kezdetektől fogva több komoly diplomáciai sikert is elért a görög–macedón névvita tekintetében. Már 1991-ben, a Badinter-bizottság jelentésében megjelent, hogy csak olyan jugoszláv utódállam függetlenségét ismeri el a nemzetközi közösség, amelynek nincs területi követelése más állam felé. 1993-ban az ENSZ Közgyűlésének határozata nyomán Macedónia, Volt Jugoszláv Köztársaság (the Former Yugoslav Republc of Macedonia, FYROM) néven lett Macedónia ENSZ-tag, a továbbiakban a NATO és az EU is ezt a megnevezést követte. 1995-ben létrejött a két ország kapcsolatainak rendezésére az úgynevezett Ideiglenes Megállapodás (Interim agreement), melyben mindkét állam tett engedményeket: Macedónia vállalta, hogy nem csak Görögország felé, de más állam irányába sem támaszt területi követeléseket, Görögország pedig ígéretet tett, hogy nem fogja akadályozni Macedónia euroatlanti integrációját, illetve elismerte a FYROM államnevet; a névvita további rendezését azonban későbbre halasztották. Ám a tárgyalások befagytak, az Ideiglenes Megállapodás így elkezdett de facto végleges megállapodásként funkcionálni.

Új államnévvel úton az Európai Unióba?

Habár Görögország az Ideiglenes Megállapodásban megerősítette, hogy nem akadályozza Macedónia euroatlanti integrációját, a valóságban más magatartást tanúsított. Macedónia elsőként írta alá 2001-ben a nyugat-balkáni országok közül a stabilizációs és társulási megállapodást az Európai Unióval, a csatlakozási tárgyalásokat mégsem tudták megnyitni a folyamatos görög vétó miatt. Hasonló helyzet állt elő a NATO tekintetében is, a szervezet a 2008-as bukaresti csúcson fogalmazta meg először Macedónia esetleges meghívását a közösségbe, melyet Görögország azonnal vétózott a névvitára hivatkozva; kijelentette, hogy először azt kell megoldani.

A kapcsolatokat továbbá nehezítette a macedón belpolitikában jelenlévő, kifejezetten a 2008-as ún. Antikvizacija kampánnyal induló és a Szkopje 2014 programban kiteljesedő nacionalista retorika. A jobboldali, nacionalista kormánynak (VRMO-DPMNE, Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja) a célja ezzel egyrészt a macedón identitás erősítése volt, másrészt az ország problémáiról a presztizsberuházásokkal próbálták elterelni a figyelmet. Az ókori makedónokkal való közösség hangsúlyozása, és makedón történelmi alakok átvétele (Nagy Sándor és apja, II. Fülöp) csak mélyítették a görögökkel való ellentétet. Változást elsőként a 2017-es kormányváltás hozott, a hatalomra került szociáldemokrata kormány (SDSM, Macedóniai Szociáldemokrata Unió) kompromisszumkészsége a görögök felé már a kezdetekben megmutatkozott, mikor bejelentették, hogy leállítják a Szkopje 2014 programot. A nyitás már 2018 februárjában látható volt, amikor a Nagy Sándor repülőteret átnevezték Szkopje nemzetközi repülőtérre, illetve a Nagy Sándor autópálya új neve Barátság (Prijateljsko) autóút lett.

Macedónia euroatlanti integrációja az új névvel azonban most új lendületet vehet. A 2018 februárjában megjelent európai uniós Nyugat-Balkán stratégia Macedóniát akkor az élenjáró Szerbia és Montenegró mögé sorolta; a megállapodás aláírása után Federica Mogherini biztatóan nyilatkozott: „(…) ma véget ért egy időszak, de ezzel együtt egy új utazás kezdődik, mely Szkopjét az európai integráció felé vezeti.”

Ellenérzések mindkét oldalon

A megállapodást a macedón parlament június 20-án ratifikálta; a 120 fős parlamentből mind a 69 jelenlévő képviselő elfogadta az egyezményt, míg az ellenzéki képviselők távolmaradásukkal fejezték ki egyet nem értésüket. A megállapodás értelmében Macedóniának több mint 150 változtatást kell tenni az alkotmányában, mielőtt az a görög parlament elé kerülhet ratifikálásra. A szociáldemokrata macedón miniszterelnöknek, Zoran Zaevnek és kormányának a legnagyobb kihívást a nacionalista ­– a korábbi kormányokat adó pártból jövő –, VMRO-tag köztársasági elnök, Gjorge Ivanov jelenti, aki nem írta alá a parlament által elfogadott megállapodást. Ivanovnak egyszer lehetősége van az egyezmény vétózására, ám ha azt másodszor is abszolút többséggel megszavazza a parlament, kénytelen lesz elfogadni. Zaev tervei szerint legkésőbb ősszel fogják megtartani az egyezményről szóló népszavazást.

A görög oldalon sem fogadták egyhangú támogatottsággal az egyezmény megkötését. Ciprasz ellen bizalmatlansági indítványt nyújtott be az Új Demokrácia, a legnagyobb ellenzéki párt, mely ugyan nem volt sikeres, ám a miniszterelnöknek így is kihívást fog jelenti a parlamentben a megállapodás ratifikációja. Nemcsak a parlamentben emelték fel a szavukat az egyezmény ellen, hanem tüntetések is kezdődtek Görögországban; „kapitulációnak és árulásnak” bélyegezve a megegyezés aláírását.

A görög–macedón konfliktus két és fél évtizede során több alternatív macedón államnév is felmerült. Ilyenek voltak a már 1995-ös Pinheiro-javaslatban szereplő Új-Macedónia és Felső-Macedónia, melyeket akkor a görög fél utasított el. A vétó mögött olyan megfontolás állt, hogy a földrajzi előtaggal ellátott javaslatok mögött Görögország Makedónia nevű tartományának veszélyeztetését látja. Így az Észak-Macedónia vagy Felső-Macedónia is sikertelen volt sokáig. Később a görögök által javasolt Szkopijanija, Szkopjei Köztársaság vagy Várdári Köztársaság alternatívákat a macedónok nem fogadták el, mert a Macedónia szó nem szerepelt bennük valamilyen formában. 2006-ban már majdnem megegyeztek a Matthew Nimetz által javasolt Macedón Köztársaság (Szkopje) névben a felek, ám végül a macedónok elutasították. 2006 és 2008 között újabb alternatívák jöttek: Alkotmányos Macedón Köztársaság, Felső-Macedón Köztársaság, Demokratikus Macedón Köztársaság, Független Macedón Köztársaság és Új Macedón Köztársaság. Ezek azonban már nem tekinthetők komoly javaslatoknak, Macedónia csak multilaterális szinten használta volt, bilaterális szinten maradt volna az ország alkotmányos neve.

A támadások ellenére mindkét oldal megerősítette, hogy nincs visszaút, az egyezmény ratifikációja meg fog történni. A több mint két és fél évtizedes konfliktus lezárásával Macedónia Észak-Macedóniaként (Severna Makedonija) vagy Észak-macedón Köztársaságként (Republika Severna Makedonija) jelenhet meg a nemzetközi közösség előtt, a továbbiakban nem kell alkalmazni a „FYROM” megnevezést. Az ország nyelvét a továbbiakban is macedónnak fogják hívni, az ország lakóira macedónokként vagy Észak-Macedónia állampolgáraiként hivatkozhatunk.

Hajdu Márton közölte: a héten számos, az elmúlt időszak viharos időjárása miatt elmaradt munkát is pótolnak. Emlékeztetett: június utolsó hetében a Dráva mentén, a Szigetközben és Szolnok térségében, a Balaton környéki településeken, valamint a Velencei-tó térségében, a főváros egyes kerületeiben és Békés megyében irtották, illetve irtották volna a vérszívókat, azonban a viharos, erős széllel járó időjárási front miatt a kezelések többségét el kellett halasztani.

A következő napokban elsősorban az elmaradt kezeléseket pótolják: Békés megyében, Budapesten, a Balaton körüli településeken, a Dráva mentén és a Szigetközben, valamint Mohács térségében terveznek további gyérítést – mondta.

Hangsúlyozta, hogy a szúnyogirtáshoz használt vegyszerek alkalmazását a közegészségügyi hatóság jóváhagyta, a hatóanyagot engedélyezte az Európai Unió. Ugyanakkor szakértők ellenőrzik a gyérítés hatékonyságát, ahol pedig a permetezés nem volt eredményes, ott a kivitelezők megismétlik az eljárást.

Arról is szólt: a katasztrofavedelem.hu weboldalon elérhető a szúnyoggyérítés heti programja. Az önkormányzatok a központi program mellett saját költségvetésük terhére önállóan is végezhetnek szúnyoggyérítést – közölte a szóvivő.

A minap csillagmotor dübörgésére figyelhettek fel a Velencei-tó környékén járók, majd rövidesen felbukkant a hang gazdája is. Az alkonyati órákban egy An-2-es fordulózott a dombok felett. A mezőgazdasági repülés talán legismertebb, legmegbízhatóbb kukacbombázója ezúttal „légi célpontok” ellen dolgozott – szúnyogirtást végzett.   

Valaha mindennapos látvány volt Magyarországon a földek felett dolgozó mezőgazdasági An-2-es.

Az Ancsa orrában ezer lóerős, kilenchengeres AS-62-es csillagmotor dübörög.

A HA-MAY oldalát az alkonyati napfény súrolja. 

A vegyszer a szárny alá függesztett szórócső hat szórófején keresztül áramlik a szabadba, remélhetőleg a szúnyogok legnagyobb bánatára. A futóművek között a szivattyút forgató szélkerék pörög.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A harmincas éveikben járó gyanúsítottak az iráni rendszer legfőbb külső ellenzékének számító Népi Mudzsahedek találkozóján készültek rajtaütni a Párizshoz közeli Villepinte településen – jelentette a helyi sajtó.

A tájékoztatás szerint szombati őrizetbe vételük során a pár autójában körülbelül fél kiló TATP (triaceton-triperoxid) robbanóanyagot és egy gyújtószerkezetet is találtak. A biztonsági körökben a “Sátán anyjaként” is nevezett TATP alapvető háztartási anyagokból előállítható, ezt használták a 2016-os brüsszeli támadások során is.

A házaspár tagjait terrorista gyilkosság kísérlete, terrortámadás előkészítése miatt előzetes letartóztatásba helyezték.

A vádhatóság arról számolt be, hogy másokat is őrizetbe vettek az üggyel kapcsolatban: egy feltételezett bűntársat Franciaországban, illetve egy iráni diplomatát Németországban. Belgiumban öt helyszínen is házkutatást tartottak a hétvégén, de azt egyelőre nem közölték az illetékes szervek, hogy milyen eredménnyel.

Egyelőre semmi nem utal arra, hogy az Antwerpentől nem messze élő, iráni származású belga házaspár Belgiumra is közvetlen fenyegetést jelentett volna – közölte a szövetségi ügyészség.