Biztonságpolitika

A kanadai vadászgépek gyakorlatilag a brit légierő harci repülőit váltják a Fekete-tenger partvidékén lévő Mihail Kogalniceanu katonai támaszponton. A Royal Air Force (RAF) négy Eurofighter Typhoon típusú brit harci repülőgépe május elejétől augusztus végéig teljesített járőrszolgálatot a NATO keleti szárnyának légterében.

A Mediafax hírügynökség arról írt: a kanadai gépekkel 135 tagú kiszolgáló személyzet érkezik Romániába, Ottawa hozzájárulásaként az úgynevezett Reassurance, az Oroszországtól tartó keleti tagállamok megnyugtatását, illetve védelmük megerősítését szolgáló NATO-misszióhoz.

“Védelmi politikánkban fontos szempont Kanada nemzetközi szerepvállalása. A NATO az egyik legfontosabb többoldalú kapcsolatrendszer számunkra, a légi járőrszolgálathoz nyújtott romániai segítségünk az észak-atlanti elkötelezettségünket bizonyítja” – idézte a Mediafax Harjit Sajjan kanadai védelmi minisztert.

A román Konstanca kikötőváros polgári légiforgalmát is kiszolgáló Mihail Kogalniceanu repülőtéren megszokott a NATO-tagországok katonáinak jelenléte. A támaszpont szolgált egyebek mellett tranzitközpontként az utóbbi években Afganisztánból kivont, hazafele tartó több ezer amerikai katona számára.

Klaus Iohannis román államfő szerdán egy konstancai ünnepségen “képlékeny helyzetű térségként” jellemezte a Fekete-tengert, ahol magas a konfliktusok kockázata. Iohannis országa sikereként értékelte, hogy a NATO brüsszeli csúcsértekezletén a védelmi szövetség a korábbinál nagyobb figyelmet fordított a Fekete-tenger térségére, román kezdeményezésre a legmagasabb szintű találkozón vitatták meg – Ukrajna és Georgia bevonásával – a térség biztonsági helyzetét.

Merkel szombat este a Berlin melletti Meseberg kastélyban, a német kormány vendégházában fogadja majd Putyint. A két vezető több mint ötévi kihagyás után találkozik ismét német földön. Igaz, Merkel volt az első európai vezető, aki az elnökké történt újraválasztását követően elsőként tett látogatást Putyinnál, május 18-án, Szocsiban.

Peszkov szerint a szombati megbeszélések témája “a közös kereskedelmi projektek megvalósítása” lesz “azon fenyegetések fényében, amelyeket harmadik országok hangoztatnak e projektek ellen”. Emellett “a legaktuálisabb témák” kerülnek napirendre, közöttük “természetesen Ukrajna és Szíria”.

Újságírói kérdésre válaszolva Peszkov kételyét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Putyin és Merkel megvitatná a megrendült gazdaságú Törökországnak nyújtandó közös segítség lehetőségét. Mint mondta, ilyesmi aligha lehetséges török részvétel nélkül.

Peszkov megerősítette, hogy Putyin Németországba Ausztria érintésével utazik majd, ahol szombaton megjelenik Karin Kneissl osztrák külügyminiszter esküvőjén. A német fővároshoz közeli kastélyban a tárgyalások megkezdése előtt az orosz elnök és Merkel kancellár sajtónyilatkozatban ismerteti majd a megvitatandó témákat. A Kreml szóvivője korábban ezek közé sorolta az amerikai szankciók nyomán kialakult helyzetet, valamint a kétoldalú gazdasági együttműködés, így az Északi Áramlat-2 gázvezeték megépítésének kérdéseit.

Az orosz állami média Vesztyi hírportálja pénteken idézte a Handelsblatt című német gazdasági lapot, amely szerint “Oroszország és Németország között olvad a jég”, amelyet a közös vetélytárssá vált Donald Trump amerikai elnök melegített fel.

A Rosszija 24 hírtelevízió péntek délelőtti háttérműsorában megszólaló szakértők egyetértettek abban, hogy Putyin és Merkel olyan időszakban kívánja áttekinteni a közös érdeklődésre számot tartó területeket, amikor, ha erősen eltérő mértékben is, de erősödik az Oroszországra és Németországra a tengerentúlról gyakorolt nyomás. Moszkvában elemzői szinten nem várnak látványos bejelentéseket a kétoldalú csúcstól, azt viszont igen, hogy a két vezető értésre adja majd: nem hajlandók meghajolni a külső kényszer előtt.

Mindkét fél számára fontos, hogy megépüljön az Oroszországból Németországba vezető Északi Áramlat-2 földgázvezeték, amely komoly, szankciófenyegetésekben is megmutatkozó ellenállást váltott ki amerikai részről. Az orosz médiában megjelent prognózisok szerint Merkel, aki a Krím félsziget orosz elcsatolásának és az ukrajnai beavatkozásnak egyik leghatározottabb bírálója Európában, továbbra is ragaszkodni fog ahhoz, hogy Oroszország az új vezeték lefektetése után is fenntartsa az ukrajnai gáztranzitot. Erre Putyin korábban, kelletlenül ugyan, de hajlandóságot mutatott.

Moszkva egyébként erősen nehezményezi, hogy Washington az európai energiafüggetlenség elvesztésének veszélyével érvel, de szerinte valójában az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) exportja előtt egyengeti az utat, a sokkal olcsóbb vezetékes orosz gázzal szemben. A hivatalos orosz állásfoglalások szerint a tisztességtelen versenyhelyzet megteremtésének szándéka húzódik az amerikai vámtarifa-emelések, az Iránnal kereskedő országokkal és cégekkel szemben hangoztatott fenyegetések, valamint az Oroszország ellen különböző címen bevezetett gazdasági büntetőintézkedések mögött.

Moszkva számára fontos lenne azt elérni, hogy Németország és az unió többi országa ne kövesse automatikusan az Egyesült Államok újabb és újabb szankcióit. A hivatalos orosz narratíva ezzel kapcsolatban azt igyekszik hangsúlyozni, hogy Európa gazdasága eddig is érzékeny veszteségeket szenvedett el az Oroszország ellen az Ukrajnában játszott szerepe miatt meghirdetett büntetőintézkedések, valamint a válaszul bevezetett élelmiszerembargó miatt.

Miközben Ukrajna ügyében Oroszországban nem várnak elmozdulást – ami miatt Moszkva Kijevet hibáztatja -, orosz elemzők szerint nem kizárt, hogy az elnök és a kancellár a Bassár el-Aszad szíriai államfő rezsimje ellen bevezetett amerikai és európai szankciók dacára is talál megoldást az együttműködésre a szíriai menekültek hazatelepítése és az arab ország újjáépítése terén. Azt, hogy Merkel számára – akinek belpolitikai pozíciója megrendült a migránsok 2015-ben történt tömeges befogadása következtében – mennyire fontos a helyzet rendezése, az is jelzi, hogy a kancellár július 24-én szabadságát megszakítva fogadta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert és Valerij Geraszimov vezérkari főnököt.

Pedig Geraszimov neve szerepel az ukrajnai beavatkozás miatt európai beutazási tilalom alá vont személyek listáján, így a tábornok elvileg be sem tehette volna a lábát Németországba.

Az egyesület azt javasolta, hogy a tűzijáték idejére az állatokat vigyék zárt helyre, így a hanghatások csak tompítva jelentkeznek. Ez azt is jelenti, hogy az állatokat nem szabad az ünnepre elvinni, mert a fény- és hanghatások pánikot okozhatnak náluk. A biztonság kedvéért érdemes az állat gazdájának elérhetőségét tartalmazó bilétát elhelyezni a kutyán vagy macskán. Ha az állat elszökött, akkor érdemes a lakhelytől távolabb is, tíz kilométeres körzetben keresni – írták.

A férfi egy nőt veréssel kényszerített arra, hogy magát árulja, két másiknak pedig saját ingatlanában biztosított lehetőséget szexuális szolgáltatásokra, illetve a nőket saját kocsijával szállította a kuncsaftokhoz. A kitartottsággal vádolt férfi a nők szolgáltatásának ellenértékét elvette és felélte.

Mivel fennáll veszélye, hogy szabadlábon hagyása esetén a férfi veszélyeztetné az eljárás eredményességét, valamint fennáll a bűnismétlés lehetősége is, ezért a bíróság elrendelte a letartóztatást, egy hónapra.

A kancellár a montenegrói kormányfővel tartott tájékoztatóján kiemelte, hogy a Nyugat-Balkán összes országának rendelkeznie kell az EU-csatlakozás lehetőségével.

A csatlakozási folyamat kiinduló pontja “valamennyi ország területi inegritása”, előrehaladása pedig nem az államok méretétől vagy az időtényezőtől függ, hanem kizárólag a tagság feltételeinek teljesítésétől – mondta Angela Merkel

Aláhúzta, hogy az EU-s csatlakozáshoz le kell zárni a regionális konfliktusokat, a térség országainak fel kell hagyniuk a viszálykodással, hogy fenntarható legyen az EU-tagállamok közötti “koherens együttműködés”.

Montenegró esetében a legfontosabb feladatok közé tartozik a jogállamiság erősítése és a korrupció visszaszorítása – mondta Merkel. Megjegyezte, hogy 2010-ben kezdett csatlakozási tárgyalások már a részletkérdésekről, “nagyon konkrét” ügyekről szólnak.

Ismertette: tárgyaltak a migrációról is, amellyel kapcsolatban Montenegrónak “nagyon fájdalmas tapasztalatai vannak”. Mint mondta, Németország és Montenegró “együtt harcol az illegális migráció ellen”, így a találkozó egyik témája az volt, hogy minként járulhatnak hozzá közösen az EU külső határának jobb védelméhez.

Markovic hangsúlyozta, hogy országa a NATO-tagság elnyerése után továbbra is elkötelezett az EU-tagság megszerzése mellett, és fokozza a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelmet. A podgoricai vezetés arra is törekszik, hogy elérje a “jogállamiság magasabb minőségét” – mondta.

Mint mondta, Németország kiemelten fontos tényező a Nyugat-Balkánon, méghozzá a térség valamennyi országának. Montenegró gazdasági fejlődésében is nagy szerepe van Németországnak – tette hozzá Dusko Markovic, további beruházásokra bíztatva a német vállalatokat.

A montenegrói kormányfő mindenekelőtt az idegenforgalmat említette a gazdasági, befektetői együttműködés erősítésének lehetséges területeként, a német kancellár pedig elmondta, tárgyaltak arról, hogy miként lehet közösen előmozdítani a megújuló energiaforrások kiaknázásának ügyét.

A térfigyelő kamera felvételén látható, hogy több ember – köztük egy gyermek – lép le a járdáról. A belső sávban közlekedő autó a gyalogátkelőhely előtt megállt, míg a másik – ráadásul a külső sávban közlekedő – autó elgázolta az úton átkelni szándékozókat. A felvétel alapján a gyalogosok nem sérültek meg súlyosabban.

A rendőrség a videó mellett annyit írt: “ebből most nem lett tragédia, de ez nem a sofőrön múlt”. A felvétel idén augusztusban készült Magyarországon.

Gál Kristóf, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője kiemelte: a hatályos KRESZ szerint a járművezetőknek a kijelölt gyalogos átkelőhelynél elsőbbséget kell adniuk a gyalogosoknak. Azt a helyet pedig, ahol a gyalogosoknak elsőbbségük van, a járművek vezetőinek mindig fokozott óvatossággal és olyan sebességgel kell megközelíteniük, hogy ha szükséges, meg tudjanak állni.

A szóvivő elmondta: idén, az első fél évben 440 esetben gázoltak gyalogost zebrán. Az elgázolt gyalogos szinte minden esetben megsérült, a balesetet mindig valamilyen emberi hiba, gyorshajtás, elsőbbség meg nem adása, illetve figyelmetlenség okozta. Nagyobb körültekintéssel az összes baleset elkerülhető lett volna – mondta Gál.

Az értesítést követően a Nébih felvette a kapcsolatot a termék magyarországi forgalmazójával, a nyomon követési vizsgálat folyamatban van. A tápszerből Hollandiába, Horvátországba, Szlovéniába és Magyarországra szállítottak. Az érintett termék neve Aptamil 1 Pronutra gyermektápszer, a márkája Milupa, kiszerelése 800 gramm, minőség megőrzési ideje 13/10/2019. A Nébih arra kéri a vásárlókat, hogy a terméket ne használják.

Kovács Zoltán azt mondta, hogy a rendezvények biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs – amelynek ő az elnöke – a hosszú hétvégén is folyamatosan azon dolgozik majd, hogy mindenki méltón, biztonságban tudja megünnepelni az ország születésnapját.

Augusztus 20-án országszerte több mint 340 rendezvényt tartanak – ismertette a sajtótájékoztatón Lakatos Tibor, az ORFK közrendvédelmi főosztályának vezetője. Hozzátette: a hosszú hétvége miatt számos településen már korábban megtartják az ünnepi rendezvényeket.

A fővárosban négy, a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvény lesz, amelyeket “a szükséges létszámban” biztosítanak. Feladatuk elsősorban a forgalomirányítás, a közlekedés rendjének fenntartása, az állampolgárok segítése. “Nyugodt, méltóságteljes” ünnepre készülnek – közölte.

Lakatos Tibor azt is elmondta, hogy 358 tűzijátékot jelentettek be az országban. Ezek helyszíni vizsgálatát az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal (OKF) közösen végezték el.

Hajdu Márton, az OKF szóvivője elmondta: több rendezvényhelyszín berendezése jelenleg is tart, azok helyszíni ellenőrzésén a hétvégén is folyamatosan dolgoznak majd a tűzoltók. A fővárosi rendezvények biztosítására az elmúlt évekhez hasonlóan a Dunán is megnövelik a készenlétet. Emellett városszerte számos tűzoltóegység lesz szolgálatban, hogy a lehető legrövidebb időn belül be tudjon avatkozni, például akkor, ha a tűzijátékból visszahulló parázs tüzet okozna. Hajdu külön kérte: napközben és este is mindenki figyeljen arra, hogy a nagy melegben, szárazságban akár egy eldobott cigarettacsikk is könnyen tüzet okozhat.

Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője bejelentette, hogy a programok biztosítására – az elmúlt évek tapasztalatai alapján – komplex mentésirányítási tervet dolgoztak ki, és az ünnepre külön mentésirányítási központot hoznak létre. A fővárosban 36 mentőegységgel lesznek jelen a helyszíneken, és a Duna mindkét partján lesz úgynevezett oxiológiai ambulanciájuk is.

A mentőszolgálat szóvivője mindenkit óva intett attól, hogy magas helyre, háztetőre másszon fel. Kiemelte továbbá, hogy vigyázzanak a gyerekekre, különösen a tűzijáték után, amikor oszlik a tömeg.

Bonta Imre, az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzési főosztályának vezetője elmondta: a meteorológiai szolgálat a központi rendezvények mellett húsz szabadtéri program meteorológiai biztosításáért felel. A délelőtti vízi- és légiparádé, valamint az esti tűzijáték idejére a fővárosi Duna-parton ideiglenes automata állomást alakítanak ki, amely tízpercenként szolgáltat időjárási adatokat az operatív törzs és a szervezők számára is.

A meteorológus a várható időjárásról azt mondta: folytatódik a napos, meleg idő, inkább csak szombaton és hétfőn van esélye néhány helyen zápornak, zivatarnak, de azok is rövid ideig tartanak majd. A maximumhőmérséklet várhatóan kevéssel harminc Celsius-fok felett alakul majd – közölte Bonta.

Az ünnep biztonságos lebonyolításáért most is az operatív törzs felel, amelynek tagjai mások mellett a katasztrófavédelem, a rendőrség, a honvédség, a Terrorelhárítás Központ, a Köztársasági Elnöki Hivatal, a mentőszolgálat, a meteorológiai szolgálat és a Budapesti Közlekedési Központ képviselői is.

Idén három napon át tartanak az augusztus 20-ai központi rendezvények. Már szombaton megnyílik a Magyar Ízek Utcája, a budai Várban mindhárom nap koncertekkel, programokkal várják az érdeklődőket. Augusztus 20-án a hagyományok szerint a zászlófelvonással, majd a honvédtisztavatással kezdődnek az ünnepségek. Délután a szentmisére és a Szent Jobb-körmenetre, majd este a tűzijátékra is sok embert várnak a szervezők.

A központi programok részletes listája megtekinthető a kormány honlapján.

Emellett országszerte sok településen tartanak ünnepi megemlékezéseket, szentmisét, kenyérünnepet Szent István napja alkalmából.

Az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére augusztus 20. hivatalos állami ünnep.

Schmidt Zoltán azt mondta: a Magyar Honvédség kultúrájának, történelmének szerves része a katonazene, olyan érték, amelyre mindannyian büszkék lehetünk. Hozzátette: a kürtök, dobok és trombiták hangja évszázadok óta társai a katonáknak. Az ébresztőtől a takarodóig végigkísérik békebeli mindennapjaikat és a katonazenekarok ott voltak mindenhol, ahol hadmozdulatok zajlottak: mozgósítottak, lelkesítettek, hangszereik a végső búcsúnál is szolgáltak.

Kiemelte, a haza védelme közös nemzeti ügy. “Ahogy szabadságharcos hőseink közös akarattal tették le 170 évvel ezelőtt a magyar honvédelem alapjait, úgy nekünk, XXI. századi utódoknak kötelességünk ebből közösen építkezni és az utódainknak közös szándékkal megteremtett, szilárd alapokon nyugvó biztonságos országot hagyni” – fogalmazott.

Hozzátette: a honvédség elsődleges feladata, hogy képességeivel hazánkat szolgálja, de élő kapocsara is szüksége van a társadalommal, melyre jó lehetőség a zene.

Schmidt Székesfehérvár életében is meghatározó állomásnak nevezte 1897-et, amikor a városba érkezett Fricsay Richárd, a magyar katonazene történetének kiemelkedő alakja. Fricsay Székesfehérváron városi dalárdát és zeneiskolát hozott létre, katonaként és művészként is egyaránt példát mutatott – mondta.

Cser-Palkovics András polgármester a katonák Székesfehérvárhoz való kötődéséről szólva felidézte: a Királyi Napok rendezvénysorozatának múlt heti megnyitója után közösségi oldalán egy Szarajevóban szolgálatot teljesítő székesfehérvári katona is köszönetet mondott azért, hogy a világháló segítségével követhették a rendezvényt.

A hatodszor megrendezett Fricsay Richárd Regionális Katonazenekari Fesztivál programjában a Magyar Honvédség hatvan éves múlttal rendelkező debreceni helyőrségi zenekara, a 2005-ben alapított tatai helyőrségi zenekar, az 1974 óta működő budapesti helyőrségi zenekar, valamint az 1964-ben alapított székesfehérvári helyőrségi zenekar vett részt.

A katonai ügyészség megkapta a csendőrség bevetési naplóját, amiből arra lehet következtetni, hogy 160 csendőr vett részt a tömegoszlatásban. Egyelőre azonban sem a bukaresti prefektus (kormánybiztos) tömegoszlatást elrendelő parancsának átiratát, sem a csendőrség által használt könnygáz vegyi összetételének leírását nem kapták meg – részletezte Corbu.

A csendőrség szerdán közleményben cáfolta, hogy “vegyi támadást” intézett volna a tüntetők ellen, ahogy azt az ellenzéki média állította.

“A különböző eszközökben (spray, nagy teljesítményű permetező, gránát) használt könnygázt a csendőrség kizárólag törvényes úton, engedélyezett gyártóktól szerzi be. Ezeket az anyagokat használja az európai rendfenntartók erők többsége” – szögezte le a román csendőrség.

Az állásfoglalásban arra reagáltak, hogy egyes ellenzéki médiumok következetesen a tüntetők elleni “gáztámadásként” emlegetik azt, hogy a csendőrség könnygáz-sprayt, illetve könnygáz-gránátokat vetett be a kormányellenes tüntetők megfékezésére. Az ellenzéki hírtelevíziókban megszólaltatott szakértők (mentőorvosok, vegyészek) aggasztónak minősítették, hogy egyes tüntetők a bénító hatású önvédelmi permetezők hatására emlékeztető tünetekkel, mások pedig most, öt nappal a gáz belélegzése után megjelenő újabb panaszokkal – “égési sérülésekkel” – jelentkeznek a sürgősségen.

A román diaszpóra pénteki kormányellenes megmozdulásán – a tömegben elvegyülő rendbontók sorozatos provokációira hivatkozva – a csendőrség könnygázt és vízágyút vetett be a sok tízezres tömeg “lecsillapítására”, majd erővel kiszorította a tüntetőket a térről. Az eseményeket élőben közvetítő hírtelevíziók felvételein az látszott, hogy egyes csendőrök válogatás nélkül ütöttek mindenkit, aki éppen az útjukba került: földön térdelő, kezüket felemelő, védtelen embereket bántalmaztak. A rendfenntartók másnap azt közölték: 450 ember, köztük 35 csendőr szorult helyszíni orvosi ellátásra, hetven embert, köztük 11 csendőrt kellett kórházba szállítani.

A halálos ítéletet méreginjekcióval hajtották végre, és először fordult elő, hogy a méregkeverékbe fentanilt, kábító hatású fájdalomcsillapítót is kevertek. A fentanil az Egyesült Államokban a leggyakrabban használt drog, opiáttartalmú kábítószer.

A kivégzés előtt két gyógyszergyártó vállalat is pert indított a büntetés-végrehajtási intézmény ellen, mert nem akart hozzájárulni az általa forgalmazott szerek felhasználásához. Márpedig több szövetségi államban azért nem tudnak végrehajtani halálos ítéleteket méreginjekciókkal, mert jogszerűen nem lehet beszerezni az ehhez szükséges szereket. Moore azonban arra kérte ügyvédjeit: járjanak el annak érdekében, hogy végrehajtsák rajta az ítéletet.

Az Omaha World-Herald című helyi lap információi szerint a kivégzéskor egy eddig nem alkalmazott gyógyszerkeveréket használtak: ebben az erősen kábító hatású fentanilt, a szívműködést leállító kálium-kloridot, a nyugtató hatású diazepámot és az izombénító pankuróniumot elegyítették. A The Washington Post tudósítása szerint az elítéltnél 23 perc után állt be a halál.

A múlt héten két német gyógyszergyártó, a Sandoz és a Fresenius Kabi is bíróságon próbálta megakadályozni, hogy általuk gyártott szereket használjanak halálos ítéletek végrehajtásánál. Egy nebraskai szövetségi bíró azonban elutasította a perkérelmet és a főállamügyész hivatala közölte: “Nebraska népe nagy többséggel úgy döntött, hogy érvényben tartja a halálbüntetést a Moore által elkövetett bűnökre”.

Az Egyesült Államok e középnyugati tagállamában három évvel ezelőtt megszüntették a halálbüntetést, de a rá következő esztendőben a választók hatvan százalékának támogatásával ismét bevezették. Az Omaha World-Herald szerint Nebraskában jelenleg tizenegy elítélt várja a halálsoron a kivégzését.

Amerikai katolikus személyiségek kifogásolják a pápa állásfoglalását a halálbüntetésről
A halálbüntetés eltörlését szorgalmazó állásfoglalása visszavonására szólították fel amerikai katolikus személyiségek a pápát. A nyílt levél a First Things című konzervatív lapban jelent meg. A 45 aláíró – filozófusok, történészek, teológusok, politológus professzorok, papok – közölték: Ferenc pápa a katolikus egyház katekizmusát változtatta meg, amikor azt állította, hogy a halálbüntetés elfogadhatatlan, mert támadás az ember méltósága és sérthetetlensége ellen. Ezt az álláspontot az egyházon belül és kívül is sokan úgy értelmezték, hogy a halálbüntetés lényegileg erkölcstelen, következésképpen mindig törvénybe ütköző – írták. A felhívás súlyosan botrányosnak minősíti a halálbüntetés megszüntetéséről szóló állásfoglalást, mivel az aláírók megítélése szerint a bűnözőkre a társadalom rendjének megóvása érdekében igenis kiszabható halálbüntetés.

Az amerikai elnök kampányszervezete az amerikai sajtónak megküldött közleményben tudatta, hogy New Yorkban benyújtotta a perkeresetet.

Manigault Newman korábban Donald Trump egyik valóságshow-jának szereplője volt, és az elnök a választási győzelem után tanácsadói munkát kínált neki a Fehér Házban. Az ő feladata volt a kapcsolattartás az afroamerikai közösségekkel. 2017 decemberében azonban “összeférhetetlen magatartása” miatt megváltak tőle. Most könyvet írt Tébolyodott címmel a Fehér Házban töltött hónapokról, s ebből kiderül, hogy titokban minden magánbeszélgetést rögzített az elnöki hivatalban, sőt, már korábban, a választási kampány idején is.

A könyvben a nő “rasszistának” és bigottnak” nevezi Trumpot, aki szerinte mentális állapota miatt nem is alkalmas az elnökségre. Azt is állítja, hogy Trump még 2003-ban televíziós műsora egyik felvételén használta a “néger” szót, bár hozzátette, ő nem hallotta ezt, csak valakitől hallott róla. A héten megjelenő könyv népszerűsítésére Manigault Newman az elmúlt napokban televíziós és rádiós interjúk egész sorát adta, és nyilvánosságra hozta az általa rögzített beszélgetések több hanganyagát is.

Trump “lecsúszottnak”, “dilisnek”, és “zavartnak” minősítette őt, és egyik keddi Twitter-bejegyzésében azt írta: “jó munkát végzett Kelly tábornok (a kabinetfőnök), hogy gyorsan kirúgta ezt a kutyát”. Egy másik keddi tweetjében az elnök ismételten cáfolta Manigault Newman azon állítását, miszerint használta volna a “néger” kifejezést. “A szóhasználatomban nem szerepel ez a kifejezés, soha nem is szerepelt” – írta twitterbejegyzésében Trump.

Manigault Newman több televíziós interjúban is tagadta, hogy titoktartást is tartalmazó szerződést írt alá, amikor dolgozni kezdett a Fehér Házban. Arra azonban nem emlékezett, hogy a választási kampányban végzett munkája kezdetekor aláírt-e szerződést.

A világszervezet jelentése szerint húsz és harmincezer közé tehető a dzsihadisták száma a két közel-keleti országban, több ezren közülük külföldiek.

Ennek fényében az Iszlám Állam egy kisebb, rejtőzködő “változata” sokáig fennmaradhat a két országban, ahol 2014-ben a dzsihadisták kalifátust kiáltottak ki, és nagy kiterjedésű területeket foglaltak el. Az IÁ szíriai és iraki “kalifátusában” mintegy 10 millió ember élt.

A dzsihadista szervezet azonban tavaly vereséget szenvedett katonai szempontból, szinte minden korábbi területét elvesztette. Ezért áttért gerilla hadviselésre, sivatagi területeken bujdosnak a szervezet aktív tagjai, és onnan is indítanak támadásokat. Az ENSZ-jelentés szerint a kelet-szíriai Deir-ez-Zór tartományban továbbra is nagyobb területek vannak az IÁ kezén, ahol forrásokra tett szert olajeladásból, ráadásul megvetette lábát egyebek közt Afganisztánban, Líbiában, Délkelet-Ázsiában és Nyugat-Afrikában.

A BBC emlékeztetett, hogy az IÁ a múlt hónapban meglepetésszerű, összehangolt támadást indított a dél-szíriai esz-Szuveida tartományban, a harcokban több mint kétszáz ember halt meg, a dzsihadisták pedig 30 túszt hurcoltak magukkal.

Mindössze egy év telt el a 2007-es kecskeméti nemzetközi repülőnap óta, és egy újabb, hasonlóan nagyszabású rendezvénynek adott otthont az alföldi bázis. A tíz évvel ezelőtti esemény egyben a 70 éves légierő ünnepe is volt. 

A nyitókép zászlóvivő Mi-8-asa és a szállítóhelikoptert kísérő Mi-24-es.

An-26-os MiG-29-esekkel. Egy másik Ancsát L-39-esek kísértek.

Gripen kötelék áthúzása. A kétüléses vezért két együléses kíséri. 

MiG-29UB bemutatója. A fals kabintető felfestői még a hátsó ülés periszkópjának imitálására is gondoltak.

A Jak-52-es hármaskötelék két kísérője. A típust azóta kivonták a szolgálatból.

Nehéz eldönteni, hogy Cápali (fent) vagy Cápeti II. festése a szebb, annyira jól sikerült a dizájn és a kivitelezés is. A nagyközönség ezen a repülőnapon láthatta utoljára testközelből az Albatrosokat. Az Albák 2009 novemberi kivonásukig még kétszer repültek a főváros felett, mindkét alkalommal az augusztus 20-i tisztavatáson díszelegtek.

Bemutatórepülését követően begurul a 26-os MiG-29UB. A beömőnyílások zárva vannak, a hajtóművek fentről, a kopoltyúkon keresztül kapják a levegőt.

Harci kutató-mentő bemutató, ahol a kényszerleszállt gépet a Mi-24-es szimulálja, a Mi-8-as pedig a kimentésükre érkezett helikoptert. A dolgok jelen állása szerint láthatunk még ilyen bemutatót. 

Harrier és Hind. Mindkettő képes arra, hogy megálljon a levegőben.

A légierő megalakulásának 70. évfordulójára (lásd 1938-2008 a szárnyakon) készült díszfestés nagyobb sikert aratott a külföldi fotósok köreiben mint a hazaiakéban.

A Magyar Honvédség Gripen demója. A JAS 39-esek 2008 végén álltak készültségi szolgálatba, egyelőre még a MiG-ekkel felváltva.

A Magyar Honvédség ejtőernyősei a kelet-német RS-4/4-es ernyővel ugrottak. Ezt az ernyőtípust idén júniusban egy vízi ugrással búcsúztatták és kivonásra került.  

Elstartol a francia légierő Mirage 2000-ese. A futók már a helyükön vannak, de a futógondola ajtók még nem indultak el a zárt helyzet felé.

Pilatus PC-6 TurboPorter, kategóriájának királya, osztrák színekben. Nyugati szomszédunk futár és szállító feladatokra, ejtőernyős ugratásra, célvontatásra használja a strapabíró STOL típust.

Román MiG-21-es, amely náluk túlélte a MiG-29-est és amellyel a Fortele Aerienne Romane már 2007 őszén részt vett a Baltic Air Policing misszióban. 

Mindenki más részletre lesz figyelmes. "Nézd Anya! Ennek valami jószág van az orrára festve!" - hangzott el a finn Hornet bemutatót egy kempingszékből végignéző gazda szájából. 

Fényes hátát mutatja az ALCA. A civil lajstromú gép huzamosabb ideig települt Kecskeméten, a hétköznapokon magyar pilóták repültek vele. 

A pályán egy svéd Gripen forgolódik.

Belga demo F-16-os, az aktuális festéssel. 

Leszállás után két keréken gurul a spanyol Ejército del Aire Eurofightere.

A színes gépek kedvelői nem panaszkodhattak 2008-ban. Az elegáns festésminta a szerbek J-22 Orao gépét díszíti, amely nyitott törzsféklapokkal és kiengedett fékszárnyakkal húz el a közönség előtt. 

Magyar hagyományőrzők második világháborús amerikai öltözékben az egyik A-10-es pilótával közös képen.

Az A-10-es 30 mm-es, hétcsövű gépágyúja.

Door Art az A-10-es teleszkópos kabinlétráját lezáró ajtón.

A spangdahlemi 52. ezred mottója hasonlóan cseng, mint egykor a taszári 101. Felderítő Repülő Századé, amely így hangzott: Derítsd fel, semmisítsd meg

A csúnyának és lassúnak mondott csapásmérők sorában kaptak helyet a görög légierő A-7 Corsair II-esei. Az araxoszi kalóztanyán ma már F-16-osok repülnek.

A kaliforniai March légierő bázis C-17-ese tart bemutatót. Azóta a pápai Nehéz Légiszállító Ezred jóvoltából betekintés kaptunk a típussal végrehajtott ejtőernyős ugratás, teherdobás és légi utántöltés pillanataiba, a Boeing segítségével pedig a C-17-esen dolgozó magyar műszakiak mindennapjaiba is.

Soko P-2 Kraguj a visszafogott civil lajstrom mellett jugoszláv felségjellel őrzi a múlt emlékét. Mögötte a Malév Repülőklub egyik Zlin 142-ese áll.

A Goldtimer Alapítvány Li-2-ese. 

*

Néhány a repülőnap biztosító eszközei közül. Műszaki mentő, mentő és tűzoltó járművek készenlétben a futópálya közelében. 

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A büntetett előéletű férfi július 13-án az M3-as autópálya egyik pihenőhelyén várakozott, amikor rendőrök próbáltak vele szemben intézkedni. Az elkövető a rendőri jelzésre menekülésbe fogott, egy borsodi kisvárosban lassítás nélkül áthaladt egy kereszteződésen, majd gépkocsiját szándékosan balra kormányozva arra kényszerítette a szemből érkező autó sofőrjét, hogy az ütközés elkerülése érdekében térjen le az úttestről.

Ezután a menekülő egy magánútra hajtott, a rendőri felszólításra továbbra sem állt meg, mi több, járművét húsz-harminc kilométeres sebességgel egy törzsőrmester irányába vezette. A rendőr a sérülést úgy tudta elkerülni, hogy félreugrott. Az elkövető nekihajtott az útjában álló és a mögötte haladó szolgálati gépkocsiknak, mielőtt a rendőröknek sikerült volna megállásra kényszeríteniük.

A férfi érvényes vezetői engedély nélkül, kábító hatású anyag fogyasztása után vezette a járművet, a rendőrautókban pedig több mint félmillió forintos kárt okozott.

Az ügyészség a letartóztatásba helyezett férfit hivatalos személy elleni erőszakkal, közúti veszélyeztetéssel és rongálással gyanúsította meg, és indítványozta letartóztatásának meghosszabbítását.

A közlemény kitért arra is, hogy július 1-jétől kizárólag a Központi Nyomozó Főügyészség jár el a hivatalos személy elleni erőszak miatt indult ügyekben. A hatásköri változás óta eltelt másfél hónapban több eljárás indult jogszerűen intézkedő rendőrök sérelmére különféle eszközökkel elkövetett támadások miatt. Előfordult, hogy bozótvágóval, baltával, egy békési férfi pedig traktorral veszélyeztette hivatalos személyek életét.

A szeptember 30-ig megtekinthető kiállítás a Magyar Ejtőernyős Szövetség és a Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetsége kezdeményezésére, a Honvédelmi Minisztérium támogatásával, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakmai irányításával valósult meg.

Sáfár Albert dandártábornok, a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság Légierő Haderőnem főnöke a megnyitón elmondta: az első világháborúban az ejtőernyő még csak mentőeszköz volt, azonban hamarosan túllépett ezen a szerepen.

A kiállítás a magyar katonai ejtőernyőzés és az ahhoz kapcsolódó szakmai kultúrák – mélységi felderítés, különleges műveletek – történeti előzményeit foglalja össze.

A tisztségéből augusztusban távozó jordániai diplomata azt mondta, a Trump-kormányzatot nem aggasztják az emberi jogok – ezt bizonyítja az is, hogy az ország kilépett az ENSZ emberi jogi tanácsából -, és ez határozott változás a korábbi amerikai kormányok politikájához képest.

Emlékeztetett arra, hogy Trump többször is “a nép ellenségének” nevezte a sajtót. Zeid Raad al-Husszein a média elleni hadjáratról beszélt, amely szerinte események olyan láncolatát indíthatta el és indíthatja el még mindig, amely könnyen ártalmakat okozhat a pusztán a munkájukat végző újságíróknak vagy esetleg öncenzúrához vezethet.

Mint mondta, az amerikai elnök stílusa máris követőkre talált, felhatalmazást adva tekintélyelvűbb országok vezetőinek, hogy olyan módon mérjenek csapást a sajtóra, ahogyan korábban nem mertek volna. Példaként Hun Szen kambodzsai miniszterelnököt említette, aki hasonló nyelvezetet használt független sajtótermékek bezáratásakor.

Az emberi jogi főbiztos bírálta az amerikai kormányzatot a határon feltartóztatott bevándorló családok szétszakításának politikája miatt is és szóvá tette az elnök “régre visszanyúló” kisebbségellenes retorikáját is. Ha a szavak emberek olyan csoportjai ellen irányulnak, amelyek régóta megszenvedik a fanatizmust, az előítéletet és a sovinizmust, az visszatérést jelent egy nem túl régvolt időszakhoz a XX. században, amikor politikai nyereségvágyból feltüzelték az érzelmeket egy kiszolgáltatott csoport ellen – mondta, hozzátéve, hogy elsősorban az 1930-as évekre és az első világháború előtti időszakra utalt.

A jordániai diplomata hivatali ideje egybeesett az ENSZ Biztonsági Tanácsának csúfos kudarcával a Szíriában és a Jemenben zajló mészárlások megállításában, valamint az emberi jogok jelentőségének leértékelődésével az ENSZ-ben, ahol a kiadások mindössze három százalékát fordítják a területre – jegyezte meg a The Guardian.

Zeid Raad al-Husszeint márciusban nem is engedték felszólalni a Biztonsági Tanácsban Szíriáról, ahol pedig a 2011 óta tartó háborúban több mint félmillióan haltak már meg. A főbiztos a brit lapnak ezzel kapcsolatban azt mondta, a nyugati hatalmak gyengülő befolyását jelzi, hogy ez megtörténhetett. “Ha Szíriáról van szó a Biztonsági Tanácsban és nem tárgyalják az emberi jogok tömeges megsértését, mégis mit vitatnak meg? A legutóbbi damaszkuszi kézműves vásárt? Nevetséges” – fogalmazott.

A jordániai herceg felelevenítette: már megbízatása elején arra a döntésre jutott, hogy a politikai viszonyoktól függetlenül szóvá fogja tenni az emberi jogi visszaéléseket. Mint mondta, ebben közrejátszott az első jelentősebb külföldi küldetése az ENSZ kötelékében a harmincas évei elején, amikor első kézből tapasztalta meg az ENSZ habozását és gyávaságát a srebrenicai muszlim beékelődés elestekor, majd azt követően nyolcezer férfi és fiú lemészárlásakor a boszniai szerb csapatok által. “Hallgatással nem lehet tiszteletet kivívni” – fogalmazott.

Zeid Raad al-Husszeint a volt chilei elnök, Michele Bachelet váltja a főbiztosi tisztségben. Tanácsként azzal szolgált, hogy ne rettenjen meg. Javasolta neki továbbá, hogy ne induljon majd második mandátumért. A jordániai diplomata maga is egyetlen periódus után távozik. A dél-afrikai Navi Pillay kivételével eddig az összes főbiztos csak egy mandátumot töltött a hivatal élén.

Augusztus 15-én a délutáni órákban egy immár magyar lajstromban lévő L-29 Delfin érkezett Tökölről a kecskeméti repülőbázis fölé, hogy kétfős személyzete a kijelölt légtérben végrehajtsa a berepülési program műrepülő feladatait. Feladatuk végeztével egy áthúzással és emelkedő orsóval búcsúztak a repülőbázistól.

*

A műszakiak röviddel a Delfin érkezése előtt fejezték be az egyik Gripen hajtóművezését és vontatták vissza a vadászgépet a hangárhoz.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A hajléktalanok száma 2010 óta emelkedik, becslések szerint jelenleg 4750-en élnek az utcán Angliában. A százmillió fontból (36,3 milliárd forintól) harmincmilliót fordítanak mentális egészségügyi segítségnyújtásra és a szerhasználat elleni küzdelemre, 50 millió fontot a lakhatás támogatására olyanoknak, akik készen állnak elhagyni a hajléktalanszállókat vagy a menedékeket, valamint létrehozzák specialisták – úgynevezett navigátorok – egy olyan hálózatát, amelynek tagjai szolgáltatásokhoz és ellátáshoz segítik az utcán élőket.

A stratégia elsődleges célja azonban megelőzni, hogy az emberek hajléktalanná váljanak – mondta a brit kormány helyi közösségekért felelős minisztere a BBC adásában. Jeremy Brokenshire emlékeztetett arra, hogy bonyolult okai vannak a hajléktalanná válásnak. “Senki sem akar az utcán lenni” – fogalmazott, hozzátéve, hogy többet kell tenni a probléma megoldásáért.

Segítőszervezetek üdvözölték a bejelentést. Többen közülük fontos lépésnek nevezték a tervet, de szerintük nem fogja megszüntetni a hajléktalanságot. A legnagyobb nehézségnek a megfizethető lakások krónikus hiányát, az ingatlanbérlést övező súlyos bizonytalanságokat és a lakhatási támogatásokkal kapcsolatos problémákat nevezték.

A kormány hét hajléktalan ellátó szervezet közreműködésével dolgozta ki a stratégiát. A szervezetek közös közleményükben hangsúlyozták, hogy a minisztériumok között átívelő további tervekre lesz szükség a hajléktalanság okainak megszüntetésére.

Az ellenzék legfőbb parlamenti erejét adó Munkáspárt viszont bírálta a programot, egyfelől azért, mert részben források átcsoportosításával valósul meg, másfelől pedig azért, mert szerinte elodázza a probléma megoldását. A Munkáspárt válságként jellemezte az egyre súlyosabb méreteket öltő hajléktalanságot.

A moszkvai diplomáciai tárca szerint az Egyesült Államok azzal, hogy alaptalanul felelősséggel vádolja Oroszországot a salisburyi incidenssel kapcsolatban, ez utóbbit olyan államként próbálja meg beállítani, amely felelőtlenül viszonyul nemzetközi kötelezettségvállalásaihoz. A dokumentum szerzői megállapították, hogy a kérdés ily módon történő felvetése “különösen képmutatónak tűnik” annak fényében, hogy az Egyesült Államok nem siet megsemmisíteni vegyifegyver-készletét, és a vegyifegyver-tilalmi egyezmény egyetlen olyan részes állama, amelynek jelentős harci méreganyagkészletei maradtak.

Az orosz minisztérium állásfoglalásában rámutatott: Washington figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy az orosz vegyifegyver-megsemmisítési programot szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett, a vegyifegyver-tilalmi egyezménnyel teljes összhangban hajtották végre. Az amerikai külügyi tárcától kapott értesítésből – amely szerint az Egyesült Államok a Szkripal-ügy miatt augusztus 22-én újabb szankciókat fog bevezetni Oroszország ellen – az következik, hogy Washington kétségbe vonja az orosz vegyifegyver-arzenál maradéktalan megsemmisítését.

Az orosz diplomáciai dokumentum azt állította, hogy a Szkripal-ügy miatt Oroszország ellen meghirdetett szankciók veszélyeztetik a vegyifegyver-tilalmi egyezmény sérthetetlenségét, valamint a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) tekintélyét. Az állásfoglalás szerint a Egyesült Államok ismét bebizonyította, hogy semmibe veszi a nemzetközi jogrendet, és hogy a fegyverzetellenőrzés sokoldalú mechanizmusait megpróbálja saját politikai napirendje érvényesítésére felhasználni.

Moszkva felszólította Washington, hogy hagyjon fel azzal a “felelőtlen vonallal”, amelynek célja a tömegpusztító fegyverek elterjedését megakadályozni hivatott rendszer egyensúlyának megbontása. Az orosz külügyminisztérium kifejezte készségét a vegyifegyver-tilalmi egyezmény, az OPCW, valamint az egész fegyverzetellenőrzési és az elterjedést gátló mechanizmus megerősítésére.

Washington közölte, hogy augusztus 22-én az angliai mérgezések miatt le fogja állítani a kettős rendeltetésű elektronika oroszországi exportját, és kilátásba helyezte, hogy kilencven nappal később újabb szankciók következnek majd, ha Moszkva nem teljesíti a vele szemben Washington által támasztott feltételeket, vagyis nem ad biztosítékot arra, hogy többé nem alkalmaz vegyi fegyvert, és nem teszi lehetővé, hogy vegyi üzemeiben ENSZ-ellenőrzést tartsanak.