Biztonságpolitika

Ezt Jurij Boriszov, a hadiiparért felelős orosz miniszterelnök-helyettes jelentette ki újságíróknak a RIA Novosztyi hírügynökség hétfői beszámolója szerint. A tisztségviselő emlékeztetett rá, hogy a Vörös téri katonai parádékon bemutatott tankok darabja 250 millió rubelbe (több, mint 1,1 milliárd forintba)kerül.

“Minek árasszuk el Armatákkal a fegyveres erők egészét? A T-72-re hatalmas kereslet van a piacon, mindenki veszi. Az Abramsokkal, a Leclercekkel és a Leopardokkal összevetve, az ár, a hatékonyság és a minőség tekintetében jelentősen meghaladja őket. Ugyanez a helyzet a Bumerangokkal is” – hangoztatta a helyettes kormányfő.

Boriszov szerint Oroszország, annak ellenére, hogy katonai költségvetése töredéke a NATO-országokénak, képes a régi típusok korszerűsítésével is elérni a kitűzött feladatokat. Az Armata nehéz lánctalpas platformra épülő T-14-es harckocsit személyzet nélküli lövegtoronnyal és korszerű fedélzeti berendezésekkel szerelték fel. A csapatoknál történő tesztelése tervek szerint novemberben fejeződik be.

A gumikerekes páncélozott szállító harcjárművek új nemzedékéhez tartozó Bumerang sorozatgyártását és hadrendbe állítását 2019-re ütemezték be.

Az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács arról számolt be, hogy egészen 2020 végéig kiterjesztették a műveletet. A közlemény szerint 11,7 millió eurót (mintegy 3,8 milliárd forintot) különítettek el az Afrika szarvánál működő misszió költségeire a 2019-2020-as időszakban.

Mint írták, a tanács arról is döntött, hogy a jövő márciusra tervezett brit uniós kiválás után a spanyolországi Rotába helyezik át a misszió jelenlegi northwoodi műveleti parancsnokságát, a haditengerészeti erő úgynevezett Tengerbiztonsági Központját (MSCHOA) pedig Londonból a franciaországi Brestbe.

Ezzel párhuzamosan lecserélték az ATALANTA jelenlegi brit parancsnokát, Charlie Stickland vezérőrnagyot, posztját a spanyol Antonio Martorell Lacave altengernagy veszi át.

A misszió keretében 2008 óta hadihajókat állomásoztatnak a szomáliai partok közelében, hogy elrettentsék a kalózokat a kereskedelmi hajók megtámadásától, illetve védő kíséretet biztosítsanak a humanitárius jellegű tengeri szállítmányok célba juttatásához.

Sajtóhírek szerint a szomáliai partoknál regisztrált kalóztámadások száma a 2011-es 176-os csúccsal szemben tavaly mindössze hét, idén eddig pedig egy volt.

Mukics Dániel közölte: a tervek szerint összesen 64 ezer hektárt kezelnek a héten, a főváros mellett a Csepel-szigeten, a Dráva mentén, a Velencei-tó és a Tisza-tó környékén, Szolnok és Szekszárd térségében, valamint több Vas megyei településen próbálják kordában tartani majd a vérszívókat.

Ugyanakkor a munkálatok ütemezését a hőség is befolyásolhatja – tette hozzá. Emlékeztetett: a katasztrófavédelem által irányított központi szúnyoggyérítés tizenöt hete zajlik. Eddig 968 települést és Budapest kilenc kerületét érintette, összesen 536 ezer hektáron permeteztek a szakemberek.

A katasztrofavedelem.hu weboldalon olvasható a szúnyoggyérítés heti programja, vagyis az, hogy melyik településen, melyik napon permeteznek. Az önkormányzatok a központi program mellett saját költségvetésük terhére önállóan is végezhetnek szúnyogirtást – közölte Mukics.

Vasárnap délben egy nő kért segítséget a rendőrségtől, telefonon azt mondta, hogy nem jut kijutni átforrósodott járművéből, mert az ajtók zárva vannak.

A verőcei rendőrök hamarosan megtalálták az autót, betörték az egyik ablakát és kiszabadították a nőt a forró utastérből.

Az eddigi adatok alapján bűncselekmény gyanúja merült fel, emiatt a váci rendőrkapitányság eljárást indított egy 24 éves férfi ellen – írták a police.hu oldalon.

A hatóság hétfő hajnalban Bukarestben állította meg – a már két hete Romániában közlekedő – Razvan Stefanescut, majd bevonta jogosítványát és lefoglalta a – kormánypárt rövidítését egy román obszcén szitokszóval társító – hétbetűs egyedi forgalmi rendszámot.

A román rendőrség azt állítja: a 45 éves férfi Romániában érvénytelen rendszámmal közlekedett, amiért hat hónaptól két évig terjedő börtönbüntetés vagy bírság szabható ki. A közlemény szerint az Interpol stockholmi irodája arról tájékoztatta a román rendőrséget, hogy a szóban forgó egyedi rendszám csak Svédország területén használható.

A rendőrség rámutatott, hogy a Románia által 1980-ban ratifikált 1968-as Bécsi Egyezmény szerint minden forgalmi rendszámnak számokat és betűket is kell tartalmaznia, tehát Romániában Stefanescu autójának kizárólag betűkből álló egyedi rendszáma érvénytelen, és itt csak az – adatbázisokban és az autó irataiban is szereplő — “állandó forgalmi rendszámát” használhatta volna.

A bukaresti svéd nagykövetség ezzel szemben egy hétfői Facebook-bejegyzésben azt állította: az egyedi svéd rendszámok érvényesek az Európai Unió egész területén, azzal a kikötéssel, hogy a gépkocsivezetőnek rendelkeznie kell mind az állandó, mind az egyedi rendszámot tartalmazó hivatalos iratokkal.

Romániában a MUIEPSD rendszámmal július 18-án hazatérő – és azóta több ízben is igazoltatott, de egyéb rendőri intézkedés nélkül elengedett – svédországi vendégmunkás sajátos kormányellenes megnyilvánulása hatalmas médiavisszhangot keltett, és azonnal követőkre talált. A szabad fordításban “Kapd be PSD” üzenetet azóta számtalan látható helyre felfestették az országban, de Kolozs megyében olyan gazda is akadt, aki a repülőtér közelében lévő termőföldjén, a Kolozsvárra érkező repülőkből jól látható módon a gabonából vágta ki a kormánypártot gyalázó feliratot.

Romániában másfél éve rendszeresen utcai demonstrációkkal, aláírásgyűjtésekkel és alkotmányossági óvásokkal tiltakozik az ellenzék az igazságügyi törvények módosítása ellen, mivel – a tiltakozók szerint – a reform valóban a korrupt politikusok felelősségre vonásának meggátolását szolgálja.

Partnerkapcsolatok

2018. július 11-12.: Lezajlott a brüsszeli NATO-csúcs (Sánta György)

Lezajlott a NATO legutóbbi csúcstalálkozója Brüsszelben, a Szövetség új székházában, amelyen minden tagállam vezetője és azoknak egyes szakminiszterei, tanácsadói vettek részt.
A kétnapos találkozó során a NATO-t és annak jövőjét legjobban érintő aktuális problémák és kihívások kerültek megbeszélésre, amely keretein belül a Szövetség vezetői új irányvonalakat, elképzeléseket, ambíciókat osztottak meg és tűztek ki maguk elé célként.

A gyűlés során megállapították, hogy az aktuális biztonsági helyzet kiszámíthatatlan. A NATO-nak ezért a globális stabilitás fenntartásának érdekében továbbra is szükséges a különböző kihívásokra való felkészülés; ilyen például Oroszország agresszív külpolitikája és dezinformációs hadviselése, a közel-keleti békefenntartó és béketámogató műveletek, az Iszlám Állam és a terrorizmus elleni fellépés, vagy az információs hadviselés veszélyei és aktualitása.
A gyűlésen napirendre kerültek új koncepciók és kezdeményezések, a parancsnoksági rendszer megerősítése, a stratégiai mobilitás fejlesztése, illetve új harcászati vezető szervek létrehozása is felmerült.
Lehetetlen elkerülni a Donald Trump, amerikai elnök külpolitikája által generált médiavisszhangot, amely már a csúcstalálkozó előtt meghatározta a tárgyalások alaphangulatát és a csúcsot a média kereszttüzébe helyezte. Trumpnak kulcsfontosságú volt a költségvetés kérdése, így sokáig azt lehetett vélni, hogy ez a téma fogja uralni a kétnapos találkozót, de végül sikerült mindenben hamar egyetérteni, és a további pontok megtárgyalása is eredményesen zárult.

A brüsszeli csúcstalálkozóról szakkollégiumunk egyik mentora és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára, Szenes Zoltán nyugalmazott honvéd vezérkari főnök írt egy bővebb elemzést a honlapunkra, amely ITT elérhető.

2018. július 11. – Hivatalosan is meghívást kapott a NATO-ba Macedónia – de van egy feltétel (Sánta György)

A brüsszeli NATO-csúcson Jens Stoltenberg főtitkár kijelentette, hogy a NATO ajtói mindig nyitva lesznek, emiatt örömmel hívta meg a macedón vezetést a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.
A feltétele azonban az eredményes csatlakozási tárgyalásoknak és a tényleges taggá válásnak a jelenleg is futó névvita lezárása. Macedónia régóta kíván az EU és a NATO irányába nyitni, viszont ez idáig nem volt lehetséges a Görögországgal régóta tartó vita miatt, ami Macedónia nevét illette. Eddig a görögök minden macedón kísérletet megvétóztak. Az új macedón vezetés viszont hajlandóságot mutatott arra, hogy átnevezze országát (amelyet eddig hivatalosan Macedón Köztársaságnak neveztek, míg a nemzetközi közösség előtt Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságként (FYROM) jelent meg), amelyet ezentúl Észak-Macedóniai Köztársaságnak hívnának, illetve készek az ország alkotmányát is ennek megfelelően módosítani. Az egész most már az ősszel megtartásra kerülő népszavazás kezében van.
Ha a névváltoztatást megszavazzák a macedón polgárok, akkor Görögország is hajlandó lesz beállni a macedóniai csatlakozás mögé, és rövidesen Macedónia lehet a NATO 30. tagállama, amelyben mind a macedón, mind a NATO vezetőség erősen bízik. Ha a népszavazás eredménytelen lesz, akkor a tárgyalásokat berekesztik, ugyanis Macedónia jelenlegi nevével sosem lehet NATO tag – ezt maga Stoltenberg emelte ki.

 2018. július 11. – Új balti parancsnoki struktúrája van a NATO-nak (Sánta György)

A brüsszeli NATO-csúcs első napján írta alá Dánia, Lettország és Észtország azt a nyilatkozatot, amely létrehozza az új Északi Többnemzeti Hadosztályparancsnokságot. A fent felsorolt tagállamok mellett Kanada, Litvánia és az Egyesült Királyság is részt vesznek a programban mint támogató országok.
Az új parancsnokság elsődleges feladata a helyi eseményekre való műveleti rálátás biztosítása lesz, de emellett még a régióban tartott különböző hadgyakorlatok szervezése is a feladatkörébe fog esni, továbbá 2-4 dandár is a közvetlen parancsnoksága alá kerülhet. Ezen kívül a parancsnokság szorosan együtt fog működni a NATO előretolt zászlóaljaival, és a lengyelországi északkeleti Többnemzeti Hadosztályparancsnoksággal.

A törzset már idén szeptemberben felállítják, a teljes parancsnokság pedig 2020 közepére fog szolgálatba állni 300 fővel. A főhadiszállás megosztva, a lettországi Adazi városában és a közép-dániai Karup régióban fog elhelyezkedni.

A parancsnokság felállítása egy új lépés a NATO Balti-térség felé irányuló, fokozott figyelméből adódó katonai építkezésnek, hiszen a Baltikum stratégiai fontosságú a Szövetségnek és az orosz kalinyingrádi régió komoly katonai értéket képvisel a régióban.

2018. július 13. – Tanulmány a NATO Mediterrán Párbeszédről (Szabó Orsolya Réka)

„A NATO Mediterrán Párbeszédének jövője: biztonsági, stratégiai és partnerkapcsolati perspektívák” címmel jelent meg a tanulmány, mely egy független becslést ad a Mediterrán Párbeszéd értékeiről és lehetőségeiről a változó biztonsági környezetben. A tanulmány megjelenését a brüsszeli NATO-csúcsra időzítették, hogy jobb rálátáshoz jussanak a szövetségesek a Közel-Kelet térségére. A kiadványon politikai szakértők, egyetemi oktatók, újságírók és NATO-tisztviselők dolgoztak. A NATO politikai ügyekért felelős főtitkár-helyettese, Alejandro Alvagonzales nagykövet egyedi fórumként utalt az Mediterrán Párbeszédre, és kiemelte, hogy ha a szomszédaink biztonságban vannak, akkor az számunkra is biztonságosabb. Továbbá a szövetségesek és a partnerek hasonló biztonsági problémákkal küzdenek, mint például a tiltott fegyverkereskedelem és a terrorizmus. A csúcson szóba kerültek a NATO térségbeli szerepvállalása mellet a Szövetség jövőbeni lehetősége isi. A Mediterrán Párbeszéd 1994 óta működik és magába foglalja Algériát, Egyiptomot, Izraelt, Jordániát, Mauritániát, Marokkót és Tunéziát.

2018. július 18. – Stoltenberg támogatásáról biztosította Grúziát (Petróczki Márk)

A grúz miniszterelnök, Mamuka Bakhtadze a NATO-főhadiszálláson találkozott Jens Stoltenberggel. A főtitkár dicsérte a grúzok hozzájárulását a NATO különböző tevékenységeihez, illetve ezzel összefüggésben megerősítette a NATO támogatását Georgia euroatlanti törekvéseiben. Emlékezetett arra, hogy az idei NATO-csúcson minden tagállam egyetértett abban, hogy Georgiának egyszer csatlakoznia kell a Szövetséghez. Éppen ezért a főtitkár ígéretet tett arra, hogy a NATO továbbra is segíteni fogja a grúzokat csatlakozási céljuk teljesítése érdekében.

Műveletek

2018. július 3. – Fejlett tengeralattjárók elleni hadviselésre készül a NATO a legújabb gyakorlaton (Sánta György)

Norvégia partjai mellett megkezdődött a DYNAMIC MONGOOSE 2018 haditengerészeti gyakorlat Norvégia, Dánia, Franciaország, Németország, Hollandia, Spanyolország, Törökország és az Amerikai Egyesült Államok részvételével.
A gyakorlat célja a tengeralattjárók elleni hadviselésre (ASW) való felkészülés, a képességek fejlesztése és a nemzetek közötti együttműködés, átjárhatóság javítása, továbbá a tapasztalatok cseréje.
A hadgyakorlaton 7 hajó, 2 tengeralattjáró és 3 tengeralattjáró-vadász repülőgép – köztük egy vadonatúj amerikai P-8A Poseidon, ami jelenleg a technológia csúcsát képviseli – vesz részt.
A gyakorolt tevékenységek között szerepelni fog egy rejtőzködő tengeralattjáró felderítése és elpusztítása, illetve tengeralattjáró-veszély alatt való hajózás is.
A NATO az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt fektet a tengeralattjárók elleni hadviselére, főleg az egyre aktívabb orosz tengeralattjáró-tevékenységnek köszönhetően.

2018. július 13-20. – Megrendezésre került az éves BREEZE haditengerészeti gyakorlat a Fekete-tengeren (Lendvai Tünde)

A BREEZE 2018 hadgyakorlat forgatókönyve az együttműködési képesség növelésére lett kifejlesztve azáltal, hogy a részt vevő nemzeteknek széles spektrumú, többdimenziós hadviselési módokkal szemben kell közösen fellépniük, amelyek kifejezetten a fekete-tengeri régió biztonsági kihívásaira fókuszálnak. Idén bolgár parancsnokság alatt, a NATO Kettes Számú Készenléti Haditengerészeti Kötelékébe (Standing Naval Maritime Group 2) tartozó holland (De Ruyter), román (Regele) és török (Fatih) nemzetek fregattjai koordináltak. Emellett, a nemrégiben Burgasz kikötőjében felállított, szintén a NATO Készenléti Haditengerészeti Kötelékbe tartozó Kettes Számú NATO Aknamentesítő Flottaegységének (SNMCMG2) német, román és török aknakereső, valamint aknaszedő hadihajói is részt vettek a hadgyakorlaton.

A készenléti haditengerészeti csoportok fekete-tengeri állomásozatása, amely 2017-ben hozzávetőleg 80, idén már 120 napra emelkedett, a térségen belüli NATO haderő összpontosítási törekvésének részét képezi. Ehhez kapcsolódóan a BREEZE hadgyakorlat kiváló lehetőséget ad arra, hogy a haditengerészeti erők további kiegészítő egységeikkel együtt hajtsanak végre műveleteket.

2018. július 25. Svédország és Lettország a NATO-tól kért segítséget az erdőtüzek oltásában (Petróczki Márk)

Az Euro-atlanti Katasztrófa Reagálási Koordinációs Központot (EADRCC) megkérte Svédország, hogy küldjön segítséget az erdőtűzek megfékezésében. Svédországban kiszáradtak az erdők a rendkívüli meleg és a csapadék hiánya miatt, így megnőtt a tűzveszély az egész országban: több mint 40 erdőtűzről vannak értesüléseink.

Svédország mellett Lettország is segítséget kért a NATO-tól, ugyanis a balti államban július 17-e óta megfékezhetetlen erdőtűz tombol a rendkívüli meleg és szárazság miatt.

Lektorálta: Petróczki Márk

Az intézményt a Rosszija 24 hírtelevízió szerint a brit külügyi alkalmazottaknak augusztus 1-jéig, a Szkripal-botrány miatti diplomáciai ütésváltás következtében kell elhagyniuk. A TASZSZ a moszkvai brit követségtől úgy értesült, hogy a szentpétervári főkonzulátus hétfőn befejezi tevékenységét.

Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynök és lánya március 4-én súlyos mérgezéssel került az angliai Salisbury városának kórházába. London a merénylettel az orosz vezetést gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított. A vádak és viszontvádak nyomán a két ország kölcsönösen kiutasított 23 diplomatát. Hasonló kölcsönös retorziók történtek Oroszország és más, Nagy-Britanniával szövetséges és vele szolidáris államok között is.

Június 30-án a Salisburytől 16 kilométerre fekvő Amesburyben eszméletlenül találtak rá egy 44 éves nőre és egy 45 éves férfira. A Scotland Yard közölte, hogy őket is Novicsok típusú katonai idegméreg-hatóanyaggal mérgezték meg, mint Szkripalékat.

Szkripalék hosszas kezelés után távoztak a kórházból, de az amesburyi mérgezés egyik áldozata, Dawn Sturgess július 9-én elhunyt. A brit főkonzulátus 1992 óta működött Oroszország “északi fővárosában”. Az intézménynek otthont adó épület tulajdonosa a szentpétervári Inpredszervisz állami vállalat.

A honvedelem.hu tudósítása szerint a versenyen tizenhat ország negyvenöt csapatának 225 versenyzője vett részt. Bánszki Tamás százados, Hirschler Gábor zászlós, Varga Tamás zászlós, Asztalos István önkéntes műveleti tartalékos zászlós és Gál Szabolcs törzsőrmester csapat-célbaugrásban ért el első helyezést.

A Magyar Honvédség Ifjúsági versenyzője, Horváth Ferenc őrvezető kategóriájában harmadik lett.

Az olaszországi verseny az augusztus 10-én kezdődő, Szolnokon megrendezendő 42. CISM Katonai Ejtőernyős Világbajnokság előtti utolsó megmérettetés volt nemzetközi szinten a magyar katonacsapat számára – olvasható a cikkben.

A Zrínyi 2026 haderőfejlesztési program végrehajtása a miniszter szerint időarányosan jól áll. A program keretében új, korszerű harcászati felszereléssel, egyebek közt ruházattal, egyéni fegyverzettel, modern elektronikai eszközökkel látják el a katonákat – fejtette ki.

Hozzátette, hogy a katonák egyéni fegyverzete magyar hadiipari forrásból újul meg. Kiskunfélegyházán már elkészült az az üzem, ahol első körben összeszerelik, majd a gyártósor megérkezésével cseh licenc alapján gyártani fogják a pisztolyokat, géppisztolyokat és gépkarabélyokat. Folyamatban van a kézifegyverek lőszereinek és a hozzá való lőpor hazai előállításának megszervezése is.

A honvédelmi miniszter úgy fogalmazott, hogy a fejlesztések megvalósításához maga mellett tudhatja a magyar katonákat és a honvédelmi tárcát támogató kormányzati szándékot, anyagi, erkölcsi és politikai értelemben véve egyaránt.

A miniszter a lapnak arról is beszélt, hogy a foglalkoztatottság bővülése, a munkahelyek számának növekedése nem feltétlenül kedvező a honvédség szempontjából, ugyanakkor 2016-tól kezdve emelkedik a katonai pályára jelentkezők száma. “Olyan honvédelmi életpályamodell alapjait sikerült megteremteni és kell fenntartani a jövőben, amellyel meg kell és lehet szólítani a leendő katonákat, pályán lehet őket tartani” – mondta. “Pénzben, fizetésben nem tudunk minden szakmával versenyre kelni, de kiszámíthatóságban és tervezhetőségben feltétlenül” – jegyezte meg.

Megemlítette azt is, hogy már több mint 7500 fős tartalékos állománnyal rendelkezik a honvédség, és egyre több köztük a fiatal.

Arra a felvetésre, hogy egyes vélemények szerint Magyarországot a NATO-ban nem tartják megbízható szövetségesnek, Benkő Tibor úgy reagált: “Lehet kritikákkal illetni a Magyar Honvédséget, de az elmúlt időszakban nyolc tábornokunk szolgált és szolgál különböző komoly felelősséggel járó, magas NATO-beosztásokban.” “Ezek a pozíciók nem azt bizonyítják, hogy annyira rossz szövetségesek, megbízhatatlanok lennénk” – mondta a honvédelmi miniszter.

Damian Collins, a digitális, kulturális, média- és sportbizottság elnöke a BBC hírtelevíziójának vasárnapi adásában úgy vélekedett, az emberek nehezen ismerik fel a hamis híreket.

A bizottság hét végén ismertté vált előzetes jelentésében a közösségi média szigorúbb szabályozását sürgette a demokrácia védelmében. A BBC szerint a kormány “digitális ujjlenyomat” bevezetését tervezi a választási hirdetésekre vonatkozóan, vagyis megkövetelné, hogy egyértelműen azonosítható legyen az internetes politikai kommunikáció közzétevője.

A jelentés a Cambridge Analytica adatkezelési botránya nyomán született. A londoni székhelyű brit-amerikai politikai elemző és tanácsadó céget az a vád érte, hogy politikai megrendeléseket teljesítve közösségi portálok, főként a Facebook felhasználóinak adataival élt vissza, többek között az európai uniós tagságról tartott 2016-os brit népszavazás és az ugyanabban az évben rendezett amerikai elnökválasztás során.

A brit parlamenti bizottság a választások manipulálásának lehetőségeiről és arról is tájékozódva állította össze jelentését, hogy az orosz titkosszolgálatok miként befolyásolták a szavazásokat a Facebookon futtatott hirdetésekkel.

Collins szerint a népszerű közösségi portál nem tudott arról, mi folyik a felületein. “Épp ezért érezzük úgy, hogy veszélyt jelent a demokráciánkra” – mondta az álhírek terjedéséről.

“Ha ezek az eszközök annyira erőteljesek, hogy egyetlen gombnyomással világszerte milliókat érnek el velük, ha hatékonyan tudják használni őket a hamis információk terjesztésében anélkül, hogy bárhol is szerepelne a forrás, akkor ez olyan veszély, amellyel szembe kell szállnunk” – fogalmazott.

A jelentés rávilágít arra, hogy az emberek egyre inkább a közösségi médiából, semmint a kommunikáció hagyományos formáit, a televíziót, a nyomtatott sajtót vagy a rádiót használva tájékozódnak. Ráadásul kevésbé valószínű, hogy megkérdőjelezik a közösségi hálón megosztott információ hitelességét, mert legtöbben bíznak az ismerőseikben. A bizottság szerint az álhírek formája széles skálán mozoghat a szatírától a paródián át a manipulált képekig és a propagandáig.

A testület javaslatai között szerepel a brit választási törvény korszerűsítése a modern világ követelményeinek megfelelően, egy új adó bevezetése a közösségi médiára, amelynek bevételeiből digitális műveltségi programokat finanszíroznának az iskolákban, az internetes hirdetések nagyobb átláthatóságának megteremtése vagy épp a személyes adatok és a személyiségi jogok fokozottabb védelme.

A parlamenti bizottság a tervek szerint év vége előtt ismerteti végleges jelentését, a brit kormány pedig várhatóan még idén közzéteszi javaslatait az internet és a közösségi média biztonságosabbá tételéről.

Az utasokat figyelmeztetik, jelentős – akár 80 ezer fontos (29 millió forintos) – pénzbírság is várhat rájuk, egyes légitársaságok pedig akár életre szóló eltiltással büntethetik őket, ha káoszt okoznak.

A kampányban a légitársaságok és a repülőterek mellett a reptéri üzletek és a repülőtéri rendőrség is részt vesz: többek közt figyelmeztetnek az esetleges rendzavarás következményeire és segítenek kiszúrni a szigetországból induló vagy az oda érkező kapatos utasokat.

A brit országos légi irányítási szolgálat (NATS) tájékoztatása szerint az idén július 27. a legforgalmasabb nap a szigetország légi közlekedésében: 8841 repülőgép indulását vagy érkezését ütemezték be, milliók kezdik meg vakációjukat. A legforgalmasabb a reggel 6 óra 40 és 7 óra 40 perc közötti időszak volt a bejelentés szerint, 660 gép szállt fel. Az úti célok között Dublin, New York, Frankfurt, Barcelona, Málaga, Mallorca és Faro szerepelt az élmezőnyben a The Times című lap ismertetése szerint.

A járatok sűrűsége miatt azonban felerősödtek az azzal kapcsolatos aggodalmak, hogy az utasok közül sokan az indulás előtti italozással próbálják lehűteni magukat a szokatlanul forró brit nyárban. Az elmúlt évek tapasztalatai alátámasztják az ezzel kapcsolatos félelmeket: a brit polgári repülésügyi hatóság (CAA) nyilvántartása szerint csak tavaly 417 járat működésében okoztak különböző mértékű fennakadást ittas utasok. Ez a szám több mint kétszerese az azt megelőző öt év incidenseinek. A légitársaságok szerint az esetek valós száma sokkal magasabb lehet ennél, mert csak a legkirívóbb ügyek jutnak el a hatósághoz.

Az érvényben lévő szabályozás szerint ötezer font bírsággal, de akár kétévi szabadságvesztéssel is sújthatók a fedélzeten ittasan tartózkodó utasok, ha megszegik az előírásokat. Büntetésük viszont a nyolcvanezer fontot is elérheti, ha a rendzavarás például olyan mértékű, hogy a gépnek az úti céljától eltérve kényszerleszállást kell végrehajtania.

Egyre több légitársaság fenyegeti eltiltással a részeg utasokat. Júniusban a Jet2 diszkont légitársaság életre szólóan eltiltott egy férfit, aki ittasan utastársait zaklatta a Belfast-Ibiza járaton, viselkedése miatt pedig a gépnek le kellett szállnia a franciaországi Toulouse-ban.

A One Too Many kampány kilenc repülőtéren indult el az Egyesült Királyságban: a manchesteri, a Gatwick, a Stansted, az East Midlands, az aberdeeni, a glasgow-i, a southamptoni, a birminghami és a bristoli légikikötőben. Az utasokat szórólapokon és fényreklámokban tájékoztatják.

A tárca közleményében kifejtették, hogy a négy pályázó közül egyik sem tudta meggyőzni a bíráló bizottságot rátermettségéről, ezért újabb pályázatot fognak kiírni. A korrupcióellenes főügyészi poszt azt követően üresedett meg, hogy Klaus Iohannis államelnök július 9-én leváltotta Laura Codruta Kövesit, aki hat évig vezette a korrupcióellenes ügyészséget (DNA).

A minisztérium hétfőn jelentette be, hogy a jelentkezési határidő lejártáig pályázatot nyújtott be Florentina Mirica, a DNA korrupcióellenes osztályának vezető ügyésze, Marius Iacob, a DNA főügyész-helyettese, Elena Grecu, a DNA egyik részlegvezetője, valamint Cristian Lazar, a legfőbb ügyészség büntetőjogi részlegének vezetője.

Kövesi tevékenysége elnyerte az Egyesült Államok, az Európai Bizottság és több nyugat-európai ország tetszését, amelyek a DNA megfelelő működését a román igazságszolgáltatási reform kulcselemének tekintik. A román szociálliberális kormánykoalíció ugyanakkor visszaélések miatt bírálta a vádhatóságot, egyebek mellett a hírszerzéssel folytatott átláthatatlan együttműködése miatt.

Ünnepélyes ceremónián adja át Franciaország október elsején Spanyolországnak azokat az dokumentumokat, tárgyakat, fegyvereket, amelyeket a Baszk Haza és Szabadság (ETA) terrorszervezet elleni akciói során lefoglalt az elmúlt húsz év során – jelentette be Pedro Sánchez spanyol kormányfő Emmanuel Macron francia államfővel közös madridi sajtótájékoztatóján.

A spanyol kormányfő hangsúlyozta: ezek az anyagok segíthetnek tisztázni az idén feloszlatott terrorcsoporthoz köthető, de idáig még megoldatlan ügyeket. “Spanyolország sosem felejti el a két ország közötti együttműködést” – fogalmazott, felidézve, hogy az ETA utolsó merényletét francia földön hajtotta végre 2010-ben.

A török elnöki hivatalhoz tartozó védelmi ipari igazgatóság közleménye szerint a Török Légi és Űripari Részvénytársaság (TUSAS), valamint a pakisztáni védelmi minisztérium között folyó tárgyalások eredményre jutottak. Az adás-vételi szerződés egyúttal logisztikai elemeket, valamint a helikopterekkel kapcsolatos képzésre, továbbá a lőszerekre és a pótalkatrészekre vonatkozó részeket is tartalmaz.

Mindazonáltal egyik török médium sem közli, hogy az üzlet keretében Pakisztán mennyit fizetett Törökországnak.

A T129 ATAK támadó, illetve taktikai-felderítő helikopter. Kihívásokkal teli éghajlathoz és földrajzi körülményekhez fejlesztették ki. Mind tervezésében, mind gyártásában közös török-olasz termék. Az első darab 2009 szeptemberében indult próbaútra. A török haderő és a belügyminisztérium használja. Maximális sebessége 278 kilométer/óra, legnagyobb repülési magassága pedig 6100 méter.

A pakisztáni haderő Törökországban és Pakisztánban is többször tesztelte a helikoptert.

A hírek szerint augusztus végéig hazaérkeznek az első Mi-24-esek oroszországi nagyjavításukból. Jöjjön hát egy tizenegy éves kép a 720-asról, azon ritka alkalmak egyikén, amikor a maximál Sturm konfigurációt (8db) hordozhatta (a nyolc 9M114 cső közül itt hét üres, csak a jobb külsőben van rakéta, melyet néhány perccel később el is lőtt). Azért ezt a témát választottam, mert az egész reaktiválás körüli vitában jó lenne tudni, hogy a típussal együtt annak fő fegyverzete is visszatér-e a szolgálatba?

Zord

A robbanás szombat este történt. A sérült vadásznak sikerült értesítenie a hatóságokat, így azok kimentették az aknamezőről, majd kórházba szállították, ahol megműtötték. A másik vadászhoz tíz órán át tartott odajutniuk az aknamentesítőknek, de mire odaértek, már csak a halál időpontját állapíthatták meg.

Bosznia-Hercegovina a világ egyik leginkább aknaveszélyes országának számít. Az aknamentesítési központ legfrissebb adatai szerint még valamivel több mint ezer négyzetkilométeres területen körülbelül nyolcvanezer máig rejtve maradt vagy elfeledett akna található. Az aknásított területek 545 ezer ember, azaz a lakosság 15 százalékának életét veszélyeztetik. A legjelentősebb aknavonal az ország két entitásának, a boszniai Szerb Köztársaságnak és a Bosznia-hercegovinai Föderációnak a határán húzódik.

A háború befejezése óta hatszáz ember halálát okozták aknák Boszniában. Az ország területén jelenleg is több mint húszezer tábla hívja fel a figyelmet az aláaknázott területekre.

Washington erős és őszinte szövetségest veszít el, ha nem változat magatartásán – idézte Erdogant a Habertürk média.

Brunsont e hét szerdán, kétéves börtön után házi őrizetbe helyezték. A lépést Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Twitter-oldalán üdvözölte, de leszögezte, hogy ez nem elégséges, Brunsont Ankarának szabadon kell bocsátania. Donald Trump és Mike Pence alelnök csütörtökön “széles körű” és “jelentős” szankciókkal fenyegette meg Törökországot, ha nem bocsátja szabadon Brunsont.

A török külügyminiszter válaszul csütörtökön Twitter-üzenetben utasította el a fenyegetést leszögezve, hogy senki nem diktál Törökországnak, Ankara soha nem fogja eltűrni, hogy bárki fenyegesse, a jogállamiság mindenkire vonatkozik, ez alól nincs kivétel.

Brunson ügye régóta terheli az amerikai-török viszonyt. Az ötvenéves lelkipásztort 2016 nyarán, a júliusi török puccskísérlet után tartóztatták le Izmirben, ahol már jó ideje egy kicsiny protestáns templom prédikátora volt. A török kormány azzal vádolja, hogy az államcsíny hátterében sejtett gülenista mozgalom tagja, továbbá segítette a szeparatista Kurdisztáni Munkáspártot. Brunson váltig tagadja az ellene felhozott vádakat.

Erdogan vasárnap közzétett nyilatkozatában kitért azoknak az F-35-ös vadászbombázóknak az ügyére is, amelyeket Törökország az Egyesült Államoktól tervez vásárolni. Mint mondta: “most még azzal is fenyegetőzni kezdtek, hogy nem adják oda az F-35-ösöket. Ha nem teszik meg, akkor a nemzetközi bírósághoz fordulunk”.

Az első török F-35-ösöket júniusban adták át ünnepélyesen a Lockheed Martin texasi központjában. A gépek addig az Egyesült Államokban maradnak, amíg a török pilóták nem kapják meg szükséges kiképzést, amely legalább egy évig tart. Ankara a jövőben több mint 100 darabot akar beszerezni az amerikai F-35-ös vadászgépekből.

A fekete-afrikai, közép-amerikai és karibi térségben ez az arány 62-64 százalék közötti – hangsúlyozza a jelentés.

“Az emberkereskedelem egy nagyon is valóságos fenyegetés több millió gyermek számára a világon. Főleg azok érintettek, akik arra kényszerültek, hogy megfelelő védelem nélkül elhagyják otthonukat és közösségüket” – mondta Henrietta Fore, az UNICEF ügyvezető igazgatója. “Ezeknek a gyerekeknek arra van szükségük, hogy a kormányok sürgősen cselekedjenek és megvédjék őket” – tette hozzá.

Az UNICEF és az ICAT szerint a gyermekáldozatok valós száma nagyobb lehet a jelenlegi adatoknál. A gyermekeket ritkán azonosítják, többségük ugyanis a kereskedőktől vagy a megbélyegzéstől, illetve a segítségnyújtás elutasításától való félelmében, ismeretek hiányában, vagy a hatóságokkal szembeni bizalmatlanság okán nem mer segítséget kérni.

Az Európai Bizottság emberkereskedelemről szóló 2016-os jelentése szerint 2013-2014-ben az uniós tagállamok közül Romániában, Bulgáriában, Hollandiában, Magyarországon és Lengyelországban volt a legmagasabb az emberkereskedelem áldozatainak száma.

A gyermekkereskedelem áldozatai gyakran hátrányos helyzetű családokból származnak, közöttük számos roma származású, illetve olyan gyerek található, aki gyermekvédelmi intézményben vagy javítóintézetben nevelkedett. A gyermekkereskedelem jelentősebb arányban fordul elő az ország szegényebb területein és közösségeiben.

A lányok és a fiúk is áldozataivá válhatnak a gyermekkereskedelemhez jellemzően kapcsolódó prostitúciónak, a koldultatásnak és a kisebb bűncselekmények elkövetésének. Különösen a menekült és lakóhelyüket elhagyni kényszerült gyerekek kiszolgáltatottak. Akár háború és erőszak elől menekülnek, akár jobb életlehetőségeket keresnek, kevés gyermek talál magának biztonságos útvonalat. Mindez növeli a valószínűségét annak, hogy a gyermekek veszélyes területekre tévednek családjukkal, vagy egyedül maradnak, kitéve a kereskedők zaklatásának, kizsákmányolásának, bántalmazásának.

Az UNICEF és az ICAT további kormányzati intézkedéseket és határokon átívelő megoldásokat sürget a gyerekek biztonsága megőrzéséért. Ezek közé tartozik egyebek között a biztonságos és legális migrációs útvonalak bővítése, ahol a gyermekek a családjukkal tarthatnak, illetve a családegyesítést gátló törvényi akadályok feloldása.

Az UNICEF és ICAT szerint ezenkívül fontos lenne a gyermekvédelmi intézményrendszer és a szociális védőháló erősítése, annak biztosítása, hogy minden ügy elbírálása a gyermek egyéni helyzetének mérlegelése alapján és az ő legjobb érdekének figyelembevételével történik, valamint a határokon átívelő együttműködés azoknak a döntéseknek az elkerüléséért, amelyek még veszélyesebb útvonalakra terelnék a menekült gyermekeket.

A közlemény szerint a magyar rendőrök a helyi határrendészekkel együttműködve fő feladatukként járőrszolgálatot láttak el a jogellenes határátlépések megelőzése és felderítése érdekében, illetve közreműködtek az embercsempészek, az országok területére belépő illegális migránsok előállításában.

Az idei hetedik kontingensekben részt vevő szakértők nemcsak a határ közvetlen közelében teljesítettek szolgálatot, hanem a mélységi területen található utakon is. Az egységek tagjai terepjáró gépkocsikkal, éjjellátó készülékekkel és hőkamerákkal támogatták az érintett határszakaszok védelmét.

A Macedónia és Szerbia területén eljáró magyar rendőrök saját szolgálati felszerelésükkel látták el feladataikat, intézkedési jogosultságukat a szerb, illetve a macedón fél irányítása, felügyelete mellett gyakorolták – áll a közleményben.

A múlt héten újabb két kontingens – Macedóniába harminc, Szerbiába pedig tizenöt magyar rendőr – utazott el, hogy a fogadó országokkal közös határrendészeti műveletekben vegyen részt.

Az egyik ausztrál lapban megjelent hírt az Irán elleni várható csapásról a miniszter “komplett kitalációnak” minősítette. A Pentagon vezetője újságíróknak leszögezte: Donald Trump és Vlagyimir Putyin orosz elnök helsinki csúcstalálkozója nem hozott változást az amerikai külpolitikában.

“Rögtön a csúcstalálkozó után beszéltem a Fehér Ház kabinetfőnökével és a nemzetbiztonsági tanácsadóval, és mindketten megerősítették, hogy nincs változás az amerikai politikában” – fogalmazott a miniszter. Mattis megerősítette azt is, hogy Szíriában továbbra sincs katonai együttműködés Washington és Moszkva között, és Trumptól nem is érkezett ilyen jellegű kérés.

Elmondta továbbá, hogy Washington fontolóra vette katonai szakértők Észak-Koreába küldését a koreai háborúban elesett amerikai katonák földi maradványainak felkutatására. Mattis pozitívan értékelte, hogy Észak-Korea döntése nyomán péntekre virradóra megkezdődött az amerikai halottak földi maradványainak hazaszállítása.