Biztonságpolitika

A törvényszék azt közölte: a bíróság a jogos védelem körében kialakult joggyakorlatra hivatkozva mondta ki ítéletét, miszerint a jogtalan támadás elhárításának kockázatát a támadónak kell viselnie, illetve a jogtalan támadással szemben nem vitatható az elhárítás szükségessége.

A vádlott és védője tudomásul vette az ítéletet, az ügyész fellebbezett a döntés ellen. A másodfokú eljárást a Győri Ítélőtábla folytatja le.

A vádirat szerint 2019 júniusában egy nyilvános rendezvény sátrában a két férfi között szóváltás alakult ki. A sértett a vádlott arcába fejelt, majd bántalmazni kezdték egymást. A biztonsági személyzet kivezette őket a sátorból, ám ott ismét egymásnak ugrottak, újra a biztonsági őrök választották szét őket. A sértett a barátjával elment a helyszínről, de a vádlott utánuk ment és verekedést kezdeményezett. A sértett barátja ököllel megütötte a vádlottat, aki elszaladt és elrejtőzött, de a sértett utána futott. A vádlott ekkor előugrott és késsel kétszer megszúrta őt. A sértett a helyszínen meghalt.

A vádirattal szemben a bíróság azt állapította meg, hogy a vádlott mindvégig jogos védelmi helyzetben volt, például az őt ért bántalmazás után elszaladt a helyszínről, egyértelmű jelét adva annak, hogy nincs semmiféle támadó szándéka. Később a sértett a vádlottat utolérte, hátulról ököllel a fejét ütlegelte, megragadta a nyakát, közben azt kiabálta, hogy “megdöglesz”, “megöllek”; eközben vette elő a vádlott a zsebkését és azzal hátrafelé kifordulva szúrta meg kétszer a sértettet.

The post Felmentő ítélet a nádasdladányi emberölés ügyében appeared first on .

Az ügyészséget a Moinesti városi bíróság kötelezte tavaly decemberben arra, hogy folytassa a temetőfoglalás kivizsgálását, miután megsemmisítette az ügyet lezáró ügyészségi rendeletet. Akkor élénk sajtóvisszhangot, és emberi jogi szervezetek tiltakozását váltotta ki, hogy a történteket kivizsgáló ügyész kizárólag román tanúkat hallgatott meg, és nem vélte például gyűlöletre vagy diszkriminációra való uszításnak a temetőnél skandált “kifele a magyarokkal az országból!” jelszót.

A megismételt vizsgálatot lezáró, hasonló tartalmú ügyészségi rendeletet az egyik feljelentő fél, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) sajtóirodája ismertette szombati közleményében.

Az EMSZ összefoglalója szerint a vizsgálat során ezúttal is kizárólag román tanúkat hallgattak meg, akik azt vallották, hogy nem történt rendzavarás, noha ezt számos videófelvétel cáfolja. A román tanúk beszámolói szerint épp a jelenlévő magyar közösség képviselői viselkedtek úgy, hogy az erőszakos cselekedethez vezethetett volna, de szerencsére a románok nem válaszoltak a provokációra.

Az ügyészség kitért arra, hogy a csíkszentmártoni önkormányzat nem tett feljelentést a katonatemető kapujának megrongálása miatt, ezért ejtette a rongálásra vonatkozó vádat. Ugyanígy ejtette az ügyészség a testi sértésre vonatkozó vádakat is, arra hivatkozva, hogy ilyen feljelentés nem érkezett hozzájuk. Ejtették a garázdaság és közrend megzavarására vonatkozó vádakat is, mondván, csak hazafias dalok és a román himnusz hangzott el a helyszínen.

Az indoklás egy későbbi pontján az ügyészség beismerte, hogy mégiscsak hallhatók voltak a jelenlévő magyarokat gyalázó rigmusok. Ezeket azért nem tekintette kisebbségellenes gyűlöletbeszédnek, mert szerinte nem a nagyközönségnek, hanem csak egy meghatározott számú csoportnak szóltak.

“Ebből a példából is jól kivehető az állampolitikává emelt romániai magyarellenesség. Számos videófelvétellel bizonyítottuk magunk is, hogy az úzvölgyi temetőnél nem csak hősi halottaink emlékét gyalázták meg, hanem botokkal, zászlórudakkal támadtak a magyarokra. Úgy tűnik, minden tény és bizonyíték ellenére az ügyészség az agresszorokat védi, s ez egyetlen dolgot bizonyít, mégpedig azt, hogy Románia nem jogállam” – idézte az EMSZ közleménye Csomortányi Istvánt, a szövetség társelnökét.

“Én ott voltam az úzvölgyi temető kapujában, amikor az odagyűjtött román tömeg ránk támadt és betört a temetőbe. A saját szememmel láttam, amit a videófelvételek is igazolnak. Sajnálatos, hogy a román igazságszolgáltatás ilyen mértékben figyelmen kívül hagyja a valóságot, az európai és a romániai jogrendet semmibe véve” – tette hozzá Mezei János, az EMSZ másik társelnöke.

A Hargita és Bákó megye határán fekvő elnéptelenedett Úzvölgye falu a törvények értelmében a Hargita megyei Csíkszentmárton község része. Az első világháborúban az itt elesett magyar katonák számára alakítottak ki temetőt a településen, amelybe a háború után a román hadisírgondozó hatóságok más nemzetiségű katonák maradványait is eltemették. A Csíkszentmárton önkormányzata által felújított és gondozott sírkertet a Bákó megyei Darmanesti polgármesteri hivatala saját közvagyonaként telekkönyveztette, és tavaly áprilisban Csíkszentmárton értesítése nélkül román parcellát és emlékművet hozott létre a temetőben. Június hatodikára Darmanesti önkormányzata román nacionalista szervezetek felvonulását és koszorúzását engedélyezte a temetőben. A temető előtt elhaladó útra pedig Hargita megye önkormányzata engedélyezte a Kovászna megyei önkormányzat magyar képviselőinek kihelyezett rendkívüli ülését, melyre Székelyföld településeit is meghívták.

A székelyföldiek élő láncot vontak a temető elé, hogy a koszorúzás leple alatt ne lehessen egyházi szertartással felavatni a román parcellát, melynek létrehozása perek sorozatának a tárgyát képezi. A temetőt a magyar élő láncot megkerülő futballhuligánok csoportjai foglalták el, akik kitépték a sírkert kapuját, és a székelyföldi tüntetőket, újságírókat bántalmazva utat nyitottak a román parcellát felavató papoknak és a román koszorúzóknak.

Az események után több magyar résztvevő, szervezet és intézmény is ügyészségi feljelentést tett a nacionalista szólamokat skandáló támadók ellen, ám a terület hovatartozásának a tisztázatlansága miatt ezek egy része a Bákó megyében illetékes moinesti ügyészséghez, más része a Hargita megyében illetékes ügyészséghez került. Utóbbi még sem vádemelésről, sem az ügy lezárásáról nem rendelkezett.

The post Úzvölgyi katonatemető: az ügyészség továbbra sem lát bűncselekményt az erőszakos temetőfoglalásban appeared first on .

Az európai integrációnak mindig is stratégiai érdeke volt a szomszédos országokkal való jó viszony, illetve az integráció alapvető céljának megfelelően, a gazdasági kapcsolatok kiépítése, illetve a szabadkereskedelem ösztönzése különböző régiókkal. Ezen célok elérésére, már az 1960-as évektől jelen volt a vizsgált régióban. Az első formális kapcsolat létesítése 1964-ben kezdődött, amikor az Európai Unió kereskedelmi megállapodást kötött Izraellel. Ezt követte az arab országokkal való együttműködési szerződések megkötése is az olajárrobbanások időszakában: 1976-ban a Maghreb – térség, míg 1977-ben a Mashreq – régió országaival. 1974-ben újabb mérföldkőként az Európai Unió és az 1945-ben alakult Arab Liga létrehozta az Euro-Arab Párbeszédet francia kezdeményezésre. Mindez azért tartható mérföldkőként számon, mert a Párbeszéd intézménye már politikai jelleget is kapott, amely különösen fontos volt e válságokkal tűzdelt időszakban. Az Euro – Arab Párbeszéd azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, s a következőkben a partnerségi viszony ellaposodott.

A két térség kapcsolatának fejlődésében a következő fontos állomást a Barcelona-folyamat jelentette, amikor a két térség vezetői felismerték, hogy szükséges szorosabban együttműködniük stratégiai közelségük miatt. Minderre azonban közel húsz évet várni kellett: végül 1995-ben a két régió országainak külügyminiszterei közös konferencián kötelezték el magukat ismét az euro – arab partnerség iránt. A tanácskozás legfontosabb eredménye a Barcelonai Nyilatkozat, amely olyan fontos – a mai szomszédságpolitikában is fellelhető – célokat tűzött ki, mint a béke, a stabilitás és a prosperitás előmozdítása. Ennek keretében főleg a biztonsági és gazdasági együttműködést szorgalmazta. A folyamatban részt vevő mediterrán országok jórészt lefedik a mai szomszédságpolitikában résztvevő államokat, a barcelonai folyamatnak tagja volt Marokkó, Algéria, Tunézia, Egyiptom, Szíria, Libanon, Izrael, Jordánia, a Palesztin Nemzeti Hatóság, valamint Törökország, Málta és Ciprus. A Barcelonai Nyilatkozat másik fontos eleme, ami szintén a szomszédságpolitikával mutat hasonlóságot az az, hogy ezen együttműködés keretében is közös programok és projektek felállításával igyekeztek előmozdítani az együttműködést. 

A sok hasonlóság okán és a duplikáció elkerülése érdekében, az Európai Unió igyekezett a barcelonai struktúrát a 2004-ben létrejövő szomszédságpolitika intézményrendszerébe olvasztani.  A szomszédságpolitika ideája 2002-ben született meg, amikor az Európai Tanács koppenhágai ülésén az európai vezetők döntöttek arról, hogy kihasználva a bővítéseket, előmozdítják az új szomszédos országokkal a kapcsolataikat. A szomszédságpolitika létrehozása a 2003-ban közzétett „Európai Biztonsági Stratégia – Biztonságosabb Európa egy jobb világban” elveivel is összhangban van, 2001-es terrortámadások felnyitották Európa szemét, hogy törekedjen a szomszédos régiókkal való kapcsolatépítésre, illetve a meglévő partnerségek szorosabbra fűzésére. A Stratégia kiemeli, hogy Európa továbbra is szembesül kihívásokkal és fenyegetésekkel, s egyetlen ország sem képes arra, hogy e komplex problémákat egyedül kezelje. A Stratégia rendelkezik a dél-mediterrán kapcsolatok erősítéséről, amelynek célja a jó kormányzás előmozdítása térségben. 

Ugyanebben az esztendőben a Bizottság közzétette a „Tágabb Európa – Szomszédság: új keretek keleti és déli szomszédainkkal fenntartott kapcsolataink számára” dokumentumot, amelyben lefektette a szomszédságpolitika intézményrendszerét. A szomszédságpolitika létrehozásának elsődleges okát a 2004-es nagy EU bővítésekben látja. Az Európai Unió területi kiterjedése roppant mód megnövekszik ekkor, s mindez egy új politikai helyzetet teremt az Unió számára: új szomszédai lesznek (Dél-Mediterrán és posztszovjet térség), illetve a bővítés átformálja az EU politikai és gazdasági kapcsolatait a világ más térségeivel. A dokumentum az új helyzetnek megfelelően rögzíti, hogy a szomszédos országok az Unió első számú partnerei, azonban számukra nincs kilátásban a csatlakozás lehetősége, elsősorban az EU „geopolitikai gátjai” miatt. Az Unió hosszú távú célja, hogy a megerősített kapcsolat közös értékeken nyugodjon (demokrácia, emberi jogok, jogállamiság), amelyek hosszú távon reformokat, fenntartható fejlődést, illetve prosperitást hoznak a szomszédságban. A dokumentumban elsősorban gazdasági motivációk, így a négy szabadság szabadon áramlásának célja jelenik meg, azonban kijelenti, hogy a szomszédságpolitika céljainak eléréséhez szükséges más szakpolitikák, s azok elveinek integrálása, illetve a szomszédos régiókban keletkező kihívásokra történő válaszadás. A szakpolitika tartalmazza a főbb biztonsági területeken való együttműködés lehetőségét is, illetve a konfliktuskezelésbe való mélyebb bevonását is az európai integrációnak. 

A célkitűzések tehát meglehetősen ambíciózusak, s rengeteg területre kiterjednek. Az ambiciózus célok elérése azonban számos korlátba ütközik, amelyek mind a világpolitikai történésekből fakadnak, mind a térség országaiban fennálló sajátos helyzetből. Például, a 2007-es nagy pénzügyi világválságot követő éveket a visszaesés és kiútkeresés jellemezte Európa számára is, s kevésbé tudott erőforrásokat fordítani az olyan szakpolitikai területekre, mint a szomszédságpolitika. A 2011-es arab tavasz, amely azóta meghatározza a térség biztonsági dinamikájának alakulását is számos kihívás elé állította az öreg kontinens döntéshozóit. Emellett, a szomszédságpolitika születése óta az Unió is számos átalakuláson ment keresztül, illetve maga is több ízben felismerte a szomszédságpolitikában rejlő további lehetőségeket, illetve hibás megfontolásokat. Ennek megfelelően, már 2006-ban, a déli partnerség beindítása után 18 hónappal javaslatokat tett az ENP megerősítésére és kiterjesztésére a különböző szakpolitikai területekre. A Lisszaboni Szerződés még inkább előrelép, s a szupranacionalitás szintjére emeli az entitást: önálló jogalanyisággal ruházza fel az Uniót, amelynek birtokában képes nemzetközi szerződéseket kötni, amely lépés dolgozatom vizsgálati tárgyából következően rendkívüli relevanciával rendelkezik.

A szomszédságpolitika első átfogóbb felülvizsgálatára 2010 nyarán került sor, ugyan már 2006-ban is születtek javaslatok annak megerősítésére és kiterjesztésére. 2011-ben, az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága publikálta az „Új válasz a változó szomszédságra” című jelentést. A jelentés elsősorban a Lisszaboni Szerződés által bevezetett külpolitikai újításokat, illetve a térségben végbemenő mind pozitív (demokratikus folyamatok), mind negatív (fegyveres konfliktusok) folyamatokat jelölte meg a felülvizsgálat okaként. A felülvizsgálat elismeri, hogy főként gazdasági motivációjú volt a partnerség, egyben elismeri annak szükségességét, hogy az együttműködést tovább kell terjeszteni a gazdasági dimenziókon túl, ügyelve az egyes partnerországok sajátosságaira. A felülvizsgálat emellett újabb célokat tűz ki a demokráciaexport területén, kijelenti, hogy az Európai Uniónak katalizátornak kell lennie, motiválnia szükséges a nemzetközi közösséget, hogy hasonlóképpen hozzájáruljanak és támogassák a demokratikus változást, a gazdasági fejlődést, illetve a társadalmi változást a térségben. Leírja, hogy a partnerségnek a kölcsönös elszámoltathatóságon és elkötelezettségen kell alapulnia az EU értékei iránt. Mindezzel, világosan kijelenti, hogy elvárja az értékek átvételét a támogatásért cserében, s a partnerországok felé elvárás az átláthatóság.

A szomszédságpolitika második jelentős felülvizsgálatára 2015-ben került sor. 2015-ben az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága közzétette „Az európai szomszédságpolitika felülvizsgálata” című közleményét. A felülvizsgálat oka a régióbeli dinamikus biztonsági változások, amelyek Európa biztonságára is nagy hatással voltak. A bevándorlás és a francia terrortámadás-sorozat különösképpen destruktívan érintette a kontinenst. A közlemény szerint mindez a terrorizmus és extrémizmus erősödéséből, az alapvető emberi és nemzetközi jog megsértéséből, illetve a fegyveres konfliktusokból ered. Mindennek kiküszöbölésére, kiemeli az Unió alapvető értékeit, de megjegyzi, hogy a szomszédságpolitika a stabilizációt fogja ezentúl fő prioritásnak tekinteni. Kiemeli még a differenciálás szükségességét a partnerországokkal fenntartott kapcsolatok tekintetében. Az Unió elismeri, hogy egyedül nem tud úrrá lenni a térség konfliktusos ügyein.

Már a 2015-ös felülvizsgálatban jól nyomon követhető az az irány, amelyet az Európai Unió 2016-os „Közös jövőkép, közös fellépés: Erősebb Európa Globális stratégia az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozóan” határoz meg. A Stratégia az Európai Unió akkori kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez, Federica Mogherini-hez kötődik, aki meghatározó volt az új stratégia megalkotásának folyamatában, s így az Unió általi realistább szemléletmód követésének előmozdításában is. A realistább szemléletmódra való átállásban elsősorban az előzőekben kifejtett motivációk járultak hozzá, illetve a Lisszaboni Szerződés által bevezetett intézményi változások is meghatározóak az önállóbb és átgondoltabb külpolitika megalkotásának folyamatában, így az EU önálló jogalanyiságának megszületése, a külügyi- és biztonságpolitikai főképviselő szerepének megerősítése, a külpolitikai trojka megszüntetése, illetve az – európai szomszédságpolitikát is felügyelő – Európai Külügyi Szolgálat létrehozása.

Az európai szomszédságpolitika mai működésének keretét elsősorban a 2015-ös felülvizsgálat adja meg. A szomszédságpolitika alapja azonban a társulási megállapodások megkötése. Az ország-specifikusabb megközelítés elérése érdekében, az Európai Unió cselekvési programokat „köt” vagy partnerségi prioritásokat léptet életbe a szomszédságpolitika országaival külön-külön, amelyek általában 3-5 éves időtartamra szólnak, s ezekben határozza meg a két fél azokat a szakterületeket, amelyekre kiemelt figyelmet fordít, s operatív projekteket indít el. A szomszédságpolitika eszközrendszere tekintetében tehát beszélhetünk bilaterális együttműködésekről, határokon átnyúló együttműködésekről (Cross Border Cooperation, továbbiakban: CBC), regionális és a teljes szomszédságot magába foglaló kooperációkról is, amelynek keretében támogatja az EU a gyakorlati projekteket. A szomszédságpolitika végrehajtásában fontos tényezőt jelentenek még a különböző szervezetek, így például az Egyesült Nemzetek Szervezete, továbbá a 43 országot magába foglaló Unió a Mediterráneumért (Union for Mediterrean, továbbiakban: UfM) civil szervezet is. Emellett, a finanszírozásban, illetve a kedvezményes hitelek biztosításában fontos kiemelni az EU pénzügyi intézményeit is. 

A szomszédságpolitika végrehajtásában fontos tényezőt jelentenek még a különböző szervezetek, így például az Egyesült Nemzetek Szervezete, továbbá a 2008-ban, az Európai Uniótól különállóan, ámde szorosan együttműködve létrehozott, 43 országot magába foglaló Unió a Mediterráneumért (Union for Mediterrean, továbbiakban: UfM) civil szervezet. Fontos megemlíteni még a különböző regionális szervezeteket is (pl. Arab Liga), továbbá a tematikus nemzetközi intézményeket (pl. Európai Átvitelirendszer- üzemeltetők Szövetsége). Emellett a finanszírozásban, illetve a kedvezményes hitelek biztosításában és különböző alapok létrehozásában kiemelendő az Európai Beruházási Bank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank szerepe is.

A déli szomszédsággal való együttműködési törekvések vélhetően a jövőben még inkább erőre kapnak, mivel az Európai Unió 2018-ban elővetítette az eddigi pénzügyi finanszírozási rendszer leváltását, egy annál jóval rugalmasabb pénzügyi allokációt lehetővé tevő eszközre. A Szomszédsági, fejlesztési és nemzetközi együttműködési eszköz (Neighbourhood, Development and International Cooperation Instrument, a továbbiakban: NDICI) a 2021–2027 közötti időszakra 80,6 milliárd eurós költségvetéssel számolhat. A NDICI három komponensből áll: egy földrajzi, egy tematikus és egy gyorsreagálású alapból. A földrajzi komponensbe tartozik az európai szomszédságpolitika finanszírozása is, amelyre 22 milliárd euró van jelenleg előirányozva. Emellett a 7 milliárd euró tervezett költségvetésű tematikus szegmens világszerte fellépő problémákat célzó programoknak fogja a pénzügyi alapját nyújtani, így vélhetően az energiabiztonságot érintő tevékenységeknek is. Előremutató, hogy a szomszédságpolitikára előirányzott költségvetés 24 százalékkal több, mint az előző hétéves időszakban az erre a területre allokált összeg. Mindezen pénzügyi forrásokból széles szakpolitikákat támogat az Európai Unió a célországokban, amelyet a következő ábra szemléltet:

A szomszédságpolitika tekintetében mindenképpen pozitív változás, hogy az Európai Unió igyekszik realistább stratégiát folytatni az elmúlt időszakban. Ámde továbbra is fontos számára az általa képviselt értékek átvétele, amely problematikája az országspecifikus megközelítés teljes körű elsajátításával kiküszöbölhető. Az Európai Unió szomszédságpolitikai kezdeményezése mindenképpen unikális, s stratégiai jelentőségű, különösképpen az olyan kiemelt területeken, mint az energiabiztonság. A történeti áttekintéssel megállapítható, hogy az Európai Unió már régóta igyekszik valamilyen intézményes formában együttműködni szomszédságával, ám sok esetben a kapcsolatok elhalnak. Remélhetőleg a szomszédságpolitika tekintetében ez a tendencia nem folytatódik, annak ellenére sem, hogy a koronavírus okozta járvány következményei vélhetően ismét elterelik az EU figyelmét ezen területekről. A szomszédságpolitika mindenképpen egy üdvözlendő kezdeményezés, hiszen olyan, az Európai Unió számára kulcsfontosságú területeket foglal magába, mint az energiapolitika, a klímapolitika vagy a demokratikus intézményrendszerek erősítése. Mindenképpen javítják az Európai Unióról alkotott véleményeket a térségben a szakpolitika által támogatott projektek, továbbá hozzájárul annak egyedülálló természetéhez, miszerint az EU normatív és civil hatalom, s így felelős szomszéd. A terület országaival való partnerségi viszony fenntartása a földrajzi közelség és a biztonsági (át)hatások miatt mindenképpen jelentős az Unió számára, különösképpen, hogy számos hatalom is igyekszik pozíciókat szerezni a vizsgált régióban.

 Mikkeli, Heiki: Europe as an idea and identity, MacMillan Press Ltd., Basingstoke. 1998.

2 Molnár Anna: Az Európai Unió külkapcsolati rendszere és eszközei. Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2018. 71. oldal.

3 Komlósi Orsolya – Molnár Anna: Az Európai Unió mediterrán térséggel összefüggő kapcsolatai: Párbeszéd és konfliktusok. Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2019. 

4 Egypt, European Comission. Hozzáférhetőség: https://ec.europa.eu/neighbourhood-enlargement/neighbourhood/countries/egypt_en 

5 Esther Barbé & Pol Morillas (2019) The EU global strategy: the dynamics of a more politicized and politically integrated foreign policy, Cambridge Review of International Affairs, 32. évfolyam 6. szám, 753-770. oldal. 

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-20-2-II-NKE-65 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.

Címlapkép: Európai Parlament, Strasbourg, 2021. október 19.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a lengyel alkotmánybíróság legutóbbi, a lengyel alkotmány és az európai uniós jog viszonyát illető döntéséről tartott vitán az Európai Parlament stasbourgi üléstermében 2021. október 19-én. Forrás: MTI/EPA pool/Ronald Wittek

A A Földközi-tenger partvidékein: az Európai Unió szomszédságpolitikája bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Lesznoje faluban egy egyszintes műhelyépület gyulladt ki, amelyben lőport tároltak. A műhelyben a baleset idején tizenheten tartózkodtak. A balesetet túlélő sérültet súlyos égési sérülésekkel szállították kórházba.

A nyílt lángokat elfojtották. A tűz okát hivatalosan még nem közölték. Sajtóértesülések szerint az üzemben megsérthették a technológiai folyamatot, ami miatt a robbanás bekövetkezett, majd a tűz keletkezett.

A Razrjad ipari robbanóanyag-gyártás mellett lőszerek hatástalanításával is foglalkozott. Az üzem a 2015-ben csődbe jutott Elasztyik gyár telephelyén működik, amelynek profilja légi robbanótöltetek és reaktív sorozatvetők rakétáinak gyártása volt.

The post Oroszországban leégett egy Rjazany környéki robbanóanyaggyár, halottak appeared first on .

Puskásné Sárközi Rita tájékoztatása szerint az elkövető és élettársa az áldozat alkalmazásában állt, birtokain különböző feladatokat láttak el és a tőle bérelt házban éltek.

Egy szóváltást követően 2020. április 12-én a férfi egy másfél méteres szögvassal fejbe ütötte munkaadóját, aki a helyszínen elhunyt. Ezt követően az elkövető élettársával az áldozatot – a munkaadó saját teherautójával – annak szomódi telkére vitte, ahol gázolajjal lelocsolták és meggyújtották a testet.

Az elkövető a gyilkosság eszközét és munkaadója egyik okostelefonját eltüntette, másik telefonjáról április 16-ig üzeneteket küldött magának, illetve másoknak, hogy a bűncselekmény felfedezését meghiúsítsa, majd a telefont is elégette. A férfit a Tatabányai Törvényszék emberölés és kifosztás miatt 15 év börtönbüntetésre, élettársát bűnpártolásért hat hónap börtönbüntetésre ítélte.

Az ítélet nem jogerős, a vádlottak és a védőik enyhítésért jelentettek be fellebbezést, míg az ügyész az elsőrendű vádlott vonatkozásában az ítéletet tudomásul vette, a másodrendű vádlott esetében három nap gondolkodási időt kért.

The post Elítélték a férfit, aki megölte a munkaadóját appeared first on .

Az 502 szavazattal, 153 ellenszavazat és 16 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás szerint az EP-képviselők mélységesen sajnálják a lengyel alkotmánybíróság október eleji döntését, amelyben a testület kimondta a nemzeti alkotmány elsőbbségét az uniós joggal szemben azokon a területeken, amelyeken az utóbbinak nincs kizárólagos hatásköre, és támadásként értékeli az európai értékek és jogszabályok ellen. Hozzátették: az alkotmánybíróság “a hatóságok illegális tevékenységeinek legalizálására szolgáló eszközzé vált”.

Kijelentették: a lengyel alkotmány értelmében az uniós szerződések a nemzeti jogrend részét képezik, közvetlenül alkalmazandók, és a nemzeti joggal való ütközés esetén elsőbbséget élveznek. A képviselők emlékeztettek arra, hogy Lengyelország az uniós csatlakozásakor önkéntesen kötelezte el magát amellett, hogy az uniós szerződések rendelkezéseit és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatát magára nézve kötelezőnek fogadja el.

Az EP szerint Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a politikai céljai érdekében visszaél az igazságszolgáltatással. Kijelentették: az uniós pénzeket nem szabad olyan kormányoknak adni, amelyek kirívóan, szándékosan és szisztematikusan aláássák az uniós értékeket.

A képviselők arra szólították fel az Európai Bizottságot, hogy indítsa el a jogállamiság feltételrendszerről szóló rendeletben szereplő eljárást, szakítsa meg vagy függessze fel az uniós pénzek kifizetését, ne hagyja jóvá a koronavírus-járvány utáni lengyel helyreállítási tervet; jelentse ki, hogy az uniós szerződés 7-es cikke 1. bekezdése értelmében Lengyelországban fennáll a jogállamiság súlyos megsértésének kockázata; indítson kötelezettségszegési eljárásokat, és kérjen ideiglenes intézkedést az Európai Unió Bíróságától.

A képviselők hangsúlyozzák, hogy az intézkedések célja nem a lengyel nép megbüntetése, hanem a folyamatosan romló jogállamiság helyreállítása. Ezért arra kérték az Európai Bizottságot, dolgozzon ki olyan megoldást, amellyel az uniós forrásokat közvetlenül is eljuttathatja a lengyel végső kedvezményezettek számára, és az jelenleg zajló uniós csúcson az tagállamok állam-, illetve kormányfőivel együtt adjon ki határozott közös nyilatkozatot.

A lengyel alkotmánybíróság október 7-én hozott döntésében megállapította a nemzeti alkotmány elsőbbségét azokon a területeken, amelyeken az uniós jognak nincs kizárólagos hatásköre. A testület nem vonja kétségbe a közösségi jog elsőbbségét mindazon ügyekben, amelyekben az unió hatáskörrel rendelkezik, de rögzíti, hogy a nemzeti alkotmány áll a jogrendszer élén.

The post EP: a lengyel alkotmánybíróság illegitim, alkalmatlan az alkotmány értelmezésére appeared first on .

Putyin szerint a NATO már tagság nélkül is megkezdte Ukrajna területének “birtokba vételét”. Nehezményezte, hogy a nyugati hatalmak a hidegháború lezárásakor, a német újraegyesítés idején “becsapták” Oroszországot a NATO bővítésének kérdésében, azt ígérve neki, hogy a szövetség nem fog kelet felé terjeszkedni, most meg arra hivatkoznak, hogy erről papír sosem született. Kifogásolta, hogy az amerikai rakétavédelemnek a Romániába és Lengyelországba telepített létesítményei szerinte támadófegyverek indítására is alkalmasak.

Az orosz vezető ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a hadászati stabilitásról és a kiberbiztonságról folytatott orosz-amerikai tárgyalások “a helyes irányba” haladnak. Mint mondta, a kétoldalú viszony a hidegháború szintjére esett vissza, de a Joe Bidennel júniusban megtartott csúcstalálkozó produktív volt, és az mutatta, hogy Washington a kapcsolatok építésére törekszik. Rámutatott, hogy a két ország közötti kereskedelem 23 százalékkal bővült.

Putyin az este folyamán többször is helyeselte Bidennek az afganisztáni csapatkivonásról hozott döntését. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy azért, ami Afganisztánban történik, főképp azok az országok felelősek, amelyek az elmúlt húsz évben ott harcoltak. Sürgette Kabul befagyasztott kintlévőségeinek felszabadítását.

Az orosz elnök szerint Oroszország közeledik ahhoz az állásponthoz, hogy a tálibokat le kell venni a terrorszervezetek listájáról, de – mint mondta – ebben a kérdésben az ENSZ Biztonsági Tanácsa hivatott dönteni. Putyin biztosította közönségét, hogy Moszkva és Peking nem fog katonai blokkot létrehozni és alaptalannak nevezte az ezzel kapcsolatos aggályokat.

Putyin a fórumon gratulált Nobel-békedíjához Dmitrij Muratovnak, a Novaja Gazeta című független napilap főszerkesztőjének, aki azt mondta, hogy az elismerést az egész ország kapta. Muratov a fórumon felhívta az elnök figyelmét arra, hogy az idegen ügynökökről rendelkező törvény értelmében az ilyen minősítésről nem bíróság dönt, és indítványozta a jogszabály felülvizsgálatát.

Putyin a válaszában azt mondta, hogy a jogszabály alkalmazása nem lesz tömeges méretű, és túlzásnak nevezte az ezzel kapcsolatos aggodalmakat. Megígérte, hogy “tökéletesíteni” fogják a törvényt, pontosítani fogják “az elmosódott kritériumait” és nem fognak vele visszaélni. Ugyanakkor szükségesnek nevezte ezt a jogszabályt, mert a belpolitikai tevékenységet folytatók külföldi anyagi támogatásáról rendelkezik, de nem tiltja meg ezt a tevékenységet. Az orosz társadalomnak pedig az elnök szerint joga van “megjelölni” a külföldről érkező pénzeket.

Az elnök óvta Európát attól, hogy megpróbálja korlátozni Oroszországot az energetika területén. Közölte, hogy az Északi Áramlat-2 vezetéken azonnal megindulhat a szállítás, amint Németország erre megadja az engedélyt. Közölte, hogy a szállítórendszer második vezetékét decemberre tölthetik fel. Putyin arra figyelmeztetett, hogy a kitermelésbe fektetett beruházások elmaradása olajhiányhoz vezethet.

Nyitó előadásában Putyin az mondta, hogy Oroszországot a világ dolgaiban az észszerű és optimista konzervativizmus fogja vezérelni. Úgy vélekedett, hogy most először van esély “nagy háború nélkül és nem annak eredményei alapján” stabil világrendet kialakítani. “A világ átrendeződésének elkövetkező időszakában, amelynek kimenetele még nem ismert, a mérsékelt konzervativizmus a legészszerűbb világnézeti elv” – mondja az elnök.

Putyin szerint az ENSZ a világ számára nélkülözhetetlen “egészséges optimizmus” hordozója, amelyet reformálni kell, de fontos, hogy “a fürdővízzel együtt ne öntsék ki a gyereket is”. Sürgette az összefogást a globális problémák megoldásában. Leszögezte, hogy a Biztonsági Tanács állandó tagjait nem szabad megfosztani vétójoguktól, mert annak híján a világszervezet egyszerűen a vita terepévé válik. Ugyanakkor egyetértett a török felvetéssel, hogy a testületet kiegyensúlyozottabbá kell tenni.

The post Putyin: valós fenyegetést jelent Oroszország számára a külföldi katonai jelenlét Ukrajnában appeared first on .

Szülőként az első hónapok rengeteg kérdéssel és még több aggodalommal járnak, függetlenül attól, hogy az első gyermek vagy kistesó érkezéséről van szó. Így teljesen természetes, hogy a szülők megpróbálnak minden olyan szükséges eszközt beszerezni, amelyek segítségével kisbabájukat biztonságban tudhatják. Nagyon fontos, hogy a légzésfigyelő és a bébiőr is a „kezdőcsomag” része legyen, hiszen ezek a csecsemő életének megmentésében segíthetnek, azonban ehhez a szülők felkészültsége és lélekjelenléte is elengedhetetlen.

Mit tehetnek a szülők?
Többek között a WHO szakmai ajánlásában is az áll, hogy a bölcsőhalál előfordulását csökkenteni lehet a babák háton altatásával. A csecsemők ugyanis mélyebben alszanak hason fekve, ezért könnyebben kialakulhat a légzéskimaradás, különösen a fentebb említett hajlamosító tényezők mellett. Nagyon kell figyelni arra, hogy a szobában ne legyen túl meleg, a babát az alváshoz ne öltöztessük túl, és ne altassuk nagy paplan alatt, ami alá könnyen bekerülhet. Erre még jobban figyelni kell, ha a kicsi egy ágyban alszik a szülőkkel, amit a szakemberek szerint érdemes kerülni. A légzésfigyelő és a bébiőr vagy babamonitor figyel gyermekünkre, így az első hetekben megkönnyíti az összeszokás időszakát és a szülés utáni felépülést, hiszen nyugodtabban hagyhatjuk a kisbabát az ágyában a saját szobájában. Ez a nyugodt pihenés a kicsik számára is előnyös, hiszen, ha az édesanya nyugodt és többet tud pihenni, attól a baba is kiegyensúlyozottabb lesz.

Miért van szükség légzésfigyelőre és bébiőrre is?
Légzésfigyelő eszközökből megkülönböztetünk ágyban használható (érzékelőlapokkal ellátott) és pelenkára csíptethető verziót. A pelenkára csíptethető légzésfigyelő abban az esetben hasznos, ha nemcsak a kiságyban altatjuk a babánkat, hanem például a kertben, utazás során utazóágyban, vagy ha egyszerűen csak szeretnénk őt mindig ugyanúgy biztonságban tudni. Az ágyban használható légzésfigyelők között vannak egy és két érzékelőlapos típusok. Az egylapos verzió tökéletes egy újszülött, vagy kis súllyal, koraszülöttként világra jött csecsemő megfigyelésére, nagyjából fél éves koráig. A szakemberek az eszköz használatát egy éves korig javasolják, így, ha babánk nagyobb termetű, vagy szeretnénk a készüléket fél éves kora után is használni, érdemes a kétlapos típust választani, hiszen ez nagyobb területet “figyel” a kiságyban. Fontos tudni, hogy a légzésfigyelő a matrac alá kerül, így ez önmagában a babáról nem mutat mozgóképet, nem küld hangot a szülőknek, csupán a kisbaba légzését figyeli és riaszt, ha szükséges. A babák hangjának vagy kameraképének továbbítására a bébiőr nevű eszköz szolgál.

A bébiőr figyeli a hanghatásokat és a mozgást a babaszobában, így ezzel tudjuk észlelni, ha a baba ébredezik. Bébiőrből is számos típus létezik, van, ami csak hangot továbbít a szülőknél lévő egységre, és van olyan, ami képet és hangot is, így nem csak halljuk a kicsit, de rá is nézhetünk az éjszaka folyamán. Látjuk, ha esetleg be kell takarni, vagy nagyobb babák esetén, ha esetleg kimászik az ágyából. A hangot továbbító bébiőrnél választhatunk egyirányú verziót, ami a babaszobában keletkezett hangokat továbbítja a szülői egység felé, és olyat is, ami nemcsak a baba hangját továbbítja, hanem szülők is beszélhetnek a babához. Így amíg odaérünk a kiságy mellé, hangunkkal meg tudjuk őt nyugtatni.

Valóban segít a légzésfigyelő a bölcsőhalál megakadályozásában?
Légzésfigyelőt abban az esetben is érdemes beszerezni, ha az újszülött esetében nem állnak fent a korábban említett rizikótényezők, hiszen a szülők aggodalmát mindenképpen mérsékelheti az eszköz használata. „Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a szakemberek szerint a légzésfigyelő önmagában nem nyújt megoldást a bölcsőhalál ellen. Ugyanis, ha megtörténik a baj, tehát, ha a csecsemő 15-20 másodpercnél hosszabb ideig nem mozog vagy nem vesz levegőt, azt jelzi az érzékelő, azonban innentől kezdve a szülőknek kell beavatkozni” – hívja fel a figyelmet Kéninger Vivien szakértő. „A légzésfigyelőt az éles bevetés előtt mindenképpen le kell tesztelni a baba nélkül, és vele együtt is. Utóbbi azért nagyon fontos, hogy kiderüljön, hogy az eszköz beállított érzékenysége valóban érzékeli-e a baba legkisebb mozdulatait is”- tette hozzá Kéninger Vivien.

Mit kell tenni, amikor riaszt a légzésfigyelő?
A szülőknek fontos tudatosítaniuk magukban, hogy a légzésfigyelő eszközöknél történhet téves riasztás, azonban amint hangjelzést ad a jelzőberendezés, minden esetben azonnal ellenőrizni kell, hogy mi történt. Riasztás esetén le kell hajolnunk a kisbabával egy magasságba, és pár másodpercig megfigyelni, hogy mozog-e a mellkasa, tehát lélegzik-e. Ha úgy látjuk, hogy a légzésfigyelő valós riasztást adott, akkor egyrészt egyből hívnunk kell a mentőket, másrészt pedig meg kell próbálnunk segíteni a csecsemőn. Ahhoz, hogy ilyenkor tényleg segíteni tudjunk, a baba születése előtt ajánlott elvégezni egy újraélesztő tanfolyamot, ugyanis a kicsi felkapása és ébresztgetése ilyenkor nem elegendő. Nagyon sok múlik a lélekjelenléten, és azon, hogy valóban alkalmazni tudjuk-e a tanfolyamon tanultakat.

A légzésfigyelő és bébiőr használata tehát önmagában nem tudja megakadályozni a bölcsőhalált, azonban abban a segítségünkre lehet, hogy folyamatosan biztonságban tudjuk a gyermekünket, akkor is, amikor másik szobában van, és figyelmeztetést kapjunk, amikor baj van.

The post Légzésfigyelő: így védekezz a bölcsőhalál ellen appeared first on .

A közlemény szerint a vádlottat több ember, részben tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt ítélték el; a táblabíróság a jogerős döntéssel helybenhagyta az első fokon eljáró Veszprémi Törvényszék határozatát. A tényállás szerint 2018 szeptemberében a nő közölte az akkor 40 éves férfival, hogy szakítani akar vele és új életet szeretne kezdeni kisfia édesapjával.

A vádlott ezt nem tudta elfogadni és feldolgozni, üzeneteket írt a nőnek, aki azonban a közeledését határozottan elutasította, de abba beleegyezett, hogy a férfi személyesen búcsúzzon el tőlük. Szeptember 27-én a férfi meglátogatta a sértetteket. A nő fejfájásra panaszkodott, ezért a vádlott mintegy negyedóráig masszírozta a fejét, majd hirtelen megragadta a nyakát és megfojtotta élettársát. A szobába akkor ment be a kétéves gyermek, akit a férfi két késszúrással megölt.

A táblabíróság határozatának indoklása szerint a kirívóan súlyos bűncselekmény elkövetése során tanúsított embertelenség és kegyetlenség miatt más büntetés a férfi ügyében szóba sem kerülhet.

The post Életfogytiglanra ítélték az élettársát és kétéves gyermekét meggyilkoló férfit appeared first on .

Jens Stoltenberg a Financial Times című londoni üzleti napilapnak adott, kedden megjelent interjúban kifejtette: Kína nem ellenség ugyan, de kiberkapacitásai, újonnan kifejlesztett technológiái és nagy hatótávolságú rakétarendszerei révén hatással van az európai biztonságra. Stoltenberg kijelentette: a következő évtizedre szóló új NATO-doktrína “alaposan foglalkozik majd” azzal a kérdéssel, hogy a szövetség tagjait miként lehet megvédeni e fenyegetésektől.

A NATO Észak-Amerika és Európa szövetsége, de e két térség olyan globális kihívásokkal kénytelen szembenézni, mint a terrorizmus és a kibertevékenység, valamint Kína felemelkedése. Éppen ezért amikor a kollektív védelem erősítése kerül szóba, akkor Kína felemelkedésével is foglalkozni kell – fogalmazott a NATO-főtitkár.

“Megjósolhatjuk, hogy Kína felemelkedése hatással lesz biztonságunkra, és ez a hatás már érződik is” – tette hozzá.

Stoltenberg szerint a NATO-szövetségesek a határaikon kívüli tevékenység visszafogására, ezzel egy időben ugyanakkor a külső fenyegetések elhárításának javítását célzó hazai védelmi ellenállóképesség fejlesztésére törekszenek.

“Kína egyre közelebb jön hozzánk. Látjuk őket az Északi-sarkvidéken, látjuk őket a kibertérben, és látjuk azt is, hogy komoly beruházásokat hajtanak végre tagországaink kritikus fontosságú infrastruktúráiban. Mindeközben egyre több olyan nagy hatótávolságú fegyverük van, amelyekkel az összes NATO-tagállam elérhető” – mondta a Financial Timesnak nyilatkozva a NATO főtitkára.

Stoltenberg hozzátette: Kínát és Oroszországot nem két külön fenyegetésnek kell tekinteni, mivel a két ország szorosan együttműködik, “és amikor technológiai beruházásokat végzünk, az mindkettőjükről szól”.

The post Stoltenberg: Kína a NATO jövőbeni biztonságpolitikájának fontos eleme lesz appeared first on .

Október közepén nagy hajcihő volt abból, hogy Tajvan légvédelmi azonosítási zónájába (Air Defence Identification Zone, ADIZ) több alkalommal, rendszeresen, nagyszámú kínai harci repülőgép hatolt be. Volt ennek kapcsán minden a sajtóban, de főként háborús szellemidézés, már azt olvastam egy idő után, hogy öt év múlva jöhet az invázió is. A sajtó gyakran még arra sem volt képes, hogy különbséget tegyen Tajvan légtere és a légvédelmi azonosítási zónája között, utóbbi egy jóval nagyobb kiterjedésű légtér, ahova belépve a repülőeszközöknek, azonosítani kell(ene) magukat a tajvani légiirányítás számára. Ez sem szép, de nagyon más, mint berepülni Tajvan sziget fölé.

A Reuters most készített egy érthető infografikát az egészről, a képek innen lesznek. Az első ábrán mindjárt látjuk a különbséget a légtér és az ADIZ között, és a kínai behatolását jellegét. No para, ez jutott eszembe róla.

Az látszik belőle, hogy az kínai demonstráció nagy része Tajvantól messze, az ADIZ szélén került sor, csak néhány alkalommal repültek, akkor is csak felderítő repülőgépek az azonosítási zóna déli szélére.

Október 1 és 18 között 159 alkalommal sértették meg a kínai gépek a tajvani légvédelmi azonosítási zónát, de ha jól értem ebben igazából csak a kiugró számok voltak, ami szokatlant jelentettek. A legsúlyosabb ADIZ sértésekre október 1 és 4 között került sor, amikor tömegével repültek be kínai vadászgépek, vadászbombázók és bombázók.

Október negyedike a csúcs, akkor egyszerre 59 repülőgép lépett a tajvani ADIZ-ba de ezután napokig nem volt semmilyen berepülés. A Reuters készített egy másik táblázatot is, amely az elmúlt egy év berepüléseit mutatja be

Természetesen mindenki a miértekre kíváncsi. Miért pont most, miért pont ott, stb? Jó lenne ebben a magyar katonai repülési szakembert megkérdezni, aki tervezett már légműveleteket. A sajtóban és a szakértők részéről vissza köszönő válaszok általában az alábbi irányokba mutatnak:

-           a kínai légierő a saját képességeit teszteli. Nem képes ugyanis még arra, hogy hosszú időn keresztül magas műveleti tempót tartson fenn. Egy légiháborúhoz nem elég ugyanis az, hogy egy pl. egy repülőezred képes legyen egyszerre felszállni, hanem arra van szükség, hogy erre naponta háromszor legyen képes, akár heteken át, és ezt a logisztika és a műszakiak is képesek legyenek támogatni. Az repülőeszközök bírják a terhelést, legyen elég pótalkatrész, lőszer, rakéta, pilóta és karbantartó.

-          A mostani berepülések egyfajta válaszüzenet volt arra, hogy erősen sajtózott amerikai-brit-nemzetközi flotta napokkal vagy hetekkel korábban a térségben hajózott, demonstrálva, amit ilyenkor demonstrálni szokás. Most egy ellendemonstrációt láttunk arra nézve, hogy egy ilyen flotta csoportosítás mivel is találkozna kínai részről. Pávatánc mondhatnánk, teljesen bevett gyakorlatt.

-         A harmadik magyarázat ami tetszett, hogy a tajvani légvédelem működésének tesztelése folyt, egyfajta túlterheléses „támadás szimuláció”. Egyszerre 59 gépet még nem látott a tajvani légvédelem, így a teljes radarrendszerük, parancsnoki-irányítási rendszerük, légierejük maximummal pörgött, riadóztatva lehetett mindenki, amit a kínaiak szépen figyeltek, hallgattak elemeztek. Az a Reuters cikkben is benne van, hogy a tajvani légierőnek nincs légiutántöltő kapacitása, ezért az elfogók nem tudnak sokáig a levegőben maradni. Egy lassú Shaanxi Y8-as 8-10-12 órás járőrözését képtelenség végigkísérni, főleg ha az év minden második, harmadik napján jön. Ha meg többen jönnek… A napokba olvastam egy másik cikkben, hogy tajvani védelmi költségvetés 9 százaléka ment el légtérrendészeti feladatokra (repülés, készültség, de lehet konkrétan az üzemanyag) és egy ponton a tajvani légierő feladta, hogy minden kínai gépre felemeljen egy tajvani vadászt.

-         További magyarázatoknak ott vannak, amit a sajtó lehozott, ezeket könnyű felütni a neten, nem részletezem

Október 22-én, csütörtökön nyílik meg az új, időszaki kiállítás az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulójára. A Magyarok – Fegyverek című tematikus kiállítás kifejezetten a harcok főszereplőivel, a katonákkal és fegyvereikkel foglalkozik. A tárlat a forradalom ikonikus tárgyaival – illusztrált történeti bevezető mellett – bemutatja a szembenálló felek ruházatát, felszerelési tárgyait és fegyverzetét. Az érdeklődők a tárlaton többek között pisztolyokat, világító-jelző pisztolyokat, géppisztolyokat, gépkarabélyokat, puskákat, karabélyokat, golyószórókat, géppuskákat, kézi páncélelhárító gránátvetőt, harckocsifegyverzetet, légvédelmi fegyverzetet és repülőgép-fegyverzetet is láthatnak.

Az időszaki kiállítás kísérője egy egyedülálló, korabeli gyermekrajzokat bemutató tárlat. Mint a múzeum kiemelte: az 1956 októberében, a forradalom ideje alatt bezárt iskolák tanulói 1957 elején térhettek vissza az iskolapadokba. Az átélt eseményeket a VIII. kerületi Jázmin utcai iskolában megrajzoltatták a tanulókkal. A fennmaradt rajzokon 5-8. osztályos általános iskolás gyerekek mutatják be a forradalom és szabadságharc eseményeit, Amit én láttam címmel.

Október 23-án családi nappal várja látogatóit a Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Ennek programjai ingyenesen, előzetes regisztráció nélkül látogathatók.

Az intézmény Kapisztrán téri épületében az állandó kiállítások és a Fegyvertár – Fegyvertörténeti Látványtár szabadon megtekinthető. A Márványteremben a hagyományoknak megfelelően kézműves foglalkozások, köztük játékkatona-festés, papírharckocsi-hajtogatás várja a legkisebbeket. Ugyanott a Modern Lőfegyver Gyűjtemény és a Lőszergyűjtemény munkatársai tartanak bemutatót az 1956-os forradalom és szabadságharc fegyvereiből. A múzeum díszudvarán pedig korhű egyenruhába öltözött hagyományőrzők jelenítik meg a szembenálló feleket.

Kitértek arra is, hogy “a korábbi sikerekre való tekintettel” 9 és 15 óra között ismét megnyitják a látogatók előtt a Haditechnikai Gyűjtemény Kerepesi úti hangárát. Az eseményre a bemutatótér állandó anyaga mellett más 1956-hoz köthető technikai eszközöket is kiállítanak, köztük a múzeumban korábban már bemutatott T-34-es harckocsi oktatási metszetét. Előzetes regisztrációra ott sincs szükség, a Stróbl Alajos utca felől lehet belépni.

A családi nap a múzeum Kapisztrán téri épületében, az este fél 7-kor kezdődő, VIII. Hadtörténész Söresttel zárul, ahol most a nemzeti ünnephez kapcsolódó előadásokat lehet majd meghallgatni.

A hadtörténeti múzeum október 22-én 10 és 17 óra között, október 23-án a múzeum Kapisztrán téri épülete 9 és 18 óra között, a Kerepesi úti hangár 9 és 15 óra között várja a látogatókat – olvasható a Hadtörténeti Intézet és Múzeum közleményében.

1956 októberében Magyarországon békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. Az Országgyűlés 1991-ben nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé október 23-át, amit a 2012-es alaptörvény is megerősített.

The post Családi nap, hangárlátogatás, történész sörest lesz a hadtörténeti múzeumban appeared first on .



A különösen veszélyes horvát nemzetiségű 45 éves férfit és 25 éves társát azzal gyanúsítja a szlovén hatóság, hogy 2020. május 26-án Szlovéniában, Nova Gorica városban egy bár előtt több lövést adtak le egy helyi lakosra azért, hogy megöljék. A sértett elmenekült és elrejtőzött, így a férfiak nem jártak sikerrel.

A szlovén rendőrség információja szerint a két ember több, Horvátországban és Olaszországban elkövetett leszámolásos bűncselekménnyel hozható összefüggésbe. Mindkét férfi felkerült az Európa legkeresettebb bűnözőit tartalmazó listára. Felkutatásukba a szlovén rendőrség célkörözési egysége is bekapcsolódott.

A nyomozás információi szerint a szökevények Magyarországra menekültek, ezért szlovén felkérésre a hajszába a KR NNI is csatlakozott azzal a feladattal, hogy derítse fel tartózkodási helyüket és fogja el őket. A KR NNI Életvédelmi és Célkörözési Főosztálya a szlovén társszervekkel együttműködve rövid időn belül a szökevények nyomára akadt.

Tekintettel arra, hogy különösen veszélyes bűnözőkről volt szó, elfogásuk a Terrorelhárítási Központ segítségével történt. A TEK Műveleti Igazgatóságának munkatársai 2021. október 19-én délután mindkét horvát férfit elfogták Győrben. A magyar rendőrök – a szlovén európai elfogatóparancs alapján – őrizetbe vették őket, kiadatásukról a bíróság később dönt.

The post Fegyveres leszámolásban érintett külföldieket fogtak el Győrben appeared first on .

Priti Patel bejelentésének előzményeként, múlt pénteken gyilkosság áldozatául esett Sir David Amess parlamenti képviselő.

A 69 esztendős, nős, ötgyermekes Amess, aki csaknem négy évtizedig volt a jelenleg kormányzó brit Konzervatív Párt alsóházi frakciójának tagja, péntek délután éppen képviselői fogadóórát tartott délkelet-angliai választókörzetében, az Essex megyei Leigh-on-Sea kisvárosban, amikor egy férfi, aki az utcáról tért be, késsel többször megszúrta.

Sir David a gyors orvosi beavatkozás ellenére a helyszínen meghalt. A 25 éves gyanúsítottat elfogták. A Scotland Yard terrorellenes parancsnoksága – amely azonnal átvette a vizsgálat irányítását – már szombaton bejelentette, hogy az addigi nyomozati adatok alapján terrorcselekménynek tekinti a gyilkosságot.

Ennek megfelelően a felételezett elkövetőt, Ali Harbi Alit – aki Londonban született egy szomáliai család gyermekeként – immár a 2000-ben kelt terrorellenes törvény alapján tartják őrizetben. Alit eredetileg gyilkosság gyanújával vették őrizetbe.

A belügyminiszter a londoni alsóházi képviselőknek tartott tájékoztatójában elmondta: Sir David meggyilkolása után felkérte mindegyik brit rendőrparancsnokságot az összes parlamenti képviselő személyi biztonságának azonnali felülvizsgálatára. E felülvizsgálattal párhuzamosan a hírszerzési és elhárítási szolgálatok, valamint a Scotland Yard terrorellenes ügyosztályának vezetői alkotta Egyesített Terrorizmuselemző Központ (Joint Terrorism Analysis Centre, JTAC) külön is felmérte az egyes alsóházi képviselőket fenyegető kockázatokat – mondta a brit belügyminiszter.

Patel kijelentette: jóllehet nincs olyan információ vagy hírszerzési adat, amely bármilyen hiteles, konkrét vagy azonnali fenyegetésre utalna, a JTAC azonban immár a londoni alsóházi képviselőinek fenyegetettségi szintjét is hivatalosan jelentősnek tekinti. A belügyminiszter hangsúlyozta: ez azonos a jelenleg érvényben tartott országos terrorkészültségi szinttel, amely a hivatalos meghatározás szerint szintén jelentős terrorfenyegetettségnek felel meg. Patel nem fedte fel, hogy a brit képviselők személyes terrorfenyegetettségét milyen szintűnek ítélték eddig a szolgálatok, de médiaértesülések szerint a szerdai módosításig az alsóházi tagok hivatalosan mérsékelt fenyegetettségűnek számítottak.

Nagy-Britanniában február 8-án csökkentették az országos terrorkészültséget az ötfokozatú skálán addig érvényben volt második legmagasabb, “súlyos” szintről a középső, “jelentős” fokozatra. Az addigi “súlyos” fokozat a hivatalos besorolás szerint azt jelentette, hogy a hatóságok “nagyon valószínűnek” tartottak egy nagy-britanniai terrortámadást. A február óta érvényes jelentős terrorkészültségi fokozat is azt jelzi, hogy a fenyegetettség magas szintű, továbbra is valószínű, hogy terroristák merényletek elkövetésével próbálkoznak Nagy-Britanniában, bár a hatóságok a súlyos fokozatnál valamivel enyhébbnek tartják e veszélyt.

A brit kormány Sir David múlt heti meggyilkolása után sem emelte vissza a korábbi súlyos fokozatra az országos terrorkészültségi szintet. A belügyminiszter ugyanakkor kérte az alsóházi képviselőket, hogy vegyék komolyan személyes fenyegetettségük hivatalos megítélésének most bejelentett módosítását, és tartsák magukat az ennek megfelelő biztonsági előírásokhoz.

The post Brit belügyminiszter: jelentős a parlamenti képviselők fenyegetettsége appeared first on .

Az evakuálást még előző éjjel rendelték el Tazacorte és Los Llanos de Aridane települések egyes részein, miután a két lávafolyam egyesült és irányt változtatott. A döntést elővigyázatosságból hozták meg, de még bíznak abban, hogy végül a forró olvadék nem éri el ezeket a területeket.

Az újabb kitelepítésekkel meghaladja a 7500-at azok száma, akiket a természeti katasztrófa miatt az elmúlt egy hónap során evakuáltak.

Az Európai Unió Kopernikusz elnevezésű Föld-megfigyelési programjának legfrissebb műholdas mérései szerint a Cumbre Vieja vulkán kitörése nyomán a láva 866 hektárnyi területet borított be és 2185 épületet semmisített meg.

A spanyol földrajzi intézet (IGN) múlt éjjel több mint ötven földrengést mért a tűzhányó déli oldalán, a legerősebb 4,3-as volt a Richter-skálán és 37 kilométeres mélységben következett be, így károkat a felszínen nem okozott.

The post Újabb kitelepítéseket rendeltek el a vulkánkitörés miatt La Palma szigetén appeared first on .

Sojgu a két ország katonai együttműködésének sikeres példájaként méltatta a nemzetközi terrorizmus elleni közös fellépést, és kifejezte készségét a kapcsolatok elért ütemének fenntartására. A terrorizmus elleni közös harc terepeként említette meg Szíriát, hozzátéve, hogy az együttműködés folytatására szükség van az Afganisztánról és a térségéből kiinduló fenyegetések, így a kábítószer-kereskedelem és az ellen, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet megjelenjen szomszédos államok területén.

Az orosz védelmi miniszter szerint a helyzetre jelentős befolyást gyakorolnak mind a lakhelyük elhagyására kényszerült emberek, mind az országból eltávozott amerikaiak, akik továbbra is azt kérik különböző országoktól, hogy támogassák az afgán menekülteket.

Sojgu megjegyezte, hogy Oroszország és Irán védelmi minisztériuma az idén közös rendezvények sűrű programját bonyolítja le.

The post Sojgu: Moszkva kész folytatni Teheránnal a katonai együttműködést appeared first on .

Tisztelt Előadók! Tisztelt Tagtársak! Tisztelt Érdeklődők!

A Magyar Rendészettudományi Társaság Magánbiztonsági Tagozat és a Képzési Tagozat közösen egy több alkalomból álló online szakmai konferencia sorozatot szervezett, melynek harmadik rendezvénye „A magánbiztonsági szakemberek képzése a felsőoktatásban” címet kapta. Az előadásokat Microsoft Teamsen keresztül lehet elérni.

Az előadás időpontja: 2021. október 22-én 14:00-16:00.

Az előadás ezen a linken érhető el.

Előadók:

1. Megnyitó: Móró Lajos az MRTT Magánbiztonsági Tagozat elnöke

2. Dr. Christián László r. ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatási rektorhelyettese, egyetemi docens

3. prof. Dr. Kovács Tibor az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar, Biztonságtechnikai Mérnöki Tanszék tanszékvezetője, egyetemi docens

4. Papp József az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, Műszertechnikai és Automatizálási Intézet, műszaki tudományos igazgató-helyettes, egyetemi tanársegéd

5. Dr. Cserny Ákos a Testnevelési Egyetem, Továbbképző Központjának igazgatója, egyetemi docens

6. Tóth Levente a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar, Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék mb. tanszékvezetője, egyetemi tanársegéd

7. Zárszó

Móró Lajos s.k.

elnök

Magánbiztonsági Tagozat

The post MEGHÍVÓ appeared first on .

Az RAF elsősorban A-A kiképzéstámogatásra (agresszorként) szolgáló Hawk T1-eseit repülő 100. Repülőszázadával közös gyakorlat, a Central Hawk zajlott az elmúlt napokban Magyarország felett.

Az orkánerejű szél miatt sajnos ma törölték a repülést, így a lefedés elé kihúzott résztvevő típusokat tudtuk fotózni...

...valamint a NATO-hangárban zajló karbantartást.

Figyelmes gesztus Kővári Laci barátunk emlékére Zsig Zolitól.

Zord

A közlemény szerint a húszas évei elején járó elkövető ellen már korábban is folyt eljárás gyermekpornográfia miatt. Miután a korábbi eljárás “fenyegetettsége” megszűnt vele szemben, 2020 májusában megismerkedett a sértettel, egy tizennégy év alatti lánnyal. Hozzátették, hogy a férfi a lány életkorával tisztában volt.

Ezt követően a férfi és a lány között szexuális kapcsolat is létrejött 2020 augusztusában Biatorbágyon. Ezen túlmenően az elkövető mobiltelefonjával a kiskorú sértettről súlyosan szeméremsértő, pornográf jellegű felvételt is készített. Az ügyben a Budaörsi Járási Ügyészség szexuális visszaélés bűntette és gyermekpornográfia bűntette miatt emelt vádat a férfi ellen – áll az ügyészségi közleményben.

The post Elcsábított egy kiskorú lányt, vádat emeltek ellene appeared first on .

A találkozó után Ruszin-Szendi Romulusz újságíróknak azt mondta, hogy tájékoztatta a köztársasági elnököt az afganisztáni kimenekítési művelet részleteiről és a Breakthrough 2021 gyakorlatról, amelyen – mint fogalmazott – meg tudták mutatni a honvédség meglévő és új képességeit. A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnokaként jóváhagyta a honvédség fejlesztési terveit, amelyek azt szolgálják, hogy Magyarország és a Magyar Honvédség a térség meghatározó haderejévé váljon – tette hozzá.

Mint mondta, az államfő jóváhagyása után folytatják a megkezdett fejlesztéseket, amelyek nyomán Magyarország “egyre hitelesebb tagja lesz” a NATO-nak, és a magyar emberek is egyre jobban érzik majd, hogy “a magyar katona minden nap őket szolgálja”. A parancsnok újságírói kérdésre elmondta: a köztársasági elnök jóváhagyását igényelte például az új zászlóaljstruktúra, és jelezte, elkötelezettek abban, hogy további alakulatok jöjjenek létre Magyarország területén.

Ruszin-Szendi az új helyszínekre vonatkozó kérdésre azt mondta, egyelőre elemzik, hol születtek a katonák, hol vannak hagyományos katonavárosok, hol mekkora a munkanélküliségi ráta, “hol látják a legszívesebben a magyar katonákat”. Kiemelte: maradnak az Országgyűlés által engedélyezett létszámkereteken belül, de a belső összetételen változtatnának. Szeretnénk, ha minél több kiképzett harcolója lenne a Magyar Honvédségnek – fogalmazott.

The post A honvédség főparancsnoka jóváhagyta a honvédség fejlesztésének terveit appeared first on .