Biztonságpolitika

A közlemény szerint korábban a készítmény négy gyártási tételénél találtak határérték feletti elemi szennyezést, ezért azok forgalmazását még májusban felfüggesztették, majd a gyártási hibás termékeket szeptember 10-ei határozatával a hatóság ki is vonta a forgalomból.

Az OGYÉI közölte, a gyógyszer forgalmazója szeptember 11-én azzal a kéréssel fordult a gyógyszerügyi hatósághoz, hogy elővigyázatosságból, a betegek érdekében a raktáron lévő valamennyi készletét vonja ki végleg a forgalomból.

Ezért az OGYÉI valamennyi, jelenleg gyógyszertárban és gyógyszer-nagykereskedelmi raktárban lévő Calcium-Sandoz pezsgőtabletta forgalmazását megtiltotta, végleg kivonja mindegyiket a forgalomból.

Annak ellenére, hogy az elemi szennyező a megengedett határérték felett volt, a betegeknek nincs teendőjük, egészségkárosodástól nem kell tartani, ám az érintett készítmény hosszú távú alkalmazását nem javasolja a gyógyszerhatóság. Gyógyszerhiánnyal nem kell számolni – tették hozzá.

Az integrációs és migrációs folyamatok tanulmányozására közhasznú alapítványok által létrehozott független tudományos tanácsadó testület (Sachverständigenrat deutscher Stiftungen für Integration und Migration – SVR) Integrációs barométer 2018 (Integrationsbarometer 2018) című kutatásának fő megállapítása szerint az integrációs – társadalmi beilleszkedési, befogadási – légkör továbbra is stabil Németországban.

A nem migránsok és migránsok együttélésének napi tapasztalatai sokkal jobbak, mint a politikai vitákból kibontakozó kép. Ez főleg azokra a vidékekre érvényes, amelyeken a “kulturális sokszínűség” a mindennapok része – áll a felmérés eredményeit összefoglaló közleményben, amely szerint a az ország keleti részén, a volt NDK területén kevésbé jónak ítélik az együttélést, mint Nyugaton, ami mindenekelőtt annak tulajdonítható, hogy az úgynevezett migrációs hátterű – bevándorló vagy bevándorló családból származó – emberek alacsonyabb aránya miatt kevesebb a kapcsolat a született németek és a bevándorlók között.

Az előbbi csoportban – az úgynevezett nem migrációs hátterű, azaz németnek született emberek körében – az ország egészét tekintve 60,4 százalék egyetért azzal az állítással, hogy Németországnak továbbra is be kell fogadnia menekülteket, még akkor is, ha az Európai Unió összes többi tagországa elzárkózik a befogadástól. Ugyanakkor szintén többségi, 57,7 százalékos a támogatottsága annak a követelésnek, hogy be kell vezetni egy felső határt a befogadásban.

A felmérés azt is kimutatta, hogy a született németek 70,6 százaléka szerint a menekültek hozzájárulnak hazájuk gazdasági fejlődéséhez, míg 28,7 százalék szerint a menekültek a jelenlegi létszámban veszélyt jelentenek Németország jólétére. A németországi lakosság valamennyi származási csoportját együttvéve szintén többségi vélemény, hogy a menekültek hosszabb távon Németország kulturális gazdagságát is növelik.

A migráció és a bűnözés összefüggésének heves politikai állásfoglalásokat ingerlő kérdését differenciáltan ítéli meg a német lakosság. A bevándorlást és a bevándorlókat általában véve, vagyis az utóbbi évtizedben érkezett migránsokat egy rétegként kezelve valamennyi származási csoportban kisebbségi, rendszerint 30 százalék alatti a támogatottsága annak a kijelentésnek, hogy a migráció miatt növekedik a bűnözés.

Az utóbbi években érkezett menekültekre vonatkoztatva viszont megosztottság mutatkozik. A nem migrációs hátterű lakosságban például 47,8 százalék egyetért azzal a kijelentéssel, hogy a befogadott menekültek növelik a bűnözést, 52,2 százalék pedig nem ért egyet, míg az EU-s társállamokból érkezett bevándorlók körében pedig 55,3 százalék egyetért, 44,7 százalék nem ért egyet ezzel az állítással.

Az Integrációs barométer 2018 kutatásban 9298 embert kérdeztek meg 2017 júliusa és a 2018 januárja között. A telefonos interjúkat német, angol, török, orosz, perzsa és arab nyelven készítették. Az adatok a lakosság 15 éven feletti részére, a nem migrációs és a migrációs hátterű csoportok egészére nézve reprezentatívak.

Az SVR 2008-ban alakult meg, a többi között a Volkswagen, a Robert Bosch, a Bertelsmann és a Vodafone németországi közhasznú alapítványának támogatásával készít elemzéseket az integráció és a migráció témájában.

A hágai központú szervezet tájékoztatása szerint a Nyugat-Balkánnal összefüggésbe hozható vagy onnan kiinduló bűnözés megfékezésére irányuló művelet során közel ötszázezer embert, gépjárművet és lakást ellenőriztek az uniós tagállamok, minden nyugat-balkáni ország, valamint Svájc és az Egyesült Államok rendőrei és határőrei.

A hatóságok 180 embert állítottak elő. Közöttük 13 embercsempészt, 71 migránst, 36 drogterjesztőt, valamint illegális fegyverkereskedőket és hivatalos dokumentumok hamisítóit. Lefoglaltak 159 fegyvert és robbanószert, mintegy 1500 darab lőszert és 286 kilogramm kábítószert.

A szeptember első felében zajló, négynapos műveletben összesen 8300 rendőr és határőr vett részt. Az akciót a hágai központban 44, az érintett országból érkező rendőrtiszt hangolta össze.

A jelentés kiemelte, hogy a művelet során szerzett értékes hírszerzési információknak köszönhetően tartóztatták fel a múlt héten a 34 illegális bevándorlót szállító török teherautót Magyarországon a román határ közelében.

A közlemény szerint az összehangolt akcióban Kistarcsán, Kerepesen, Vasadon, Monorierdőn, Gödöllőn, Csömörön és Budapesten intézkedtek a rendőrök; az ügynek összesen tizenhárom gyanúsítottja van, akik közül kilencet őrizetbe vettek.

Több helyszínen kábítószergyanús anyagokat, anyagmaradványokat, illetve a gyanúsítottaktól a bűncselekménnyel feltehetően összefüggésben szerzett járműveket, készpénzt, és egyéb vagyontárgyakat foglaltak le.

A nyomozók bűnügyi őrizetbe vételük mellett kilenc embert bűnszövetségben elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntett megalapozott gyanúja miatt, további négy embert szabadlábon hagyásuk mellett szintén bűnszövetségben elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt hallgattak ki.

“Ez nem igaz, ez hazugság, ez Moszkva politikája” – jelentette ki a miniszter hétfőn Kijevben, azon a sajtótájékoztatón, amelyet Gavin Williamson brit védelmi miniszterrel közösen tartott. Hozzátette, hogy véleménye szerint Oroszország ürügyet keres arra, hogy tovább “élezze a helyzetet”.

Williamson szintén dezinformációnak nevezte a moszkvai bejelentést. Emlékeztetett arra, hogy független vizsgálat állapította meg, ki felelős a malajziai gép katasztrófájáért.

A malajziai légitársaság gépének lezuhanásának körülményeit vizsgáló nemzetközi nyomozócsoport – amelynek tagjai ausztrál, holland, belga, maláj és ukrán szakértők – májusban kiegészítő bizonyítékokat tártak a nyilvánosság elé, amelyek alátámasztják, hogy Oroszország kulcsszerepet játszott az MH17-es járat katasztrófájában. A vizsgálócsoport arra a következtetésre jutott, hogy a Buk típusú légvédelmi rakétarendszer, amellyel lelőtték a gépet, az oroszországi Kurszkban állomásozó 53. légvédelmi dandárhoz tartozott, és Oroszországból szállították át Ukrajna Moszkva-barát szakadárok által megszállt keleti részébe.

A nemzetközi nyomozati szakvélemény alapján a holland és az ausztrál kormány arra következtetésre jutott, hogy Oroszországot közvetlen felelősség terheli a gép lezuhanásáért, és bejelentették, hogy jogi lépéseket tesznek e felelősség megállapítására.

Moszkva viszont most azzal állt elő “orosz szakértői vizsgálatra hivatkozva”, hogy hamisítványok azok a fénykép- és videofelvételek, amelyeket a nemzetközi vizsgálócsoport annak bizonyítására demonstrált, hogy a Boeinget megsemmisítő Buk rakétarendszert Oroszországból szállították be Ukrajna területére, s a kilőtt rakéta pedig az ukrán hadsereg Lviv megyei Sztrijben állomásozó alegységének a fegyverzetéhez tartozott. Nyikolaj Parsin, az orosz fegyveres erők rakétatüzérségi főcsoportfőnökségének vezetője közölte: a Buk légvédelmi rendszer rakétájának harci vagy fedélzeti számát a helyszínen talált roncsok, a hajtómű és a fúvókablokk sorozatszáma alapján sikerült beazonosítani. Az orosz tábornok azt állította, hogy a rakéta sohasem hagyta el Ukrajna területét.

A négy évvel ezelőtti tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas, valamint a legénység életét vesztette.

Olekszandr Turcsinov, a befolyásos ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) vezetője a legfrissebb moszkvai állításra reagálva kijelentette: “emlékezetem szerint ez már vagy a kilencedik vagy a tizedik verzió, amelyet orosz katonatisztek és politikusok próbálnak ráerőltetni a nemzetközi közösségre, hogy e szörnyű bűncselekményben játszott szerepük rejtve maradjon. Volt már spanyol diszpécser, ukrán vadászgép, levegő-levegő rakéta, volt állítólagos exkatona, aki éppen akkor volt azon a repülőtéren, ahonnan az ukrán vadászgép felszállt, hogy kilője a Boeinget, és sok más hazugság”. Turcsinov ezeket álhíreknek nevezte, amelyeknek szerinte egyetlen céljuk van: elrejteni a valódi felelőst. “Azt viszont, hogy a valódi bűnös az orosz katonai és politikai vezetés, már hivatalos vizsgálat és független szakértők is be bizonyították” – hangoztatta a politikus.

“Azt mondjuk, hogy ez a személy a gyilkosság környékén mozoghatott abban az időben, de nem állítjuk, hogy biztosan ott volt” – idézte a Sita szlovák kereskedelmi hírügynökség a különleges ügyészt. Hozzátette: a nyomozati szervek azt szeretnék, hogy a fantomképen szereplő személy – akiről további információkat nem hoztak nyilvánosságra – önként jelentkezzen a rendőrségen, mivel lehetséges, hogy információkkal rendelkezik Ján Kuciak újságíró és barátnője meggyilkolásáról, esetleg azokról a személyekről, akik részt vehettek a bűntett elkövetésében.

A különleges ügyész elmondta: az ügy vizsgálata még nem jutott abba a szakaszba, hogy a vizsgálati szerveknek gyanúsítottjaik lennének, azt tudják, hogy egyetlen elkövető volt, az viszont még vizsgálják, hogy volt-e segítője.

A tájékoztatón elhangzott: a nyomozás kezdettől fogva két szinten folyt, az elsőben az elkövető és esetleges segítői személyazonosságának megállapítására összpontosítottak, a másikban pedig a gyilkosság okának és a megbízó személyének kiderítésére.

A nyomozásban jelenleg a meggyilkolt újságíró, Kuciak újságírói munkájának két területét vizsgálják – mondta az üggyel megbízott különleges ügyész, aki a vizsgálat érdekére hivatkozva bővebb információkat nem hozott nyilvánosságra, azt azonban megerősítette: a gyilkosságot megrendelésre követték el.

A kettős gyilkosság ügyében zajló nyomozás során a vizsgálati szervek ez idáig több mint kétszáz személyt hallgattak ki, tíz házkutatást végeztek, több ezer – lehallgatás során készült – felvételt hallgattak meg és több mint negyven törvényszéki szakértői vizsgálat eredményét elemezték.

A kettős gyilkosság áldozatait – egy fiatal szlovák tényfeltáró újságírót, Kuciakot és barátnőjét – február végén találta meggyilkolva a galántai járásban fekvő Nagymácsédon lévő családi házukban a rendőrség. Az újságíró halála – a rendőrség szerint feltételezhetően munkájával összefüggésben ölték őt meg – közfelháborodást váltott ki az országban, s heteken belül korábban nem látott tüntetéssorozathoz, illetve mély belpolitikai válsághoz vezetett. A történések végül a kormány több tagjának távozásához, illetve a kabinet széleskörű átalakításához vezettek.

Az újságíró-gyilkosság után történteket, a hatásukra távozni kényszerült korábbi szlovák kormányfő, Robert Fico többször is olyan, az állam teljes destabilizációjára tett kísérlet részének nevezte, amelynek “forgatókönyve nem Szlovákiában íródott”.

A La Libre Belgique című belga napilap információi szerint az incidens a délelőtti órákban történt, amikor a rendőrség kivonuló egységei a parkban alvó illegális bevándorlókat fel akarták ébreszteni. A tájékoztatás szerint az egyik migráns megtagadta személyazonosságának ellenőrzését és ijedtében támadt az egyik rendőrre, akit késével megsebesített az arcán. A rendőrök ekkor paprikaspray-t használtak, majd maroklőfegyverrel tüzet nyitottak a támadóra, akit a mellkasán és a combján három golyó ért.

A támadó súlyos állapotban van. A rendőr könnyebb sérüléseket szenvedett, kórházba szállították – tették hozzá.

Mint közölték, a támadó személyazonosságát nem sikerült megállapítani, további részleteket később hoznak nyilvánosságra. Leszögezték ugyanakkor, hogy nem terrortámadás történt.

A brüsszeli Maximilien parkban és az Északi pályaudvar környékén több száz, főként fekete-afrikai – elsősorban Szudánból és Eritreából származó – illegális bevándorló táborozik évek óta. A migránsok nem nyújtanak be menedékkérelmet Belgiumban, azt várva, hogy Nagy-Britanniába távozhassanak.

Koszovó és Szerbia viszonyában a 2008 óta, mikor a koszovói parlament egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét, ugyan történtek előrelépések, pozitív változások; például a 2013-as brüsszeli megállapodás, melynek értelmében a felek nem akadályozzák egymás EU-tagság megszerzésére irányuló törekvéseit, de összességében a két ország kapcsolata még mindig számos feszültséggel terhelt. A legfrissebb fejlemények azt mutatják, hogy a felek területcseréről folytatnak tárgyalásokat, melynek megvalósulása azonban nem biztos, hogy pozitív következményekkel járna a térség jövőjére nézve.

Az elképzelések szerint a Szerbia déli részén elhelyezkedő, többségében albánok által lakott Presevo-völgy Koszovó részévé válna, míg az Ibar folyótól északra található Mitrovica körzet, mely többségében szerb lakosú, Szerbiához csatlakozna. A tervezett határmódosításnak két fő motivációja van; egyrészt, hogy a kiigazításnak köszönhetően szerb és koszovói többségű területek kerülnének anyaországi fennhatóság alá, másrészt, hogy egy kompromisszumos megállapodással mindkét ország jelentős előrelépést tenne az európai uniós, illetve Koszovó az ENSZ tagság irányába.

A tervezett határkorrekció eltérő fogadtatásban részesült belföldi és nemzetközi színtéren egyaránt. Számos külföldi megfigyelő és politikus adott hangot nemtetszésének, köztük Németország kancellárja, Angela Merkel is, aki Horvátország, Montenegró és Bosznia-Hercegovina vezetőivel folytatott találkozói során hangsúlyozta a területi integritás fontosságát. Michael Roth, a német kormány európai ügyekért felelős minisztere Twitter-üzenetben írt arról, hogy szerinte a határmódosítások veszélyes láncreakciót indítanának el a soknemzetiségű Nyugat-Balkánon. Az Egyesült Államok azonban Németországgal ellentétes álláspontot képvisel az ügyben, John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó ugyanis kijelentette, amennyiben a két országnak sikerül egységes álláspontra jutni, akkor az USA akár egy területcserét is kivitelezhetőnek tart. Kulcskérdés továbbá, hogy mint a térségben különösen érdekelt nagyhatalom, Oroszország milyen álláspontot képvisel a kérdésben. Az orosz külügyminisztérium szóvivője kifejtette, hogy Oroszország csak abban az esetben támogatna egy esetleges megállapodást, ha az Szerbia érdekeit tükrözi.

A reakciókból azt láthatjuk, hogy a közvélemény alapvetően óvatosan közelít a kérdéshez, hiszen a Balkán mindig is egy soknemzetiségű, különböző vallásokat gyakorló népesség otthona volt, és az eltérő etnikumok között nem csak a történelem során, hanem még a közelmúltban is számos alkalommal zajlottak fegyveres konfliktusok. A számos különböző nép sokszor nem anyaországában, hanem azzal szomszédos területeken él, így a térség viharos múltját is figyelembe véve félő, hogy egy esetleges Koszovó és Szerbia közötti területcsere mintául szolgálna a hasonló helyzetben lévő lakosságnak máshol is, és ez láncreakciót váltana ki.

2018. szeptember 8-án az előzetes tervek alapján Aleksandar Vucic szerb és Hashim Thaci koszovói államfő Brüsszelben találkozott volna, hogy Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének társaságában tárgyalásokat folytassanak a határkérdésről is. A személyes megbeszélésre végül nem került sor, ugyanis a két államfő a találkozó napján váratlanul lemondta azt, így csak külön-külön egyeztettek Mogherinivel. A tárgyalás meghiúsulása mindenképpen bizonytalanná teszi a határkiigazítás jövőbeli megvalósulásának lehetőségét.

A brüsszeli egyeztetést követően Vucic két napos koszovói útra indult, melynek egyik állomása a szerb többségű Banje falu lett volna, ám az odavezető utat háborús veteránok elbarikádozták, így végül a tervezett látogatást törölték. Az eset kiválóan bizonyítja, hogy milyen mély ellentét húzódik Szerbia és Koszovó között, így továbbra is a jövő kérdése marad, hogy mikor normalizálódik a két ország kapcsolata.

A Magyar Honvédség Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság Honvédelmi Felkészítő és Katonai Testnevelési Osztályának vezetője elmondta, hogy tizenkilenc országot várnak a rendezvényre, ami azt jelenti, hogy négy állammal több képviselteti magát, mint a tavalyi, Lengyelországban tartott világbajnokságon.

A katonai öttusa szabályai szinte teljesen megegyeznek a civilével, viszont ezen a megmérettetésen csak aktív katonák indulhatnak el. A versenyzők úszással kezdenek, ezt követi a vívás, a lovaglás és végül a futással kombinált lövészet – ismertette.

Dobó Dénes tájékoztatása szerint a vádlottak feltételes szabadságra nem bocsáthatók. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlottak több alkalommal behatoltak a debreceni Thomas Mann utcai nyugdíjasok házába, ahol erőszakkal értékeik átadására késztették az idős lakókat.

Gulyás Csilla bíró az ítélet szóbeli indoklása során kiemelte: a vádlottaknak tudomásuk volt arról, hogy az otthonban idősek laknak és felkészültek arra, hogy ellenállásukat akár erőszakkal is meg fogják törni. Ezzel nem pusztán büntetőjogi, hanem ősi erkölcsi szabályt is szegtek, hisz az idősek tisztelete minden kultúrában jelen van. Mint mondta, a súlyos büntetés kiszabását a büntetési tétel, valamint az indokolta, hogy a vádlottak erőszakos többszörös visszaesők, cselekményük módja pedig rendkívül durva és elítélendő.

A bíróság a büntetés kiszabásakor súlyosító körülményként értékelte a vádlottak büntetett előéletét, a társtettesi elkövetést, továbbá az erőszakos vagyon elleni és a vagyon elleni bűncselekmények elszaporodottságát. Ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe azt, hogy a vádlottak az eljárás során részben beismerő vallomást tettek, a kár részben – lefoglalás útján – megtérült, továbbá kiskorú gyermekeik eltartásáról kell gondoskodniuk – jelezte a szóvivő.

Az elsőfokú bíróság határozata nem jogerős, az ügyész három nap gondolkodási időt kért, míg az első- és másodrendű vádlott, továbbá védőik a büntetés enyhítéséért, valamint felmentésért fellebbeztek.

Egy érdekes jelenséget figyelhettek meg azok, akik augusztus végén a kecskeméti repülőbázis központi zónájában fotózták az éjszakai repülésről visszaérkező gépeket. Az egyik Gripen a hajtómű leállításakor hatalmas füstöt fújt a magasba. A ritkán látható jelenség a hajtómű leállításkor végbemenő folyamattal magyarázható.

Miután a leszálláskor mindhárom futó berugózott helyzetbe kerül, automatikusan elindul a segédhajtómű (APU), amely beindulását követően azonnal táplálni kezdi a kondicionáló rendszert (ECS), azaz a hajtóműtől már nem történik levegő elvezetés.  Természetesen a hajtómű is jár még - hiszen valamivel el kell jutni az állóhelyig - és egy mechanikus kapcsolaton keresztül hajtja a segédberendezés házat, amelyen többek között a váltóáramú generátort és a két  hidraulika szivattyút is elhelyezték. A hajtómű leállításakor ezek értelemszerűen leállnak, azonban a repülőgép ekkor még nem maradhat elektromos áram, és hidraulikanyomás nélkül.

Ezért a hajtómű leállításakor az APU kompresszorától levegőt vezetnek el a kisegítő segédberendezés házhoz, amelyen már csak egyetlen hidraulikaszivattyú, és egy generátor van. Ezeket az APU-tól elvezetett levegővel táplált kisegítő légturbina hajtja a segédberendezés házon keresztül. A hajtómű akkor áll le, amikor ez a kisegítő segédberendezés ház már felpörgött – legalábbis elvileg, de gyakorlatilag már akkor, amikor a pilóta a hajtóművezérlő kart „stop” állásba teszi, vagyis a hajtómű leállításával egy időben.

Az APU-tól a kisegítő turbinába vezetett levegőt ezután ki kell vezetni a szabadba. Vélhetően ez a turbina engedi az olajat, amely repülés közben összegyűlik a turbina mögötti kivezető csőben. Amikor a hajtómű leállítását követően a sűrített levegő megérkezik az APU-tól, akkor egy nagy beporlasztott olajködként távozik. Szemből nézve valóban úgy tűnik, hogy az APU fújja ki, hiszen az APU szívónyílása és kivezető nyílása egy vonalban van a kisegítő turbina kivezető nyílásával. 

A hajtóművező helyen álló Gripenen jobbról balra láthatóak az APU kivezető nyílásának elszíneződött zárólemezei, a szívónyílás lemezei és előttük a NO STEP feliratnál a kisegítő turbina kivezető nyílása.

Logikus lehetne az APU füstölése is, hiszen a hajtómű leállításával egy időben levegőt vesznek el tőle, és az automatika csak plusz kerozin betáplálásával tudja a fordulatszámot tartani. Ekkor azonban fekete füsttel találkoznánk, de a Gripenből távozó füstfelhő színe inkább az olajra utaló szürke, így a füstfelhő minden bizonnyal a kisegítő turbinából jön.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A múlt hétvégén Badacsonyban történt halálesetről szólva Tarcsa Csaba Veszprém megyei rendőrfőkapitány hangsúlyozta, nem emberölés, hanem halált okozó testi sértés történt.

A BKKB az idén egyik kiemelt célként fogalmazta meg a lakosság és a vendégek szubjektív közbiztonságérzetének fokozását, a munkát a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság koordinálta. Az érintett négy rendőr-főkapitányság kiválóan teljesítette a feladatát, megfelelő volt a rendőri jelenlét, a közbiztonság; csökkent a bűncselekmények száma a Balatonnál és a Velencei-tónál a június 1-jétől augusztus 31-ig tartó időszakban – hangzott el a sajtótájékoztatón.

Halmosi úgy fogalmazott: a felmerült problémákra sikerült megfelelő erőket átcsoportosítani, a nagyrendezvények is kellő figyelmet kaptak, “a kollégáim kiválóan teljesítették azt a célt, hogy a Balaton partján tartózkodók biztonságban érezhessék magukat”. Feladatukat növekvő vendégforgalom mellett teljesítették a rendőrök – fűzte hozzá.

Kiemelte, hogy az idei idegenforgalmi szezonban nem történt emberölés a Balaton-parton, és rendkívüli események nélkül ért véget sok “több tízezres, százezres rendezvény”. Kedvezőnek ítélte, hogy az idén kevesebben fulladtak a Balatonba, mint tavaly.

Molnár Gábor Somogy megyei rendőrfőkapitány arról beszélt, hogy a nyári szezonban kevesebb bűncselekmény történt, és hatékonyabb volt a felderítés. Elmondása szerint egyedül a gépkocsifeltörések száma növekedett tavalyhoz képest, a jövő szezon feladata lesz annak kidolgozása, hogyan lehet ezeket megelőzni.

A rendőrségi adatok szerint a BKKB üdülőövezeteiben június 1. és augusztus 31. között összesen hat rablás, 16 kifosztás, 86 súlyos testi sértés, 154 garázdaság, 89 betöréses lopás, 70 zseblopás, 50 strandlopás, és 95 gépkocsi-feltörés történt. A Balaton déli partja fertőzöttebb bűnügyileg a két üdülőövezet többi részénél.

Pungor János, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság rendészeti helyettes vezetője elmondta, hogy a bűnmegelőzésben nagy segítséget nyújtottak a rendészeti fakultációval rendelkező középiskolák tanulói, és a városokban működtetett bűnmegelőzési minicentrumok.

A nyári szezon utáni badacsonyi halálesetről újságírói kérdésre Tarcsa közölte, nem emberölés, hanem halált okozó testi sértés történt, amelyben még folyik a vizsgálat, így többet nem árulhat el. Egy szóváltás követő verekedésben életét vesztette egy balatonfüredi borász. “Amit ebben az ügyben meg lehetett tenni, azt megtettük. Spontán, véletlenszerűen alakult ki egy konfliktus, ami bárhol megtörténhetett volna, ahol sok ember van, és italt mérnek” – mondta a megyei főkapitány.

Beszámolója szerint az érintett térségben, Badacsonyban, illetve Badacsonytomajon összesen 15 bűncselekmény történt az év első nyolc hónapjában, amelyből hét rendőri ellenőrzést követő, ittas vezetés miatt indított eljárás. A többi nyolc esetből egyben történt testi sértés, a többi vagyon elleni bűncselekmény volt.

Kitért arra is, hogy azóta a helyi képviselőtestület elfogadta a rendőri beszámolót, s döntést hozott kamerarendszer felszereléséről, a világítás korszerűsítéséről, a polgárőrség, a biztonsági szolgálat fejlesztéséről, ami már a jövő évi szezont is érinti.

Azért hívják fel erre a figyelmet, mert a 112-es számra évente érkező mintegy ötmillió hívás közül négymillió nem igényel beavatkozást – ez az arány már öt éve változatlan -, a fals hívások viszont a valóban beavatkozást igénylő helyzetek kezelésétől vonják el a kapacitást – hangzott el.

A sajtótájékoztatón bemutattak egy kisfilmet, amelyben az egyik bejelentő fára repült madarakhoz, a másik egy elromlott bojlerhez riasztja a tűzoltókat, egy harmadik pedig azért kér segítséget, mert elfelejtette a telefonja PIN-kódját. Annak alátámasztására, hogy ezek mennyire valós helyzetek, Gál Kristóf, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője lejátszott néhány, a 112-re érkező hívásról készült felvételt. Ezeken például fára szorult mókus miatt, illetve bódé tetején rekedt papucs miatt kértek segítséget.

A szóvivő elmondta, terveik között szerepel, hogy a 112-es segélyhívó használatát tudatosító foglalkozásokat tartanak a közoktatási intézményekben is.

Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat Kommunikációs Igazgatója hangsúlyozta, hogy a 112 azért hasznos a mentők számára, mert kiszűri azokat a hívásokat, amelyekkel nincs dolguk, így több energia jut a valódi feladatellátásra. Ugyanakkor arra kér mindenkit, hogy feleslegesen ne terhelje a segélyhívó központokat – mondta.

Hajdu Márton, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője ugyancsak hasznosnak nevezte a segélyhívó központok működését, hiszen onnan már valóban csak azok a riasztások jutnak el hozzájuk, amelyek a katasztrófavédelem beavatkozását igénylik. Arra is felhívta a figyelmet: a gyors beavatkozás egyik feltétele, hogy a bejelentők betartsák a protokollt. Vagyis elmondják a nevüket, a káreset pontos helyszínét, illetve pontosan beszámoljanak arról, hogy mi történt.

A Fehér Ház szóvivője, Sarah Huckabee Sanders közleményt adott ki, amelyben leszögezte: Manafort ügyének “abszolút semmi köze az elnökhöz, vagy győzelemmel végződött 2016-os elnökválasztási kampányához. A kettő között semmiféle kapcsolat nincs”.

Az amerikai sajtóban régóta feltételezett vádalku ténye a pénteken nyilvánosságra került bírósági dokumentumokból derült ki. Délelőtt a hivatalos bejelentés is megtörtént. Ügyvédje közölte sajtótájékoztatón a hírt, hozzátéve, hogy a volt kampánymenedzser együttműködik majd az igazságügyi minisztériummal. A CNN hírtelevízió értesülései szerint egyes – egyelőre nem pontosított – információkkal máris szolgált a tárcának.

Manafort beleegyezett abba, hogy két vádpontban – az igazságszolgáltatás akadályozása és csalás érdekében elkövetett összeesküvés vádjaiban – bűnösnek mondja magát a jövő héten kezdődő tárgyaláson. Első perében augusztusban a virginiai Alexandria bírósága már nyolc rendbeli bűncselekményben, köztük adó-, és banki csalásban bűnösnek mondta ki. A második perre egy washingtoni szövetségi bíróságon kerül sor.

Pénteken reggel az ügyészek új vádiratot nyújtottak be. Ebben már csak az a két vádpont szerepel, amelyben Manafort alkut kötött és törölték a pénzmosás, a tanúk befolyásolási kísérlete, a bíróság félrevezetése, valamint a külföldi ügynökként történő kötelező regisztrálás elmulasztása vádjait.

A Politico című lap pénteken reggel még azt jegyezte meg: nem világos, hogy a vádalku magában foglalja-e azt, hogy Manafort együttműködik Muellerrel, a 2016-os elnökválasztási folyamatban a Trump-kampány munkatársai és oroszok közötti feltételezett összejátszás ügyében.

A Mueller-bizottság feladata ennek az összejátszásnak a feltárása. Manafortot az első perben nem ez ügyben találták bűnösnek, hanem a vizsgálat során kiderült anyagi visszaélései és csalásai miatt. E bűncselekményeket a volt politikai tanácsadó még azelőtt követte el Donald Trump kampányában szerepet vállalt.

Manafort korábban oroszbarát ukrán politikusoknak, köztük Viktor Janukovics volt ukrán elnöknek és ukrán, valamint orosz oligarcháknak volt a tanácsadója.

Védhető-e a magánszféra?
A kibertér használatát új szintre emelte a társadalom az elmúlt évtized során – egy olyan jelenséggel állunk szemben, ami sosem látott ütemben fejlődik. „Már nem csupán videókat, posztokat vagy e-maileket osztunk meg egymással, hanem minden egyes másodpercben adataink millióival tápláljuk a virtuális tér gépezetét – minden egyes kattintásunk, mozdulatunk, viselkedésünk egy adat, egy információ, ami hozzátesz digitális személyiségünkhöz. A vállalatok, kormányok, független szervezetek pedig – valamilyen formában – folyamatosan profiloznak vagy elemeznek minket, és minden kattintásunkat, mondatunkat vagy üzenetünket. Ma már vitathatatlan: azzal, hogy mindannyian aktív okoseszköz- és internet felhasználók vagyunk, mindegyikünk egészen egyedülálló adathalmazzá is vált. – kezdi Keleti Arthur, IT biztonsági szakértő, az ITBN CONF-EXPO főszervezője.

„Ezzel együtt szemben állunk azzal a ténnyel is, hogy a magánszféra még sosem volt ennyire kérdőjelekkel teli, nehezen meghatározható és megvédhető. Változnak a védelmi képességeink és a lehetőségeink is, mind a felhasználói, mind a szakértői, mind a gyártói vagy szolgáltatói oldalról. Új játékszabályokat kell írnunk. Erről fogunk idén ősszel beszélgetni az informatikai biztonsági szakma képviselőivel, profilozási és adatelemzés szakértőkkel, valamint a társadalomtudományok ismerőivel a minden eddiginél pörgősebb és interaktívabb megújult ITBN CONF-EXPO rendezvényen!”

Fegyver vagy a bölcsek köve?
Komoly kérdést vet fel az a tény, hogy az interneten való ténykedésünk és az abból létrejövő adathalmaz hogyan használják majd a jövő technológiái. A több, mint 80 programot felvonultató ITBN CONF-EXPO kétnapos rendezvényén ezért olyan neves szakemberek fognak a témában inspiráló előadásokat tartani – a teljesség igénye nélkül -, mint Pléh Csaba pszichológus, Fehér Péter a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, de többek között Bárdos György kutató, és Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológus is erről fog beszélgetni. Achilles Georgiu a CEU oktatója a téma határterületeit fogja érinteni a transzhumanizmus kontextusában, Chrysovalantis Margaritidis filozófus az etikai kérdéskörét járja majd körül. Előad Thierry Karsenti is, aki a Checkpoint új technológiákért felelős elnökhelyetteseként arra keresi majd választ, hogy miért növekszik negyven százalékkal a biztonsági incidensek száma, miközben évente nyolc százalékkal növeljük a védelmi kiadásokat. Izgalmasnak ígérkezik ugyanakkor Bentcsáth Boldizsár a BME oktatójának, a Crysys Lab képviselőjének előadása is, aki a világon egyedülálló kórokozó-gyűjteményének védelmébe és a velük kapcsolatos adatok feldolgozásába avatja be az érdeklődőket.

Egy különleges beszélgetés is lesz Jozef Michal Mintal-al, az UMB Data&Society Lab kutatójával, választási manipulációról és a kibertérben használt befolyásoló módszerekről végzett kutatásairól, amit Prinya Hom-Anek az elismert Thaiföldi szakértő a közösségi médiában folytatott megfigyelési technikákról szóló bemutatója színesít majd.

Ezeken túl nagy hangsúlyt fektettek a szervezők olyan szakmai kérdések megvitatására, mint a GDPR gyakorlata (amit saját adatvédelmi projektük összes részletének megosztásával segítenek), a felhőben tárolt adatok biztonsága, a felhasználók viselkedésének megismerése, az adatelemzés lehetőségei és veszélyei. Ez utóbbi azért is fontos téma, mert az ITBN 2017-es felméréséből kiderült, hogy a IT-biztonsági vállalatok 19%-a nem foglalkozik az általuk használt alkalmazások nagy mennyiségű naplóadatának gyűjtésével sem, további 40% pedig gyűjti ugyan, de nem elemzi ezeket.

Megújult az ITBN
Az ITBN CONF-EXPO Kelet-Közép Európa legnagyobb kiberbiztonsági szakmai rendezvénye, melyet idén már tizennegyedik alkalommal szerveznek meg Budapesten. A rendezvényre több, mint 2000 szakértőt várnak és közel 100 különböző szakmai program gondoskodik arról, hogy a résztvevők IT-biztonsági felkészültsége naprakész legyen, a piaci és technológiai újdonságok bemutatkozzanak.

Az ITBN így ma már nem csupán az Informatikai Biztonság Napjának ünnepe, hanem olyan professzionális fórum is, mely neves hazai és külföldi kiállítók és előadók bemutatóin keresztül közel hozza a legfrissebb trendeket és innovációkat, illetve számos networking lehetőséggel és interaktív programmal élénkíti az üzleti kapcsolatok kiépítését és erősítését az IT-biztonsági szakma képviselői között.

Idén a rendezvény új arculatán túl az elnevezését is újra gondolták a szervezők. Az alapításkor létrehozott Informatikai Biztonság Napja eredeti jelentése mellett, az ITBN rövidítés mára az Info/Cybersec, Trends, Buzz & Networking gondolatkörét is tartalmazza.
Ez a mozaikszó összefoglalja mindazt, ami a rendezvény igazi esszenciáját adja:

• magába foglalja a kiberbiztonság és az IT-biztonság területeit
• a legújabb technológiák és innovációk mutatkoznak be rajta
• nyüzsgés jellemzi – mind fizikai, mind szellemi értelemben
• képes összehozni hazánk kibervédelemmel foglalkozó összes szakemberét.

A szervezők idén a rendezvény online infrastruktúráját is megújították – augusztusban elstartolt az ITBN HUB, mely hazánk első it-biztonsági szakmai közösségi oldala, illetve a rendezvény interaktív oldala is egyben. “Az ITBN HUB elindításával az a nem titkolt szándékunk, hogy az ITBN két napos pezsgő szakmai és szellemi mivoltát meghosszabbítsuk, és a kiberbiztonsági szakemberek számára már a rendezvény előtt biztosítsuk a networking, az információszerzés, és a eszmecserék lehetőségét. Mindenki, aki az idei ITBN konferenciára ingyenesen regisztrál automatikus belépést kap az ITBN HUB-ra is” – mondta el a főszervező.

Serfőző Katalin közölte, a 28 éves férfit erőszakos többszörös visszaesőként elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettével és könnyű testi sértés vétségével vádolják.

A fogvatartott 2015 decembere óta tölti börtönbüntetését. Tavaly szeptember 6-án a szegedi börtönben orvosi rendelésre várt, ahol dulakodás alakult ki közte és a többi fogvatartott között. Az őrök előbb felszólították a vádlottat, hogy hagyja abba a verekedést, majd elkezdték szétválasztani a fogvatartottakat. A vádlott azonban szándékosan akadályozta munkájukat, nem volt hajlandó bemenni a zárkába sem, inkább visszafordult, ökölbe szorította a kezét, és megindult az egyik intézkedő őr irányába. Miután több őrnek sikerült bekísérnie a vádlottat a zárkába, a férfi az ajtóban többször megfordult, majd hirtelen könyökkel az őrök irányába hátracsapott. A vádlott ezután a zárkában lévő vécé-kagylóra felállt, és az egyik őr feje felé rúgott. A támadás elhárítása érdekében az őr kirántotta a vádlott lábát, aki ráesett. Az őr nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett.

Az ügyészség az egytől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények miatt a tagadó vádlottal szemben fegyházbüntetés kiszabását indítványozta, azzal, hogy nem bocsátható feltételes szabadságra. Az új büntetőeljárási törvény adta lehetőséggel élve az ügyész arra az esetre, ha a korábban tagadó vádlott a bíróság előtt beismerő vallomást tesz, azt indítványozta, hogy hat év fegyházbüntetés szabjon ki rá a Szegedi Járásbíróság.

A beszámoló alapján Yusuf Nazik tartotta a kapcsolatot a merénylet kiterveléséért felelőssé tett szíriai hírszerzéssel és ő irányította a merénylet tényleges végrehajtóit is.

Az antakyai születésű Nazik a kihallgatása során beismerte, hogy részt vett a robbantások szervezésében. Vallomása szerint a szíriai hírszerzés adta a merényletre a parancsot. Nazik azt is elmondta: a támadást a barátaival együtt követte el, valamint ő biztosította Szíriából a két robbanószerkezet Törökországba szállítását és végleges elhelyezésüket.

2013. május 11-én a dél-törökországi Reyhanli városában két autóba rejtett pokolgép robbant fel néhány perces eltéréssel. Az egyik gépkocsi a polgármesteri hivatal épülete, a másik a 100 méterrel odébb található helyi postafiók előtt repült a levegőbe. Ez az incidens volt a 2015. októberi ankarai kettős öngyilkos merényletig Törökország legsúlyosabb terrortámadása.

Idén februárban a merénylet miatt indult perben a 33 vádlottból a kilenc fővádlottat 53-szorosan súlyosbított életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.

Koller József dandártábornok elmondta: a négy harci helikoptert a javítás során teljesen, “bordákra” lecsupaszították, és újjáépítették őket, a legtöbb berendezést újra cserélték, a gépek külsejét átfestették. A helikopterek korszerűbbek lettek, hét évig problémamentesen repülhetnek.

A Magyar Honvédség Mi-24-es helikopterei Európában is egyedülálló képességet jelentenek, páncélozottak, kabinjuk hermetikusan zár, több mint 300 kilométer/órával képesek repülni. Alkalmasak szállításra, szárazföldi csapatok tűztámogatással való segítésére, de nemcsak katonai, hanem katasztrófasújtotta területen is bevethetők – mondta el a dandártábornok.

A magyar kormány a 2000-es évek eleje óta folyamatosan napirenden tartotta a Szovjetunióba hadifogolyként és kényszermunkásként került, mintegy hatszázezer magyar adatainak megismerését, és erre a vegyesbizottság döntése alapján lehetőség nyílik. Ezután kiderülhet, hogy ki hol esett hadifogságba, mely táborba került, milyen egészségi állapotban volt, illetve, hogy hol nyugszik az a hatvanezer magyar, aki soha nem tért haza a Szovjetunióból – áll az Emmi közleményében.

“A megállapodás azért is jelentős, mert a szovjet hadifogság és kényszermunka majd minden családot érintett a II. világháború során és az azt követő években. Most ezek a családok új információkhoz juthatnak szerettük sorsát érintően” – írták.

A vegyesbizottság szentpétervári ülésén szeptember 13-án született megállapodás érinti a XX. századi magyar történelemre vonatkozó alapkutatások elindítását, továbbá a magyar és rokon népekre vonatkozó középkori kutatásokat. Az eredményeket konferenciákon, kiállításokon, közös publikációkban fogják bemutatni.

A lap munkatársa moszkvai előhívóval felhívta a nyilvánosságra került telefonszámot, és a vonal másik végén az orosz védelmi tárca recepcióján vették fel a kagylót. Amikor Petrovról érdeklődött, egyszerűen letették a telefont. A Novaja Gazeta című orosz lap pedig azt írja, hogy a telefonszám Moszkva Horosjovszkij nevű kerületébe vezet, ahol a GU katonai hírszerzés központja is található.

A Bellingcat oknyomozó portál és az orosz The Insider című portál tárta fel, hogy az orosz központi nyilvántartásban semmilyen adat nincs Petrovról 2009 előttről, amikor is jelenleg is érvényes igazolványát kapta. Kartotékján szerepel az a pecsét, melyen a The Independent által felhívott számon kívül az szerepel, hogy a dossziéból semmilyen adatot nem lehet kiadni. A személyes adatokat tartalmazó oldal üres, és kézzel azt írták a fejlécére, hogy “van róla levél. Sz. Sz.”, ami szakértők szerint a szigorúan titkos orosz rövidítése. A Bellingcat szerint mindez azt támasztja alá, hogy Petrov nem valós személy, ez csak fedőnév.

London Petrovot és Ruszlan Bosirovot azzal gyanúsítja, hogy orosz ügynökök, és a felső vezetés utasítására március elején novicsokkal megmérgezték Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynököt és lányát, Juliját. A két férfi a héten az RT orosz állami televíziónak adott interjúban azt állította, hogy ők mindössze turistáskodni utaztak Salisburybe, mert barátaik régóta unszolták őket, hogy nézzék meg a város katedrálisát.