Biztonságpolitika

Joe Biden vasárnap éjjel telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, akinek ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államok “határozott választ ad”, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát – számoltak be ukrán hírportálok a Fehér Ház sajtószolgálatára hivatkozva.

A közlemény szerint mindkét államfő kifejezte, hogy támogatja azokat a diplomáciai erőfeszítéseket, amelyeket kétoldalú párbeszéd útján a jövő héten készülnek megtenni Oroszországgal. A tervek szerint január 10-én kezdődnek tárgyalások az Egyesült Államok és Oroszország között az Ukrajna körül kialakult feszültségről. Moszkva és a NATO képviselői várhatóan január 12-én találkoznak, Oroszország az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ) pedig január 13-án folytatnak tárgyalásokat.

Biden kiemelte, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei elkötelezettek azon elv mellett, amely szerint partnereikről azok bevonása nélkül semmiben nem egyeznek meg másokkal. Korábban Washington már értésére adta Moszkvának, hogy Ukrajna NATO-csatlakozásáról csakis a NATO-tagállamok és Ukrajna dönthetnek.

Az amerikai elnök megerősítette, hogy az Egyesült Államok támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását továbbá a Donyec-medencei fegyveres konfliktusnak a minszki és a normandiai megállapodások szerinti rendezését.

Zelenszkij a Twitteren közzétett üzenetében azt emelte ki, hogy az Egyesült Államok elnökével folytatta első diplomáciai megbeszélését ebben az évben, ami – szavai szerint – a két ország közötti kapcsolatok “különleges természetéről” tanúskodik. Mint írta, megvitatták azokat a közös intézkedéseket, amelyeket az európai béke megőrzése és a további eszkaláció elkerülése érdekében tesznek, továbbá eszmét cseréltek az ukrajnai reformokról, beleértve Kijevnek az oligarchák befolyásának visszaszorítására tett lépéseit.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy december 30-án Biden Vlagyimir Putyinnal folytatott telefonos megbeszélést. Biden figyelmeztette Putyint, hogy az Egyesült Államok újabb büntetőintézkedésekkel sújthatja Oroszországot, ha Moszkva további katonai lépéseket tesz Ukrajnával szemben. Putyin szerint viszont egy ilyen amerikai intézkedés nyomán teljesen megszakadhatnak a kapcsolatok a két ország között.

Az utóbbi időben a Nyugat és Oroszország viszonya meglehetősen feszültté vált. Putyin orosz elnök jogilag rögzített garanciákat követelt, amelyek kizárják a NATO további bővítését keleti irányba és fegyverek telepítését Ukrajnába, mert mindez szerinte veszélyezteti Oroszország biztonságát. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és az észak-atlanti szövetség több tagállamának vezetői visszautasították Moszkva e követelését.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára december 22-i sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Oroszország jelenleg 122 ezer katonát állomásoztat Ukrajna határainak közvetlen közelében.

The post Biden válaszlépést ígért, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát appeared first on .

Letartóztatta a Nyíregyházi Járásbíróság azt a férfit, aki a gyanú szerint megfojtotta a feleségét szombaton a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ököritófülpösön.

Resán Dalma, a Nyíregyházi Törvényszék sajtószóvivője a közleményében azt írta, az emberölés bűntettével gyanúsított férfi január 1-jére virradó éjszaka otthonukban szóváltásba keveredett feleségével, bántalmazta, majd megfojtotta őt. A nő a helyszínen meghalt.

A bíróság a letartóztatást azért rendelte el, mert megalapozottan lehet tartani attól, hogy szabadlábra helyezése esetén a férfi a hatóság elől megszökne vagy elrejtőzne – közölte a szóvivő.

A végzést az ügyészség és a gyanúsított tudomásul vette, a védő fellebbezést jelentett be.

The post Letartóztatták az ököritófülpösi gyilkosság gyanúsítottját appeared first on .

Vádat emeltek egy fogvatartott ellen, aki előbb bérgyilkossal fenyegette meg a ruházatát átvizsgáló börtönőrt, majd kétszer megütötte őt – tájékoztatta a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség szóvivője.

Szanka Ferenc közölte: a férfit hivatalos személy elleni erőszak bűntettével vádolják.

A jogerős szabadságvesztés büntetését töltő férfinak egy tárgyaláson kellett részt vennie 2019 szeptemberében, ezért Szegedre szállították. A vádirat szerint a börtönőr át akarta vizsgálni a vádlott ruházatát. A férfi azonban nem akart együttműködni, sértegette az őrt, majd megfenyegette, hogy “bérgyilkost küld rá, megöleti a klánjával, pénzt tetet a szemére”.

Ezután a vádlott támadóállásba állt, majd ököllel kétszer fejen akarta ütni a börtönőrt, akinek azonban alkarral sikerült az ütéseket kivédenie. A támadót ezután földre kényszerítették, és megbilincselték. Az őrnek nyolc napon belül gyógyuló sérülései keletkeztek.

Az ügyészség az erőszakos többszörös visszaeső férfire öt és fél év fegyházbüntetés kiszabását indítványozta, ha beismeri bűnösségét – közölte a csoportvezető ügyész.

The post Vádat emeltek egy börtönőrt bérgyilkossal fenyegető rab ellen appeared first on .

Azonosította a rendőrség a hajdú-bihari Fülöpön megölt asszony feltételezett gyilkosát – közölte a megyei rendőr-főkapitányság.

December 31-én délután értesítették a rendőrséget arról, hogy egy nő nem ad életjelet magáról. A mentők az Arany János utcai házba belépve észlelték, hogy jelez a szén-monoxid-mérő, ezért a tűzoltókat is odahívták. Ők pedig holtan találtak egy 70 éves nőt, és kiderült, hogy halálát idegenkezűség okozta – idézték fel.

A nyomozók a bejelentéstől számított 48 órán belül azonosították a feltételezett elkövetőt, egy 38 éves fülöpi férfit. A nyomozás adatai szerint a férfi bántalmazta olyan súlyosan a sértettet, hogy a nő belehalt sérüléseibe.

A rendőrök a férfit emberölés megalapozott gyanúja miatt bűnügyi őrizetbe vették és kezdeményezték a letartóztatását – áll a közleményben.

The post Őrizetbe vették a fülöpi gyilkosság feltételezett elkövetőjét appeared first on .

Több mint 40 tonna lejárt élelmiszert vont ki a forgalomból a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egy Pest megyei telephelyen, miután egy vállalkozás több raktárát is ellenőrizte.

A hivatal szerdai tájékoztatása szerint a termékek között 5-6 éve lejárt élelmiszerek is akadtak.

A törökbálinti székhelyű Everest Top Trading 2014 Kft. több napon át tartó ellenőrzése során 419 tétel, összesen 40 531 kilogramm, forgalmazásra szánt, lejárt fogyaszthatósági és minőségmegőrzési idejű élelmiszert találtak az ellenőrök. A termékek között volt például 2015-ben lejárt kakaó, 2016-os minőségmegőrzési idejű cukorka, tortabevonó, süteménymáz, húsleveskocka, 2017-ben lejárt sütőpor, tortadara, de előfordultak több hónapja lejárt fogyaszthatósági idejű állati eredetű élelmiszerek is.

Az eljárás során a hatósági ellenőrök a jogsértő termékek forgalomba hozatalát azonnali hatállyal megtiltották, elrendelték azok forgalomból való kivonását, valamint hatósági zár alá helyezését. Az eljárás és a bírság megállapítása folyamatban van – közölte a Nébih.

The post Több mint 40 tonna lejárt élelmiszert vont ki a Nébih a forgalomból appeared first on .

 Téli hadviselés és sár, jutott eszembe tegnap. Ha sarkkör, akkor mindenki fehérbe öltözött, sítalpon csúszkáló katonákat lát/mutat/vizionál, de ennek a vidéknek a jellegzetessége az év második felében a láp, mocsár, sár, amikor az idő ugyan jó, de közlekedni nem lehet. A mocsárról jutott eszembe, hogy tavaly olvastam a Miracle at the Litza: Hitler first defeat on the Eastern Front, azaz a német Ezüstróka hadműveletről, amely a mai orosz (akkor finn) Pecsenga környékéről indult Murmanszk felé. Nem volt nagy a táv, talán 100 km-t kellett volna megtenni, de ami sikerült a nagy ukrán/orosz síkságon nyáron, az kudarcba fulladt itt fent a Barents tenger partján. Sok oka volt a kudarcnak, de részben az utak hiánya, a földrajzi tényezők voltak, amit nem vettek figyelembe a hadművelet tervezői. A német offenzíva helyben a Barbarossa után csak egy héttel indult meg (ez némi időt hagyott a szovjet védőknek), először a Tyitovka folyóig tudtak előre nyomulni a németek, majd kemény harcok után a Lica (Litza) folyóig.

A norvég szerző Alf Reidar Jacobsen remek munkát végzett, én nem szoktam második világháborús könyveket olvasni, úgyhogy nem tudtam, hogy ide jutottak már a források feldolgozásával, de a szerző egyszerre használ német, orosz/szovjet és angol eredeti dokumentumokat. Murmanszk védői közül többen írtak emlékiratokat, amit a kelet-németek kiadtak annak idején, így azok is hozzáférhetőek, de levéltári anyagokat is kapott a szerző. Német oldalon a jegyzőkönyvektől és hadijelentésektől kezdve több, a fronton harcoló tiszt is megírta később az emlékiratait, feljegyzéseit. A brit anyagok az Enigma feltörése kapcsán szerepet, illetve, hogy az első brit segélyre a szovjeteknek épp Murmanszk fenyegetése miatt került sor. Ami a legjobban tetszett az a német vezérkaron belüli személyi viszonyok bemutatása. Kinek (Falkenhorst, Dietl stb.) milyen viszonya egymással és Hitlerrel, miben vitáztak, hogyan használták ki egymást, vagy tettek keresztbe a másiknak.

A könyv végén van egy külön fejezet, amit egy norvég hadtörténész írt, egyfajta áttekintést az északi német műveletekről. Ha jól emlékszem, megállapította, hogy ez nem volt egy eleve vesztésre ítélt hadművelet a németek részéről, a fő probléma az volt, hogy helytelenül mérték fel a saját képességeiket és a földrajzi adottságokat. Az Ezüstróka hadművelettel egy időben délebbre, de még mindig a sarkkör vonalán, indult egy másik művelet is, a Sarki róka (Polarfuchs), amely valamivel előnyösebb területen, kisebb haderővel gyorsabban tudott előrenyomulni.

Mikor Dietl elakadt az offenzívában Murmanszk felé, csapatai pedig kivéreztek, a német vezetés úgy döntött, hogy Sarki róka művelettől csoportosít át erőket egy második offenzívához Murmanszk ellen, ezzel azonban csak azért érték el, hogy mindként hadműveleti irányt meggyengítették.

Nem emlékszem pontosan, de mintha a német katonai vezetés egyes szintjei jelezték előre, hogy nem jó megosztani az erőket északon, és talán volt olyan javaslat is, hogy nem Murmanszkot támadják frontálisan, hanem a sarkköri Rovaniemi/Salla magasságon induljanak el, a Leningrádot Murmanszkkal összekötő vasútvonal felé, és azt elérve forduljanak északra.

Persze ennek is mi lett volna az értelme?  A norvég szerzők eljátszanak a gondolattal, hogy mi lett volna, ha Dietl hegyi hadosztályai eljutnak Murmanszkba. Véleményük szerint csak egy újabb katasztrófába sodorták volna magukat, hiszen ott egyrészt kevesen voltak ahhoz, hogy hatékonyan megszállhassák a várost és környékét, másrészt csapdába kerültek volna, mert nem jutottak volna további utánpótláshoz. A brit haditengerészet ugyanis az Enigma feltörése révén már a műveletek alatt is egyre több infot fejtett meg a német haditengerészet utánpótlási műveletiről, Kirkenessbe egyre kevesebb utánpótlás érkezett hajón a norvég partok mentén, és amikor egy több száz fős friss katonai erőt szállító utasszállítót is megsemmisítettek a britek a norvég partoknál, akkor már az élőerőt csak kerülőn, Finnországon keresztül küldték fel északra (ezzel is csúszott a Dietl második offenzívája).

Szóval egy esetleges murmanszki győzelem se vezetett volna sikerhez, mert onnantól a német katonák csapdába kerültek volna (feltéve, hogy Leningrád kitart).

Akkor miért erőltették mégis ennyire a támadást? Állítólag – a könyv több forrást, visszaemlékezést idéz ehhez – Hitler egyik személyes nünükéje volt, hogy egyfelől biztosítani kell a pecsengai – akkor még finn - nikkel bányákat a német hadiipar számára (ez tény volt), másrészt ezek védelme miatt is kell elfoglalni Murmanszkot.

A szedett-vedett szovjet védők, a gulagokból összegyűjtött rabok végül a Lica folyónál állították meg a németeket, és ott is húzódott a frontvonal 44-ig, amikor a szovjetek elsöpörték a németeket.

Konklúzió? Vagy nem kellett volna támadni, vagy télen kellett volna támadni, amikor befagytak a lápok, és a behavazott tájon lehet csúszni. Tudom ennek is meglettek volna a hátrányai, de legalább a logisztikai utánpótlás biztosítva lett volna a művelethez, ami 41 nyarán és őszén biztos hiányzott.

Elfogott a rendőrség két egészségügyi dolgozót, akik valótlan tartalmú védettségi igazolványokat állítottak ki, illetve a megszerzésükben működtek közre – közölte a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság.

A közlemény szerint a két ápoló – egy 36 éves férfi és egy 45 éves nő huszonhét embertől alkalmanként húszezer és negyvenezer forint közötti összeget fogadott el, hogy a koronavírus elleni védőoltások beadásával kapcsolatos szabályokat megszegve, az érintetteket valótlanul úgy dokumentálja, mintha megkapták volna a védőoltásokat, így az érintettek jogosulatlanul jutottak védettségi igazolványhoz.

A cselekményt hónapokon keresztül, üzletszerűen folytatták, a bűncselekmények elkövetéséből rendszeres jövedelemre tettek szert – írták.

Az eljárás a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján indult ismeretlen tettesek ellen. A felderítés után a rendőrség a 27 rendbeli vesztegetés, valamint 27 rendbeli közokirat-hamisítás elkövetésével gyanúsított két egészségügyi dolgozót őrizetbe vette, és kezdeményezte letartóztatásukat. A rendőrök emellett a hónapok óta tartó nyomozásban további 22 embert, köztük egy vezető beosztású egészségügyi dolgozót hallgattak ki gyanúsítottként, okiratokat és tárgyi bizonyítási eszközöket foglaltak le – olvasható a közleményben.

The post Hamis védettségi igazolványok kiállításában működött közre két ápoló appeared first on .

Bevezető gondolatok: Jelen dolgozat alapgondolata a Lovászy László Gábor „Homo Sapiens Conrectus – Íme, a fejlesztett ember !” című munkájában foglaltak, miszerint az egyén és a technológia szingularitása alapvetően hatással lesz a világban az ökológiai-geopolitikai és kulturális-társadalmi fejlődésre. A választott téma aktualitását abban látom, hogy az állítás bizonyítékát életünkben és mindennapjainkban lépten-nyomon felfedezhetjük: az internet, az önvezető autók, a mesterséges intelligencia emberi életbe való beépítése és a jelen dolgozat tárgyát képező közösségi médiaoldalak is jelentős társadalomformáló hatással rendelkeznek.

Célom egy olyan elemzés elkészítése volt, amely bemutatja a közösségi médiaplatformok hatásmechanizmusát és egyúttal negatív befolyásolási képességüket a társadalom fiatal generációinak testképével való összefüggésben, rámutatva ezzel a téma egyik legfontosabb társadalombiztonsági szegmensére: a jelen és jövő generációjának befolyásolására.

A tömegkommunikáció fogalma és tömegbefolyásolási hatásmechanizmusának alapjai:

A téma további mélyebb értelmezéséhez elengedhetetlennek tartom elsőként a tömegkommunikáció fogalmának és hatásmechanizmusára jellemző tulajdonságainak meghatározását: széles befogadó rétegeknek szóló, általában egyirányú, közvetett (közvetítő eszköz segítségével zajló) sajátos kommunikációs forma. A kifejezés latin „communicare” (beszél, közöl) szóból ered, ami egyúttal a fogalom tartalmát is magába foglalja. Ma azt a tevékenységet értjük alatta, amelynek révén kapcsolatba kerülünk a világgal. Információkat közvetít nyelvi és nem nyelvi eszközökkel, akár országszerte vagy globálisan elszórva. Célja pedig bevallottan (vagy be nem vallottan) a befolyásolás. Klasszikus példák a tömegkommunikációs eszközökre például a televízió, a rádió, az újságok, illetve a technikai fejlődés eredményeként az internet és annak webhelyei. Ezeken a csatornákon keresztül észrevétlenül lehet befolyásolni az embereket. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a tömegbefolyásolási hatásmechanizmus sikerességének több fő oka van:

Az első, hogy a mindennapi életünk részét képezik ezek a dolgok, például a kocsiban ülve a rádió, szórakozásképpen a televízió nézés, újságolvasás, vagy kapcsolattartás céljából az internet használata, ezek napjainkban mind általános tevékenységek. Mindemellett az emberek szocializációjának részét képezik ezek a csatornák, értékeket és magatartásformákat közvetítenek feléjük. Nem csak informálják, oktatják vagy szórakoztatják a lakosságot, de egyúttal befolyásolják a világlátásukat és az egyén társadalomba való integrációjára is kihatással vannak. A tömegkommunikáció funkcióinak megítélése tehát pozitív, így a lakosságban még csak fel sem merül a gyanú, hogy a közvetített információk manipuláltak.

A második ok az állandó jelenlét, ezzel a közvetlen környezetünkben folyamatos az impulzusok és információk áramlása. Így a látványos és egyszerre több érzékszervre hatni képes adások megragadják a figyelmet, lekötik az emberek elméjét.

A harmadik jelentős pont, hogy ezzel párhuzamosan az információáradat újabb és újabb élményeket közvetít, ezzel nem ad lehetőséget az elmélyült gondolkodásra és elszoktat a figyelmes érzékeléstől.

Az előbb említettekből következik, hogy az ilyen eszközöket alkalmazók a legkifinomultabb módszerekkel képesek összemosni a valóságot a valótlannal, a lényegest a lényegtelennel és a tényt az illúzióval. Éppen ez a képesség teszi a tömegkommunikációt a nem lineáris hadviselés egyik leghatásosabb elemévé. Ezen eszközök ugyanis formájukat tekintve sokszínűek, képesek gyors eredményeket észrevétlenül és tartósan produkálni a tömegbefolyásolás terén.
Véleményem szerint amennyiben kellő ideig, intenzitással és határozottsággal közvetítenek a lakosság felé valamilyen információt, akkor egy idő után az emberek többsége már saját meggyőződéseként fogja azt kezelni. Kiváltképpen akkor, ha több különböző formában és csatornán keresztül (televízió, blogok, közösségi média) érkezik az azonos tartalommal bíró üzenet. Ennek azonban alapvető feltétele, hogy a nép „elméjéhez” semmilyen más forrás ne férjen hozzá, így ne lehessenek az adott „uralkodó” gondolatmenetnek vagy kampánynak ellenpólusai.

A közösségi médiaplatformok és az influencer-jelenség:

Az előző fejezetben meghatározásra került a tömegkommunikáció fogalma, illetve a tömegkommunikációs eszközök és platformok hatásmechanizmusának legfontosabb elemei. Ezen gondolati szálon haladva az internetes közösségi médiaplatformok negatív hatásait veszem górcső alá az alábbi fejezetben.

A közösségi médiaplatformok -mint a Facebook (2004), az Instagram (2010), a Tumblr (2007) vagy a Tiktok (2016)- létrejötte a 21. században rohamosan fejlődő digitális forradalomhoz köthető. Az ilyen platformok eredendően az emberek közötti kapcsolattartást és életünk élményeinek, eseményeinek könnyebb megosztását voltak hivatottak biztosítani, mára azonban sokkal inkább személyes reklámfelületekké és az emberek befolyásolásának eszközévé alakultak át.

Bár véleményvezérek korábban is léteztek -például sportolók, színészek, közszereplők- azonban az említett közösségi médiaoldalak megjelenése és rohamos bővülése lehetőséget teremtett egy újfajta kommunikációs módra alkotó és tartalomfogyasztó között: megjelentek a felhasználók körében az „influencer”-ek vagy másnéven digitális tartalomgyártók. Maga a szó eredete az angol influence ige, amelynek jelentése „hatással van, rábír, befolyásol”, míg a szó az ebből képzett influencer melléknévi igenév „befolyásoló, rábíró” jelentéstartalommal bír. Ezek a személyek az interneten válnak híressé és a saját közösségi oldalaikra építve érnek el százezreket vagy akár milliókat is. Éppen ezért számos cég építette be hagyományos marketingstratégiája kiegészítéseként az influencerek használatát. Ennek oka, hogy a jelenség a kezdeti időszakban még egy viszonylag olcsó, ugyanakkor kimondottan nagy nézettséggel bíró „reklámfelületet” biztosított a cégek számára.

Véleményem szerint pedig arra a kérdésre, hogy „Miért tudják nagymértékben befolyásolni a tizenéves fiatalokat az influencerek ?” a válasz három fő komponens összefüggésén alapszik:

1. A befolyásolás legfontosabb eleme a közvetlen elérés: a mai tizenévesek már a digitális forradalom idején „kezükben telefonnal és különböző appokkal” születtek, így idejük jelentős részét internetes tartalmak megtekintésével, likeolásával, kommentek írásával töltik.
2. Köszönhetően annak, hogy az influencerek ilyen nagymértékben vannak jelen a fiatalok életében, egyfajta bizalomra tesznek szert körükben. A bizalom alapját több dolog is képezheti: vannak influencerek, akik maguk is fiatalok és olyan lánynak vagy fiúnak láttatják magukat, akikkel könnyű azonosulni, megszeretni őket és kíváncsinak lenni mindennapjaira. Az így kialakuló napi szintű kapcsolat és erőteljes -a hasonlóságtudaton vagy vágyakozáson alapuló- szimpátia révén a tizenévesek előszeretettel fordulnak hozzájuk a szórakoztatás mellett tájékoztatásért, tanácsért, a valahova tartozás élményért és akár komfortérzetért. Így lehetőséget nyújtva például a fogyatékossággal élő emberek számára is a társadalomba való könnyebb integrációra.
3. Gyakori ugyanakkor, hogy különböző ismert cégek (sport-, ruházati, ékszer-, és szépségápolási márkák), NGO-k, civil és nemzetközi szervezetek (UNICEF vagy a Máltai Szeretetszolgálat) vagy akár országok kormányai is felkérnek nagy nézettségű influencereket bizonyos ügyek, termékek támogatására és promotálására pénzbeli juttatásért cserébe. Ez a fajta „reklám” pedig egyértelműen pszichológiai hatást gyakorol a célkorosztályra: egyre gyakrabban figyelhető meg, hogy a könnyű „munkanélküli” pénzkereseti lehetőségének reményében a fiatalok influencerek szeretnének lenni.

Mindemellett jelen dolgozathoz kapcsolódóan fontos megemlíteni, hogy a környezetbarát mindennapi szokások átvételére vagy az mozgásgazdag és egészségtudatos életmódra befolyásoló pozitív hatás mellett az influencer-jelenség kifejezetten negatív következményekkel is járhat. A következő fejezetben a médiaoldalak és ezen keresztül az influencerek ez utóbbi emberi testképre gyakorolt hatásmechanizmusát fogom részletesebben ismertetni.

A médiahasználat és a testképzavar közötti összefüggés:

Számos kutatás által bizonyított tény, hogy a média, mint a testi megjelenésre vonatkozó kulturális elvárásokat közvetítő közeg jelentős hatást gyakorol a testképre: a közösségi oldalak és applikációk használatával eltöltött idő és a testi elégedetlenség kialakulása, elmélyülése között szoros ok-okozati összefüggés van.

Ahogyan az a „Társadalmi dilemma” című népszerű dokumentumfilmben is megjelent: az említett médiaplatformok addig alakították az egyes algoritmusokat, míg azok teljesen az adott szolgáltatás rabjává nem tették a felhasználókat. Így a korábbiakban leírtakhoz hasonlóan az összefüggés elvitathatatlan. A filmben világosan megjelenik a média befolyásoló hatása: gondoljunk akár a főszereplő család tizenkét éves, az Instagramon látott, vágyott állapotok miatt önértékelési zavarokkal küzdő kislány tagjára, akár a mesterséges intelligencián alapuló algoritmus végett korábbi énjétől eltávolodott és politikai nézeteit tekintve radikalizált gimnazista fiúra.

Ezzel kapcsolatban érdekesnek tartom Marika Tiggemannt, aki több kutatásában is foglalkozott a média fiatalokra -kiváltképp nőkre- gyakorolt negatív hatásával. Kutatásai eredményei között kiemelt szerephez jutottak az olyan romboló hatáselemek, mint az étkezési rendellenesség, a testképzavar és a karcsúság túlértékelésének kialakulása. Ennek egyik legkézenfekvőbb példája a modelleket körülvevő „a sovány, mint ideális testképmodell”, amely kapcsán egyértelműen kijelenthető, hogy azok a fiatal nők, akik több időt töltenek karcsúságot közvetítő médiahasználattal, nagyobb mértékben internalizálják a karcsúságideált, ami negatív testi attitűdökkel hozható összefüggésbe. Az idea a légiesen karcsú női testeket realisztikusnak és bárki számára könnyen elérhetőnek tünteti fel.

A nyugati kultúrákban a karcsúság jelentősen felértékelődött, míg a túlsúly gyakran stigmatizált; a személyiség defektusaival és az alacsony önkontrollal állítják párhuzamba. A médiában megjelenített karcsúságideál gyakran asszociálódik a boldogsággal és a sikerrel, míg az elhízott emberek ábrázolása az előnytelen megjelenéssel és a depresszióval kapcsolódik össze, ami azt a hiedelmet alakíthatja ki, hogy a boldogság feltétele a testsúlycsökkenésben és a testideálokhoz hasonlító testi megjelenésben rejlik.

Az említett közösségi médiaoldalakra feltöltött kampány-videoklipek által közvetített szociokulturális ideál a fiatal lányok és férfiak számára példaképként funkcionálhat a követendő testi megjelenésre -korunkban különös tekintetben a kidolgozott izomzatra és az alacsony testzsírszázalékra- vonatkozóan. Az eredmények szerint a karcsú nőket ábrázoló videoklipek tízperces expozíciója elegendő volt a testi elégedetlenség növekedéséhez. Ezzel összhangban Tiggemann 2002-es tanulmányában a médiahasználatot követő testi elégedetlenség növekedésére hívja fel a figyelmet, amely rövid távon fejti ki hatását, azonban az ismétlődések megerősíthetik és fenntarthatják a negatív testi attitűdöket. Továbbá a különböző médiafelületeken feltüntetett reklámok indirekt módon a férfiaknak az ideális női test megjelenésére vonatkozó elvárásait is meghatározhatják..

Kitekintés a közösségi médiahasználat és az öngyilkosság, öncsonkítás testképzavar-trendekkel való összefüggésére:

A kérdés szenzitív mivoltából fakadóan a téma a köztudatban kevésbé populáris szegmense a közösségi médiahasználat, az öngyilkosságok és az öncsonkítási trendek egyre növekvő számának összefüggése.

Igazolt tény ugyanis, hogy az öngyilkosság az élet nehézségeire, a kritikus pszichés, egzisztenciális és pszichoszociális állapotokra adott reakcióként – az utánzáson, modell-hatáson túl – más szociálpszichológiai mechanizmusok, kommunikációs tényezők -akár a közösségi médiafelületeken tapasztalt „tökéletes emberek” láttán kialakult torz énkép- hatására is bekövetkezhet. Ennek eredményeként a médiaközlések a közbeszédet tematizáló, a mindennapi életet és viselkedést befolyásoló, szemléletmódot formáló erőként jelentős hatást gyakorolnak különösen a potenciális veszélyeztetettekre. – mondja ki a média- és hírközlési biztos által az öngyilkosságokról szóló tudósításokhoz kiadott ajánlás.

Az elmúlt tíz évben -nagyjából az inflencer-jelenség megjelenésével párhuzamosan- megfigyelhető egy felfelé ívelő tendencia az öncsonkítások, illetve öngyilkosságok számában, különös tekintettel a dolgozatban kiemelt fiatal korosztály körében. Mindezt igazolja a The Wallstreet Journal által megszerzett, a Facebook és Instagram hatásait elemző belső használatra készült felmérés -a kutatás kifejezetten az Instagram tinédzserkorú lányokra gyakorolt hatásait vizsgálta- is, amely a közösségi médiaóriás vélhetően a benne rejlő megdöbbentő adatok miatt nem hozott nyilvánosságra:

• a tinik jelentőse része vallotta be a Facebook kutatóinak, hogy az Instagram függőinek érzik magukat, de nehezen tudják visszafogni az app használatát
• a képmegosztó erősíti ebben a csoportban a hajlamot arra, hogy másokhoz hasonlítsák a megjelenésüket, hiszen első sorban a felhasználók életstílusát és külső megjelenését helyezi előtérbe[1]
• az amerikai és brit tinédzserek több mint 40 százaléka számolt be egyrészt arról, hogy csúnyábbnak látják magukat, amikor az Instagramot használják, másrészt pedig az applikáció depressziót és szorongást keltő hatásáról
• a Facebook felmérését végzők szerint az öngyilkossági gondolatokkal foglalkozó brit tinik 13, míg az amerikai tinik 6 százaléka jelentette ki, hogy az applikációk használata szerepet játszik ilyen jellegű hajlamuk kialakulásában

Mindezt továbbá alátámasztja egy 2018-as felmérés, miszerint az öngyilkosság jelentős népegészségügyi probléma: évente 35,2% 100.000 fős népességre vetítve az öngyilkosság aránya csak az Amerikai Egyesült Államokban, míg átlagosan 800.000 ilyen jellegű haláleset történik világszerte. Összehasonlításként ez a számadat tíz évvel ezelőtt az USA esetében 10,5,% volt 100.000 főt tekintve.

Az eddig elmondottakat és a nők kiemelt érintettségét igazolja a Birmingham Young University kutatása is, miszerint azon 13 éves lányok esetében, akik napi két-három órát használják a fent említett applikációkat, jelentősen megnő a felnőtt korban elkövetett öngyilkosságra való hajlam[2]. A kutatás ugyanakkor azt is kimutatta, hogy a társadalom női tagjai sokkal érzékenyebbek az interperszonális stresszorokra -így a tökéletesnek beállított ideálokra is- és sokkal fogékonyabbak ezáltal az öngyilkossági, öncsonkítási hajlamok kialakulására, felerősödésére a közösségi médiaoldalakon megjelenő tartalmak hatására. Konkrét statisztikai adatként kiemelendő, hogy napjainkban a 10-34 éves korosztályban bekövetkezett halálesetek második legnagyobb esetszámmal bíró kiváltó oka az öngyilkosság és a félresikerült öncsonkításból származó haláleset.

A fejezet konzekvenciája, hogy az elmúlt tíz évben -első sorban a fiatal nők körében- megnőtt a társadalom öngyilkossági és öncsonkítási hajlama. Mindez egyértelműen összekapcsolható számos kutatás és tanulmány eredményeire alapozva a közösségi médiaplatformokkal. Negatív hatásként az ezen oldalakon megjelenő ideálképek megzavarják, sok esetben -igen rövid idő alatt is- torz énképet alakítanak ki a fiatalokban, akik ezt követően a megjelenő képek alapján összehasonlítják önmagukat a számos alkalommal beállított, profi stáb által készített anyagokban szereplő emberekkel és téves következtetést vonnak le saját életükkel kapcsolatban. Köszönhetően annak, hogy a öncsonkítás és az öngyilkosság minden esetben valamilyen életkrízis folyománya, az ilyen jellegű tartalmak felerősíthetik az egyénen belüli krízishelyzeteket és akár az öngyilkosság kialakulásának esélyét.

Záró gondolatok:

Összefoglalóan tehát elmondható, hogy az információs forradalom folyományaként a 21.században megszületett közösségi média oldalak -mint a Facebook, Instagram, Twitter és TikTok- mindennapjaink részét képezik. Ennek megfelelően folyamatos jelenlétük és időről-időre közvetített színes, új impulzusaik eredményeként a befolyásolás -függetlenül attól, hogy pozitív vagy negatív célból történik- kiváló eszközei.

Ezen hatásmechanizmuson alapul az úgynevezett „influencer-jelenség” is, amelynek keretében internetes népszerűségre szert tett -elsősorban fiatal- személyek anyagi ellentételezés ellenében reklámoznak bizonyos termékeket, ügyeket és akár életérzéseket.

A fiatalok körében oly népszerű közösségi média platformok, kiegészülve a gyakran elhanyagolható korkülönbséggel a hallgatóság és a tartalomgyártó között, illetve a nem tudatos internethasználat együttesen nyílt utat biztosítanak az influncereknek az említett generáció befolyásolásához. Ugyanakkor a pozitív üzenetek -mint az egészségtudatosság vagy a környezetvédelem- vagy az egyszerű fogyasztásnövelő hatások mellett, az influencerközösség és maga a médiahasználat negatívan, akár károsan is hathat. Ennek kapcsán jelen dolgozat a médiahasználattal töltött idő női testképre gyakorolt pszichológiailag negatív, torzító jellegét volt hivatott egy rövid összegzésben igazolni.

Véleményem szerint a szükséges és egyben minimálisan elégséges lépés a közösségi média megfelelő és fenntartásokkal való kezelésének oktatása lenne napjaink fiatal korosztálya számára, hiszen a technika önmagában jó, és csak az egyéneken múlik, mire használják, mennyire segít vagy árt egy közösségnek és az emberiségnek. A jövőben jelen dolgozat gondolatmenete alapján és továbbfejlesztéseként egy mélyebb elemzés lefolytatását tervezem.

[1] Az Instagramon közzétett, ideális testeket ábrázoló képek elképesztő mennyiségben jelennek meg a lányok hírfolyamában, akár önkéntelenül is, hiszen rengeteg a hirdetés, és a “Felfedezés” fül is a számos ilyen tartalmat emel a szemük elé akkor is, ha alapból nem követnek ilyen bejegyzéseket posztoló profilokat.

[2] A 2009 és 2019 közötti időszakban a felmérés ötszáz fiatal lányt és fiút vizsgált meg a közösségi médiahasználati mintáik és mentális egészségük -különös tekintettel az öngyilkosság gondolatának- relációjában.

Kiemelt kép: HAUGEN, Frances
Brüsszel, 2021. november 8.
Frances Haugen, a Facebook amerikai internetes közösségi portál volt termékmenedzsere az Európai Parlament Belsõ Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságának meghallgatásán Brüsszelben 2021. november 8-án. Haugen korábban olyan belsõ dokumentumokkal látta el az amerikai sajtót, amelyek állítása szerint bizonyítják, hogy az amerikai cég tisztában van a termékei által okozott károkkal.
Forrás: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

A A közösségi média és az „influencer-jelenség”, mint napjaink fiatal korosztályának tömegbefolyásolási eszköze bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Több mint 200 ezren írták alá vasárnap délutánig azt a petíciót, amely Tony Blair egykori brit munkáspárti miniszterelnök lovagi címének visszavonását követeli.

Blairt II. Erzsébet királynő emelte lovagi rangra. A volt kormányfő magas kitüntetését az udvar jelentette be, amikor szombaton közzétette az uralkodói elismerések hagyományos újévi listáját. A volt kormányfőt a királynő a világ egyik legexkluzívabb lovagi közössége, az Order of the Garter, a 14. század óta létező brit térdszalagrend tagjává avatta.

Az Order of the Garternek, a legmagasabb brit lovagi rendnek – amelynek legfeljebb 25 tagja lehet – mindig tagja a mindenkori uralkodó, aki a többi 24 helyre saját illetékességében, kormányzati ajánlás nélkül nevezhet ki új tagokat. A férfiak a Sir, a rend női tagjai a Lady előnév viselésére jogosultak, vagyis a volt munkáspárti kormányfő hivatalos megszólítása ezentúl Sir Tony Blair.

Blair 1997 és 2007 között állt a brit kormány élén, és egymás után három parlamenti választást nyert a Munkáspárt – a jelenlegi legnagyobb brit ellenzéki erő – vezetőjeként, rekordot döntve ezzel a párt történetében. A volt brit kormányfők hivatali idejük után rendszerint – bár nem törvényszerűen és nem kivétel nélkül – az Order of the Garter tagjai lesznek.

Az egykor rendkívül népszerű Blair megítélésén azonban igen sokat rontott, hogy miniszterelnöksége alatt Nagy-Britannia a hatalmasra duzzadt társadalmi tiltakozás ellenére részt vett az Irak ellen 2003-ban indított háborúban. A közvéleményt végképp Blair ellen hangolta az iraki háború hátterének feltárására indult brit vizsgálat eredménye.

A brit politikatörténetben példátlan kiterjedésű és időtartamú vizsgálat, amely Sir John Chilcot egykori magas rangú diplomata vezetésével 2009-ben kezdődött és 2016-ban zárult, gyakorlatilag feleslegesnek minősítette az iraki katonai beavatkozást, kimondva: Nagy-Britannia úgy csatlakozott 2003-ban az iraki hadműveletekhez, hogy lett volna még lehetőség az akkori iraki rezsim fegyverzetének békés leszerelésére.

A vizsgálati jelentés szerint 2003 márciusában, a háború kezdetének időpontjában Szaddám Huszein akkori iraki diktátor rezsimje – a katonai beavatkozás hivatalos indoklásával ellentétben – nem jelentett közvetlen fenyegetést, a rezsim féken tartásának addigi politikája a szükség szerinti módosításokkal folytatható lett volna. A Chilcot-bizottság jelentése szerint legalább 150 ezer, “de valószínűleg ennél is sokkal több” iraki vesztette életét a háborúban és az azt követő káoszban; az áldozatok nagy többsége civil volt.

A tizenkét kötetből álló, 2,6 millió szavas Chilcot-jelentés után különösen felerősödtek azok a hangok, amelyek Tony Blair felelősségre vonását követelték, és a volt kormányfő magas kitüntetésének hétvégi bejelentése szinte azonnal újabb hatalmas tiltakozó hullámot kavart. A change.org petíciós portálon alig néhány órával később megjelent egy felhívás, amely szerint éppen Blair az személyiség, aki a legkevésbé érdemel meg bármiféle állami kitüntetést, nem beszélve egy olyan elismerésről, amelyet személyesen az uralkodó adományoz.

A petíció szerint Blairt személyes felelősség terheli számtalan ártatlan civil haláláért, és emiatt háborús bűncselekmények vádjával kellene törvény elé idézni. A felhívás követeli, hogy Boris Johnson miniszterelnök kezdeményezze II. Erzsébet királynőnél Blair lovagi kitüntetésének visszavonását. A petíciót több mint 220 ezren írták alá, és percenként több százzal nőtt a csatlakozók száma.

Blair már a Chilcot-jelentés közzététele előtt csaknem egy évvel elismerte, hogy tévesek voltak azok a hírszerzési értesülések, amelyekre Nagy-Britannia és az Egyesült Államok az iraki katonai beavatkozásról hozott döntést alapozta.

The post Az iraki háború visszaüt: százezrek Tony Blair lovagi címe ellen appeared first on .

Mi a másik téma, amit szeretek? Sarkkör. Egyszer olvastam pár cikket arról, hogy a II világháború után, hogyan próbálták az amerikaiak fejleszteni a sarkköri hadviselésüket (ezt biztos nem így mondják). Az egyik megoldás az volt, hogy a finn tapasztalatokat tanulmányozták, hiszen a hidegháború idején nem csak az volt a kérdés, hogyan lehet hidegben jól harcolni, hanem az is, hogy azt hogyan lehet a szovjet katonák ellen! 

Mivel Finnország semleges volt a II. vh után, ezért ez a tapasztalat feldolgozás nem a hivatalos csatornákon keresztül folyt, hanem finn katonatisztek választották az emigrációt, költöztek az USA-ba és kerültek a kormány vagy a hadsereg alkalmazásába, hogy egész mélyreható változásokat indítsanak el, mind a hadviselés, mind a felszerelés modernizációja kapcsán (igen, tudom voltak finnek, akik az amerikai hadseregben folytatták a komcsik elleni háborút Vietnámban, de az egy másik történet)

Ez a finn szál, akkor jutott az eszembe, amikor megláttam az alábbi cikkben az egyik illusztrációt, egy sátrat. Ez a cikk arról szól, hogy az amerikai hadsereg jelenleg két dandár-harccsoporttal rendelkezik Alaszkában, amelyek kifejezetten sarkvidéki és magashegyvidéki (így mondják) hadviselésre vannak optimalizálva. Fejleszteni kell őket, azaz a felszerelésüket, mert ami van az részben elöregedett, részben elégtelen. Ez meg azzal áll összefüggésben (miért most – tehetnénk fel a kérdést), hogy eddig a 4. gyaloghadosztály katonái is inkább Afganisztánban harcoltak, most meg ők is arra készülnek, ha Kínával vagy Oroszországgal kell felvenniük a harcot (gondolom sarkköri körülmények között, de nem a Bering szorosban vagy az Aleuti szigeteken harcolva). De a cikk fő része arról szól, hogy mennyire más Alaszkában katonának lenni, mint az többi államban, és aki egyszer itt helytállt, a máshol is helyt fog állni.

Van még egy érdekes részlet a cikkben, amiről egy másik olvasmányom jutott eszembe. Hogy a sarkköri hadviselés nem csak a hóban való háborúzásról szól, hanem a mocsárban való hadviselésről is, amiben a németek óriásit szívtak 41 nyarán a Barbarossa hadművelet északi szárnyán, mikor Murmanszkot akarták elfoglalni. De ez majd egy másik története lesz.

Benjamin Ganz izraeli védelmi miniszter Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság (PH) elnökével kedden este a saját otthonában tartott két és fél órás megbeszélést, melyen hivatalának közleménye szerint megvitatták a gazdasági és civil ügyekre vonatkozó bizalomépítő intézkedéseket, miként arról előző tárgyalásukon megállapodtak – jelentette a Jediót Ahronót hírportálja, a ynet.

A Ros Haájnban tartott találkozón Ganz kiemelte, hogy a két fél közös érdeke a biztonsági együttműködés és stabilitás megőrzése és erősítése, valamint a terrorizmus és az erőszak megelőzése.

A megbeszélést követően Ganz több bizalomépítő intézkedést hagyott jóvá. Ciszjordániában humanitárius okokból további hatezer, a Gázai övezetben pedig háromezerötszáz palesztint vezetnek be a lakossági nyilvántartásba. Továbbá Jeruzsálem százmillió sékel (tízmilliárd forint) értékű, Izrael által a PH nevében beszedett adóelőleget juttat a palesztinoknak.

Ganz és Abbász megállapodott újabb izraeli munkavállalási engedélyek kiadásáról, jóváhagyta további 500, magas rangú palesztin üzletember állandó beutazását saját személygépkocsival Izraelbe, valamint további tucatnyi VIP-igazolvány kiadását a PH magas rangú tisztségviselőinek.

A részben négyszemközt, részben szélesebb körben tartott megbeszélésen jelen volt Rasszan Alijan tábornok, az izraeli katonai megszállás alatt álló palesztin területek koordinátora, Husszein al-Sejk, a Palesztin Hatóság polgári ügyekért és az Izraellel fennálló polgári és biztonsági együttműködésért felelős minisztere, valamint Madzsid Faradzs palesztin titkosszolgálati vezető. A megbeszélésen a drúz származású Alijan tábornok tolmácsolt, aki kiemelt szerepet játszott a PH-nak nyújtott könnyítések ügyében.

“A találkozó a politikai megoldáshoz vezető jövőkép fontosságával, és a telepesek magatartása miatt kialakult feszültséggel foglalkozott” – írta Twitter-fiókjában al-Sejk.

Ganz a Palesztin Hatósággal ápolt kapcsolatok rendezéséről augusztus végén kijelentette: “Ha a Palesztin Hatóság erősebb lesz, a Hamász gyengülni fog. Ha a Palesztin Hatóság több lehetőséggel rendelkezik a rend biztosítására, nagyobb lesz a biztonság, és mi kevésbé leszünk rákényszerítve a beavatkozásra”.

Ez volt 2010 óta Abbász első, Izraelben tartott hivatalos találkozója, eltekintve részvételétől Simon Peresz volt izraeli államfő 2016. szeptember 30-i temetésén. Az új izraeli kormány júniusi beiktatása után, augusztus végén, történt már egy Ganz-Abbász-találkozó Rámalláhban. Több mint egy évtized után az volt az első magas szintű izraeli-palesztin megbeszélés.

Az előző találkozóhoz hasonlóan ezúttal is megegyeztek arról, hogy nem készítenek fotót. A tárgyalásról tájékoztatták Naftali Bennett miniszterelnököt.

A nyolcpárti koalíció élén álló Bennett ellenzi a palesztinokkal folytatott béketárgyalások felújítását, és nem volt hajlandó találkozni Abbásszal. Mindazonáltal kormánya ígéretet tett a Palesztin Hatóság támogatására és nehéz helyzetben lévő gazdaságának megerősítésére. Ezzel a feladattal Ganzot bízta meg.

The post Az izraeli védelmi miniszter otthonában fogadta a palesztin elnököt appeared first on .

Bűnügyi felügyelet alá került egy húszéves férfi, aki egy 15 éves lányt zsarolt a kamasz szexuális tartalmú fényképeivel, videóival – derül ki az ügyészség és a bíróság tájékoztatásából.

A Központi Nyomozó Főügyészség közleménye szerint a férfi 2019 novemberében egy internetes társkereső alkalmazáson ismerkedett meg az akkor 15 éves lánnyal. A megalapozott gyanú szerint a férfi rávette a lányt, hogy küldjön magáról kompromittáló tartalmú, “őt minimális ruházatban ábrázoló” fényképeket.

Miután a képeket a sértett a további ismerkedés reményében elküldte, a férfi több alkalommal azzal fenyegette, hogy a fotókat nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi, ha a lány nem teljesíti további követeléseit. A fenyegetések hatására a kiskorú először ruha nélküli képeket küldött magáról, majd – újabb fenyegetésre, miszerint az elkövető a képeket a lány iskolatársai körében fogja terjeszteni – kifejezetten pornográf jellegű fotókat is csatolt.

A férfi azonban az újabb képekkel sem elégedett meg, és további fenyegetésekkel arra kényszerítette a lányt, dokumentálja, ahogy különböző helyszíneken és módon szexuális cselekményt végez magával, majd ezeket a képeket és videókat küldje meg neki. A sértett ekkor fordult a rendőrséghez.

A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség elrendelte a férfi őrizetét, majd tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett szexuális kényszerítés bűntette és más bűncselekmény miatt gyanúsítottként hallgatta ki – közölte az ügyészség, jelezve: nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni bűncselekmények miatt indítottak eljárást a férfi ellen.

A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa az ügyészség kezdeményezésére elrendelte a férfi bűnügyi felügyeletét, és távoltartást is elrendelt az ügyben – közölte Dobó Dénes, a törvényszék szóvivője.

The post Szexuális tartalmú képeivel zsarolta a kamaszlányt, bűnügyi felügyelet alá került appeared first on .

Tavaly mintegy 7500, a vonatokon vagy vasútállomásokon elveszített talált tárgyat adtak le a vasúttársaságnak, ezekből több mint négyezer került vissza a gazdájához – közölte a Mávinform.

A közlemény szerint a vonatokon és állomásépületekben többnyire telefonokat, pénztárcát, bankkártyát, kistáskákat, hátizsákokat, tornazsákokat, bőröndöt, iratokat, okmányokat, könyveket, ruhaneműt, szemüveget, esernyőt, kulacsot és bizsukat felejtenek az utasok. A talált tárgyak között akadt azonban hegedű, gitár, ütvefúró, roller és okosóra is. A nagyobb elveszített és megtalált készpénzösszegek általában néhány tízezer forint körül mozognak – tudatta a vasúttársaság.

Abban az esetben, ha a leadott tárgy tulajdonosa nem azonosítható, a tárgyat az állomáson általában 90 napig őrzik. Az elveszett tárgy átvételének feltétele, hogy az utas a jellemzők megadása mellett egyértelműen be tudja azonosítani, hogy az övé – írták.

Amennyiben a pénzösszeget is tartalmazó tárgyért egy-két napon belül nem jelentkezik tulajdonosa, akkor a pénzt nyilvántartásba veszi a vasúttársaság. A pénz, amit nem keresnek, vagy azért nem lehet visszaadni, mert az utas elérhetősége nem azonosítható, a hatályos Polgári Törvénykönyv alapján az államhoz kerül – olvasható a közleményben.

Az elveszett tárgyakkal kapcsolatban a MÁVDIREKT központi telefonszámán (+36 1 3494949) lehet érdeklődni.

The post MÁV: tavaly négyezer a vonaton, állomáson elhagyott tárgy került vissza gazdájához appeared first on .

Mintegy 160 ezer doboz cigarettát csempészett be Ukrajnából Magyarországra az a bűnszervezet, melynek tagjait egy rajtaütés során fogták el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai – közölte Simon Béla.

A hatóság sajtóreferense elmondta, a tizennégy tagból álló csoport összesen ötszázmillió forint kárt okozott a költségvetésnek. A nyomozók eddig kilenc gyanúsítottat hallgattak ki, közülük öt férfi letartóztatását rendelte el a Nyíregyházi Járásbíróság.

Az elkövetők többsége büntetett előéletű, a banda két vezetője jelenleg is jogerős börtönbüntetését tölti – ismertette a sajtóreferens. A fogvatartott vezető távollétében a szervezetet a fiai irányították, akik az egyes bűncselekmények végrehajtásáról folyamatosan tájékoztatták apjukat.

A csempészek a mobiltelefonok mellett adóvevőket és éjjellátó készüléket használtak, magabiztosságukat pedig jelzi, hogy még az egyik népszerű közösségi oldalon is kérkedtek illegális jövedelemszerző tevékenységükkel. A csempészett cigit a zöldhatár térségében ágakkal és egyéb növényzettel eltakart üregekbe rejtették, mielőtt eladásra továbbszállították.

A közelmúltban tartott rajtaütés során az észak-alföldi nyomozók járőrök a Merkur bevetési egység támogatásával több helyszínen tartottak kutatást, végleg kiiktatva ezzel a teljes bűnbandát, a szállítóktól, a figyelőkön keresztül egészen a vezetőig – jegyezte meg Simon .

The post Cigarettacsempész bűnbandát számolt fel a NAV Szabolcsban appeared first on .

Az Európai Unió, az Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada és az Egyesült Királyság szombaton közzétett közös nyilatkozatában elfogadhatatlannak nevezte az oroszországi Memorial Nemzetközi Történelmi és Ismeretterjesztő Társaság felszámolását, és nemzetközi emberi jogi kötelezettségeinek és kötelezettségvállalásainak tiszteletben tartására szólította fel Moszkvát.

Az orosz legfelsőbb bíróság kedden a moszkvai ügyészség beadványára betiltotta a Memorial Nemzetközi Történelmi és Ismeretterjesztő Társaságot. Az ügyészség szerint a társaság terrorista és szélsőséges szervezeteket támogatott. Egy orosz bíróság elrendelte az intézmény testvérszervezete, a Memorial Emberi Jogi Központ felszámolását is.

A nyilatkozattevők hangsúlyozták: nem fogadható el az orosz hatóságok azon állítása, amely szerint a szervezet és összes részlegének békés munkája “a szélsőségességet és a terrorizmust szolgálja”.

Kijelentették: a Memorial munkájára még soha nem volt akkora szükség, mint manapság. Felszámolása tovább rontja Oroszország nemzetközi hírnevét, mert az emberi jogok, az alapvető szabadságok és a jogállamiság tiszteletben tartása a szabályokon alapuló nemzetközi rend egyik alapját képezi.

“Felszólítjuk Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben nemzetközi emberi jogi kötelezettségeit és kötelezettségvállalásait. Elítéljük a külföldi ügynökökről szóló orosz jogszabályokat, amelyek elhallgattatják a független hangokat, és csökkentik a civil társadalom mozgásterét” – írták.

Oroszország népének, akárcsak az embereknek bárhol, joga van a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságához, az emberi jogok és alapvető szabadságaik védelmét is beleértve – tették hozzá.

A Nemzetközi Memorial 2016, a Memorial Emberi Jogi Központ pedig 2014 óta szerepel a külföldi ügynöknek minősített nem kormányzati szervezetek oroszországi listáján. A Nemzetközi Memorial az egyik legrégebbi nonprofit szervezet, amely a volt Szovjetunióban és a mai Oroszországban alkalmazott vagy vélt politikai elnyomás tanulmányozásával foglalkozik.

The post Az EU több országgal közösen elfogadhatatlannak nevezte az orosz Memorial felszámolását appeared first on .

A Donyec-medencei fegyveres konfliktus rendezéséről és a januárban várható orosz-amerikai diplomáciai tárgyalásokról folytatott eszmecserét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Antony Blinken amerikai külügyminiszter telefonon.

Blinken a megbeszélés során megerősítette: az Egyesült Államok rendíthetetlenül támogatja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását annak ellenére, hogy Oroszország jelentős katonai erőt vonultatott fel Ukrajna határainál – idézett a Jevropejszka Pravda című hírportál Ned Price amerikai külügyi szóvivő közleményéből.

Zelenszkij a Twitteren közölte, hogy megegyezett Blinkennel az álláspontok egyeztetését célzó konzultációk folytatásában.

Az ukrán hírportál emlékeztetett arra, hogy a tervek szerint január 10-én kezdődnek tárgyalások az Egyesült Államok és Oroszország között az Ukrajna körül kialakult feszültségről. Moszkva és a NATO képviselői várhatóan január 12-én találkoznak, Oroszország az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel pedig január 13-án folytatnak tárgyalásokat.

Az utóbbi időben a Nyugat és Oroszország viszonya meglehetősen feszültté vált. Vlagyimir Putyin jogilag rögzített garanciákat követelt, amelyek kizárják a NATO további bővítését keleti irányba és fegyverek telepítését Ukrajnába, mert mindez szerinte veszélyezteti Oroszország biztonságát. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és az észak-atlanti szövetség több tagállamának vezetői visszautasították Moszkva e követelését. Washington úgyszintén értésre adta: az amerikai fél tartja magát ahhoz az elvhez, amely szerint szövetségeseiről és partnereiről azok bevonása nélkül semmiben nem egyezik meg másokkal, és ez vonatkozik Ukrajnára, mint az Egyesült Államok stratégiai partnerére is.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára egy múlt heti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Oroszország jelenleg 122 ezer katonát állomásoztat Ukrajna határainak közvetlen közelében.

The post Zelenszkij telefonon egyeztetett az amerikai külügyminiszterrel a válságrendezésről appeared first on .

 

• A mezőtúri rendőrök a bejelentéstől számított két órán belül elfogták azt a férfit, aki több láncfűrészt vitt magával egy helyi ingatlan garázsából. A Mezőtúri Rendőrkapitányságra érkezett bejelentés egy helyi lakostól, mert ismeretlen tettes az ingatlana garázsából eltulajdonított három benzinmotoros láncfűrészt. A bejelentéstől számított két órán belül a rendőrök elfogták és elszámoltatták azt a 23 éves férfit, aki a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható. Kihallgatást követően a nyomozó hatóság a terhelt őrizetbe vételéről határozott, a későbbiekben előterjesztést tesznek letartóztatása indítványozására. Az egyik láncfűrészt már visszakapta a sértett, a másik kettőt még keresik a rendőrök.
• Megfojtotta a feleségét, majd öngyilkos akart lenni egy férfi Ököritófülpösön – közölte a rendőrség. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság közleménye szerint január elsején reggel 7 óra után érkezett bejelentés, miszerint Ököritófülpösön, egy férfi megfojtotta a feleségét, majd megpróbált önkezével véget vetni az életének. A mentők a helyszínen megállapították, hogy a fiatal nő életét vesztette, a férjét kórházba vitték. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság emberölés elkövetésének gyanúja miatt indított büntetőeljárást – olvasható a közleményben.
• A Miskolci Rendőrkapitányság rablás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást egy 17 éves fiatalemberrel szemben. Egy alkalmi ismerőseiből álló társasággal tartózkodott 2021. december 31-én az esti órákban a sértett Miskolc belvárosában. A 18 éves fiútól egy lány elkérte a telefonját, akinek oda is adta. A készülék az este folyamán a lány barátjához került, aki elkezdett rajta zenét hallgatni, majd amikor a tulajdonosa visszakérte a mobilt, a 17 éves fiú azt mondta, hogy verekedjen meg érte. A sértettet a 17 éves fiatal és a társaság egy másik tagja közösen bántalmazta, majd elszaladtak a készülékkel együtt. A rendőrségre érkezett bejelentést követően, a kapott személyleírás alapján a járőrök tíz percen belül elfogták a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt, akinél az egyenruhások megtalálták a keresett telefont és annak tokjában a sértett személyes iratait is. Az eljárás során a rendőrök azonosították a bántalmazásban résztvevő másik férfit is, az ő felkutatása és elfogása jelenleg is folyamatban van.
• Mellkason szúrta a szomszédját egy férfi Kajdacson szombat hajnalban – közölte a rendőrség. A Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság testi sértés megalapozott gyanúja miatt indított büntetőeljárást. A rendőrség honlapján egy fotót is közzétett a húsz éves Ötvös Alin-Robertről, a feltételezett elkövetőről. Azt kérik, hogy aki a férfit felismeri, tartózkodási helyéről információval rendelkezik, akár névtelensége megőrzése mellett tegyen bejelentést a nap 24 órájában elérhető, 06-80-555-111-es Telefontanú zöldszámán, illetve a 112-es díjmentes segélyhívó számon. (Tegnap a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság rendőrei a 63-as főúton, Vajta és Cece között fogták el a szúrkálost.)
• Idén 181 embert kellett részegség, illetve alkoholmérgezés miatt kórházba vinni, közülük 27-en kiskorúak voltak – közölte az Országos Mentőszolgálat kommunikációs vezetője. Győrfi Pál közleménye szerint a mostani szilveszteren 3363 esetet láttak el a mentők, ebből a fővárosi feladatszám 809 volt. Budapesten és az ország nagyvárosaiban idén is az éjfél és a hajnali 4 óra közötti időszak volt különösen nehéz, a mentőegységek folyamatosan dolgoztak – emelte ki. A mentőket országszerte 18 pirotechnikai eszközzel kapcsolatos balesethez riasztották. Emellett balesetek, verekedések, belgyógyászati rosszullétek és egyéb esetek miatt is kérték a mentők segítségét. A Magyar Honvédség Egészségügyi Központba több mint 50 embert vittek be az éjszaka folyamán, közülük nyolcan voltak, akik a túlzott alkoholfogyasztás miatt kerültek be. Újév reggelén egy fiatal férfit azért vittek be, mert ittassága miatt elesett és súlyos, életveszélyes fejsérülést szenvedett. A legnagyobb detoxikálóba a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központba több mint 30 embert vittek be. Köztük valaki csak könnyebb mérgezést szenvedett, de volt, aki intenzív ellátásra is szorult.

The post Zajlott az élet Szilveszterkor is appeared first on .

Az év utolsó napján több tűzeset, baleset és szén-monoxid-mérgezés történt az országban. Tűzijátékok miatt is kellett tüzet oltani, továbbá megrémült kutyákat is mentettek a tűzoltók – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője.

Mukics Dániel közleménye szerint szilveszter napján 133 esethez riasztották a tűzoltókat: 52 tűzhöz, 81 alkalommal pedig műszaki mentést igénylő balesethez.

Tűzijátékok miatt tizenhétszer avatkoztak be a tűzoltók. Négy helyszínen tűzijátékok maradéka és annak környezete égett közterületen. Égő fák, bokrok, tuják miatt öt esetben riasztották a tűzoltókat. Öt helyen kukák, szeméttárolók égtek, egy autó is kigyulladt. Többek között tűzijátéktól gyulladt meg a házfalra felfutó borostyán Budapesten a XV. kerületben. A tűzoltók mindenhol gyorsan megfékezték a lángokat, így a tűz nem tudott a környező autókra átterjedni.

Őrbottyánban egy nagytestű kutya kerítésen akadt fenn este. A tűzoltók kéziszerszámokkal kiszabadították, majd átadták a tulajdonosának. Elsején reggel Biharkeresztesen egy szerelőaknába esett kutyát mentettek ki a tűzoltók. A szóvivő azt írta: nem csak tűzijátékok miatt hívták a tűzoltókat. Újév hajnalán egy katymári családi háznál, a Szabadkai utcában egy gázpalack robbant fel. Egy embert a tűzoltók emeltek ki a romok alól, az épület lakhatatlanná vált.

Szén-monoxid-mérgezés gyanúja miatt is több riasztást kapott a katasztrófavédelem. Egy pécsi házban hárman is rosszul lettek a mérgező gáz magas koncentrációja miatt – írta a szóvivő. Mindemellett több súlyos közlekedési balesethez is riasztották a tűzoltókat – közölte Mukics.

The post OKF: sok dolguk volt a tűzoltóknak szilveszterkor appeared first on .

Tizenhárom évvel ezelőtti fegyveres rablás miatt emelt vádat a Battonyai Járási Ügyészség egy győrújbaráti férfi ellen, aki Medgyesegyházán – ismeretlen társával – kirabolta egy cég irodáját – közölte a Békés Megyei Főügyészség.

A rablók 2008 májusában a Damjanich utcai iroda páncélszekrényéből 570 ezer forintot vittek el. A rablók a helyiségben egyedül tartózkodó nőre, az ügyvezető feleségére fegyvert fogtak, kezeit gyorskötözővel összekötözték, majd bezárták a mosdóba.

A nő száját előbb leragasztották, ám később a ragasztószalagot levették. Ez, a helyszínen felejtett ragasztószalag vezetett nyomra, ugyanis a férfi gumikesztyűjének egy darabja is a szalagon maradt. A nyomozás során erről lehetett DNS mintát venni, így tudták azonosítani az egyik elkövetőt.

Az ügyészség egyebek mellett arra tett indítványt, hogy a bíróság a férfit beismerés esetén is végrehajtandó fegyházbüntetésre és pénzbüntetésre ítélje – áll a közleményben.

The post Vádat emeltek egy 13 évvel ezelőtti fegyveres rablás ügyében appeared first on .

Izrael egy tucat nehéz szállítóhelikoptert és két üzemanyagtöltő repülőgépet vásárol az Egyesült Államoktól több mint hárommilliárd dollár (mintegy ezermilliárd forint) értékben – közölte az izraeli védelmi minisztérium.

A helikopterekről a Lockheed Martin–Sikorsky fegyvergyárral, a tankoló repülőgépekről pedig a Boeing amerikai multinacionális céggel írtak alá szerződést az izraeli védelmi minisztérium képviselői az Egyesült Államokban a minisztérium bejelentése szerint.

“Alkalmasabbá tesszük a légierőt a közeli, és még inkább az Izrael határaitól távoli kihívásoknak történő megfelelésre” — nyilatkozta Benjamin Ganz védelmi miniszter az üzlet nyélbe ütése után, a ynet hírportál szerint az Izraeltől több mint kétezer kilométerre lévő Iránra utalva.

A fegyvervásárlás nyomán az izraeli légierő lecseréli régi, elavult helikoptereit, amire az amerikai segélyalapból mintegy kétmilliárd dollárt (mintegy 650 milliárd forint) költenek. Az ügylet révén opciót szereztek a jövőben újabb hat CH-53K helikopter megvásárlására is. Az első hat gép leszállítását 2026-re várják Izraelben.

A két Boeing KC-46-os üzemanyagtöltő repülőgép a már korábban megvett két gép mellett áll hadrendbe, s ezek megvásárlását is az amerikai segélyből fedezik. Ezt a fegyverüzletet mintegy 1,1 milliárd dollárra (több mint 250 milliárd forintra) becsülik.

Ezeket a megállapodásokat mintegy két éve kellett volna aláírni, de az állami költségvetés hiánya és a többször megismételt választások megakadályozták az izraeli parlament, a kneszet állandó bizottságainak létrehozását, és ezért többször elhalasztották ezt a stratégiai lépést.

“A CH-53K lehetővé teszi, hogy a légierő továbbra is a legbiztonságosabb, legmegbízhatóbb és leghatékonyabb nehéz szállítóhelikopterekkel tudja ellátni feladatait, és hozzájárul Izrael állam nemzetbiztonságának megerősítéséhez a következő évtizedekben” – nyilatkozta az ügyletről Josua Sani, a Lockheed Martin izraeli leányvállalatának vezérigazgatója.

The post Izrael amerikai szállítóhelikoptereket és üzemanyagtöltő repülőgépeket vásárol appeared first on .