Biztonságpolitika

Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével és Petro Porosenko ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján Tusk hangsúlyozta: az EU a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartására szólítja fel Oroszországot. Az unió minden, a Krím félszigeten és Oroszországban illegálisan fogva tartott és bebörtönzött ukrán állampolgár azonnali szabadon bocsátását követeli, beleértve a krími tatár aktivistákat, valamint számos újságírót – mondta.

Aláhúzta: biztosítani kell az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) munkájának teljes körű tiszteletben tartását az ukrán-orosz határ mentén fekvő területeken és a Krím félszigeten is. Arra emlékeztetett, hogy az EU nemrégiben megújította az Oroszországgal szemben hozott gazdasági szankciókat, amelyek időtartama egyértelműen függ a minszki megállapodások teljes végrehajtásától.

A maláj légitársaság 2014 nyarán lelőtt, Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó – MH17-es járatszámú – repülőgépének ügyével kapcsolatban arra szólította fel Moszkvát, vállalja felelősségét a katasztrófában betöltött szerepét illetően, és teljes mértékben működjön együtt a Hollandia vezette nemzetközi vizsgálóbizottsággal a felelősök elszámoltathatósága érdekében.

Tusk az ukrán oktatási törvényt illetően elmondta, az Európai Unió és Ukrajna egyetért abban, hogy biztosítani kell a nemzeti kisebbségekhez tartozók meglévő jogainak tiszteletben tartását a nemzetközi egyezményekben és a kapcsolódó jegyzőkönyvekben foglaltak szerint. Kiemelte ugyanakkor, hogy teljeskörűen végre kell hajtani a Velencei Bizottság ide vonatkozó ajánlását, amely egyebek mellett valódi és érdemi párbeszédet javasol az érintett kisebbségek képviselőivel.

Porosenko a tájékoztatón brutális agressziónak nevezte az ukrán területek ellen intézett orosz beavatkozást, és arra kérte az Európai Uniót, hogy a konfliktus lezárultáig tartsa fent az Oroszország ellen hozott szankcióit. A korlátozó intézkedések által Moszkvának nagy árat kell fizetnie a nemzetközi jog szerinti bűncselekményekért – húzta alá. Véleménye szerint a konfliktus rendezése az orosz-ukrán határ ellenőrizetlen szakaszának lezárásával és a minszki megállapodás teljes körű végrehajtásával érhető el. Az ukrán elnök arra kérte az unió tagállamait, hogy emeljék fel szavukat az elcsatolt területek további katonai megerősítése ellen és a humanitárius segítségnyújtás érdekében.

Juncker a korrupció ellen folytatott küzdelem fokozására szólította fel Kijevet. Kiemelte, további erőfeszítésekre van szükség a bírói kar és a büntetőeljárások függetlenségének biztosítására a jogállamiság megerősítése érdekében.

Az elnök először reagált a phenjani fejleményekre azóta, hogy szombaton Észak-Korea erőteljes szavakkal bírálta az Egyesült Államokat és az amerikai diplomáciát “gengsztermódszerekkel” illette.

“Bízom benne, hogy Kim Dzsong Un tiszteletben tartja az aláírt szerződésünket, és ami még fontosabb, a kézfogásunkat” – írta mikroblog-bejegyzésében Trump, utalva a június 12-én, Szingapúrban megtartott csúcstalálkozójára az észak-koreai vezetővel. “Megegyeztünk Észak-Korea atomfegyver-mentesítésében” – folytatta az elnök, aki egyúttal Kínát okolta Mike Pompeo külügyminiszter múlt heti phenjani tárgyalásainak sikertelenségéért. Úgy vélte, hogy az amerikai-kínai kereskedelmi vita miatt “Kína talán negatív értelmű nyomást gyakorol” Phenjanra. Bár hozzátette: “remélem, hogy nem így van!”.

Az amerikai kormányzat által sikeresnek mondott szingapúri csúcstalálkozón Trump és Kim Dzsong Un megállapodást írt alá, de nem Észak-Korea, hanem általában a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítéséről. Ezt a megfogalmazást elemzők már akkor is túlságosan általánosnak, ezért lehetséges további vitákat gerjesztőnek ítélték. Pompeo, az amerikai diplomácia irányítója a múlt héten a részletek megtárgyalása végett Phenjanba utazott, s bár az első amerikai közlemények elégedettséget jeleztek, a tárgyalások végül is nem voltak sikeresek.

Pompeónak – a tervek ellenére – nem sikerült találkoznia Kim Dzsong Unnal, és Észak-Korea a tárgyalásokról szombaton kiadott közleményében “nagyon sajnálatosnak” minősítette az Egyesült Államok magatartását és tárgyalási pozícióját. Az észak-koreai külügyminisztérium álláspontja szerint az Egyesült Államok “megsértette” a szingapúri csúcstalálkozón született megállapodás szellemiségét, “különösen azzal, hogy egyoldalú követeléseket” fogalmazott meg.

Amerikai sajtójelentések nevük elhallgatását kérő amerikai diplomatákra hivatkozva arról írnak, hogy az észak-koreai állásfoglalás csupán az ország tárgyalási taktikájának része.

Jens Stoltenberg a NATO-tagországok állam- és kormányfői találkozójának részleteit ismertető sajtótájékoztatóján történelmi jelentőségűnek nevezte a hosszú évek diplomáciai előkészítését követően, június közepén létrejött, az egykori jugoszláv köztársaság új nevéről szóló megállapodást.

Mint mondta, a NATO-csatlakozási tárgyalások megkezdésének feltétele a megállapodás véglegesítése, a teljes jogi folyamat lebonyolítása. Ez meghatározza Szkopje NATO-tagság felé vezető útját, amely a szélesebb régió békéjének és stabilitásának megszilárdítását is szavatolja.

A meghívás annak bizonyítéka, hogy a NATO ajtaja továbbra is nyitva áll a csatlakozni kívánó, vagy a szövetség céljaival egyetértő, társulni kívánó országok előtt – tette hozzá.

A főtitkár újságírói kérdésre válaszolva leszögezte, hogy az európai tagállamok és Kanada védelmi kiadások növelésére vonatkozó elhatározása nem az Egyesült Államok kedvéért vagy kérésére történt. A védelmi kiadásokról szóló megállapodásról saját védelmük fokozása érdekében döntöttek, a biztonságot veszélyeztető kockázatok növekedése miatt.

Stoltenberg tájékoztatása szerint nyolc tagország – az Egyesült Államok mellett Észtország, Görögország, Nagy-Britannia, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Románia – várhatóan már idén teljesíti azt a 2024-ig szóló célkitűzést, amely szerint a tagállamok bruttó hazai termékük (GDP) két százalékát a védelmi kiadásokra fordítják.

A főtitkár elismerte, hogy az európai szövetségesek és az Egyesült Államok között feszültséget okoz a védelmi kiadások kérdése, de hozzátette, a nézeteltérések ellenére NATO továbbra is a transzatlanti biztonság sarokköve marad.

Mint hangsúlyozta, az amerikai jelenlét Európában jó a kontinens biztonsága szempontjából, ugyanakkor jó az amerikai hadsereg számára is, ugyanis lehetőséget biztosít számára a közel-keleti és afrikai misszióinak könnyebb kivitelezéséhez. Az európai hozzájárulás és a képességek rendelkezésre állása is segítséget biztosít az Egyesült Államok számára. A NATO-csúcstalálkozó is az Európa, valamint Amerika érdekét is szolgáló együttműködést és a szolidaritást fogja kifejezni és erősíteni – tette hozzá.

Stoltenberg leszögezte, hogy Donald Trump amerikai elnök és Valgyimir Putyin orosz elnök jövő hétfőre tervezett, Helsinkiben tartandó találkozója teljes mértékben összhangban van a NATO politikájával. A szövetség a védelem fenntartása mellett továbbra is párbeszédre törekszik Oroszországgal. Az amerikai-orosz találkozó, valamint más NATO-tagországok és Oroszország vezetőjének politikai párbeszéde a feszültségek enyhítése által hozzájárulhat egy újabb hidegháború kialakulásának elkerüléséhez – húzta alá a főtitkár.

Peter Carington – aki bárói nevét írta Carrington formában – 1970-től 1974-ig, Edward Heath konzervatív párti kormányában a védelmi miniszteri, 1979 és 1982 között, Margaret Thatcher kormányában a külügyminiszteri tisztséget töltötte be, 1984-től 1988-ig a NATO főtitkára volt. Személyében az utolsó olyan politikus távozott, aki tagja volt Sir Winston Churchill néhai miniszterelnök második, 1951-ben megalakult kormányának.

Ő volt Nagy-Britannia külügyminisztere, amikor Argentína 1982-ben váratlanul lerohanta a brit fennhatóságú dél-atlanti Falkland-szigeteket. Carrington magára vállalt minden felelősséget a falklandi válságért és lemondott.

Sok évvel később, egy lapinterjúban kijelentette: az argentin invázió ugyanolyan hírszerzési fiaskó volt, mint amilyen a 2003-as iraki háborúhoz vezetett. A veterán politikus 2007-ben, a falklandi háború negyedszázados évfordulóján a The Daily Telegraph című londoni konzervatív napilapnak nyilatkozva felfedte: annak idején olyan titkosszolgálati jelentéseket kapott, amelyek egyértelműen azt állították, hogy az Argentínát akkoriban uraló katonai rezsim nem készül támadásra a Falkland-szigetek ellen.

Carrington az interjúban kijelentette: ebből azt a következtetést vonta le, hogy nem szabad kizárólag hírszerzésre építeni sarkalatos horderejű politikai döntéseket. Hozzátette: Tony Blair akkori munkáspárti brit miniszterelnök is elkövette ezt a hibát az iraki háború megindítása előtt rendelkezésére álló, később tévesnek minősült hírszerzési adatokkal.

A Bild által megszerzett titkos dokumentum szerint a fegyveres erők teherbíró képességükön felül teljesítenek, mert már most sem lehet betartani azt a szabályt, hogy a német katonákat négy hónapi bevetés után húsz hónapig nem vezényelhetik külföldi feladatra. A lap azt írja, hogy a gyakorlatokhoz nincs elegendő hadianyag és ember, mert az éles bevetéseken és a hosszú távú feladatoknál van rájuk szükség. Ez hatással van a képességek szinten tartására – idéz a lap a jelentésből.

A lap a haderőnemek állapotára is kitér. Azt írja, a haditengerészetnek nincs elég bevethető hajója, például tengeralattjáróból csak egyetlenegy hadra fogható. A szárazföldi erőknél “sincs kapacitás újabb bevetésekhez”. A védelmi tárca elemzése szerint 325 Leopard-2 típusú harckocsira lenne szükség, de csak 179 van, és azok közül is csak kilencven bevethető. A Bild azt írja, hogy a légierőnél túl kevés a repülőgép, valamint hogy a pilóták nem tudnak eleget gyakorlatozni. Mindhárom haderőnemnél problémát jelent, hogy nincs elég ember.

Iohannis az alkotmánybírósági határozat hatályba lépése után több mint egy hónapos halogatás után szánta rá magát erre a döntésre, amelyet tavasszal még megtagadott. Kövesi leváltását a szociálliberális kormánykoalíció követelte, mert szerintük Johannis visszaélt hatalmával, a múlt héten pedig már felfüggesztéssel fenyegették meg az elnököt.

Madalina Dobrovolschi szóvivő hangsúlyozta: az elnök fontosnak tartja, hogy Romániában érvényesüljön a jogállam, a korrupcióellenes harc ne akadjon el, az alkotmánybíróság döntéseit pedig nemcsak az államfőnek, hanem a parlamenti többségnek is tiszteletben kell tartania, amikor a jogállamiságot megrengető törvénymódosításokról dönt.

A szóvivő okfejtéséből kiderült, az államfő úgy ítélte meg: nincs más választása, eleget kell tennie az alkotmánybírósági határozatnak, hiszen ő maga mindig az alkotmány és a törvények tiszteletben tartásának fontosságát hangoztatta.

Az elnök ugyanakkor felhívta az alkotmánybírók figyelmét arra, hogy hatalmas felelősségük van az alkotmányosság érvényesítésében és abban, hogy ne távolodjanak el annak szellemétől, amely az 1989-es román forradalom eszméin alapul.

A szóvivő hangsúlyozta, hogy Kövesi leváltásával az elnök az alkotmánybíróság határozatát teljesíti. Hozzátette: függetlenül attól ki fogja vezetnie a DNA-t, a korrupcióellenes harcnak folytatódnia kell, mert annak hiánya a – közpénzek eltérítése révén – kórházak, iskolák, autópályák, egy hatékony közigazgatás hiányához vezet.

Romániában az ügyészségi vezetőket az államfő nevezi ki és váltja le az igazságügyi miniszter javaslata alapján.

Az igazságügyi miniszter februárban kezdeményezte Kövesi leváltását, azt állítva, hogy a főügyész önkényesen, hatáskörét túllépve, alkotmánysértő és törvénytelen módon vezette a DNA-t. Iohannis azt mondta: nem győzték meg a miniszter érvei, ezért nem hajlandó elmozdítani a főügyészt. A miniszter szerint erre nem lett volna joga, emiatt bepanaszolta az alkotmánybíróságnál, amely a miniszter javára döntött, és Iohannist a főügyész felmentésére kötelezte.

Kövesi 2013 óta áll a DNA élén, második – meg nem hosszabbítható – mandátuma jövő tavasszal mindenképpen lejárt volna. Vezetésével a – 200 ezer eurót meghaladó kért okozó vagy köztisztviselőket érintő – nagykorrupciós ügyekben illetékes DNA évről évre megdöntötte saját rekordjait, ami a bíróság elé állított, illetve elítélt polgármesterek, törvényhozók, kormánytagok, rendőrök és bírák számát illeti.

A szociálliberális koalíció azonban azt hangoztatta, hogy Kövesi és a DNA ügyészállammá tette Romániát, ahol ártatlan embereket hurcolnak meg, a főügyész pedig visszaéléseket követett el.

Eltávolításával a kormánypártok nemcsak jelképes győzelmet arattak a főügyész munkájával elégedett jobboldali államfő felett, hanem precedenst is teremtettek arra, hogy más kinevezések és felmentések megtagadásának jogát is elvitathatják az elnöktől.

Az Izvesztyija című napilap internetes felületén hétfőn megjelent interjúban elmondta: “Az Amesbury körül kialakult helyzetben még egy dolog nyugtalanító: az utóbbi időben hasonló történések a fontosabb rendezvények kapcsán merülnek fel. Jelenleg a 2018-as labdarúgó-világbajnokság a vége felé közeledik, és nemsokára kezdődik az orosz-amerikai csúcs Helsinkiben. Nehéz megszabadulni attól a gondolattól, hogy mindezt kitervelhették és szándékosan dobhatták be a nemzetközi helyzet megbolygatására, illetve Oroszország tekintélyének, és más államokkal fenntartott kapcsolatainak az aláásására”.

Sulgin szerint Nagy-Britannia nem küldött jegyzéket az incidensről a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet Technikai Titkárságához, amely a Vegyifegyver Tilalmi Egyezmény végrehajtásának napi ügyeit intézi. “Némely sajtóorgánum olyan információt közölt, hogy az angolok jegyzéket küldtek (a történtekről) a technikai titkársághoz. Amennyire tudjuk, nem volt semmilyen jegyzék, mindössze szóban ismertették az általános információkat, amelyek nem terjedtek túl azon, amit a brit hivatalos személyek most is közölnek” – tette hozzá az orosz diplomata.

Sulgin kiemelte, hogy az Egyesült Királyság elutasított minden orosz ajánlatot a nyomozásban való segítségre, ahogy ezt tette korábban a Salisburyben történtek után, és nem közölt semmiféle bizonyítékot arra nézve sem, hogy Oroszországnak köze lenne az incidensekhez.

Június 30-án két brit állampolgár – egy 44 éves, háromgyermekes nő, Dawn Sturgess, és egy 45 éves férfi, Charlie Rowley – betegedett meg a délnyugat-angliai Amesbury kisvárosban. Rendőrségi bejelentés szerint vasárnap este Dawn Sturgess elhunyt. Mindkettőjüket ugyanazzal a Novicsok típusú idegméreg-hatóanyaggal került érintkezésbe, amelytől négy hónapja Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős hírszerzőügynök és lánya, Julija Szkripal is súlyos mérgezést szenvedett Salisburyben.

Moszkva ismételten hangsúlyozta, egyik az angliai mérgezéshez sincsen köze. London azonban gyilkossági kísérletként kezeli a fegyverben is használható minőségű Novicsok hatóanyaggal márciusban elkövetett mérgezést, amelyért az orosz kormányt tartja felelősnek.

Hétfőn reggel közzétett Twitter-bejegyzésében az elnök ismételten hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok minden más országnál többet költ a NATO-ra.

“Ez nem korrekt, ez nem fogadható el” – fogalmazott Trump. Hozzátette: “ezek az országok ugyan megnövelték hozzájárulásaikat amióta hivatalba léptem, de még többet kell tenniük. Németország egy százalékot fizet be, az Egyesült Államok négy százalékot” – írta, utalva arra, hogy Berlin és Washington a bruttó hazai összterméke (GDP) hány százalékát fizeti be a NATO-költségvetésébe.

Trump már a 2016-os elnökválasztási kampányában is rendszeresen felhozta, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének országai nem tesznek eleget befizetési kötelezettségeiknek, s elnökként is többször utalt arra: akár még az is előfordulhat, hogy az Egyesült Államok nem teljesíti majd a közös védelmi elkötelezettségeit, ha a többi tagország elmarad a befizetésekkel. Pár nappal ezelőtt megjelent amerikai lapértesülések szerint a Pentagon (védelmi minisztérium) annak lehetőségét is vizsgálja, hogy a magas költségek miatt csökkenti, vagy vissza is vonja az amerikai katonákat Németországból.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a The Wall Street Journal internetes oldalán vasárnap délután Amerika NATO-szövetségesei felzárkóznak címmel megjelentetett publicisztikájában leszögezte: arra számít, hogy nyolc NATO-tagország már az idén eléri a GDP 2 százalékát elérő védelmi költségvetési szintet. Stoltenberg utalt arra, hogy a NATO 2014-es csúcstalálkozóján valamennyi tagország ígéretet tett arra, hogy nem csökkenti a védelmi kiadásait és növeli befizetéseit a közös védelemre. “Ezt az ígéret betartják” – fogalmazott a szervezet főtitkára, s hangsúlyozta, hogy “hosszú évek hanyatlása után” az idén már Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Románia is teljesíti a kétszázalékos befizetési kötelezettséget.

A NATO e héten szerdán és csütörtökön tartja csúcsértekezletét Brüsszelben.

A hatóság kötelezte az ásványvíz magyarországi forgalmazóját, a VízSztár Kft.-t, hogy 2018. július 25-ig valamennyi üzleti partnerétől hívja vissza a 2019.11.25. minőség-megőrzési idejű, érintett italokat. A tájékoztatás szerint a fogyasztói észrevételt a Nébih laboratóriumi vizsgálatai is alátámasztották.

A hivatal szakemberei a helyszíni szemlén azt is megállapították, hogy a fenti azonosítókkal rendelkező termék kizárólag olasz nyelvű jelölőcímkével rendelkezik. A magyar nyelvű jelöléssel el nem látott élelmiszerek nem felelnek meg a hatályos jogszabályi előírásoknak, és a vásárlók egyértelmű, közérthető tájékoztatásának hiányában nem hozhatók biztonsággal forgalomba Magyarországon.

Kiemelték, hogy a hatósági intézkedés kizárólag a 2019.11.25. minőség-megőrzési idejű San Benedetto Oligominerale Naturale megnevezésű, literes PET palackos kiszerelésű ásványvizet érinti. A Nébih felhívja a lakosság figyelmét, hogy amennyiben vásároltak ebből a termékből, semmilyen körülmények közt ne fogyasszák el.

Az órát egy közelmúltban végrehajtott különleges akcióban fedezték fel, majd vásárolták meg annak a nőnek az unokájától, aki az elmúlt évtizedekben birtokolta. Az órát Izraelbe szállítása után megvizsgálták és megállapították, hogy valóban az 1965. május 18-án Damaszkuszban nyilvánosan felakasztott izraeli kém tulajdona volt. A tervek szerint a zsidó újév alkalmából, ősszel átadják az órát a családnak.

Szofi Ben-Dor, Cohen lánya elmondta, hogy a most visszakerült órán kívül semmijük sem maradt az apjától.

Az órát 1965 óta őrző nő unokái pénzhez akartak jutni a szerkezet eladásával, ők keresték a kapcsolatot az izraeli hatóságokkal, remélve, hogy Jeruzsálem adhatja a legmagasabb árat a tárgyért. Egyelőre nem derült ki, hogy melyik országban zajlott le az adásvétel.

Cohen 1924-ben született Egyiptomban. Fiatalon részt vett egy cionista ifjúsági csoport munkájában Alexandriában, majd egy izraeli irányítású helyi kémhálózatnak is dolgozott. 1957-ben Izraelbe költözött, ahol pár év múltán beszervezték a Moszadba. Előbb Argentínába küldték, ahol felépítette egy gazdag szíriai üzletember hamis személyazonosságát, majd onnan egy év múlva Kamal Amin Tabet néven Szíriába telepítették. Damaszkuszba érve 1961-től olyannyira sikeresen beépült az ország legfelsőbb irányító köreibe, hogy még hadügyminiszter-helyettesnek is jelölték. Kapcsolatait felhasználva folyamatosan értékes információkkal látta el az izraeli hírszerzést.

Főként a szíriai hadsereg Golán fennsíkon elfoglalt állásairól szerzett értesülései bizonyultak hasznosnak az 1967-es, hatnapos háborúban, amikor Izrael megszerezte a fennsík jelentős részét Szíriától. 1965-ben a szíriai elhárítás szovjet katonai tanácsadók segítségével lebuktatta, majd Damaszkusz egyik legnagyobb terén táblával a nyakában felakasztották. Földi maradványait azóta sem tudta megszerezni Izrael, noha jelentős erőfeszítéseket tettek érte.

Neil Basu, a londoni rendőrség országos hatáskörű terrorelhárító és különleges műveleti szolgálatának parancsnoka hétfő délutáni sajtótájékoztatóján elmondta: a Scotland Yard alapfeltételezése az, hogy minden bizonnyal az idegméreg-hatóanyag tárolóeszköze került valahogy Dawn Sturgess és élettársa, a 45 éves Charlie Rowley kezébe. Rowley-t válságos állapotban kezelik Salisbury kórházában.

A brit védelmi minisztérium Porton Downban működő vegyi és biológiai kutatóintézete a múlt héten megállapította, hogy a két brit megbetegedését is ugyanolyan Novicsok típusú, még a Szovjetunióban kifejlesztett katonai idegméreg-hatóanyag okozta, amilyentől négy hónapja Salisburyben Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős hírszerzőügynök és lánya, Julija Szkripal is súlyos mérgezést szenvedett.

A 66 éves Szkripalt, az orosz katonai hírszerzés (GRU) volt ezredesét, aki a brit hírszerzésnek (MI6) is dolgozott, és 33 éves lányát hetekig válságos állapotban kezelték Salisbury kórházában, ugyanott, ahová a két brit állampolgárt is beszállították, és ahol Dawn Sturgess vasárnap este meghalt. Julija Szkripalt áprilisban, apját májusban kiengedték, de hollétük nem ismeretes.

Moszkva folyamatosan és határozottan tagadja, hogy bármi köze lenne a Szkripal-ügyhöz, London azonban gyilkossági kísérletként kezeli a katonai idegméreg-hatóanyaggal márciusban elkövetett mérgezést, amelyért az orosz kormányt tartja felelősnek.

Basu hétfői sajtótájékoztatóján elmondta: a nyomozást irányító országos terrorelhárító szolgálat jelenleg nem tudja, hogy a mostani mérgezéses incidens után azonosított idegméreg összekapcsolható-e a Szkripalék elleni márciusi támadással, és ennek kiderítése a nyomozati munka elsődleges iránya. Hozzátette: a Scotland Yard vizsgálatának középpontjában áll az idegméreg tárolására szolgáló eszköz azonosítása és fellelése, mivel a rendőrség feltételezése szerint ez lehet a két brit állampolgárt megmérgező anyag forrása.

A magas rangú rendőrtiszt szerint a két brit esetében olyan súlyos tüneteket okozott a méreganyag, hogy biztosra vehető módon nagy dózissal kerültek érintkezésbe. A Scotland Yard különleges műveleti egységének parancsnoka szerint ez az alapja annak a rendőrségi feltételezésnek, hogy az idegméreg tárolóeszköze került Dawn Sturgess és Charlie Rowley kezébe.

Basu szerint a nyomozók ezt a tárolóeszközt keresik, és mostanra sikerült meglehetősen részletes képet alkotniuk arról, hogy a két brit merre járt közvetlenül megbetegedése előtt. A rendőrség már tudja, hogy június 29-én, pénteken, egy nappal rosszullétük előtt Salisburyben jártak, majd este busszal visszatértek a közeli Amesbury kisvárosba, ahol Charlie Rowley lakik, és az éjszakát Rowley otthonában töltötték.

Basu elmondta: a nyomozók azonosítottak egy Ford Transit furgont is, amelyben Rowley megbetegedése előtt utazott Amesbury belterületén. A járművet a rendőrség a brit hadsereg segítségével az Amesburytől és Salisburytől néhány kilométerre fekvő Porton Down katonai vegyi és biológiai kutatóközpontjába szállította további vizsgálat végett.

A furgonban három másik ember is utazott. őket a rendőrség megkereste, és bár egyikük sem mutat mérgezéses tüneteket, elővigyázatosságból mindhármukat kivizsgálásnak vetik alá. A Scotland Yard különleges műveleti osztályának parancsnoka úgy fogalmazott: ő személyesen nem tud semmire garanciát vállalni, de az angliai közegészségügyi szolgálat – Public Health England (PHE) – álláspontja szerint a lakossági kockázat továbbra is alacsony.

Basu hozzátette ugyanakkor: a PHE ajánlása is az, hogy senki ne vegyen fel a földről semmiféle furcsa tárgyat, például injekciós tűt és fecskendőt, vagy szokatlan formájú tárolót.

A Scotland Yard a hírt ismertető közleményében bejelentette, hogy mostantól gyilkossági ügyben folyik a nyomozás. A Scotland Yard tájékoztatása szerint Charlie Rowley állapota továbbra is válságos.

A londoni rendőrség – amelynek országos hatáskörű terrorellenes ügyosztálya a nyomozást irányítja – most nevezte meg először a mérgezést szenvedett két brit állampolgárt, de kilétük a helyi hatóságok korábbi tájékoztatásai alapján már a múlt héten ismertté vált. A Scotland Yard közölte, hogy terrorelhárító részlegének száz detektívje dolgozik a nap 24 órájában az ügy kivizsgálásán.

Neil Basu, a terrorellenes ügyosztály parancsnoka vasárnap esti tájékoztatójában úgy fogalmazott: Dawn Sturgess halálhíre megerősíti a Scotland Yard elszántságát arra, hogy azonosítsa és átadja az igazságszolgáltatásnak “azt vagy azokat, akik ezért a csak felháborítónak, felelőtlennek és barbárnak nevezhető cselekedetért felelősek”.

Basu hozzátette: a detektívek folytatják az aprólékos nyomozati munkát mindazon bizonyítékok összegyűjtésére, amelyekből kiderülhet, hogy a két brit állampolgár miként kerülhetett érintkezésbe a halált okozó hatóanyaggal.

A brit védelmi minisztérium Porton Downban működő vegyi és biológiai kutatóintézete a múlt héten megállapította, hogy Sturgess és Rowley megbetegedését is ugyanolyan Novicsok típusú, még a Szovjetunióban kifejlesztett katonai idegméreg-hatóanyag okozta, amilyentől négy hónapja Szergej Szkripal és lánya, Julija Szkripal is megbetegedett.

Sajid Javid belügyminiszter, aki vasárnap – néhány órával Dawn Sturgess halálhírének bejelentése előtt – Salisburybe és Amesburybe látogatott, a BBC televíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: a márciusi és a mostani mérgezéses esetet “hajszálpontosan ugyanaz” az anyag okozta. Javid szerint a brit kormány tudja, hogy Szkripalék megmérgezése “az orosz állam barbár, embertelen cselekedete volt”.

A mostani mérgezéses incidensről az egyöntetű szakértői vélemény az, hogy nem újabb célzott támadás történt, hanem a két brit annak az idegméregnek a hátrahagyott maradékával kerülhetett valahogy érintkezésbe, amellyel Szergej Szkripalt és lányát márciusban megmérgezték.

A brit belügyminiszter vasárnapi nyilatkozatában kijelentette: nincsenek tervek újabb szankciók foganatosítására Oroszország ellen, de a brit kormány változatlan feltételezése az, hogy a két mérgezéses incidenst okozó Novicsok hatóanyag Oroszországból származott.

A két britet, Dawn Sturgesst és Charlie Rowley-t a délnyugat-angliai Salisbury városának kórházában kezelik válságos állapotban. A brit védelmi minisztérium Porton Downban működő vegyi és biológiai kutatóintézete a héten megállapította, hogy a Salisbury közelében, Amesbury városában élő két brit állampolgár betegségét is ugyanolyan Novicsok típusú, még a Szovjetunióban kifejlesztett katonai idegméreg-hatóanyag okozta, amilyentől négy hónapja Szkripal és lánya is megbetegedett.

Sajid Javid belügyminiszter, aki vasárnap Salisburybe és Amesburybe látogatott, a BBC televíziónak nyilatkozva ezt megerősítette. Úgy fogalmazott: mind a két mérgezéses esetet “hajszálpontosan ugyanaz” az anyag okozta. Javid szerint a rendőrségi munka kiinduló alapfeltételezése az, hogy Szkripalék márciusi megmérgezése és a mostani incidens összekapcsolódik.

Hozzátette: nagyon bízik abban, hogy a nyomozást végző szakértők “így vagy úgy, de a végére járnak” ennek az ügynek. Hangsúlyozta, hogy a területileg illetékes Wiltshire megyei rendőrség nyomozati munkáját a Scotland Yard terrorelhárító ügyosztályának száznál több detektívje segíti. Javid szerint a brit kormány tudja, hogy Szkripalék megmérgezése “az orosz állam barbár, embertelen cselekedete volt”.

Az egyöntetű szakértői vélemény az, hogy a két brit annak az idegméregnek a hátrahagyott maradékával kerülhetett valahogy érintkezésbe, amellyel Szergej Szkripalt és lányát márciusban megmérgezték.

A brit belügyminiszter ugyanakkor vasárnapi nyilatkozatában visszautasította azokat a bírálatokat, hogy a kormány túl hamar nyilvánította biztonságosnak Salisburyt a márciusi mérgezéses incidens után. Javid kijelentette: nincs semmiféle bizonyíték arra, hogy a megbetegedett két brit ugyanazokon a helyeken fordult volna meg, amelyeken annak idején Szkripalék is jártak.

Hozzátette, hogy a lakossági kockázat továbbra is alacsony. A belügyminiszter arra kérte a turistákat, hogy látogatásukkal támogassák a két angliai kisvárost. Mindkét település igen népszerű szálláshelye azoknak, akik a közeli Stonehenge világhírű ősi kultikus kőépítményeit kívánják felkeresni.

A Szkripal-ügy kipattanása után a hatóságok Salisburyben hetekig tartó tisztítási-fertőtlenítési programot hajtottak végre a brit hadsereg különlegesen képzett vegyvédelmi alakulatainak bevonásával. A munkálatok részeként teljes gyep- és kőburkolat-cserét is elvégeztek annak a bevásárlóközpontnak a környékén, amely előtt március 4-én eszméletlenül találták Szergej Szkripalt és lányát.

Moszkva folyamatosan és határozottan tagadja, hogy bármi köze lenne a Szkripal-ügyhöz, London azonban gyilkossági kísérletként kezeli a fegyverben is használható minőségű hatóanyaggal elkövetett mérgezést, amelyért az orosz kormányt tartja felelősnek. A 66 éves Szkripal, az orosz katonai hírszerzés (GRU) volt ezredese, aki a brit hírszerzésnek (MI6) is dolgozott, egy orosz-amerikai kémcsere keretében telepedhetett le Nagy-Britanniában 2010-ben, és brit állampolgárságot is kapott.

A Szkripal-ügy miatt Nagy-Britannia és több más ország, köztük az Egyesült Államok számos orosz diplomatát kiutasított. Moszkva hasonló diplomáciai lépésekkel válaszolt. A brit belügyminiszter vasárnapi nyilatkozatában kijelentette: nincsenek tervek újabb szankciók foganatosítására Oroszország ellen, de a kormány változatlan feltételezése az, hogy a két mérgezéses incidenst okozó Novicsok hatóanyag Oroszországból származott.

A 25 éves budapesti fiatalember ellen felfegyverkezve elkövetett garázdaság miatt indítottak büntetőeljárást és kezdeményezik bíróság elé állítását.

A XIV. kerületi Torontál utcában egy megkülönböztető jelzést használó mentőautó akadályt próbált kikerülni. A manőver miatt a sofőr szóváltásba keveredett az úttesten szabálytalanul tartózkodó gyalogossal, aki dühében egy bottal betörte a mentőautó hátsó ablakát.

A fiatalember elmenekült helyszínről, de rendőrök nem sokkal később a közeli Bosnyák utcában elfogták, majd előállították a zuglói rendőrkapitányságra – közölte a rendőrség.

Más városok mellett Milánóban, Firenzében, Bolognában, Nápolyban és a szicíliai Palermo utcáin járőröző rendőrök és pénzügyőrök eszköztárába került az elektromos sokkoló, amelyet a lőfegyverek helyett használhatnak. Több száz olasz rendőr vesz részt a Taser kísérleti használatában, amelynek alkalmazását a jövőben egész Olaszországban bevezethetik.

A Taser rendészeti kényszerítő eszközt a világ több mint száz országában használják a rendőri szervek: Európában már az Egyesült Királyságban, Németországban, Franciaországban, Finnországban, Görögországban és a Cseh Köztársaságban.

A kilőhető elektródás elektromos sokkoló használatát az olasz rendőrszakszervezetek szorgalmazták az üldözött vagy feltartóztatott személyek ártalmatlanítására lőfegyver és a gumibot alkalmazása nélkül. Korábban több olaszországi eset történt, amikor a rendőrség tagjait túlzott erőszak gyanúja érte a veszélyesnek ítélt személyek erővel történő megállítása vagy földre kényszerítése miatt. A Tasert akár már hétméteres távolságról is ki lehet lőni, elkerülve a rendőr és a másik személy közti közvetlen érintkezést. A sokkoló fegyver nagyfeszültségű és kis áramerősségű elektromos kisüléssel lemerevíti és mozgásképtelenné teszi a célpontot képző személyt.

Az olasz sajtó emlékeztetett arra, hogy az ENSZ tavaly a kínzóeszközök közé sorolta a Tasert.

Partnerkapcsolatok

2018. június 27. – Trump levelet küldött a NATO tagállamoknak a júliusi csúcstalálkozóval kapcsolatban (Sánta György)

Donald Trump, amerikai elnök levélben értesítette a NATO tagállamokat, hogy a júliusi csúcstalálkozó egy az egyben a költségvetésről fog szólni és a figyelem középpontjában az lesz, hogy mely államok érik el a NATO által elvárt költségvetési minimumot és melyek nem.
Habár egyedül a Norvégiának kézbesített levél került nyilvánosságra, több forrás is megerősítette, hogy számos tagállam kapott ilyen üzenetet az amerikai elnöktől.
A norvég miniszterelnöknek, Erna Solbergnek Trump a levelében azt hangsúlyozta, hogy Norvégiának semmilyen komolyan vehető terve nincs a GDP-ben mért minimum 2%-os hadseregfinanszírozás elérésére, ami Oroszországgal határos országként elfogadhatatlan.
Trump azt is megemlítette, hogy számára egyre nehezebb lesz elmagyarázni az amerikai adófizető állampolgároknak, hogy egyes tagállamok miért nem teljesítik a kötelezettségeiket.
Ezen levelek és a mögötte álló szándékok az amerikai–európai kapcsolatok további romlását jelenthetik, annak ellenére, hogy Trump már az elnökválasztási kampányában is többször hangsúlyozta a nem teljesítő NATO tagállamok rendre utasítását. A két kontinens kapcsolata a közelmúltban egyébként is megromlott, miután gazdasági nézeteltérések alakultak ki a hónap eleji G7-csúcson. Trump leveleinek nyilvánosságra kerülése előtt elterjedt vélekedés volt, hogy Brüsszelben, az idei NATO csúcstalálkozón nem lesz kulcstéma a költségvetési minimum, mivel több szakértő álláspontja szerint a meglévő költségvetés arányos elosztása sokkal fontosabb kérdés (például Görögország eléri a 2%-os minimumot, de annak a 75%-át személyi ügyekre fordítja). Az eset arra enged következtetni, hogy a július 11-én kezdődő NATO-csúcson heves viták fognak kialakulni a témával kapcsolatban.

2018. június 21. – NATO highlights role in fighting illicit trade in small arms and light weapons (Mészár Kata)
      

A NATO részt vett a kézi- és könnyűfegyerek tiltott kereskedelme ellen folytatott harc kérdése ügyében megtartott ENSZ-konferencián. Eirini Lemos-Maniati, a NATO Arms Control, Disarmament, WMD Non-Proliferation központjának helyettes igazgatója kiemelte, hogy a Tanács az elmúlt években több mint 600 ezer kézi- és könnyűfegyver megsemmisítésében, valamint több mint 160 millió töltény likvidálásában nyújtott segítséget. A leszereléssel és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének kontrollálásával foglalkozó center által biztosított szabványok ezen felül viszonyítási alapul szolgálnak több, a kézi- és könnyűfegyverek, valamint lőszerkészletek szabályozásával kapcsolatos, nemzetközi szinten bevett gyakorlat számára. A Tanács Békepartnerségi Bizalmi Alapja a szóban forgó fegyverekkel kapcsolatban hét projektet működtet jelenleg, melyek magukban foglalják a jogi kérdések mellett a nemi egyenlőség perspektíváját is, kiemelve a nők szerepét a konfliktusok kezelésében és megoldásában.

2018. június 11-26. – Unified Vision 2018 tests interoperability and new technologies (Rácz-Nagy Judit)

Sor került a JISR fejlesztési projekt keretein belül a NATO Unified Vision 2018 (UV18) program tesztelésére.
A kéthetes projekt megvalósításában összesen 1250 személy asszisztált, 17 NATO tagország vett részt, valamint Finnország és Svédország, NATO-n kívüli államok működtek közre. A Közös Hírszerző, Megfigyelő és Felderítő (JISR) gyakorlat során a résztvevőknek légi, szárazföldi, valamint tengeri megfigyelő és felismerő platformokkal, illetve szenzorokkal kellett műveleteket végrehajtani. A NATO JISR projektjének kitűzött feladata, hogy az összegyűjtött információk elemzése és megosztása a tagállamok között a lehető leghatékonyabb módon történjen.

Az UV18 célja a teszt kiértékelését követően, hogy segítse a NATO döntéshozóinak munkáját teljeskörű, több tagállam által megerősített információkkal. Az új módszernek köszönhetően a Szövetség a jövőben határozottabb és dinamikusabb fellépéssel reagálhat a konvencionális és aszimmetrikus fenyegetésekre.

2018. június 18. – Újabb taggal bővül a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központ (Sánta György)

Tallinnban Viorica Dăncilă, román miniszterelnök jelentette be, hogy Románia a következő évtől csatlakozni kíván a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjához. Mivel az online  környezet egyre komolyabb biztonsági kihívást jelent, ezért érthető Románia döntése. A központ tagjaként a román katonák egy speciálisan a kibertérben jelentkező veszélyek elhárítására létrehozott csapatban tudnak az új kihívásokra felkészülni.
Merle Maigre, a központ elnöke örömmel fogadta Románia döntését és támogatja az ország csatlakozását a közös siker érdekében.
Romániával a NATO-központ tagjainak létszáma immár 22-re emelkedik.

2018. június 14. – A NATO legújabb projektje, az EXTRAS (Lendvai Tünde)

E napon indult meg Rómában a NATO Tudomány a Békéért és Stabilitásért Programjának keretei között az EXTRAS projekt, amely a lézeres színképelemzés technológiáját felhasználva azonosítja a robbanóanyagokat. A kutatási munkát Olaszország vezeti (az új technológiák, az energetika és a fenntartható gazdasági fejlődés területén működő olasz nemzeti ügynökségen, az ENEA–n keresztül) a szerb Vinca Nukleáris Kutatóintézet segítségével. További együttműködő partner többek között a német ICT Fraunhofer kutatóintézet, a holland TNO és az ukrán Nemzeti Műszaki Egyetem.
A NATO fejlesztési stratégiájában ezen célkitűzés egy átfogó projekt részét képezi, miszerint egy olyan rendszert kívánnak létrehozni, amely valós időben azonosítani tudja a robbanóeszközöket és álcázott fegyvereket az olyan nagy forgalmat lebonyolító kritikus infrastruktúrákban, mint a repterek, metróhálózatok vagy pályaudvarok. Az új technológiai innovációs kezdeményezésen belül az EXTRAS projekt mellett francia, dél-koreai és ukrán vezetéssel folynak további kutatások, amelyek a mikrohullám alapú szkennelés módszerét alkalmazzák.

2018. június 11. – Új parancsnokot választottak a Szövetséges Transzformációs Parancsnokság élére (Sánta György)

A francia André Lanata vezérezredest választotta a NATO a norfolki Szövetséges Transzformációs Parancsnokság élére, aki idén szeptemberben fogja átvenni az irányítást a szintén francia Denis Mercier vezérezredestől.
Florence Parly, francia védelmi miniszter teljes mértékben támogatta a döntést és hangsúlyozta, hogy a Szövetséges Transzformációs Parancsnokság a NATO egyik legfontosabb stratégiai parancsnoksága, amely kulcsszerepet játszik a Szövetség képességeinek fenntartásában és fejlesztésében.
Lanata vezérezredes 2015 óta a Francia Légierő vezérkari főnöke és fontos szerepet játszott a Francia Légierő modernizálásában. Vadászpilótaként 146 harci bevetésen repült és Mirage vadászrepülőgépekkel több mint 3300 repült órát gyűjtött össze.

2018. június 07. – 3,8%-os költségvetés növekedésre számít a NATO a tagállamok között (Sánta György)

A hónap elején tartott brüsszeli sajtótájékoztatón Jens Stoltenberg főtitkár kijelentette, hogy 3,8%-os költségvetés növekedést vár el a tagállamoktól ebben az évben. A főtitkár ismételten kiemelte a közös teherviselés fontosságát és a költségvetés növelésének jelentőségét. Továbbá kijelentette, hogy a 29 tagállamból 15 jó úton halad ahhoz, hogy elérje azt a NATO irányvonalat, amely a védelmi költségvetés 20%-át a főbb haditechnikai eszközök beszerzésére költené. Stoltenberg ezen kívül büszkén hangsúlyozta, hogy az eddigi statisztikák alapján minden tagállam végre elkezdte a védelmi költségvetés növelését vagy legalább a szinten tartását, így a csökkentéseknek vége. Illetve a legtöbb tagállam kitűzte azt a célt is magának, hogy 2024-re elérje a GDP-ben mért minimum 2%-os hadseregre költést. A 2018-as 3,8%-os növekedést ez alapján számították ki, emelett nyilvánosságra hozták, hogy 2014 óta a tagállamok összesen 87 milliárd amerikai dollárral költöttek többet a honvédelemre.

Műveletek

2018. június 06. – NATO és izraeli hajók együtt gyakorlatoztak “elözönlő támadás” ellen (Sánta György)

Június elején fejeződött be a még múlt hónapban megkezdődött gyakorlat az Izraeli Haditengerészet és a NATO 2. Állandó Haditengerészeti Csoportjának (Standing NATO Maritime Group 2) egyes hajói között.
A rövid gyakorlaton részt vevő brit romboló és spanyol fregatt az Izraeli Haditengerészet Protector, pilóta nélküli csónakjaival együttműködve sikeresen leküzdötte a szimulált “elözönlő támadást”. Az angolul “Swarm Attack”-nak nevezett eljárás alatt azt értjük, amikor kisebb csónakok tucatjaival támadnak meg egy nagyobb hajót, ami egy kedvelt eljárása a különböző terrorszerverezeteknek. Az izraeli pilóta nélküli csónakot kifejezetten ilyen támadások ellen fejlesztették ki és a gyakorlat bizonyította, hogy ezek a csónakok hatékonyan képesek a nagyobb hajókkal való együttműködésre és az ilyen támadások együttes erővel való visszaverésére.

2018. június 3-15. – Befejeződött a Saber Strike 2018 (Sánta György)

Befejeződött a június 3-a óta tartó nemzetközi hadgyakorlat, a Saber Strike 2018. A hadgyakorlat az Amerikai Egyesült Államok vezetésével Lengyelországban és a Balti-térségben zajlott, amin 19 NATO tagállam és partner több mint 18.000 katonával vett részt, továbbá ezek a csapatok magukba foglalták a  NATO 4 Többnemzeti Hadtestét is.
A hadgyakorlat többek között számos folyón való átkelést, légideszant műveleteket és konvojban való mozgósítási menetet foglalt magába. A műveletek a Lengyel Légierő éleslövészettel egybekötött erődemonstrációjával értek véget.
A Saber Strike hadgyakorlatot 2010 óta minden évben megrendezik.

Szerkesztette: Lendvai Tünde, Petróczki Márk

A fővárosi Hősök terén csaknem háromszáz, a Magyar Honvédség Altiszti Akadémiáján végzett katona tette le ünnepélyes altiszti esküjét. A miniszter kettős ünnepnek nevezte az avatást: a Magyar Honvédség 278, az ország és a magyar emberek biztonsága érdekében elhivatott, jól felkészült fiatallal lett gazdagabb, akik pedig révbe értek, azzá váltak, amivé szerettek volna, s a továbbiakban annak a hivatásnak élhetnek, amit célul tűztek ki maguknak.

Az altiszteknek azt mondta: olyan hivatás gyakorlását választották, amely mindig, minden körülmények között, minden tekintetben teljes embert kíván. Katonai pályafutásuk során újabb és újabb kihívásoknak kell megfelelniük, mostani esküjükkel pedig elkötelezték magukat arra, hogy tudásuk és képességeik legjavával szolgálják Magyarországot, a magyar emberek békéjét és biztonságát – jelentette ki Benkő Tibor.

Megfogadták azt is, hogy a békéért, a biztonságért, bajtársaik védelméért, ha kell, életük kockáztatásával, akár feláldozásával is végrehajtják feladataikat – fűzte hozzá, hangsúlyozva: köszönet, hála és elismerés illeti őket ezért az egyedülálló áldozatvállalásért.

A miniszter kitért arra is, hogy a Magyar Honvédség vezetése és a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a “nemes és embert próbáló feladatokat” korszerű felszereléssel, modern fegyverzettel tudják ellátni. Ezt a célt szolgálja a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program, amelyben – mint elmondta – a haditechnikai fejlesztésen túl, a katonákról való gondoskodás is megtalálható.

Korom Ferenc vezérkari főnök köszöntőjében úgy fogalmazott: az eskü mérföldkő az altisztek életében, hiszen mostantól nagy felelősséggel tartoznak nemcsak önmagukért, hanem bajtársaikért, leendő csapatukért, a hazáért, a nemzetért.

A Magyar Honvédségben kulcsszerepük van az altiszteknek, összekötő kapocsként állnak az állomány és a katonai vezetők között. Felelősségük van a kiképzésben, de sok esetben a technikai rendszerek üzemeltetése is az ő feladatuk – mondta a vezérkari főnök.

Az esküt tett altisztek az ünnepségen elmondták az úgynevezett altiszti hitvallást, az ünnepi mozzanat a hagyományos kardrántással ért véget.

“Másfél százalék nem két százalék” – fogalmazott a norvég politikus, utalva arra, hogy az észak-atlanti szövetség tagjai a 2014-es walesi csúcson elkötelezték magukat amellett, hogy bruttó nemzeti termékük két százalékára emelik védelmi kiadásaikat. A héten Berlinben napvilágot látott egy elemzés, amely szerint ez azt jelentené, hogy Németországnak évente 6,5 milliárd euróval 85 milliárd euró fölé kell emelnie 2024-re a katonai költéseit. Jövőre 42,9 milliárd euró szerepel ezen a címen a költségvetés tervezetében.

Stoltenberg annak a véleményének adott hangot, hogy a csúcson a tagállamok vezetői tovább erősítik majd a transzatlanti kapcsolatokat. A Donald Trumppal kapcsolatos bírálatok és konfliktusok ügyében a volt norvég kormányfő leszögezte: Trump személyesen biztosította őt arról, hogy támogatja a NATO-t.

“A tettek minden szónál többet mondanak” – hangsúlyozta a NATO-főtitkár, emlékeztetve arra, hogy amióta Trump hivatalba lépett, az Egyesült Államok negyven százalékkal növelte katonai tevékenységének anyagi támogatását az Atlanti-óceán innenső oldalán.

“Az Egyesült Államok nem csökkenti katonai jelenlétét Európában, hanem erősíti” – mutatott rá Jens Stoltenberg.

Trump több ízben élesen bírálta a többi NATO-tagot és kiemelten Németországot is, amiért szerinte nem járulnak hozzá kellő mértékben a saját védelmük költségeihez. Trump kijelentéseiben mindazonáltal leginkább csak a hangvétel új, mert az Egyesült Államok már korábban is erőteljesen arra ösztönözte a szövetség európai tagjait, hogy fordítsanak többet katonai célokra.

A brit védelmi minisztérium Porton Downban működő vegyi és biológiai kutatóintézete a héten megállapította, hogy a Salisbury közelében, Amesbury városában élő két brit állampolgár, Dawn Sturgess és Charlie Rowley megbetegedését is ugyanolyan hatóanyag okozta, amilyentől négy hónapja Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős hírszerzőügynök és lánya, Julija Szkripal is súlyos mérgezést szenvedett.

A Szkripal-ügy márciusi kipattanása után is Salisbury kórházába szállítottak egy rendőrt, aki elsőként ért arra a helyszínre, ahol az egykori kettős ügynököt és lányát eszméletlenül találták. A rendőr, Nick Bailey is mérgezést szenvedett, és sokáig súlyos állapotban kezelték, de március 22-én hazaengedték a kórházból.

Állapotáról sem a kórház, sem a rendőrség nem adott azóta sem részletes tájékoztatást, de a hazaengedése napján, nevében ismertetett nyilatkozatban az szerepelt, hogy valószínűleg soha nem lesz képes korábbi normál életvitelének folytatására.

Az újabb mérgezéses incidenssel összefüggésben kivizsgálásnak alávetett rendőr azonban a kórház szombat éjjeli bejelentése szerint nem beteg, minden vizsgálati eredménye negatív.

Julija Szkripalt áprilisban, apját májusban engedték ki a kórházból, és hollétükről hivatalos forrásból azóta csak annyit lehet tudni, hogy mindketten “biztonságos helyen” tartózkodnak.

Moszkva folyamatosan és határozottan tagadja, hogy bármi köze lenne a Szkripal-ügyhöz, London azonban gyilkossági kísérletként kezeli a fegyverben is használható minőségű Novicsok hatóanyaggal elkövetett mérgezést, amelyért az orosz kormányt tartja felelősnek.

Az egyöntetű, de egyelőre nem hivatalos szakértői vélemény az, hogy a két brit annak az idegméregnek a hátrahagyott maradékával kerülhetett valahogy érintkezésbe, amellyel Szergej Szkripalt és lányát márciusban megmérgezték.

A Scotland Yard terrorelhárító ügyosztályának száz detektívje keresi vegyvédelmi szakértőkkel együttműködve az újabb mérgezés forrását, de a legutóbbi rendőrségi tájékoztatás szerint ez a munka hetekig, akár hónapokig eltarthat.

A lap betekintést nyert a Német Külügyi Tanács (DGAP) és a Tudomány és Politika Alapítvány (SWP) egyelőre nem nyilvános elemzésébe, amelyben a két kutatóközpont arra jutott, hogy Berlinnek 2024-re az eddig emlegetett 70 milliárd euró helyett több mint 80 milliárd euróra kellene emelnie védelmi költségvetését, hogy megfeleljen az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) elvárásainak, miszerint a katonai kiadásokat a bruttó hazai termék 2 százalékára kell emelni.

2019-es költségvetésében Németország 42,9 milliárd eurót irányoz elő védelmi célokra. A DGAP és az SWP szerint a NATO kitűzött céljának teljesítéséhez ezt minden évben 6,5 milliárd euróval kellene emelnie, elérve a 85 milliárd eurót. Így már csak az Egyesült Államok előzné meg Németországot a szövetségben a védelmi kiadások terén.

Szinte az újságcikk megjelenésével egy időben jelent meg videóüzenet Angela Merkel kancellár honlapján, amelyben Merkel leszögezi: Németország erősebben összpontosít a NATO-ra, és ennek érdekében meg fogja hozni a szükséges intézkedéseket.

“A XXI. században is szükségünk van a NATO-ra, hogy a transzatlanti szövetség biztosítékaként szavatolja biztonságunkat” – hangsúlyozta Merkel.

A kancellár szerint a szövetség előtt álló kihívások jelentősen megváltoztak azóta, hogy Oroszország önkényesen és jogellenesen elcsatolta Ukrajnától a Krím félszigetet. Mint fogalmazott: észszerű kapcsolatot kell fenntartani Oroszországgal, ezért a NATO-Oroszország Tanácsban ismét lesznek egyeztetések, de “meg kell mutatnunk, hogy elszántak vagyunk, hogy megvédjük magunkat”.

Donald Trump több ízben élesen bírálta a többi NATO-tagot, s kiemelten Németországot is, amiért szerinte nem járulnak hozzá kellő mértékben a saját védelmük költségeihez. Trump kijelentéseiben mindazonáltal leginkább csak a hangvétel új, mert az Egyesült Államok már korábban is erőteljesen arra ösztönözte a szövetség európai tagjait, hogy fordítsanak többet katonai célokra, s a NATO tagállamai 2014-es walesi csúcsértekezletükön megállapodtak abban, hogy katonai kiadásaik 2024-re megközelítik majd hazai össztermékük (GDP) két százalékát.

A NATO tagállamok vezetői a jövő héten csúcstalálkozót tartanak Brüsszelben.