Biztonságpolitika

Szanka Ferenc közölte, a férfival szemben különösen jelentős mennyiségű kábítószer kereskedelmének gyanúja miatt indult eljárás.

A megalapozott gyanú szerint a férfi hétfőn délután öt óra körül jelentkezett belépésre Röszkénél az általa vezetett személygépkocsival. A beléptetés során elrendelt ellenőrzés során a rendőrök nyolc csomagba porciózva csaknem négy kilogramm heroint találtak az autó lökhárítója mögött kialakított rejtekhelyen. A drogot lefoglalták.

A főügyészség az eljárás meghiúsítása, valamint a szökés-elrejtőzés veszélye miatt indítványozta a gyanúsított letartóztatásának elrendelését – tudatta a csoportvezető ügyész.

The post De sikerült? Négy kiló heroint próbált Magyarországra csempészni egy szerb appeared first on .

Az FSZB szerint az ügy második gyanúsítottja, az 1978-as születésű Bohdan Ciganenko, egy ukrán szabotázs- és terroristacsoport tagja, július 30-án Észtországon keresztül érkezett Oroszországba, ahonnan egy nappal a Dugina-gyilkosság előtt távozott. A tájékoztatás értelmében Ciganenko hamis rendszámtáblákkal és egy létező kazah állampolgár, Julija Zajko nevére kiállított dokumentumokkal látta el Vovkot. Ciganenko és Vovk egy délnyugat-moszkvai bérelt garázsban robbanószerkezetet szerelt össze.

Az FSZB közölte, hogy folytatja a Darja Dugina meggyilkolásában részt vevő személyek azonosítását, amelyet az orosz hatóság szerint az ukrán különleges szolgálatok szerveztek. A szolgálat szerint a térfigyelő kamerák dokumentálták, hogy Vovk személyesen figyelte meg Duginát a Moszkva közelében augusztus 20-án megtartott Tragyicija fesztivál parkolójában. Miután meggyőződött róla, hogy Dugina a gépkocsiján elhagyta a fesztivált, Vovk követte és felrobbantotta őt, majd Észtországba távozott.

Dugina augusztus 20-án este vesztette életét, amikor autójában pokolgép robbant a mozsajszki autópályán, a Moszkva megyei Ogyincovo járásban lévő Bolsije Vjazemi községnél. Az FSZB augusztus 22-én közölte, hogy feltételezett gyilkosát az ukrán állampolgárságú Natalija Vovkban azonosították.

Az orosz nyomozóhatóság több emberélet veszélyeztetésével elkövetett emberölés címén indított eljárást. Az áldozat apja Alekszandr Dugin orosz filozófus és közéleti szereplő, az új-eurázsiai, szláv-türk összefogást szorgalmazó filozófiai és politikai irányzat megteremtője, az “orosz világ” ideológusa. A Nyugaton ultranacionalistának minősített, a Krím annektálását és az Ukrajna megtámadását is támogató Dugin 2015 óta egyebek között amerikai, kanadai és ausztrál szankciós listán szerepel, és hasonló intézkedéseket léptettek életbe a lánya ellen is, aki rokon eszmeiséget vallott.

Az ukrán kormány tagadta, hogy köze lenne a terrorcselekményhez. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő rámutatott, hogy az “Ukrajna ellenségeit” listázó Mirotvorec (Béketeremtő) ukrán nacionalista szervezet honlapján Dugina a “likvidálva” kategóriába került.

Ilja Ponomarjov volt orosz parlamenti képviselő augusztus 21-én Kijevben nyilatkozva azt állította, hogy a merényletet a szélesebb közönség számára eddig ismeretlen orosz “partizánmozgalom”, a Nemzeti Köztársasági Hadsereg követte el. A 2019 óta ukrán állampolgár Ponomarjov szerint a szervezet a putyini rendszer megdöntésére törekszik, és további politikai gyilkosságokra készül a Kreml politikáját támogató személyiségek ellen.

The post Egy második ukránt is meggyanúsítottak a Dugina-gyilkosság ügyében appeared first on .

Karol Borchólski, a lengyel állami ügyészség sajtóosztályának munkatársa a hírtévével közölte: a vád lőszerek engedély nélküli birtoklására is vonatkozott. Borchólski nem tett említést arról, az ítélet jogerős-e. Az elítélt Grzegorz M.-t a lengyel belbiztonsági ügynökség (ABW) 2021 októberében tartóztatta le.

A férfit a fehérorosz titkosszolgálat, a KDB javára folytatott kémkedéssel gyanúsították meg. A TVP Info akkor közölte: Grzegorz M. maga kereste a kapcsolatot a fehérorosz hírszerzéssel. 2020 szeptemberében a nyugat-fehéroroszországi Grodno (Hrodna) városában a KDB irodájában jelentkezett, felajánlva az együttműködést.

Kémkedési terveit és lengyelországi kapcsolatait Grzegorz M. később egy lengyel ABW-tiszt előtt fedte fel, aki a KDB munkatársaként mutatkozott be neki.

Grzegorz M. éveken át a lengyel rendvédelmi erőknél dolgozott. A szocializmus idején, 1981-től (a lengyelországi hadiállapot évétől) tagja volt a különleges belügyi alakulatoknak (ZOMO), ezt követően a népi milíciánál, vagyis a Lengyel Népköztársaság rendőrségénél szolgált, később, egészen 1999-ig pedig a rendőrségnél. 2001-ben nyugalmazták, akkor a lengyel határőrség főtörzsőrmestere volt.

The post Együtt akart működni a fehérorosz hírszerzéssel, másfél évvel megúszta appeared first on .

A közlemény szerint a megállapodást Vágujhelyi Ferenc, a NAV elnöke és Suhail bin Mohammed Abanmi, a szaúdi hatóság vezetője írták alá.

A felek meghatározták a két hivatal együttműködésének kereteit az adóigazgatás területén, többek között, hogy megosztják egymással szakmai ismereteiket, szemináriumokat és munkalátogatásokat szerveznek, illetve közös projekteken dolgoznak.

A találkozón a NAV bemutatta a magyar adó- és vámhatóság integrációjának tapasztalatait, a vámellenőrzés innovációit, valamint a digitalizációs megoldásokat és eredményeket.

The post A NAV együttműködik a szaúdi adó- és vámhivatallal appeared first on .

Borrell az EU-Ukrajna társulási megállapodás végrehajtását és a felek közötti együttműködés jelenlegi állását áttekintő ülést követően hangsúlyozta: a hétfői tanácskozás fő üzenete az egész világ számára az, hogy az Európai Unió megerősítette Ukrajna politikai és anyagi támogatását, és segíti az országot az európai integrációban.

Kijelentette: Oroszország terve az volt, hogy tönkre tegye és gyarmatosítsa Ukrajnát, a háború azonban közelebb hozta Ukrajnát az Európai Unióhoz. Emlékeztetett: az uniós tagjelölti státus elfogadásával Ukrajna még erősebben elkötelezte magát a szükséges reformok teljesítése mellett. Ha csak egyetlen kötelezettségvállalás nem teljesül, az egész folyamat késedelmet szenved.

Várhelyi Olivér, a szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős biztos hangsúlyozta: az Ukrajna uniós tagjelölti státusával járó reformok, köztük a jogállamiság megerősítésére, a korrupció és a pénzmosás felszámolására, valamint a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítására vonatkozó kötelezettségvállalások megvalósítása kulcsfontosságú.

Tájékoztatása szerint az Európai Bizottság több ágazati megállapodást írt alá Ukrajnával együttműködésük további erősítése érdekében. Az EU egyebek mellett 500 millió eurós költségvetés-támogatási programot hagyott jóvá Ukrajna számára, ami hozzá fog járulni a háború miatti belső menekültek és az országba visszatérők lakhatásának és oktatásának biztosításához, valamint támogatni fogja az ukrán mezőgazdaságot is. A felek megállapodást kötöttek arról, hogy az EU hozzáférhetővé teszi Ukrajna számára az uniós digitális programokat. Két további megállapodás pedig lehetővé teszi Ukrajnának, hogy korlátozásmentesen részt vegyen az unió vám- és fiskális programjaiban – közölte a magyar uniós biztos, majd hozzátette: Ukrajna jövője az Európai Unióban van.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a sajtótájékoztatón kijelentette: láthatóan Oroszország nem állítja le a háborút, Ukrajnának ezért további fegyverekre van szüksége, valamint további megszorító intézkedések bevezetésére az agresszorral szemben. Kiemelte: az ország uniós tagjelölti státusának megadása az EU szolidaritását bizonyítja, ami még eltökéltebbé tette az ukránokat a szükséges reformok megvalósítása mellett.

Ha Ukrajna magára marad a szabadságáért, a függetlenségéért, és a demokráciáért vívott harcában, az azt eredményezné, hogy Oroszország közelebb kerülne az Európai Unióhoz – figyelmeztetett az ukrán miniszterelnök.

The post Orosz agresszió: az EU folytatja Ukrajna katonai támogatását appeared first on .

Azt írták: megállás nélkül érkeznek az újabb jelentkezések és zajlanak az alkalmassági szűrések. A Készenléti Rendőrség új határvadász ezredébe jelentkezők száma meghaladta az 1500-at. Közülük több mint ötszázan már szerződést kötöttek a rendőrséggel, nekik meg is kezdődött a négyhetes képzésük.

A 180 tanórás – négy tananyagegységből álló – tréningek Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében folyamatosan zajlanak. A felkészítés során a határvadászok rendészeti, jogi, lövészeti és intézkedéstaktikai, valamint határőrizeti és határforgalom-ellenőrzési ismereteket sajátítanak el, hogy aztán a későbbiekben esküjükhöz híven tudják végrehajtani az államhatár őrzésére és az illegális migráció megakadályozására irányuló feladataikat – írta az ORFK.

A rendőrség továbbra is várja a jelentkezéseket a határvadász ezredbe.

The post ORFK: már több mint 1500-an jelentkeztek határvadásznak appeared first on .

A majdnem egymilliárd dollárba kerülő Boeing KC-46-osok legkorábban 2025-ben érkeznek meg Izraelbe. Jeruzsálem a Washingtontól kapott katonai segélyből fedezi megvásárlásukat. Az amerikai Boeing repülőgépgyártó vállalat csütörtökön írta alá a szerződést az amerikai védelmi minisztériummal a négy KC-46-os üzemanyagtöltő repülőgép izraeli leszállításáról.

Ez a többfunkciós repülőgép lehetővé teszi vadászgépek és egyéb repülőgépek légi utántöltését, emellett katonai szállításra is alkalmas. Az efféle gépeket szükségesnek tartják ahhoz, hogy Izrael képes legyen jelentős csapásokat mérni az országtól mintegy 2000 kilométerre található iráni célpontokra, amelyek túl vannak az izraeli repülőgépek normális repülési hatótávolságán.

Izrael KC-46-ös repülőgépekkel fogja felváltani jelenlegi, elöregedő tankológép-flottáját, amelyben eddig KC-130 Herculesek és átalakított Boeing 707-esek is voltak. Izrael az új légi tankerek 2025 előtti szállítását kérte, de a gyorsítás érdekében Washington saját, új Boeing gépeinek fogadására kialakított terveit akadályozná, és ezért mindeddig elutasították ezt az izraeli kérést.

Az új gépek 927 millió dollárba kerülnek Izraelnek. Ezt abból a 3,8 milliárd dollárból fizetik, amelyet Izrael évente kap Washingtontól a két ország közötti tíz éves megállapodás alapján. A szerződés szerint Izraelnek joga lesz szükség esetén még négy KC-46-os gépet vásárolni a jövőben. “A fegyverüzlet az izraeli és az amerikai védelmi intézmények közötti szövetség és a stratégiai kapcsolatok további bizonyítéka” – mondta Beni Ganz védelmi miniszter az egyezményről.

“A megvásárolt üzemanyagtöltő repülőgépek, valamint az új F-35-ös, ötödik generációs harcirepülőgép-egység, továbbá a nehéz szállítóhelikopterek, a tengeralattjárók és a fejlett fegyverzet beszerzése az izraeli hadsereget szolgálja a közeli és távolabbi hatalmas kihívások közepette, amelyekkel szembe kell nézni” – hangsúlyozta az izraeli védelmi tárca vezetője.

Az első KC-46-os gépet 2019-ben adták át az Egyesült Államok légierejének, amely azóta 179-et rendelt belőlük, ezeket 2027-ig gyártják le nekik.

The post Izrael négy üzemanyagtöltő repülőgépet vásárol az Egyesült Államoktól appeared first on .

Ez a cikk számos szakmai beszélgetés és eszmecsere hatására készült, amiknek egy része Tajvanon történt az elmúlt hetekben.

A realizmus – a nemzetközi kapcsolatok elméletének egyik fő iskolája – számomra nem egy konkrét külpolitikai választás mellett letett garast, hanem egy gondolati sémát jelent, aminek alkalmazása során egymással teljesen ellentétes végkövetkeztetésre is juthatunk. Védjük-e meg Ukrajnát vagy Tajvant, alkalmazzunk-e szankciót az agresszorral szemben vagy sem? Az ilyen típusú kérdésekre lehet realista gondolatmenettel így, vagy úgy is válaszolni. Káros ugyanakkor, ha egyes külpolitikai döntéseket realistaként (sokszor ez a racionalitás fogalmával is keveredik, hibásan) fogunk fel, míg annak kritikáját, alternatíváját pedig teljesen diszkreditáljuk. Egy nemzet stratégiai célja (nemzeti érdeke) megvalósítható többféleképpen is. Például egyrészt a realista felfogás által támogatott külpolitikai döntésekkel, másrészt a más logikai séma (idealizmus-liberalizmus iskolája) keretében megszülető külpolitikai döntésekkel is elérhető ugyanaz a cél. Az is előfordul, hogy az elméleti (és pártpolitikai) szempontból szembenálló felek nem egyeznek meg a stratégiai célokban. Ám személyes szubjektív tapasztalatom szerint az esetek nagyrészében a végcél tekintetében egyetértés szokott lenni. A stratégiai cél meghatározása nem állandó, az folyton változik, ugyanakkor mégis egy bizonyos időszakban többé-kevésbé állandónak érzékeljük. Így tehát annak módosítását a népszuverenitásból következő demokratikus választáson végzi el a lakosság és bármit is választ, onnantól már az lesz a stratégiai cél, azaz az új nemzeti érdek. Tehát sem a nemzeti érdek, sem az elérésének módja nem kőbe vésett; finomhangolásra sokszor szükség lehet.

Az egyes külpolitikai helyzetek kezelésének szükségességekor felmerülő – sokszor eltérő világnézetből fakadó – vitáknál sokszor a végcél hasonló, még akkor is, ha az odavezető út, az eszközválasztás, a taktikai döntések radikálisan különbözőek lehetnek. Ha azonban meg tudunk állni és megállapodni legalább abban, mi a távlati cél, talán könnyebben fűzhetjük össze és tökéletesíthetjük a stratégiai cél elérésnek módszerét.

A realista iskola részét képező strukturális realizmus kifejezetten erős volt a ’90-es évek konstruktivista térhódításáig, de a fejlődő világban még ma is domináns pozícióban van. Oroszország és Kína is számos alkalommal él az elméleti keret több fogalmával úgy, mint a pufferzónák (befolyási övezetek és ütköző zónák) fenntartásának szükségességével. Ezzel szemben a Nyugaton többen a pszichológiára, a nemzeti identitásra, a vezetők egyéni tulajdonságaira fókuszálva próbálják megérteni az eseményeket. S ha egy vezető nem a pozitív összegű játszma (egyébként valóban racionális) logikáját követi, akkor az csakis irracionális, netán paranoiás őrült lehet. Látható, hogy ez az elméleti vonal (kibővülve az idealistákkal) és a realizmus egyes követői is rendre a máshogy gondolkozókat racionalitást nélkülöző személyekként írják le. Ezt a reflexet a politikai empátia hiányának számlájára írom, ami különösen káros akkor, amikor a másik ország (vagy elméleti vitapartner) motivációit és érvelési logikáját kéne ahhoz feltárni, hogy a legkevesebb súrlódással tudjuk menedzselni a világ eseményeit. Hiszen végső soron az emberi szenvedés minimalizálása lenne a cél, akár valaki pozitív, vagy zéró összegű játszámának látja a nemzetközi kapcsolatokat. Ennyi idealizmus megengedhető egy realistának is.

Gondolatok a tajvani helyzetről

Az elmúlt hetekben nagy sajtónyilvánosságot kapott Tajvan, amely terület nemzetközi jogi megítélését az egy Kína elv rögzíti. Bár az elv rögzített, a nemzetközi politikában nincs statikusság, hiszen ahogy a hatalmi megoszlás változik, úgy változhat vele egyes területek (nemzetközi jogi) megítélése is. Bár Kína, és hivatalosan az Egyesült Államok is, a jelenlegi status quo fenntartását hangsúlyozza, valójában mindkét fél annak lebontásában vesz részt. Washington nem tartja tiszteletben a kínai vörös vonalakat és az egy Kína elv kikezdését támogatja, míg Peking tudatosan megsérti a Tajvan által felügyelt területeket a szoroson található felezővonalon való átkeléssel és hadgyakorlatokkal. Tajvan státusza remek eszkalációs lehetőséget biztosít mindkét félnek, ám az eszkalációt kordában tartani egyre kevésbé lesz könnyű feladat.

Az Egyesült Államok szempontjai

Az Egyesült Államok megpróbálja bevonni Tajvant az autokráciákkal szemben felálló demokráciák szövetségébe (idealista külpolitika, mely a hasonló értékű országok szövetségbe tömörítését szorgalmazza). A szigeten valóban demokratikus rendszer működik és kultúrája érdekes nyugati-keleti keveredést mutat, így valóban van affinitás a nyugati emberben a sziget felé, s nem közömbösek sorsa iránt. Hogy ezért kell-e az Egyesült Államoknak megvédenie a területet? Realista szemszögből a legkevésbé sem. Ha az idealizmus szemüvegét lecseréljük a realizmuséra, akkor teljesen eltérő érvekkel, de elérhetünk ugyanarra a következtetésre, mint amit az idealisták gondolnak helyesnek. Hiszen mik is az érvek Tajvan védelme mellett amerikai szempontból, realista alapon? Kína feltartóztatásának kritikus eleme a szigeten való amerikai jelenlét és annak záloga is, hogy Kína nem képes akadálytalanul kijutni a Csendes-óceánra, hiszen bármikor támadás érheti akárhol is haladna át az első szigetláncon (ez a lánc Japántól a Rjúkjú-szigeteken keresztül, Tajvant érintve a Fülöp-szigetekig húzódik). Ha ez megbomlik, úgy az amerikai erőkivetítési képesség (power projection) a térségben meggyengül, az erőviszonyok további átrendeződése következik be. Az Egyesült Államok tehát nagy árat fizetne, ha elengedné a szigetet, ám nem minden áron vállalja a védelmét sem. Tajvan fontosságát tehát a geopolitikai elhelyezkedése és geoökonómiai jelentősége adja, hiszen a globális ellátási láncokban a félvezetőgyártó ipara rendkívül fontos. A kialakult centralizált gyártási struktúra – amit a COVID-19 okozta válság csak tovább hangsúlyozott – egyre kényelmetlenebbé vált az országok számára és a bizonytalan nemzetközi helyzetben elemi érdekükké vált a gyártási folyamat decentralizációja (több helyen legyen gyártás, lehetőleg távolabb a kockázatos helyektől). Érthető módon ez a Tajvannak kiszolgáltatott országok érdeke, de nem Tajvané, hiszen amennyiben az együttműködés megkezdődik az amerikai és az európai gyártási kapacitás kiépítéséről, ezzel egyidőben csökkeni fog Tajvan fontossága is. Tajvan érdeke lenne a jelenlegi gyártási struktúra megtartása, hogy azzal saját kezébe tarthasson egy erős aduászt. Kérdéses, hogy vajon csak a geopolitikai fontosság elég lenne-e az Egyesült Államoknak, hogy direkt konfrontációt vállaljon Kínával. Látható, hogy a geopolitikai és a geoökonómiai érték együtt kellően fontossá teszik számukra a szigetet, de ha ez megbomlik, úgy az elkötelezettség mértéke is megváltozhat.

Ha a tajvani vezetés együttműködik (tudásmegosztással, hogy máshol is kiépülhessen kompetitív gyártási kapacitás), akkor ez külső (amerikai) nyomásgyakorlásra történhet, hiszen a centralizált gyártási struktúra – amint arról szó esett – amerikai érdek is. Ezért cserébe Washington ajánlhat nagyobb katonai segítségnyújtást, újabb ígéretet, azonban, ha megkezdődik a gyártás diverzifikációja és ezzel az ellátási lánc biztonsága nő, úgy csökken majd a sziget fontossága is a világ többi (demokratikus) országa számára. Amint pedig a kínaiak a mostani előrejelzéseket figyelembe véve elérik azt a szintű katonai paritást a térségben az amerikaiakkal és partnereikkel szemben, hogy a költség-haszon elemzésnél már túl nagy árat kelljen fizetni a sziget védelméért, akkor előfordulhat egy újabb Kabul pillanat (mikor az amerikaiak magukra hagynak egy szövetségest).

De mi is történt pár héttel ezelőtt? Az amerikai elnöki adminisztráció és Nancy Pelosi kommunikációjának eltérő mivolta utalhat a strategic ambiguity (stratégiai kértértelműség– Az Egyesült Államok azon politikája, amely nyíltan nem jelenti ki, hogy védelmet biztosítana a sziget számára, de ennek ellenkezőjéről sem biztosítja Kínát, így fenntartva azt a bizonytalanságot, ami mégis elfogadhatóvá teszi a helyzetet a felek számára) gyakorlati alkalmazására, hiszen bár Pelosi utazását meg nem tilthatja az amerikai elnök, ugyanakkor a kínai reakció sem lett volna ilyen ellenséges,[1] ha az utazást magánszemélyként teszi meg.  Szükség volt a hivatalos minőségben megtett utazásra, tehát összehangolt akció állhat a háttérben. Míg a hatalmi ágak közti érdek és akaratkülönbözet szolgáltatja a politikai kommunikációs elemet, hogy a kétértelműség megvalósuljon.

Bár az amerikai figyelmet leköti most az orosz–ukrán háború és a gazdasági válság jelei is kezdenek jelentkezni szerte a világon, ám jelenleg még az Egyesült Államok rendelkezik azzal a relatív hatalmi többlettel Kínával szemben, amit felhasználva egy olyan új status quo-t lenne képes kialakítani, ami aztán újabb évekre „jegelné” a tajvani helyzetet. Mivel egyes előrejelzések szerint az idő Kínának kedvez a hatalmi átrendeződés értelmében ezért Washingtonnak mihamarabb rendeznie kell valamilyen módon a Tajvan státuszát övező kérdést, mielőtt erre már képtelen lenne (vagy a rendezés költségei túl magasra és így vállalhatatlanná nőne). Ebből a szempontból vizsgálva Washington tudatosan provokálhat egy olyan korlátozott konfliktust (Kinmen lövetése vagy elfoglalása, blokád felállítása), ami után az egy Kína elvet (és a stratégiai kétértelműséget) elhagyva elismeri az ország függetlenségét és nyíltan csapatokat telepít az országba más szövetségesével együtt. Ez a status quo durva felrúgása lenne és eszkalációs spirált nyithatna, ugyanakkor Kína jelenleg még nem lenne képes teljes invázióra, azaz most még nyitva van az a „cselekvési kapu”, ami után egyre kevésbé lehetne a kínaiakat komoly konfliktus nélkül rábírni az új helyzet elfogadására. Ez persze újra csak időleges megoldás lenne, hiszen az idő múlásával ezt az új felállást is megkérdőjelezheti majd Kína, ugyanakkor ebben az esetben jogilag már egy független országgal állna szemben, ahol több ország katonái is tartózkodnak (feltehetően most is így van, de hivatalosan nem). Az amerikai cél ezek alapján kettős, egyszerre akarnak kialakítani új status quo-t, de közben azon is dolgoznak, hogy a sziget kevésbé legyen fontos az ellátási láncban. Ha az első nem sikerülne, az alternatív opció a sziget fokozatos elengedése lenne.

Kilépve a realizmus kereteiből érdemes más megközelítéseket is megvizsgálni. Mivel a kínai pártkongresszus és az amerikai félidős választások megközelítik egymást, ezért felvethető az a realista szempontokat hátrahagyó elemzési megfontolás, hogy Pelosi útjának célja Xi Jingping újraválasztási esélyének csökkentése volt. Amennyiben Xi nem váltja be a fenyegetéseit és komoly arcvesztést szenved el (ezt a kínai lakosság annak érzékelte), úgy a KKP ONGY (Országos Népi Gyűlés) felülírhatja az eddigi Xi-t támogató politikáját. Bár az újraválasztásának esélye erős, ugyanakkor egy külpolitikai kudarc ezt gyengítheti. Új frakciók alakulhatnak és fordulhatnak Xi pártfőtitkár ellen egy harmadik terminus alatt. Veszélyes azonban ez a feltételezett amerikai akció, hiszen nem garantált, hogy Xi bukása esetén egy simulékonyabb, kevésbé asszertív szereplő kerül a KKP élére (a történelem megmutatta, hogy egy Jelcint mindig követhet Putyin, egy Hinderburgot Hitler). Ez a kínai belpolitikára hatást gyakorolni kívánó külpolitika egyben kapóra jön a demokraták számára is szintén belpolitikai színtéren, hiszen a kínaiak meghátrálásra késztetése számukra is jól jöhet a félidős választásokkor. Pelosi sikeres útjának ára Tajvan „szuverenitásának” tartós vagy ideiglenes megsértése lehetett volna (offshore szigetek elfoglalása vagy blokád), amit aztán a kínai fél is eladhatott volna sikerként. Így a nagyhatalmi politika oltárán ismét egy kisebb állam szuverenitása csorbult volna, azonban (eddig) a kínai fél meghátrálása történt meg és csak kis mértékben sérült Tajvan pozíciója.

Látható, hogy Tajvan védelme melletti kiállás teljesen indokolható realista alapon és idealista alapon is, ahogy ennek ellenkezője is érvelhető, ugyanezeket a gondolati sémákat felhasználva.

Vörös vonalak és befolyási övezetek

A kínai szempontot azonban legkönnyebben a realista terminológiával érthetjük meg, miután az ütköző zónák létrehozását Oroszország és Kína is kiemelt fontosságúnak kezeli. Az orosz érvelés hasonló biztonsági aggályokra hivatkozva rohanta le Ukrajnát, mint amilyen biztonsági aggályokat Peking is megfogalmaz Tajvan kapcsán. Az ütközőzónák és vörös vonalak terén nem kellene ennyire érzékenynek lenniük, hiszen az Egyesült Államok is gyakorta hivatkozik ilyenekre, úgy, mint a bizonyos vegyi fegyverek bevetésének tilalma, vagy az orosz invázió fegyveres támogatásának a tilalma. De más térségbeli országok is ehhez folyamodnak, mint Ausztrália tette a Salamon-szigetekre telepítendő kínai bázis kapcsán. Vörös vonalak húzásának azonban csak akkor van értelme, ha azok a reciprocitás elve alapján működnek. Nem várható el a saját biztonsági érdekünk betartása, ha a másik félnek ugyanezt nem adjuk meg. A vörös vonalak a flexibilitás csökkenéséhez is vezetnek, hiszen a válaszreakció elmaradása egy megsértett vörös vonal kapcsán gyengeség kimutatásához vezet, ami további külpolitikai térvesztést okoz. Amennyiben a vörös vonalak és ütközőzónák kialakulása válik a megszokottá, úgy a nyugati univerzális felfogás gyengül és a világ (újra)felosztása kezdődik meg. Ez egyrészt az eddigi liberális nemzetközi rend meghaladását jelentené, másrészt a Nyugat is élhetne az így elérhetővé váló eszközökkel és elvárhatná azok tiszteletben tartását a többi féltől is. Ha az Egyesült Államok fokozatosan a leszalámizás taktikáját használva felváltja az egy Kína elvet, úgy az eddigi kínai asszertív magatartás szintet léphet, ahogy ez Oroszország kapcsán is történt.

A közvetlen biztonsági kérdéseket érintő vörös vonalak létezése a bizonyítéka az ütközőzónáknak, hiszen itt egy adott nagyhatalomnak van elsőbbsége más nagyhatalommal szemben a térségben található gyengébb hatalmak kárára. Ezekben a zónákban bármennyire is rosszul hangzik, az adott ország népének demokratikus döntésen alapuló oldalválasztása korlátozott, azon nagyobb hatalom által, amelyik a biztonságát egy az övezeten kívüli, azt befolyásolni akaró másik nagyobb hatalomtól félti. Mivel Washington átlépte a Peking által felfestett vörös vonalat, ezért az is várható, hogy az amerikai kérés, miszerint Oroszország ne kapjon katonai támogatást Ukrajnában (vörös vonal), most átgondolásra megérett Peking részéről, de legalábbis a hivatkozási alap rendelkezésre áll.

Megvédeni akkor kell egyes országokat, ha a saját stratégiai cél ezt megkívánja, és ez sokszor egybe is eshet az elvi megfontolásokkal, ami örvendetes és kedvező együttállás. Tajvan esetében jelenleg az Egyesült Államoknak érdeke a terület védelme, hiszen az Egyesült Államok érdekelt Kína kordában tartásában. Ukrajna védelme is érdeke, hiszen Washingtonnak nem csak saját országára, hanem az általa nagymértékben létrehozott és többnyire dominált nemzetközi rend állapotára is figyelemmel kell lennie. Ahogy Németországnak sem mindig csak saját országa, hanem az Európai Unió érdekeit is néznie kell – amiben domináns szereplő – tehát átvitt értelemben mindkét ország a saját nemzetének érdekét képviseli, mikor egy általuk dominált szervezet vagy absztrakt rend érdekeit védik.

Kinek dolgozik az idő?

Ebben a kérdésben mindkét fél meg van győződve, hogy a jelenlegi felállás végül neki fog kedvezni. Tajvan számára dolgozik az idő, mivel az elmúlt évek eseményei (Hong Kong helyzetének megváltoztatása és a mostani krízis) a nép nemzeti identitásának megjelenéséhez és megerősödéséhez vezetett. A lakossági attitűd a politikai vezetést is kényszerpályára helyezi, pont úgy, ahogy teszi most a kormányával szemben egyre asszertívebb kínai választ követelő kínai népesség. Ez a békés egyesülés esélyének csökkenését hozza és kifejezésre juttattja azt a gondolatot, hogy a tajvani kérdésről a tajvaniaknak kell dönteniük. Ez ugyanakkor, mint láthattuk, az ütköző zónák logikájával ellentétes. Geopolitikailag az idő Kínának dolgozik, hiszen a gazdasági növekedés lehetővé teszi annak a katonai erőnek a kiépítését, ami középtávon (10–15 év) képessé teheti az amerikai erők meghátrálására késztetését.

A tajvani belpolitikában egymással versengő két nagy párt, a DPP (Democratic Progressive Party) és a KMT (Kuomintang) látszólag nagymértékben különbözik a stratégiai célt illetően (egyesülés Kínával, vagy függetlenség). Ugyanakkor mindkét politikai erő kénytelen követni a népesség akaratát, ezért valójában a végcélt illetően mégsem térnek el annyira egymástól (a lakosság egyre nagyobb mértékben fordul el az egyesülés lehetőségétől és a külön nemzeti identitás megképződése is erősödni látszik) Az odavezető út, a taktika megválasztása már olyan kérdés, amiben más és más az álláspont.

Mint látható, a helyzet közel megoldhatatlannak tűnik. Kompromisszum terén limitált a mozgástér, hiszen vagy az ütköző zónák létét fogadjuk el, vagy a népek demokratikus döntésére bízzuk, hogy eldönthessék hova is tartozzanak (az Egyesült Államok Tajvan politikája jelenleg mindkettőt képes a szerencsés helyzetből adódóan alkalmazni, csak saját befolyási övezetét kiterjeszti egészen a tajvani-szorosig – ezt Kína fenyegetésként éli meg és idővel lépni fog). Vitatott ütköző zónában lévő területen kiállni a demokratikus választás mellett veszélyes, még akkor is, ha erkölcsileg helyes és morálisán támogatandó. Jelenleg azonban mind a realista (felemelkedő rivális kordában tartása), mind idealista (demokráciák és a döntés szabadságának védelme) logikával arra jutnak az amerikaiak, hogy Tajvan védelme szükséges. Amennyiben viszont egy jelenleg távolinak tűnő hipotetikus szcenárióban a tajvaniak Kínához akarnának csatlakozni, nos ebben az esetben ismét választani kellene a szabad döntés joga és a geopolitikai logika közt.

Véleményem szerint azonban a nukleáris eszkaláció esélye még akkor is kicsi, ha közvetlen konfliktus törne ki, hiszen egyik fél számára sem egzisztenciális jellegű a fenyegetés. Ha Kína veszít, Tajvan függetlenné válik és csapatok érkeznek oda, de ez túl nagy változást nem jelent az eddigiekhez képest. A szárazföld továbbra is nehezen elérhető marad. Ha az Egyesült Államok marad alul, egy komoly hídfőállást veszít, de saját és szövetségesei területe továbbra is relatív biztonságban marad, így a konfliktus limitált lenne és a térség vizeire lokalizálódna.

Szükség van a vitában az idealisták részvételére is, hiszen mint a nemzetközi politikában, úgy a tudományos diskurzusban is az egyensúly megléte az, ami képes a békés előrehaladást megteremtő környezetet létrehozni. Az országok védelmének kérdésköre pedig olyan ügy, mikor előfordulhat, hogy az idealista szempontok találkoznak a realista szempontokkal, így pedig közösen fordulhatunk a stratégiai célok elérése felé.

[1] Említik

Bán Zoltán írása.

Korábbi Tajvannal kapcsolatos cikkeink ide, a realista felfogással kapcsolatos írásaink pedig ide kattintva érhetők el.

A Gondolatok a realizmus iskolájáról és Tajvanról bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A szövetségi állam törvényhozása azt követően döntött az új jogszabály életbe léptetéséről, hogy az Egyesül Államok Legfelsőbb Bírósága júniusban alkotmánysértőnek ítélte New York több mint százéves fegyvertartási törvényét, ami azóta meghatározta a fegyvertartás korlátait.

Az új jogszabály szigorítja a fegyverviselési engedély megszerzésének feltételeit, a jövőben részletesen ellenőrzik az igénylők személyes hátterét a közösségi médiában közzétett bejegyzéseikkel együtt. A törvény 16 órás elméleti tanfolyamot és kétórás éleslövészetet ír elő az engedély feltételeként. A jogszabály úgynevezett fegyvermentes övezeteket hoz létre, ami azt jelenti, hogy bizonyos helyekről – bárokból, fesztiválokról, parkokból, könyvtárakból, iskolákból, kórházakból, kormányzati épületekből és a New York ikonikus teréről, a Times Square-ről kitiltják a fegyvereket. Emellett a jogszabály alapján az engedélyeket háromévente meg kell újítani.

Szeptember 4-én, vasárnap egy újabb eleme is életbe lép a fegyvertartási szabályozásnak, ami 18-ról 21 évre emeli a félautomata lőfegyverek vásárlásának korhatárát. A jogszabály életbe lépését megelőző hetekben többszörösére ugrott a fegyverviselési engedélykérelmek száma New York államban, mert sokan még a szigorítás hatályba lépése előtt meg akarták szerezni a dokumentumot.

New York állam törvényhozása a szigorított új szabályok egy részét a tavaszi buffalói tragikus lövöldözésre adott válaszként fogadta el nyáron. Buffalo városban május közepén egy fegyveres tíz embert lőtt agyon egy üzletben.

Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága júniusban egy korábbi beadványról úgy döntött, hogy az állam fegyvertartási törvénye ellentétes az amerikai alkotmány önvédelem jogáról szóló cikkelyével. Erre reagálva egészítette ki New York állam törvényhozása a fegyverviselési szabályokat a most életbe lépett szigorításokkal.

The post Fegyvermentes övezeteket hoz létre New York-ban az új, szigorított fegyverviselési törvény appeared first on .

A szemtanúk beszámolói szerint a Hamra nevű izraeli telepesfalu közelében a támadók egy gépjárműből lövéseket adtak le és gyújtóbombát dobtak az elhaladó autóbuszra. A buszon utazó egyik katona súlyosan, öt társa könnyebben sebesült meg, az autóbusz civil sofőrje közepesen súlyosan sebesült meg. A busz sebesült vezetője riasztotta a biztonságiakat, akik elzárták a forgalmat, és megkezdték a terroristák kézre kerítését.

A hadsereg szóvivője bejelentette, hogy elfogtak két, a merénylet elkövetésével gyanúsított palesztint, akiknek harmadik társa elmenekült, őt csapatok próbálják meg felkutatni. A terroristák járműve menekülés közben kigyulladt, a palesztinok is megsérültek, valószínűleg a gyújtóbomba dobása nyomán. A helyszínen több lőfegyvert is találtak.

A mentők elsősegélyben részesítették, majd kórházba szállították a sebesülteket. A környéken élőket arra kérték, hogy ne hagyják el otthonaikat, az iskolás gyerekeknek pedig az oktatási intézményekben kellett maradniuk, amíg ellenőrizték a terepet.

A vasárnapi támadás helyszínén az elmúlt években nem volt hasonló terrormerénylet. “Folytatjuk és fokozzuk a ciszjordániai terror elleni célzott akcióinkat” – mondta Beni Ganz védelmi miniszter, és reményét fejezte ki, hogy a sebesültek mielőbb felépülnek.

The post Heten megsebesültek Ciszjordániában egy katonákat szállító buszt ért lövésekben appeared first on .

A közlemény szerint a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága egyik projektjében alsó és felső küszöbértékű veszélyes vegyi ipari üzemek körzetében országos kiterjedésű, magas rendelkezésre állású meteorológiai és vegyi monitoring-, valamint lakossági riasztórendszert telepített.

Azért, hogy a szirénák folyamatosan megfelelő állapotban legyenek, azokat havonta próbának vetik alá. Minden hónap első hétfőjén tartják az ellenőrzést, márciusban és szeptemberben hangos, vagyis teljesüzemű próbát, a többi hónapban csökkentett módban szólalnak meg a berendezések.

Az idei őszi hangos próba az első teljes tanítási hét első napján lesz. Azok az iskolások, akik olyan helyen tanulnak, ahová elhallatszik a szirénák hangja, a negyedik óra elején hallják majd a dallamot és a beszédhangot.

A különféle hangmintákat ezen az oldalon lehet meghallgatni.

The post Ma szirénapróba lesz appeared first on .

Az FBI közleménye az átadás kapcsán úgy fogalmazott, hogy a megtalált és visszaadott emlék “Róma történelmének kulcsfontosságú része”.

A műkincsről 2020-ban szerzett tudomást az FBI műkincs-bűncselekményekre szakosodott egysége, amikor egy ügyvéd kereste meg őket, hogy névtelenséget kérő ügyfele birtokában van egy hatalmas, a mitológiai Medúzát ábrázoló mozaik. A nyomozó hatóság közlése szerint a mozaikot 16 – egyenként 40-100 kilogramm súlyú – darabban tárolták egy Los Angeles-i raktárban.

A műkincs visszajuttatását hosszabb nyomozás előzte meg. Az eljárásba bevonták az olasz hatóságokat is, amelyek megállapították, hogy az Olaszországból került a tengerentúlra, nagyjából egy évszázada. Az Egyesült Államokban egyetlen nyomát találták, egy 1959-es újsághirdetésben eladásra kínálták. Az FBI közleménye szerint a leletet visszajuttató “ügyfél” nem rendelkezett eredetigazolással tulajdonáról, így azt nem tudta értékesíteni.

A szállítmány már áprilisban Rómába érkezett, a különleges szállítás költségeit a korábbi tulajdonos állta. Olasz szakemberek jelenleg a mozaikok tisztításán és helyreállításán dolgoznak, de köszönhetően a megfelelő hőmérsékletű tárolásnak az viszonylag épségben megmaradt – áll az amerikai hatóság közleményében.

A CNN szombaton összeállítást közölt arról, hogy az FBI a közelmúltban – házkutatási végzés alapján – a New York-i Metropolitan Múzeumban is számos műkincset lefoglalt annak gyanújával, hogy lopás, vagy fosztogatás révén kerültek el jogos tulajdonosaiktól, illetve származási országukból. Egy kerületi ügyész azt is elmondta, hogy jövő héten újabb műtárgyakat juttatnak vissza jogos tulajdonosaikhoz; Olaszországba 58 tárgy kerül majd vissza, amelyek közül 21-et találtak meg a híres New York-i múzeumban, míg Egyiptomnak 16 műtárgyat adnak vissza az amerikai hatóságok, amelyek közül 11 szerepelt korábban a Metropolitan gyűjteményében.

The post Száz éve eltűnt ókori mozaikegyüttest adott vissza az Egyesült Államok az olasz kormánynak appeared first on .

A többmotoros repülő a kora reggeli órákban szállt fel Tupelo városának közelében, és folyamatosan a város környékének légterében körözött alig 300 méteres magasságban, lakónegyedek és ipari létesítmények, mezőgazdasági területek és egy nemzeti park fölött. A veszélyeztetett létesítmények között volt – az elsőként fenyegetett Walmart bevásárlóközpont mellett – egy Toyota autógyár is. A repülőgép teljesítményét tekintetbe véve a tupelói rendőrség jelentősnek nevezte az elkötött repülő által fenyegetett térséget.

A hatóságok egy ideig rádiókapcsolatban voltak a géppel, majd ez megszakadt. A hatóságok abban bíztak, hogy a gépet sikerül biztonságban landolásra késztetni, legkésőbb, amikor elfogy az üzemanyaga, de végül a pilóta leszállt, és a rendőrség őrizetbe vette a férfit. A repülőgéptolvaj indítékai nem világosak, kihallgatását megkezdték, egyes források szerint a helyi repülőtér alkalmazottja.

A hírcsatornákon megszólaló nemzetbiztonsági szakemberek úgy nyilatkoztak, hogy a szeptember 11. évfordulójának közeledtével ez az eset felhívja a figyelmet a repülőterek biztonsági szabályainak lehetséges hiányosságaira.

The post Lopott repülőgéppel bevásárlóközpontot fenyegetett meg egy férfi Mississippi államban appeared first on .

Egy populáris tömegrendezvény is lehet szakmailag igényes és diplomáciailag leleményes - a zeltwegi Air Power szervezői újfent bizonyították ezt a megállapítást, persze a semleges Ausztriában.

Köszönjük a figyelmességet :-) a Skytexter szolgáltatásnak!

A show egyik "díszvendége" és legnagyobb különlegessége a kínai Y-20-as részvétele volt, mely a típusnak idén már a második nagy láthatóságú megjelenése volt Európában a szerb lérak rendszerek tavaszi leszállítása után.

Csang Li Cse százados a személyzetből.

A nagy távolságú légi szállítási képesség megteremtése hazai ipari bázison talán nagyobb lépés Kínának, az emancipálódó nagyhatalomnak, mint számos látványosabb, Nyugaton agyonhájpolt fegyverzeti program.

Lo-vis felségjelzés (?) az egyik gyakorlóba öltözött kínai repülőkatona (?) karján.

Az Il-76-oshoz hasonló megoldású mellső ajtók ugratási funkcióját a "sorompó" jelenléte támasztja alá, bár videón ezidáig csak nyitott állapotukat láttam a levegőben, az ugratások a rámpáról mentek.

Szombaton egy áthúzás erejéig egy másik nagyhatalmi vendég is tiszteletét tette. A Farifordba áttelepített minoti B-52H egyetlen "katolikus" áthúzás erejéig jelent meg...

...miután mintegy háromnegyed órán át holdingolt egy közeli légtérben a sorára várva.

Persze nem a BUFF volt az újhidegháború egyetlen klasszikus hidegháborús résztvevője, mely megjelent Zeltweg fölött. Az osztrák szervezőknek mindkét nap sikerült néhány áthúzás erejéig egy "kiveszőfélben lévő" horvát MiG-21UMD-t is átcsábítaniuk...

...lehetővé téve, hogy megnézhessük előről-hátulról...

...felülről-alulról, merthogy a deltaszárnyú csoda esetében erre valószínűleg már nem lesz túl sok lehetőség a jövőben.

Ami a technikai újdonságokat, érdekességeket illeti, sem kellett csalatkozni. A Bundesheer kiállította az RM Skynex rendszerébe integrált Hensoldt szenzorparkból felépített drónelhárító rendszerdemonstrátorát, melyet találóan a Counter Emerging Air Threats (C-EAT) projekt keretében tesztelnek.

Mégiscsak vele lehet az erő? A gyári L-39NG-re az osztrák Airborne Technologies cég próbálta rá SCAR radarfelderítő konténerét, mintegy előre vetítve a kis szubszonikus kiképző- és gyakorló gép többfunkciós potenciálját. 

Zord

A német szövetségi kormány változatlan álláspontja szerint a második világháborús jóvátétellel összefüggő kérdéseket mind sikerült lezárni. Lengyelország is “már régen, 1953-ban lemondott minden további jóvátételről, és ezt a döntést többször megerősítette” – írta a külügyminisztériumi szóvivője hírügynökségeknek megküldött állásfoglalásában. Kiemelte, hogy a jóvátétel ügyének lezárása az egyik alapkő, amelyre “a mai európai rend épül”. Ugyanakkor Németország továbbra is vállalja a második világháborúért viselt “erkölcsi és politikai felelősségét”.

Kifejtette: Berlin álláspontja szerint a német újraegyesítés külpolitikai vonatkozásait, így a jóvátételi kérdéseket is rendezi a két Németország és a négy megszálló hatalom (az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország és a Szovjetunió) 1990-ben kötött megállapodása – az úgynevezett kettő plusz négy szerződés -, amely hivatalosan lezárta a második világháborút Európában.

A szerződést az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet akkori tagjai, köztük Lengyelország is elfogadta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ) létrehozó Párizsi Charta aláírásával.

Jaroslaw Kaczynski a náci Németország Lengyelország ellen indított támadásának 83. évfordulója alkalmából bejelentette, hogy egy parlamenti elemzés alapján hazája több mint 500 ezer milliárd forintnak megfelelő értékben szenvedett veszteségeket a támadás és a náci megszállás következtében, és a kormány ezért kártérítést kér majd Németországtól. Az évforduló alkalmából Berlinben is megemlékezést tartottak, a világháborús bombatalálatok miatt 1951-ben lebontott Kroll Operaház, vagyis annak az egykori belvárosi épületnek a területén, amelyben Adolf Hitler náci diktátor 83 éve bejelentette a Lengyelország elleni támadás elindítását.

A két ország közötti együttműködés fejlesztését szolgáló Német Lengyel Intézet (DPI) által szervezett megemlékezésen Claudia Roth kulturális államminiszter kiemelte: mindent meg kell tenni azért, hogy rögzüljön a közös emlékezetben mindaz, ami a náci diktatúra idején Lengyelországban történt.

A kormány ezért támogatja a Második világháború és a német megszállás Európában (ZWBE) elnevezésű dokumentációs központ létrehozását. Ez az intézmény “az emlékezés és a Lengyelországgal találkozás fóruma” lesz – mondta a Zöldek politikusa, aláhúzva: “teret kell biztosítani a közös emlékezésnek, a kétoldalú eszmecseréknek, a találkozásoknak, és a közös európai történelmünk, jelenünk és jövőnk megismerésének”.

Oroszország Ukrajna elleni háborúja is megmutatja, mekkora gond Németországban a kelet-európai szomszédos országokkal kapcsolatos ismeretek, és ezáltal az irántuk való érzékenység hiánya – mondta Roth.

The post A német kormány lezártnak tekinti a második világháborús jóvátételi ügyeket appeared first on .

Azt írták: az áldozat mintegy tíz éve élt egy nagykőrösi családnál, ahol munkát kínáltak neki, de egy idő után korlátozták a mozgását. Rendszeresen megverték, éheztették, fizetség nélkül dolgoztatták, fizikailag és lelkileg megnyomorították. Tisztálkodási lehetőségeit korlátozták, fekhelye a ház udvarán volt – csak akkor engedték be az előszobába vagy a garázsba, ha esett az eső vagy nagyon hideg volt. Testét számos sérülés borította, rugdosták, ököllel verték, léccel, fadarabbal, slaggal csépelték – sorolta a rendőrség.

A férfi többször próbált megszökni, de mindannyiszor megtalálták, majd megverték. Utolsó próbálkozása után öccse vette magához, ő tett feljelentést az ügyben.

A Pest megyei rendőrök kedden fogták el a gyanúsított 42 éves férfit, akinek letartóztatását a bíróság elrendelte. A férfi tagadta a bűncselekmény elkövetését, állítása szerint senkit nem kényszerített munkára, dolgozójának megfelelő lakhatási körülményeket biztosított, napi háromszori étkezést biztosított. Ugyanakkor az igazságügyi pszichológus szerint az áldozat beszámolja logikus és élményszerű – írta a rendőrség.

The post Kényszermunkával és emberkereskedelemmel gyanúsítanak egy nagykőrösi férfit appeared first on .

Houston rendőrfőnöke a történtekről szóló sajtótájékoztatón elmondta, hogy vasárnap hajnalban egy fekete ruhába öltözött személy egy többlakásos lakóépületet felgyújtott, majd elrejtőzött, és a lakásokból menekülőkre tüzet nyitott. Három ember meghalt, ketten megsebesültek, minden áldozat negyven és hatvan év közötti férfi volt – mondta Troy Finner rendőrfőnök.

A lövöldöző a tűzoltókra is fenyegetést jelentett, így nem tudták azonnal megkezdni az oltást – tudatta a rendőrség. A fegyverest egy szolgálaton kívüli rendőr egy közeli parkolóban találta meg, ahol tűzharc alakult ki, s végül a rendőr agyonlőtte a támadót. A negyvenes éveiben járó férfi a rendőrség tájékoztatása szerint sokáig a felgyújtott épületben lakott, és a közelmúltban lakoltatták ki, ami akár a támadás indítéka is lehetett.

Szintén vasárnap Oregon államban egy fegyveres egy bevásárlóközpontnál két embert halálosan megsebesített, majd magával is végzett.

A rendőröket 19 óra körül riasztották. A bejelentő szerint egy férfi egy bevásárló parkolójában kezdett lövöldözni Bend városában. Ezt követően a fegyveres bement az épületbe, ahol két embert lelőtt, egy másikat pedig megsebesített. A kiérkező rendőrök a feltételezett tettest holtan találták, közelében a fegyvert is megtalálták.

Detroitban vasárnap késő este többórás hajsza után a rendőrök letartóztatták azt a férfit, aki a gyanú szerint aznap délután találomra kiválasztott embereket támadott meg, három embert megölt, és egy másikat megsebesített. A rendőrségi közlemény szerint a lövöldöző két és fél óra leforgása alatt lelőtt egy várakozó embert egy buszmegállóban, egy kutyasétáltatót, és egy harmadik embert is, mindannyiukat több lövés érte.

The post Kilakoltatott bérlő gyújtotta fel korábbi lakóházát, majd tüzet nyitott a menekülőkre Houstonban appeared first on .

Ruszin-Szendi Romulusz az interjúban felidézte: a 2017-ben elindított Honvéd Kadét Program alapját a hazafias és honvédelmi nevelés adja, amelynek célja, hogy tudatosítsa a haza szeretetének és védelmének fontosságát, valamint hozzájáruljon a fiatalok felelős állampolgárrá neveléséhez.

Hozzátette: a program a Honvédelmi Minisztérium támogatásával létrejött, az abban részt vevő középiskolák által támogatott, emelt szintű honvédelmi nevelési tevékenység, amely tanórák és szabadidős tevékenységeken keresztül ismerteti meg a fiatalokkal a honvédelem ügyét és a katonák szolgálatának hétköznapjait.

Az emelt szintű honvédelmi nevelés a program három szintjén valósul meg, a tanulók érdeklődésének intenzitásához igazítva. A belépő, első szintet vállaló intézményekben honvédelmi alapismeretek közismereti tantárgy érhető el a diákok számára, ezt jelenleg 100 hazai középiskola biztosítja tanulói számára.

A második szint a honvéd kadét szakképzés, amely a honvédelmi miniszter által engedélyezett technikumokban folyik, ahol a program első szintjét már legalább három tanév óta működtetik. A képzés jelenleg 15 technikumban érhető el. Az ötéves képzést végző diák – amennyiben úgy dönt, hogy tanulmányait követően a honvédség kötelékében kíván elhelyezkedni – az utolsó tanévét már valamelyik honvédségi alakulatnál, duális képzésben fejezheti be.

A program harmadik szintje a honvéd középiskolák és kollégiumok szintje. Éveken keresztül a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium volt az egyetlen ilyen szintű intézmény Magyarországon. Az oktatási intézmény 2021 szeptemberétől Nyíregyházán önálló kollégiumi intézményegységgel bővült, idén szeptembertől Hódmezővásárhelyen pedig honvéd középiskolai és kollégiumi intézményegységgel, Szolnokon önálló kollégiummal áll rendelkezésére mindazoknak, akik vállalják a honvédelmi nevelés legintenzívebb formáját. A bentlakásos iskolában a tanórákon, a gyakorlati foglalkozásokon és a kollégiumban is ismereteket szerezhetnek a tanulók a honvédelemről és a honvédségről – sorolta Ruszin-Szendi Romulusz.

A honvédség parancsnoka szerint nagy büszkeség, hogy a célként kitűzött 8-10 honvéd középiskola és kollégium fele már működik. Hozzátette, a cél az, hogy Debrecen, Nyíregyháza, Szolnok és Hódmezővásárhely mellett a dunántúli megyeszékhelyeken is találkozhassanak a fiatalok ezzel a képzési szinttel.

Elmondta azt is, hogy amíg 2017-ben 55 partneriskola állt a honvédséggel kapcsolatban, ma már 119 oktatási intézményben van jelen a honvédelmi nevelés; 2017-ben 1849 kadétjunk volt, most pedig már több mint 4600-an kezdték meg a tanévet. A tapasztalatok azt mutatják, hogy sikeres kezdeményezés született – fűzte hozzá.

The post Ruszin-Szendi: négyezer-hatszáz honvéd kadét kezdte meg a tanévet appeared first on .

“A zaporizzsjai atomerőmű 5-ös számú erőművi blokkja, amely tegnap az orosz megszálló erők újabb aknavetős támadása következtében lekapcsolt, 13 óra 10 perckor csatlakozott az elektromos hálózathoz, és fokozatosan növekszik a teljesítménye” – írta az Enerhoatom. Jelentése szerint az atomerőműben jelenleg két blokk üzemel, amelyek Ukrajna szükségleteire termelnek áramot. A berendezések és a biztonsági rendszerek működésével kapcsolatban nincs az ukrán vállalatnak információja – tették hozzá.

Az Enerhoatom közölte, hogy helyi idő szerint 4 óra 57 perckor az orosz erők újabb aknavetős támadása következtében az atomerőműben működésbe lépett a veszélyhelyzeti védelmi rendszer, és az üzemelő 5-ös energiablokk leállt.

Olekszandr Sztaruh Zaporizzsja megyei kormányzó közölte, hogy a régióban az orosz erők cselekményei miatt kiképzés indult a sugárbetegek kezelésére, és már külön egészségügyi osztályt is nyitottak az ilyen betegek fogadására. “Gyakorlatsorozat indult a speciális szolgálatok képességeinek tesztelésére. Mára az egyik egészségügyi intézménybe harmincágyas, átalakított osztályt telepítettek a sugársérült betegek fogadására. Ha szükséges, lehetőség van több ágy elhelyezésére is” – fejtette ki a kormányzó. Hozzátette, hogy nemzetközi partnerek segítenek a megyei egészségügyi ellátás javításában.

Az ukrán déli műveleti parancsnokság arról számolt be, hogy Herszon megyében megsemmisítettek egy orosz Szu-25-ös sugárhajtású csatarepülőgépet. A parancsnokság hírt adott továbbá 37 orosz katona, három harckocsi, négy tarack, egy Grad rakéta-sorozatvető, tíz darab páncélozott jármű és lőszerek megsemmisüléséről a Herszon megyében lévő Beriszlav térségében.

Az ukrán vezérkar délutáni harctéri helyzetjelentése szerint az orosz agresszor csapatai a frontvonal teljes hosszán hajtottak végre támadásokat, amelyek nem jártak sikerrel. Különösen a Donyeck megyei Bahmut térségét érte heves támadás. Az ukrán erők visszaverték a támadásaikat Szoledar, Bahmutszke és Veszela Dolina településeknél, a csecsen alakulatok előrenyomulását pedig Zajceve és Majorszk irányában állították meg az ukrán csapatok.

Grossi: a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség öt képviselője a zaporizzsjai atomerőműben marad
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) néhány képviselője a zaporizzsjai atomerőműben marad – közölte Rafael Grossi, a szervezet vezetője. Később az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat pontosította, hogy a NAÜ öt képviselője marad a nukleáris létesítményben. Grossi azt mondta, hogy a NAÜ-misszió tagjai szeptember 3-ig az Enerhodarban lévő nukleáris létesítményben maradnak, majd ezután dől el, lesz-e állandó megfigyelője a szervezetnek az erőmű területén. Grossi délután elhagyta a zaporizzsjai atomerőművet.

The post Orosz agresszió: visszakapcsolták az orosz támadások miatt leállt energiablokkot a zaporizzsjai atomerőműben appeared first on .

A tárcavezető egyúttal augusztus 31-ei hatállyal visszavonta Anda György rendőr ezredes főkapitányi megbízását és visszahelyezte korábbi, rendészeti rendőrfőkapitány-helyettesi beosztásába – tartalmazza a közlemény.

A belügyminiszter a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság rendőrfőkapitány feladatkörének ellátásával 2022. szeptember 1-ei hatállyal Dékányt bízta meg. A megbízási okmányt Balogh János rendőr altábornagy, országos rendőrfőkapitány adta át az új megbízott megyei rendőrfőkapitánynak.

Dékány korábban a Budapesti Rendőr-főkapitányság és a Nemzeti Nyomozó Iroda különböző bűnügyi szakterületein látott el szolgálatot, majd 2012-től a Nemzeti Védelmi Szolgálatnál dolgozott, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata Igazgatóság igazgató-helyetteseként 2022. augusztus 31-ig tevékenykedett.

The post Új rendőr-főkapitány Veszprém megyében appeared first on .