Biztonságpolitika

Megkezdte az ünnepek előtti országos ellenőrzéseket a fogyasztóvédelmi hatóság, az eddigi tapasztalatok szerint a csokoládémikulások összetétele megfelel a csomagoláson feltüntetett elnevezésnek, zsír- és cukortartalomnak.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által elrendelt vizsgálatokról a tárca közölte: az ITM akkreditált élelmiszer és vegyipari laboratóriuma tizenöt tejcsokoládé és öt étcsokoládé mikulás figurát vizsgált meg abból a szempontból, hogy a gyártók betartják-e a Magyar Élelmiszerkönyv előírásait, és a termék elnevezése nem tartalmaz-e megtévesztő tájékoztatást.

Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is kiváló eredménnyel zárult a laborvizsgálat, mivel mind a húsz termék megfelelt a követelményeknek. A karácsonyi fogyasztóvédelmi ellenőrzések egész decemberben folytatódnak – emelte ki a közlemény szerint Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár.

A megvizsgált húsz termék idegenzsír-tartalma mellett a csomagoláson feltüntetett zsír- és cukortartalom helytállóságát is ellenőrizték. A barátságosnak bizonyult csokimikulások adatai a családok tudatos döntéseinek elősegítése érdekében megtalálhatóak a www.kormany.hu honlapon.

Két hatályon kívül helyezés miatt harmadszor megismételt eljárásban, nem jogerősen húsz év fegyházbüntetésre ítélte pénteken a Zalaegerszegi Törvényszék azt a férfit, aki még 2014-ben egy vascsővel agyonütött és két társával kirabolt egy ismert siófoki vállalkozót.

Az ügyben másodrendű vádlottként szereplő K. Ferenc – aki társaival együtt letartóztatásban van, de nem akart részt venni az ítélethirdetésen – nyereségvágyból elkövetett emberölésért többszörös visszaesőként húsz év, elsőrendű társa bűnsegédként és visszaesőként tizenhat év fegyházbüntetést kapott. Harmadik társukat felfegyverkezve, csoportosan elkövetett rablás bűnsegédjeként hat év fegyházra ítélték.

Hármuknak együttesen csaknem 18 millió forint perköltséget is meg kell fizetniük.

K. Ferenc 2014 nyarán egy közismert siófoki vállalkozót az otthona előtt olyan erővel ütött le egy vascsővel, hogy a férfi szinte azonnal meghalt. Társaival ezek után elvették az áldozatnál lévő trafikok és egy vendéglátóhely üzemeltetéséből származó aznapi bevételt, mintegy 1,2 millió forintot.

A három vádlott a helyszínről gyalog menekült el, ruháikat és mobiltelefonjaikat elégették, a zsákmányt pedig elosztották egymás között. A rendőrök néhány napon belül mindhármukat elfogták.

A zalaegerszegi ítélethirdetéskor elhangzott: a Pécsi Ítélőtábla kétszer is hatályon kívül helyezte a rablógyilkosság ügyében mindkétszer Kaposváron hozott elsőfokú ítéleteket. Az egyik esetben egy alkotmánybírósági döntés miatt – miszerint nem lehet ítélkező bíró az, aki korábban akár nyomozati bíróként részt vett az eljárásban -, a második esetben pedig egyebek között “iratellenesség” miatt, így került harmadszor a Zalaegerszegi Törvényszék elé az eset.

A pénteki ítélethirdetésen csak az első- és a másodrendű vádlott volt jelen, illetve mindhármuk védője távol maradt. Az elsőrendű vádlott és az ügyész is fellebbezést jelentett be, ezért az ő ítélete nem jogerős, a másodrendű vádlott pedig a távolléte miatt nem tudott nyilatkozni. A harmadrendű vádlott elfogadta a döntést és az ügyész sem fellebbezett – így a büntetési idő kétharmadának letöltése miatt néhány héten belül szabadulhat -, de mivel védője nem vett részt a tárgyaláson, a döntés még nem válhatott jogerőssé.

Az isztambuli főügyészség kérésére elfogatóparancsot adott ki egy török bíróság az isztambuli szaúdi főkonzulátuson meggyilkolt szaúdi ellenzéki újságíró, Dzsamál Hasogdzsi ügyében indult rijádi büntetőper 18 gyanúsítottja ellen – írta a Sabah című török napilap.

Az isztambuli főügyészség “előre kitervelt és különös kegyetlenséggel elkövetett szándékos emberölés” bűntettével indokolta a lépést. A döntés értelmében a hatóságok a gyanúsítottakat ott veszik őrizetbe, ahol felbukkannak.

A Hasogdzsi-gyilkosság miatt indult rijádi büntetőpernek összesen 21 érintettje van. Eddig 11 ember ellen emeltek vádat, közülük ötre az illetékes szaúdi ügyészség halálbüntetést kért. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter korábban nehezményezte, hogy az eredetileg előállított 18 gyanúsítottból a szaúdi hatóságok hetet szabadon engedtek, és csak 11-et helyeztek előzetes letartóztatásba.

Miután Recep Tayyip Erdogan többször a gyanúsítottak törökországi felelősségre vonását sürgette, és az isztambuli főügyészség október végén az ügy 18 gyanúsítottjának kiadatását kérelmezte Szaúd-Arábiától, Ádel al-Dzsubeir szaúdi külügyminiszter, majd Szaúd bin Abdallah al-Muadzsib szaúdi főügyész leszögezte, hogy a bűnrészes embereket Rijádban fogják bíróság elé állítani.

A gyilkosság napján, október 2-án 15 szaúdi férfi érkezett két magánrepülőgéppel Isztambulba, megölték Hasogdzsit a szaúdi főkonzulátuson, minden bizonnyal feldarabolták a testét, és még aznap visszarepültek a sivatagi királyság fővárosába. A Sabah pénteki beszámolójában “kivégzőosztagnak” nevezi a 15 fős különítményt.

Ankara állításával szemben a szaúdi vádirat szerint Hasogdzsival nem előre kitervelten, hanem dulakodás következményeként végeztek.

Bármennyire is járt el felette az idő, a P-37-es azon haditechnikai eszközök közé tartozik, melyek helytálló konstrukciójáról az optimálisat több mint kétszeresen meghaladó szolgálati idejük, az általuk máig biztosított képességek tanúskodnak. Magasra rakták hát a mércét eljövendő utódaik számára...

Zord

Partnerkapcsolatok

2018. november 6.: A mesterséges intelligencia kora – Rose Goettemoeller pekingi útja (Lendvai Tünde)

Október 24-28-a között 8. alkalommal került megrendezésre az éves Xianshang elnevezésű katonai és biztonsági konferencia Pekingben. A kiberbiztonsági szekcióban Rose Goettemoeller, a NATO helyettes főtitkára, a szövetség mesterséges intelligencia alapú fejlesztéseiről beszélt. A technológiát a katasztrófareagálási képességek fejlődésének szolgálatába állították, amelyre kiváló alkalom volt az október elején zajló szerbiai gyakorlat. A szimuláció során a katasztrófa sújtotta térség fölött elrepülő drónok által továbbított adatok alapján, a rendszerek képesek voltak azonosítani a képeken az áldozatokat és túlélőket. Ezzel rekordidő alatt valósulhat meg egy helyzet súlyosságának felmérése és mentőcsapatok kiküldése. “A Szövetség a technológiai naprakészségét tagállamok széleskörű együttműködésével és a magánszférával folytatott rendszeres párbeszéddel biztosítja” – hangsúlyozta Goettemoeller. A NATO technológiai fejlesztéseinek központja a Virgina állambeli norfolki Transzformációs Parancsnokság, ahol többek között robotikával, mesterséges intelligenciával és Big Data alapú innovációval foglalkoznak.

2018. november 7.: A NATO Főtitkár magasrangú tisztekkel Afganisztánba látogatott (Ibrahim Imre)

Az Ashraf Ghani elnökkel és az Abdullah Abdullah vezérkari igazgatóval folytatott találkozás után a Főtitkár egy sajtótájékoztatón gratulált az afganisztáni kormánynak és népnek a nemrég lezajlott parlamenti választásokhoz. “Az afgán erők először vállaltak felelősséget a választások biztonságáért, ami egy nagyon fontos eredmény” –mondta Stoltenberg. Továbbá hangsúlyozta, hogy a NATO továbbra is támogatni fogja Afganisztánt. Ugyanezen a napon a Főtitkár és küldöttsége részt vettek egy miniszteri találkozón, melyet dr. Hamdullah Mohib nemzetbiztonsági tanácsadó vezetett. A küldöttség találkozott Austin Miller tábornokkal, a Resolute Support Mission parancsnokával, mellette Cornelius Zimmermann nagykövettel, az afganisztáni NATO misszió civil képviselőjével, valamint a szövetséges országok nagyköveteivel, illetve az Európai Uniós és az ENSZ nagyköveteivel.

2018. november 7.: A Nők, Béke és Biztonságért felelős Főtitkár Különleges Megbízottja Koszovóban járt (Rácz-Nagy Judit)

Clare Hutchinson a Nők, Béke és Biztonság (Women, Peace and Security)  képviselője látogatást tett a NATO békefenntartó koszovói missziójának helyszínén november 7-én. Hutchinson Salvatore Cuoci vezérőrnaggyal, a KFOR parancsnokával tárgyalt a női életpályákról, illetve a Nők, Béke és Biztonság agendáról. A KFOR misszió támogatja az agendát és elkötelezett, hogy a nemek közötti integráció továbbra is hatékonyan működjön, mind a katonai tervezésben és a döntéshozatali folyamatokban. Látogatása során Ms. Hutchinson senior tisztekkel is találkozott, továbbá részt vett a ” Koszovói Női Kapcsolatok a NATO UNSC Resolution 1325 – Nők, Béke és Biztonságot fejlesztő agenda” elnevezésű konferencián is.

2018. november 8.: Az egységépítés a biztonság kulcsa – NATO konferencia Rómában (Nemcsényi Angelika)

2018 október 11-én a Védelmi Szektor Integritásért Felelős Központ (CIDS) konferenciát rendezett “Miért épül be az integritás, az intézményépítés és a korrupció elleni harc a biztonságiasítás rendjébe?” címmel. Sir Ian Andrews  (Transparency International) kiemelte, hogy a korrupció a bizonytalanság alapköve. Más előadók is megosztották perspektívájukat, hangsúlyozva, hogy a korrupció okai nem mindig belsők, és hogy véleményük szerint a korrupció egy betegség, ami magában rejti a destabilizáció potenciálját. A CIDS igazgatója,  Per A. Christensen rámutatott a konferencia eredményességére és kiemelte, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetni a hibrid fenyegetésekre.

Továbbá a teljes konferencia fókuszában a szinkronizáltság és a koordináció fejlesztése is állt, a résztvevők érvényesíthették követeléseiket és kijelölték azokat az oktatási és kiképzési megoldásokat, amelyek összehangban vannak a NATO politikájával. Terje Haaverstad nyugalmazott ezredes, az Integritásért Felelős Központ (CDIS) képviselője hangsúlyozta a NATO képzési intézményeinek fontosságát, és azt, hogy az intézmények fontos feladta, hogy frissítse és érvényesítse a képzési követelményeket az integritás területén.

2018. november 11.: A Főtitkár és a világ vezetői Párizsban emlékeztek az első világháború végére (Györgyi Dominika)

November 11-én Párizsban megemlékeztek az első világháború végéről, a centenáriumi ceremónián a NATO Főtitkár, Jens Stoltenberg is részt vett. Stoltenberg és a világ vezetői a Diadalívnél tekintettek vissza a négy évig tartó véres küzdelemre, a ceremóniát követően a Főtitkár így nyilatkozott: „ezen a napon együtt emlékezünk az első világháborúban elveszett életekről, együtt tisztelgünk mindenki előtt, aki szolgált. Soha nem vehetjük magától értetődőnek a békét és a szabadságot.” A ceremónia után részt vett a Párizsi Békefórum megnyitóján, melynek célja a globális kihívások elleni nemzetközi együttműködés elősegítése.

2018. november 12.,20.: Stoltenberg hangsúlyozza a EU–NATO kapcsolatok és az INF-szerződés fontosságát (Vas Beatrix)

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a Német Atlanti Társaság előtt tartott november 12-i beszédében kiemelte a transzatlanti kapcsolatok fontosságát az aktuális biztonsági kihívások tükrében. Különösképpen hangsúlyozta, hogy az Oroszországi Föderáció által telepített SSC-8 fegyverrendszerek (földi indítású, közepes hatótávolságú manőverező robotrepülőgépek) veszélyeztetik a történelmi jelentőségű INF (Intermediate-Range Nuclear Forces, azaz a közepes hatótávolságú nukleáris erők szerződése) szerződés jövőjét, és felszólította az Oroszországi Föderációt a szerződésben foglaltak betartására.

Az EU Külügyi Tanácsával tartott november 20-ai találkozója előtt a Főtitkár üdvözölte a minden korábbinál magasabb szintű védelmi együttműködést az Európai Unió és a NATO között, de kiemelte annak a fontosságát, hogy az erőfeszítések kiegészítő jellegűek legyenek. “Továbbra is a NATO marad az európai biztonság alappillere” – mondta. Stoltenberg az INF szerződés jövőjéről is tárgyalt az EU-s miniszterekkel, ismét felszólítva az Oroszországi Föderációt a teljes és átlátható együttműködésre a szerződéssel. “Nem akarunk egy új fegyverkezési versenyt” – mondta.

2018. november 22.: A NATO elősegíti a Mediterránium biztonságát és stabilitását (Tóth Milán)

November 22-én Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára látogatást tett Rómában, annak érdekében, hogy részt vegyen az idei Mediterrán Dialógus konferenciáján, amely a régióban fellelhető különböző kihívásokkal szemben hivatott foglalkozni. A Főtitkár egy fórum keretein belül – melyen rajta kívül részt vett az olasz védelmi miniszter, Elisabetta Trenta, valamint az iraki külügyminiszter, Mohamed Ali Alhakim is – kiemelte a NATO szerepét a terrorizmus elleni harcban, illetve hangsúlyozta a helyi katonai erők kiképzésének fontosságát a béke biztosításának érdekében. Stoltenberg beszédében kulcsfontosságúnak nevezte a partnerek rugalmasságát, ami a biztonság és a stabilitás egyik fontos alappillére. Ezután a Főtitkár meglátogatta a NATO Műveleti Stratégiai Parancsnokságának székházát Nápolyban és Déli Regionális Központot (Regional Hub for the South), mely segítséget nyújt a regionális fenyegetések leküzdésében, valamint az erre leadott  válaszreakciók koordinálásában.

2018. november 26.: Kuvait felavatta első NATO Képviseletét (Ibrahim Imre)

November 26-án Kuvait felavatta az első NATO diplomáciai képviseleti irodáját. A ceremónián részt vett a kuvaiti Külügyminiszter-helyettes, Khaled al Jarallah, valamint a NATO Főtitkár politkai és biztonságpolitikai ügyek asszisztense, Alejandro Alvargonzález nagykövet úr.

Kuvait aktív tagja a NATO Isztambuli Együttműködési Kezdeményezésének (ICI), és otthont ad a NATO-ICI Regionális Központjának. A Központ célja, hogy az átjárhatóság és szabványosítás megteremtésével növelje a biztonsági kihívások közös értelmezhetőségét, mely szorosabb együttműködést eredményez a NATO és partnerei közt a régióban. A Központ első évében 14 képzés lett meghirdetve, melyeken az Isztambuli Együttműködési Kezdeményezés és az Öböl-menti Együttműködési Tanács 478 tisztje vett részt. Ez idő alatt 149 nemzetközi oktató és szakértő utazott a Központba, hogy lebonyolítsa a kurzusokat.

Műveletek

2018. november 2.: Új misszió keretein belül folytatja a NATO az iraki biztonsági rendszerek megerősítését (Vas Beatrix)

Október 31-én megkezdődött az új NATO misszió Irakban, melynek célja az ország biztonsági intézményeinek és struktúrainak további fejlesztése és a 2017 januárja óta Irakban végzett polgári és katonai kiképző és kapacitásépítési tevékenységek folytatása. A NATO Mission Iraq megindításáról a július 11. és 12. között Brüsszelben tartott csúcstalálkozójukon döntöttek az Észak-atlanti Szövetség védelmi miniszterei az iraki kormányzat kérésére. A misszió vezetője Dany Fortin vezérőrnagy, a kanadai hadseregből.

Jamil al Shimari altábornagy, az Iraki Nemzetvédelmi Egyetem parancsnoka köszönetét fejezte ki a NATO eddigi támogatásáért, mivel mint mondta “… a jól képzett iraki biztonsági erőknek kulcsfontosságú szerepe volt az Iszlám Állam legyőzésében”. Jana Kotorova, a NATO helyettes civil iraki veetője kiemelte, hogy a korábbi NATO küldetésen keresztül eddig körülbelül 1000 iraki katonát készítettek fel arra, hogy különböző katonai iskolákban kiképző tevekénységet folytathassanak.

A NATO Mission Iraq várhatóan 2019 elejére áll fel teljesen. A tanácsadók szorosan együtt fognak működni a Iraki Védelmi Minisztériummal és a Nemzetbiztonsági Tanácsadó Irodával, hogy az országban egy hatékonyabb, fenntarthatóbb, átláthatóbb, és inkluzívabb védelmi szektort alakítsanak ki. A misszió ezen kívül segíteni fogja a Szövetség együttműködését a terepen jelen lévő más aktorokkal is, mint például az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalíció, az ENSZ, az Európai Unió, illetve az érintett iraki minisztériumok és a civil szektor képviselőivel is.

2018. november 6.: Norvégia a Trident Juncture 18 gyakorlat keretében nemzeti ellenállóképességét fejleszti (Szabó Orsolya Réka)

A Trident Juncture 18 nemcsak az eddigi legnagyobb szövetségi gyakorlat volt, hanem az első, aminek a során a lényeges civil készültségi elemeket is bevonták civil hatóságok együttműködésével. A gyakorlat során a vendéglátó ország nemcsak a gyakorlathoz szükséges erejét fejlesztette, hanem a teljes nemzeti ellenállóképességét is. Norvégia  ahhoz, hogy a NATO egyik célkitűzéseként megfogalmazott civil készültséget fejlessze a nemzeti ellenállóképességben, plusz hangsúlyt fektetett erre az elemre is. Ezenfelül a krízismenedzsmenti képességeit más szövetséges országgal, például Dániával és Franciaországgal együtt a NATO keretein belül is alkalmazta.

2018. november 13.: Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország közösen szervezik az ANAKONDA 2018-at (Kertai Zoltán)

Az ANAKONDA 2018 a NATO csapatok együttműködési képességeinek szentelt, lengyelek vezette, többnemzetiségű gyakorlat november 7-től 16-ig tartott. Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia, a Cseh Köztársaság, Németország, Törökország, az Egyesült Államok és Magyarország vettek részt a gyakorlaton. „Ez egy kiváló alkalom, hogy bemutassuk Lengyelország és szövetségesei felkészültségét az összetett helyzetekben való cselekvésre.” – nyilatkozta Tomasz Piotrowski, a Lengyel Haderő Parancsnoka. A gyakorlat főbb elemei a folyón való átkelés, a kémiai, biológiai, radioaktív és nukleáris védelem, katonai orvoslás és éles lövészet voltak. Mindez az Északkeleti Többnemzetiségű Hadosztály keretein belül került megvalósításra, ami a Baltikum és Lengyelország védelmére szolgál.

2018. november 15.: Romániában gyakorlatozott 8 szövetséges a Scorpion Fury 18 keretein belül (Kertai Zoltán)

Kanadából, Portugáliából, Spanyolországból, Olaszországból, Lengyelországból, Bulgáriából és Magyarországról összesen 1800 katona gyűlt össze a házigazda román csapatokkal együtt a Scorpions Fury 18 elnevezésű gyakorlatra, ami november 5-től 16-ig tartott. A Nagysinken (Cincu) tartott program számítógépes kurzust, lövészetet, illetve több terepgyakorlatot is magába foglalt. A gyakorlat a Délkeleti Többnemzetiségű Dandár egységeit kívánja képezni az egész szövetség keleti és fekete-tengeri biztosítása érdekében – ezekben a kihívásokkal teli időkben.

Lassan két éve, hogy új korszak kezdődött a Légirendészeti Szolgálatnál, amely a Mi-2-es típus kivonásával párhuzamosan, 2017 elején állította szolgálatba az amerikai MD Helicopters (az egykori McDonnell Douglas Helicopter Systems) MD-902-es típusának használtan beszerzett példányait. A NOTAR (NO TAil Rotor) megoldású helikopterek az azonos gyártótól származó MD-500-asok mellett üzemelve alkotják a Rendőrség igencsak kibővült helikopteres képességét.

A Belügyminisztérium 2016-tól kezdve összesen tizenegy MD-902-est szerzett be. Az első fázisban öt gépet (oldalszámuk 900-904) vásárolt a baden-württembergi rendőrség állományából, majd további hatot (oldalszámuk 905-910) különböző rendőri erőktől, Nagy-Britanniából. A mintegy tíz milliárd forint értékű program a gépeken kívül természetesen széleskörű műszaki-logisztikai és kiképzési csomagot is tartalmazott.

Mint azt a Légirendészeti Szolgálat munkatársai ferihegyi bázisukon tett októberi látogatásunk alkalmával elmondták, az MD-902-esek rendszeresítése óta nagyrészt lezajlott a hajózók típusátképzése. Az első öt helikopter beszerzésének része volt egy adott számú pilóta és műszaki képzése, ami Luxemburgban, a szintén MD-902-est üzemeltető ottani légimentőknél történt. A pilóták a három hetes elméleti alapozás után tizennégy órában kapták meg a gyakorlati típusátképzést. Kiképzett helikopterpilótákról van szó, így képzésük az MD-902-es sajátosságainak megismerésére és a vészhelyzeti eljárások elsajátítására fókuszált. További négy, nagy tapasztalatú pilóta oktató-berepülő jogosítással tért haza a luxemburgi tanfolyamról. Az ő képzésük szélesebb területet érintett, hathetes volt, és ötven repült órát tartalmazott. A műszakiak képzésére különböző modulokból összeállított, öthetes tanfolyamon került sor.

Az MD-500 és az MD-902 ugyanattól a gyártótól ered, és műszaki szempontból van némi logika a két típus között, de helikoptervezető szempontból a „nagy testvér” szinte teljesen más, vezetéstechnikailag nem igazán érezni a rokonságot. Az MD-902-es sajátossága, hogy faroklégcsavar nélküli kialakításából adódóan az útirányú vezérlést a NOTAR-rendszer végzi, illetve a repülés közben állandóan mozgó, az iránytartást folyamatosan korrigáló, automatizált függőleges vezérsík. Van egy átmeneti sebességtartomány, főleg a leszállás előtti lassításnál, amikor az útirányú sebesség már csekély és a függőleges vezérsíknak csökken a szerepe. Ekkor érezni, hogy a lábbal is utána kell menni. A pedál használatára talán lassabban reagál a NOTAR-os 902-es, mint a hagyományos faroklégcsavaros 500-as, de mint a pilóták mondják, igazi összehasonlítást csak akkor lehetne tenni, ha másik NOTAR megoldású típust is repültek volna korábban.

Ha a NOTAR-rendszer meghibásodik, például a ventilátortengely eltörik, vagy a gép farkán lévő kónusz nem mozdul, a géppel akkor is biztonságosan le lehet szállni. A nagy farokfelület 80-100 csomós (145-180 km/h) sebességnél útirányban stabillá teszi a helikoptert akkor is, ha a lábkormányzás nem működik. A földet érés előtti szakaszban kell egy fékezést, lassítást végrehajtani, majd egy átnyomást és a legkisebb merülő sebességgel, az irányra figyelve földet érni, lehetőleg betonra. Az iránytól való néhány fokos eltérést még elviselnek a csúszótalpak és nem borul fel a gép. Az ülések és a csúszótalpak energiaelnyelő képességének köszönhetően egy esetleges durva földet éréskor kisebb az esélye, hogy a személyzet megsérül.

A változtatható állásszögű ventilátor a hajtóművek között fentről beszívott levegőt a faroktartóba juttatja.

A faroktartó belseje a ventilátor felől a farokrész felé nézve. A faroktartó jobb oldalán (a képen a bal oldalon) két rés fut végig. A Coanda slots-nak nevezett réseken a ventilátor által hátrajuttatott levegő egy része távozik, és a  forgószárnyszél által felgyorsítva segíti a forgatónyomaték kiegyenlítését. 

A faroktartóban hátravezetett levegő az itt éppen burkolat nélkül látható, elfordítható jet thruster lemezei között távozik.

Az MD-902-es olyan plusz dolgokat is nyújt, ami csökkenti a hajózók leterheltségét. Ilyen a műszerezettség szintje, a robotpilóta és a légkondicionálás. Utóbbi híján a jó kilátást biztosító nagyméretű plexi felületek alatt, a nyári napsütésben pillanatok alatt felforrósodó pilótafülkében, a repüléskor viselt lángmentesített overallban, embert próbáló feladat végrehajtani a naponta maximálisan engedélyezett hat óra repülést. 

*

Alapvetően valamennyi pilóta repüli mindkét MD típust. Aki nem, az még csak a rendszeresítés óta eltelt idő rövidsége miatt nem kapott lehetőséget a típusátképzésre. Korábban a legtöbb helikoptervezető Mi-2-es és Mi-8-as előképzettséggel a honvédségtől érkezett a légirendészethez. Ezért először a Mi-2-esre ültek, hiszen a típus számukra ismert volt, könnyebben érték el a szükséges szintet. Utána ülhettek át az MD-500-asra, amelyen egy fürgébb, kisebb méretű és tömegű helikoptert kellett megismerniük, és amelynek még a forgószárnya is más irányba, balra forog, mint az általuk már jól ismert Mi-2-esek és 8-asok forgószárnya. Később változott a szemlélet, először az MD-500-as típust kapták meg, és csak utána a Mi-2-est.

A Mi-2-es kivonása után az MD-902-eseknél megjelent a másodpilóta beosztás. Mindkét amerikai típus egypilótás üzemeltetésű, de bizonyos feladatoknál könnyebbséget jelent, ha elől két ember van. Az egyik repül, a másik segíti a navigációt és a kommunikációt, mert az operátor (fedélzeti szolgálattevő) hátul el van foglalva a hőkamera és/vagy a kereső fényszóró kezelésével. Ha a helyzet úgy hozza, az egyik pilóta is tudja kezelni a hőkamerát, ha nem is akkora gyakorlattal, mint az operátor. Feladatszabáskor mindenesetre jól jön, hogy két típus közül lehet kiválasztani a feladatra leginkább megfelelő helikoptert. Amikor nem indokolt a megnövelt létszámú személyzet, például egy nappali, jó idős balatoni vagy autópálya ellenőrzéskor, akkor az MD-500-as is elég, de van olyan feladat, amelynél az MD-902-es alkalmazása a praktikusabb megoldás. Ezek azok a feladatok, amelyeken kell a háromfős személyzet, a két pilóta plusz egy operátor. (A légirendészethez két honvédségi helikoptervezetőt vezényeltek, akik jelenleg másodpilóta beosztást töltenek be és csak az MD-902-esre kapnak típusátképzést.)

A hátsó kabin, az operátor tágas munkahelye.

A háromfős személyzetet igénylő feladatokat korábban a Mi-2-esekkel repülték. Utasszállításnál voltak olyan gondok, hogy „vagy üzemanyagot vitt a gép vagy utasokat”. Teljes terheléssel nehezen szállt fel, és ha közel tele tankkal plusz akár csak kétfős személyzettel kellett függeni, az is nehezen ment. Ráadásul az egyik hajtómű meghibásodása esetén, a maradék hajtóművel gyakran még a magasságot sem lehetett tartani, csak folyamatosan süllyedve, egy kiválasztott területen repülőgépszerűen leszállni. A Mi-2-est váltó MD-902-es rendelkezik azzal a teljesítménytartalékkal, ami az egyik hajtómű felszállásnál vagy leszállásnál bekövetkező meghibásodása esetén is biztosítja az adott manőver folytatását és azután a biztonságos földet érést a tervezett fel- vagy leszállóhelyen.

*

Az éjszakai képességet nagyban növelő éjjellátó szemüveggel (NVG) végrehajtott repülések nem számítanak újdonságnak a légirendészetnél; valamennyi pilótát kiképezték a használatára. Jártasságuk fenntartásához hatvannaponta legalább egy NVG-s feladatot kell repülniük. A jelenlegi szabályzók értelmében ez kétpilótás üzemet jelent. Jól jön tehát, hogy az MD-902-est egyébként is két pilóta repüli, és az operátor a tágas hátsó kabinban dolgozhat. (Az MD-500-asban a jobb oldali ülésben ül az operátor, és hátul van a berendezés.) Az NVG nagyobb biztonságot jelent az akadályok észlelésében és segít abban, hogy egy alkalmas területen bárhol leszállhasson a gép, nem csak reptéren vagy kivilágított leszállóhelyen. A kutatásban is segít: az NVG-vel észlelt személyre, tárgyra, járműre az operátor ránézhet a hőkamerával, esetleg még az infravörös szűrővel ellátott fényszóróval is megvilágíthatja.

A képtovábbító antennája az MD-902-esekre is felkerült.

Amellett, hogy a Mi-2-esénél jócskán jobb a tömeg/teljesítmény viszony, nagyobb az utazósebesség, alacsonyabb a külső és belső zajszint, a NOTAR kialakításból adódóan szélesebbek az alkalmazási lehetőségnek (a leszállóhely kiválasztást nem befolyásolja a balesetveszélyes illetve sérülékeny faroklégcsavar). A nagyobb utastérnek köszönhetően a védett személy szállításától kezdve a különleges műveletekig az MD-902-esek a feladatnak megfelelően számos változatban konfigurálhatóak, éjszakai és nappali alkalmazásukat az a szenzor segíti, amelyet az operátor kezel. A légirendészet a Mi-2-esre és az MD-500-asra egy-egy készlet infravörös szenzorral (FLIR toronnyal) rendelkezett. Az MD-902-esek érkezésével a szenzorok száma is megsokszorozódott, hiszen mind a német, mind az angol gépeken van nappali és hőkamerával ellátott torony, előbbieken a csúszótalpra, utóbbiaknál az orr alá szerelve. Valamennyi géphez tartozik nagy teljesítményű kereső fényszóró is. 

A 902-eseken lévő szenzorberendezések, bár nem egyformák, hasonló képességgel bírnak. Ez a képesség napjainkban különösen a déli határon jön jól, ahol mindig jelen van egy aktív és egy tartalék rendőrségi helikopter. A fekete-fehér képet adó szenzor érzékelése állítható. Olyannyira, hogy amikor egy célszemély egy szemeteskukában próbált elbújni, a teste átmelegítette a kukát, az operátor a hőkamera segítségével észrevette. A csendes gép és a nagy érzékenységű szenzor párosítása lehetővé teszi, hogy egy embercsoportot több kilométerről is észlelhessenek vagy egy rendszámot pár száz méterről leolvashassanak, akár anélkül, hogy a megfigyeltek észrevennék a gép jelenlétét. A szenzorkezelésnél persze sokat számít a humán faktor, vagyis az operátorok rutinja, mert az egyes szenzortípusok különböző kezelőfelülettel rendelkeznek. A kapott képet a képtovábbító rendszer lesugározza a hármashatár-hegyi vevőtoronynak, ahonnan eljut a rendőrség vezetési pontjára. A másik képtovábbító rendszer a mobilszolgáltatók bevonásával működik. A tömegdemonstráció, konvojkísérés vagy útvonal légi biztosítása során látottakat az operatív törzs dolgozza fel.

A rendőrségi pilóták leterheltsége nagy, az MD-902-es beszerzés miatt további hajózókra van szükség. A légirendészet gondja hasonló a légimentőkéhez. Régen minimum 1500 repült óra volt a feltétel ahhoz, hogy valakiből rendőrségi helikopterpilóta válhasson, de az évek elmúltával elfogytak azok, akiknek ekkora gyakorlatuk lett volna. Ezt az egyre sürgetőbb problémát igyekszik orvosolni az a kezdeményezés, amelynek keretében egy civil cég a debreceni egyetemmel együttműködve képez többek között a rendőrség részére is helikoptervezetőket. Jelenleg öt plusz három fő leendő rendőrségi pilóta tanul Debrecenben. Az ötfős csoport 2019 februárjában érkezik majd a légirendészethez, a további három fő a nyár folyamán.

A három félévből álló képzésre történő jelentkezés felsőfokú végzettséghez és angol nyelvvizsgához kötött. A repülési készséget Cessnán, ötven órás repülés keretében mérik fel. Aki megfelel az elvárásoknak további száz órát repülhet, de már Robinson R22-es és R44-es helikoptereken. A végén civil szakszolgálati engedélyt kapnak, amelyet konvertálni kell az államira, mert a rendőrség helikopterei állami légijárműnek minősülnek. A fiatalok ezután egy elméleti felkészítést kapnak a légirendészetnél, ahol házi vizsgát tesznek, végül hatósági vizsgával zárul az elméleti képzésük. Ez egy plusz feladatot jelent a szervezetnek, hiszen az újoncokkal úgy kell tudni foglalkozni, mint egy oktató szervezet, ráadásul az oktató csapatot ki kell vonni a szolgálatadásból. A gyors képzés a kívánatos, hogy az újonnan érkezők mihamarabb éles feladatokat repülhessenek a Légirendészeti Szolgálat MD-500-as és MD-902-es helikoptereinek pilótáiként.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A cikk nyomtatott változata az Aeromagazin 2018. novemberi számában jelent meg.

Ukrajna a hadiállapot bevezetésével összhangban megtiltotta a belépést területére minden orosz állampolgárságú férfinak 16 és 60 éves kor között – közölte Petro Cihikal, az ukrán határőrszolgálat vezetője.

A tisztségviselő az ország védelmi képességeinek erősítéséről – Petro Porosenko elnök részvételével – folytatott értekezleten beszélt erről. Hozzátette, hogy ukrán állampolgárok beutazását Ukrajnába nem korlátozzák semmilyen formában. Cihikal szavai szerint beengedik viszont az országba azokat az orosz férfiakat, akik humanitárius céllal kívánnak beutazni, például temetésre mennek Ukrajnába.

Elmondta, hogy a kelet-ukrajnai hadműveleti övezetben megerősítették a határvédelmet, fokozták a járőrözést nemcsak az ellenőrzött szakaszon, de a zöldhatárszakaszokon is, valamint a rendőrséggel együttműködve a meglévők mellett még további útellenőrző posztokat állítottak fel a járművek átvizsgálására.

A hadiállapot – amely Ukrajnában a rendkívüli állapot egy formája – az ország tíz megyéjére terjed ki. Szerdán lépett életbe, és december 26-ig tart.

A kínai hadiflotta ugrásszerűen fejlődik mind mennyiségi, mind minőségi szempontból, az amerikai F–35 program hasít, az oroszok és kínaiak már az 5. generációs harci repülőgépeiket fejlesztik. Azt gondolhatnánk, hogy a haditechnika jövőjét a miniatűrizáció, a robotika, az irányított energiájú vagy elektromágneses fegyverek jelentik majd. Hát nem.

A jövő hadviselését technikai szempontból leginkább meghatározó tanulságokat a szíriai polgárháború eseményeiből lehetne levonni, azaz a mögöttünk hagyott fél évtized legfontosabb fejlesztései egy háború poklából kerülnek ki. A polgári és katonai technika háziasítása, illetve az egyértelműen polgári eszközök katonai felhasználása egyidős a történelemmel – gondoljunk csak a kiegyenesített kaszára vagy a Molotov-koktélra. Mindazonáltal napjainkra nemcsak a katonai eszközök civil használata válik egyre gyakoribbá, hanem elkezdődött egy erőteljes fordított folyamat is, amelynek során a modern technika vívmányai – polgári alkalmazásuk mellett – katonai feladatokban is feltűnnek.

Az interneten 2014-ben felbukkant kép, amelyen egy turbános felkelő egy kormányzati raktárból zsákmányolt második világháborús Sturmgewehr 44-es automata karabélyt fejleszt tovább egy távirányítású fegyverállvánnyal, inkább az érdekesség kategóriájába tartozott. A ki tudja, hogyan beszerzett, de egyértelműen tömeggyártott és interneten elérhető alkatrészeket felhasználó ellenálló volt a kezdet. Azután ahogy jöttek a hírek (és a filmfelvételek) az Iszlám Állam által rendszeresen használt, a polgári drónokból átalakított, 30-40 milliméteres gránátokat hordozó drónokról vagy a nagy sikerrel felhasznált, kisteherautókra szerelt nehéz géppuskákról, gépágyúkról, a „technicalokról”, az új irány megjelenése egyértelművé vált.

A fenti könnyű „harci járművek”, illetve a polgári drónok felhasználásának tapasztalatai egyelőre csak az orosz védelmi minisztérium által megalakítandó „szuperkönnyű”, illetve a több ország által fejlesztett „öngyilkos” drónok formájában jelentek meg. Az azonban biztosra vehető, hogy az aszimmetrikus konfliktusok által kiváltott fejlesztések megteremtik a válaszlépéseket, ugyanis egyetlen egy ország sem engedheti meg magának, hogy az új típusú kihívásokra ne adjon megfelelő választ.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Napjainkban gyakran hallani arról, hogy Oroszország erős állami propagandát működtet, amit angol nyelven a Nyugatra is sugároz. Miközben Donald Trump szinte hadjáratot indított azon, általa fake news media-nak nevezett sajtóorgánumok ellen, melyek nem szimpatizálnak vele. A modern propaganda egy olyan eszköz, amellyel a politikai szereplők főként a saját ellenségeik ellen szeretnék a közvéleményt hangolni. Napjainkban továbbra is él a propaganda intézménye, azonban a nyugati demokráciákban (avagy azokat megcélozva) már olyan kommunikációs eszközök is megjelentek, mint a dezinformáció, politikai marketing vagy stratégiai kommunikáció. És ezen eszközök közt gyakran hajszálnyi a különbség, mégis sokkal demokratikusabb, kifinomultabb alkalmazást jelenthetnek. De mik is pontosan ezek az eszközök?

A propaganda

Annak ellenére, hogy a propagandát valamilyen szinten már az ókorban is alkalmazták (gondoljunk csak a nagy szónokokra, akik heves beszédeikkel tömegek gondolkodását tudták az ókori Hellászban befolyásolni), magát a propaganda szót tevékenység megjelölésére csak a 17. századtól használják. A Congregatio de Propaganda Fide (magyarul gyűlés a terjesztendő hit ügyében) elnevezésű pápai hivataltól ered a neve, aminek a hittérítés volt a feladata az ellenreformáció során.

Ebből fakadóan a propaganda szó alapvető definíciója az „eszmék, tanok terjesztése különféle eszközökkel.” Azonban olyan szinonimái is vannak a szónak, mint a „népszerűsítés” vagy „hírverés”, amit a propagandista szó modern felfogásával kapcsolnék össze, ami a „pártpropagandát foglalkozásszerűen folytató személy ‹a pártállami időkben›.” Már ebből következtethetünk arra, hogy a propaganda jelentése nagy fejlődésen ment át az évszázadok során.

A propaganda fejlődése az ókortól napjainkig

A propagandát az ókorban is alkalmazták, azonban azokból a korokból, ahol a propaganda rögzítéseinek módja nem volt olyan változatos, mint korunkban, nem maradt fent sok emlék. A könyvnyomtatás megjelenése és az írástudók táborának növekedése után viszont a propaganda is sokkal nagyobb szerepre tehetett szert, habár a politikai vonulata lassabban jelent meg.

Látható, a propagandának nagy löketet adott az, hogy több kommunikációs eszköz több emberhez tudta eljuttatni az információt. Ahogy egyre inkább felszámolták az analfabetizmust, illetve egyre több újságot jelentettek meg, úgy nőtt a propaganda használatának széles palettája. Aztán a két világháború közt a kommunikációs eszközök tovább fejlődtek: megjelent a rádió és a televízió, amikkel a propaganda emberekhez való eljuttatása minden eddiginél egyszerűbbé vált; ezeken a csatornákon aztán a háborúban a telekommunikációt a felek politikai céljaik eléréséért már-már fegyverként alkalmazták.

Ettől az Egyesült Államok sem jelentett kivételt, például a második világháború során démonizálták japán ellenfeleiket. Ezzel azt szerették volna elérni, hogy a japánok elleni harcból ne származzanak az amerikai katonáknak különböző lelki bajai, inkább tekintsenek erre úgy, mint egy féregirtásra: szükséges a komfortért. Azért az USA-t hoztam fel példaként, hogy lássuk, nem csak a totalitárius államok mint a náci Németország vagy a bolsevik Szovjetunió éltek ilyen eszközökkel.

A U.S. Army 2. világháborús propagandaplakátja: This is the enemy. (Forrás: Hannah Miles: WWII Propaganda: The Influence of Racism. In: https://artifactsjournal.missouri.edu/2012/03/wwii-propaganda-the-influence-of-racism/)

A hidegháború évei alatt a telekommunikációs eszközök fejlődése folytatódott: kifinomultabbak lettek, így használatuk is felértékelődött, ahogy még több ember elérésére váltak alkalmassá. Mindkét szuperhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió is élt lehetőségeikkel, és nem csupán ellenségeiket állították be a legnagyobb gonoszként, de önmagukat is az egekbe magasztalták, nem ritkán az igazságot eltúlozva. Például az alábbi poszteren azt propagálták a szovjetek, hogy az amerikai gazdaság a szovjethez képest rosszul áll. Ma már biztosra állítható, hogy sok igazság nem volt ebben az állításban, elvégre a Szovjetunió részben az elavuló gazdasága miatt bukott meg.

Szovjet propaganda, mely az USA rossz gazdasági teljesítményét ismerteti. (Forrás: Mirko Humbert: 10 Amazing Cold War Propaganda Posters. In: https://www.designer-daily.com/10-amazing-cold-war-propaganda-posters-2901)

Az ezredfordulóra a telekommunikáció egy új mérföldkövet ért el: megjelent és terjedni kezdett az internet. Az interneten bárki képes a lehető legkönnyebben információt átadni és fogadni, így a média is elkezdte kihasználni ezeket az új lehetőségeket. Az internet nagy előnye, hogy bárhol, bármikor lehet információt áramoltatni, ahol van valamiféle kapcsolat a világhálóra, és ezt bárki tudja fogadni, akár abban a percben is, ahogy az információt útjára bocsátották. Ezzel a propaganda is új táptalajra lelt, méghozzá egy kifejezetten könnyen hozzáférhetőre és olcsóra. Jó példa erre a terrorista csoportok tevékenysége, akik az ellenségeikhez is könnyen el tudták juttatni üzeneteiket, melyek általában a brutalitásukkal félelmet kívántak kelteni, avagy fel kívánták hívni a potenciális csatlakozók figyelmét a saját sikereikre.

Napjainkra az internet már szinte teljesen elterjedt, egy Google által finanszírozott felmérés szerint a Föld lakosságának 89%-a napi szinten használja az internetet személyes célokra. Egyértelmű, hogy ezzel még nagyobb jelentőségre tett szert ez a platform, hiszen bárki el tud érni bárkit a Földön (majdnem, elvégre vannak országok, ahol az internetet erősen cenzúrázzák vagy egyenesen elérhetetlenné teszik az átlagember számára: a klub tagjai például Irán, Kína vagy Észak-Korea).

A propaganda modern változatai Dezinformáció és álhírek

Az internet széleskörű elterjedése nemcsak a propagandát tette sokkal elérhetőbbé, hanem a dezinformációt is, amely napjainkban egyre gyakrabban okoz zűrzavart. Dezinformációról beszélünk akkor, amikor valaki szánt szándékkal téves információt tesz közzé abból a célból, hogy megtévesszen másokat.

Máris láthatjuk a különbséget. Míg a propaganda célja az, hogy elhitessen valamit a közönségével, legyen az akár egy túlzás vagy egy egyszerű hazugság, és így cselekvésre vagy valamitől elhatárolódásra ösztönözzön; addig a dezinformáció szintén elhitetni szeretne valamit, csakhogy abból a célból, hogy összezavarja, megtévessze a közönségét, tehát az emberek cinizmusát, bizalmatlanságát vagy akár paranoiáját erősítse. Erre jó plélda a Kercsi-szorosnál történtek: oroszok támadtak ukrán hadihajókra. Az esetet az orosz média úgy írta le, hogy az ukránok megsértették Oroszország határait és bűnöző módszerekkel provokáltak. Ezzel szemben Ukrajnában azt állítják, hogy az oroszok ezzel a nyílt támadással a kelet-ukrajnai konfliktust szerették volna tovább mélyíteni.

A dezinformációval nem összekeverendő az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Donald J. Trump által használt fogalom, a „fake news”, azaz az álhír. Trump általában azokra a médiumokra használja, amelyek rá nem kedvező híreket jelentetnek meg. Ha elfogadjuk a trumpi definíciót, akkor álhírnek számít minden, ami nem tartalmaz igaz információt. Azonban akkor az álhír egyben dezinformáció is lenne, ami nem igaz. Az álhír és dezinformáció közt az a különbség a szakirodalom szerint, hogy az álhírt azért készítik, hogy profitot termeljenek bizonyos internetes oldalak azzal, hogy minél több embert vesznek rá a kattintásra. Azonban a szavak szert tehetnek új jelentésekre: láthattuk feljebb, a propaganda is sokat változott, úgyhogy ha Trump használati módja válik általánossá, a fake news fogalma egyszerűen bővül.

Politikai marketing

A modern, liberális demokráciákban a nyilvánvaló propagandát általában nem tűrik meg az emberek. Orbán Sándor a propaganda és a politikai marketing közt jelentős különbségeket fogalmazott meg. Az állam részéről a propaganda használata egy közvetlen beavatkozás a társadalom ügyeibe, míg a politikai marketing közvetett, ugyanis megbíznak ezzel más cégeket. Itt rögtön képbe jön az, hogy a marketinghez szükséges a független média, míg a propaganda alkalmazása során általában a sajtó erősen az állam befolyása alatt áll – ha nem teljes befolyása alatt. A marketing pedig a demokratikus rendszert elfogadva a társadalmi normák keretein belül marad.

Stratégiai kommunikáció

A stratégiai kommunikáció lényegében a hadiesemények kommunikálása olyan módon, hogy adott cél elérését megkönnyítse, ez a gyakorlat pedig főként a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően vált általánossá a nyugati világban, főleg az USA-ban. Így nézve azonban erős hasonlóság fedezhető fel a második világháborús propagandával, elvégre mindkettő az ellenségről szól. Azonban a stratégiai kommunikációt úgy szokták elhatárolni a propagandától, hogy míg a propaganda az ellenség ellen irányul, addig a stratégiai kommunikáció a nemzetközi közvélekedésre kíván hatni.

Felhasznált irodalom:

• Fraknói Vilmos (1914): Mátyás törekvései a császári trónra. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia
• Német József Lajos (2013): „A (stratégiai) kommunikáció és a háború kapcsolata napjainkban” in Hadtudomány 2013/1-2.
• Orbán Sándor (Ism): Politikai és szervezeti kommunikáció. Elérhető az interneten: https://drive.google.com/drive/folders/1-4mpL-1FprOsOhpJHoiv-kB_vD8DuoMJ (2018.05.22.)

A tavalyi 242 ezerről idén év végére akár 280 ezer fölé is emelkedhet az adókedvezményes nyugdíjbiztosítások száma Magyarországon, az év utolsó heteiben várhatóan látványosan megugrik az új szerződések száma – közölte az Union Biztosító.

A biztosítócég közleménye szerint a már csaknem öt éve elérhető termékkör egyik fontos vonzereje a tárgyévi befizetések után járó húsz százalékos, akár 130 ezer forintot is elérő adójóváírás. Az Union nyugdíjbiztosítási szerződéseinek átlagdíja a két évvel ezelőtti kétszázezer forinthoz képest idén mintegy 220 ezer forintra nőtt, ez az összeg átlagosan 44 ezer forintos adójóváírásra jogosít.

A közlemény idézi Almássy Gabriellát, az Union igazgatósági tagját, aki elmondta: a maximális mértékű, 130 ezer forintos adókedvezmény igénybevételéhez éves szinten 650 ezer, azaz havonta átlagosan 54 ezer forintot kellene befizetni az ügyfélnek, ekkora összegre azonban csak a szerződést kötők néhány százaléka hajlandó. Lehetőség van ugyanakkor arra, és ezzel sokan élnek is az év vége felé, hogy az ügyfelek eseti befizetésekkel túllépjék a nyugdíjbiztosításban vállalt folyamatos díjat – fűzte hozzá.

Az adójóváírás megszerzéséhez nem elegendő megkötni a szerződést, az idei évre vállalt díjnak az év végéig meg is kell érkeznie a biztosítóhoz. Emellett már a jövő évi szja-bevallásban külön be is kell jelölni a 2018-as befizetés utáni adójóváírásra vonatkozó igényt. Ezt a lépést az ügyfeleknek közel negyede még mindig kihagyja, ennek hiányában azonban nem vehetik igénybe a kedvezményt – mutat rá a közlemény.

Az adókedvezményes nyugdíjbiztosítás a biztosítási piac egyik húzóterméke, az életbiztosítási ág bővülésének kétharmada e termékkörnek köszönhető. Jelenleg 14 biztosító kínál több mint félszáz különböző nyugdíjbiztosítási konstrukciót a piacon.

Az Union Biztosító a bécsi székhelyű, tőzsdén jegyzett Vienna Insurance Group (VIG) cégcsoport tagja. Idén április 1-jével Union Biztosító néven egyesült a VIG három biztosítótársasága, az Union Biztosító, az Erste Biztosító és a Vienna Life Biztosító. A három cég összesített díjbevétele 2017-ben elérte a 76,4 milliárd forintot, adózott eredményük 1,64 milliárd forintot tett ki.

Vádat emeltek egy külföldi férfi ellen, aki 2010-ben mintegy 15 kilogramm heroint hozott be Magyarországra, majd elmenekült – közölte a Pest Megyei Főügyészség.

Szabó Ferenc főügyész azt írta, a vádlott 2010 májusában egy kamionnal Gyulánál lépett be Magyarországra. Szigetszentmiklósnál egy parkolóban közvetlenül a társai autója mellé állt, és – miközben egyikük a járművek körül sétált – átrakott két, heroint tartalmazó táskát.

A közlemény szerint a vádlott két társát a rendőrök Vasad külterületén ellenőrizték, és megtalálták náluk a kábítószert. Emiatt 2013-ban kábítószerrel visszaélés bűntette miatt szabadságvesztésre ítélték őket. A harmadik gyanúsított azonban elmenekült, ezért elfogatóparancsot adtak ki ellene, de csak idén márciusban, Azerbajdzsánban fogták el.

A letartóztatásban lévő férfi ellen a megyei főügyészség kábítószer-kereskedelem bűntette miatt vádat emelt, és fegyházbüntetés kiszabását indítványozta.

Előzetes bejelentéshez kötik az orosz hatóságok az észak-sarkvidéki hajózási útvonal igénybe vételét 2019-től a külföldi hadihajók számára – jelentette ki Mihail Mizincev vezérezredes, az orosz katonai tárca honvédelmi nemzeti központjának vezetője egy pénteki moszkvai szaktanácskozáson.

“Az északi hajózási útvonal használatával kapcsolatos jogi vákuum megszüntetése érdekében tárcaközi munka kezdődött az orosz törvényhozás területén, amelynek eredménye az lesz, hogy a hajózás az idegen hadihajók számára bejelentésköteles természetű lesz. A munka a 2019-es hajózási szezon kezdetéig lezárul” – fogalmazott a tábornok.

Az Izvesztyija című napilap szeptember 11-én írt arról, hogy az orosz Északi Flotta korszerűsíti a partvédelmi rakétarendszert az Új-szibériai szigeteken az északi hajózási útvonal hatékony ellenőrzése és védelme érdekében.

“Az Északi Flotta több éve tervszerűen dolgozik a katonai infrastruktúra fejlesztésén az északi sarkvidéken, ami lehetővé teszi, hogy kiterjesszük az Oroszországi Föderáció nemzeti érdekvédelmi képességeit ebben a térségben” – idézte a lap akkor Nyikolaj Jevmenov tengernagyot, az Északi Flotta parancsnokát.

A globális felmelegedés által megnyitott – de az év nagy részében még mindig atomjégtörőkkel üzemben tartott – északi hajózási útvonalon elvileg akár két héttel rövidebb idő alatt is eljuthatnak a rakományok a Távol-Keletről Nyugat-Európába, mint a déli, a Szuezi-csatornán át vezető úton. A Koppenhágai Üzleti Egyetem két évvel ezelőtt tanulmányt jelentetett meg, amely szerint 2040-től már kifizetődőbb lesz a sarkvidék felé navigálni, ha ott a jég a jelenlegi ütemben fogyatkozik. A jelenlegi útvonal mellett a klímán kívül a kereslet, a kereskedési szokások és a kikötők szólnak.

A RIA Novosztyi hírügynökség elemzése szerint tavaly a Szuezi-csatornán 1 041 milliárd tonna rakomány hajózott át, mintegy ötezerszer annyi, mint az északi tengeri útvonalon.

BREXIT

Az Európai Unió Tanácsának (50.cikk) 2018. novemberben tartott ülésein rendkívül fontos, a brexittel kapcsolatos témák és kérdések is felmerültek. A november 12-ei, Brüsszelben tartott ülésen a bizottsági tárgyalóküldöttség vezetője, Michel Barnier tájékoztatta az EU27-eket az elmúlt hetek brexittel kapcsolatos tárgyalásairól, valamint a kialakult helyzetről. Annak ellenére, hogy a megállapodás sikertelen volt, a megegyezés iránti törekvések fennálltak. „A tárgyalások e végső szakaszában a miniszterek a mai napon is tanúságot tettek arról, hogy rendületlenül kiállnak a huszonhetek egységéért. Ismét megerősítettük, hogy bízunk a főtárgyalónkban. Támogatjuk a megállapodást célzó kitartó erőfeszítéseit.” – nyilatkozott Gernot Blümel, Ausztria Európai Unióért felelős, valamint művészeti, kulturális és médiaügyi minisztere.

A november 15-én megtartott találkozón Michel Barnier már a brexitről szóló megállapodás szövegtervezetét nyújtotta át Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének, ezzel rendkívüli előrelépést téve az ügyben. Donald Tusk már akkor azt javasolta, hogy a szövegtervezet rendkívüli csúcstalálkozón kerül véglegesítésre és formalizálásra, 2018. november 25-én.

A november 19-én, az Általános Ügyek Tanácsának (50.cikk) ülésén a november 25-re tervezett rendkívüli ülés előkészítése zajlott. Az EU27 miniszterei megállapodtak a kilépésről szóló megállapodás tervezetéről, valamint megvitatták a brexitet követően az Egyesült Királyság és az EU között kialakuló politikai viszonyrendszert. Gernot Blümel szerint „az uniós és a brit tárgyalók az Egyesült Királyság kilépésének valamennyi aspektusában megállapodásra jutottak, ideértve az állampolgárok jogainak biztosítását is. Az elért megállapodás általánosságban véve méltányos kompromisszum, mivel mindkét fél engedményeket tett a másik irányába. Az elválás sohasem könnyű, de ha mégis megtörténik, mindig jobb azt barátsággal tenni. Szintén ez a módja annak, hogy a jövőre nézve jó viszonyt sikerüljön kialakítani a felek között. Mi továbbra is azt szeretnénk, ha az Egyesült Királyság még hosszú évekig valamennyi területen az EU fontos partnere maradna.” 

November 22-én diplomáciai szinten a tárgyaló felek elfogadták az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeli kapcsolatáról szóló kilépési megállapodást. A tervezetet Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke megküldte jóváhagyásra az EU27 tagállamainak. Ezután az Európai Tanács (50.cikk) rendkívüli ülését hívta össze a megállapodás tervezetének megtárgyalásához.

A 2018. november 25-én tartott rendkívüli ülésen a tagállamok vezetői jóváhagyták az 599 oldalas Kilépési Megállapodást és az azt kísérő politikai nyilatkozatot.

Ezzel véget ért az 524 napig tartó tárgyalássorozat a két fél között. Az Egyesült Királyság a megállapodás értelmében lép ki az Európai Unióból és az Európai Atomenergia Közösségből 2019. március 29-én. Az Európai Tanács köszönetét fejezi ki Michel Barniernek, az uniós tárgyalóküldöttség vezetőjeként végzett áldozatos munkájáért. „Még előttünk áll a ratifikálás nehéz folyamata, és további tárgyalások várnak ránk. Egy dolog azonban a végkimeneteltől függetlenül is teljesen biztos: barátok maradunk az idők végezetéig, sőt, még azon túl is.” – nyilatkozta Donald Tusk az ülést követően.

http://biztonsagpolitika.hu/wp-content/uploads/2018/12/380403d8-2502-d879-24d8-07baf84d80ca.mp4

Az EU27-ek vezetői 2018. november 25-én hivatalosan is elfogadták az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépéséről rendelkező megállapodást. Forrás: consilium.europa.eu

Az EU27-ek vezetői az ülést követően Theresa May miniszterelnökkel találkoztak, hogy megvitassák a következő lépéseket. A két következő lépés a nemzeti parlamentek ratifikációja és az Európai Parlament szavazása a megállapodásról. Ezek közül egyedül a brit parlament beleegyezése lehet nehézkes.

A brit képviselők december 11-én fognak szavazni a Brexit-megállapodásról. Theresa May miniszterelnöknek komoly munkára lesz szüksége, hogy meggyőzze a brit parlamentet a megállapodás elfogadásáról.  Az EU bejelentése szerint ugyanis, ha nem fogadja el a brit törvényhozás, akkor nem lesz újratárgyalva a megállapodás. Több lehetőség is van az Egyesült Királyság előtt, ha a törvényhozás nem fogadja el a tervezetet: újra szavazhatnak a megállapodásról, újabb brexit-népszavazást írhatnak ki, általános parlamenti választásokat tarthatnak, leváltják a kormányfőt és új kormányfővel próbálnak új megállapodást letárgyalni, vagy megállapodás megkötése nélkül lép ki a szigetország az Unióból.

A megállapodás két részből áll: a rövidtávú megoldásokból és a hosszútávú iránymutatásokból.

Rövidtávon egy átmeneti időszak követi a kilépést 2020. december végéig. Az átmeneti időszak alatt az Egyesült Királyságban érvényesek maradnak az EU szabályai, viszont elveszíti a tagságát az uniós intézményekben – azaz nem lesz brit biztos, brit EU parlamenti képviselő, valamint a két Tanácsban is elveszti a szavazati jogát. Az átmeneti időszakot egyszer meghosszabbíthatják a felek, legtovább 2022 végéig.

Az átmeneti időszak végéig érkező brit és uniós állampolgárok ugyanazokat a jogokat élvezik az országokban, mint korábban és 5 év után folyamodhatnak állandó lakhatásért. Az Egyesült Királyságnak nagyságrendileg 39 milliárd fontot kell folyósítani az uniós intézményeknek a korábban megállapodottak alapján. Az ír határok kérdése még nem megoldott, további tárgyalást igényel, de egy tartalékmegállapodásnak köszönhetően, ha az átmeneti időszak végére sem sikerül megegyezni a hosszútávú kereskedelmi kapcsolatokról, akkor fennmarad a vámunió mindaddig, amíg elfogadható megállapodás kerül elfogadásra.  A halászat kapcsán még meg kell egyeznie egy külön megállapodásban a feleknek. Ameddig az átmeneti időszak tart, az Egyesült Királyságra kiterjed az Európai Unió Bíróságának joghatósága is, és egy különbizottságban fogják elbírálni a vitás kérdéseket.

Általános intézményi hírek

November 12-én Brüsszelben megtartották a minden évben megrendezésre kerülő EU-India Terrorellenes Politikai Párbeszédet. Az egyeztetés fő témája az európai, dél-ázsiai és közel-keleti terrorfenyegetettség volt. A résztvevő felek egyetértettek abban, hogy erősíteni kell bilaterális együttműködésüket számos területen, például az extrémizmus, a radikalizmus és a tömegpusztító fegyverek okozta fenyegetés csökkentésében. Az Europol és India szintén kooperációról határozott.

November 13-án Canberrában megrendezésre került a 2017-ben aláírt EU-Ausztrália Keretegyezmény által létrehozott vegyesbizottság első ülése. A megállapodás célja a kétoldalú kapcsolatok mélyítésének elősegítése volt. A találkozón a két fél bilaterális együttműködési lehetőségeket vitatott meg, például a kiberfenyegetések, a terrorellenes küzdelem, a krízismenedzsment, és a migráció területén. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a jövőben is együttműködnek majd a klímaváltozásról szóló párizsi egyezmény végrehajtásában és az ázsiai és óceániai országok fejlesztésében. Emellett kiemelték, hogy a következő időszakban tovább növelik a kooperációt a kutatás területén.

A november 25-i kercsi-szorosi incidensre reagálva az Európai Unió közleményt bocsátott ki Külügyi Szolgálatán keresztül. Ebben hangsúlyozták, hogy a nemzetközi együttműködés alapvető szabályainak figyelmen kívül hagyásával fokozódik a feszültség és a destabilizáció a térségben. Emellett a közlemény megfogalmazta, hogy a nemrégiben átadott kercsi-szorosi híd Ukrajna hozzájárulása nélkül épült, és ezzel megsértették az ország területi integritását. Az EU kifejezte reményét, hogy Oroszország a szigorítások után visszaállítja a szabad áthaladást a Kercsi-szoroson, mely által a hajók eljuthatnának az ukrán kikötőkbe. A közlemény ugyanakkor leszögezi, hogy az EU soha nem fogja elismerni a Krím-félsziget jogszerűtlen elcsatolását és megszállását.

Az incidensről bővebben: http://biztonsagpolitika.hu/egyeb/haboru-a-lathataron-nincs-megbekeles-a-ket-orszag-kozt

Szankciók

Angela Merkel, német kancellár kijelentette a Kijevben tartott november 1-jei Petro Porosenko ukrán elnökkel tartott közös tárgyalása után, hogy Németország továbbra is támogatja az Oroszországgal szembeni uniós gazdasági szankciók meghosszabbítását. Sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a minszki megállapodás megsértésé és figyelmen kívül hagyása a szankciók további fennmaradását vonja maga után Moszkvával szemben.

A kercsi incidens miatt több német politikus is újabb szankciók bevezetését sürgette a német alsóházban (Bundestag). „Számunkra a legfontosabb a Kercsi-szorosnál kialakult szituáció mielőbbi enyhítése és a fogságba esett ukrán tengerészeknek való gyors segítségnyújtás.”– jelentette ki a német kormányszóvivő, aki hozzátette, hogy az esetnek az EU-n belül is következményei lesznek. Az ukrán-német nagykövet, Andrij Melnyk egységes olaj- és földgázszankciók elfogadását sürgette.

Szomszédságpolitika

November 27-én tartotta első ülését az EU–Örményország közös bizottság az EU–Örményország átfogó és megerősített partnerségi megállapodás (CEPA) keretében. Az EU-delegáció ismételten támogatta az örmény kormány reformpolitikáját valamint kiemelték, hogy a CEPA végrehajtása elengedhetetlen az uniós befektetések bevonzásához. A CEPA előirányozza, hogy Örményország az elkövetkező években harmonizálja jogszabályait a megállapodásban említett uniós jogszabályokkal. Az EU és Örményország megállapodtak, hogy továbbra is előmozdítják a polgárok mobilitását vízumkönnyítési és visszafogadási egyezmények segítségével. Ha ezen egyezmények megfelelően valósulnak meg, illetve ha a mobilitás biztonságos, akkor megkezdődhet a vízumliberációs párbeszéd.

November 27-én egy uniós küldöttség érkezett Moldovába, hogy biztosítsa az ország polgárait az EU elkötelezettségéről az országnak nyújtandó támogatásokat illetően. A látogatás a jogállamiság és a demokrácia folyamatosan romló helyzete miatt volt szükséges. A látogatás során a küldöttség találkozott Igor Dodon moldovai elnökkel, Pavel Filip miniszterelnökkel, valamint az ellenzéki pártok és civil szervezetek képviselőivel is. A jogállamiság romlása miatt az Európai Bizottság úgy döntött, hogy a Moldovának nyújtott támogatásokat újraszámolják és olyan projektekbe irányítják át, melyek az ország lakosságának javát szolgálják. Az EU elvárja az ország hatóságaitól, hogy sürgősen tegyenek lépéseket a helyzet orvoslására.

November 28-án az Európai Unió közleményt bocsátott ki reagálva a hónap során végrehajtott két kivégzésre Fehéroroszországban. Az országban idén 4 kivégzés történt, valamint két elítélt a halálsoron várja az ítélet végrehajtását. Az EU megerősítette, hogy minden körülmények között ellenzi a halálbüntetést, mivel az ellenkezik az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglaltakkal. A közlemény első lépésként a halálbüntetések végrehajtásának felfüggesztését irányozza elő. Fehéroroszország lépései az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása felé továbbra is meghatározzák az EU Fehéroroszország felé gyakorolt politikájának alakulását – zárul a közlemény.

Federica Mogherini megjelenései, nyilatkozatai a MENA-térséggel kapcsolatban

 Az olaszországi Palermóban november 11.-12- között megrendezésre került egy – a líbiai helyzetre való megoldás keresése jegyében – nemzetközi konferencia, amelyen többek között Federica Mogherini is megjelent. A déli szomszédságpolitika jegyében az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője elmondta, hogy „az előző éveknek megfelelően, továbbra is támogatja az Unió a líbiai barátainkat nemcsak politikai, illetve biztonsági együttműködéssel, hanem 370 millió euróval is, melynek célja a líbiai emberek megsegítése. Továbbá, az integráció támogatja az ENSZ mediációs munkáját egy mindenki számára elfogadható politikai megoldás keresésében. Ez rendkívül fontos, hiszen az ország biztonsági helyzete továbbra is kockázatos, bármikor elfajulhat, egy esetleges katonai beavatkozást vonva maga után, így tovább rontva nemcsak Líbia, hanem a térség helyzetét is.  Ennek elkerülése érdekében, az EU teljes politikai súlyával és erőforrásaival kiáll az ENSZ munkája mellett és támogatja a párbeszéd elmélyítését.”

Mindemellett, Brüsszelben Mogherini találkozott a palesztin külügyminiszterrel, Dr. Riyad Al Malkival és látogatást tett Algériában is. A belga fővárosban Federica Mogherini elmondta, hogy az Unió továbbra is támogatja a palesztinokat és az ENSZ Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaközvetítő Hivatalát (UNRWA). Továbbá megerősítette az EU megingathatatlan elkötelezettségét a kétállami megoldás mellett, ami az egyetlen járható út a palesztin–izraeli konfliktus lezárásához. Emellett ösztönözte a Palesztin Hatóságot a gázai humanitárius helyzet megoldására való kísérletek folytatásában, megelőzve ezzel egy újabb eszkalációs folyamatot, illetve elősegíteni Ciszjordánia és a Gázai övezet egyesítését egy közös Palesztin Hatóság irányítása alatt. Az Algírban zajló, a terrorizmus elleni harcról és regionális biztonságról szóló magas szintű párbeszéden Mogherini elmondta, hogy az EU-nak és Algériának „azonosak a céljai a regionális stabilitás és biztonság területén, hiszen a biztonsági kihívások nem ismernek államhatárokat”.

Algéria–EU találkozó az energetikai partnerség megerősítése érdekében

November 20-án az EU éghajlatpolitikáért és energiaügyért felelős biztosa, Miguel Arias Cañete Algériába látogatott, hogy megerősítse a két ország közötti energetikai partnerséget. A párbeszéd kiterjed a megújuló energiaforrásokra, a földgázra és az energiahatékonyságot is magában foglalja. Az EU célja egyértelműen a területet lefedő, átfogó jogi és szabályozási keret létrehozása, illetve az Unió gázellátásának biztosítása.

Kéményseprőnek adják ki magukat csalók Jász-Nagykun-Szolnok megyében és pénzt kérnek az ellenőrzésért – közölte a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság szóvivője.

Németh Ádám tájékoztatása szerint az “álkéményseprőknek” nincs megfelelő szaktudásuk egy égéstermék-elvezető ellenőrzéséhez, megtéveszthetik az embereket és tevékenységükkel hamis biztonságérzetet kelthetnek.

Azt kérte, ha bárki megtud valamit a csalókról, haladéktalanul értesítse a rendőrséget a 112-es segélyhívó számon.

Kiemelte: az egész megyében a katasztrófavédelem kéményseprői végzik a lakossági kémények ellenőrzését és tisztítását. A kéményseprés a magánszemélyek számára ingyenes, csak a gazdálkodó szervezeteknek kell fizetniük. A katasztrófavédelem kéményseprői minden esetben fényképes igazolványt mutatnak és kéményseprő feliratú egyenruhát viselnek.

Ez év január elsejétől a kéményseprők időpont-egyeztetés után keresik fel a családi házakat. Időpontot lehet egyeztetni a 1818-as, ingyenesen hívható telefonszámon vagy a www.kemenysepres.katasztrofavedelem.hu honlapon. A társasházakban élőknek nem kell időpontot foglalniuk, hozzájuk automatikusan érkezik a kéményseprő, hogy elvégezze az ingyenes ellenőrzést – fűzte hozzá a szóvivő.

Ha a biztonságtechnikában egy vállalkozás több mint másfél évtizedes múltat tudhat maga mögött, ráadásul egy saját fejlesztésű videóelemző és mérésadatgyűjtő rendszerével a nemzetközi piacon is egyre jelentősebb eredményeket ér el, akkor ott tudnak valamit. Kovács Györgyöt, a Justice Security Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

– Ha visszatekint a Justice elmúlt öt évére, mi az, amit nem hagyna ki a cég történetéből?
– Az utóbbi öt évben közel másfélszeresére növekedett a csapat létszáma, többek között ezért is változtattunk telephelyet három éve, egy korszerű, igazán szép irodaházba költöztünk, és ezek mindenképpen a fontos események közé tartoznak. Eredményeink között felsorolhatnék kisebb-nagyobb hazai tendereket, de az elmúlt öt évet igazából az foglalja keretbe, hogy sikerrel vettük a nemzetközi piacon történő megmérettetés kihívásait. A POSeidon pénztárellenőrző rendszerünk pozícióit megerősítettük, ezzel a termékkel hosszabb távra is tervezhetünk. A lényeges dolgok közé sorolnám még az állandó tanulást, és a folyamatos szervezetfejlesztést is nagybetűkkel írnám be a képzeletbeli hajónaplóba.

– Mikor kezdődött a POSeidon nemzetközi karrierje?
– Az európai piacokon valójában már sokkal régebben megjelentünk. A történet az egyik IKEA áruházban kezdődött, még 2007-ben. Abból a projektből halmoztunk fel olyan sajátos tudást, ami később a saját fejlesztésű POSeidon rendszerrel ötvözve egyedi, már akkor is nagyon piacképes know-how lett. Azóta pedig még aktuálisabbak azok a funkciók és szolgáltatások, amiket a rendszerünk tud – ma már egyértelműen látjuk, hogy évekkel megelőztük a konkurenciát. Időközben ugyanis egy Európa-szerte ismert kiskereskedelmi lánc is felfigyelt a termékünkre. Mivel egyre komolyabb volt az érdeklődés, 2011-ben Romániában, Marosvásárhelyen alapítottunk leányvállalatot, 2013-ban pedig már Franciaországban is elkezdtünk dolgozni ugyanannak az üzletláncnak, ahol egyébként 1500 áruházat működtet a cég. Azóta megjelentünk Németország és Anglia boltjaiban is, és tudni kell, hogy ez óriási lehetőség, mivel Európában tízezer üzlet fölött világít az áruházlánc emblémája.

– Mennyire erős a konkurencia ebben a szegmensben?
– Itthon és Európában is sokan kínálnak a kiskereskedelemben alkalmazható pénztárellenőrző rendszereket, de rajtunk kívül nincs még egy olyan cég, amelynek a rendszere olyan gazdag funkcionalitást, rugalmasságot, bővíthetőséget és háttérszolgáltatást nyújtana a felhasználóknak, mint mi a POSeidonnal. Nincs ebben semmi meglepő, sok emberévnyi munka testesül meg ebben a rendszerben. Az eltelt tíz év alatt a szakembereink kiskereskedelmi-logisztikai specialisták lettek, az évek során sikerült „kireszelni” a kezdeti hibákat, ma már a versenytársainknak akkora hendikepjük van, amit szinte lehetetlen behozni, ha mi is fejlesztünk, ha mi is megyünk előre. Márpedig megyünk előre, így a lépéselőnyünk megmarad…

– Milyen fejlesztési irányokban gondolkodik a Justice?
– Azt látjuk a „jövőbe néző varázsgömbben”, hogy a világ az ipari forradalom 4.0, az emberi erőforrások csökkenése és drasztikus drágulása, az emberi munka kiváltása felé halad – ez az, amit a mi szakmánkban „élőerős” tevékenységnek neveznek. Minden kutatás és elemzés azt mutatja, hogy a technológia, azon belül az informatikai rendszerek és a célszoftverek fejlesztése jelenti a jövőt. E gondolat jegyében nyitunk egy szoftverfejlesztési üzletágat, mert úgy véljük, hogy olyan megoldásokat kell találni – mert azok lesznek piacképesek –, amelyek a jövőben kevesebb humán erőforrással nyújtanak magasabb szintű szolgáltatásokat. Ez pedig akkor lehetséges, ha a már létező intelligens vagyonvédelmi-informatikai-képrögzítő rendszereket összekapcsolják. Ennek az lesz az eredménye, hogy ha a POSeidont integráljuk a már létező, meghatározott célú rendszerek együttesébe, akkor sokkal magasabb minőségű, sokkal komplexebben elemezhető információkat kaphatunk annál, mintha az egyes rendszereket önállóan működtetnénk, és külön-külön kellene elemezni az elszigetelt rendszerekből érkező adatokat. Megjelentek például az online kasszák és terjednek az önkiszolgáló kasszák is, ahol már nincs pénztáros, a célzottan figyelő videókamerákhoz illesztett automata kassza dolgozza fel a képi és egyéb információkat. De ezekből az alapadatokból megfelelő elemzéssel nagyon részletes és nagyon izgalmas, a kereskedők számára pedig kifejezetten hasznos eredmények és következtetések is származtathatók. Ha nem alkalmazkodnánk az új elvárásokhoz, akkor jelentős piacvesztést kellene elszenvednünk.

– Ez azzal is jár, hogy a Justice a klasszikus vagyonvédelmi, őrző-védő biztonsági tevékenységektől eltávolodik, és a mesterséges intelligencia felé nyit?
– A klasszikus őrző-védő profilt megtartjuk, de a közeljövő fejlesztési terveiben már szerepel, hogy legyen szoftveres csapatunk is, amelynek tagjai alkalmazott szoftvereket, a biztonsági ágazat egyedi problémáit megoldó és azokat kiszolgáló termékeket hoznak létre.

– Fehérgalléros fejlesztők lesznek egyenruhás vagyonőrök helyett?
– Nem, nem, az alapprofil marad. Hangsúlyozom, hogy a hagyományos őrző-védő tevékenységet nem adjuk fel, de például a POSeidon rendszerből érkező adatok elemzésére is képes szakemberekkel bővítjük majd a csapatot. Ezen a projekten a Kürt Akadémiával dolgozunk együtt. A cél, hogy új alapokra helyezzük az élőerő, informatika, intelligens eszközök, képfeldolgozás együttműködését. Ez volt az elmúlt év legnagyobb projektje, és ezt a meggyőződésünket kívánjuk megvalósítani 2018-ban is. Átalakítjuk a céget, megújítjuk a szervezeti felépítésünket, az agilis módszertan mellett bevezetjük a LEAN minőségközpontú módszert is a szoftverfejlesztésben, és az élőerős szolgáltatásunkban is ugyanez a teljesen új megközelítés fogja áthatni a folyamatokat.

– Mit látnak majd ebből az ügyfelek?
– Egy nagyon sok szolgáltatást felkínáló, ugyanakkor egyedileg testre szabható, tudásában, szolgáltatásaiban is teljesen megújuló POSeidon rendszerrel jelenünk meg, amiben minden olyan funkció elérhető, amire a megrendelőnek szüksége van vagy lehet. Ezen túlmenően a rendszer alkalmazásának hatékonyságát modulárisan felépített szolgáltatáscsomaggal támogatjuk, amiből az ügyfél válogatja össze a számára szükséges funkciókat, szolgáltatásokat.

– Véleménye szerint a biztonsági ágazatban történt változások közül melyek a legfontosabbak?
– Szerintem új helyzet állt elő azzal, hogy az őrző-védő szakmát is elérte a munkaerőhiány. Tudomásul kell venni, hogy humánerőforrás-szinten válság van a vagyonvédelemben is, ami nagyrészt az alacsony bérekkel kapcsolatos. A kötelező rezsióradíj, a 2018-ban ismét megemelt kötelező minimálbér és a garantált bérminimum alapvetően jó irány, végre anyagilag is helyére kerülhet a szakma megbecsülése. Ezért nem látok problémát abban, hogy mindezek következtében felmennek a szolgáltatási díjak – csakhogy szerintem mást kellene szolgáltatni. Túlhaladott állapot, hogy például egy élelmiszer-áruházban egyszerre három vagyonőr dolgozzon. A költségek növekedésével a megrendelői oldal egészen biztosan nem tudja majd elviselni a humán erőforrással kapcsolatos költségek emelkedését. Többek között ezért kell új szolgáltatásformákat kialakítani, mégpedig úgy, hogy az ár-érték arány és a védelmi szint egyensúlya megmaradjon. A POSeidon tökéletes példa lehet erre, ráadásul sokkal szélesebb körű funkcionalitást kínál, mint a klasszikus őrző-védő szolgáltatások.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

A rossz idő ellenére 2018. október 27-én immáron második alkalommal került megrendezésre Biztonságpolitikai Szakkollégium a Válságkörzetek a 21. században ­– kérdések és válaszok biztonságpolitikai szemmel című konferenciája az NKE Orczy Úti Kollégium épületében, mely egy aktuális témákkal, konfliktusokkal foglalkozó tudományos összejövetel, ahol a témában jártas személyektől szerezhetünk naprakész tudást. Az előadássorozat 3 panelbe rendezve 9 előadásból állt. A megnyitóban Dr. Kaló József, a Biztonságpolitikai Szakkollégium elnöke kijelentette, hogy ezen konferenciával mára hagyományt teremtett a szervezet.

Az első szekcióban, melynek fókuszában Líbia és Szíria állt, Bak Pál, Halasi Gábor és Ibrahim Imre előadásait lehetett meghallgatni.

Bak Pál Líbia 2014-2018: a nyitott kapuk „politikája” címmel tartott egy rövid áttekintő előadást arról, hogy mi vezetett az észak-afrikai ország jelenlegi helyzetéhez, és pontosan milyen faktorok is játszottak közre ezen folyamatban. Miután bemutatta azon tényt, hogy az ex-diktátor, Kaddáfi végső időszakában már egyértelműen lehetett érezni bukásának közelségét (pl. ENSZ embargó, törzsi ellenállások, egyéb külső és belső feszültségek), rátért arra, hogy ugyanakkor az ország egyáltalán nem állt arra készen, hogy határozott választ adjon a kialakult hatalmi vákuumra, melyet számtalan mennyiségű személy és szervezet kívánt betölteni, és melyen nem segített az impotens külföldi „segítségnyújtás” sem (León és Kobler próbálkozásai). A kialakult káoszban a dzsihadisták és az iszlamisták is jelentős hatalomhoz jutottak (pl. Szirt városa), mely tovább taszította az országot a végső összeomlásba. A kialakult zűrzavarból azonban lassan két vezető emelkedett ki, melyek közül az egyik a még a Kaddáfi alatt szolgált tábornagy, Khalifa Haftár, a másik pedig a szkhíráti egyezménnyel létrejött, külföldön is elismert kormány vezetője, Fájez esz-Szarrádzs. Váratlan faktorként a migráció is megjelent a kaotikus országban, ugyanis kihasználva az állam teljes megosztottságát, az afrikai bevándorlók ezen országon keresztül kezdték megközelíteni Európát, mellyel kontinensünk fókuszába került ismét Líbia. A líbiai migráció témájában talán leginkább érdekelt Olaszország minden kísérlete kudarcba fulladt a migráció megakadályozására, vagy legalább korlátozására (pl. Hermes 2011, Mare Nostrum, Triton, stb.), így egy nemzetközi összefogás kellett ahhoz, hogy az észak-afrikai országgal megoldást dolgozzanak ki a kialakult krízisre. A legsikeresebbnek tűnő megoldás végül az lett, mikor is az olasz kormány leült tárgyalni 60 dél-líbiai klánnal, hogy őket támogassák a kontinens belsejéből jövő migráció megállításában, szemben a nagyobb líbiai vezetőkkel. Megoldatlan probléma maradt azonban – mind a mai napig – a GNA (nemzeti egységkormány) és a Haftár közötti konfliktus. Igaz, a Putyin–Haftár találkozó után a líbiai tábornagy nyíltabb lett a tárgyalásokra, de a Macron, francia elnök segítségével létrejött megállapodások (2018-as választások, közvetlenül az új választási törvény és az alkotmányozás után) így sem valósultak meg, mely által továbbra is kérdőjeles Líbia jövője.

A második előadás Halasi Gábor Jelenetek a líbiai káoszból c. ismertetője volt, mely lényegében a folytatása volt az előző előadásnak. Rögtön az előadás elején vita alakult ki a fellépő felek közt Bernadino León szerepét illetően, hogy politikája racionális volt-e vagy sem. Korruptságát egyik vitázó fél sem kérdőjelezte meg. Halasi Gábor történetét az európai segítséggel létrejövő politikai megállapodással kezdte, mely segített abban, hogy az országban egy átmeneti hatalmi rend álljon fel, melyben minden fél helyet kap (kivéve Haftár, de erre később ki is tért). Bemutatta, hogy ezen politikai megállapodás mennyire alkalmatlan egy állandó rend fenntartására, ugyanis az állam vezetésébe beemelt felek továbbra is egymás ellen használják fel pozícióikat ahelyett, hogy egy összefogó erőt képezvén hoznának létre államrendet (pl. a Képviselőház és a kormány konfliktusai). Ekkor jött el az a pillanat, hogy Haftár is megmutatta saját képességeit és bizonyította azt a tényt, hogy ő is egy olyan politikai faktor, akivel foglalkozni kell. 2017 decemberében a tábornagy kijelentette, hogy a líbiai megállapodás lejárt, és követelni kezdte egy új választás kiírását, majd egy interjúban elszólta magát, hogy „a líbiaiak nem állnak készen a demokráciára”. Mindeközben a biztonsági helyzet egyre romlott Líbiában – az Európa által sürgetett megállapodás pedig csak azóta is húzódik. A jelenlegi helyzet Halasi Gábor szerint is bizonytalan. Ugyan a líbiai párbeszédnek lett eredménye, és kitűztek 2019 nyarára egy választást, de hogy ez meg fog-e úgy valósulni – mint ahogy nem valósult meg a 2018 őszi –, azt senki se tudja megmondani.

A blokk harmadik előadását Ibrahim Imre tartotta Szíria – nagyhatalmi érdekérvényesítések címen, mely a polgárháborútól szenvedő ország jövőjéről és kilátásairól szólt. Miután pontos adatokban mutatta meg a polgárháború Szíriára gyakorolt negatív hatásait (pl. lakosságcsökkenés, GDP, infláció, stb.), felsorolta a helyzet kialakulásának főbb okait. Az előadó a biztonsági kihívások (pl. proliferáció, radikalizmus, menekültválság, stb.) után rátért a határmenti táborokra, azok jellemzésére, és magára a menekültválságra. Ugyanakkor a polgárháború legsúlyosabb következményének a közoktatás tönkretételét nevezte meg, ugyanis mint megjegyezte „egy generáció teljes analfabétaként nő fel, ám percek alatt szét tudnak szedni és újra összerakni egy Kalasnyikovot, mely jelentős biztonsági kockázat”. Részletesen beszélt arról is, hogy a politikai rend visszaállításában továbbra is gátló tényező a nagyhatalmi felek érdekeinek szembenállása. Az érdekek központi témája Imre szerint pedig nem más, mint a földgáz. Míg az oroszok az iráni gázt vezetnék keresztül Szírián, addig az amerikaiak a katarit, mely fenntartja a konfliktust. Oroszországnak pedig továbbra is érdeke a hozzájuk hű Aszad-rezsim hatalomban tartása, ugyanis így meg tudnák tartani belépőjüket a Földközi-tengerhez. 2018 októberében Macron, Merkel, Putyin és Erdogan csúcstalálkozót tartott Szíria ügyében, ahol azonban nem sikerült megállapodásra jutni, így a jövő továbbra is bizonytalan.

Az első blokk előadói: Halasi Gábor, Bak Pál és Ibrahim Imre.

A második blokkban a jelenlévők Tóth Zoltán Balázs, Lázin Áron és Biró István előadásait hallgathatták meg. Előadásaik középpontjában Irán és Jemen álltak.

Tóth Zoltán Balázs előadása az Irán közel-keleti befolyásának változása a szíriai polgárháború nyomán címet viselte, és az Irán, illetve Szíria közötti kapcsolatokról kívánt értekezni. Miután az előadó röviden ismertetett pár általános infót Iránról, rá is tért a központi témájára, a szíriai–iráni diplomáciai viszony alakulására. Az összegyűltek megismerhették az „elutasítók tengelyének” 2 oszlopos tagját, és hogy miképp találtak egymásra, illetve Irán miképp szerzett befolyást a polgárháborús Szíriában. Ennek kapcsán ismertetésre került az a módszer, mellyel Irán befolyást tud szerezni a többi országban, és mely által mára a perzsa ország számos országban igen aktívan jelen van a régiójában (pl. Libanon, Irak). Előadása végén egyfajta zárásként kitért az iráni–izraeli szembenállás jelenlegi fejezetére is, összegezvén a térség egyik legnagyobb ideológiai konfliktusát.

A második blokk második előadása Lázin Ároné volt, mely az Irán új stratégiai helyzete: mit hoz Nyugat-Szahara és Jemen? címet viselte. Miután második előadónk is gondosan felvázolta Irán történelmi és aktuálpolitikai szerepét, frappánsan kijelentette, hogy „mára Iránnak 4 fővárosa van: Teherán, Szanaa, Bejrút és Damaszkusz”. Előadása ezután Jemen irányába indult. Miután ismertette az ország történelmi helyzetét röviden, bemutatásra került a helyi polgárháború kialakulása is, és Irán szerepe ezen konfliktusban. Áron előadásának második fele Nyugat-Szahara helyzetére és a helyi iráni befolyásra koncentrált. A nyugat-szaharai kép áttekintéséhez ismertette a nézőközönséggel a de facto ország gyarmati múltját, konfliktusát Marokkóval és az ország függetlenségéért küzdő Polisario Front működését. Kilátásba helyezte már itt Irán befolyását, ugyanis a Polisario fő támogatója a Hezbollah volt, mely egyértelműen teheráni pénzből gazdálkodik. Áron feltette a kérdést is, hogy vajon miért kíván Irán energiát és pénzt ölni ezen projektbe? A válasz sokrétű volt. Elsőszámú faktorként az Egyesült Államokkal való szembenállást nevezte meg, akiknek a helyi hídfője egyértelműen Marokkó. További célként jelölte meg az atlanti-óceáni kijárat megkaparintását, illetve a helyi erőforrásokat és ásványkincseket (mint a foszfát és az urán). Előadása végén iráni távlatként állapította meg továbbá a hőn áhított siíta terjeszkedés kiteljesedését is, melyre például a nyugat-szaharai konfliktus tökéletes lehet.

A második panel utolsó előadója Bíró István volt, aki A válságövezetek kezelésének hatékony módjai a dhofari konfliktus példája alapján című előadásában az Ománban dúló dhofari konfliktust, illetve az ehhez kapcsolódó brit válságkezelési módszert mutatta be. Az előadó kérdésfeltevéssel kezdte meg előadását: minden országban ugyanaz a víz, ugyanaz a levegő van, tehát mégis mi az a dolog, ami alapján létre jönnek a határok? Mi az, ami miatt két szomszédos ország közül az egyik stabil, míg a „vonal” másik oldalán egy veszélyesnek ítélt államalakult fekszik? Ezt tapasztalhatjuk Jemen és Omán esetében is. A két állam történelme nagyon hasonló, mégis van egy pont, ahol különböző irányt vesz. Ez a pont a dhofari konfliktus 1970-ben. Az előadó elsőként a felkelés kronológiájára, majd a válságkezelésre tért ki. Az előadásból megtudtuk, hogy az Omán délnyugati kormányzóságát érintő felkelés oka elsősorban a sok, a szultáni hatalmat el nem ismerő törzsi frakcióban gyökerezik. Ezeknek alapvetően két főbb iránya volt: az első az arab nacionalizmushoz kapcsolódik, míg a másik Jemenhez, ezen belül is a baloldali gerillamozgalmakhoz. Istvántól megtudhattuk, hogy az uralkodó hatalma 1970 júliusára annyira meggyengült, hogy a fővárosba szorult vissza, majd feladta az országot. Utóda a mai napig hatalmon lévő Qaboos, aki számos, a lakosság körében népszerű intézkedést hoz. A felkelés döntő eseménye mégis a Malajziából visszatérő britek beavatkozása volt, melynek során az előadó megjegyezte, hogy nem a reguláris hadsereget, hanem az SAS-t vetette be a szigetország. Megkezdődött a britek többszintű stratégiája, amelynek kidolgozása John Wattshoz kötődik, s fő célja a lázadók népszerűtlenné tétele volt. Az előadó ismertette az ehhez vezető, főbb elveit a britek konfliktuskezelésének: elsőként egy hírszerzőhálózat megszervezése, amely segít a kommunisták legyőzésében, majd a kormánypropagandát népszerűsítő helyi információs szerv megalakítása, a törzsek életkörülményeinek javítása, és végül a felkelők ellen harcoló milícia létrehozása. István kitért a stratégia egyik legfontosabb pontjára, egy állatorvosi-hálózat létrehozására, amelynek hatására rengeteg borjú született, javítva az élelmezésen. Végül, az előadó összefoglalta a mai és az ománihoz hasonló, XX. századi konfliktusok közötti különbséget: ekkor még érdekében állt legalább egy nagyhatalomnak, illetve a környező országoknak az állam stabilitása, míg ma ez nem így van. Továbbá, a britek tisztelték az ománi hagyományokat, ezzel szemben ma a demokráciaépítés kényszere figyelhető meg.

Biró István és Lázin Áron.

A harmadik – és egyben utolsó – panellel zárult a konferencia.  Nagy Bianka, Fodor Márk Joszipovics és Edl András előadásait hallgathattuk meg.

A harmadik panel előadói: Nagy Bianka, Fodor Márk Joszipovics és Edl András.

A harmadik panel keretében, elsőként Nagy Bianka Az információ a hatalom új eszköze című előadását hallgathatta meg a közönség. Kezdésként Bianka megjegyezte, hogy ezúttal más vizekre evezünk, de nem távolra: egy új hadviselési elméletet mutat be, amelynek tökéletes táptalaja a belső társadalmi konfliktus, ellentét. Ez a hibrid hadviselés, a hatalom új eszköze. Előadása során kitért a hibrid hadviselés szükségességének miértjére, kialakulásának történetére, illetve az ellene való fellépés lehetséges módjaira. Bianka elmondta, hogy a hibrid hadviselés elsősorban az Oroszországi Föderáció fő fegyvere, mellyel igyekszik biztosítani magát az őt érintő kihívások ellen, illetve elfedni gyengébb katonai és gazdasági potenciálját az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével szemben. A nem-lineáris hadviselés vizsgálatakor a kiindulópont a hadviselési generációk váltakozása, illetve a keleti és nyugati elvek különbözősége. Míg a nyugati nézőpont alapvetően a társadalmi változásokból eredezteti a váltakozást, a keleti a technológiai alapú fejlődésre, fejlettségre alapozva mutatja be azt. Az előadó ennek kapcsán megjegyezte, hogy az angolszász világ már a negyedik hadviselési generációnál jár, azonban a fejletlen államok is igyekeznek felvenni a versenyt, azonban gyengébb gazdasági potenciáljukkal kell alkalmazkodni a hadviseléshez, így ezeknél az országoknál egy vegyes rendszer figyelhető meg, amely többnyire a negyedik és második generáció ötvözése. Kialakulásával kapcsolatban az előadó azt ismertette, hogy az irreguláris hadviselés adaptációja a hibrid hadviselés, s létrejöttéhez hozzájárul az USA fölénye, hiszen Oroszország igyekszik megtalálni a sebezhető pontjait. Ezen állam által nem korlátozott a kontaktnélküli hadviselés során, a nem állami szereplők szerepe megnő, így a nyugati hadseregek kénytelenek újragondolni a saját értékeiket. Bianka továbbá kifejtette ezen új hadviselési forma jellemzőit. Elsőként, hogy miért nehéz felismerni őket: az első két fázis általában teljesen jogszerű diplomáciai lépés, amelynek során megtörténik a célország feltérképezése. Ezt követően a külső hatalom belső konfliktust generál, amely elvezet a végcélhoz: az állam belsejének a megbontásához. Tökéletesítéséhez Gerasimov köthető, aki doktrínájában megfogalmazta, hogy a hagyományos hadviselést mára felváltotta az információs és a pszichológiai hadviselés, illetve a társadalom manipulálása és dezinformálása elengedhetetlen ahhoz, hogy mind a katona, mind az állampolgár támogassa a beavatkozót, így az adott ország fegyveres küzdelem nélkül veszi felügyelete alá az adott térséget. Ez a folyamat a 2014-es krími válságban is felfedezhető. Az előadó zárásként kifejtette, hogy rendkívül nehéz az ilyen támadások elleni védelem, hiszen nincs hatályos nemzetközi szabályozás a hadviselés ezen módja ellen. Azonban, a fiatalok tudatos nevelésével, figyelemfelhívásával az infokommunikációs eszközök használatának veszélyére, a folyamatos és nyílt kommunikációval és a nemzetállami szintű felderítő és hírszerző szervezetek fölényével a perifériára szorult államok is védekezhetnek valamelyest.

A konferencia Fodor Márk Joszipovics A Suwalki-folyosó hatása Északkelet-Európa biztonságára című előadásával folytatódott, amelynek során bemutatta a térség geostratégiai jelentőségét. Az előadó elsőként Oroszország helyzetét kívánta ismertetni, amelyet Brzezinski 1999-es gondolatával nyitott, miszerint Oroszország az USA világrendjéhez stabilan és biztonságosan csatlakozhat. Továbbá kifejtette, hogy az orosz–amerikai kapcsolatok alapja egy félreértés, amelyet az USA követett el, hiszen félreértelmezte a Szovjetunió romjain újjáépülő Oroszországot és vesztesként kezelte azt. Ennek nyomán a kezdeti orosz kompromisszumkereső külpolitika egyre aktívabbá és agresszívebbé vált napjainkra. Ezt követően az előadó bemutatta a Suwalki-folyosó jelentőségét. Ez a 64 kilométeres földsáv a lengyel–litván határon fekszik, nehezen járható terep és infrastrukturálisan is fejletlen. Azonban geostratégiailag jelentős: a NATO-nak az egyetlen földi összeköttetést jelenti a Baltikummal, míg az oroszok számára azért fontos e sáv, mert a kalinyingrádi exklávét választja el Fehéroroszországtól, s ebből a hídfőállásból tudnak európai műveleteket biztosítani. Ezért Oroszországnak érdekében állhat a térség társadalmi–politikai alapokon nyugvó destabilizálása, hiszen így a NATO elveszthetné hitelességét. Erre számos forgatókönyv létezik: egyrészt az orosz kisebbség rendezetlen helyzetének felhasználása, a kalinyingrádi lakosság erős katonai kötődése, illetve az asztraveci erőmű rendkívül közeli földrajzi helyzete Vilnius-hoz, amely működését egy információs művelettel megzavarva elérhető még Vilnius evakuálása is, légüres teret hagyva az orosz erőknek. Joszipovics meglátása szerint, egy fegyveres konfliktus sem az Észak-atlanti Szövetségnek, sem Oroszországnak nem érné meg. Azonban, hibrid műveletek területe lehet a Baltikum, amelynek célja a NATO hiteltelenítse és a létjogosultságának megkérdőjelezése, amely az Oroszországi Föderáció számára egy eszköz lehet a billegő államokban. Az előadó befejezésként reflektált az előző előadásra, miszerint a megoldás ez esetben is a térség problémáinak megoldása lehetne.

Az esemény zárásaként Edl András a Vallási elemek a konfliktusok szolgálatában című előadását hallgathatta meg a közönség. András előadását a világ vallásait bemutató földtérképpel nyitotta, azonban jelezte, hogy az ateizmus és materializmus nem szerepel rajta. Ebből következett az a kérdés, hogy vajon mi tekinthető vallásnak? A kérdés megválaszolására a közönség bevonásával szerepjáték következett, amelyből azt a megállapítást vonta le az előadó, hogy az utánzás csökkenti a feszültséget, így a vallások is redukálják a stresszt, valamint segítenek megérteni környezetünket. Továbbá, valláspolitikai vetületből is megvizsgálta a vallás fogalmát. Ezután Eric Voegelin és Raymond Aron álláspontjait ismertette András, miszerint nem létezik teljesen vallástalan világnézet, hiszen még az ateisták is elfogadnak néhány tényt – amelyet ők maguk nem tapasztaltak meg –, csak azért mert tekintélyes személy vallja. Majd ezeket az előadó pápua új-guineai történésekkel igyekezett alátámasztani, hiszen ez a terület egyszerre archaikus és modern. Az ország egyik autonóm szigete Bougainville, ahol egy nagyvállalat elkezdte a hatalmas mértékű rézkitermelést, elvétve azt a hibát, hogy nem vette figyelembe a helyiek érdekeit. Így a szigetlakosok felkelést indítottak, amelynek során megjelent a Mária-kultusz, lemodellezve Bougainville jövőjét vallási alapon. A Mária-kultusz annyira erőssé vált, hogy megmaradt a felkelés után is és a mai napig gyakorolják az akkor kialakult rituálékat, például a harcosok tisztasági fogadalmát. A későbbiekben a bougainville-i minta zajlik Hela tartományban is: 2018. március 6-án földrengés volt, amivel a helyiek a kitermelést végző vállalatot okolták, s a szellemek büntetéseként fogták fel. A helaiak szent háborúja sikeres, ennek ellenére beleegyeztek a kitermelés folytatásába, amelynek feltételeit a helyiek szabták meg és magában foglalta a kibékítendő helyi szellemek akaratát is. Ezután a tibeti viszonyokat ismerteti az előadó: a kínai kormány szándékosan telepíttet be ide kínaiakat, hiszen az etnosz és a vallás Kínában rendkívül összefügg. Továbbá, a dalai láma személyét is igyekszik a kínai vezetés a lehető legnagyobb mértékben befolyásolni. Az előadás zárásaként András ismertette a vallás azon szerepét, miszerint az orientál, berendezi az emberi viszonyokat, összetartja a közösséget, és egy komoly kérdést vet fel: ugyanolyan-e a vallás, mint egy teljesen másik meggyőződés? Sok tekintetben igen, de hatalmas a törés az archaikus és a modern elgondolás között: a társadalom morális–vallásos elemekkel védekezett attól, hogy a pénz és az anyagi világ vegye át a hatalmat, azonban a nyugati világban ez teljesen megfordult.

Edl András előadását egy szerepjátékkal kezdte.

Írták: Mészáros Kinga és Gönczi Róbert

Képek: Ármás Julianna

Új gépjárművédelmi technológiai megoldást dolgozott ki az Antenna Hungária Zrt. és a P.T.B. Pajzs Kft. az autólopások visszaszorítására, a nem blokkolható rendszer a dolgok internete hálózatát (IoT) használva egyszerre több titkosítási kulcsot alkalmaz – jelentették be a fejlesztő cégek sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.

Árki Zsolt, az Antenna Hungária műszaki igazgatója elmondta: több százmillió forintos beruházással építették ki a saját IoT hálózatukat, amit a Pajzs autókba helyezett nyomkövető rendszeréhez használ. Az Antenna Hungária országszerte több mint 200 telephelyen biztosít vezeték nélküli szolgáltatásokat, az IoT-vel 2015-ben kezdtek el foglalkozni, okosmérőrendszereket üzemeltetnek különböző szolgáltatóknak. A hálózat folyamatosan bővül, jelenleg a lakosság közel 60 százalékát érik el több mint 500 településen – mondta.

Tímár László, a P.T.B. Pajzs Kft. tulajdonos-ügyvezetője arról számolt be, hogy az új, komplex távfelügyeleti rendszer négy elemből épül fel. Az MTI kérdésére közölte: a technológia kifejlesztésére közel 50 millió forintot fordítottak.

Árki ismertette: az úgynevezett Lorawan hálózat – mint az új autóvédelmi megoldás egyik fő eleme – energiahatékony, akár 5-10 éves élettartamot tesz lehetővé, hálózatfüggetlen elemes tápellátással. A hálózathoz nem szükséges SIM kártya. Az adatok titkosítottan futnak a hálózatban, csak előre regisztrált eszközök kapcsolódhatnak, az adatok az AH saját szerverére kerülnek, külföldre nem kerül adat. A cég az IoT-ban vezető szerepet szeretne betölteni, a hálózat bővítése mellett komplex okos város és okos mérés szolgáltatások piacra vitelét tervezik.

Tímár arról számolt be, hogy az új távfelügyeleti rendszer négy elemből épül fel: az autót felügyelő alacsony fogyasztású kommunikátor egységből, a Lorawan hálózatból, felügyeleti szerverből, és a webes felületből, illetve mobiltelefonos alkalmazásból. A cég 17 éve van jelen a saját fejlesztésű gépjárművédelmi rendszerrel, ilyennel ellátott autót a működése óta még nem loptak el – mondta. Az új megoldást idén június óta tesztelték, az meghatározza a jármű pozícióját, sebességét, külső hőmérsékletét. Az autó használata távolról is blokkolható. Előnye, hogy nem lehet leárnyékolni, energiafogyasztása alacsony, azt akár motor nélküli járműbe is be lehet építeni. A szolgáltatás nem igényel élőmunkát, automatikusan működtethető. A védett eszköz bármi lehet, elkezdődtek a fejlesztések, és a jövőben személykövetésre is fel lehet majd használni a technológiát – ismertette. A szolgáltatás díja jelenleg nagyjából egy zenei applikáció havidíjának felel meg.

A következő tíz évben több mint 500 ezer felhasználóra számítanak az eszközvédelem területén.

Vádat emeltek a egy oroszlányi házaspár ellen, mert éveken át uzsorakölcsönöket adott hajléktalanoknak – közölte a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség.

A közleményben azt írták: a házaspár 2014 és 2017 között egy hónapra, havi százszázalékos kamatra adott kölcsönt – alkalmanként húsz-harmincezer forintot – három hajléktalannak, valamint egy negyedik embernek, aki később, a kölcsönök törlesztése miatt vált hajléktalanná. A vádlottak a kölcsönzést követő hónap elején az alapkölcsön kétszeresét követelték, majd annak egy részét visszaadták, ismét havi százszázalékos kamatra.

A vádlottak meghatalmazást írattak alá két hajléktalannal szociális juttatásaik felvételére. A sértettek a bankkártyájukat is átadták nekik tartozásaik biztosítékául, ezekről a házaspár több esetben vett le pénz. Emellett két sértett nyugdíját többször is elvették, közvetlenül a nyugdíjfelvétel után. Az így elvett nyugdíj és szociális járadék összegéből adtak kölcsönt a sértetteknek, ismételten százszázalékos kamatra.

A Tatabányai Járási és Nyomozó Ügyészség a vádlottakat, akik tagadják a bűncselekmények elkövetését, háromrendbeli, üzletszerűen elkövetett uzsora bűntettével és egyrendbeli uzsora bűntettével vádolja.

Oroszország gyakorlatilag blokád alatt alá vonta az Azovi-tenger partján fekvő bergyanszki és mariupoli kikötőt, és nem engedi sem be-, sem kihajózni onnan a kereskedelmi hajókat – írta az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál Olekszandr Kucra, a donyecki adminisztráció vezetőjére hivatkozva.

Volodimir Omeljan infrastrukturális miniszter arról tájékoztatta a hírportált, hogy a szerda esti adatok alapján összesen 35 hajó kényszerül várakozni. Közülük 18 az Azovi-tengerre való bejutásra vár: 4 Bergyanszkba, 14 Mariupolba tart. Tizenhét hajó vár az Azovi-tengerről a Fekete-tengerre való kijutásra, közülük 3 Bergyanszk kikötőjében vesztegel, 6 Mariupolban, 8 pedig más kikötőhelyeken kényszerül várakozni.

“A közlekedés csak az orosz kikötők felé biztosított az Azovi-tengeren, azaz Oroszország blokkolta az ukrán kikötőket” – közölte a miniszter. Szavai szerint az orosz fél ez irányú tevékenysége arról tanúskodik, hogy szándékosan élezi a helyzetet az Azovi-tengeren, és destabilizálja a térséget.

“A cél nyilvánvaló: az azovi-tengeri ukrán kikötők munkájának blokkolása és Ukrajna fokozatos kiszorítása törvényes, a nemzetközi jogban rögzített felségvizeiről” – fűzte hozzá a miniszter.

Az Azovi-tenger térsége – benne a Kercsi-szorossal – egy 2003-as orosz-ukrán-megállapodás értelmében a két ország közös használatú belvize, ami azt jelenti, hogy nincs felosztva a két ország között határvizekre, így értelemszerűen tengeri határok sincsenek kijelölve benne.

Petro Porosenko ukrán elnök szerdán kifejtette azon meggyőződését, miszerint az ukrán hadihajók elleni múlt vasárnapi agressziós cselekményt azért hajtotta végre Oroszország, mert el akarja foglalni az Azovi-tengert. Már korábban is több ízben hangoztatta, hogy a Kercsi-szorosnál történt incidens szerinte csak a kezdet volt, amit nagyszabású támadás fog követni.

Porosenko kifejtette: Oroszország veszélyhelyzetet igyekszik teremteni a két azovi-tengerparti ukrán ipari központ, Bergyanszk és Mariupol számára, a hajóközlekedés nehezítésével akadályozva az exportot, ezáltal elérve, hogy az ottani emberek elveszítsék munkahelyüket. “Végül (Oroszország) katonai művelettel egyesíteni akarja az általa már megszállt Krím félszigetet az úgyszintén megszállt Donyec-medencével” – tette hozzá az elnök.

Kreml: nem korlátozzuk az ukrán hajók átkelését
Továbbra is nyitva áll a hajózás előtt a Kercsi-szoros, egyebek között az ukrán tengeri járművek előtt is – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak. Úgy tudjuk, hogy a Kercsi-szoros a megszokott munkarendben üzemel. Tudják, időnként az időjárási viszonyok miatt a szabályozás szerepét ellátó kercsi kikötő döntéseket hozhat a hajózás szabályozásáról – mondta a szóvivő.

A gyermek jogellenes elvitele miatt folyó eljárásban a bíróságnak lehetőség szerint a felek által felajánlott összes bizonyítási eszközt igénybe kell vennie, hogy egyértelműen megállapítható legyen a kiskorú érdeke – mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab).

Az olyan eljárás, amely ellehetetleníti a gyermek érdekeinek kiderítését, nem felel meg a tisztességes eljárás alaptörvényi követelményének – szögezte le a testület.

A konkrét ügyben a részben Spanyolországban, részben Magyarországon élő szülők házassága megromlott, és a magyar anya úgy döntött, hogy négyéves fiával és kétéves lányával Magyarországon akar élni. Az olasz származású apa azonban eljárást indított az anya ellen gyermek jogellenes elvitele miatt. A magyar bíróságok úgy döntöttek, hogy az anya jogellenesen hozta el Spanyolországból a gyermekeket.

Az anya ekkor fordult az Ab-hez alkotmányjogi panasszal, amelyben a tisztességes eljáráshoz való alapjog sérelmére hivatkozott. Álláspontja szerint a bíróság ellehetetlenítette számára a bizonyítást például azzal, hogy nem rendelt ki igazságügyi pszichológus szakértőt, nem adott helyt az idősebb gyermek meghallgatására irányuló kérelemnek, tévesen állapította meg az idősebb gyermek szokásos tartózkodási helyét, és azt sem vizsgálta, hogy a gyermekek megfelelő környezetbe kerülnének-e Spanyolországban.

Az Ab-nek vizsgálnia kellett, hogy az egyes eljárási hibák összességében sértették-e a tisztességes bírósági eljáráshoz való alkotmányos jogot, figyelemmel a gyermekek érdekeire is.

A Magyarország által is kihirdetett, a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló hágai egyezmény szerint az ilyen bizonyításnak arra is ki kell terjednie, hogy a visszavitel a gyermeknek testi vagy lelki károsodást okoz-e vagy bármi más módon elviselhetetlen helyzetet teremtene-e számára. A gyermeknek a testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való jogát az alaptörvény is rögzíti.

Az Ab határozata szerint a konkrét ügyben a bíróságok a szakértő kirendelésére irányuló indítványt értelmezhető indokolás nélkül utasították el, ezzel az anyát lényegében az egyetlen lehetséges bizonyítási eszköz igénybevételétől fosztották meg. A bíróságok részletesen megvizsgálták azokat a körülményeket – így például a szokásos tartózkodási helyet vagy az elvitel jogellenességét -, amelyeket a nemzetközi és a hazai szabályozás megkíván. Nem vizsgálták azonban kellő alapossággal azt, hogy a visszavitel a gyermekek számára milyen pszichés vagy testi következményekkel járhat. Ez sérti a tisztességes eljáráshoz fűződő alapjogot, ezért az Ab megsemmisítette a támadott bírósági határozatokat.

Az Ab döntésében 13 alkotmánybíró vett részt, közülük hat – Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Hörcherné Marosi Ildikó, Juhász Imre, Pokol Béla és Salamon László – különvéleményt fogalmazott meg.