Biztonságpolitika

Christine Lambrecht védelmi miniszter a német hadsereg (Bundeswehr) helyzetéről szóló éves konferencia (Bundeswehrtagung) első napjának szünetében tartott tájékoztatóján az utóbbi napok ukrán hadi sikereiről szólva kiemelte, hogy “bátorító érzés” látni, milyen eredményesen védekeznek az ukrán erők a “brutális orosz támadással” szemben.

Ezekhez a sikerekhez a Németország által biztosított fegyverek is hozzájárultak – mutatott rá a miniszter, hozzátéve, hogy országa minden egyéb módon, pénzügyileg, humanitárius segítségnyújtással és egymillió menekült befogadásával is támogatja Ukrajnát.

Az újabb katonai támogatási csomagról elmondta, hogy küldenek ötven Dingo típusú páncélozott szállítójárművet, és a nyáron átadott első három után két újabb MARS-II típusú rakétavető rendszert is küldenek kétszáz rakétával együtt. A rendszert kiszolgáló ukrán katonák képzése még szeptemberben elkezdődik.

Ismertette, hogy az ukrán erők Németország közvetett – körkörös cserének nevezett – támogatása révén további szovjet gyártmányú harcjárműveket is kaphatnak, mert hamarosan megegyezhetnek Görögországgal arról, hogy Németország leszállít a görög hadseregnek negyven Marder típusú gyalogsági harcjárművet, Görögország pedig cserébe átad Ukrajnának negyven szovjet gyártmányú BMP-1-es harcjárművet.

Németország eddig nagyjából egymilliárd euró értékben segítette katonai felszereléssel a védekezést az orosz támadással szemben. Küldtek az ukrán hadseregnek a többi között 24 darab Gepard típusú önjáró légvédelmi ágyút 53 ezer lőszerrel, tíz Panzerhaubitze 2000 típusú önjáró löveget és 54 M113 típusú páncélozott csapatszállító járművet.

Kijev azt is kéri, hogy Németország első, és egyetlen országként ne csak szovjet, hanem modern nyugati – német – gyártású harcjárművekkel is támogassa az ukrán erőket. A berlini vezetés ettől egyelőre elzárkózik.

The post Orosz agresszió: Berlin újabb rakéta-sorozatvetőket és páncélozott szállítójárműveket szállít Ukrajnának appeared first on .

Gyülekeznek a résztvevők az ostravai NATO-napok rendezvényre, melyet ezúttal is bőségesen látott el csapadékkal a "felüljáró".

Török Rhino spéci festésű Herky indul 22-es irányba a korában megérkezett AFRC tartalékos C-5M Galaxy által biztosított díszletek előtt.

A JAS 39E 6003 oldalszámú példánya annak ellenére vesz részt, hogy a közelmúltban Prága a F-35-ösök beszerzéséről kezdett tárgyalásokba Washingtonnal.

Az egész nap szemerkélő-csendesen eső eső szépen láthatóvá tette a szárnyvég-örvényeket (itt a finn Hornet esetében).

Bundeswehr kiképző EC135 érkezőben.

 Az NH90 NFH megvolt már hajó elleni rakétával, ez a német TTH szerényebb függesztménnyel, póttartállyal érkezett Faßbergből, a TrspHubschrRgt 10 állományából.

Zord

Kovács Gábor, a megyei rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályának vezetője sajtótájékoztatón elmondta: 1993 őszén nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel öltek meg egy egyedülálló, özvegy nőt Soltvadkerten. Az ügyben két évvel ezelőtt újították fel a nyomozást, számos közvetett tanút hallgattak ki, és DNS-vizsgálattal azonosítottak két, a bűncselekmény elkövetésekor még csak 22 éves román állampolgárt – ismertette.

Az egyik gyanúsítottat, egy nőt – bűnügyi jogsegély útján, nemzetközi elfogatóparancs alapján – májusban vették át a román igazságügyi szervektől. Férfi társát – aki más bűncselekmények miatt jogerős börtönbüntetését töltötte Romániában – ideiglenesen, az eljárás lefolytatásának idejére augusztusban hozták át Magyarországra. Mindkét elkövetőt gyanúsítottként hallgatták ki, és letartóztatásban várják a büntetőeljárás végét.

Bogdány Gyula, a főkapitányság bűnügyi osztályvezető-helyettese felidézte: az idős nőt 1993. szeptember 30-án este Soltvadkerten egy családi házban ölték meg. A helyszín alapján azt már akkor meg lehetett állapítani, hogy ismerte későbbi gyilkosait, ezért a támadás váratlanul érte. Az asszony sokáig szenvedett, mire belehalt sérüléseibe; halálát másnap reggel a szomszédok fedezték fel.

Az ügy felderítése során “került a nyomozók látókörébe” egy Romániából érkezett fiatal pár, amelynek tagjai a sértettnél alkalmi munkát vállaltak, a bűncselekmény után pedig rögtön haza is utaztak – fogalmazott.

Bogdány Gyula felidézte: a következő évben, 1994-ben a Pest megyei Bugyin hasonló emberölés történt. Az ügyben viszonylag gyorsan sikerült azonosítani egy szintén román párt. Az álnevet használó férfi és nő alkalmi munkát vállalt a településen, majd a bűncselekmény után ugyancsak azonnal távozott az országból. Az ügyben a magyarországi büntetőeljárást 1996-ban megszüntették. Romániában az 1999 és 2002 között zajló eljárásban meghallgatták az akkor már házaspár mindkét tagját, és beszerezték a genetikai mintájukat is.

A helyszínen hagyott cigarettacsikken megtalált DNS lett az egyik fontos bizonyítéka a soltvadkerti emberölés ügyében 2020 szeptemberében újra megindított büntetőeljárásnak, annak segítségével sikerült végül azonosítani a férfi elkövetőt.

Az osztályvezető-helyettes azt mondta, hogy a csikket korábban már sikerült az elkövetőhöz kötni, “de az elkövetés idejét nem sikerült ezzel összhangba hozni”.

Bogdány hangsúlyozta: számos adat és bizonyíték állt rendelkezésre az elmúlt csaknem három évtizedben, és ezeknek az átrendezése, újbóli értelmezése vezetett ahhoz, hogy a korabeli gyanút megalapozott gyanúvá lehetett formálni. Újdonság, új bizonyíték nem merült fel az ügyben. A Bács-Kiskun megyei rendőrök kitartó munkájának, valamint a technikai eszközök és lehetőségek fejlődésének köszönhetően sikerült azonosítani a feltételezett elkövetőket, a már 51 éves nőt és férfit.

Az osztályvezető-helyettes hozzátette: a román pár mára már elvált. Az 1994-es gyilkosságban csak a férfit találták bűnösnek, emiatt 16 év szabadságvesztésre ítélték, amelyből 13 év után szabadult, de egy újabb bűncselekmény miatt később ismét börtönbe került. A nő kihallgatásakor elismerte, hogy 1993. szeptember 30-án este ott volt az idős nőnél, de tagadta, hogy részt vett az özvegy megölésében.

Bogdány szerint a férfi gyakorlatilag kiegészítette a nő vallomását, és “értékes részletekkel szolgált” a történésekről.

A Petőfi Népe című megyei lap az esetről 29 évvel ezelőtt, a boncolás eredményét közölve azt írta, hogy agyroncsolódás okozta a soltvadkerti nő halálát, akit “vérbe fagyva” talált meg az egyik szomszédja. Azt is közölték, hogy az idős, beteges asszonyról többen is tudhatták, hogy pénzhez jutott, így azok a napszámosok is, akiket szüretelni hívott. “Soltvadkerten köztudott, hogy Romániából nagy számban érkeztek vendégmunkások a gazdákhoz, és nem kizárt az sem, hogy közülük is alkalmazott az elmúlt hetek során néhány személyt” az elhunyt nő – írta akkor a napilap.

The post Huszonkilenc évvel ezelőtti emberölés ügyében indult eljárás Kecskeméten appeared first on .

Az ügyet két francia házaspár terjesztette a strasbourgi testület elé, miután sikertelenül kérelmezték a francia hatóságoktól lányaik és azok gyerekeinek hazatelepítését Franciaországba. A két fiatal nő dzsihadistákhoz ment feleségül Szíriába, és jelenleg a Szíriai Demokratikus Erők által ellenőrzött északkelet-szíriai táborokban tartják őket fogva gyermekeikkel együtt.

A felperesek azt kifogásolták, hogy az elutasítás miatt családtagjaik az emberi jogokat sértő, embertelen és megalázó bánásmódnak voltak kitéve, és a hatóságok megsértették a hazatéréshez való jogukat.

Az EJEB ítéletében kimondta, hogy a francia hatóságok nem foglalkoztak megfelelően a hazatérésük engedélyezésére vonatkozó kérelmükkel. “A kérelmezők által a hozzátartozóik nevében benyújtott hazatérési engedélykérelmek vizsgálata nélkülözte az önkényesség elleni megfelelő biztosítékokat” – állapította meg az bírói testület. Hozzátette: a francia kormánytól elvárható, hogy haladéktalanul vizsgálja felül a felperesek kérelmét, és ennek során nyújtson számukra megfelelő biztosítékokat az önkényes határozatokkal szemben. A bírák felhívták a figyelmet, hogy a felülvizsgálat folyamán az eljáró hatóságoknak figyelembe kell venniük a gyermekek mindenekfelett álló érdekeit, valamint kiszolgáltatottságukat és különleges szükségleteiket.

A hazatelepítési kérelmek felülvizsgálata mellett a francia államnak összesen 31 200 eurót kell fizetnie a felpereseknek perköltségeik megtérítésére.

The post Az EJEB elítélte Franciaországot appeared first on .

Ursula von der Leyen az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén azt mondta, az uniós szankciók következtében az orosz pénzügyi rendszer az életéért küzd, az orosz ipar térdre esett.

“Az Ukrajnai orosz háború a jövőnk ellen indított háború. Ukrajnában a tekintélyelvűség áll szemben a demokráciával. Legmélyebb meggyőződésem, hogy a bátorság és a szolidaritás Putyin bukásához és Európa győzelméhez vezet majd” – fogalmazott az uniós bizottság elnöke, majd hozzátette: az EU szolidaritása Ukrajnával megingathatatlan, “hosszú távra készülünk”. Szavai szerint Ukrajna újjáépítéséhez rendkívüli erőforrásokra lesz szükség. Ez az erőfeszítés valószínűleg több száz milliárd dollárba fog kerülni – mondta. Az EU százmillió euróval fogja támogatni az ukrán iskolák rehabilitációját – jelentette ki.

Az Európai Bizottság elnöke közölte: az EU Ukrajna számára is biztosítani szeretné az unió egységes piacához való zökkenőmentes hozzáférést. Tájékoztatása szerint még szerdán Kijevbe utazik, hogy ennek részleteit megvitassa Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Ukrajnát be kell vonni az uniós roamingdíjmentes mobilhálózatba is – tette hozzá.

Von der Leyen közölte, az uniós bizottság felső határ megszabását javasolja az áramot alacsony költségek mellett előállító vállalatok extraprofitjának megadóztatására. Az ebből származó bevétel akár 140 milliárd eurót hozhatnak az uniós államoknak. A profitot meg kell osztani, és azokhoz kell eljuttatni, akiknek arra a legnagyobb szükségük van – mondta. Szavai szerint számos nagy olaj-, gáz- és szénipari vállalat szintén hatalmas nyereségre tesz szert. Nekik is ki kell venniük a részüket a terhekből, azaz hozzájárulást kell fizetniük a válság csökkentése érdekében. Az ársapkákról folytatott egyeztetéseket is beleértve ezek mind jelenleg kidolgozás alatt álló vészhelyzeti és ideiglenes intézkedések – mondta, majd bejelentette: kezdeményezni fogja a villamosenergia-piac “mélyreható” reformját is.

A bizottsági elnök arról is tájékoztatott, hogy a testület új európai hidrogénbank létrehozásán dolgozik. A bank a hidrogénvásárlásokhoz nyújtott garanciákat fogja támogatni, és hárommilliárd euró áll majd rendelkezésére ahhoz, hogy előmozdítsa a hidrogénpiac kiépítését.

A megemelkedett energiaárakkal kapcsolatban azt mondta: a kifizethetetlen rezsiszámlákat a fogyasztók küldjék Moszkvába, “hogy azokat fizessék ki ők”.

Az unió bővítésével kapcsolatban Von der Leyen azt mondta: a Nyugat-Balkán, Ukrajna, Moldova és Grúzia az európai család részét képezik, jövőjük az unióban van, és az unió nem teljes nélkülük.

Közölte továbbá, az Európai Bizottság “kötelessége és legnemesebb feladata” a jogállamiság védelme. Az unió költségvetését a testület meg fogja védeni a jogállamisághoz kötődő úgynevezett feltételességi mechanizmuson keresztül. “Biztosíthatom önöket afelől”, hogy az uniós bizottság továbbra is ragaszkodni fog a bírói függetlenséghez. Szavai szerint az EU továbbá a korrupció visszaszorítására összpontosít. “Fel kell számolnunk a korrupciót az unión belül” – fogalmazott az uniós bizottság elnöke, majd hozzátette: jövőre a testület intézkedéseket fog előterjeszteni az uniós korrupcióellenes jogszabályi keret frissítésére.

Beszédében a migrációval kapcsolatban azt mondta, az Európai Unió külső határaink hatékony ellenőrzésére van szükség az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása mellett.

“Olyan Európát akarok, amely méltósággal és tisztelettel kezeli a migrációt. Olyan Európát akarok, ahol minden tagállam felelősséget vállal a mindannyiunkat érintő kihívásokért. Olyan Európát akarok, amely minden tagállammal szolidáris” – tette hozzá von der Leyen.

The post Orosz agresszió: maradnak az uniós szankciók appeared first on .

“Korábban, amikor felnéztünk, mindig a kék eget kerestük. Ma, amikor felnézünk, egyetlen dolgot keresünk: Ukrajna zászlaját. A mi kék-sárgánk már a felszabadított Izjumban lobog. És így lesz ez minden ukrán városban és faluban. Csak egy irányba haladunk: előre és a győzelem felé” – hangoztatta Zelenszkij az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint.

Az ünnepélyes zászlófelvonás kezdetén a megjelentek egyperces csenddel tisztelegtek az elesett ukrán katonák emléke előtt – írta az UNIAN hírügynökség. Az eseményen jelen voltak azoknak az ukrán fegyveres és biztonsági erőknek a képviselői, amelyek részt vettek a város felszabadításában.

Az ukrán vezérkar szerdán beszámolt arról, hogy eddig már csaknem ötezer ukrán katona vett részt kiképzésen Nagy-Britanniában. A közlemény szerint az ukrán katonákat kanadai, holland, új-zélandi, ukrán és brit oktatók képezték. A katonák alapvető ismereteket, készségeket és képességeket szereztek városi területeken történő támadó és védekező műveletek végrehajtása terén egyaránt.

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról adott hírt, hogy az orosz erők visszatértek a luhanszki régióbeli Kreminna településre.

“A megszállók visszatértek Kreminnába, leszaggatták az ukrán zászlót, és azt a látszatot igyekeznek kelteni, mintha nagy számban lennének jelen a településen” – írta Hajdaj. Szavai szerint az orosz erők az általuk megszállt területeken kikapcsolják az internetet, hogy akadályozzák az információk áramlását. Tájékoztatott egyben arról is, hogy az ukrán hatóságok a luhanszki régióban központot hoztak létre a megszállt területek felszabadítására. “Felkészítjük a hazatérés struktúráit (a rendvédelmi szerveket, katasztrófavédelmet, a postát, az egészségügyet, egyebeket) arra, hogy gyorsan helyreállítsák az életet a közösségekben” – fejtette ki a kormányzó.

Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó arról számolt be, hogy az orosz erők támadásai következtében az elmúlt napon a régióbeli Bahmutban öt civil halt meg, és 16-an szenvedtek sérüléseket. “Az éjjel az oroszok a régió minden olyan területét lőtték, ahol a frontvonal húzódik. Tűz alá került Volnovaha térségében Precsisztyivka település, egy helyi lakos megsebesült” – tette hozzá a kormányzó.

Az ukrán vezérkar szerdai helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt napon az orosz erők 350 katonát, két repülőgépet és két helikoptert vesztettek. Kijevi összesítés szerint eddig 53 650 ukrán katona halt meg. Az ukrán erők megsemmisítettek emellett 246 orosz repülőgépet, 215 helikoptert, 2180 harckocsit és 1290 tüzérségi rendszert. Az ukrán infrastrukturális minisztérium arról adott hírt, hogy az ukrán kikötőkből már 3,1 millió tonna gabonát exportáltak az elmúlt másfél hónap alatt, amióta létrejött az úgynevezett “gabonafolyosó”. A tárca közleményében hozzátette, hogy 134 hajó hagyta el az ukrán kikötőket Ázsia, Európa és Afrika országai felé mezőgazdasági termékekkel megrakodva.

The post Orosz agresszió: Zelenszkij a felszabadított Izjum városba látogatott appeared first on .

Gion Gábor, a Honvédelmi Minisztérium (HM) stratégiai elemzésért és humánpolitikáért felelős államtitkára a Magyar Honvédség (MH) Iraki Kiképzés-biztosító Kontingens (MH-IKBK) 15. váltásának ünnepélyes kibocsátó ünnepségén elmondta, a honvédség történetében ez az első olyan kontingens, amelynek jelentős részét tartalékos katonák adják, az aktív állományúak mellett 41 tartalékos vesz részt az amerikai vezetésű koalíciós misszióban.

“A nemzetközi műveleti szerepvállalás Magyarország diplomáciai, biztonsági és védelempolitikai eszköztárának egyik fontos része, ezért honvédség számos, NATO-, EU– és ENSZ-koalíciós műveletben vesz részt, koalíciós partnerek pedig megbízható szövetségesként tekintenek ránk” – fogalmazott az államtitkár.

Mint mondta, a tömeges illegális migráció 2015 óta az egyik legnagyobb kockázatot jelentő kihívás Magyarország és Európa számára, az iraki koalíciós műveletben való részvétellel az ország hozzájárul a Közel-Keletről érkező illegális migráció kiváltó okainak megszüntetéséhez. Emlékeztetett, az MH 2015-ben csatlakozott az Iszlám Állam elleni globális koalíciós művelethez, hiszen Magyarországnak érdeke megállítani a terrorizmus terjedését.

Gion hangsúlyozta, a kontingens tagjai mintegy húsz katonai szervezettől érkeztek és három hónapig készültek a fél évig tartó külhoni küldetésre, szerepvállalásukkal pedig személyesen járulnak hozzá a terrorizmus elleni közös fellépéshez.

Az államtitkár megerősítette, a haderőfejlesztés részeként az országnak egyaránt szüksége van hivatásos és tartalékos állományú katonákra, utóbbiak létszáma az elmúlt időszakban 11 ezerre emelkedett. Ők a hazai feladatok ellátása mellett nemzetközi porondon is bizonyítottak, az Ohiói Nemzeti Gárdával tartott közös harcászati gyakorlaton túl a KFOR-kontingensben vállaltak kiemelkedő szerepet – tette hozzá Gion.

Sándor Zsolt altábornagy, a MH parancsnokhelyettese elmondta, a tartalékos rendszer folyamatos fejlődésének eredményeként – az amerikai gyakorlaton történő eredményes megmérettetés és a tavaly megkezdett koszóvói szerepvállalás után – most először vesz részt tartalékos állomány az iraki küldetésben.

A honvédekhez szólva a parancsnokhelyettes hangsúlyozta, a haderőfejlesztési program révén a kontingens jól felkészített tagjai a korábbiaknál modernebb fegyverekkel, korszerűbb felszereléssel kezdik el feladataik végrehajtását, amelyeket azonban csak fegyelmezett katonák és alegységek képesek végrehajtani. Bár Irak messzinek tűnhet, – folytatta – , jelenlétükkel közvetlenül hozzájárulnak az ország és a magyar emberek biztonságához, lelkiismeretes szolgálatuk pedig garancia arra, hogy a távoli válságok és konfliktusok következményei ne érhessék el Magyarország határait.

Utalt arra, ugyan az erbili terület jelenleg nyugodt, a feladatok biztonságos végrehajtása viszont folyamatos figyelmet és összpontosítást igényel a katonáktól.

Ez a hadszíntér nem hasonlítható máshoz, az extrém időjárási viszonyok mellett állandóan alkalmazkodni kell a folyton változó biztonsági környezethez, nincs olyan, hogy rutinfeladat, “még Irakon belül sincs két egyforma nap, két egyforma forduló” – figyelmeztette a katonákat az altábornagy. Hozzátette, hogy nem szabad elfelejteni, hogy a közel-keleti szolgálat az egyik legveszélyesebb és embert próbáló küldetése a honvédségnek, ahol az elmúlt időszak folyamatos háborúi között a békét csak egyfajta “váratlan helyzetnek” lehet nevezni.

A honvédség parancsokhelyettese ugyanakkor arra kérte a katonákat, legyenek felkészülve minden helyzetre, álljanak helyt és egymásra figyelve precízen és pontosan hajtsák végre feladataikat.

Nyíregyháza régi katonaváros, ahol mindig elismeréssel és tisztelettel fogadták a honvédség, a határőrség és az önkéntesek szolgálatát, talán nincs olyan család a városban, amely ne kötődne valamilyen szállal a katonasághoz – mondta a városvezető, hozzátéve, a város a vitéz Vattay Antal Területvédelmi Ezred székhelyként jelenleg is jó kapcsolatot ápol a honvédséggel.

The post Magyar katonai kontingens indul Irakba appeared first on .

A Nemzetközi Bíróság alapokmányának 63. cikke szerinti beavatkozási nyilatkozatot Románia hágai nagykövetsége nyújtotta be, az eljárásban pedig Bogdan Aurescu külügyminiszter fogja Romániát képviselni.

A MAE közleménye felidézte: Aurescu az ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottságának tagja, a Bukaresti Egyetem jogi karának nemzetközi jogot oktató professzora, aki korábban is képviselte már Romániát az ICJ előtt a 2009-ben lezárult fekete-tengeri román-ukrán határvitában.

Románia azért lépett be az Ukrajna és Oroszország közötti eljárásba, mert meggyőződése, hogy a nemzetközi jognak és igazságszolgáltatásnak – kiemelten az ENSZ legfőbb igazságszolgáltatási szervének, a Nemzetközi Bíróságnak – alapvető szerepet kell játszania a béke fenntartásában és helyreállításában.

A MAE felidézte, hogy az ukrán külügyminiszter április 22-i bukaresti látogatása során arra kérte Aurescut, hogy Bukarest csatlakozzon az Ukrajna által Oroszország ellen kezdeményezett eljáráshoz.

Ukrajna február 26-án benyújtott kérelmében arra hivatkozott, hogy az Oroszországi Föderáció hamis vádak alapján katonai inváziót folytat Ukrajna ellen, amivel szerinte súlyosan és széles körűen megsérti az emberi jogokat és a nemzetközi humanitárius jogot.

Eddig Litvánia, Lettország, Új-Zéland, az Egyesült Királyság, Németország, az Egyesült Államok és Svédország jelezte, hogy beavatkozott az eljárásba – mutat rá a román külügyminisztérium.

A MAE háttérinformációi szerint, ha egy eljárásban értelmezési vita van a peres felek között egy olyan nemzetközi egyezményről, amelyben más országok is érintettek, az ICJ értesíti az adott egyezmény aláíróit, hogy beavatkozhatnak az eljárásba, és kifejthetik álláspontjukat a vitatott előírások értelmezéséről. Ezzel a lehetőséggel élt Románia, amely 1950-ben ratifikálta a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló ENSZ-egyezményt.

The post Románia is belépett abba az eljárásba, amelyet Ukrajna indított Oroszország ellen a Nemzetközi Bíróságon appeared first on .

A vádirat szerint a 49 és a 39 éves férfi legkésőbb 2019 elején állapodott meg arról, hogy nagy mennyiségben állít elő és értékesít hamisított bankjegyet. A szükséges eszközöket – festéket, halogénlámpát, lézernyomtatót, lamináló gépet – közösen szerezték be, a hamisítványokat pedig egy XIV. kerületi lakásban készítették. Vegyi módszert is alkalmaztak, számítástechnikai eszközöket használtak, a hamisított bankjegyeken a biztonsági elemeket imitálták – tartalmazza a közlemény, amely szerint a hamisítványok megtévesztésre alkalmasak voltak. A hamisításhoz szükséges anyagi háttér biztosításában a két férfi egy barátja is közreműködött.

A 49 éves férfi a hamisított bankjegyek egy részét fián keresztül hozta forgalomba, másik részét pedig a 39 éves vádlott értékesítette, 30-35 százalék jutalékért.

Az ügy további hat vádlottja a hamisított bankjegyeket általában kisebb értékű vásárláskor használta fizetőeszközként, így a visszajáró már valódi pénz volt. A vádlottak a fővárosban és vidéken, főként dohányboltokban, gyorséttermekben, drogériákban, gyógyszertárakban fizettek a hamisított bankjegyekkel.

A két pénzhamisító vádlott 2019-ben legalább ötszáz hamisított 20 ezrest készített, amelyek forgalomba is kerültek.
A Fővárosi Főügyészség az ügyben több terhelt ellen bűnszövetségben elkövetett pénzhamisítás miatt emelt vádat.

The post Pénzhamisítók ellen emeltek vádat Budapesten appeared first on .

A londoni védelmi minisztérium által közzétett elemzés szerint a Harkiv megyéből az elmúlt egy hétben visszavonult orosz egységek az első harckocsizó gárdahadsereghez tartoznak, amely az orosz nyugati katonai körzet parancsnoksága alatt áll.

Ez az egység már az Ukrajna elleni orosz invázió kezdeti szakaszában is súlyos veszteségeket szenvedett, és a Harkivban indított ukrán ellentámadás kezdetéig sem pótolták teljesen ezeket a veszteségeket – áll a brit katonai hírszerzés keddi ismertetésében.

A brit védelmi tárca beszámolója szerint az első harckocsizó gárdahadsereg az orosz fegyveres erők egyik legtekintélyesebb alakulata, és eredetileg Moszkva védelme a feladata, valamint az, hogy az ellentámadás frontvonalában haladjon a NATO és Oroszország közötti háború esetén.

Mivel ez az alakulat az orosz nyugati katonai körzet alá tartozó egyéb egységekkel együtt mára súlyos mértékben leépült, a NATO-val szembeni hadviselésre létrehozott hagyományos orosz haderők általánosságban is jelentősen meggyengültek, és valószínűleg évekbe telik, mire Oroszország ismét ki tudja építeni ezt a katonai kapacitást – áll a brit katonai hírszerzés kedden idézett elemzésében.

The post Orosz agresszió: elít orosz alakulatok szenvedtek súlyos veszteségeket appeared first on .

Az emberek azt gondolják, hogy a minőségi termékek gyártói nem igazán foglalkoznak a környezetvédelemmel. Sajnos erre tényleg nap mint nap látunk példát, de manapság egyre nagyobb szerepet kap a társadalmi felelősségvállalás, és nem egy vállalat a környezetbarát produktumok gyártását helyezi előtérbe. 

Mit szólnál ahhoz, ha néhány design kulacs vásárlásával te is hozzájárulhatnál a bolygónk védelméhez? Én kifejezetten örülök ennek a hírnek! Járjunk utána, mit takar a dolog!

Környezettudatos vásárlás?

Egyre több olyan vásárló/fogyasztó van, aki nem elégszik meg a minőséggel, az is fontos számára, hogy hogyan készül az előállított termék. A Designmarketnél kapható környezetbarát kulacsnak köszönhetően például egy hétköznapi ember is tehet valamit a világért. Milyen hasznos is ez!

A műanyag palackok már szinte mindenhol ott vannak, de mindenki tisztában van azzal, hogy a gyártásuk és pusztán a szállításuk is mekkora teher a környezet számára. A képlet azonban nagyon egyszerű. Csupán le kell cserélnünk őket! Már csak egyetlen kérdés merül fel bennünk. Mire? Mit szólnál a környezetbarát kulacsokhoz? Ezek nap mint nap meghódítják a piacot sajátos megjelenésükkel.

Design és környezetvédelem egyetlen termékben elrejtve

A rohanó életmód sem segít nekünk a megfelelő kulacs kiválasztásában. Hol talál az ember olyat, amiből nem lötyög ki a folyadék, jól zárható és még jól is néz ki? Ne aggódj, nem olyan lehetetlen kihívás ez!

A stílusos, ergonomikus kialakítású design kulacsokat újra és újra használhatod, ráadásul az aktuális outfithez igazíthatod őket. Pápá környezetszennyezés!

Sőt, a kulacsok mellett kávéspoharak és termoszok egyaránt beszerezhetők. Nincs tele flakonnal a lakás, te magad döntöd el, melyik passzol az életstílusodhoz. 

Design, design, design!

Valószínűleg észrevetted, hogy eléggé hangsúlyos a design szó jelen cikkemben, ami nem véletlen, ugyanis tényleg vannak olyan kulacsok, termoszok amelyek elütnek a tömegtermékektől. Most valóban rálelhetsz a személyiségedet tükröző darabokra!

A vizespalackok, kulacsok körében a falevelekkel, virágokkal, állatokkal díszített darabok is, ugyanakkor a színátmenetes és átlátszó termékek egyaránt kaphatók.

A környezetbarát termoszokról azt kell tudni, hogy képesek 12 órán át melegen és 24 órán át hidegen tartani az italokat, szóval télen és nyáron sem kell lemondanod kedvenc italodról, még akkor sem, ha éppen hosszú út áll előtted.

A hőtartó kulacsok, termoszok speciális fala megóv téged a sérülésektől, mivel megégetni sem tudod a kezedet.

Remélem, hogy te is kedvet kaptál a “Mentsük meg a Földet!” akcióhoz, amiben minőségi kulacsok segítenek majd neked. Ráadásul, ha még nincs ajándék ötleted, akkor ideje abbahagyni a keresgélést és összeállítani egy saját kulacsszettet!

The post Élj környezetbarát módON! Léteznek ilyen design kulacsok? appeared first on .

A tisztségviselő ugyanakkor úgy tudja, hogy az ukrán csapatok még nem vonultak be a településre, mert a Donyeck megyei Liman körül súlyos harcok dúlnak.

“Kreminnában harmadik napja leng az ukrán zászló az adminisztráció épületén. Ez azt jelzi, hogy az összes megszálló és a velük együttműködők mindannyian elmenekültek” – magyarázta Hajdaj. Hozzátette: az oroszok gyakorlatilag Sztarobilszk várost is kiürítették, amely számukra afféle “átrakodó terület” volt eddig. Kifejtette, hogy az orosz erők Szvatove és Trojicke térségében próbálnak védelmi vonalat kialakítani, egyrészt azért, mert ez a terület közel van az orosz államhatárhoz, másrészt pedig innen vezet egy útvonal Luhanszk megyéből Liman felé. Megjegyezte: kulcsfontosságú Luhanszk megye számára, hogy Limant felszabadítsák az ukrán erők.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója arról írt a Twitteren, hogy Ukrajnának légvédelmi rendszerekre van szüksége létfontosságú infrastruktúrájának védelme érdekében, és még több fegyverre megszállt területeinek felszabadításához, beleértve Donyecket és Luhanszkot. A tisztségviselő szerint Luhanszk vagy Donyeck felszabadításának dominóhatása lesz, lerombolja a az orosz frontot, és politikai destabilizációhoz vezet Oroszországban.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a Financial Times című bit lapnak kijelentette, hogy Kijev villámtámadása a vártnál sokkal jobban sikerült, de Ukrajnának meg kell védenie az általa visszafoglalt hatalmas területet egy esetleges orosz ellentámadástól. A tárcavezető figyelmeztetett arra, hogy az orosz erősítés ellentámadást indíthat Ukrajna szerteágazó utánpótlási vonalai ellen, és az ukrán egységeket az orosz csapatok bekeríthetik, ha túlságosan előrenyomulnak.

Reznyikov kifejtette azt is, hogy a déli Herszon megyében az ukrán ellentámadás azért halad lassabban, mint a harkivi régióban, mert az mezőgazdasági régió, és az oroszok védelmi lövészárokként használhatják az öntözőcsatornákat.

Közben a washingtoni hadtudományi intézet (ISW) elemzői legfrissebb jelentésükben műholdas felvételek alapján arról számoltak be, hogy az orosz erők elhagyták a Herszon városától mindössze 15 kilométerre lévő, műveleti szempontból jelentős Kiszelivka települést.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az RBK-Ukrajina hírportálnak nyilatkozva kijelentette, hogy Kijev nem zárja ki a tárgyalásokat Oroszországgal, de csak akkor hajlandó megállapodni Moszkvával, ha Ukrajna területi integritásának teljes helyreállításáról van szó. Szavai szerint a nemzetközi partnerek egyetértenek abban, hogy jelenleg semmi jel nem utal arra, hogy Oroszország készen állna ilyen tárgyalásokra, vagy hogy az ilyen tárgyalások feltételei már adottak lennének. A miniszter nem zárta ki, hogy Ukrajna területének egy részét katonai, egy részét pedig diplomáciai úton fogják visszaszerezni.

Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó közben arról számolt be, hogy az éjszaka folyamán a megyeszékhelyet nem érte támadás, viszont Lozove települést lőtték az orosz erők, és találat ért egy oktatási intézményt. Az elmúlt napban Harkivot és környékét, a csuhijivi és a kupjanszki járást is folyamatosan érték orosz támadások. A sürgősségi egészségügyi ellátó központ tájékoztatása szerint az elmúlt napban Harkivban egy civil halt meg, és hatan sérültek meg. A kupjanszki járásban ketten vesztették életüket, ezen kívül még hárman sérültek meg a megye különböző részeiben.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál a helyi kormányzók közléseiből készített összeállításában arról számolt be, hogy Donyeck megyében az elmúlt napon legalább hatan haltak meg, és 14-en sérültek meg a helyi lakosok közül.

Az ukrán erők stratégiai kommunikációs osztálya arról adott hírt, hogy Kupjanszknál megsemmisítették az első drónt, amelyet Irántól vásárolt Oroszország. Az ukrán vezérkar összesítése szerint eddig már megközelítőleg 53 300 orosz katona halt meg Ukrajnában. A vezérkar napi jelentésében arról írt, hogy a felszabadított területeken naponta mintegy kétszáz, oroszok által elkövetett háborús bűncselekményt rögzítenek, ezen felül tíz régióban több mint 70 ezer négyzetkilométer van aláaknázva, illetve fel nem robbant lövedékekkel teleszórva Ukrajnában.

The post Orosz agresszió: Putyin seregei elmenekültek a Luhanszk megyei Kreminnából appeared first on .

Marin beszédében hangsúlyozta, minél nagyobb hatást ér el az Európai Unió a szankciók által, annál drágább lesz Oroszország számára a háború folytatása. “A támogatásunkkal Ukrajna meg foga nyerni, szívünkben már meg is nyerte a háborút” – fogalmazott.

Kijelentette: Oroszország az energiaellátást zsarolásra használja, és meg akarja osztani az uniós egységet. Ezzel szemben Ukrajna elleni háborúja miatt Oroszország magára maradt, az Európai Unió pedig egységesebb, mint valaha. Oroszország saját gazdaságát és jövőjét teszi tönkre – húzta alá.

A finn miniszterelnök fontosnak nevezte, hogy a szankciók érezhetők legyenek az oroszok mindennapi életében, ugyanis – mint mondta – nem elfogadható, hogy amíg ukrán állampolgárok halnak meg, addig az orosz állampolgárok szabadon utazhatnak. Hangsúlyozta: Ukrajna jövője az Európai Unión belül van. Meg kell nyitni az unió kapuit minden olyan európai ország ellőtt, amely magáénak vallja az európai értékeket, és hajlandó a szükséges reformok végrehajtására.

Kijelentette: Európában az országok maguk dönthetnek a világban elfoglalt helyükről, Oroszország azonban az országok ezen jogát vitatja. Az orosz agresszió nyomán Finnország és Svédország bejelentette csatlakozási szándékát a NATO-hoz. A két ország tagságával a katonai szövetség még erősebbé válik, és fokozza a védelmet az egész észak-európai térségben – szögezte le.

Marin kiemelte: az energiaellátási láncok nem lehetnek kiszolgáltatva külföldi hatalmaknak vagy unión kívüli országoknak. A legfontosabb infrastruktúráknak európai kézben kell maradniuk. Ez nemcsak energiabiztonsági kérdés, hanem a társadalom működőképességének és biztonságának is a garanciája – mondta.

Végezetül azt mondta: az európai állampolgárok nem intézményi választásokat szeretnének, hanem reformokat. Ez azt is jelenti, hogy növelni kell a minősített többségi szavazások arányát – tette hozzá a finn kormányfő.

The post Oroszország elleni szankciók: a finn kormányfő szerint ennyi nem elég appeared first on .

Alexandru Rafila elismerte: júliusban “nehézkesen” indult a jódtabletták kiosztása: alig 1231-en kértek rá vényt családorvosuktól, ehhez képest augusztusban “javult” a helyzet: több mint 214 ezer jogosult igényelte a tablettát.

“Ez egy észszerű, megelőző óvintézkedés. Senki nem állítja, hogy nukleáris incidens fog bekövetkezni, de ha mégis, akkor jó, ha kéznél vannak ezek a tabletták, amelyeket szigorúan csak a hatóságok felhívására, a megadott mennyiségben kell bevenni: kisgyermek esetében felet, felnőttek esetében két tablettát” – magyarázta a miniszter.

Elismerte: a hétmillió negyven év alatti jogosulthoz képest a 200 ezer nem nagy szám, de a tendencia növekvő, és a minisztérium továbbra is mindenkit arra bíztat, hogy, amikor valami dolga akad a családorvosnál, kérjen vényt a jódtablettákra is, és váltsa ki az ingyenes készítményt a programba bevont 2500 gyógyszertár valamelyikénél.

A román szaktárca márciusban írt ki közbeszerzést a jódtablettákra, miután – az ukrán atomerőművek körüli harcok és az atomfegyverek esetleges bevetésére utaló moszkvai nyilatkozatok hírére – az emberek pánikszerűen felvásárolták a gyógyszertárak jódtabletta-készleteit.

A 65 milligrammos kálium-jodid tablettákhoz családorvosok által kiállítandó vény alapján, a kijelölt gyógyszertárakban ingyenesen juthatnak hozzá a lakosok, de nyilatkozatot kell aláírniuk, hogy a tablettákat csak nukleáris incidens esetén, kizárólag a hatóságok felszólítása alapján veszi be. A bukaresti egészségügyi minisztérium tájékoztató kampánya rámutatott: a jódtabletta csak az első nyolc órában segíthet a légkörbe került radioaktív jód megkötésének megakadályozásában, megelőzésszerű alkalmazása tehát értelmetlen és veszélyes is, mert pajzsmirigybetegséget okozhat.

The post Romániában nőtt az érdeklődés a jódtabletták iránt appeared first on .

Borrell közleményében hangsúlyozta: mindkét ország katonai erejének vissza kell térnie a helyzet hétfő éjjeli elmérgesedése előtti pozícióihoz, és a mintegy két évvel ezelőtt megkötött tűzszünetet teljes mértékben tiszteletben kell tartani.

Az EU elkötelezett amellett, hogy továbbra is tiszteséges közvetítőként lépjen fel Örményország és Azerbajdzsán között annak érdekében, hogy segítse elérni azt a közös célt, amely a dél-kaukázusi régió biztonságát, virágzó és békés jövőjét, és minden népe javát szolgálja – mondta a főképviselő.

Végezetül közölte, Toivo Klaar, a dél-kaukázusi és a grúziai válságért felelős különleges uniós képviselő azonnal a térségbe utazik, hogy támogassa a deeszkalációt, és megvitassa az örmény és az azeri vezetők között folytatott brüsszeli párbeszéd következő időpontját.

Tiny Kox, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) elnöke, valamint Simon Coveney ír külügyminiszter, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnöke közös nyilatkozatban ítélte el a kiújult erőszakot, és azt írták: katonai erő alkalmazása teljességgel elfogadhatatlan az Európa Tanács tagállamai közötti viták rendezésében.

A nyilatkozattevők felszólították Azerbajdzsánt és Örményországot, hogy álljanak el minden olyan további lépés megtételétől, amely ronthatja a helyzetet, tartsák tiszteletben a nemzetközi megállapodásokat, és haladéktalanul kezdjenek béketárgyalásokat.

“Felszólítjuk az Európa Tanács mindkét értintett tagországát, hogy tartsák be a csatlakozáskor vállalt kötelezettségeiket, nevezetesen a konfliktus békés úton történő rendezését” – fogalmaztak, majd hozzátették: az Európa Tanács kész támogatni a két országot ez irányú törekvéseikben.

Charles Michel, az Európai Unió tagországainak vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke “rendkívül aggasztónak” nevezte az örmény-azeri határon zajló harcokról szóló jelentéseket, és kijelentette: teljes és fenntartható tűzszünetre van szükség.

A békének és a stabilitásnak nincs alternatívája, és ennek biztosítására nincs más lehetősége a diplomáciának sem – húzta alá. Az Európai Tanács elnöke közölte továbbá, mindkét érintett ország vezetőjével felvette a kapcsolatot, továbbá arról tájékoztatott, hogy Josep Borrell uniós főképviselő arra kérte Klaar különleges megbízottat, hogy a helyszínen dolgozzon a további eszkaláció megelőzésén.

Az azeri-örmény határon hétfő éjjel törtek ki harcok, amelyek kedd reggel is folytatódtak. Az örmény védelmi minisztérium tájékoztatása szerint az azeri fél egyebek között ágyúval lövi az örmény oldalon lévő katonai és polgári infrastruktúrát Vardenisz, Szotk, Gorisz és Kapan térségében.

A Hegyi-Karabahhal kapcsolatos több évtizedes konfliktus 2020. szeptember 27-én éleződött ki újra. Azerbajdzsán nagyszabású hadműveletet indított a területébe ékelődött, örmények ellenőrizte enklávé és az örmények által elfoglalt környező területek visszafoglalására, és hadműveletei döntően sikerrel jártak. Noha a felek 2020. november 9-én fegyverszünetben állapodtak meg, a határ menti térségben rendszeresek a konfliktusok.

The post Hegyi-Karabah: Borrell az ellenségeskedés abbahagyására, a tárgyalások folytatására szólított fel appeared first on .

A tájékoztatás szerint a férfi és apja 2020 szeptemberében ózdi családi házukban együtt italozott. Szóváltás alakult ki közöttük, majd az apa egy kalapáccsal fenyegette meg a fiát. A fiú dulakodás nyomán elvette apjától a szerszámot, és azzal kétszer olyan erővel fejen vágta az idős férfit, hogy az a helyszínen meghalt.

A vádlott az apja holttestét a kamrában tárolta, de meg akart szabadulni tőle, ezért rendelt 100 liter 97 százalékos kénsavat és egy kétszáz literes hordót. A holttestet feldarabolta, és a kénsavval megtöltött hordóba helyezve feloldotta a testrészeket. Miután a cselekménye rendkívül erős, szúrós és kellemetlen szaggal járt, a szomszédok bejelentést tettek, és a férfi a kiérkező rendőröknek elismerte apja megölését.

Az ügyészség a büntetlen előéletű, letartóztatásban lévő vádlottal szemben börtönbüntetést és közügyektől eltiltást indítványozott.

The post Horror: megölte, feldarabolta és savban feloldotta az apját egy férfi appeared first on .

Marija Pejcinovic Buric közleményében kiemelte, az orosz állampolgárokat szeptember 16-tól nem védi az Emberi Jogok Európai Egyezménye.

“Sajnálatos, hogy Oroszország távolmaradásával az Emberi Jogok Európai Egyezményétől még inkább elszigeteli magát a demokratikus világtól, és több mint 140 millió orosz állampolgárt foszt meg az egyezmény által biztosított emberi jogi védelemtől” – fogalmazott.

A főtitkár kiemelte ugyanakkor: az Európa Tanács továbbra is támogatja az emberi jogok védelmezőit, a demokratikus erőket, a szabad médiát és a független civil társadalmat Oroszországban, és együttműködik velük. Buric reményét fejezte ki, hogy egy napon az orosz állampolgárok ismét élvezhetik az Emberi Jogok Európai Egyezményének védelmét.

Emlékeztetett, az egyezmény értelmében Oroszországnak jogi kötelezettség az Európa Tanács felügyelete alatt működő Emberi Jogok Európai Bíróságának minden ítéletének és határozatának végrehajtására a szeptember 16-ig elkövetett cselekményekkel vagy mulasztásokkal kapcsolatban. Az Európa Tanács továbbra is mindent megtesz az igazságosság és az elszámoltathatóság biztosítása érdekében az Oroszországgal kapcsolatos ügyek érintettjei számára – húzta alá.

Miután Oroszország háborúja továbbra is emberek millióinak okoz fájdalmat és szenvedést Ukrajnában és szerte Európában, az Európa Tanács ismételten felszólítja az orosz vezetést, hogy azonnal állítsa le a háborút, és vessen véget saját népe folyamatos elnyomásának – tette hozzá az strasbourgi székhelyű Európa Tanács főtitkára.

The post Európa Tanács: Oroszország szeptember 16-tól nem részes állama az Emberi Jogok Európai Egyezményének appeared first on .

A Mariusz Blaszczak lengyel kormányfőhelyettessel, nemzetvédelmi miniszterrel közös sajtóértekezleten Bodskov úgy értékelte, hogy az ukrajnai háború évekig elhúzódhat, a Balti-tenger térségében pedig biztosan növekedni fog az orosz aktivitás. Dánia számára a balti-tengeri medence rendkívül fontos térség, ezért az orosz lépésekre a szövetségesekkel folytatott szorosabb együttműködéssel és elrettentéssel kell válaszolni – húzta alá.

Blaszczak kiemelte a két ország együttműködését a NATO gyorsreagálású erőit koordináló, dán-lengyel-német vezetésű, az északnyugat-lengyelországi Szczecinben működő parancsnokság keretében.

Kitért a lengyel-dán energiabiztonsági együttműködésre is, utalva a Norvégiából a dániai hálózaton keresztül a Balti-tenger alatt Lengyelországba vezető Baltic Pipe gázvezetékre, amelyet tervek szerint szeptember végén állítanak működésbe. “A biztonsági együttműködésünk ezért nagyon széleskörűen fogható fel” – jegyezte meg a lengyel kormányfőhelyettes.

Blaszczak közölte: Lengyelország és Dánia elégedettséggel fogadják, hogy hamarosan Svédország és Finnország is csatlakozik a NATO-hoz. Mint elmondta, Bodskovval megvitatták a Baltikum biztonsága mellett az Ukrajnának nyújtott támogatás folytatását, valamint a lengyel-dán katonai együttműködés megerősítését.

The post Dán miniszter: fokozódhat az orosz katonai aktivitás a Balti-tenger térségében appeared first on .

“Hadseregünk folytatja a hadműveletet, hogy felszabadítsa Harkiv régióját az orosz megszállóktól. Az ellenség sietve feladja pozícióit, és mélyen bemenekül a korábban megszállt területekre vagy azonnal az Oroszországi Föderáció területére. Tegnap az oroszok elhagyták a kupjanszki járásban található Velikij Burluk és Dvoricsna településeket. A front egyes szakaszain védőink elérték Oroszország államhatárát” – számolt be a kormányzó.

Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője azt írta, hogy “az ukrán fegyveres erők méterről méterre szabadítják fel Harkiv megyét: ez több száz település, több ezer utca, több tízezer ukrán szülőhelye” – fogalmazott. Hozzátette, hogy az ukrán hatóságok segélyeket készülnek szállítani a felszabadított településekre, 11 ezer csomag élelmiszert és ugyanennyi csomagot higiéniai szerekből, továbbá a kisgyermekek számára bébiételeket és pelenkát. “Erre van szükség most azonnal” – jegyezte meg.

Eközben hétfőn az orosz erők ismét csapást mértek a megyeszékhelyre, Harkivra – közölte a kormányzó. A támadásban az eddigi információk alapján egy civil vesztette életét, és négyen sérültek meg. Leállt átmenetileg a metró is. Ihor Terehov, a város polgármestere közölte, hogy az orosz csapás miatt Harkiv létfontosságú infrastrukturális létesítményei működésképtelenné váltak, aminek következtében megszakadt az áramellátás, és megint megszűnt a vízellátás a megyeszékhelyen.

Herman Haluscsenko energetikai miniszter a Facebookon közölte, hogy vasárnap történt a háború kezdete óta az egyik “legmasszívabb” orosz támadás az ukrán energiainfrastruktúra ellen, aminek következtében emberek százezrei maradtak áram nélkül. A tájékoztatása szerint vasárnap este az oroszok a Harkiv megyei zmijevi erőművet és három nagyfeszültségű alállomást lőttek, 40 különböző feszültségű alállomást áramtalanítottak. Az előzetes adatok szerint a támadás közben a helyreállítást végző négy szakember meghalt, hárman megsérültek. “Ukránok százezrei maradtak áram nélkül Poltava, Dnyipropetrovszk, Harkiv, Szumi és Donyeck megyében” – emelte ki.

Hétfőre virradóan az orosz erők rakétacsapást mértek Zaporizzsjára, és eltaláltak a megyeszékhely határában egy infrastrukturális létesítményt. Az előzetes információk szerint senki sem sérült meg – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál a megye kormányzójára hivatkozva.

Natalija Humenyuk, a dél-ukrajnai műveleti parancsnokság sajtóközpontjának vezetője az Eszpreszo ukrán tévécsatorna műsorában azt mondta, hogy az orosz egységek Harkiv térségében keresik a módját, hogy kapcsolatba léphessenek az ukrán csapatokkal, és tárgyalhassanak velük a fegyverletételről. Közölte, hogy a déli ellentámadás során az ukrán fegyveres erők Herszon megyében eddig legalább öt települést és mintegy 500 négyzetkilométernyi területet szabadítottak fel véglegesen az orosz megszállás alól.

Az ukrán vezérkar hétfői jelentésében azt írta, hogy az elmúlt napban mintegy 300 orosz katona vesztette életét, az ukrán erők megsemmisítettek egy orosz repülőgépet és egy drónt. A háború kezdete óta már csaknem 53 ezer orosz katona halt meg a kijevi vezérkar adatai szerint Ukrajnában.

The post Orosz agresszió: az ukránok a határig zavarták az oroszokat appeared first on .

Az EU külügyi szolgálata szóvivője útján arra reagált, hogy péntektől vasárnapig regionális és helyhatósági választásokat tartottak Oroszországban, valamint a 2014-ben annektált Krími Autonóm Köztársaságban és Szevasztopol városában. A közlemény szerint az EU nem ismeri el a Krím-félsziget Oroszország általi annektálását, amit a nemzetközi jog megsértésének tart. A Krím Ukrajna része – húzták alá.

A hétvégi választások során a jogellenesen annektált Krím félszigeten “senkit sem választottak meg”, aki legitimitással rendelkezne és jogosan képviselhetné a Krím és Szevasztopol lakosságát, illetve akit e területek képviselőiként elismerhetnének – jelentették ki.

Az Európai Unió felszólítja Oroszországot, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül hagyjon fel az Ukrajna elleni “jogellenes, provokálatlan és indokolatlan” katonai agressziójával, és vonjon ki minden erőt és katonai felszerelést Ukrajna egész területéről az ország nemzetközileg elismert határain kívülre – húzták alá.

Az Európai Unió továbbra is elkötelezetten támogatja Ukrajna területi egységét és önállógását – tette hozzá az Európai Unió külügyi szolgálata.

Az Oroszországban szeptember 9. és 11. között tartott regionális és helyhatósági választások során egyebek között 14 regionális vezető személyéről közvetlenül és egyben pedig közvetve, hat régióban a regionális törvényhozás, 12 regionális székhelyen pedig a képviselőtestület összetételéről lehetett voksolni. Moszkvában 146 képviselői tanács több mint 1500 képviselői helyének sorsa dőlt el. A választások a 85 régióból 82-t érintettek, több mint 45 millió ember volt jogosult szavazni személyesen vagy online. A választás fő napja és az urnazárás vasárnap volt.

The post Az EU nem ismeri el az krími orosz választások eredményét appeared first on .