Biztonságpolitika

Stoltenberg Nicolae Ciuca román miniszterelnökkel folytatott brüsszeli megbeszélését követően tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a feszültség csökkentésére és a fenyegetés megszüntetésére vonatkozó felszólítások ellenére az orosz csapatösszevonás folytatódik az ukrán határon.

“Nagyon magas ára lehet bármifajta orosz fellépésnek Ukrajnával szemben” – fogalmazott a NATO-főtitkár.

A főtitkár közölte: a NATO felméri az orosz intézkedések következményeit a szövetséges országok biztonságára, és ahogyan korábban is, fellép a közös védelem mellett.

Kiemelte: a tagállamok megközelítése Oroszországot illetően az elrettentésre és a védelemre helyezi a hangsúlyt, de hangsúlyozza a párbeszéd fontosságát. “A NATO és Oroszország közötti párbeszédnek tiszteletben kell tartania az európai biztonságot jelentő alapelveket, figyelembe kell vennie a tagországok aggodalmait és a szövetségesek jogát a NATO területének védelmére” – mondta.

“A NATO nem köt kompromisszumot a tekintetben, hogy megvédhesse szövetségeseit. És nem köt kompromisszumot a tekintetben sem, hogy az európai országok, köztük Ukrajna a saját útját járhassa” – fogalmazott.

A főtitkár kijelentette: a katonai szövetség kiáll Ukrajna önállósága és területi egysége mellett, és támogatja Kijev azon jogát, hogy szabadon megválaszthassa az ország jövőjének irányát. A NATO a politikai és gyakorlati szempontból is szoros kapcsolat kialakításában érdekelt Oroszországgal – tette hozzá Stoltenberg.

The post A NATO már a jövő év elején összehívná a NATO-Oroszország Tanács ülését appeared first on .

Putyin rámutatott: ha a NATO infrastruktúrája megjelenik Ukrajna területén, akkor a szövetség rakétáinak repülési ideje 7-10 percre, a hiperszonikus fegyvereké pedig öt percre rövidül. Megismételte, hogy Oroszországnak nem szóbeli, hanem jogi formába öntött biztonsági garanciákra van szüksége. Hozzáfűzte, hogy az Egyesült Államok esetében szerinte ezekben sem lehet megbízni. Emlékeztetett rá, hogy a kölcsönös garanciákról folytatandó tárgyalásokra Joe Biden tett javaslatot.

Putyin leszögezte, hogy a Moszkva által igényelt biztonsági garanciákról az Egyesült Államokhoz és a NATO-hoz eljuttatott két orosz szerződéstervezet nem ultimátum, hanem a diplomáciai rendezésre tett javaslat és a nyugati szövetségeseknek “meg kell érteniük”, hogy Oroszországnak már nincs hova hátrálnia.

Hangsúlyozta, hogy az orosz felet nem fogja kielégíteni, ha a másik fél az időhúzás taktikájához folyamodik. Mint mondta, Oroszország “nem különleges és kizárólagos feltételeket követel meg magának”, hanem “az egész eurázsiai térség egyenlő és oszthatatlan biztonsága” mellett száll síkra.

Emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államok az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) felhatalmazása nélkül lépett fel Jugoszlávia, Irak és Szíria ellen. “Azt teszik, amit akarnak” – fogalmazott az orosz vezető. “Amikor meg valami nem felel meg az érdekeiknek, azonnal a nemzetközi jogra és az ENSZ-re hivatkoznak. Ezekből a manipulációkból elegünk van” – tette hozzá.

Rámutatott, hogy Oroszországnak az elmúlt években sikerült “jó harckészültségi szintet” elérnie, mint mondta, “a tempó nagyon tisztességes volt, a számunkra megfelelő”. Mint mondta, az orosz fegyveres erők felszerelésében a korszerű fegyverzet aránya elérte a 71, a nukleáris erőknél pedig a 89 százalékot.

Putyin szerint a NATO keleti bővítése annak az eufóriának az eredménye, amelyet a hidegháborúban aratott győzelem után a nyugati országok éreztek. A szövetség annak ellenére kezdett el terjeszkedni, hogy Moszkva és a NATO között “csaknem szövetségesi viszony” alakult ki.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a tanácskozáson azt állította, hogy amerikai magáncégek provokációra készülnek a kelet-ukrajnai Donyec-medencében vegyi komponensek felhasználásával. “Ismeretlen vegyi összetevőket tartalmazó tartályokat szállítottak Adijivka (Avgyejevka) és Krasznij Liman városba provokáció végrehajtására” – mondta.

Az orosz katonai tárca értesülései szerint a régióban mintegy 120 amerikai zsoldos tartózkodik, aki ukrán különleges egységek és radikális csoportok harci kiképzésével foglalkozik. Sojgu szerint az amerikai katonai magáncégek emberei Adijivkában és Prjazivszkében (Priazovszkojében) lőállásokat létesítenek lakóépületekben és “szociális jelentőségű létesítményekben”.

Sojgu felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok csapaterősítést hajtott végre az orosz határok közelében.

A miniszter egyebek között elmondta, hogy az orosz hadászati rakétaerőknél egy ezredet már felszereltek a hiperszonikus Avangard, kettőt pedig a Jarsz rendszerrel. Jövőre 21 Jarsz, Avangard és Szarmat indítóállást helyeznek hadrendbe. 2021-ben az orosz fegyveres erők több mint 150 új és korszerűsített repülőt kaptak, jövőre csaknem 260-at fognak birtokba venni. Beszámolója szerint az orosz haditechnika 95 százaléka működőképes.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kifejezte Moszkva készségét arra, hogy kétoldalú alapon megvitassa Washington aggályait, de egyelőre nem kapott hivatalos választ a kezdeményezésére. Mint mondta, az orosz fél hajlandó a biztonsági garancia kérdéseit megvitatni az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretei között is.

Andrej Rudenko külügyminiszter-helyettes újságíróknak kijelentette, hogy Oroszország a jelenlegi szakaszban nem kívánja bevonni Ukrajnát az Egyesült Államokkal és a NATO-val a biztonsági garanciákról folytatott tárgyalásokba. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket telepítsen Fehéroroszországba, ha a Nyugat elutasítja a tárgyalást az orosz javaslatokról.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője “megengedhetőnek” nevezte volt szovjet köztársaságok, köztük Kazahsztán és Örményország részvételét a NATO programjaiban, ami szerinte nem említhető egy lapon a szervezetbe történő integrálással,

Konsztantyin Gavrilov, a katonai biztonságról és fegyverzetellenőrzésről folytatott bécsi tárgyalásokon részt vevő orosz küldöttség vezetője a Szolojov Live YouTube-csatornán kijelentette: Oroszország “semmilyen körülmények között nem fogja megengedni”, hogy “túlfecsegjék” a NATO struktúrájának ukrajnai és georgiai telepítése ügyében.

Gavrilov azt is kilátásba helyezte, hogy az Oroszország biztonságát érintő nyugati lépések többé nem maradnak “büntetlenül”. “A róka többé nem mászik be többé a tyúkólba, mert a rókaölő kutya helyett egy nagy farkasölő nőtt fel” – fogalmazott.

Az orosz katonai tárca közölte, hogy a Petropavlovszk-Kamcsatszkij új, harmadik generációs dízel tengeralattjáró kedden egy Kalibr manőverező repülőgéppel megsemmisített egy ezer kilométerre lévő parti célt a Japán-tenger térségében, a régió rejtett megközelítését követően.

The post Putyin haditechnikai lépésekkel fenyeget, ha a NATO tovább terjeszkedik appeared first on .

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közleménye szerint a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján indítottak nyomozást három nő ellen, mert a gyanú szerint jogosulatlanul juttattak védettségi igazolványhoz tizenhárom olyan embert, aki nem kapta meg a koronavírus elleni oltást.

Azt írták: a jelentkezőknek meg sem kellett jelenniük az orvosi rendelőben, irataikat egy kozmetikusnő adta át az orvosi asszisztensnek. Az adatokat az asszisztens – az orvos tudtával, az ő jogosultságát használva – rögzítette a rendszerbe. Volt olyan eset, hogy 100 ezer forintot kaptak egy igazolás kiállításáért a közvetítőn keresztül.

Az orvosi rendelőben és a három nő lakásán lefoglaltak több mint négymillió forintot, 580 eurót, informatikai eszközöket, oltási igazolványokat és egyéb orvosi iratokat is – írták.

A rendőrök a 60 éves orvost és 45 éves asszisztensét tizenhárom-rendbeli védettségi igazolással visszaélés és hétrendbeli vesztegetés elfogadása, a 42 éves közvetítőt pedig – bűnsegédként elkövetett – kilencrendbeli védettségi igazolással visszaélés és egyrendbeli vesztegetés miatt hallgatták ki gyanúsítottként – közölte a BRFK.

The post Védettségi igazolványt állítottak ki oltatlanoknak appeared first on .

A nyomozók azt is vizsgálják, hogy a férfi együttműködött-e a fehérorosz hírszerzéssel, ami életfogytiglani ítéletet is vonhat maga után. Varsó pénteken erősítette meg, hogy a menekültválság kapcsán a lengyel-fehérorosz határra kivezényelt mintegy 12 ezer lengyel katona egyike, a 25 éves Czeczko, átszökött Fehéroroszországba.

A férfi ellen megfogalmazott dezertálás gyanújáról Aleksandra Skrzyniarz, a varsói kerületi ügyészség szóvivője számolt be a lengyel közszolgálati hírtelevíziónak (TVP Info). A nyomozók szerint Czeczko múlt csütörtökön, a Narewka lengyel településnél működő határátkelő környékén szökött meg szolgálatteljesítés közben.

A dezertálásért egytől tíz évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. A nyomozók egyúttal azt is vizsgálják, hogy a katona esetleg együttműködött-e a külföldi hírszerzéssel, amely tettért akár életfogytiglani börtönbüntetés is járhat. Az ügyészség most elfogatóparancs kiadását fogja kérni a bíróságtól.

A TVP Info úgy értesült, hogy Czeczkót korábban édesanyja testi és pszichikai bántalmazásáért ítélte el a bíróság, szökése előtt néhány nappal pedig azzal gyanúsították meg, hogy kábítószer hatása alatt autót vezetett.

Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi miniszter már pénteken bírálta, hogy a büntetett előéletű férfit határvédelmi szolgálatra irányították, és még aznap leváltotta közvetlen feletteseit.

A lengyel-fehérorosz határon csaknem negyvenezer, sok esetben a fehérorosz egyenruhások által támogatott határsértési kísérletet regisztráltak év eleje óta. A migrációs nyomás októberben érte el eddigi tetőfokát, az utóbbi időben viszont a határvonal mentén szétszórt csoportok kisebb számú határsértési kísérleteit regisztrálják.

Anna Michalska, a határőrség szóvivője kedden a PAP lengyel hírügynökségnek elmondta, hogy nagyjából egy hét óta a fehérorosz fél új módszert használ: az egyenruhások az egyik helyen átvágják a drótkerítést, magukra irányítva a lengyel határőrök figyelmét, közben a menekültek a közelben “észrevétlen” próbálnak átjutni lengyel területre.

Stanislaw Zaryn, a lengyel titkosszolgálatokért felelős miniszter szóvivője múlt pénteken azokat a minszki és moszkvai vádakat is kommentálta, melyek szerint Lengyelország több menekült halálát okozta volna. Hasonló, a fehérorosz és orosz sajtócikkekből idézett állításokat a szóvivő a Nyugat és Lengyelország ellen irányuló információs háború elemének nevezte. Az orosz és fehérorosz dezinformáció célja az amerikai katonai jelenlét kiszorítása Közép-Európából, valamint a biztonság szintjének csökkentése a NATO keleti szárnyán – írta Zaryn.

The post Dezertálással gyanúsították meg a Fehéroroszországba szökött lengyel katonát appeared first on .

Az új törvény lehetővé teszi, hogy fegyveres civilek feltartóztassák és átadják a hatóságoknak a migránsokat.

Kinney megye seriffje a hírportál szerint már hónapok óta együttműködik ilyen csoportokkal. “Az elképzelés az, hogy ha a bevándorlók tudják, hogy el fogják kapni őket, akkor majd máshová mennek” – hangoztatta Brad Coe, az amerikai határőrség volt munkatársa.

Mike Vickers, a Texasi Határőr Önkéntesek vezetője a New York Post című amerikai lapnak nyilatkozva felidézte, hogy texasi lakosok már 1823 óta részt vesznek a határvédelemben, vagyis amikor megalapították a Texas Ranger alakulatot, amelynek feladata volt megvédeni a texasi telepeseket és földjeiket. “Még most is a mexikói rosszfiúkkal van dolgunk” – mondta Vickers az ember- és kábítószercsempészekre utalva.

Ugyanakkor számos bírálatot váltott ki, hogy felfegyverzett magánszemélyek működnek együtt a helyi hatóságokkal a déli határon az illegális bevándorlás feltartóztatásában. Az Amerikai Polgári Jogi Unió (ACLU) például panaszt tett az ügyben az amerikai igazságügyi minisztériumnál. Az ACLU azt követeli, hogy a tárca indítson vizsgálatot Texas érintett állami ügynökségei és önkormányzatai ellen.

Mindazonáltal a demokrata párti Joe Bident komoly bírálatok érik a republikánusok részéről, akik azt állítják, hogy liberális bevándorlási politikájával az elnök migrációs válságot váltott ki, miközben a tiltott déli határátlépések száma történelmi csúcson áll.

Greg Abbott texasi kormányzó, aki republikánus politikus, egy októberi interjújában azzal vádolta Bident, hogy fittyet hány a határon kialakult problémákra és – mint fogalmazott – továbbra is a “nyitott határok” szerinte katasztrofális politikáját hirdeti.

Ted Cruz és John Cornyn texasi szenátorok Bidennek címzett levélben álltak ki a kormányzó helyzetértékelése mellett. A két republikánus párti politikus szerint az utóbbi nyolc hónapban több mint egymillió illegális bevándorló kelt át a határon az Egyesült Államokba, s számuk 2021 végéig kétmillió is lehet. Példaként hozták fel, hogy a texasi Del Rio határátkelőnél naponta több mint ezer bevándorló érkezett.

Az Egyesült Államok Vámügyi és Határvédelmi Ügynökségének (CBP) tájékoztatása szerint csak novemberben mintegy 174 ezer határsértőt tartóztattak fel a déli határon.

The post Texas: fegyveres civilek segíthetnek a biztonsági erőknek az Egyesült Államok déli határán appeared first on .

A tárca bekérette Geza Andreas von Geyr német nagykövetet és közölte vele a döntést. A német kormány indokolatlannak minősítette a diplomaták kiutasítását.

A német hatóságok szerdán a berlini orosz nagykövetség két alkalmazottját nyilvánították persona non gratának. Berlin döntését a német legfelsőbb bíróság ítéletével indokolta, amely az orosz állampolgárságú Vagyim Kraszikovot (más néven Vagyim Szokolovot) bűnösnek találta Zelimhan Hangosvili grúz állampolgárságú volt csecsen szakadár parancsnok meggyilkolásában. A berlini bíróság egyetértett az ügyész állításával, miszerint a gyilkosságot orosz állami megrendelésre követték el.

A moszkvai német nagykövetnek az orosz diplomáciai tárca határozott tiltakozását fejezte ki a német kormány “barátságtalan” döntése miatt, visszautasította a berlini perben az orosz állami szervek részességével kapcsolatban elhangzott állításokat, az ítéletet pedig politikai megrendelés alapján meghozottnak minősítette.

A misszióvezetőt figyelmeztették hogy az orosz fél a jövőben mindig arányosan fog reagálni Berlin esetleges konfrontatív támadásaira.

The post Moszkva kiutasított két német diplomatát appeared first on .

A GVH tavaly év végén indított vizsgálatot a Nutriversum étrend-kiegészítők reklámjai miatt, amelyek Gődény György gyógyszerész szereplésével népszerűsítették a termékeket a YouTube-on, illetve egyéb csatornákon.

Megállapították, hogy a reklámok az élelmiszerekre vonatkozó uniós szabályokkal ellentétesen hirdették az étrend-kiegészítőket a gyógyszerésszel, hangsúlyosan kiemelve a végzettségét és foglalkozását. A közösségi szabályozás értelmében a kereskedelmi üzenetekben – tartalmuk valóságától függetlenül – tilos élelmiszerekkel kapcsolatban orvos, egészségügyi szakember, vagy – bizonyos kivételekkel – egészségügyi szervezet ajánlásaira hivatkozni.

A GVH vizsgálata emellett tartalmi problémákat is talált: egyes hirdetések ugyanis megtévesztően sugallták a cég étrend-kiegészítőiről, hogy fogyasztásuk képes kiváltani a változatos, kiegyensúlyozott étrendet. Hozzátették: az EU-s szabályozás szerint az étrend-kiegészítők reklámozásakor kifejezetten tilos erre utalni, hiszen tudományosan megalapozatlan, téves tájékoztatást jelent a fogyasztóknak.

Azt írták, a termékeket forgalmazó Nutriversum Kft. az eljárás során együttműködött a versenyhatósággal: eltávolította a kifogásolt videótartalmakat, elismerte a jogsértést és lemondott a jogorvoslatról is. A cég emellett belső versenyjogi megfelelési programot készít a hasonló, jövőbeni jogsértések elkerülésére, a GVH Versenytanácsa minderre tekintettel 23,4 millió forintra mérsékelte a bírság lehetséges összegét.

A GVH egyúttal 166 ezer forintos bírságot rótt ki a Gődény Györgyöt a marketing-együttműködésben képviselő East to West Hungary Trade Kft.-re – tudatta a versenyhatóság.

The post Olcsón megúszta a Nutriversum appeared first on .

A NATO-főtitkár üdvözölte az Olaf Scholz kancellár vezette új német kormány egyértelmű elkötelezettségét a NATO mellett. Mint mondta: Németország hozzájárulása nagyon fontos a béke fenntartásához Európában. Stoltenberg hangsúlyozta: “a NATO-nak erős Németországra van szüksége, mind politikailag, mind katonailag, különösen olyan időkben, amikor egyre összetettebb kihívásokkal kell szembenézni”, különös tekintettel az orosz csapatösszevonásokra az ukrán határon.

Stoltenberg megerősítette, hogy a NATO határozott választ fog adni, amennyiben Moszkva agresszívan lép fel Ukrajnával szemben. “Ez komoly politikai és gazdasági következményekkel fog járni Oroszország számára” – tette hozzá. A NATO-főtitkár felhívta a figyelmet: a Krím-félsziget 2014-ben történt illegális orosz bekebelezése óta a szövetség megerősítette elrettentő és védelmi erejét, ugyanakkor továbbra is nyitott a párbeszédre, többek között a NATO-Oroszország Tanácson keresztül.

“A párbeszédre vonatkozó ajánlat továbbra is érvényes, Oroszországnak pozitív módon kellene válaszolnia, de ezt eddig nem tette meg” – tette hozzá a NATO-főtitkár.

Annalena Baerbock német külügyminiszter a sajtótájékoztatóan elmondta: Németország számára továbbra is a NATO jelenti Európa biztonsági alappillérét. Mint mondta, az ukrán határon történő orosz csapatösszevonások aggasztóan hatnak nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa biztonságára is. A német diplomácia új irányítója elkötelezettségét fejezte ki a NATO-Oroszország Tanács újjáélesztése iránt, mivel – mint fogalmazott: – “a jelen fejlemények ennek szükségességét jelzik”.

The post Stoltenberg: Németország vezető szerepet játszik a transzatlanti biztonság megerősítésében appeared first on .

Az elnök a csütörtökön kezdődő egynapos EU-csúcs előkészítését tárgyaló vitában elmondta: az Európai Unió szorosan együttműködik az Egyesült Államokkal a szankciós lehetőségek kidolgozásában, amelyek túlmutatnak az Oroszország pénzügyi és gazdasági tevékenységét célzó büntetőintézkedéseken, és az energetikai ágazatot, a kettős felhasználású termékeket, illetve a védelmi ágazatot is érintenék.

“A további agresszióra adott válaszunk a meglévő szankciók erőteljes fokozása és kiterjesztése lehet. Természetesen készen állunk további, példátlan intézkedésekre, amelyek súlyos következményekkel járnak Oroszország számára” – jelentette ki.

Von der Leyen hangsúlyozta: az EU továbbra kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett. Felhívta a figyelmet, arra is, hogy Moszkva nyílt kísérletet folytat az EU-barát moldovai kormány megfélemlítésére is, azáltal hogy csökkenti a gázszállítást az energiaválság közepette.

Meg kell védeni a társadalmakat és a demokráciákat az ilyen cinikus geopolitikai hatalmi játszmáktól – húzta alá. Hozzátette: az Unió jó kapcsolatokat akar Oroszországgal, de ez elsősorban a moszkvai vezetés viselkedésétől függ.

The post Az EU kész példátlan intézkedéseket bevezetni Oroszországgal szemben appeared first on .

Az ittas férfit nem akarták kiszolgálni a szórakozóhelyen, ezért üvöltve követelte a felszolgálónőtől, hogy adjon neki alkoholt, majd a feje mellett bedobott egy poharat a pultba, megrongálva így a kávégépet – írták. Ezután megpofozta a másik pultos nőt, lefejelte a tulajdonos barátját, fellökte a dj-t, megpofozta a saját barátját, majd ököllel megütötte a tulajdonost.

A tulajdonos életveszélyesen megsérült az ütéstől, mert hátraesett és nyakszirtcsonttörést szenvedett agyzúzódással, emellett “maradandó fogyatékossággal jellemezhető állapot is kialakult” nála, mert megszűnt a szagérzékelése.

A vádlott elismerte a bűncselekmény elkövetését, tettét részegségével magyarázta.

The post Nagyot ment a részeg ökölvívó, kijózanító lehet a büntetése appeared first on .

Peszkov arra a kérdésre válaszolt így, hogy vajon Moszkva telepíthet-e nukleáris fegyvereket Fehéroroszországba.

“Nem titok, hogy a számunkra fenyegetést jelentő fegyvertípusoknak a határaink közelébe történő telepítése megköveteli a megfelelő lépések megtételét a helyzet kiegyensúlyozására. Ebben több lehetőség is van” – mondta Kreml szóvivője.

Korábban Uladzimir Makej fehérorosz külügyminiszter kijelentette, hogy a köztársaság a NATO fenyegetése esetén készen áll nukleáris fegyverek befogadására. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök ezt megelőzően azt mondta, Minszk felajánlja Moszkvának ezt a lehetőséget, ha az észak-atlanti szövetség atomfegyvereket telepít Lengyelországba.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva hétfőn gyors választ sürgetett az Egyesült Államoktól az orosz biztonsági garanciavállalási javaslatokra, “mivel a helyzet nagyon súlyos, kiélezett, és hajlamos tovább bonyolódni”. Úgy vélekedett, hogy Washington megpróbálja majd az orosz kezdeményezést lassú folyamatba terelni és ismételten kifejezte Moszkva készségét a tárgyalások azonnali megkezdésére.

Rjabkov a TASZSZ-nak arról is beszámolt, hogy az orosz tárgyalódelegáció – amelynek korábbi hivatali bejelentés szerint ő a vezetője – már összeállt. Megfogalmazása szerint az orosz javaslatok nem ultimátumnak tekintendők, hanem meghívásként komoly tárgyalásokra. Hozzátette: Oroszország már nem engedheti meg magának, hogy tovább “kerekítse vagy szépítse a dolgokat”, mert “itt az ideje, hogy a nevükön nevezzük a dolgokat”.

Közölte, hogy az amerikai féltől a tárgyalási javaslatra még semmilyen válasz sem érkezezett Moszkvába. Úgy vélekedett, hogy a nyugati “spekulációk” amelyek szerint Oroszország javaslatai nyilvánosságra hozásával “emelte a tétet” a biztonsági szférában, a tárgyalási hajlandóság hiányát bizonyítják.

Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes a Valdaj nemzetközi vitaklub hétfői tanácskozásán azt hangoztatta, hogy a biztonsági garanciákra vonatkozó orosz kezdeményezést nem a félelem diktálta, hanem az, hogy Ukrajna és más szomszédos országok magatartása “elérte a forráspontot”. Rámutatott, hogy a szomszédos országokba telepítendő támadó rakéták repülési ideje mindössze négy-öt perc lenne.

“Ukrajnában még nincsenek ilyen rendszerek. A mi reakciónk megelőző intézkedés, amely arra hivatott, hogy figyelmeztessen: bizonyos forgatókönyvek esetén bizonyos lépéseket fogunk tenni, amelyekről most nem beszélünk, csak általánosságban, katonai lépéseknek és haditechnikai megoldásoknak nevezve őket” – mondta.

Konsztantyin Gavrilov, a katonai biztonságról és fegyverzetellenőrzésről folytatott bécsi tárgyalásokon részt vevő orosz küldöttség vezetője hétfőn a Rosszija 24 televíziós csatornának nyilatkozva azt mondta, hogy Moszkva ismertette tárgyalópartnereivel álláspontját és lehetséges reakcióját a NATO esetleges katonai lépéseire. A diplomata azzal vádolta meg a szövetséget, hogy már régóta Oroszország “fájó pontjaira” gyakorol nyomást, de, mint mondta, ezúttal kénytelen lesz komolyan venni a biztonsági garanciákra vonatkozó orosz javaslatokat, és nem söpörheti le őket az asztalról.

Gavrilov szerint a NATO tudatában van az orosz “katonai és haditechnikai válaszlépések” kockázatának abban az esetben, ha a kölcsönös biztonsági garanciák kérdése megoldatlan marad.

Vlagyimir Putyin december elején érdemi tárgyalásokra szólította fel az Egyesült Államokat és a NATO-t arról, hogy Oroszország megbízható és hosszú távú biztonsági garanciákat kapjon tőlük. Putyin hangsúlyozta, hogy Moszkvának szerződésbe foglalt garanciák kellenek, mivel nyugati politikusok nem tartották be az arra vonatkozó korábbi szóbeli kötelezettségvállalásaikat, hogy az észak-atlanti szövetség nem fog Kelet felé terjeszkedni.

Az orosz külügyminisztérium pénteken nyilvánosságra hozott két szerződéstervezetet, amelyet korábban az Egyesült Államok és a NATO elé terjesztett.

Ezekben Moszkva egyebek között megfogalmazta azt az igényét, hogy az Egyesült Államok vonja vissza a külföldön állomásoztatott nukleáris fegyvereit, és ne telepítsen sehová olyan közepes és kisebb hatótávolságú rakétákat, ahonnan elérheti Oroszország területét. A NATO-tól az várná el az orosz fél, hogy hagyjon fel a keleti bővítéssel és a kelet-európai katonai tevékenységgel és hogy a tagállamok ne telepítsenek csapatokat és fegyvereket olyan más európai országokba, ahol 1997 – vagyis a keleti bővítés kezdete – előtt nem voltak.

The post Oroszország a legkülönbözőbb ellenlépéseket mérlegeli appeared first on .

A Budapest Környéki Törvényszék hétfőn hirdetett ítéletet abban a büntetőügyben, amelyben három vádlott ellen rablás kísérlete és más bűncselekmények miatt emelt vádat az ügyészség – írták. A vádirat szerint a német állampolgárságú elsőrendű vádlott 2018 februárjában Pomázon teleszkópos vascsővel bántalmazta egy albán pékség tulajdonosát, majd elmenekült. A sértett nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett.

2019 januárjában a koszovói állampolgárságú harmadrendű vádlott felbujtotta az elsőrendű vádlottat, hogy utazzon Magyarországra ismét, és a szintén koszovói állampolgár másodrendű vádlottal fegyveresen rabolják ki a pékséget.

Az elsőrendű vádlott beszerezte a bűncselekményhez szükséges eszközöket, a harmadrendű vádlott pedig vett egy autót, majd 2019. február 22-én a pékséghez hajtottak, ahol az első- és másodrendű vádlott késsel és pisztollyal felfegyverkezve bement a boltba, ahol megkötözte a sértettet és két dolgozót – írták.

Az elsőrendű vádlott egymillió eurót követelt a pékség tulajdonosától, és azzal fenyegetőzött, hogy ha nem kapja meg, mindhármukat megöli. Időközben a sértett boltba érkező testvérét is megkötözték, majd dulakodás kezdődött, az eldobott fegyver elsült, a hangjára pedig felébredtek a közelben alvók, és kiszabadították megkötözött társaikat. Feltartóztatták az elsőrendű vádlottat, a másodrendű azonban elmenekült – áll a közleményben.

A bíróság az első- és másodrendű vádlottat bűnösnek mondta ki rablás kísérletében, személyi szabadság megsértésében és magánlaksértésben, ezért őket nyolcévi fegyházbüntetésre ítélte. A harmadrendű vádlottat rablás kíséretében, személyi szabadság megsértésében mint felbujtót mondta ki bűnösnek a bíróság, ezért őt 9,5 év fegyházbüntetésre ítélte.

A bíróság fenntartotta az első- és másodrendű vádlott letartóztatását. A harmadrendű vádlott bűnügyi felügyeletét megszüntette a bíróság, egyúttal elrendelte letartóztatását. A döntés ellen az ügyész súlyosításért, a vádlottak és védőik enyhítésért fellebbeztek, így az ítélet nem jogerős.

The post Egymillió eurót akartak rabolni, nem jött össze appeared first on .

“Világossá tettük a NATO számára: készek vagyunk megvitatni, hogy hogyan lehet egy katonai vagy egy katonai-technikai forgatókönyvet egy olyan politikai folyamattá átalakítani, amely ténylegesen megerősítené az EBESZ, az euroatlanti és az eurázsiai térség valamennyi államának katonai biztonságát. És azt is, hogy ha ez nem sikerülne, akkor a viszontfenyegetések eszközéhez nyúlunk. De akkor már késő lesz megkérdezni, hogy miért döntöttünk így, miért telepítettünk fenyegető (fegyver)rendszereket” – mondta a diplomata szombaton az orosz médiának nyilatkozva.

Grusko hangsúlyozta: az orosz javaslatok arra irányulnak, hogy Oroszország és az Egyesült Államok lépjen vissza kapcsolatainak jelenlegi veszélyes állapotából, és a párbeszéd irányába mozduljon el.

Vasárnap ugyancsak újságírók kérdéseire válaszolva úgy vélekedett, hogy noha a NATO a közmegegyezés alapján dönt, az Egyesült Államoknak lesz kulcsszerepe a tárgyalásokon, az amerikai álláspont lesz meghatározó a szövetségben, amikor az euro-atlanti térség biztonsági garanciáinak jogi formuláit megvitatják. Ezért Moszkva szempontjából a tárgyalási folyamat kulcseleme a Washingtonnal folytatott stratégiai párbeszéd.

Az Európai Unió részéről tett azon kijelentéseket, amelyek szerint az unió az Oroszország-NATO Tanács keretében lenne kész Moszkvával tárgyalni az európai biztonságról, annak a jeleként értelmezte, hogy “a katonai biztonság szférájában az Európai Unió teljesen az észak-atlanti szövetség ellenőrzése alatt áll”. Emlékeztetett arra, hogy Moszkva korábban Oroszország és az EU biztonsági tanácsának létrehozására tett javaslatot, amelynek keretében lehetőség nyílt volna a közvetlen párbeszédre, de ezt Brüsszel elutasította.

Grusko meglátása szerint a szövetség keleti bővítése már elérte a határát, és a “nyitott ajtók” elve éppen hogy növeli a NATO sebezhetőségét. A német újraegyesítés idején a szövetség még nem azt hirdette, hogy bármely ország a tagjává válhat, és hogy ez szabad választás kérdése volna, valamint azt ígérte, hogy egy hüvelyknyire sem mozdul el kelet felé. Továbbá Németország engedélyt kért a Szovjetuniótól arra, hogy a szövetség tagja maradhasson – idézte fel. Azt nem akarta minősíteni, hogy helyes volt-e Moszkva akkori döntése.

Kifogásolta, hogy a NATO annakidején nem vette figyelembe, hogy a balti államok a Suwalki-folyosón keresztül kapcsolódnak a szövetség központi területéhez. Mint mondta, a NATO most ezt a sebezhetőséget próbálja semlegesíteni azzal, hogy további erőket vezényel oda, “és ez a telepítés valójában már Szentpétervár külvárosaiban történik”.

“Ha továbbra is ebbe az irányba haladunk, akkor ez egy nyilvánvaló út egy olyan forgatókönyv felé, amelyet mindannyiunknak el kell kerülnünk” – jelentette ki a helyettes tárcavezető. Szerinte Oroszország abból indul ki, hogy “most olyan kockázatos és sorsfordító pillanathoz érkeztünk a nemzetközi kapcsolatokban”, amikor a célozgatások és az sejtetés már nem működik, hanem “egyszerűen le kell ülni és beszélni”.

Egyébiránt Oroszország szombaton lépett ki hivatalosan a Nyitott Égbolt-szerződésből. Moszkva döntéséről a szerződés összes részes államát hat hónappal ezelőtt, június 18-án értesítette.

Az Egyesült Államok tavaly november 22-én jelentette be, hogy nem részese többé a Nyitott Égbolt-szerződésnek. Orosz részről Vlagyimir Putyin orosz elnök idén június 7-én írta alá azt a törvényt, amelynek értelmében Moszkva is felmondja a megállapodást, miután Wendy Sherman amerikai külügyminiszter-helyettes május 27-én arról tájékoztatta orosz hivatali partnerét, Szergej Rjabkovot, hogy az Egyesült Államok nem kíván visszatérni a szerződéshez.

Az 1992-ben aláírt és 2002-ben hatályba lépett megállapodásnak 34 európai és észak-amerikai részes állama volt. Rendelkezései alapján az utóbbi másfél évtizedben több mint 1200 ellenőrző repülést hajtottak végre, amelyek egyik fő célja a bizalomerősítés, a leszerelési egyezmények betartásának ellenőrzése. A partnerek a szerződést a műholdas felderítő eszközök tökéletesedése ellenére is hasznosnak tartották.

Az amerikai kormányzat tavaly május 21-én jelentette be az egyezményből való kilépésre vonatkozó szándékát, és fél évre rá ki is lépett. Washington és Moszkva kölcsönösen a szerződés megsértésével vádolta egymást.

The post Moszkva a fenyegetőzik appeared first on .

Mijatovic közleményében egy, a szexuális kisebbséghez tartozók jogait képviselő szervezetek részvételével nemrégiben tartott online kerekasztal-beszélgetés jelentését ismertette.

Az emberi jogi biztos közölte, hogy az LMBTQ-közösségekhez tartozók emberi jogainak európai elismerése és védelme kihívásokkal teli, a szerinte “nyugtalanítóan erős negatív tendenciák” számos országban hasonlóságokat mutatnak. Mint írta: a szexuális kisebbségeket védelmezők nemcsak a többi emberi jogvédőt érintő hátrányokkal és kihívásokkal szembesülnek, hanem saját, vagy védenceik identitása miatt is különösen célpontokká válnak.

Mijatovic kifejtette, hogy a személyüket érő inzultusok közé tartozik a fizikai erőszak, a gyűlöletbeszéd és az online zaklatás, valamint személyes adataik kiszivárogtatása. Gyakran lejárató kampányok áldozataivá válnak, rendőrségi és bírósági zaklatásnak vannak kitéve, korlátozzák jogaikat a gyülekezéshez és a véleménynyilvánításhoz, vagy nem jutnak finanszírozáshoz.

Az emberi jogi biztos egyben az Európa Tanács tagállamainak intézkedéseit sürgette, hogy – mint írta – “a szexuális kisebbségeket tömörítő szervezetek és az őket képviselő emberi jogvédők biztonságos környezetben dolgozhassanak”.

The post Európa Tanács: többet kell tenni a szexuális kisebbségek védelméért appeared first on .

“Országaink között új együttműködési modell jött létre, amely többek között olyan alapokon nyugszik, mint a belügyekbe történő be nem avatkozás, egymás érdekeinek tiszteletben tartása és az az elhatározás, hogy a közös határt az örök béke és a jószomszédság övezetévé alakítsuk” — hangsúlyozta az orosz elnök.

Putyin szerint a két ország közötti együttműködés hozzájárult a nemzetközi kapcsolatok stabilitásának fenntartásához. Rámutatott, hogy Moszkva és Peking aktívan együttműködik az ENSZ Biztonsági Tanácsában, a Sanghaji Együttműködési Szervezetben és a BRICS-csoportban, ami, mint mondta, hozzájárul a nemzetközi jogon alapuló igazságos és méltányos világrend kialakításához. Kifejezte reményét, hogy februárban Pekingben személyesen is találkozhat a kínai elnökkel.

Hszi megköszönte Putyinnak, hogy segített Kínának megvédenie kulcsfontosságú nemzeti érdekeit, és hogy ellenállt azoknak a kísérleteknek, amelyek megpróbáltak éket verni Peking és Moszkva közé. A kínai vezető kifejezte készségét az együttműködés további erősítésére.

“A világ a turbulencia és a nagy változások korszakába lépett. A kínai-orosz kapcsolatok, miután kiállták a különböző próbatételeket, erős vitalitást mutattak és új lendületet kaptak” – mondta a kínai elnök.

Putyin és Hszi korábban június 28-án, a kétoldalú jószomszédi, barátsági és együttműködési megállapodás aláírásának 20. évfordulója alkalmából ugyancsak videokonferencia keretében tárgyalt egymással.

The post Putyin: az orosz-kínai viszony a XXI. századi együttműködés modellje appeared first on .

Vang Ven-pin kínai külügyi szóvivő szerint az Egyesült Államok lépése súlyosan aláássa a piacgazdaság alapelveit és a nemzetközi gazdasági és kereskedelmi szabályokat, továbbá jelentős mértékben károsítja a kínai intézmények és vállalatok érdekeit. A szóvivő úgy vélekedett, hogy Washington fenntartások nélkül használ fel bármilyen eszközt Kína bemocskolására.

Vang a “hiba azonnali orvoslására” szólította fel az Egyesült Államokat, hozzátéve: Kína minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy megvédje a kínai intézményeket és vállalatokat megillető jogokat és azok érdekeit.

Az amerikai kereskedelmi minisztérium csütörtökön mintegy harminc kínai biotechnológiai és biztonságtechnikai céget, valamint kormányhivatalt sújtott szankciókkal. A döntés alapján amerikai cégek külön hatósági engedély nélkül nem adhatnak el műszaki alkatrészeket egyebek mellett a kínai katonaorvosi akadémiának és 11 kutatóintézetének, amelyek a többi közt biotechnológiai kutatásokkal segítik a kínai hadsereget.

Az amerikai szenátus emellett egyhangúlag fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely egy sor különböző, Hszincsiangban gyártott árucikknek az Egyesült Államokba történő bevitelét tiltaná meg, hacsak a beszállítók nem tudják igazolni, hogy a szóban forgó termékek előállításakor nem alkalmaztak kényszermunkát.

Több emberi jogi szervezet vádolja a kínai hatóságokat azzal, hogy Hszincsiangban legalább egymillió muszlim vallású ujgurt zártak “átnevelőtáborokba”, és kényszermunkát végeztetnek velük. Kína tagadja a vádakat, és azt állítja, hogy a Hszincsiangban alkalmazott intézkedések a terrorizmus és a szeparatizmus elleni küzdelmet szolgálják.

The post Kínai biztonságtechnikai vállalatokat (is) szankcionál az USA, Peking tiltakozik appeared first on .

Kolozsvári sajtótájékoztatóján a miniszter kifejtette, egyre több ország vezeti be az önkéntes alapú katonai szolgálatot, ugyanis sok fiatal szeretne ilyen típusú képzésben részesülni. Azokban az országokban, ahol ez a rendszer működik, a szolgálatra jelentkező személyeket megfizetik. „Tehát száz százalékban önkéntességen alapul. De a társadalom is nyer, a résztvevők is nyernek, és nem kötelező szolgálat” – mondta a Dincu. Hangsúlyozta, hogy egyelőre csak egy ötletről van szó, amelyet meg kell vitatni. „Személyesen úgy gondolom, hogy nem rossz az ötlet” – tette hozzá.

Dincu leszögezte, jelenleg Romániában hivatásos katonákból álló hadseregbe toboroznak jelentkezőket. A hadsereg bővítésről Európa-szerte komoly viták zajlanak jelenleg – emlékeztetett a miniszter.

The post Megfontolják az önkéntes alapú, fizetett katonai szolgálat bevezetését Romániában appeared first on .

A Downing Street péntek esti beszámolója szerint Johnson a telefonos beszélgetésben tájékoztatta Zelenszkijt Vlagyimir Putyinnal e hét elején tartott megbeszéléséről. A brit kormányfő elmondta: tudatta az orosz államfővel, hogy Nagy-Britannia támogatja Ukrajna területi integritását.

Johnson hétfőn tárgyalt telefonon Putyinnal, akinek kifejezte a brit kormány mélységes aggályait az ukrán határok mentén észlelhető orosz katonai erőösszevonás miatt, de megerősítette azt az álláspontot is, hogy diplomáciai eszközökkel kell elérni a feszültség enyhítését, és tartós megoldásokat kell felkutatni.

A brit kormányfő a Putyinnal tartott megbeszélésen is hangsúlyozta, hogy London elkötelezett Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, és figyelmeztette az orosz elnököt arra, hogy bármiféle destabilizáló hatású akció stratégiai hiba lenne, amely “jelentős következményekkel” járna.

A brit kormányfő és az orosz elnök ugyanakkor egyetértett annak kiemelkedő fontosságában, hogy az ukrán válság rendezését célzó minszki megállapodás feltételeit az összes érintettnek tiszteletben kell tartania. Johnson kiemelte a párbeszéd fontosságát a nemzetközi és a regionális biztonsági kérdésekben.

Az ukrán elnökkel tartott pénteki megbeszélésén a brit kormányfő biztosította Zelenszkijt arról, hogy London – szövetségeseivel együttműködve – minden gazdasági és diplomáciai erejét felhasználja az Ukrajna elleni bármiféle orosz agresszió megakadályozására.

A londoni miniszterelnöki hivatal beszámolója szerint Johnson és Zelenszkij megbeszélésén szó esett annak fontosságáról is, hogy Ukrajna és a többi európai ország csökkentse függését az orosz földgázszállításoktól. A két vezető kiemelte, hogy szükséges a zöld és sokféle más energiaforrás használatának előmozdítása.

A Downing Street szóvivője hangsúlyozta: a brit kormányfő és az ukrán elnök egyetértett a folytatódó párbeszéd fontosságában, beleértve az Oroszországgal folytatott dialógust is, és elhatározták, hogy szoros kapcsolatban maradnak egymással.

A londoni kormányfői hivatal beszámolója szerint Johnson az ukrán államfővel tartott pénteki megbeszélésén is megerősítette annak fontosságát, hogy minden érintettnek végre kell hajtania a minszki megállapodásban foglaltakat.

A múlt hétvégén kétnapos értekezletet tartottak az angliai Liverpoolban az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, Németország, Franciaország, Olaszország és Japán alkotta G7-csoport külügyminiszterei.

A találkozóról kiadott közös közlemény – amelyhez csatlakozott az Európai Unió is – felszólította Moszkvát az orosz-ukrán feszültség enyhítésére, a diplomáciai megoldások felkutatására és a katonai tevékenységek átláthatóságát előíró nemzetközi kötelezettségeinek betartására.

A felhívás elítélte az Ukrajnával szembeni agresszív orosz retorikát és az orosz csapatösszevonást az ukrán határok közelében. A G7-közlemény szerint Oroszországnak “percnyi kétsége sem lehet afelől”, hogy az Ukrajna elleni esetleges további orosz katonai agresszió “masszív következményekkel” járna.

The post London minden gazdasági és diplomáciai erejét felhasználja az Ukrajna elleni orosz agresszió megakadályozására appeared first on .

A román rendőrség gazdasági bűncselekményeket kivizsgáló igazgatóságának helyettes vezetője sajtótájékoztatón számolt be az ügyről. Közlése szerint a törvényt megszegve nem tájékoztatta a kulturális minisztériumot a műtárgyakról az a csalással gyanúsított művészeti szakértő, aki az eladott képeket hitelesítette a vásárlóknak.

A galéria 2020 márciusa és 2021 decembere között körülbelül kétszáz hamis festményt adott el, amelyeket olyan neves festők hamisított kézjegyével láttak el, mint Nicolae Tonitza, Nicolae Grigorescu, Camil Ressu vagy Stefan Luchian. A galéria ráadásul hitelességi tanúsítványt is kiállított a műtárgyak mellé a vevők számára, akik így abban a meggyőződésben vásárolták meg a képeket, hogy azok eredetiek.

A valóságban a képek az említett híres festők kevésbé neves kortársaitól származnak. Az eredeti alkotók aláírását letörölték, és helyette odahamisították Tonitza, Grigorescu, Ressu vagy Luchian szignóját. Az ehhez felhasznált technikai eszközöket a rendőrség megtalálta a csütörtökön végzett házkutatások során – tette hozzá a rendőrtiszt.

Az ügynek adócsalási vonzata is van, ugyanis alapos a gyanú, hogy a galéria nem jelentette be az így szerzett bevételeit, és adót sem fizetett utánuk. A nyomozó hatóságok csalás, közokirat-hamisítás, aláírás-hamisítás és adócsalás miatt vizsgálódnak.

Az ügyben két személyt állítottak elő, és a több mint kétszáz vásárló közül negyven személyt idéztek be tanúskodni — számolt be az Agerpress.

The post Műtárgyhamisítási ügyet leplezett le a rendőrség appeared first on .

A javaslat új környezetkárosító bűncselekményeket határoz meg, ennek minősülhet például az illegális fakereskedelem, a vízi járművek illegális újrahasznosítása vagy az illegális vízkivétel. A javaslat emellett pontosítja a környezeti bűncselekmények meglévő fogalommeghatározásait, és ezáltal – az Európai Bizottság szándékai szerint – növeli a jogbiztonságot.

A bizottság továbbá azt szorgalmazza, hogy a környezeti bűncselekmények szankcióira vonatkozóan közös minimumot állapítsanak meg. Amennyiben a bűncselekmény bármely személy halálát vagy súlyos sérülését okozza vagy okozhatja, a tagállamoknak legalább tíz évig terjedő szabadságvesztést kell kiszabniuk. Az irányelv tervezete további szankciókat is javasol, többek között az elkövetők kizárását a közfinanszírozásból és közbeszerzési eljárásokból, vagy a közigazgatási engedélyek visszavonását.

A tervezett irányelvről kiadott sajtóközlemény leszögezi: a környezeti bűnözés legalább annyira jövedelmező, mint a kábítószer-kereskedelem, de az elkövetőkkel szemben jelenleg kiszabható büntetési tételek meg sem közelítik a többi, nagy haszonnal járó bűncselekmények büntetési tételeit, vonzva ezzel a szervezett bűnözői csoportokat.

The post Az EU javaslatot mutatott be a környezeti bűnözés visszaszorítása érdekében appeared first on .