Biztonságpolitika

– Az utóbbi öt esztendő eseményei alapján hogyan értékelhető a jelenlegi európai biztonsági helyzet?
– Az elmúlt években viharos változások történtek Európában. Ha öt évvel ezelőtt azt kérdezi valaki, hogy a terrorizmussal a mindennapok szintjén együtt kell-e élni a világban, akkor azt mondtam volna: a világ más területein – a Közel-Kelettől Észak-Afrikán át Oroszország kaukázusi régiójáig – sajnos lehet, hogy igen, de ehhez képest Európa a béke szigete. Korábban egy stabil pontnak gondoltuk Európát ebben a felfordult világban, sajnálatos módon azonban biztonsági szempontból itt vált a legkritikusabbá és legbizonytalanabbá a helyzet. Nem mintha a titkosszolgálatok, biztonsági szervezetek, rendőrségek elfelejtették volna a szakmájukat vagy beszüntették volna a munkát: a világ az utóbbi években túllépett rajtuk. Ezek a szervezetek – jelenlegi eszköztárukat tekintve – gyakorlatilag megoldhatatlannak tűnő feladatokkal szembesülnek, ennek pedig az a szomorú eredménye, hogy hiába akadályoznak meg száz- vagy ezerszámra terrorakciókat, mégis egy sikeres támadás után azt az egyet fogják számon kérni rajtuk. Eközben a politika Nyugat-Európában nem volt képes vagy elég bátor, hogy újrafogalmazza a biztonsággal mint európai értékkel kapcsolatos feladatokat, és megtegye a szükséges aktív intézkedéseket.

– Ön szerint számíthatunk-e jelentősebb javulásra a közeljövőben?
– Sajnos ki kell mondanunk, hogy valami elveszett – egyrészt biztonsági szempontból, másrészt az európai életforma, harmadrészt pedig az emberi jogok vonatkozásában. Az elmúlt évek egyik nagyon szomorú jelensége, hogy miután a női egyenjogúságáért vívott küzdelmek sikeresek voltak, a nők jogai mostanában jelentősen csorbultak és visszaszorultak. Elveszett a hétköznapi élet biztonsága is Európában: tömegek változtatják meg alapvetően a szokásaikat, esténként nem ülnek ki egy kávéra, süteményre a családdal vagy egy női társaság nem megy el szórakozni, mert attól fél, hogy valami történik velük az éjszakában. Itt nem csak a terrorizmusra kell gondolni, hanem a szervezett bűnözés megerősödésére is. Úgy gondolom, a nemzetközi bűnszervezeteknél elindult egy váltás: agresszívabb, gátlástalanabb nemzeti és vallási alapon szerveződő bűnözői csoportok kezdik átvenni a hatalmat ebben az „iparágban” Európában. Ez nagyon súlyos következménnyel járhat a következő években.

– Van mégis bármilyen okunk az optimizmusra?
– Az, hogy a visegrádi országokban, így Magyarországon is sikerült „biztonsági cölöpöket” leverni és ezeket megvédeni az utóbbi években, az már komoly sikernek számít. Gondoljunk itt a kötelező betelepítés elutasítására. Magyarországot eközben számtalan támadás érte az elmúlt években, rengeteg szólaltak fel amiatt, hogy bontsák le a kerítést, de a kvótakérdés kapcsán is éles viták folytak. Azt azonban, véleményem szerint, sikerként könyvelhetjük el, hogy mindennek a kiállásnak van egyfajta kisugárzása Európa többi része felé is.

– Sokan a külső határvédelem egyik fontos tétjének nevezik a schengeni vívmányok megőrzését. Ön szerint veszélybe kerülhetnek azok az előnyök, amiket az EU-ban a belső határőrizet megszüntetése jelent?
– Ezt a kérdést inkább gazdasági oldalról közelíteném meg. Az EU belső, egységes gazdasági piaca az egyik legnagyobb vívmány: nincsenek vámok, biztosított az áruk szabad áramlása. Ha Schengen elkezd töredezni, akkor ez a vívmány vész el legelőször. A különböző iparágakban mára rendkívül szorosan egymásra épültek a multinacionális cégek és ezek logisztikai rendszerei, amelyek egyébként sikeresen működtetik és hajtják előre Európát. Véleményem szerint a schengeni kérdést erről az oldalról kell megközelíteni, hiszen mindez hatással van az emberek életszínvonalára és az egyes országok GDP-jére, ami pedig meghatározza, hogy egy-egy ország mennyit tud gazdasági, védelmi, szociális intézkedésekre fordítani.

– Megítélése szerint mennyiben változott Magyarország kitettsége a nemzetközi biztonsági folyamatok tekintetében?
– Magyarországon jelenleg az elmúlt négy év intézkedéseinek gyümölcseit élvezzük. Azonban nem feltétlenül csak Schengenen kívülről kell fenyegetéssel számolniuk a szolgálatoknak, illetve a Terrorelhárítási Központnak, hanem az övezeten belülről is. Franciaország tájékoztatása szerint ott mintegy 18 ezer iszlamistát tartanak számon, amelyből legfeljebb négyezret tudnak ellenőrizni. Ki kell tehát mondani: nincs oltásunk ez ellen. Magyarországnak a következő években is arra kell berendezkednie, hogy – hasonló intenzitással és szakmaisággal – megőrizze a vívmányokat, ami persze nem garantálja azt, hogy hazánkban nem történhet kísérlet valamilyen támadásra, hiszen mi is Európában élünk.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Az altábornagy elmondta: korábban megterveztek egy készenléti rendszert, a gyakorlaton azt tesztelik, hogy az elmélet a gyakorlatban hogyan működik. A művelet lényege a készenlét fokozása, amely az értesítésen alapul. Az azonnali reagálású katonáknak 6 órán, a gyors reagálásúaknak 12 órán belül kell megkezdeniük a feladat végrehajtását.

Korom Ferenc kijelentette: a tapasztalatok azt mutatják, hogy a katonák szükség esetén képesek és készek részt venni a határellenőrzésben Magyarországon.

A Magyar Honvédség 72 órás készenlét-ellenőrzési gyakorlatot tart szerda óta a déli határszakaszon.

A bíróság közleménye szerint a vádlottak Szigethalmon és Tökölön gyártottak illegálisan cigarettát. Az elsőrendű vádlott vette bérbe a telephelyet. A raktárakban megfelelő berendezésekkel, gépekkel ipari mennyiségben állították elő a cigarettát elsősorban a Moldovából és Romániából toborzott munkások.

A törvényszék az elsőrendű vádlottat nem jogerősen két év – öt évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte, a többi, nem magyar állampolgárságú vádlott egy év hat hónap és egy év tíz hónap közötti – két-három évre felfüggesztett – börtönbüntetést kapott, és kiutasították őket Magyarországról.

A szigetszentmiklósi rendőrök 2016 áprilisában érték tetten a munkásokat. Ott 1,2 milliárd forint, Tökölön pedig 2,1 milliárd forint értékben foglaltak le összesen 120 millió szál cigarettát és egyéb dohányárut. Egy teherautón 26 zsák, összesen 534 kilogramm dohánytörmeléket is találtak.

Az elsőrendű vádlott ítéletével kapcsolatban az ügyész súlyosításért, a védő enyhítésért fellebbezett, a vádlott három nap gondolkodási időt kért. A többi vádlott büntetését minden érintett tudomásul vette.

A tragédia a török metropolisz ázsiai oldalán fekvő Sancaktepe körzetben történt. A beszámoló szerint a helikopter leszállás közben meghibásodott, majd először egy négyszintes ház tetejének, aztán a járdának csapódott. A balesetnek civil áldozata nincs, miután nem tartózkodott az utcán senki.

Az Anadolu Isztambul tartomány kormányzójának, Ali Yerlikayának a szavait idézve azt írta, hogy a helikopter oktatóhelikopter volt, és egyelőre ismeretlen okból zuhant le.

A hatóságok rendőröket, mentőket és tűzoltókat vezényeltek a szerencsétlenül járt helikopterhez. A sebesült katonát kórházba szállították. A nap folyamán Hulusi Akar török védelmi miniszter személyesen is megtekinti a helyszínt.

Coats, aki az amerikai hírszerző szerveket összefogó Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) vezetője, a NATO-tagállamok tanácskozásán vesz részt. Coats az újságíróknak azt hangoztatta, hogy az amerikai kormány ki akar vonulni az 1987-ben megkötött INF-szerződésből, csak eddig nem született pontos dátum a kilépésről, mert Washington egyeztetni szeretne európai partnereivel.

“Az amerikai hírszerzés arra a következtetésre jutott, hogy Oroszország létrehozott, kipróbált és telepített is olyan rakétákat, amelyek nagyobb hatótávolságúak, mint amit a szerződés lehetővé tesz” – fogalmazott a DNI vezetője. Hozzátette, hogy ezeket a rakétakísérleteket Moszkva egy, a nemzetközi szerződések által engedélyezett rakétaprogram álcája alatt végezte el. Coats részletekbe nem bocsátkozott, de annyit elmondott, hogy Oroszország 2018 végére több olyan 9M729 elnevezésű rakétazászlóaljjal rendelkezik, amely közvetlen fenyegetést jelent nagyrészt Európára, de Ázsia bizonyos vidékeire is.

A hírszerzési igazgató hangsúlyozta: ahhoz, hogy Washington változtasson az álláspontján és ne mondja fel az INF-szerződést, Oroszországnak először – ahogyan fogalmazott – “el kellene ismernie, hogy csalt”, majd meg kellene semmisítenie a szóban forgó fegyverzetet. Coats azonban úgy látja, hogy Moszkva erre semmiféle hajlandóságot nem mutat.

Donald Trump október 20-án jelentette be, hogy az Egyesült Államok egyoldalúan kivonul az INF-szerződésből. Ezt a megállapodást 1987-ben az akkori amerikai elnök, Ronald Reagan és az akkori Szovjetunió vezetője, Mihail Gorbacsov írta alá Washingtonban. A katonai egyezmény a közepes és rövid hatótávolságú rakéták, egészen pontosan a földi indítású, hagyományos és nukleáris robbanófejekkel felszerelhető ballisztikus rakéták felszámolásáról rendelkezett. 

Trump döntése megosztja a NATO-szövetségeseket, és az Európai Unió is azt kérte a felektől, hogy őrizzék meg ezt a nemzetközi biztonság szempontjából fontos szerződést.

Egy biztos: nincs könnyű dolguk a nyomozóknak, amennyiben minden ilyen ügyet szeretnének felderíteni, ugyanis még ma is sokan próbálkoznak az idősek lehúzásával, könnyű prédának tartva őket. Időről időre fontos visszatérni erre a témára, mert elképzelhető, hogy az elítéltek a szabadulásuk után is elkövetik ezt a bűncselekményt.

Szelei Pál rendőr ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főosztályának vezetője elmondta, hogy 2016-ban több mint 1300 ilyen bűncselekmény esetén indult eljárás Budapesten, 2017-ben pedig ez a szám már nem éri el a 600-at, és az elkövetők számában is tapasztalható visszaesés, ám a jelenség egyelőre nem szűnt meg teljesen.

Néhány jellemző magatartási mód alakult ki ezzel a bűncselekménnyel kapcsolatban – avat be a részletekbe az ezredes. Az egyik ilyen, hogy az idő emberek jóhiszeműségét kihasználva követik el a csalásokat – ezáltal alakult ki és terjedt el az „unokázás” fogalma. A legtipikusabb eset, amikor valaki felhívja a sértettet és azt mondja, hogy az unokája balesetet szenvedett, mentőt kellett hívni hozzá, súlyos állapotban van, orvosi ellátásra szorul, de szüksége van pénzre, hogy az adott szituációból kikeveredjen, és néhány perc múlva az idős embernél meg is jelenik egy küldönc, aki azért jött, hogy az unokának szánt pénzt elvigye. A történet szerint itt a sértett unokájának balesete az az ürügy, amiért ő maga nem tud jelentkezni. A másik lehetőség, amikor az idős emberek rossz hallását, a telefon hangtorzító hatását kihasználva halkan, suttogva, rekedtes hangon éjszaka hívják fel, hogy ne tudja beazonosítani az elkövető hangját, aki unokaként jelentkezik be, és azt mondja, hogy balesetet szenvedett, de nem hagyhatja el a helyszínt, ezért elküldi a barátját, hogy pár százezer forintot küldjön a nagyszülő, amivel az unoka szabadulni tud a helyzetből. Itt az is előfordulhat, hogy az unoka közvetlen ismerőseként mutatkozik be az illető, és szintén hasonló történetet ad elő, ami a szeretett unoka pillanatnyi akadályoztatásáról szól. Ezek tehát a legtipikusabb jegyek, amelyek szinte mindegyik ilyen ügyön végigvonulnak, és amelyekben olyan szituációt teremt a bűnöző, hogy ne tűnjön fel, miért nem személyesen megy az unoka a pénzért. Jellemzően 100-200-300 ezer forintot kértek a sértettektől. Előfordult azonban hárommillió forintos összeg is, amiből egymilliót a nagymama át is adott, mivel annyi készpénze volt otthon.

A sértett ilyen bűncselekmény esetén mindig kiszolgáltatott helyzetben van, nem készül az adott szituációra, nem gondolhatja végig logikusan minden lépését. Az idős embereknél ráadásul az unokával kapcsolatban van egyfajta naivság és a feltétlen szeretet, ami megkönnyíti az elkövetők helyzetét. Arról nem beszélve, nem ritka, hogy az idős ember már rosszul hall, lassabban reagál, különösen, ha álmából verik fel, nem tudja térben és időben elhelyezni a szituációt, és ha tőle kérnek segítséget, azonnal segíteni akar.

2016-ban Budapesten húsz ember ellen indult eljárás, két elkövető összesen 67 esetben tudott megtéveszteni idős embereket, ám az ügyek egy részében ismeretlen tettes ellen fel kellett függeszteni az eljárást.

Ahhoz, hogy sikeres legyen a nyomozás, megfelelő bizonyítékokra van szükség – hívja fel a figyelmet a rendőr ezredes: a leghatékonyabb és legerősebb bizonyító ereje a tettenérésnek van, amikor az idős embernél bekopogtat az unoka nevében megjelenő személy, de nagy lélekjelenlét kell ahhoz, hogy az idős ember álmából felébredve ilyenkor a rendőrséget hívja.

Szelei szerint fontos kiemelni, hogy azokban az ügyekben, amelyek a rendőrség látókörébe kerültek, nem volt olyan eset, hogy úgymond előzetesen figyelték volna a sértettet, és korábban megszerzett adatok alapján hívták volna fel őt. Egyszerűen a telefonkönyvből kiírtak néhány telefonszámot, és füllentettek az unoka nevét vagy nemét illetően, mégis sikerült becsapni az idős embereket. Nem ritka, hogy fiúunokára hivatkoztak, de a nagyszülőnek lányunokája van, ilyenkor bontották a vonalat, ezáltal kísérleti szakban maradt a bűncselekmény, mivel nem valósult meg a kontaktus.

A 2016-os kommunikációs kampányban alkalmazott szórólapok, nyugdíjasklubokban tartott tájékoztatók, tévéinterjúk stb. jól láthatóan hozzájárultak az ilyen bűncselekmények visszaszorulásához. Bár az ilyen típusú elkövetések száma csökkenő tendenciát mutat, soha nem lehet azt mondani, hogy megszűnnek. Előfordulhat, hogy ez is a klasszikus elkövetési magatartások közé fog tartozni. A látencia az elkövetőket támogatja, ezért lenne fontos, hogy mindenki, akit ilyen jellegű támadás ér, tegye meg a feljelentést, mert sokszor a kis mozaikdarabokból lehet összerakni az elkövetési sorozatot – teszi hozzá a szakember.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

A tárca Twitteren közzétett állásfoglalása csak utal arra, hogy Oroszországot tartja felelősnek az incidensért. A bukaresti külügy ugyanis az eset kapcsán azt hangsúlyozta, hogy Románia határozottan kiáll Ukrajna területi épsége és szuverenitása, illetve azon joga mellett, hogy “nemzetközi vizeit” használhassa.

A bukaresti külügyminisztérium aggodalmát a média is osztja: a román hírtelevíziók vezető témája volt hétfőn a Bukaresttől 800 kilométernyire lévő Kercsi-szorosban történt orosz-ukrán tengeri incidens, amelyet a Fekete-tenger egész térségét fenyegető biztonsági kockázatnak tartanak. A Románia és Oroszország közötti, amúgy is hűvös viszony még fagyosabbá vált, amióta 2016-ban Vlagyimir Putyin orosz elnök “célpontnak” nevezte Romániát, az ország déli részén, az olténiai Deveselun hadrendbe állított amerikai rakétaelfogó rendszer ütegei miatt.

Az ukrán haditengerészet vasárnap este arról adott hírt, hogy Oroszország tüzet nyitott hajóira a Kercsi-szorosnál, majd az orosz különleges egységek három ukrán hajót elfoglaltak. A hadihajók az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol kikötőjébe tartottak. Az incidensben Kijev szerint hat ukrán tengerész megsebesült. Kicsivel korábban egy orosz határőrhajó állítólag szándékosan nekiment egy ukrán hadihajónak Odessza és Mariupol között.

A vádlott a bűncselekmény időszakában alkalmi munkából élt, gyakran fogyasztott alkoholt, viselkedése agresszív, kötekedő volt. A sértettnél lakott albérletben, aki számos súlyos betegségben szenvedett.

2016. szeptember 2-án a vádlott ittasan összekülönbözött a testvérével és unokaöccsével, majd a vasútállomáson verekedett össze több emberrel. Miután hazament, többször megütötte az ágyban fekvő szállásadóját, majd megrugdosta, megtaposta. A vádlott ezek után átment munkaadójához, és elmondta, hogy megölte a sértettet.

A bíróság a Pest Megyei Főügyészség tényállásával és indítványával egyezően a vádlottat különös kegyetlenséggel, a bűncselekmény elhárítására fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek.

A közlemény szerint a törvényszék a két minősítő körülményt a sérülések helyére, jellegére és az ütések, rúgások számára figyelemmel állapította meg. A bíró leszögezte: a három csapás elvét kellett alkalmazni, ezért nem volt lehetőség határozott tartamú szabadságvesztés kiszabására.

Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője a tényállás és a minősítés miatt enyhítésért jelentett be fellebbezést. A bíróság a vádlott előzetes letartóztatását fenntartotta a másodfokú eljárás befejezéséig. Az eljárás a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.

Az orosz–ukrán konfliktus újabb felvonása

A 2014 óta tartó konfliktus egy újabb mérföldkőhöz érkezett, ugyanis eddig még nem történt olyan esemény, amikor a két ország fegyveres ereje összetűzésbe keveredett volna. Ez az állapot egészen 2018. november 25-ig tartott, miután az orosz parti őrség három hadihajója rálőtt az ukrán haditengerészet három – Odesszából Mariupolba tartó – hadihajójára. A hadihajók elfogása után az orosz különleges erők átszálltak az ukrán hajók fedélzetére, és elfogták az ukrán haditengerészet matrózait, altisztjeit és egy hadnagyát. Ukrajna szerint az utat a nemzetközi jognak megfelelően bejelentették, ennek ellenére a – stratégiailag rendkívül fontos, a két tengert összekötő – Kercsi-szoros felett átívelő híd hajózható átjárójában egy orosz felségjelzésű tankerhajó állt keresztbe. Ezzel meggátolta, hogy bármilyen kereskedelmi vagy hadihajó bejusson a Fekete-tengerről az Azovi-tengerre, így az orosz haditengerészet képes ellenőrizni a térség gazdaságát is. Az ukrán haditengerészeket az oroszok Szimferopolba szállították, ahol az FSZB (Szövetségi Biztonsági Szolgálat) emberei megkezdték a kihallgatásukat. A tengerészek ellen az orosz bíróság csoportosan elkövetett, tiltott, erőszakos vagy erőszakkal fenyegető határátlépés jogcímén emeltek vádat ellenük, aminek hatására akár hat év szabadságvesztésre is ítélhetik őket.

Ukrán válasz és ENSZ BT ülése

Az incidens után azonnal összeült az ukrán nemzetbiztonsági tanács (RNBO), ahol szorgalmazták, hogy vezessék be a hadiállapotot Ukrajnában. Petro Porosenko, Ukrajna miniszterelnöke kijelentette, hogy a jogrendváltozás nem azért van, hogy háborúba kezdjenek Oroszországgal, hanem pusztán védelmi célú. Porosenko meglátása talán egy újabb fegyveres összecsapás eszkalálódását akadályozta meg a két ország között, mivel felismerte, hogy az ukrán haderő nem lenne képes megvívni Oroszországgal egy klasszikus konvencionális háborút, mivel sem haditechnikai felszereltségben, sem személyi állományban nem képes felvenni a versenyt vele.

A hadiállapotról szóló javaslatot a parlament november 26-án megszavazta, de ezt csak az ország azon megyéire terjesztették ki, amik határosak a Dnyeszter Menti Köztársasággal, valamint a Fekete- és Azovi-tenger partján fekvő területekre. A hadiállapot harminc napig fog tartani, ez alatt csak akkor sérülhetnek az ukrán állampolgárok jogai, ha az orosz beavatkozás megtörténik.

Szintén november 26-án összeült New Yorkban az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy megvitassák a Kercsi-szorosban kialakult incidens válaszreakcióit. Az ENSZ természetesen elítélte az orosz agressziót, és felszólította az oroszokat, hogy engedjék el az elfogott haditengerészeket. Az oroszok a tanács ülésén bejelentették, hogy az egész nem volt más, mint egy előre eltervezett provokáció a Nyugat segítségével. A francia képviselő felszólította Oroszországot, hogy biztosítsa a szabad átjárást a Kercsi-szorosban (korábban az Azovi-tengerről kijutni a Fekete-tengerre egy nap volt, míg az incidens után akár ez több napos vagy egy hetes is lehet a folyamatos ellenőrzések miatt). Az amerikai képviselő véleménye szerint a november 25-i események egyáltalán nem állnak a konfliktus rendezésének érdekében, valamint Moszkva súlyosan megsérti a nemzetközi jogot. Az ukrán küldött kérte az újabb embargók bevezetését Oroszországgal szemben, de érdemi szankciót nem sikerült tető alá hozni.

A 109 nőn kívül 25 gyerek is életét vesztette tavaly a szülei közötti erőszak miatt – derül ki a francia belügyminisztérium nyilvántartásából. Christophe Castaner belügyminiszter és Marlene Schiappa, a férfiak és nők közötti egyenjogúságért felelős államtitkár közös közleménye szerint a családi problémák miatti öngyilkosságban, illetve emberölésben tavaly összesen 247-en haltak meg.

A tárcavezetők Nicole Belloubet igazságügyi miniszterrel együtt mutatják be kedden azt az új, a hét minden napján 24 órában működő internetes oldalt, amelyen a szexista és szexuális erőszak áldozatai csetprogramokon keresztül kommunikálhatnak a terület szakértőinek számító rendőrökkel és csendőrökkel.

A nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja alkalmából szombaton a szervezők csaknem ötvenezren vonultak utcára mintegy ötven francia városban, közülük harmincezren Párizsban (a rendőrség szerint 12 ezren voltak). Franciaországban évente 220 ezer bőt bántalmaz a párja vagy a volt társa, s naponta 250 nőt erőszakolnak meg. A francia nők harmadát pedig már legalább egyszer érte szexuális bántalmazás a munkahelyén.

Emmanuel Macron és Angela Merkel újra letették névjegyüket a közös európai hadsereg mellett. A közös európai hadsereg koncepciója már régóta egy folyamatosan visszatérő elképzelés. Az első próbálkozás még az 1950-es évekhez köthető, amikor is Charles de Gaulle állt elő az ötlettel, azonban ez  sikertelenségbe fulladt, mivel az európai nemzetek nagy része megelégedett pusztán a NATO-tagsággal és az azzal járó kollektív védelemmel, valamint nukleáris elrettentéssel. 2015-től azonban változás következett be. Az európai nemzetek lépéskényszerbe kerültek az orosz agresszió miatt, s folyamatosan születnek meg a védelmi együttműködést előmozdító intézkedések, programok.

Folyamatosan feltűnt időről időre az egységes hadsereg gondolata, ám számottevő történések az üggyel kapcsolatban csak a 2015-ös évtől történtek. Ekkor ugyanis az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker kijelentette – a krími és kelet-ukrajnai válság követkeményeként –, hogy az EU-nak igenis szüksége van egy saját hadseregre és védelmi képességeinek fejlesztésére az Oroszország jelentette fenyegetés miatt. Nem várt módon a konzervatív és euroszkeptikus szereplők is támogatták az európai hadsereg célkitűzését.

Biztonságra és védelemre vonatkozó végrehajtási terv

Az Európai Tanács 2016 decemberében jóváhagyta a biztonságra és védelemre vonatkozó végrehajtási tervet. A végrehajtási terv meghatározza az uniós biztonság- és védelempolitika jövőbeli alakításának lépéseit.

Az EU globális stratégiájára építve a végrehajtási terv középpontjában az alábbi három stratégiai prioritás áll:

1. Válaszadás a külső konfliktusokra és válságokra
2. A partnerek kapacitásainak kiépítése
3. Az EU és az uniós polgárok védelme

Az e célok megvalósítására irányuló konkrét intézkedések az alábbiakra terjednek ki:

• Koordinált éves védelmi szemle (CARD) bevezetése a tagállamok közötti védelmi együttműködés szorosabbra fűzése érdekében
• Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat (MPCC) létrehozása a válságkezelési struktúrák javítása céljából
• Állandó strukturált együttműködés (PESCO) kialakítása a védelmi együttműködés erősítése érdekében azon tagállamok között, amelyek készek előbbre lépni ezen együttműködésben
• Az EU gyorsreagálási eszközeinek – köztük az uniós harccsoportoknak és a polgári képességeknek – a megerősítése

Koordinált éves védelmi szemle (CARD)

A koordinált éves védelmi szemlék (CARD) révén uniós szinten áttekinthetőbbé válnának a védelmi kiadások, a nemzeti szintű beruházások és a kutatási tevékenységek. A szemlék nagyobb átláthatóságot és politikai ismertséget biztosítanának az európai szinten rendelkezésre álló védelmi képességek tekintetében. Valamint hasznosnak bizonyulnak még a hiányosságok pontosabb feltérképezése, szorosabb védelmi együttműködés és a megfelelőbb és összehangoltabb megközelítés a védelmi kiadások tervezése terén.

A Tanács 2018. június 25-én jóváhagyta a 2018. évi eredménykatalógust, amely értékeli a képességek tekintetében fennálló hiányosságokat és az elérendő célokat.

Európai Védelmi Alap (EDF)

2017. június 7-én az Európai Bizottság útjára indította az Európai Védelmi Alapot, azzal a céllal, hogy segítse a tagállamokat hatékonyabban elkölteni az adófizetők pénzét, visszaszorítani a kiadások megkettőzését és javítani az ár-érték arányt. A kezdeményezés mellett erős gazdasági érvek sorakoztak fel. A tagállamok együttműködésének elmaradása védelem és biztonság területén a becslések szerint éves szinten 25-100 milliárd euró többletköltséggel jár. A közbeszerzések 80%-a, valamint a kutatási, fejlesztési tevékenységek pedig több mint 90%-a nemzeti alapon működik. A beszerzések összevonásával az éves védelmi kiadások akár 30%-a megtakarítható lenne. A védelmi képességek töredezettsége ezenkívül szükségtelen átfedésekhez vezet és hatással van a védelemi erők együttes hatékony bevethetőségére. Az EU-ban 178 különböző fegyverrendszer létezik (USA 30), 17 féle különböző alapharckocsit használnak (USA 1), Európában egyes helikopterprogramokban pedig több helikoptertípus szerepel, mint amennyi kormány van, amely helikoptert vásárolna. Ez a fajta fragmentáltság nagyban megnehezíti az egységesítési folyamatot.

Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálatot (MPCC)

A Tanács a 2017. június 8-án elfogadott jogszabályok révén lehetővé tette, hogy az Európai Unió Katonai Törzsén (EUKT) belül létrejöjjön a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat (MPCC).

Az MPCC létrehozása az európai védelem megerősítését célzó nagyon fontos operatív döntés. Az MPCC hozzájárul majd a nem végrehajtási jellegű európai missziók hatékonyabbá tételéhez, a partnerországokbeli katonák kiképzésének javításához, valamint a béke és a biztonság szavatolásához. Ez nemcsak a partnereink számára, hanem az Európai Unió biztonsága tekintetében is fontos, valamint javítani fogja az EU válságkezelési struktúráit is.

Állandó strukturált együttműködés (PESCO)

Donald Trumpnak az európai nemzetek védelmi képességeinek kritizálása, valamint az újabb orosz  katonai műveleteknek köszönhetően az európai államok 2017. december 11-én elindították a PESCO programot, melynek az egyik fő célja, hogy összehangolja a tagországok katonai kapacitását és erőforrásait, valamint hogy jobban összedolgozzanak a védelem és a biztonság terén. A tagállamok önkéntes alapon vesznek részt az együttműködésben, ám ha a csatlakozás mellet döntenek, akkor vállalásokat kell tenniük, melyeket ha nem tartanak meg az államok, akkor tagságukat felfüggesztik. Közös célokat és projekteket határoznak meg – mint például új katonai eszközök fejlesztése, vagy logisztika összehangolása –, majd ezek megvalósítására nemzeti terveket dolgoznak ki.

Merre tovább?

Az utóbbi hónapok állóvizét Emmanuel Macron, francia elnök 2018. november 6-ai kijelentése kavarta fel, miszerint Európának szüksége van egy saját hadseregre, amellyel meg tudja védeni magát Kína, Oroszország és az USA ellen. Az USA megemlítése számos helyen nagy vízhangot eredményezett. Donald Trump, amerikai elnök egyik tweetjében rendkívül gúnyosan reagált az imént megemlített kijelentésre. Trump szerint a franciáknak inkább azzal kéne foglalkozniuk, hogy a NATO-ban teljesítsék a 2%-os elvárt szintet.

Macron szavait széndákosan, vagy nem szándékosan, de félreértelmezték. Macron nem a NATO ellenében gondolja végrehajtani az európai hadsereget és védelmi fejlesztéseket, hanem a NATO-t kiegészítve. A francia elnök hangsúlyozta, hogy szükségünk van egy olyan Európára, mely jobban meg tudja védeni önmagát, és amely hatékonyabban tudja érvényesíteni érdekeit a világban – az Egyesült Államoktól függetlenül, szuverén módon. Ez a szuverén autonómia egyszerűen arra utal, hogy Európának képesnek kell lennie  kollektíven kis léptékű katonai műveletekre, amelyekbe a NATO nem feltétlenül menne bele. Azonban vita folyik arról, hogy az európaiak a védelmi fejlesztéseiket és kiadásaikat úgy tervezik-e meg, hogy az európai gyártókat támogatják az amerikaiak rovására, ami némi feszültséget szülhet a szövetségen belül. Avagy a fejlesztéseket az amerikai lobbyt kiszolgálva hajtják végre, ezzel pedig maga az autonómia mögötti elképzelés kissé elveszti a hitelét. Ez egy elég érdekes dilemmát szülhet a jövőben.

Angela Merkel, Németország kancellárja is beállt Macron célkitűzése mögé. Az Európai Parlament elött tartott beszédében Merkel bíztatta az európaiakat, hogy össze kell fognunk, jobban meg kell bíznunk egymásban az érdekeink védelme során. Sokan a német kancellár hagyatékának értékelik ezt a beszédet.

Egy televíziós beszédében a német kancellár megerősítette Macron elképzelését, miszerint azok a napok, amikor feltétel nélkül támaszkodhatunk másokra, jelen esetben az USA-ra, eltűnnek, Európának saját kezébe kell vennie a sorsát. Az európai hadsereg elgondolása mögött Merkel egy ideologikus gondolatot is megfogalmazott. A kancellár szerint, ha létrejönne egy egységes európai hadsereg, az egyfajta zálogot jelentene, hogy európai nemzetek soha többé nem háborúznának. Külön kiemelte azt is, hogy ez a hadsereg nem a „NATO-val szemben” jönne létre, hanem annak kiegészítésére szolgálna. Merkel megpedzegette az Európai Biztonsági Tanács létrehozását, mely gyors döntéseket tudna hozni a külpolitikai kérdésekben anélkül, hogy egyhangú szavazásra lenne szükség, ezzel felgyorsítva a döntéshozatalt. A Tanács tagjait pedig rotációs jelleggel biztosítanák a tagállamok.

A kérdés azonban nyitott marad továbbra is, ugyanis az európai közös hadsereg alapvetően egy merész hosszútávú jövőkép, számos körülmény nehezíti a létrejöttét. A politikai hatalom és legitimitás, hogy a katonákat harcba szállítsák, továbbra is határozottan a nemzeti parlamentek hatásköre, egy európai hadsereget meg kell szervezni, azt vezetni és irányítani kell, a finanszírozásról nem is beszélve – annak fényében, hogy sok ország még csak a GDP 2%-át sem fekteti a védelmi kiadásokba.

A 2010-es évek közepéig a védelmi szférát maradékelvű finanszírozás jellemezte, folyamatosan csökkentek a védelmi kiadások, azonban az orosz agresszió hatására 2015-től változást vehetünk észre ezen a területen. Az európai védelmi szféra strukturális problémái  viszont megoldatlanok maradtak. Az európai haderők létszáma harmadával csökkent az ezredforduló után, valamint a területvédelmi és válságkezelési feladatokat ugyanazzal az állománnyal és eszközparkkal kívánják megoldani. A védelmi kiadásokon belül 50% feletti arányt birtokolnak a személyes kiadások (bérek, juttatások), a K+F elől számos forrást elvonva. Az európai védelmi ipari bázis, valamint a beszerzések nagy része (80%-a) ma is döntően nemzeti alapú, fragmentált az európai védelmi ipar.

A State Department (külügyminisztérium) szóvivője hangsúlyozta: az amerikai kormányzat azt szeretné, ha az európai országok többet tennének Ukrajnáért a Krím-félszigetért Oroszország ellen folytatott küzdelmében, és ennek egyik módja lenne, ha szigorúbban betartatnák a már érvényben lévő szankciókat Moszkva ellen.

Nauert leszögezte: sok európai kormányzat hozott büntető intézkedéseket Oroszország ellen a Krím bekebelezése és ukrajnai cselekedetei miatt, de – mint fogalmazott – “nem valamennyi szankciót hajtották végre teljes mértékben”. Hozzátette, hogy az amerikai álláspont szerint az európai országok ez ügyben többet is tehetnének.

A külügyi szóvivő szerint a segítség másik módja az lenne, ha az európai országok felülvizsgálnák az Északi Áramlat 2 gázvezeték eddigi támogatását. Ezzel kapcsolatosan azonban nem mondott részleteket.

A mintegy 9,5 milliárd euró értékű beruházás keretében megvalósuló Északi Áramlat 2 európai projekt, amelynek segítségével évi 55 milliárd köbmétert szállítani képes vezetékkel bővülhet a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlat gázvezeték. Az Északi Áramlat 2 kiindulási pontja az oroszországi Viborg, végpontja pedig a németországi Greifswald, a vezeték orosz, finn, svéd, dán és német területi vizeken halad majd keresztül. Kiépítésével megkerülhető lesz Ukrajna, mint tranzitország, bár Vlagyimir Putyin az idén augusztusban Angela Merkel német kancellárral tárgyalva azt állította, hogy az orosz földgáz ukrajnai tranzitja az Északi Áramlat 2 kiépítése után is megmarad.

Donald Trump a júliusban tartott brüsszeli NATO-csúcs előtt bírálta Németországot az Északi Áramlat 2 megépítéséért, azt hangsúlyozva, hogy ezzel Németország Oroszország “túsza” lesz.

A munkahelyek biztonságát növelő innovációk közül az egyik legfontosabbat nem a tervezőasztalokon, az új műszaki magoldások között kell keresni, sokkal inkább a fejekben, egészen pontosan a munkahelyek irányítását, kultúráját formáló döntéshozók fejében – véli Géczi Rudolf vállalati munka- és környezetvédelem- szakértő, a Budapesti Műszaki Egyetem munkavédelmi szakmérnök szakirányú továbbképzésének tanára. Egy, a motivációra, a szakirány választására vonatkozó rögtönzött kutatás a munkavédelmet tanuló, jellemzően harminc év feletti hallgatók körében azt a megdöbbentő eredményt hozta, hogy jelentős részük csupán azért tanul itt, mert „küldték” őket. Ez sajnos egy régi, „átkos” beidegződés túlélését mutatja, vagyis a megfelelni akaró, esetleg még útkereső kollégákból próbálnak „munkavédelmist” faragni – magyarázza a szakmai kommunikációt tanító szakember.

E megközelítés már eleve magában hordozza a kontraszelekció lehetőségét. Nyilván többségük nem érzi a szakma vonzerejét, nem alakul ki bennük valódi hivatástudat. A kisebbséget viszont, akik elkötelezetten foglalkoznak a munkahelyek biztonságával, akik képezik magukat, hamar kudarcélmények érik, mivel sokszor lehetetlennek érzik összeegyeztetni a munkavédelmi elvárásokat az adott üzletmenet kihívásaival, és túl gyakran kell szemlesütve nézniük, ahogyan döntéseket hoznak a fejük felett. Géczi szerint mindez a vállalatokon belül az EHS-terület (munkahelyi egészség, biztonság- és környezetvédelem) ellehetetlenüléséhez, majd a munkahelyi eredetű balesetek, megbetegedések számának növekedéséhez vezet.

Megoldás pedig volna. Először is szakítani kell a jogszabályok „szajkózásának”, illetve azok sablonos számonkérésének gyakorlatával. – Nem vitatom, hogy a szabályok ismerete alapvető fontosságú – hangsúlyozza Géczi –, de a munkavédelem vállalati optimumát a szervezet vezetőjének elkötelezettsége, egy erős vállalatirányítási rendszer, egy hiteles, jól képzett munkavédelmi vezető együttműködése tudja csak megtalálni és megőrizni. A munkavédelmi szakembernek meg kell ismernie a szervezet minden egyes területét és folyamatát, ami csak a vállalati „vérkeringésbe” kapcsolva lehetséges. Ezt viszont segíthetik olyan informatikai alkalmazások, amelyek képesek a jelentős ráfordítások árán beszerzett és működtetett vállalatirányítási rendszereken belül kezelni a biztonsági folyamatokat, feladatokat. Vagyis – hangsúlyozza a szakértő – még ha a technikai háttér adott is, akkor is szükség van egy olyan szakemberre, aki elkötelezetten, értő módon működteti azt, vagyis nem azért, mert odatették vagy küldték.

A felkészültség, az innovatív, rendszerszemléletű gondolkodás fontossága létkérdés. A munkahelyi egészség-, biztonság- és környezetvédelem szakemberei és eszközrendszere – ágazattól függetlenül – kénytelenek lépést tartani az alapanyagok, a technológiák és az informatikai, termelésirányítási rendszerek fejlődésével. Joggal merül fel a kérdés, hogy milyen módon alkalmazhatók a korszerű munkavédelmi ismeretek és a XXI. század high-tech fejlesztései, hiszen a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, az e-learning eszközök, a drónok vagy éppen a viselhető okos technológiák már rendelkezésünkre állnak – veti fel Rogányi Zoltán, az Alemona Hungary Kft. munkavédelmi szakértője.

Gondoljunk csak a gépkocsikba, gépekbe épített szenzorokra, rendszerekre, amelyek képesek jelezni, ha egy folyamat nem működik megfelelően, sőt egyes esetekben be is tudnak avatkozni, például korlátozzák vagy letiltják a működést. Innen már csupán néhány lépés az automatikus gépi tanulás és az egyre fejlettebb mesterséges intelligencia, amelyek újraértelmezték a gyártóüzemek működésének termelésszervezési és felügyeleti lehetőségeit is. Egy ilyen rendszer képes egészen kicsi vagy éppen emberi beavatkozás nélkül hatékonyan közreműködni a hibák észlelésében. Például az eszköz képes bármilyen nem megfelelő folyamatot észlelni, túlmelegedést, alkatrésztörést, -meghibásodást, anyagelakadást, ami lehetővé teszi a megelőző karbantartások és javítások hatékonyabb, költségkímélőbb, biztonságosabb megvalósíthatóságát.

A szakértő kiemelte, hogy a meghibásodások kiküszöbölésével és a robotika felhasználásával a gépek biztonságos használatának fejlesztése mellett a dolgozók alaposabb képzése is nagymértékben hozzájárul mindehhez. Modern, technológiai szempontból fejlett e-learning eszközök használatával a munkáltató minden esetben biztosíthatja a napi tevékenységbe rugalmasan illeszthető, megfelelő képzési modult a munkavállalók számára.

Ha már a munkavállalókat említettük, érdemes kitérni a viselhető eszközökben rejlő lehetőségekre is. Rogányi azt tapasztalja, hogy a hétköznapokban használatos viselhető eszközök előretörése feltartóztathatatlan, fejlettségük a népszerűségükkel együtt növekszik. Könnyedén elérhetők már olyan eszközök, amelyek képesek valós időben felügyelni a munkaterületeket, monitorozni a dolgozók tartózkodási helyét és az esetleges kvázi- és tényleges baleseteket, közben a különböző projekttel vagy munkavédelemmel kapcsolatos értesítéseket küldeni a koordinációt ellátó vezetőknek. Előkészületben vannak olyan rendszerek is, amelyek valamilyen adattároló és -továbbító technológia segítségével képesek magasban történő munkavégzésnél a kikötési pontokat is ellenőrizni, a biztonsági és egészségvédelmi terv alapján szabálytalan munkavégzést azonosítani, ezen adatokat elemezni, kiértékelni és erről a megfelelő szervezeti egység számára adatokat, riasztásokat küldeni. Az építőipari kivitelezések ellenőrzése a dróntechnológia alkalmazásával és az optimális emberi erőforrás felhasználása mellett ellenőrizhetővé válik.

Persze a technológiák önmagukban csupán lehetőséget biztosítanak arra, hogy termelékenyebbé és biztonságosabbá tegyék a munkahelyeinket. Az igények pontos felmérése, a megfelelő program kiválasztása, a rendszerek összehangolása nagy szakértelmet igénylő feladat, de elengedhetetlen feltétele annak, hogy ezek a jövőbe mutató eszközök a munkavégzés valóban hatásos kiegészítőivé váljanak.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

“Bázisra természetesen szükség van, ez egyértelmű. Azért, mert másképp hosszú távon nem tudjuk teljes értékűen szavatolni biztonságunkat az Oroszországi Föderáció politikája miatt” – jelentette ki Vinnyik a lapnak.

A képviselő szerint a kérdéséről tárgyalások folynak az amerikai féllel, figyelembe véve azt, hogy országát milyen katonai fenyegetések érhetik. Éppen ezért a bázisnak a keleti határ vagy a Krím közelében kellene lennie – mondta.

A lappal egy névtelenül nyilatkozó ukrán informátor azt közölte, Ukrajnában figyelemmel kísérik azokat a tárgyalásokat, amelyeket Lengyelország folytat az Egyesült Államokkal arról, hogy a területén amerikai támaszpontot hozzanak létre. Varsó ezt az igényét az orosz katonai fenyegetéssel indokolta meg. Az ukrán forrás arra hívta fel a figyelmet, hogy az Ukrajnának sokkal hosszabb határa van Oroszországgal, ezért Kijevben úgy gondolják, hogy ukrán területen is szükség lenne egy amerikai bázisra.

Az Izvesztyija úgy értesült. hogy a kérdésről még csak nem hivatalos tárgyalások folynak. A lap amerikai politikai körökből kapott tájékoztatásra hivatkozva azt írta, hogy Washington egyelőre nem akar hivatalos ígéreteket tenni Kijevnek, mert egy ilyen lépés még jobban kiélezné az ellentéteket Moszkvával.

Szvjatoszlav Ceholko, az elnök sajtótitkára a Facebookon arról számolt be, hogy Porosenko és Stoltenberg megállapodtak: a Kercsi-szorosnál történt incidens miatt rendkívüli ülésre hívják össze a NATO-Ukrajna Bizottságot.

Ceholko szavai szerint az ukrán elnök tájékoztatta a NATO főtitkárát az Oroszország által Ukrajna ellen elkövetett súlyos agressziós cselekményről a fekete- és azovi-tengeri térségben, továbbá a Kijev által tett válaszlépésekről, köztük a hadiállapot bevezetéséről.

Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) azt javasolta, hogy hatvan napra bevezessenek be hadiállapotot, amely az ukrán jogrendben a rendkívüli állapot egy formája, nem jelent tényleges háborús állapotot. A javaslattal Porosenko egyetértett. Hétfő délutánra rendkívüli ülésre hívták össze az ukrán parlamentet, hogy döntsön a hadiállapot bevezetéséről. Az UNIAN ukrán hírügynökség beszámolója szerint a kormánypártokon kívül az ellenzéki Önsegély párt frakciója is támogatja az indítványt, a többiek egyelőre nem adtak egyértelmű választ.

Steffen Seibert tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy Oroszországnak szabadon kell engednie a Kercsi-szorosban elfogott ukrán tengerészeket, vissza kell szolgáltatnia Ukrajnának az elfoglalt hajókat és biztosítania kell a tengerszoros szabad átjárhatóságát.

Azzal kapcsolatban, hogy az incidens a Krím félszigetet az oroszországi Krasznodar régióval összekötő híd térségében történt, aláhúzta, hogy a német kormány nemcsak az ukrajnai Krím félsziget Oroszországhoz csatolását tartja ellentétesnek a nemzetközi joggal, hanem a félszigetet Oroszországgal összekötő híd felépítését is.

Hozzátette, hogy az incidens “súlyos kérdéseket” vet fel, mindenekelőtt azt, hogy indokolt volt-e a katonai erő alkalmazása Oroszország részéről. Kiemelte, hogy a feleknek mielőbb meg kell kezdeniük a történtek közös “feldolgozását”.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a német kormány mindkét féllel folyamatosan kapcsolatban van. A külügyminisztérium szóvivője, Rainer Breul hozzátette: hétfőn Berlinben magas szintű diplomáciai megbeszélést tartanak az úgynevezett normandiai formátumban, Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország képviselőjének részvételével.

A találkozó a kelet-ukrajnai válság politikai rendezését célzó folyamatba illeszkedik, már korábban megszervezték, de alkalmat kínál a kercsi incidens megtárgyalására is – mondta a külügyi szóvivő.

Az ukrán haditengerészet vasárnap este közölte, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határőrsége tüzet nyitott ukrán hadihajókra a Kercsi-szorosnál, és az orosz különleges egységek elfoglaltak három ukrán hajót. A támadásban az eddigi adatok alapján hat ukrán tengerész megsebesült. A Krímet a 2014-ben megtartott helyi népszavazás eredményére hivatkozva csatolták Oroszországhoz. Az ENSZ-tagállamok túlnyomó többsége nem ismeri el a lépés jogosságát.

“Meg kell állítani a feszültség fokozódását, el kell kerülni, hogy a konfliktus kiterjedjen, és az övezet számára veszélyes intenzitásszintet érjen el” – mondta a politikus. Hangsúlyozta: támogatják Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által támasztott két feltételt, nevezetesen, hogy Oroszország engedje szabadon a foglyokat és tegye lehetővé a szabad közlekedést az Azovi-tengeren.

“Nekünk európaiaknak közösen kell cselekednünk, feltétlenül szükséges, hogy összehangoltan a főképviselővel, és, hogy mindenki által támogatott követelményeket határozzunk meg Oroszország felé” – jelentette ki.

Az ukrán haditengerészet vasárnap este közölte, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határőrsége tüzet nyitott ukrán hadihajókra a Kercsi-szorosnál, és az orosz különleges egységek elfoglaltak három ukrán hajót, és ukrán tengerészeket ejtettek foglyul, közülük többen meg is sebesültek.

Az FSZB szerint viszont az ukrán hadiflotta járművei megsértették Oroszország területi vizeit, és a visszafordulásra való felszólításokat figyelmen kívül hagyva tovább haladtak a szoros felé, ahol viszont az áthajózáshoz orosz engedélyre van szükség.

„Nem lesz könnyű dolguk. Az ellenség jól képzett, jól felszerelt és harcedzett. Elszántan fog harcolni” – jósolta Dwight D. Eisenhower tábornok, a szövetséges erők főparancsnoka a normandiai partraszállásra és az azt követő harcokra készülő katonákhoz, repülőkhöz és tengerészekhez intézett beszédében. Katonai temetők sora bizonyítja, hogy a tábornok nem túlzott. Normandiai sorozatomat két temető bemutatásával zárom. Az egyikben amerikai, a másikban német katonák, többségükben fiatalon elesett harcosok nyugszanak. A legtöbb elhunytról pontos adatok maradtak fent, de van olyan ismeretlen katona is „akinek nevét csak Isten tudja”.

*

Amerikai katonai temető

Colleville-sur-Mer

Az amerikai hadsereg az Omaha-part feletti magaslaton már két nappal a partraszállás után létrehozta első, ideiglenes temetőjét, amelynek helyén létesült 1956-ban a ma látható temető, 9380 amerikai katona végső nyughelye. A temetőt az amerikai háborús emlékművekkel foglalkozó szervezet, az American Battle Monuments Comission gondozza.

A félkör alakú oszlopcsarnok két oldalán hatalmas térképek és hozzájuk tartozó szöveg magyarázza a partraszállást és a Nyugat-Európában lezajlott műveleteket. A normandiai harcokban eltűnt 1557 katona nevét is az épület egyik falán tüntették fel, külön megjelölve azokat, akiknek maradványait azóta megtalálták és azonosították.   

Az oszlopcsarnokkal átellenes oldalon, négy parcella találkozásánál áll egy kör alakú kápolna. 

Asztaltábla a partraszállási helyszínekkel, külön megjelölve, hogy melyik partszakaszon melyik alakulat szállt partra, vagy ért földet ejtőernyővel. Az asztal szélén körben elhelyezett nyilak az egyes városok, falvak felé mutatnak, a félkör alakú felirat a település nevét és a parttól mért távolságát mutatja. Odalent a Csatorna hullámi ostromolják az Omaha-partot.

*

Német katonai temető

La Cambe

A háborút követő években a németek hadisírokkal foglalkozó bizottsága, a Volksbund Deutsche Kriegsgräberfürsorge, az amerikai, francia és nemzetközösségi hadisír gondozó szervezetekkel egyeztetve hat normandiai német katonai temető létesítéséről döntött. Ezek egyike a Le Cambe-i temető, amely eredetileg német-amerikai közös katonai temető volt, ahol a normandiai harcokban elesett egykori ellenfeleket külön parcellában temették el. Az amerikaiak röviddel a háború vége után elszállították innen a halottaikat, többségüket haza, az Egyesült Államokba, a többit a Colleville-sur-Mer-i temetőjükbe. Az ötvenes évek közepétől a partraszállás térségében fellelt 1400 ideiglenes sírból összesen 12 000 német katona földi maradványait szállították ide. Többségük 1944. június 6. és augusztus 20. között esett el. Az 1961-ben megnyitott temetőben ma valamivel több, mint 21 000 katona nyugszik. Az amerikai katonai temetővel ellentétben, a német hadisír gondozó szervezet többnyire adományokból működik. Sajnos a sírrongálás nem ismeretlen itt sem; a híres SS páncélos parancsnok, Michael Wittman sírját jelző táblát több ízben ellopták. 

Adományozók jóvoltából a temetőhöz vezető út mellett több mint ezer fát ültettek.

A temetőbe ezen az épületen át lehet bejutni. A közepén átvezető folyosó két oldalán egy-egy helyiség nyílik.

A német katonák nyughelyére emlékeztető kétnyelvű felirat alatt koszorúkat lehet elhelyezni az egyik helyiségben.  

A másik helyiség falán a temető alaprajza és a 49 parcella elrendezése látható.

A temetőben emelt mesterséges domb alatt 207 ismeretlen és 89 azonosított katona nyugszik. A domb tetején két szobrot és egy öt méter magas bazalt keresztet állítottak.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A cseh külügyminisztérium közleményében a nemzetközi jog durva megsértésének minősítette a Kercsi-szoros Oroszország által bevezetett blokádját és felszólította Moszkvát, hogy engedje szabadon az elfogott ukrán hajókat és tengerészeket.

“Nagyon nyugtalanítanak az Azovi-tengeren történtek, ahol a Kercsi-szorosban fegyveres incidens történt. Határozottan követeljük a feszültség csökkentését. Ahogy elfogadhatatlan számunkra az ukrajnai Krím félsziget orosz elfoglalása, úgy elfogadhatatlan az Azovi-tenger elfoglalása is” – írta Petrícek a Twitteren hétfőn megjelent bejegyzésében.

A cseh külügyminisztérium közleményben bírálta Moszkvát. “A szabad hajózás akadályoztatását a Kercsi-szorosban a nemzetközi jog durva megsértésének tartjuk” – olvasható a dokumentumban. Csehország felszólította Oroszországot, hogy engedélyezze a szabad hajózást az Azovi-tengeren, tartsa tiszteletben Ukrajna területi épségét és szuverenitását, és azonnal engedje szabadon az elfogott tengerészeket és hajókat. “Mindkét felet önmérsékletre szólítjuk fel” – szögezte le a cseh diplomácia.

Petrícek a Twitteren azt is közölte: ha az Európai Unió szankciókat fogadna el az incidenssel kapcsolatban, Csehország támogatná azokat.

Az amerikai ENSZ-nagykövet leszögezte: a nemzetközi közösségnek el kell ítélnie ezt az orosz “arrogáns cselekedetet”.

Haley közölte: Washington fenntartja az Oroszország ellen a Krím-félsziget bekebelezése miatt meghozott büntető intézkedéseket. Egyúttal arra figyelmeztetett, hogy “az ilyen jellegű további orosz terjeszkedés csak ront a helyzeten”.

Haley hangsúlyozta: jóllehet, Donald Trump többször is elmondta, hogy Washington kedvezően áll hozzá az Oroszországgal fenntartott normális viszonyhoz, de – mint az ENSZ-nagykövet fogalmazott – “az ilyen törvénytelen akciók ezt lehetetlenné teszik”.

Volodimir Jelcsenko, Ukrajna ENSZ-nagykövete az ülésszakon arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy foganatosítson újabb szankciókat Oroszországgal szemben, “beleértve Oroszország Azovi-tengeri kikötőit”. Az ukrán diplomata szerint a jelenlegi feszültségen enyhíthet az Oroszországra gyakorolt nyomás. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett: Kijev “készen áll arra, hogy minden elérhető eszközt igénybe vegyen az önvédelemhez”.

Az ENSZ BT rendkívüli ülését orosz és ukrán kérésre hívták össze. Oroszország azzal a hivatkozással kérte az ülés összehívását, hogy Ukrajna szerepvállalását vitassák meg. Oroszország szerint ugyanis “Ukrajna sértette meg az Orosz Föderáció határait”. Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország azonban – a BT-tagok többségével együtt – leszavazta az orosz javaslatot.

Trump amerikai elnök nyilvánosan még nem kommentálta a kercsi incidenst, az amerikai kormányzat Ukrajnával foglalkozó különmegbízottja, Kurt Volker azonban Twitter-bejegyzést tett közzé. “Oroszország nekihajt egy ukrajnai hajónak, amely békésen halad egy ukrajnai kikötő felé. Oroszország foglyul ejti az ukrán hajókat és legénységüket, és aztán provokációval vádolja Ukrajnát” – jellemezte így az orosz magatartást Volker.

Megszavazta az ukrán parlament a hadiállapot bevezetését
Megszavazta az ukrán parlament hétfő este a hadiállapot bevezetését azzal a változtatással, hogy nem az egész országban, hanem csak tíz megyében vezetik be. Az előterjesztést 276 képviselő támogatta a 450 fős törvényhozásban. Az UNIAN ukrán hírügynökség szerint a hadiállapotot az Oroszországgal és a Moldovához tartozó, Ukrajna által el nem ismert szakadár Dnyeszter Menti Köztársasággal határos megyékben vezetik be szerda reggeltől 30 napos időtartamra.