Biztonságpolitika

Szokatlan kommunikációs lépésre szánta el magát az Airbus Helicopters: a próbák idején, a nyilvánosságnak szánt termékbemutatót tartott - a Magyarország által is megvásárlandó - HForce generikus fegyverrendszerrel felszerelt H145M többfeladatú könnyűhelikopterrel. S bár a zivataros időjárás miatt a demonstráció dinamikus, éleslövészettel egybekötött része kishíján elmaradt, a 2. VBÁKRD-dal együttműködésben végül mégiscsak az utóbbi idők egyik legjobb fotózási- és információgyűjtési lehetőségét kaptuk.

Repülnek a Chemring 1x1-es MTV zavarótöltetei a H145M-ből. A jelenlegi fázisban a típus EH-képessége az AAR-60 szenzor triggerelte infracsapdákra támaszkodik.

Töltik a nem irányított rakétákat. A rend kedvéért, mivel múltkor elszúrtam, 70 millimétereseket :-)

Pillantás a helyzetjelző lesugárzott képére...

...és a Wescam szenzor képe (repülési adatokkal és fegyverzeti szimbológiával) a Körös-hegyen berendezett kiállítóhelyről. Zölddel a géppuskakonténer és a rakétakonténer státusza látható.

Ahhoz képest, hogy a szerződést június 29-én írták alá és jelentették be, a honvédség szemmel láthatóan olyan hatékonyan dolgozik alájátszóként a tesztkampányban, mintha általuk régóta ismert platformról lenne szó. A szolnoki kőevők Humvee és Polaris terepjárói indulnak a szcenárióban rájuk osztott szerep eljátszására, hátul a helikoptert készítik felszállásra.

A JTAC által kért show of force után először FN géppuskás rácsapások...

...majd rakétázás következett.

Zord

A tájékoztatás szerint ismeretlenek a vállalat nevében tömegesen küldtek ki hamis üzeneteket “A megrendelés számlája” tárggyal. Ebben 7990 forint értékű termék árának visszatérítését ígérték olyan ügyfeleknek, akik ilyen árucikket nem is rendeltek az Extreme Digital-tól.

A cég felhívta a figyelmet arra: az internetes csalók az általuk készített hamis oldalon a felhasználók bankkártyaadatainak megadását kérték, hogy internetes fizetésre alkalmas adatokat lopjanak el a felhasználóktól.

Az Extreme Digitaltól érkező levelekben található linkek mindig a www.edigital.hu oldalra mutatnak, nem vezetnek közvetlenül online fizetési oldalakra – tájékoztatott a webáruház.

András Tamás közölte: a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a szokásos létszámmal gondoskodnak a rendezvény biztonságáról. A Pest megyei rendőrök munkáját a Készenléti Rendőrség, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság és a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) munkatársai, továbbá osztrák, szlovák, román és lengyel rendőrök segítik.

A BRFK rendőreivel elsősorban a közlekedési útvonalak biztosításában működnek együtt, míg a külföldi rendőrök a külföldi látogatók tájékoztatásában, papírjaik, gépjárműveik ellenőrzésében segítenek. A rendezvényen motoros és lovas rendőrök is lesznek, továbbá a forgalmat helikopterről is figyelik majd.

A hétvégén 33. alkalommal rendezik meg a Forma-1-es Magyar Nagydíjat a mogyoródi Hungaroringen. András elmondta: a programok már csütörtök délután megkezdődnek a boxutca-látogatásokkal. A pálya mellett felállított rendőrtáborban csütörtök déltől folyamatos szolgálatot látnak el a rendőrök.

A szóvivő hozzátette, csütörtökön csak akkor lesznek forgalomkorlátozások, ha azok indokoltak. Péntek reggel viszont a mogyoródi pálya környékén és az oda vezető utakon több forgalomkorlátozás lép életbe. Ezekről térképmelléklettel részletes tájékoztató található a rendőrség honlapján (www.police.hu), ahol külön linket is nyitottak a Forma-1-es Magyar Nagydíjjal kapcsolatos információknak.

András külön felhívta a figyelmet arra, hogy péntek reggeltől minden délelőtt a pálya irányába, míg délután a rendezvények végétől az ellenkező irányba egyirányúsítják a forgalmat. Kiemelte: ha valaki az egyirányú úton túlhalad, semmiképpen ne forduljon vissza, hanem menjen egy kört a pálya körül.

A szóvivő arra figyelmeztetett: mindenki csak kijelölt helyen parkoljon az autójával, ne hagyjon abban látható helyen értékeket, figyeljen oda arra, hogy bezárja a járművet, az ablakokat pedig húzza fel.

A vizsgálat szerint egyes országokban a fegyverek 75 százaléka van az állampolgárok birtokában, a többivel a rendőrség és a katonaság rendelkezik. A régióban félmillió és 1,6 millió közé tehető azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek rendelkeznek lőfegyverrel, legtöbb esetben fegyvertartási engedély nélkül. Ebben a tekintetben Szerbia és Montenegró vezet a térségben, ott száz lakosra átlagban negyven könnyűfegyver jut. Csak Szerbiában illegálisan 1,5 millió, míg legálisan 1,1 millió lőfegyver van a polgárok birtokában – tették hozzá.

Zoran Dragisic, a szerb parlament védelmi bizottságának tagja szerint több okból tartanak fegyvert az emberek. “Egyrészt ennek van egy beteges hagyománya, másrészt ez mégiscsak a Balkán” – mondta. Kifejtette, hogy a Balkánon mindig is nagy félelemben éltek az emberek, féltek az államtól, a szomszédoktól, vagy éppenséggel egy újabb háborútól. Ez utóbbitól való félelmet pedig nemcsak a média és a politikusok táplálják, hanem a titkosszolgálatok is, amelyeknek nem áll érdekükben a Balkán stabilitása – tette hozzá a szakértő, aki úgy vélte: a problémát csak a törvények szigorításával lehet megoldani, és súlyos börtönbüntetést kell kiszabni az engedély nélküli fegyvertartókra.

Mile Novakovic, a szerb bűnügyi rendőrség egykori vezetője szerint nem csak Szerbiát és Montenegrót kell kiemelni a régióban, mert sok fegyver van közkézen Koszovóban, Bosznia-Hercegovinában és Horvátországban is. Mint mondta: őt nem az állampolgároknál illegálisan lévő fegyverek aggasztják, hanem az illegális raktárakban vagy elásott rejtekhelyeken lévő fegyverek, amelyeket bűncselekményekhez, például embercsempészethez használhatnak fel. Nem szabad elfelejteni, hogy a délszláv háborúból számos fegyver maradt ezen a területen, emiatt virágzik a fegyverkereskedelem, mert nagy rá a kereslet és jó a kínálat – fogalmazott Novakovic.

Szerbiában egy eredeti Kalasnyikov gépkarabély a feketepiacon 150-200 euróba kerül, míg a Skandináv-félszigeten ugyanezért a fegyverért két-háromezer eurót kell fizetni. Egy pisztoly ára száz és ezer euró között mozog, míg Nyugat-Európában kétezer eurót is elkérnek érte – írta a lap.

Mint a 2012-es és a 2014-es kiadás, az idei MACE is elsősorban az Sz-300-assal szembeni túlélőképesség fokozást tűzte ki célul.

A nyitraiak Sz-300PMU-ja a lesti gyakorlótéren, felette elköszönőben a GFD Learjetje.

A zavarkeltés felelőse: D-CARL

Szégyen a futás, de hasznos.

Zord

Az újság annak idején fényképeket közölt, amelyek szerinte arról tanúskodtak, hogy a török titkosszolgálat kamionjai fegyvereket és lőszereket szállítottak Szíriába 2014 januárjában. A török vezetés a cikk után elismerte, hogy a Szíriába tartó teherautók a titkosszolgálathoz tartoztak, de – mint mondták – azok az ott élő, a török ajkú türkmén kisebbségnek vittek segélycsomagokat. A népcsoport fegyveresei akkoriban mind Bassár el-Aszad kormányerői, mind az Iszlám Állam dzsihadista szervezet harcosai ellen offenzívát folytattak.

Az isztambuli ítélőszék hétfőn úgy döntött, hogy Gül nem vétkes “az állam biztonsága, illetve bel- és külpolitikai érdekei szempontjából titkosságot igénylő információinak politikai vagy katonai kémkedés céljából történő megszerzése és közzététele” bűntettében.

A Cumhuriyet korábbi főszerkesztőjét, Can Dündart és Gült 2015 novemberében tartóztatták le azzal a gyanúval, hogy titkosságot igénylő állami információkat tettek közzé kémkedés céljából. Fegyveres terrorszervezet tudatos és szándékos támogatásával is gyanúsították őket. Tettükkel a vád szerint az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán török hitszónoknak és hálózatának nyújtottak segítséget – Ankara őt tette felelőssé a későbbi, 2016. július 15-i puccskísérletért, mozgalmát pedig terrorszervezetnek minősítette.

A török alkotmánybíróság 2016 februárjában úgy döntött, hogy a hatóságok megsértették a vizsgálati fogságban tartott két újságíró jogait, s azonnali szabadlábra helyezésüket rendelte el.

2016 májusában a bíróság államtitkok kiszivárogtatásáért Gült első fokon öt év, míg Dündart öt év tíz hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Dündar később Németországba távozott, majd a 2016. júliusi puccskísérlet után lemondott a főszerkesztői pozícióról.

A török legfelsőbb bíróság idén március elején a 2016. májusi döntést semmissé nyilvánította, s olyan új eljárás indítását kezdeményezte, amelyben Dündart összesen 15 évtől 20 évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatják. A testület ugyanakkor Gül felmentését javasolta, arra hivatkozva, hogy az ő esetében az államtitkok megszerzésénél nincs bizonyíték “különös erőfeszítésre”.

Áprilisban egy isztambuli bíróság letartóztatási parancsot adott ki Dündar ellen, és egyúttal arra kérte a török kormányt, hogy helyeztesse a volt főszerkesztőt az Interpol vörös körözési listájára, valamint kezdeményezze kiadatását. Recep Tayyip Erdogan török elnök korábban többször hangoztatta, hogy a Cumhuriyet aláássa országa nemzetközi tekintélyét.

Szintén idén áprilisban terroristaszervezetek támogatása miatt nem jogerősen súlyos börtönbüntetésekre ítélték a Cumhuriyet tizennégy munkatársát. Azzal vádolták őket, hogy védelmezik és támogatják az Ankara által terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) kurd szakadár szervezetet, a szélsőbaloldali Forradalmi Népi Felszabadítási Párt-Frontot (DHKP-C), valamint a 2016-os puccskísérletért okolt gülenista hálózatot.

Vlagyimir Usztimenko, a Roszkoszmosz sajtószolgálatának vezetője a TASZSZ-nak nem kívánta kommentálni a lap értesülését, de megerősítette a letartóztatás tényét és kijelentette, hogy az űrkutatási cégnél szombaton vizsgálóbizottságot állítottak fel Szergej Gyomin vezérigazgató-helyettes vezetésével. A testület a héten megkezdi munkáját.

A Roszkoszmosz sajtószolgálata a nap folyamán később azt közölte, hogy az államtitok-védelmi vizsgálat középpontjában 2013-ban történt események állnak. Az Interfax hírügynökség emlékeztetett rá, hogy az űrkutatási vállalat élén 2013 októberéig az azóta elhunyt Vlagyimir Popovkin állt.

Jevgenyij Jenyikejev, a Moszkva Társadalmi Megfigyelő Bizottsága elnevezésű jogvédő csoport tagja a Kommerszantnak elmondta, hogy egy moszkvai bíróság szombaton rendelte el a 74 éves Kudrjavcev letartóztatását. A péntekre virradóra a Moszkva melletti Koroljovban lévő lakásán őrizetbe vett férfi a Központi Gépipari Tudományos Kutatóintézet (CNIImas) munkatársa.

A Kommerszant úgy értesült, hogy a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) átkutatta a CNIImas több munkatársa, valamint Dmitrij Pajszon, a Roszkoszmosz kutatási és elemző központja igazgatójának irodáját. A hazaárulás ügyében folytatott nyomozás által tanúként kezelt Pajszon a múlt héten benyújtotta lemondását és augusztus elejéig szabadságon van.

A lap szerint tucatnyi ember ellen folyik vizsgálat nyugati titkosszolgálatokkal való együttműködés gyanúja miatt. Az FSZB megállapította, hogy a nyugati hírszerzés szigorúan titkos hiperszonikus kutatások eredményeinek birtokába jutott.

Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz vezérigazgatója elrendelte, hogy az űrkutatási vállalat mindenben működjön együtt az FSZB-nyomozással. Rogozin számára irodát alakítanak ki a CNIImasnál, hogy személyesen felügyelje a belső vizsgálatot, valamint Szojuz-5 hordozórakéta és az Energia-5 szupernehéz rakéta fejlesztési munkálatait. A lap forrásai szerint az ügy az intézet viszonylagos önállóságának csökkenéséhez és az orosz rakétaiparon belüli biztonsági előírások további szigorításához vezetnek majd.

A Kommerszant szerint Kudrjavcev, aki eddig a hazaárulás-ügy egyetlen vádlottja, nem ismerte el bűnösségét. A szakember a műszaki tudományok kandidátusa, szakterülete egyebek között a folyadékok és gázok mechanikája, valamint a hiperszonikus áramlás. Utóbbi a Taktyicseszkoje Raketnoje Vooruzsenyije és az Almaz-Antej hadiipari vállalatok profiljába vág.

Kudrjavcev, aki 23 tudományos publikáció társzerzője, kormányzati díjat kapott a Morszkoj Sztart elnevezésű úszó űrállomás létrehozásáért. 2003-ban a CNIImas igazgatóhelyettese volt. Tavaly más tudósokkal együtt aláírt egy Vlagyimir Putyin elnökhöz intézett nyílt levelet, amelynek szerzői államfői kegyelmet kértek a CNIImas egy hazaárulásért elítélt munkatársa, Vlagyimir Lapigin számára.

Arról az idézett orosz hivatalos és sajtóforrások hétfőn nem tettek említést, hogy a mostani ügy konkrét összefüggésben áll-e a Putyin által az orosz törvényhozás két háza előtt március 1-jén ismertetett új hiperszonikus fegyverekkel.

Az Egyesült Államokban akkreditált orosz nagykövet, Anatolij Antonov fedte fel, hogy a Helsinkiben tartott csúcstalálkozón Donald Trump és Vlagyimir Putyin állítólag megvitatta a szeparatisták által ellenőrzött Kelet-Ukrajnában tartandó népszavazás lehetőségét.

Garrett Marquis, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője leszögezte: az orosz és az ukrán kormány közötti, a Donyec-medence helyzetének rendezését célzó megállapodások “nem foglalják magukban bármilyen referendum megrendezésének lehetőségét”. Hangsúlyozta továbbá, hogy egy ilyen, esetlegesen mégis sorra kerülő népszavazásnak “nem lenne legitimitása”.

Közben az amerikai közszolgálati rádió (NPR) neve elhallgatását kérő kormányzati tisztségviselőre hivatkozva arról számolt be, hogy Trump és Putyin őszre tervezett második találkozóján – amelyre Washingtonban kerül sor – várhatóan napirendre kerülnek a Helsinkiben is megvitatott amerikai biztonságpolitikai “aggodalmak” , köztük az amerikai választásokba történt orosz beavatkozások ügye is. Az őszi csúcstalálkozón Észak-Korea, Irán és Szíria helyzete, továbbá a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása szintén terítékre kerül majd.

Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője csütörtökön este Twitter-bejegyzésben jelentette be: Trump felkérte John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadót Putyin hivatalos meghívására.

Évente három-négyezer embert kell kimenteniük a vízimentőknek Magyarországon – mondta Tar Mihály, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata szóvivője. Csak szombaton a Balatonból 18, a Velencei tóból öt embert mentettek ki. Tar azt is elmondta, hogy vélhetően megtalálták annak a belga férfinak a holttestét, aki pénteken egy vitorlásról ugrott a Balatonba, majd elmerült.

Ennek keretében a rendőr felszólítja a hajléktalant a közterület elhagyására. Semmilyen további eljárás nem kezdődik el azzal szemben, aki ennek eleget tesz vagy együttműködik. Szabálysértési eljárás is csak azzal szemben indul, akit a rendőr kilencven napon belül már háromszor szólított fel a közterület elhagyására, ám ennek az adott időn belül negyedik alkalommal sem tesz eleget.

Ahhoz, hogy ezt ellenőrizni lehessen, létrejön egy nyilvántartás azokról, akiket helyszíni intézkedések alá vontak. A nyilvántartásban az adatokat a helyszíni intézkedéstől számítva kilencven napig, illetve az eljárás megindításáig lehet tárolni, az információk kilencven nap után törlődnek.

Aki ellen szabálysértési eljárás indul, az közérdekű munkával, vagy ha ezt nem vállalja, esetleg visszaeső, akkor elzárással sújtható, pénzbírság nem szabható ki. A szankcióról bíróság dönt.

Mivel az eljáráshoz az érintettet előállítják, a rendőrség ez idő alatt köteles gondoskodni a hajléktalan tisztálkodásáról és tiszta ruhájáról, de az érintett ingóságáról és vele élő állatáról is. Az ingóságokat hat hónapig őrzik majd, ennek letelte után az arra kijelölt szerv megsemmisíti azokat.

A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a javaslat országgyűlési vitájában korábban arra hívta fel a figyelmet: a cél az, hogy a változtatásokat emberséges módon hajtsák végre, és nem az, hogy ezeket az embereket a büntetés-végrehajtás intézményeiben helyezzék el. Kontrát Károly hangsúlyozta, ha a hajléktalan a hatósági intézkedés során elfogadja a segítséget, akkor semmilyen szabálysértési szankcióról nem lehet szó. A javaslat célját a hajléktalanokat érintő szociális ellátások jobb és tudatosabb megszervezésében jelölte meg, és abban, hogy a jelenleg az utcán élő embereket arra ösztönözzék, vegyék igénybe a rendelkezésre álló szálláshelyeket. Emellett – folytatta – az is cél, hogy a közterületek állapotát megőrizzék, a közbiztonság területen elért eredményeket megtartsák, az állampolgárok szubjektív biztonságérzetét tovább javítsák.

Az elmúlt hónapokban sokat lehetett találkozni a listeria monocytogenes nevű baktérium nevével a sajtóban. A Nyugat-Európában bekövetkező megbetegedések ismételten rávilágítottak az élelmiszer higiénia jelentőségére. A magyar gyorsfagyasztott élelmiszer piacon meghatározó szerepet betöltő FEVITA HUNGARY Zrt. minőségügyi igazgatóját, Soltész Lászlót kérdeztük az ügy kapcsán.

Mit lehet tenni az ilyen típusú megbetegedések megelőzésére?

Fogyasztói oldalról néhány egyszerű konyhatechnikai lépést kell betartani, a gyártók oldaláról pedig nagy hangsúlyt kell fektetni a termelés során a minőségbiztosításra. Vagyis közös felelősségről beszélünk, hiszen a legszigorúbb szabványok sem érnek semmit, ha a végső fogyasztók nem figyelnek oda a termék elkészítésekor.

Mire gondol első sorban?

A saját iparágunk kapcsán nem győzzük elégszer hangsúlyozni, hogy a gyorsfagyasztott élelmiszerek nem tartoznak a készétel kategóriába. Kiolvasztásuk – és szándékosan használom ezt a kifejezést – után még további hőkezelést igényelnek. Senkinek sem jutna az eszébe a gyorsfagyasztott húsokat, vagy derelyét meleg vízben felengedni, majd „nyersen” elfogyasztani. A zöldségek esetében sajnos ez előfordult tőlünk nyugatabbra. A hőkezelés létfontosságú.

Gyártói oldalról milyen lépéseket kell betartani?

Mivel a listeria baktérium már a frissen betakarított zöldségekben is megtalálható és az ember beavatkozása mind ellenállóbb baktériumokat eredményez, ezért a gyártóknak egyre szigorodó higiéniai elvárásoknak kell megfelelnie.

Az Önök esetében ez mit jelent?

A FEVITA több mint ötvenéves múltra tekint vissza, tehát jelentős gyártási tapasztalataink vannak. Ugyanakkor a minőségbiztosítás terén iparági éllovassá kellett válnunk azért, hogy a vásárlóink teljes biztonságban legyenek. Cégünk már jóval a listeria-ügy kirobbanása előtt megalkotott egy specifikációt, amelyben termékminőségi és mikrobiológiai elvárásainkat saját specifikációba rögzítettük. Ezzel egyértelműen megfogalmaztuk mind a beszállított, mind a saját készáru esetén az elvárásainkat, így védve a fogyasztóinkat.

Mi adja a FEVITA-specifikáció különlegességét?

A kérdésre egyszerűen tudok válaszolni: a FEVITA-specifikáció jóval szigorúbb szabályozás, mint az EU által előírtak.

Piaci előnyt jelent a specifikáció használata?

A megfogalmazásakor nem előnyt, hanem biztonságot szerettünk volna teremteni. Ez sikerült is, mert megrendelőink ez alapján kérnek tőlünk termékeket. Jól tudják, hogy nálunk a minőségbiztosítás a „szántóföldtől az asztalig”-elvet követi, vagyis a nyomonkövetés egy informatikai rendszerre épül, amit saját mikrobiológiai laboratóriumunk vizsgálatai támogatnak.

Milyen különbségek vannak a laborvizsgálatok területén az iparágban?

A különbségek módszertani és technikai jellegűek. Ez is megkülönbözteti a piaci szereplőket.

Az élelmiszeriparban a FEVITA az elsők között vezette be a Biomereux cég TEMPO ® és VIDAS ® készülékeit, így fel tudtuk gyorsítani és standardizálni a vizsgálati folyamatokat, illetve a vonalkódos mintaazonosításnak köszönhetően a nyomonkövethetőséget magasabb szintre emeltük. Automatizált mikrobiológiai rendszerünkkel naponta közel 20 vizsgálatot végzünk el, ami lehetővé teszi, hogy még a felhasználást megelőzően kiszűrjük a nem megfelelő alapanyagokat.

A piacok a listeria-ügy kapcsán hogyan reagáltak?

A FEVITA forgalmának több mint a felét a nemzetközi értékesítés adja. Huszonöt országban vagyunk jelen a termékeinkkel, köztük az Egyesült Államokban is, ezért nekünk már évek óta „kvázi” listeriamentesnek kellett lennünk. Amikor ez az ügy kipattant, akkor a vevőink számára nem volt kérdés, hogy nem kockáztatjuk az elismertségünket egy esetleges szennyeződéssel. A fogyasztóink teljes biztonságban vannak.

(x)

“A német honvédség felnőtté válik. Ehhez képzett emberekre van szükség. Ehhez minden lehetséges opciót mérlegre fogunk tenni” – erősítette meg a védelmi minisztérium az Augsburger Allgemeine című bajor lap értesülését a ZDF német közszolgálati televíziónak. A ZDF honlapján megjelent beszámoló szerint az elképzelés már a védelmi tárca 2016-os úgynevezett fehér könyvében is szerepelt, és most a hadkiegészítési stratégia újragondolásakor vetődött fel ismét.

A ZDF-nek nyilatkozó Erich Vad biztonságpolitikai szakértő szerint jó és helyes, hogy a védelmi tárca új, gyakorlatias megoldásokon gondolkozik, mert a Bundeswehr évek óta súlyos problémákkal küzd a toborzás terén.

Két héttel ezelőtt a Bild című német tömeglapnak sikerült megszereznie a védelmi minisztérium egyik bizalmas jelentését, melyből az derült ki, hogy a német hadsereg a teljesítőképessége határára ért, jelenleg nem tud a mostaniak mellett további feladatokat vállalni, és minden haderőnemnél problémát okoz a létszámhiány.

Pompeo kijelentette: egyes iráni vezetők gazdagsága és korrupciója mutatja, hogy Iránt “inkább egy maffiához, mint kormányhoz hasonlatos valami irányítja”. A tárcavezető Haszan Róháni iráni elnököt és Mohamed Dzsavád Zaríf külügyminisztert az ajatolláh-k “nemzetközi szélhámosságának polírozott embereinek” nevezte.

Pompeo azt hangoztatta, az irániaknak maguknak kell dönteniük arról, merre haladjon az országuk, és Washington “támogatni fogja az iráni nép régóta figyelmen kívül hagyott véleményét”. Bejelentette, hogy az amerikai kormány huszonnégy órás, farszi nyelvű információs csatornát indít, amelynek rádiós, televíziós, digitális és közösségi oldalon sugárzott programjai lesznek. A cél – a külügyminiszter szavai szerint – az Iránban és szerte a világban élő irániak elérése.

Mike Pompeo tudatta azt is, hogy Washington az iráni olajt vásárló országokkal azt akarja elérni, hogy november 4-ig drámaian lecsökkentsék Iránból származó olajimportjukat, “lehetőleg a nullához közeli mennyiségre”. Hozzátette: Washington “nem fél a legmagasabb szinten szankcionálni” a teheráni rendszert.

Az előadáson jelen lévő iráni diaszpóra hosszasan tapsolt az amerikai külügyminiszternek. Pompeo kijelentette azt is: Donald Trump amerikai elnök kormánya támogatja a rendszer ellen tüntető irániakat.

Trump vasárnap este a Twitter mikroblogon válaszolt Róháni vasárnapi megnyilvánulására, melyben eltanácsolta az Egyesült Államokat a Teherán elleni ellenséges politika folytatásától, mondván: “egy háború Iránnal minden háború atyja lenne”. Az iráni elnök nem zárta ki a megbékélés lehetőségét sem Washingtonnal, Trump azonban Róháninak címzett, csupa nagybetűvel írt üzenetében figyelmeztetett: “Soha többet ne fenyegessétek meg az Egyesült Államokat, különben olyan következményeket fogtok elszenvedni, melyekre még nem volt példa a történelemben. Többé nem olyan ország vagyunk, amely elviseli háborodott és erőszakra bujtó szavaitokat. Legyetek óvatosak!”

Az Egyesült Államokban a 2009-ben tartott, legutolsó népszámlálás szerint mintegy egymillió iráni él, a legnagyobb lélekszámban Los Angelesben és környékén. A Washingtonhoz közeli Potomac városban él az 1980-ban elhunyt Mohammad Reza Pahlavi iráni sah özvegye, Farah Diba volt császárné is.

Az adatok egy levélből derültek ki, amelyben a Baloldal nevű párt frakciójának kérdésére adott választ a német gazdasági minisztérium. A válaszból kitűnik, hogy március 14., az új kormány megalakulása óta a német hatóságok öt exportengedélyt adtak ki a NATO-szövetséges Törökországba irányuló fegyverszállításokra, összesen 418 ezer euró (136 millió forint) értékben.

Az év elejétől a jelenlegi kormány felállásáig még 34 ilyen engedélyt hagytak jóvá, 9,7 millió euró értékben. Tavaly 138 esetben engedélyezték fegyverek exportját Törökországba 34,2 millió euróért, 2016-ban pedig még 83,9 millió euróért adtak el fegyvert Ankarának német fegyvergyártók.

Szaúd-Arábiába a kormány megalakulása óta egyetlen esetben engedélyeztek fegyverexportot, 28,5 ezer euróért. Az év első tíz hetében viszont még 161,8 millió euró értékben érkeztek német fegyverek az arab királyságba. Mindkét ország stratégiailag fontos, de problematikus partnere Németországnak – írja a ZDF.

A Törökországba irányuló fegyverexportot főleg azért éri bírálat, mert a két évvel ezelőtti, törökországi puccskísérlet után rendkívül feszültté vált a német-török viszony, és amikor a török hadsereg bevonult Észak-Szíriába, hogy a kurd milicistákat kiszorítsa a határ térségéből, német gyártmányú Leopard harckocsikat is bevetettek.

Szaúd-Arábia a jemeni polgárháborúba avatkozott be 2015-ben, és a konfliktusnak rengeteg civil áldozata is van, ami miatt Berlin nyíltan is kritizálta Rijádot. Ez diplomáciai feszültséget okozott a két ország között. A német koalíciós pártok a kormányalakításkor meg is állapodtak abban, hogy nem szállítanak fegyvereket azoknak az országoknak, amelyek közvetlenül részt vesznek a jemeni konfliktusban. Nem nevezték meg az országokat, de a ZDF megjegyzi, hogy azóta az egyetlen szaúdi exportengedély mellett a Rijád vezette katonai koalícióban szintén részt vevő Jordánia is kapott német exportengedélyt, hogy fegyvereket vásároljon 150 ezer euróért. A szövetség másik hat tagjának nem adott el fegyvert Németország a kormányalakítás óta. A nyolc tagú, a jemeni, síita húszik ellen fellépő katonai szövetség tavaly még 1,3 milliárd euróért vásárolt német fegyvereket.

Az őrizetes fizikai és verbális bántalmazásáról készített, mintegy tízperces videofelvétel a Novaja Gazeta című független napilap weboldalán jelent meg elsőként. A Társadalmi Ítélet elnevezésű alap jogászainak állítása szerint az ütlegelést elszenvedő férfi Jevgenyij Makarov elítélt.

Az SZK közleménye szerint a rab kínzásának többi feltételezett tettese ellen körözést adtak ki. A jaroszlavli büntetés-végrehajtási intézetben házkutatást tartottak. Az őrizetbe vett börtönőrök ellen hivatali visszaélés címén indult eljárás.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség beszámolója szerint a megvert őrizetes jogi képviselője, Irina Birjukova az őt ért fenyegetések miatt hatósági védelmet kért. Nem találhatta hatékonynak a védelmét, mert a Társadalmi Ítélet csoporthoz tartozó ügyvédnő a biztonságát féltve elhagyta Oroszországot.

Már-már közhelynek számít, hogy hozzáértő burkolót, gáz-, víz-, villanyszerelőt, kőművest, nagyon nehéz találni, kellő elszántsággal is leginkább csak egy várólistára kerülünk fel. Aki azonban a munkahelyi egészség, biztonság területén akár csak kis kapcsolati hálóval is rendelkezik, vagy csupán figyelemmel kíséri e szakterület viszonyait, „mozgásait”, az egyre gyakrabban fut bele közösségi oldalakon, szakmai kommunikációs fórumokon olyan bejegyzésekbe, kérdésekbe, amelyekben munkavédelmi szakmérnököt, EHS szakembert, üzembővítésekhez, beruházásokhoz munkavédelmi koordinátort vagy szakterületi projektvezetőt keresnek. Jó munkavédelmi szakembert pedig, nem találnak könnyen. Miközben – szemben a cikk elején említett szakiparosokkal – a munkavédelmi szakemberképzésből évek óta érkeznek a munkaerőpiacra a mérnökök, technikusok. Több egyetem, képző központ hirdet és indít ilyen kurzusokat, amelyek műszaki, egészségügyi előképzettséggel elkezdhetők. Ráadásul, egy olyan szakmáról van szó, ami egyszerre képes elhivatottságot, változatos feladatokat, emberi interakciókat és jó érzéssel követhető célokat adni, miközben igencsak piacképes jövedelemszintet is biztosít, nem csak a nagyon befutott guruknak.

Az egyszerre jelenlévő – számosságában talán elegendő – képzési kimenet és a megfelelő szakembereket egyre csak kereső vállalkozások együttes létezése egy olyan patthelyzet, amelynek feloldásában sok vállalkozás, szolgáltató és szakember érdekelt.

Számos alkalommal hangzottak el kritikus vélemények a munkavédelmi képzés több formájával, szintjével kapcsolatban. Egy 2015-ben rendezett munkavédelmi konferencián szinte általános tapasztalatként említették meg, hogy a munkavédelmi szakképzésben az óraszámok súlyozása sok esetben nem igazodik a gyakorlati igényekhez, a tananyag „elméleti frázisokból” áll, nélkülözve az életszerű, praktikus megközelítést, ami nem független attól, hogy sokszor az előadók sem kellően felkészültek, sőt van, hogy képzetlenek. Ez törvényszerű következménye lehet a képzések kereteinek, hiszen bármelyik akkreditált szervezet folytathat ilyet, „beszállva” egy minőség rovására űzött negatív árversenybe.

Hallgatói visszajelzések is megerősítik, hogy a részletesebb, alkalmazható tudás megszerzéséhez túl gyorsak, sematikusak a tanfolyamok, egy-két oktatóra bízzák az összes tantárgy oktatását.

A munkavédelmi szakemberképzés fontosságára kitér a 2016-2022-es időszakra vonatkozó Munkavédelem nemzeti politikája is. Igaz, – optimista megközelítéssel – egy megfelelő alapokkal rendelkező szakembergárda létezéséből indul ki, és a már végzett munkavédelmi szakemberek kötelező rendszeres továbbképzését szorgalmazza csupán oly módon, hogy a továbbképzésen való eredményes részvétel feltétele legyen a foglalkozás folytatásának.

Hasonlóan lesújtó kép rajzolódott ki egy, a motivációra, a szakirány választására vonatkozó rögtönzött „minikutatás” eredményeként is. Géczi Rudolf vállalati munka- és környezetvédelmi szakember jellemzően harminc év feletti hallgatók körében végzett rögtönzött felmérése azt a megdöbbentő eredményt hozta, hogy jelentős részük csupán azért van ott, mert „küldték” őket. Ez sajnos egy régi, „átkos” beidegződés túlélését mutatja, vagyis a megfelelni akaró, esetleg még útkereső kollégákból próbálnak „munkavédelmist” faragni. Géczi szerint e megközelítés már eleve magában hordozza a kontraszelekció lehetőségét.

Többségük nem érzi a szakma vonzerejét, nem alakul ki bennük valódi hivatástudat. A kisebbséget viszont, akik elkötelezetten foglalkoznak a munkahelyek biztonságával, akik képzik magukat, hamar kudarcélmények érik, mivel sokszor lehetetlennek érzik összeegyeztetni a munkavédelmi elvárásokat az adott üzletmenet kihívásaival és túl gyakran kell szemlesütve nézniük, ahogyan döntéseket hoznak a fejük felett. A szakmai kommunikációt is tanító szakember szerint mindez a vállalatokon belül az munkahelyi EHS területének ellehetetlenüléséhez, majd a munkahelyi eredetű balesetek, megbetegedések számának növekedéséhez vezet.

Megoldás pedig volna. Először is, szakítani kell a jogszabályok „szajkózásának”, illetve azok sablonos számonkérésének gyakorlatával. Nem vitatom, hogy a szabályok ismerete alapvető fontosságú – hangsúlyozza Géczi – de a munkavédelem vállalati optimumát a szervezet vezetőjének elkötelezettsége, egy erős vállalatirányítási rendszer, egy hiteles, jól képzett munkavédelmi vezető együttműködése tudja csak megtalálni, megőrizni. A munkavédelmi szakembernek meg kell ismernie a szervezet minden egyes területét és folyamatát, ami csak a vállalati “vérkeringésbe” kapcsolva lehetséges.

A felkészültség, az innovatív, rendszerszemléletű gondolkodás fontossága létkérdés, a munkahelyi egészség, biztonság-, és környezetvédelem szakemberei és eszközrendszere – ágazattól függetlenül – kénytelenek lépést tartani az alapanyagok, a technológiák és az informatikai, termelésirányítási rendszerek fejlődésével.

E követelményeknek azonban csak egy olyan „új generációs” munkavédelmi szakembertől várhatók el, akik már a képzés idején szereztek korszerű gyakorlati tapasztalatokat és nem az első megbízásuk idején szembesülnek, mondjuk egy nagyvállalat belső működési sajátosságaival. Géczit és az Alemona Hungary Kft. szakmai közösség munkatársait is e felmerés vezette egy olyan képzési rendszer kialakításához, ahol a versenyképes tudás mellett adott a multinacionális vállalati környezetben megszerezhető gyakorlat, megismerhetők a legújabb – akár külföldi – vívmányok, szakmai újdonságok és úgy alakították ki a tananyagegységekre osztott képzés rendszert, hogy minél több gyakorló szakembert, sőt szakmai kiválóságot tudjanak bevonni a képzésbe.

Ha felidézzük a munkavédelmi szakembert kereső vállalkozások nehézségeit, talán ez – vagyis a munkavédelmi technikusi oktatás módszertani és tartalmi megújítása – egy lépéssel közelebb vihet a valós érdeklődéssel érkező hallgatók tanulás és karrierterveinek megvalósulásához és a munkavédelmi szakembergárda lassú megújulásához. Az egyre korszerűbb technológiákkal dolgozó gyártó-, feldolgozó-és szolgáltató szektor várja őket.

Martossy György megbízott főügyész közleményében azt írta, a 36 éves férfi kóros elmeállapota miatt nem büntethető, ezért az ügyészség azt indítványozta, hogy a bíróság mentse fel őt és rendelje el kényszergyógykezelését.

A vádirat szerint a bíróság már 2004-ben elrendelte a férfi kényszergyógykezelését, miután különös kegyetlenséggel megölte a barátnőjét. A budapesti zárt intézetből aztán 2008 májusában a férfit a Fővárosi Ítélőtábla otthonába bocsátotta, és azóta a szüleivel élt közös háztartásban.

A 2002 óta elmebetegségben szenvedő férfi 2018 januárjától önkényesen csökkentette, majd abbahagyta gyógyszerei szedését, amitől a mentális állapota leromlott – ismertette a vádirat lényegét a főügyész. Január 20-án reggel a vádlott munkásokat vitt ki a család gyümölcsösébe, majd hazaérve azt látta, hogy az édesapja – mivel nem érezte jól magát – a hálószobában az ágyon fekszik. Előzetes vita nélkül egy tizenkilenc centiméter pengehosszúságú késsel az ágyon fekvő férfire támadt és harmincháromszor megszúrta.

Az idős férfi sérülései olyan súlyosak voltak, hogy életét a szakszerű orvosi ellátás sem menthette volna meg. A vádlott ezután az udvaron tartózkodó édesanyjának elmondta, mit tett, majd megvárta a rendőröket.

A megbízott főügyész hozzátette, a jelenleg is előzetes kényszergyógykezelés alatt álló vádlott képtelen volt arra, hogy felismerje cselekményének a következményeit vagy a felismerésnek megfelelő magatartást tanúsítson, ezért tartani lehet attól, hogy megfelelő gyógykezelés hiányában ismét hasonló bűncselekményt követne el.

A miniszter beszédéről az ENSZ BT holland nagykövete, Karel Van Oosterom számolt be tudósítóknak New Yorkban.

A nagyköveteknek tartott informális és zárt ajtók mögötti tájékoztatón – amelyre a dél-koreai ENSZ-misszió épületében került sor – az amerikai diplomácia irányítója hangsúlyozta: Észak-Koreának konkrét cselekedetekkel kell bizonyítania elkötelezettségét ahhoz, hogy egyáltalán szóba kerülhessen az érvényben lévő szankciók enyhítése.

Pompeo leszögezte: a BT tagjai egyetértenek Észak-Korea teljes és ellenőrizhető atomfegyver-mentesítésében, és ennek megvalósításához kulcsfontosságú, hogy mindenki teljes mértékben tiszteletben tartsa a Phenjan elleni gazdasági büntető intézkedéseket. Utalt arra, hogy Phenjan a szankciókat megsértve olajtermékeket és szenet importál – Pompeo megfogalmazásában: csempészik -, és ennek okvetlenül véget kell vetni. A tárcavezető sürgette egyúttal azt is, hogy a különböző országokban dolgozó észak-koreai vendégmunkások foglalkoztatásának is véget kell vetni.

A Pompeo által elmondottakhoz csatlakozva Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete elmondta: a nyersolajszállításokat tiltó büntető intézkedéseket eddig 89 alkalommal sértették meg, fotók bizonyítják az olajszállító tankerek rakodásait. Hozzátette, hogy Washington nyomást gyakorolt Kínára és Oroszországra a szankciók szigorú betartása érdekében.

Pompeo üdvözölte Donald Trump és Vlagyimir Putyin  tervezett újbóli találkozóját, ahogyan fogalmazott, őt ez “örömmel tölti el”.

Normandia tengerparti településein szinte minden sarok, útelágazás, körforgalom az 1944. június 6-án végrehajtott partraszállásra, és az azt követő napok harcaira emlékezet. Az ismertebb helyszíneken lévő múzeumok mellett kisebb-nagyobb emlékművek és magángyűjtemények gondoskodnak arról, hogy a D-nap emléke sose merüljön feledésbe. Még a legkisebb településen is találunk legalább egy-két emléktáblát. Jómagam júniusban szembesültem azzal, hogy a helyszíneket néhány nap alatt bejárni még akkor is lehetetlen, ha látogatásunk csupán egy kisebb térségre korlátozódik. Vendéglátóimnak köszönhetően ellátogathattam az Omaha és Utah partokra, Sainte-Mére-Église-be, Pointe du Hoc-ra, Arromanches-ba, két katonai temetőbe és két múzeumba. Ezekről a későbbiekben külön-külön bejegyzésben lesz szó, de most még maradjunk a két amerikai partszakasz, a Utah és az Omaha között elhelyezkedő csendes tengerparti településen, Grandcamp-Maisy-ben.

A településre érkezve egy körforgalomba futunk, ahol az 1944-ben itt harcolt rangerekre emlékeztet egy szerény emlékmű. A háttérben gomolygó köd csak a tengerparti sávra korlátozódik.

A falra festett szalagon hat ranger zászlóalj számát tüntették fel.

A júniusi évforduló miatt az átlagosnál több a zászló a településen, de a francia trikolór és az amerikai csillagos-sávos zászló egyébként is sok helyen látható. Például egy lakás ablakában.

Sherman harckocsi kétnyelvű adattáblája egy magángyűjteményben.

Francia nehézbombázók emlékműve. A második világháborúban mindössze két francia bombázószázad repült négymotoros nehézbombázókkal. Az 1/25 Guyenne és a 2/23 Tunisie század 1943-ban került a RAF Bomber Command alárendeltségébe és kezdte meg az átképzést a Handley Page Halifax nehézbombázóra. Az újjáalakult századok a Royal Air Force jelzésével, és a régi névvel (No. 346 Guyenne és No. 347 Tunisie) repültek és harcoltak tovább. Először a Guyenne érte el a hadrafoghatóságot, és az 1944. június 6-i partraszállást megelőzően már német állásokat támadhatott Normadiában. Utolsó bevetésüket 1945 áprilisában repülték. Franciaországba 1945 októberében tértek haza. Legalábbis azok, akik túlélték a háborút, mert a két század 2300 fős állományának a fele nem volt ilyen szerencsés.

Louis Lourdaux őrmester fényképe az emlékmű lábánál. A pilóta 1945. március 15-én vesztette életét, amikor az általa vezetett Halifax-et lelőtte egy német éjszakai vadász. 

A reggeli fényben jól kirajzolódik a Halifax bombázó sziluettje.

Grandcamp-Maisy keleti szélén, egy kínai szobrász világbékét jelképező (rettenetesen túlzó) alkotása előtt egy kisebb emlékmű áll, Frank Peregory törzsőrmester emlékműve.

Frank Peregory törzsőrmester a virginiai nemzeti gárda 116. lövészezredének katonája volt. 1944. június 6-án lépett francia földre az Omaha-parton. A heves német ellenállás miatt két napba telt, mire elérték Grandcamp-et, ahol szintén heves tűz fogadta őket. Peregory vélhetően megelégelte a patthelyzetet és azt, hogy körülötte sorra esnek el a bajtársai. Egymaga rohamozott meg egy német állást – bajonettel és kézigránátokkal. Nyolc német katonát megölt, és harmincötöt megadásra kényszerített. Hat nappal később egy tűzharcban életét vesztette. A közeli amerikai temetőben temették el, bátorságáért posztumusz Becsületrendet kapott. 

Az emlékmű talapzata a háborúban egy német géppuskaállás volt.

Leonard G. Lomell emlékműve.

Lomell hadnagy a 2. ranger zászlóalj D századának parancsnokaként szállt partra Pointe du Hoc-nál. Többször is megsebesült, de az ardenneki offenzíváig tovább harcolt. Túlélte a háborút és jogi pályára lépett. 2011-ben, 91 éves korában hunyt el.

Egy brit pilóta, Nicholas Richard Peel sírja, aki évekkel a partraszállás előtt vesztette életét. A Royal Air Force 140. századának feladata az észak-francia vidék felderítése volt, amelyet először a Spitfire fotófelderítő változatával majd később a kétmotoros Bristol Blenheim típussal kiegészülve végeztek. 1941. november 21-én egy kismagasságú felderítésre indult a 22 éves Peel hadnagy, hogy a gép ferdeszögű kamerájával Port-en-Bessin és Grandcamp között készítsen felvételeket. A hadnagy sírja Grandcamp-Maisy köztemetőjében van, ahol halászok mellett nyugszik.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Elmondta: az utasbiztosításokhoz kapcsolt assistance szolgáltatás váratlan nehézségek, például közlekedési balesetek vagy betegségek esetén hasznos. A biztosító által megadott telefonszám napi 24 órában hívható, és a bajba jutott utazók magyar nyelven kaphatnak segítséget – tette hozzá.

A nyári hónapokban a leggyakrabban Horvátországból, Ausztriából, Szlovéniából, Szlovákiából és Romániából érkeznek segítséget kérő hívások, sérülések, betegségek, illetve közlekedési balesetek esetén. A tengerparton nyaralók gyakran keresik az assistance szolgáltatót sziklák vagy tengeri sünök okozta sérülések miatt, de érkeznek bejelentések búvárbalesetekről is. Emellett Horvátországban elég sok a közlekedési baleset, ami miatt segítségre szorulnak a magyar autósok – ismertette a szóvivő.