Biztonságpolitika

Az orosz külügyi és védelmi tárca közös tájékoztatót tartott a szíriai vegyifegyver-incidensekről, amelyeknek csak egy része volt a sajtó számára is nyilvános.

Zaharova felhívta a figyelmet arra, hogy a terroristák által vegyi fegyverek előállítására használt berendezést egyfelől házilag barkácsolták össze, másfelől viszont az olyan profi elemeket is tartalmazott, amelyeket nyugat-európai országokban gyártottak. Mint mondta, az ezzel kapcsolatos konkrét bizonyítékokat Moszkva igény esetén a diplomaták rendelkezésére fogja bocsátani, beleértve azokat is, amelyek az eszközök Nyugat-Európából Szíriába kerülésével kapcsolatosak.

A tájékoztatón Igor Kirillov vezérőrnagy, az orosz sugárzás-, vegy- és biológiai védelmi egységek parancsnoka azt mondta, hogy a Dúmában április 17-én felfedezett, aláaknázott vegyi laboratóriumban és vegyi raktárban talált berendezés egyes elemei, valamint egyes hatóanyagok az Európai Unió országaiban és “Észak-Amerikában” készültek.

A tábornok hangsúlyozta: az a tény, hogy a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) szakértői nem vizsgálódnak az állítólagos támadások helyszínén, odautazás nélkül gyűjtenek, elemzenek és használnak fel dokumentumokat, szöges ellentétben áll a vegyifegyver-tilalmi egyezménnyel.

Kirillov azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és Franciaországot, hogy konfrontációra törekedve, vegyi támadások szimulálásával félre akarja vezetni a nemzetközi közvéleményt és át akarja politizálni az OPCW-t.

Kirillov kifejezte aggodalmát amiatt, hogy a Dúmánál állítólag április 7-én történt vegyi támadásra vonatkozó, hamarosan nyilvánosságra hozandó OPCW-jelentés ismét a Fehérsisakosok elnevezésű – nyugati támogatásban részesülő – szíriai szervezet álbizonyítékain alapul majd, csakúgy mint a Nyugat által levont következtetések a tavalyi Hán Sejkún-i incidens esetén.

A tábornok felhívta a figyelmet arra, hogy Hán Sejkúnban, ahol tavaly a damaszkuszi kormánynak tulajdonított – és robotrepülőgépekkel végrehajtott amerikai csapást kiváltó – vegyifegyver-támadás történt, még a lehetséges helyszíni vizsgálat előtt lebetonozták azt a helyet, ahol a vegyi szerkezet felrobbant. Kirillov megismételte az orosz részről korábban is hangoztatott érvelést, miszerint Hán Sejkúnban a talajon elhelyezett robbanószerkezet, nem pedig légibomba robbant, ahogy azt civil szervezetek és rájuk hivatkozó nyugati kormányok állítják.

A vezérőrnagy azzal vádolta meg az OPCW-t, hogy nem hajlandó megvizsgálni a Damaszkusszal szemben harcoló erők által hátrahagyott vegyi raktárakat a szíriai kormányerők által felszabadított területeken, holott ezekben negyven tonna mérgező anyagot találtak.

“Az FBI tanult a hibáiból, többé nem követi el ezeket” – fogalmazott. A bizottság az igazságügyi minisztérium múlt csütörtökön nyilvánosságra hozott belső jelentését, az ebből az FBI berkein belül levont következtetéseket vitatta meg. A jelentés a tárca belső vizsgálatának megállapításait tartalmazta arról, hogy az FBI és korábbi vezetője, James Comey követett-e el hibákat a Clinton-levelezés vizsgálatakor.

Wray a szenátusi meghallgatáson kérdésekre válaszolva hangsúlyozta: az FBI elfogadja az igazságügyi tárca jelentését, és bizonyos változtatásokat máris bevezetett. Köztük például azt, hogy az eddiginél sokkal szigorúbban kell kezelni a különlegesen érzékeny nyomozások ügyeit, szabályozás készül a sajtóval történő kapcsolattartásra, és elrendelték a munkatársaknak, hogy a politikai elfogultságnak még a látszatát is kötelezően el kell kerülniük. “Tanulni fogunk a jelentésből, és ennek eredményeként jobbak leszünk” – fogalmazott Wray.

Az FBI igazgatója egyébként már a jelentés nyilvánosságra hozatalakor jelezte: “csalódott”, hogy mindez előfordulhatott az FBI-nál.

A tárca jelentése szerint Comey, a tavaly menesztett FBI-igazgató hibázott, amikor a Clinton korábbi elektronikus levelezése ügyében folytatott nyomozásról a nyilvánosság előtt beszélt. Az FBI nyomozása annak feltárására irányult, hogy vajon a Clinton magánszerverén bonyolított levelezés nyomán kerülhettek-e titkosított információk illetéktelen kezekbe. A 2016-os elnökválasztási kampány hajrájában Comey nyilvánosan bejelentette, hogy újraindítják a nyomozást, mert új tényekre bukkantak. Ezzel – bár a jelentés szerint Comey lépéseit nem motiválták politikai okok – a volt FBI-igazgató megsértette az FBI szabályzatát.

A jelentésből a többi között kiderült az is, hogy a Szövetségi Nyomozó Iroda munkatársai belső levelezésükben arról értekeztek, hogy “Donald Trumpból soha nem lesz elnök”, mert “meg fogjuk állítani”.

A szenátusi meghallgatáson a törvényhozók vitába keveredtek egymással a jelentés tartalmát illetően. Chuck Grassley, a bizottság republikánus elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelentés olyan személyiségek Trump-ellenes sms-üzeneteit is felsorolta, akik a Trump-kampány és orosz tisztségviselők esetleges összejátszását vizsgáló Mueller-féle különleges bizottság munkájában is szerepet vállalnak. Dianne Feinstein, demokrata párti szenátor viszont vitatta a jelentésnek azt a megállapítását, amely szerint Comey kampányban történt megnyilvánulásai nem voltak politikailag motiváltak. A kaliforniai szenátor úgy vélte: Comey megszólalása a választás előtti napokban egyértelműen Trump esélyeit javította, és hozzájárult Clinton vereségéhez.

Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, az MNB Értéktár Programjának vezetője a pénteki megnyitón felidézte, hogy program egyik első vásárlása volt a Péterváry-gyűjtemény, amelyet Egerben helyeztek tartós letétbe 2015-ben.

A műkincs-visszavásárlási programmal a külföldre vagy külföldi tulajdonba került, jelentős művészeti és kulturális értéket képviselő műkincsek minél nagyobb hányadának visszaszerzését célozzuk – hangsúlyozta az alelnök, aki kiemelte: nemcsak a külföldön fellelhető értékek hazahozatalára koncentrál az Értéktár Program, de arra is figyelnek, hogy a Magyarországon szétszóródott gyűjteményeket összegyűjtsék és egyben tartsák.

A csaknem háromszáz darabból, zömében kora újkori és újkori fegyverekből álló gyűjtemény nemzetközi viszonylatban is jelentősnek mondható, a Péterváry-hagyatékot 59 millió forintért vásárolták meg – közölte korábban az MNB.

A múzeum pénteki közlése szerint a gyűjtemény időben és térben is széles skálán mozog: a középkortól az első világháborúban használt fegyverekig, Európától Afrikán át Ázsiáig kalandozhat a látogató. A kollekció gerincét adó török kori és az ezzel párhuzamba állítható magyar fegyverek mellett a kiállítás igyekszik a harcászat átalakulásának lépéseit, a lőpor forradalmi hatását is áttekinteni. Interaktív felületeken, filmek, fotók, tapintható tárgyak, játékok révén segít megértetni a fegyverek működését, hatásfokát, megcsodálni díszítéseiket – áll a közleményben.

Gerhard szerint a tárlat interaktív jellege miatt valóban közelebb kerülnek a látogatóhoz a kiállított tárgyak.

A fegyverkiállítást Tomka Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményi főigazgató-helyettese nyitotta meg. A tárlathoz társulóan bocsátotta ki hivatalosan a Magyar Nemzeti Bank a Magyar Várak emlékérme-sorozat részeként megjelent Egri Vár emlékérméket is. Az emlékérméket Horváthné Rudolf Teréz, a Magyar Pénzverő Zrt. vezérigazgatója mutatta be.

A megyei főügyészség azt közölte: a fuvarozócég sofőrjeként dolgozó vádlott 2017 októberében és novemberében négy helyszínen – Alsónyéken, Csikóstöttösön, Gödrén és Mindszentgodisán – 3500 szalmabálát gyújtott fel.

A tüzekben egy rakodógép is megsemmisült, az okozott kár meghaladta az ötvenmillió forintot – ismertette a vádhatóság.

A korábban részben ugyanilyen bűncselekmények miatt hosszabb szabadságvesztésre ítélt férfit tavaly novemberi elfogása után előzetes letartóztatásba helyezte a Pécsi Járásbíróság.

“A strasbourgi bíróság nem állapította meg az Emberi Jogok Európai Egyezményének bármilyen megsértését, ezért nyilvánvaló megalapozatlansága miatt elutasította a beadványt” – írták a végleges határozatot ismertető törvényszéki közleményben.

Breivik, aki azóta Fjotolf Hansenre változtatta a nevét, 2011 júliusában előbb Oslóban felrobbantott egy autóba rejtett pokolgépet, megölve nyolc embert, majd áthajózott Utoya szigetére, ahol hatvankilenc embert – zömmel tizenéveseket – agyonlőtt egy ifjúsági táborban. A férfi mindezért a Norvégiában kiszabható legszigorúbb büntetést kapta: 21 év börtönre ítélték. Ez ugyanakkor meghosszabbítható, ha úgy ítélik meg, hogy szabadlábra helyezése veszélyes lehet a társadalomra.

A norvég legfelsőbb bíróság tavaly elutasította Breivik panaszát, a férfi ezután fordult az EJEB-hez, mondván, hogy fogvatartási körülményei miatt sérültek az emberi jogai, mivel magánzárkában őrzik, és “állatias bánásmódban” van része. Ennek érzékeltetésére egyebek közt azt hozta fel, hogy gyakran hideg a kávéja.

A főügyész a norvégiai tárgyaláson rámutatott, hogy a felperes börtönkörülményei jobbak, mint sok más rabé: három cellát használhat, futópadot, szobabiciklit, tévét, számítógépes játékokat kapott, újságokat, magazinokat, könyveket olvashat.

Az EJEB-hez az Emberi Jogok Európai Egyezményének megsértésére hivatkozva lehet fordulni, ha a panaszos már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vett, s nem járt eredménnyel. A testület határozatai kötelezőek az Európa Tanács 47 tagországa számára.

A Vertoljoti Rossziinál történt nagyjavítás után, de nem a Volga Dnyepr jóvoltából érkezett ma haza a 701-es Mi-17-es. A gépet a kilencvenes évek fénykorát idéző, sejtelmes küllemű Il-76-os hozta Kecskemétre (direkt) Vnukovóból.

A RA-76846 érkezése a 30-as pályára.

Előbújik az utolsónak nagyjavított magyar közepes szállítóhelikopter az ikonikus Iljusin klasszik hátsójából.

Emberhajtású helikopter mozgásban a Limán.

Daruzásra várva.

Zord

A Vertoljoti Rossziinál történt nagyjavítás után, de nem a Volga Dnyepr jóvoltából érkezett ma haza a 701-es Mi-17-es. A gépet a kilencvenes évek fénykorát idéző, sejtelmes küllemű Il-76-os hozta Kecskemétre (direkt) Vnukovóból.

A RA-76846 érkezése a 30-as pályára.

Előbújik az utolsónak nagyjavított magyar közepes szállítóhelikopter az ikonikus Iljusin klasszik hátsójából.

Emberhajtású helikopter mozgásban a Limán.

Daruzásra várva.

Zord

Holger Münch a Rundfunk Berlin-Brandenburg regionális közszolgálati médiatársaság Inforadio nevű hírrádiójának elmondta, hogy a hatóságok által Szief Alláh H-ként azonosított férfi lakásában jelentős mennyiségű ricinusmagot találtak és eszközöket, amelyekkel a növénymagokból ki lehet vonni a biológiai fegyverek hagyományos hatóanyagként számon tartott fehérjét.

Azt egyelőre nem tudni, hogy a 29 éves férfi hol és mikor akart merényletet végrehajtani, de az biztosnak tűnik, hogy “biobomba-támadásra” készült, ami egyedülálló a terrorizmus németországi történetében – mondta a BKA elnöke.

Hozzátette, hogy a gyanúsított elfogása “jó példa” a biztonsági szervek országos és nemzetközi együttműködésére. A tunéziai férfira néhány hónapja figyeltek fel külföldről kapott információk révén, amelyek a többi között az Iszlám Állam nevű terrorszervezethez fűződő viszonyára vonatkoztak – ismertette Holger Münch.

A legszélesebb nyomozati jogkörű német rendőri szerv vezetője kiemelte, hogy változatlanul magas a terrortámadás veszélye Németországban. A 2015 novemberében Párizsban végrehajtott merényletsorozathoz hasonló nagyszabású, csoportos akciók valószínűsége ugyan csökken, de magányos merénylők terveivel számolni kell.

A többi között elmondta, hogy tovább emelkedik a terrorcselekmény elkövetésére hajlandó, közveszélyes személyek száma, jelenleg 770 ilyen embert tartanak nyilván.

Münch legutóbb május végén nyilatkozott erről, akkor azt mondta, hogy 760 személy szerepel a terrorveszélyt jelentő emberek nyilvántartásában.

Szief Alláh H-t június közepén helyezték előzetes letartóztatásba kölni otthonában a szövetségi legfőbb ügyészség utasítására. A háborús fegyverek ellenőrzéséről szóló törvény megsértésének alapos gyanúja és államellenes súlyos bűncselekmény előkészítésének úgynevezett kezdeti gyanúja miatt indítottak eljárást ellene. A Kölner Stadt-Anzeiger című lap értesülése szerint az Iszlám Állam szimpatizánsa, hazájában is radikális iszlamistaként tartották számon.

A palesztin rakéták közül három az övezeten belül csapódott be, hetet pedig a vaskupola légvédelmi rendszer semmisített meg.

Összesen tizenhárom alkalommal rendeltek el légiriadót a határ menti izraeli falvakban, a lakók a betonbunkerekben töltötték az éjszakát. A hatóságok úgy döntöttek, hogy a hadműveletek ellenére az iskolákban nem marad el a tanítás.

Szerdán a középiskolákban véget ér a tanév, s csak a bizonyítványosztásra mennek be a diákok, de az általános iskolásoknak még egy hétig tart a tanítás.

A katonai rádió reggeli műsora szerint az izraeli hadsereg a Hamász elleni légicsapásokkal azt bosszulja meg, hogy a palesztinok égő eleggyel ellátott papírsárkányaikkal lángba borítják a gázai határral szomszédos Izraeli területeket, a Hamász viszont a hadsereg támadásaira válaszol a határ menti izraeli települések rakétázásával.

A gyanúsítottak állítólag a haderőbe beépülő gülenista katonák, köztük tábornokok és főtisztek “tanítómestereiként” tevékenykedtek. Az érintettek kilétéről az Anadolu más információt nem közölt.

A keddi rendőrségi művelet központja a közép-törökországi Konya város és környéke volt, de razziák voltak további 30 tartományban is. Az elfogatóparancsokat a gülenista mozgalom korábban őrizetbe vett tagjainak vallomásai alapján adták ki.

A török vezetők az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatát teszik felelőssé a 2016-os hatalomátvételi kísérletért. A hivatalos álláspont szerint a terrorszervezetnek nyilvánított mozgalom tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az állami szférába és a haderőbe is.

Ankara a puccskísérlet után rendkívüli állapotot vezetett be, amelynek keretében a kormány számos törvényerejű rendeletet adott ki. Törökországban az elmúlt 22 hónap alatt legalább 111 ezer állami alkalmazottat menesztettek, 38 ezret függesztettek fel munkaköréből, több mint 159 ezer embert őrizetbe vettek, legalább 48 ezret pedig előzetes letartóztatásba is helyeztek azzal a gyanúval, hogy közük lehet a Gülen-hálózathoz és így az összeesküvéshez. Eddig a haderő legkevesebb 8570 tagját – köztük 150 tábornokot és több mint 4630 tisztet – menesztették állásából.

A rendszeres tisztogatások nem közvetlenül csak a katonai puccskísérlet résztvevőit sújtják, hanem a hálózat feltételezett tagjait és támogatóit is. Az Európai Unió számos vezető politikusa szerint a hatalomátvételi kísérletre adott török válasz túlzó, és az ország egyre inkább távolodik az európai értékektől.

A vádlottak – két férfi és egy nő – Dövényben, a kocsmában szórakoztak, és szóváltásba keveredtek egy férfivel. Mivel a kijelentéseit sértőnek találták, elhatározták, hogy megölik. Az autójukba késeket és bozótvágót készítettek be, a férfinek pedig felajánlották, hogy elviszik a szomszéd faluba, a rokonaihoz. Velük tartott a sértett élettársa is, aki nem akarta párját egyedül elengedni a vádlottakkal, ismerve erőszakos természetüket.

Út közben más irányba fordultak, amit a sértettek jeleztek is, de ekkor az egyik férfi késsel elvágta a sértett nyakát. Putnokon egy lakóház pincéjébe lerángatták az erősen vérző férfit és a halálra rémült nőt. Ott a két férfi késekkel és bozótvágóval testszerte brutálisan szurkálta és vagdosta áldozatát, a nő pedig mobiltelefonnal világított nekik. A sértett élettársát arra kényszerítették, hogy mindezt végignézze, közben pedig a combján őt is megszúrták, és megöléssel fenyegették.

Amikor a sértett meghalt, az egyik férfi felment a házba, felébresztette volt élettársát és kérte, segítsen eltüntetni a holttestet. A tetemet szőnyegbe csavarták, visszavitték Dövénybe és egy emésztőgödörbe dobták. Ezalatt Putnokon az egyik női vádlott elégette a ruhákat és az eszközöket.

A halálos áldozat élettársát hajnalig fogva tartották, majd azzal engedték el, hogy megölik, ha valakinek beszél a történtekről. A vádlottakat még aznap elfogták, majd előzetes letartóztatásba kerültek. Az ügyészség három vádlottra életfogytig tartó fegyház, a nyomok eltüntetésében közreműködő nőre pedig börtönbüntetés kiszabását indítványozta – közölte a főügyészség.

Mirkóczki Ádám, a testület elnöke a tanácskozás után újságíróknak elmondta: az OKF-nél indult vizsgálat még zajlik, de annyi tudható, hogy szenzitív adat nem került ki.

Vargha Tamás, a bizottság alelnöke közölte, hogy az ülésen a jövő évi költségvetésről is tárgyaltak. A kormánypárti politikus kiemelte, a “biztonságos Magyarország” költségvetésében a biztonság két fő pillérét jelentő – honvédelmi és terrorellenes – kiadások is jelentősen emelkednek.

Kifejtette, hogy a honvédelmi kiadások 86 milliárd forinttal emelkednek, s a tervek szerint ezek a kiadások 2024-re elérik a GDP két százalékát. Ugyanakkor megjegyezte, nemcsak a két százalék elérése fontos, hanem arra is figyelnek, hogy ez valódi képességnövekedést is jelentsen a honvédségnél.

A magyar útlevelek csalással történő megszerzésével kapcsolatban Mirkóczki közölte: jelen állás szerint Magyarország nem kerül ki abból a programból, amelynek keretében a magyar állampolgárok vízummentesen utazhatnak az Egyesült Államokba.

Szél Bernadett azt kifogásolta: az ülésen nem volt szó arról, hogy az egyre terhelőbb információkkal összefüggésbe hozható Kaspersky Lab cég vírusirtója van a parlamenti képviselők laptopján. Ezért kezdeményezte, hogy ezt az ügyet a következő ülésen tűzzék napirendre. Felhívta a figyelmet arra, hogy egyre több ország elutasítja a Kaspersky cég termékeit. Ebbe a sorba Magyarországnak is be kellene állnia, s a parlamenti képviselők laptopjáról is mielőbb el kellene távolítani a Kaspersky vírusirtó programját – vélekedett az ellenzéki politikus.

Korom úgy fogalmazott, hogy “missziós szerepvállalásunknak is köszönhető, hogy katonáink bármikor képesek hatékonyan együttműködni más szövetséges nemzetek katonáival”.

Emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi békefenntartás, a válságkezelés a Magyar Honvédség nemzeti feladata és legalább annyira fontos a nemzeti érdekek érvényesítése szempontjából, mint a hazai tevékenység. A NATO tagjaként hazánk egyre nagyobb szerepet vállal a különböző válsághelyzetek rendezésében, megoldásában, a konfliktus sújtotta térségek életének normalizálásában – tette hozzá.

Hangsúlyozta, a szövetségen belül Magyarország kiemelt helyet foglal el a nemzetközi missziós szerepvállalásban: a magyar katonák Afrikától Afganisztánig, a Balkántól Irakig teljesítenek szolgálatot.

Korom szerint az eddigi tapasztalatok a legmesszebbmenőkig igazolták az előzetes várakozásokat, a magyar katonák megállják a helyüket, elvégezték és elvégzik a rájuk szabott feladatokat, amit a személyre szóló vagy diplomáciai úton érkezett elismerések, visszajelzések sokasága is bizonyít. Megjegyezte, hogy a Magyar Honvédség a jövőben is elkötelezett a békeműveletekben való aktív részvétel mellett, amint ma is mintegy ezer magyar katona teljesíti felelősségteljes külszolgálatát a haza érdekeinek megfelelően.

A békefenntartók napjával kapcsolatban kiemelte: azokra a magyar katonákra emlékeznek ezen a napon, akik más nemzetek szabadságának és békéjének érdekében végezték munkájukat. “Napjaink hőseire” emlékeznek, elsősorban azokról, akik a legdrágábbat, az életüket áldozták más népek békéjéért és szabadságáért – fűzte hozzá.

A vezérkari főnök beszélt arról is, hogy Magyarország 1988 óta vesz részt az ENSZ kék zászlaja alatti békefenntartó tevékenységben, majd rámutatott, hogy a békefenntartás magyar találmány. Felidézte, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia katonái 1897-ben a birodalom konzulátusának védelme érdekében mentek Kréta szigetére, ahol a konzul, Pintér Gyula olyan megoldást alkalmazott a véres krétai zavargások során szembenálló görögök illetve törökök szétválasztására, amit hamarosan a vezető nagyhatalmak a nemzetközi békefenntartás alapjának ismertek el.

A rendezvény végén a jelenlévők megkoszorúzták a Pákozdi Katonai Emlékparkban lévő Békefenntartók Emlékművét, amely a békefenntartás során hősi halált halt katonák neveit sorolja fel, 1897-től napjainkig.

White elmondta: a Pentagon leállította “a hadgyakorlat minden tervezési munkálatát”. A későbbre tervezett hadgyakorlatokról azonban azt mondta: egyelőre nem született döntés. Hozzátette: a Csendes-óceán térségében más országokkal tervbe vett katonai manővereket megtartják.

Az Egyesült Államok és Dél-Korea közötti hadgyakorlatok felfüggesztését szingapúri csúcstalálkozójukon ajánlotta fel Donald Trump Kim Dzsong Unnak. Ezt maga az amerikai elnök jelentette be a találkozó után, mondván, a hadgyakorlatokat mindaddig felfüggesztik, amíg a kétoldalú tárgyalások a megfelelő mederben haladnak.

James Mattis védelmi miniszter, Pompeo és John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó még a héten egyeztet a további lépésekről – tette hozzá a Pentagon szóvivője. Amerikai sajtójelentések szerint szingapúri bejelentésével az elnök meglepte a Pentagont, bár White akkor azt nyilatkozta a sajtónak, hogy a döntésről Trump előzetesen konzultált a védelmi miniszterrel. Múlt pénteken Szöulban bejelentették, hogy a dél-koreai védelmi miniszter “mélyreható” tárgyalásokat folytatott telefonon Mattisszel.

A Pentagon hétfői tájékoztatójával egy időben a detroiti Gazdasági Klubban tartott előadásában Pompeo azt mondta: valószínűleg “nem túl sokára” ismét Phenjanba, az észak-koreai fővárosba látogat, hogy a további kétoldalú tárgyalások részleteiről egyeztessen.

A szakértőt azért kérdezték a témában, mert Miskolcon vasárnap hajnalban egy medve tűnt fel, az állat feltehetően nem azonos a néhány nappal korábban elengedettel. Sajtóinformációk szerint akár négy-öt medve is kóborolhat az észak-magyarországi megyékben.

Gombkötő kiemelte: a medve nem akar semmit az embertől, kerüli, de ha olyan a széljárás, előfordulhat, hogy mégis a közelébe jut. Ilyen esetben minél előbb el kell hagyni a helyszínt. Az állat sokkal gyorsabb az embernél: rövid távon óránkénti ötven kilométeres sebességgel is képes futni, ezért nem szabad heccelni.

A medve figyelmét a táplálék kelti fel, például a cseresznye, a meggy vagy az eper – közölte a szakértő. Gombkötő nyugalomra intette a lakosságot. Egyúttal hangsúlyozta, medvebocshoz se közelítsen senki.

Ibolya Tibor közölte: a 38 éves férfi egy többszintű titkosítást biztosító hálózaton keresztül szerezte meg a felvételeket, amelyeken egyértelműen 18 év alattiak, kiskorúak – jellemzően kisgyermekek – súlyosan szeméremsértően, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló módon voltak láthatók.

A vádlott lakásán 2017 áprilisában házkutatást tartottak, és lefoglalták a felvételeket tartalmazó adathordozókat, és elfogták a férfit. Ezen túlmenően a vád szerint a férfi 2014 nyarán fajtalankodott egy tizenegy éves kislánnyal, és bár ez fizikai erőszak nélkül történt, a kiskorú életkorára tekintettel szexuális erőszaknak minősül.

A vádlottat szexuális erőszak és gyermekpornográfia bűntette miatt első fokon tíz év nyolc hónap fegyházra ítélték – olvasható a közleményben. Az ítélet nem jogerős, az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett.

Az ügyészség előre kitervelten, aljas indokból, több ember és hivatalos személy sérelmére, több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés kísérletével, robbanóanyaggal visszaéléssel és terrorcselekmény előkészületével vádolja az előzetes letartóztatásban lévő elkövetőt.

Az ügyész perbeszédében kijelentette: az ügy összes körülménye egyetlen büntetés kiszabására ad lehetőséget, életfogytig tartó szabadságvesztésre.

A vád szerint a huszonéves fiatalember 2016. szeptember 24-én késő este Budapesten, a Teréz körúton egy általa készített és működésbe hozott pokolgéppel életveszélyesen megsebesített két rendőrt. A robbantás célja az volt, hogy megszerezze fegyvereiket. A rendőrök életét csak a gyors és szakszerű orvosi beavatkozás mentette meg.

Az elkövető nem sokkal később e-mailt küldött a Belügyminisztériumnak, melyben leírta, hogyan, miből készítette a bombát, és azt is jelezte, hogy lesznek követelései. Egy másik el nem küldött, de a számítógépén megtalált e-mailben pedig – újabb halálos kimenetelű robbantásokkal fenyegetve – egymillió eurót követelt volna.

Az ügyész azt mondta, hogy a bizonyítékok alapján kétséget kizáróan a vádlott követte el a robbantást, a beismerő vallomás megtétele jogszerű és törvényes volt, a szakértő szerint a vádlott nem kóros elmeállapotú, ugyanakkor rendkívül manipulatív, aki szeretne fontos lenni. A vádlott az ügyész szerint ölni akart, azért helyezett repeszeket a robbanószerkezetbe, továbbá a következmények láttán semmilyen megbánást nem tanúsított, hidegen hagyta, hogy mi történt. “Tökéletes közöny a szörnyű tettel kapcsolatban” – fogalmazott.

Az ügyész “brutális pusztításra képes” robbanószerkezetről beszélt, és elmondta, hogy a robbanásban nyolc autó is megrongálódott, a környező ingatlanokban pedig több mint tízmillió forint kár keletkezett. A szakértő szerint a robbanószerkezet – amelyben különböző méretű szögek is voltak – ötméteres sugarú körben képes volt halált okozni.

A vádbeszéd után a tárgyalást – amelyen a vádlott nem volt jelen – elnapolták, a per augusztus végén folytatódik.

A vádlottat a cselekmény után néhány héttel, 2016 októberében fogták el, azóta előzetes letartóztatásban van. Néhány hónapig nem tett érdemi vallomást, 2017 februárjától azonban többször hosszan, részletesen beszélt az ügyészek előtt magáról és vádbeli cselekményéről is. A fiatalember többször is azt mondta az ügyészeknek, hogy e vallomásait kényszer, fenyegetés, befolyásolás nélkül tette és fenntartja. Az ügy első, januári tárgyalási napján azonban minden korábbi vallomását visszavonta, és azóta nem tett érdemi nyilatkozatot.

Az akkor ismertetett nyomozati vallomásai szerint a 24 éves fiatalember részletesen beszélt a robbanóanyagok, bombák iránti régóta tartó szenvedélyéről, továbbá arról, hogy 2016-ban miként készített el és próbált ki házilag több pokolgépet. A többkilónyi robbanóanyagot tartalmazó bombákat cukorból, ammóniából, műtrágyából és más, kereskedelmi forgalomban kapható anyagokból készítette, és hol gyújtózsinórral, hol távirányítóval hozta működésbe.

A robbantás előtt heteken át járt a fővárosba, alaposan megfigyelte a kiszemelt helyszínt, többször is odahelyezte a bombát, mielőtt felrobbantotta volna.

A bűncselekmény estéjén a bombát a Teréz körút 2-4. szám alatti ház bejáratánál a detonáció hatásának irányítása és növelése érdekében egy szűk résbe tette. A többkilónyi robbanószer mellé többkilónyi 5-10 centiméteres szöget is rakott. A bombát néhány méteres távolságból szándékosan akkor robbantotta fel, mikor a két rendőr odaért.

A robbanás után a vádlott a sértettek felé ment, a földön heverő testeken átlépett, de látta, hogy élnek, ráadásul a közelben járókelők is voltak, emiatt megijedt és – eredeti céljától eltérően – a rendőrök fegyvereit nem vette magához.

Régóta nem vették (nyilvánosan) igénybe a bakonyi gyakorló- és lőtérkomplexum tótvázsony-nagyvázsonyi szekcióját. A közeli szovjet atomtároló, más néven "kis Moszkva" alakulatai, illetve más JuGV és MN egységek által a rendszerváltozásig sokat használt területre most viszont az EDA ETAP-T gyakorlatán légideszantot dobtak.

Lengyel Herky az ikonikus vöröstéglás lőtéri torony mögött.

A dobás előtt pár órával az ETAP-T résztvevőinek bérelt autói, illetve honvédségi járművek jelentek meg a DZ-ben, bejárva azt, majd elekronikus és vizuális navigációs eszközöket telepítve.

Ejtőernyősök ugranak a Powidzból érkezett C-130E-ből.

A fotó koordinátabélyegének alternatívája, ha látszik, hol készült :-)

Ejtőernyős földet érés előtt. A háttérben jól látszik a DHCS központi atomtároló objektuma, melyet tótvázsonyi mellett zsófiapusztaiként is szoktak emlegetni. Jobbra a fűben felsejlik a "fogadóbizottság" által kihelyezett neonnaracssárga jelzőpanel.

Luftwaffe C-160D a rárepülés utolsó másodpereceiben...

...amely során egy teherimitációt juttatott a földre, mint a minap, Szolnokon.

Szpottervárakozás. Csendélet rádióval, objektívvel, ájtatos manóval :-)

A tótvázsonyi lőtérrész az úrkúti út mindkét, keleti és nyugati oldalára kiterjedt. Több helyütt beton szekciók tették lehetővé a nehéz (láncos) eszközök áthaladását.

Ez a beton megfigyelőkupola a nagyvázsonyi oldalon lapul a fűben.

Zord

A törvényszék hétfői ítélete szerint a motoros banda tevékenysége veszélyt jelent a közrendre. Az ítélethirdetésen a klubnak mintegy száz tagja megjelent.

Az ügyészség tavaly ősszel kezdeményezte a Satudarah betiltását, kiemelve, hogy ezen szervezet bűnözői tevékenységet végez, és a “törvénytelenség szubkultúráját” képviseli. Sajtójelentések szerint korábban számos tagot elítéltek erőszakos bűncselekmények, illetve illegális fegyverbirtoklás miatt.

A klub közölte, hogy fellebbezni fognak a döntés ellen, a tilalom ugyanakkor azonnali hatályú. Hollandiában több motoros bandát is bűnszövetkezetnek minősített és betiltott már a bíróság, tavaly decemberben például a rivális Bandidost. Nemrég pedig a Hells Angels betiltását kezdeményezte a vádhatóság.

A Satudaraht hollandok és malukui bevándorlók alapították, a klub neve azt jelenti indonéz nyelven, hogy “egy vér”. A szervezet közel húsz országban jelen van, és becslések szerint három-négyezer tagot számlál.

A szervezet kedden közzétett értékelése szerint a múlt hónapban nagyjából 12 100-an érkeztek a négy fő migrációs útvonalon keresztül az EU-ba, ami 56 százalékos csökkenést jelent az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest, de 15 százalékos növekedést április óta.

Az Olaszországban tapasztalt visszaesés miatt a legfőbb belépési pont ezúttal Görögország volt, ahol májusban 4400 – többségében szíriai és iraki – menedékkérőt regisztráltak, negyven százalékkal kevesebbet, mint áprilisban, ugyanakkor lényegesen többet, mint előző évben. Ezen az útvonalon idén eddig 19 800 embert regisztráltak, s ez kilencven százalékos növekedést jelent a megelőző évhez képest.

Az olasz partokon nagyjából 4100 embert regisztráltak, ez 82 százalékkal alacsonyabb a tavalyi adatoknál, bár magasabb az áprilisi 2800-nál. Május végéig 13 450 embert vettek nyilvántartásba az olasz hatóságok, 77 százalékkal kevesebbet, mint tavaly. Az érkezők között legtöbben a tunéziai és az eritreai állampolgárok voltak.

Spanyolországban májusban 3400 illegális bevándorlót regisztráltak, háromszor annyit, mint egy hónappal, illetve egy évvel korábban, idén összesen pedig 8200-at, 59 százalékkal többet, mint tavaly. Az érkezők legnagyobb csoportját a guineaiak és a marokkóiak alkották.

A nyugat-balkáni útvonalon továbbra is viszonylag alacsony volt az érkezők száma, a Frontex szakértői azonban új útvonalak kialakulására figyelmeztettek egyebek mellett Albánián, Montenegrón és Bosznia-Hercegovinán keresztül. Mint írták, ezekben az országokban az utóbbi hónapokban fokozódott a migrációs nyomás.