Biztonságpolitika

Napjaink feszült világpolitikai helyzetében számos biztonsági szakértő a Suwalki-folyosót tartja az egyik legforróbb pontnak Európa területén, ahol az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO), illetve az Oroszországi Föderáció között a legnagyobb az esély egy nyílt katonai konfliktusra. Elemzésemben kísérletet teszek a térség biztonsági kockázati szintjének értékelésére.

A Suwalki-folyosó és annak katonai jelentősége

A katonai biztonsági elemzők által Suwalki-folyosónak nevezett térség gyakorlatilag a Lengyelország és Litvánia között húzódó 104 kilométeres határvonalat fedi le, melynek területe egy katonailag nehezen védhető, szűk földrajzi rész. Nevét a határ közelében található Suwalki településről kapta. Geopolitikai jelentősége kettős: egyrészt a Baltikum köztársaságai kizárólag ezen a rövid szakaszon rendelkeznek szárazföldi kapcsolattal a NATO és az Európai Unió többi tagállamával; Oroszország szempontjából pedig ez a régió választja el a kalinyingrádi területet a vele katonailag és politikailag is szövetséges Fehéroroszországtól.

A terület elsősorban az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, azon belül is Litvánia, Lettország és Észtország szempontjából jelent létfontosságú fenyegetést. Amennyiben a Suwalki-folyosó ellen Oroszország katonai műveletet indítana akár Kalinyingrád, akár Fehéroroszország területéről, rövid idő alatt könnyedén elvághatná a balti államokat Lengyelországtól, amivel ellehetetlenítené a szárazföldi utánpótlási vonalakat a NATO számára. Egy Baltikum elleni orosz invázió esetén az időfaktor kulcsfontosságú lenne annak érdekében, hogy az európai és az Európába telepített amerikai erők képesek legyenek a védekezésre, majd az ellentámadásra az agresszorral szemben. A Suwalki-folyosó elfoglalása ezt tenné lehetetlenné, gyakorlatilag védtelen célpontokká téve a Balti államokban található nemzeti és nemzetközi haderőket az invázióval szemben.

A konfliktus kockázatának mértéke

A NATO elemzői szerint azonban kicsi az esély a nyílt katonai műveletekre. Ahogy a 2014-es ukrajnai válság is megmutatta, Oroszország képes és hajlandó új típusú aszimmetrikus, illetve hibrid hadviselést folytatni, melyre még nem rendelkezik jelenleg megfelelő reagálási képességekkel a NATO. Litvániában Lettországhoz és Észtországhoz viszonyítva alacsony létszámú az orosz kisebbség, illetve földrajzilag sem a kockázatos régióban találhatóak. Mégis, az orosz konvencionális erők közelsége miatt valós kockázatokat jelenthetnek egy esetleges korlátozott aszimmetrikus művelet tekintetében. Egy válsághelyzet kialakításával a térségben Oroszország demonstrálni tudná az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének gyengeségét és a tagállamok kollektív védelembe vetett hitét.

Ezt a forgatókönyvet árnyalja, hogy bár az ukrajnai válság határozottan negatív hatásokkal járt a kelet-közép-európai térség biztonságára, ezzel együtt azonban hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei megerősítsék jelenlétüket a régióban; számos katonai alakulat telepítésével Lengyelországban, Romániában, illetve a Balti államokban. Ezenfelül az érintett tagállamok növelték a védelmi kiadásaikat és fokozták a haderejeik fejlesztését. Így Oroszország katonai agressziója Ukrajnában, amely a saját biztonságának biztosítására irányult, egyúttal az Észak-atlanti Szerződés Szervezete keleti szárnyának megerősítésével és alapvetően az Egyesült Államok jelenlétének növekedésével járt.

2. ábra: A NATO erőinek elhelyezkedése a Suwalki-folyosó térségében. Forrás: joint-forces.com.

A lehetséges konfliktust befolyásoló tényezők

Egy, a Suwalki-folyosóban végrehajtott aszimmetrikus katonai művelet vagy felkelés végrehajtásának lehetősége azonban sokkal kockázatosabb, mint Kelet-Ukrajnában volt. Itt elsősorban három fő tényezőt lehet megállapítani: a kollektív védelem elvét, Fehéroroszország viselkedését és a jelenlévő etnikai kisebbségeket.

A magas fokú kockázat elsődleges és talán legfontosabb oka, hogy a katonai erő alkalmazása nem egy szövetségen kívüli semleges állam területén történne meg, hanem egy NATO tagállamén. Ez pedig hatalmas kockázatot rejt magában a felkelők konvencionális egységekkel és fegyverekkel való támogatását illetően, hiszen egy-egy „áttévedt” kalinyingrádi reguláris orosz alakulat elfogása gyakorlatilag az V. cikkely életbe lépésével járna.

Ezen az alapvető problémán túl természetesen az orosz katonai tervezőknek számolniuk kell még Fehéroroszország viselkedésével is. Az Alexander Lukasenko elnök vezette ország, bár tagadhatatlanul erős szálak fűzik Moszkvához, az utóbbi időben igyekezett a saját (még ha meglehetősen kis) mozgásterében a lehető legnagyobb távolságot tartani Oroszországtól, biztosítva a saját szuverenitását. Kérdéses lehet tehát, hogy a folyosó déli részén található ország milyen mértékben lenne hajlandó hozzájárulni egy, a közvetlen határai mellett végrehajtandó katonai művelethez.

Harmadik nehezítő tényezőként értékelném a már említett alacsony lélekszámú orosz kisebbséget a térségben, amely nem is közvetlen a Suwalki-folyosóban helyezkedik el.

3. ábra: Az orosz kisebbség elhelyezkedése és számaránya Litvániában. Forrás: commons.wikimedia.org.

Mind a NATO, mind pedig az Oroszországi Föderáció kiemelt helyen kezeli a Suwalki-folyosót a saját biztonságának szempontjából. Ezt alátámasztja, hogy az ukrajnai konfliktus kialakulása és eszkalálódása óta a felek számottevően megerősítették jelenlétüket a régióban és számos hadgyakorlatot tartottak a másik fél elrettentésére, úgy mint a „Zapad 2017” és a „Saber Strike 2018”.

A fentiek alapján megállapítható tehát, hogy az európai biztonsági helyzet jelenének és jövőjének szempontjából kiemelt figyelmet kell fordítani a Suwalki-térségre a NATO–Oroszország viszonylatban, hiszen annak ellenére, hogy a sajtó és a közvélemény érdeklődése elsősorban Ukrajnára koncentrál, valójában ez a terület tekinthető Kelet-Európa egyik „legforróbb” pontjának.

A román igazságügyi miniszter, Augustin Lazar román legfőbb ügyész felmentését kezdeményezi Tudorel Toader igazságügyi miniszter. Az államelnök szerint inkább a miniszternek kellene távoznia.

A tárcavezető szerdai sajtótájékoztatóján húszpontos “bűnlajstromot” olvasott Lazar fejére, miként tette azt korábban Laura Codruta Kövesi volt korrupcióellenes (DNA) főügyész esetében is, akinek a leváltását az alkotmánybíróság támogatását megszerezve sikerült elérnie Klaus Iohannis államfőnél.

A miniszter egyebek mellett nyilvános megszólalásait rótta fel a legfőbb ügyésznek, amelyekkel az védelmébe vette Kövesit, bírálta a törvényhozást és a kormányt az igazságügyi reformhoz tartozó törvényekért, továbbá azt, hogy titkos együttműködési megállapodást kötött a hírszerző szolgálattal. A tárcavezető szerint a legfőbb ügyész ezzel a “törvénytelen”, a közvélemény elől eltitkolt lépéssel egy “párhuzamos igazságszolgáltatás” előtt nyitott utat.

Toader szerint Lazart 2016 áprilisában egy hiányos pályázat alapján nevezték ki legfőbb ügyésznek, azóta pedig számos esetben túllépte hatáskörét, az ártatlanság vélelmét sértő módon “magas rangú vádlottakról” beszélt a nyilvánosság előtt, és nyilvánosan megkérdőjelezte a DNA-főügyész kiértékelésének és leváltásának jogalapját.

Toader szerint Lazar eltérítette a legfőbb ügyészi tisztséget annak alkotmányos rendeltetésétől, a tarthatatlan helyzet pedig csak a felmentésével orvosolható.

Romániában az ügyészségi vezetőket az államfő nevezi ki és váltja le az igazságügyi miniszter javaslata alapján. Miután azonban az alkotmánybíróság a DNA-főügyész leváltása ügyében a jobboldali államfővel folytatott jogvitában a bukaresti szociálliberális kormánynak adott igazat , a román média szerint Iohannis aligha tagadhatja meg Lazar felmentését.

Az alkotmánybíróság megállapította: Iohannis alkotmányos konfliktust idézett elő, amikor megtagadta a kormánykoalíció által visszaélésekkel vádolt DNA-főügyész elmozdítását, és arra kötelezte az elnököt, hogy adja ki a felmentéséről szóló rendeletet. A taláros testület arra az alkotmányos előírásra alapozta döntését, amely szerint az ügyészek az igazságügyi miniszter fennhatósága alatt fejtik ki tevékenységüket. A testület leszögezte: az elnöknek az ügyészségi vezetők felmentésénél nincs “önkényes” hatalma, nem mérlegelheti annak időszerűségét, csak szabályosságát.

Iohannis: távozzon inkább a miniszter 
“Teljességgel helytelennek” tartja Klaus Iohannis államfő az Augustin Lazar legfőbb ügyész tisztségből való elmozdítására irányuló javaslatot. Az elnök szerint a döntés bizalmatlanságot szül a rendszerrel szemben, az európai partnerekben pedig újabb aggodalmakat kelt. Az igazságügyi miniszternek a legfőbb ügyész tisztségből való elmozdítására irányuló kezdeményezése megerősíti az államfő ama meggyőződését, hogy Tudorel Toadernek haladéktalanul távoznia kell a minisztérium éléről – nyomatékosítja a közlemény, hozzátéve, “a román államnak kötelessége megvédeni a jogrendet, valamint az állampolgárok jogait és szabadságait, de független és hatékony főügyészség nélkül ez nem megvalósítható”.

A vagyonvédelemben munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó bűnszervezetet számoltak fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) dél-dunántúli nyomozói, a szervezet több mint egymilliárd forint kárt okozott a költségvetésnek – közölte a NAV Dél-Dunántúli Bűnügyi Igazgatósága.

A közlemény szerint a szervezet irányítói olyan – főként Tolna és Pest megyében tevékenykedő – céghálózatot hoztak létre, amely alvállalkozói munkaerő-kölcsönző gazdasági társaságokból állt. A láncolat tetején lévő négy cég fővállalkozóként vagyonvédelmi és őrzésbiztonsági munkát vállalt szabályos alvállalkozói szerződések alapján. A feladatok elvégzéséhez a láncolat további cégeitől kölcsönöztek munkaerőt, és a megbízást közvetítő cégeken keresztül átszámlázták nekik.

Az őrzés-védelmet ténylegesen végző munkavállalók úgynevezett “bukó cégekhez” voltak bejelentve alkalmazottként, amelyek nem fizettek utánuk járulékokat. A munkaerőt kölcsönbe adó 20 társaság strómanok nevére, székhelyszolgáltatókhoz bejegyzett cég volt, amelyeket a háttérből a bűnszervezet vezetője és segítői irányítottak.

Az adó- és járulékfizetés elkerülésével 1,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek – írták. A rajtaütés napján a NAV dél-dunántúli pénzügyi nyomozói, pénzügyőrei adórevizorokkal és informatikusokkal négy megyében, harminchárom helyszínen dolgoztak.

A szervezet fő irányítójával szemben kommandósokat is bevetettek, mert az előzetes információk szerint lakóhelyén tíz – szabályosan bejelentett – vadász- és egyéb lőfegyvert tartott. Vele együtt tizenöt gyanúsítottat állítottak elő, közülük hét embert őrizetbe vettek. A bíróság három gyanúsított letartóztatását és egy bűnügyi felügyeletét rendelte el.

Az igazgatóság közölte: a kár mintegy hatvan százalékának megtérülését biztosító vagyoni érték megközelíti a hétszázmillió forintot. A nyomozók kezdeményezték ingatlanok, gépjárművek, bankszámlán vezetett összegek, valamint a láncolatban szereplő cégek üzletrészeinek zár alá vételét, illetve lefoglalását. Emellett 47 millió forint készpénzt, 11 millió forint értékűre becsült festményt és egyéb értékes ingóságokat – ékszert, órát, érmét – is lefoglaltak.

Vádat emelt a Heves Megyei Főügyészség egy férfi ellen, aki minden ok nélkül brutálisan megverte édesanyját, majd a kutyáját is ráuszította Egerbaktán áprilisban – közölte a megyei főügyész.

Szalóki Zoltán a közleményben azt írta, a 22 éves férfi rendszerint indulatos állapotban volt, valamint sokat italozott. Tavasszal több büntetőeljárás is folyamatban volt ellene, és attól félt, hogy börtönbe kerül.

A vádlott április 6-án késő este is feldúltan, ittasan ment haza, és a hálószobában fekvő édesanyját okolta, hogy “nem nevelte meg, és emiatt fog börtönbe kerülni”. Eközben a nőt a hajánál fogva lerántotta a földre, ököllel többször megütötte, rugdosta és a fejére állt, végül ráuszította nagytestű kutyáját, ami a sértett arcába és hátába harapott.

Amikor az asszony megpróbált kimenni a házból, fia kést szorított az oldalához, de a súlyosan sérült nő végül a közeli erdőn át el tudott menekülni. A sértett gyalog az egri kórházba ment, ahol ellátást kapott – olvasható a közleményben.

A főügyész hozzátette, a 48 éves sértett több sérülést, köztük a fejének bal oldalán többszörös koponyatörést szenvedett.

Az ügyészség a letartóztatásba helyezett férfit életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével vádolja. Indítványozta az ellene folyó egyéb büntetőeljárások bíróság általi egyesítését, végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását, valamint a korábbi felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelését is.

Belehalt a kanyaróba egy 12 éves, mezőterebesi fiú Munkácson, a Kárpátalja megyei gyermekkórházban – hozta nyilvánosságra hétfőn az UNIAN ukrán hírügynökség a mukachevo.net hírportálra hivatkozva.

A haláleset múlt szombaton történt. Roman Snyicer, a kórház főorvosa elmondta, hogy a fiút aznap reggel szállították be a kórházba, akkor már állapota közepesen súlyos volt. Körülbelül egy héttel korábban betegedett meg, otthon ápolták. Kanyaró ellen nem volt beoltva.

Mivel állapota rohamosan romlott, az intenzív osztályra vitték, de az életét már nem tudták megmenteni. Az egyelőre nem ismert, hogy a szülők miért nem vitték hamarabb kórházba, ugyanakkor feljelentést tettek orvosi segítség elmulasztása miatt.

A kárpátaljai fiú idén már a 15. halálos áldozata a kanyarónak Ukrajnában. Összesen 11 gyermek és négy felnőtt halt bele a betegségbe, a mostanit megelőzően október 1-jén egy három éves kisfiú a nyugat-ukrajnai Lviv megyében.

Az ukrán egészségügyi minisztérium legfrissebb, múlt heti jelentése alapján az év eleje óta már csaknem 34 ezren betegedtek meg Ukrajnában kanyaróban, közülük több mint 20,5 ezer a kiskorú. Az utóbbi hetekben országosan hozzávetőleg hatszáz-nyolcszáz új beteget regisztrálnak.

A múlt héten negyvenöt gyerek és egy állapotos tanítónő betegedett meg kanyaróban a nyugat-ukrajnai Csernyivci megye egyik iskolájában. Az oktatási intézmény karantén miatt beszüntették a tanítást. Kanyarójárvány miatt Ivano-Frankivszban három iskolában rendeltek el a múlt héten tanítási szünetet, a hónap közepén pedig a szintén a nyugati országrészben lévő Vinnicja megye két oktatási intézményét helyezték ideiglenesen karantén alá.

Fokozott rendőri jelenlét lesz, elsősorban a temetők környékén és az oda vezető utakon mindenszentek és halottak napján, hogy az emlékezés zavartalan és biztonságos legyen – közölte a Országos Rendőr-főkapitányság.

A közleményben azt írták, ez az időszak az átlagosnál nagyobb veszélyt jelent a közlekedőknek, mert a közúti forgalom az átlagos többszörösére nő.

A rendőri – és polgárőri – jelenlét célja elsősorban a forgalom segítése, de fellépnek a szabálytalan közlekedők ellen is. A rendőrség a közút kezelőivel együttműködve ideiglenes parkolóhelyeket is kijelöl, néhol pedig forgalomkorlátozást rendel el.

Javasolták, hogy a vezetők figyeljék a közlekedési táblákat, vezessenek az időjárási, látási, valamint útviszonyoknak megfelelően, és fokozott körültekintéssel közelítsék meg a kijelölt gyalogos-átkelőhelyeket.

A rendőrség felhívta a figyelmet arra is, hogy a temetőbe látogatók ne vigyenek magukkal jelentős értékeket, táskájukat ne hagyják őrizetlenül, és figyeljenek jobban a zsúfolt tömegközlekedési eszközökön is. A kerékpárokat, autókat lehetőség szerint őrzött és kivilágított parkolóban tegyék le, értékeiket pedig ne hagyják a jármű utasterében – fűzték hozzá.

Hosszú utat tett meg a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) azóta, hogy 2012-ben megkezdődött a közterület-felügyelet átalakulása és az önkormányzati rendészeti szerepkör kialakítása. A FÖRI az elmúlt öt esztendőben számos kiemelt fejlesztést valósított meg, Hermann Gábor, a rendészeti igazgatóság szolgálati igazgatóhelyettese segítségével a szervezet fejlődésének legfontosabb állomásait tekintettük át.

A FÖRI tevékenységében a 2012. évi CXX., az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény hatálybalépése jelentős mérföldkőnek számított. A jogszabály tette lehetővé, hogy a korábban közterület-felügyeletként ismert testület „önkormányzati rendészeti szervezetként” folytassa tevékenységét, immár Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság néven. Az új szervezet már az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálatot is magában foglalta. A törvény értelmében 2013-ban valamennyi önkormányzati rendészeti szereplőnek kötelező képzésen kellett részt vennie, amelynek tartalma az új jogosítványok megismertetése, illetve a kiszélesített kényszerítő eszközök használatára vonatkozó elméleti és gyakorlati képzés volt. A közterület-felügyelők és az önkormányzati természetvédelmi őrök számára intézkedéstaktikai képzéseket szerveztek azzal a céllal, hogy készségszinten elsajátítsák az új, rendészeti szemléletű intézkedési magatartást, valamint a kényszerítő eszközök használatát.

A FÖRI elhasználódott és a feladatainak ellátására kevéssé alkalmas gépjárműállományát 2014 elején megújította, ezzel egy időben a járműpark egységes, egyedi arculatot is kapott. Még ugyanebben az évben a rendészeti igazgatóság új alapokra helyezte a járműelszállítási tevékenységet, aminek során a forgalmat akadályozó vagy balesetveszélyes járműveket távolítja el a közutakról. A FÖRI, valamint a fővárosban tevékenykedő további 23 közterület-felügyeleti szerv feladatainak összehangolása érdekében az igazgatóság együttműködési megállapodást kötött a kerületi közterület-felügyeletekkel. Annak érdekében pedig, hogy a rendészeti munkát megfelelően képzett szakemberek láthassák el, a FÖRI megkezdte saját oktatási központjának létrehozását, és még 2014-ben elindította az első OKJ-s közterület-felügyelői tanfolyamot.

Az oktatási tevékenység megerősítése a következő esztendőben is kiemelt feladat volt, ezért az igazgatóság akkreditáltatta vizsgaközpontját, valamint kialakított egy, a XXI. század elvárásainak is megfelelő oktatási szaktantermet és egy olyan kibővített tornatermet, amely alkalmas volt az intézkedéstaktikai képzések lebonyolítására. Mindeközben a FÖRI tevékenységi köre is kiszélesedett: 2015 óta az igazgatóság egyes, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok távfelügyeleti őrzését is ellátja, valamint egyes közszolgáltatók részére baleseti helyszínelési feladatokat is végez. Az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat tevékenységében kiemelt hangsúlyt kapott a védett területek bemutatása, ezért iskolák, óvodák részére „tanösvénytúrákat” szerveztek, ami oktatói tevékenységgel is kiegészült. Mindennek eredményeként évente több ezer óvodás, illetve kisiskolás ismerkedhet meg a főváros és környékének természeti értékeivel.

A 2015-ben eszkalálódó migráció a főváros köztereit sem kerülte el, ennek kezelésére a FÖRI koordinációs feladatokat is felvállalt. Ennek célja elsősorban a közterületek megóvása, a köztisztasági és közegészségügyi állapotok megőrzése, valamint a jogszerűen az országban tartózkodó személyek szállításának megszervezése volt.

A BKK Zrt. feladatracionalizálása során 2016-ban több rendészeti típusú feladatkör átkerült a Rendészeti Igazgatósághoz. Bár a súlykorlátozott övezetekben a FÖRI korábban is végzett ellenőrzési tevékenységet, azonban 2016-tól ezt nagyobb létszámmal, új technikai eszközökkel megtámogatva, új protokoll alapján látja el. Az ellenőrző közútkezelői feladatkör merőben új kihívások elé állította a szervezetet, ezért az igazgatóság rendészeti dolgozói elvégezték a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) balesetihelyszínelő-képzését és megkaptak valamennyi szükséges mérőeszközt. A forgalmi zavart kiváltó olyan események, amelyek a közművek által okozott súlyos élet- és balesetveszély azonnali elhárításában történő közreműködést igényelnek, megköveteli a megkülönböztető jelzés használatát, így az érintett gépjárművezetők pályaalkalmassági (PAV I.) vizsgát tettek.

A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok távfelügyeleti ellenőrzését követően a FÖRI tevékenysége immár élőerős, közbiztonsági és önkormányzati vagyonvédelmi szolgálattal is kiegészült a Budapesti Temetkezési Intézet temetőinek, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. strandfürdőinek területén, valamint a BKK Zrt. közösségi közlekedési eszközein is. Ugyanebben az esztendőben épült ki a margitszigeti térfigyelő és segélyhívó rendszer, amely szükségessé tette a Fővárosi Ügyeleti és Irányító Központ megújítását, új munkaállomások kiépítését is. A fejlesztés során több, korábban kizárólag forgalomfigyelésre használt eszközt minősítettek át térfigyelő kamerává, ezekkel kiegészülve a nagyjából ezer kamerából álló rendszer jelentősen hozzájárul a főváros közbiztonságához, illetve a bűncselekmények megelőzéséhez vagy akár felderítéséhez is.

Fontos állomásnak számít, hogy paradigmaváltás eredményeként, a FÖRI 2017-ben már három tehergépjárműből álló flottával tudja biztosítani a fővárosi útvonalakon a forgalmat akadályozó gépjárművek eltávolítását, amivel párhuzamosan tavaly jelentősen csökkent a kerékbilincs használata, ezt már csak kivételes esetekben alkalmazzák a Fővárosi Önkormányzat rendészei. Az elmúlt esztendő egy másik nagy újdonsága, hogy a FÖRI elindította lovas szolgálatát annak érdekében, hogy az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat munkatársai a még terepjáróval is csak nehezen megközelíthető, védett területeket is bejárhassák. Az NKE Rendészettudományi Kar Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszékével kötött együttműködés keretében a FÖRI szakemberei számos kutatásban, illetve külföldi tanulmányúton vettek részt, de emellett a kooperáció lehetőséget biztosít a hallgatók gyakorlati idejének eltöltésére, szakmai fejlődésük támogatására is.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Több mint hat tonnányi kokaint találtak a spanyol hatóságok Dél-Amerikából érkezett banánszállítmányokba rejtve egy Málaga melletti ipartelepen – számolt be az akcióról a spanyol sajtó.

A hatóságok 16 holland állampolgárt tartóztattak le, egy bűnbanda tagjait, akik után már egy éve nyomoztak. A 70 konténerben Costa Ricából érkező szállítmány Portugáliában ért európai partot, onnan szállították tovább a banánt teherautón Spanyolországba.

Az akcióban a drogszállítmány mellett több luxusautót, valamint 300 ezer euró (97 millió forint) készpénzt és lőfegyvereket is lefoglaltak. Legutóbb áprilisban találtak banánszállítmányba rejtett kokaint a szintén andalúziai Algeciras kikötőjében. Az akkori 8,7 tonnás fogás rekordnak számított Spanyolországban.

Oroszország kénytelen lesz célba venni azokat az európai országokat, amelyek amerikai közepes és rövid hatótávolságú rakétákat fogadnak majd be azután, hogy az Egyesült Államok felmondja ennek a fegyverkategóriának a megsemmisítéséről megkötött, úgynevezett INF-egyezményt.

Erre Vlagyimir Putyin figyelmeztetett szerda este az olasz vendégével, Giuseppe Conte olasz kormányfővel közös moszkvai sajtóértekezletén. Kilátásba helyezte, hogy Oroszország szimmetrikusan fog válaszolni azokra a lépésekre, amelyeket az Egyesült Államok fog megtenni a szárazföldi telepítésű, közepes és rövid hatótávolságú rakéták megsemmisítéséről megkötött (INF) szerződés felmondása után

“Ha az Egyesült Államok kivonul az INF-megállapodásból, a legfőbb kérdés az lesz, hogy mit tesz majd az újonnan hozzáférhető rakétákkal. Ha Európába szállítják őket, akkor a válaszunknak természetesen tükröznie kell majd ezt” – mondta az orosz vezető.

“És azoknak az európai országoknak, amelyek ebbe beleegyeznek (az amerikai rakéták területükre telepítésével), meg kell érteniük, hogy saját érdekeiket egy lehetséges rakétacsapás fenyegetése mögé helyezik” – tette hozzá,

Mint mondta, Oroszország képes lesz gyorsan reagálni, Kifejezte reményét, hogy november 11-én módja lesz majd a témát megvitatni Donald Trumppal. Megismételte, hogy az Egyesült Államok semmivel sem bizonyította, hogy Moszkva megsértette volna az INF-egyezményt, azt állította ugyanakkor, hogy Washington megtette ezt.

Kijelentette, hogy Moszkva számára nem volt meglepetés a szerződés felmondásának bejelentése, mert az amerikai kongresszus által elfogadott költségvetés finanszírozza a közepes és rövid hatótávolságú rakéták fejlesztését.

Elmondta azt is, hogy Moszkva és Róma tanulmányozzák annak lehetőségét, hogy miként lehetne Olaszországot csatlakoztatni a Török Áramlat földgázvezetékhez, valamint hogy az orosz gázt Európába déli útvonalon elvezető csővezetékeket építsenek ki.

Conte kijelentette, hogy mielőbb véget kellene vetni az Oroszország ellen a Krím elcsatolása és az Ukrajnában való beavatkozása miatt bevezetett uniós gazdasági szankcióknak. Kitért ugyanakkor annak a kérdésnek megválaszolása elől, hogy kormánya kész lenne-e megvétózni a büntetőintézkedések hatályának meghosszabbítását. Annyit mondott ezzel kapcsolatban, hogy Róma szeretné meggyőzni a többi európai kormányt arról, hogy előrelépés csakis a párbeszéden keresztül lehetséges.

Mivel fotózni nem akkor megyek, amikor szép idő van, hanem amikor ráérek, az októberi nagygépes bejegyzésbe napfényes és szürke időben készült képek egyaránt kerültek. Ez nem csak a hol ilyen, hol olyan októberi időjárásban lőtt ferihegyi képekre érvényes, hanem azokra a tíz évvel ezelőtt, Grazban készült fotókra is, amelyekből a bejegyzés másik felét állítottam össze. 

Ferihegyi napkelte egy érkező Wizz Air járattal.

A használatos pálya a 13L, oda tart a Belavia tömzsi B737-500-asa.

Futóbehúzás és kifordulás a spotter domb előtt.

Kargó 757-es a FedEx színeiben.

Az éjszakai órákban érkezett Budapestre a Bluebird Nordic sötétkék teherszállítója.

Az USAF Delaware állambeli Dover légierő bázisáról érkező teherszállító Boeing 767-es. Az Air Transport International sharkletes gépe valaha az American Airlines flottáját erősítette.

Ez a 767-es most is az American Airlines flottájához tartozik. Egy hétvégi reggelen érkezik Philadelphiából, hogy azután jó időre búcsút mondjon Budapestnek.

Egy Szuhoj Superjet napfényes felszállása a 31L pályáról.

A Turkish Airlines ezúttal a Boeing 737-es hosszú törzsű, 900ER változatával teljesíti a budapesti járatot.

Rövid időn belül több magángép is érkezett. A Hawker 750-es alatt a rákoshegyi víztorony és a Szent Teréz templom tornya látszik.  

Lengyel lajstromú Gulfstream G280-as.

Cessna 560 Citation Excel, szintén a privát szektorból.

A Cessna 550 Citation olyan alacsonyan ül a földön, hogy a táblák feliratait a pilóták kis túlzással maguk mellett látják. A sárga táblán például azt, hogy a nekifutáshoz 2450 méter áll rendelkezésükre (TORA – Take Off Run Available).

A hófehér Gulfstream G200 Galaxynak a sárguló lombok adnak színes hátteret.

"Dreamliner livery" a neve ennek a hullámos festésmintának, amely a KLM-gépet díszíti.

A Smartwings Boeing 737-700-asának ismerős a ferihegyi futópálya; a gép korábban a Malév színeiben, HA-LOA lajstromjellel repült.

A napsütéses képek után következzen egy újabb borongós, amelyen az egyiptomi Nesma Airlines A320-asa fordul meg az 1-es pályán.

Megjött a reggeli posta! A Qatar Cargo A330-asán a spoilerek és a reverz már nyitva vannak, de az orrfutó még nem ért le.

Képernyője válogatja, de a helyzetfények mögött a Budapest felett sétarepülő Li-2-es körvonalai sejlenek. 

*

Múltidéző jelleggel következzen néhány, a fentiekhez hasonlóan vegyes, esős és jó idős kép Grazból. A napfényes képek 2008. május 7-én, a borús, esős idős képek 2008. június 30-án készültek. A fotópozíció a grazi repülőtér katonai szektora volt, a Nittner légibázis, amely akkoriban a svájctól bérelt F-5-ösöknek adott otthont. Májusban egy normál üzemnapot néztünk meg, júniusban a bérelt Tigerek visszaadási ceremóniája kapcsán jártunk ott.

Akkoriban még repült a Lauda Air, amelynek egyik A320-asa indul Graz-Thalerhofról.

Az Austrian Arrows kékhasú, OE-LTP lajstromjelű Dash 8-asa korábban a Tyrolean Airways gépe volt. 2011-ig repült osztrák lajstrommal, azután egy amerikai cég, a CommutAir vette át. Tavaly vonták ki a forgalomból.

A grazi székhelyű Robin Hood Aviation Saab 340-ese. A cég rövid, mindössze öt éves története során két ilyen géppel két belföldi és két külföldi desztinációra repült.

A svájci légierő személyszállító és légifotós Beechcraft 300-asa taxizik az esőben.

Egy közel 30 éves, alapkiképző Cessna 152-es az Austrian színeiben.

Felszállóban az Augsburg Airways Dash 8-asa. A légitársaság 2004 és 2013 között működött együtt a Lufthansa Regionallal.

A TUIFly egy éves Boeing 737-700-asának színes festése alig érvényesül a szürke időben. A gép 2013 óta Ruandában repül.

A bérelt F-5-ösök visszaadási ceremóniájára érkező svájci katonai vezetők a légierő Falcon 50-esén repültek Grazba.

A spanyol Gestair Falcon 900-asa.

A Lufthansa fékező Boeing 737-300-asa mögött karnyújtásnyira vannak a családi házak – lakóik egy aktív futópálya szomszédságában élnek. 

Az Eurowings már régen nem használja a BAe-146-ost.

A végére egy ritkaságot hagytam: az orosz Tulpar Air felszálló Jak-42D gépét. 

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Kockázatos a közösségi portálok használata Törökországban német állampolgárok számára – figyelmeztetett a német külügyminisztérium.

A Törökországba látogató németeknek szóló külügyminisztériumi tájékoztató frissített kiadásában hangsúlyozták, hogy a török hatóságok az utóbbi két évben egyre több német állampolgárt fosztottak meg a szabadságától. Az őrizetbe vétel és a büntetőeljárás pedig számos esetben “a közösségi médiában tett kormánykritikus állásfoglalásokkal függött össze”.

Hozzátették: büntetőeljárást vonhatnak maguk után olyan megnyilvánulások is, amelyek a német jogfelfogás szerint nem lépik túl a véleménynyilvánítás szabadságnak kereteit. Egyes esetekben “egy idegen bejegyzés «lájkolása» vagy megosztása is elég” az eljárás megindításához – olvasható a tárca honlapján megjelent tájékoztatóban.

Kiemelték, hogy nem nyilvános kommentárok is eljuthatnak a török hatóságokhoz, és az “államfő megsértése” vagy “terrorista szervezet népszerűsítése” miatt akár több évi szabadságvesztés büntetést is kiszabhatnak a török bíróságok.

Törökországban a 2016-ban történt puccskísérlettel összefüggésben több mint húsz német állampolgárt vontak büntetőeljárás alá, a berlini és az ankarai vezetés viszonya pedig megromlott.

A német külügyminisztérium tavaly júliusban figyelmeztette a Törökországba látogató németeket, hogy viselkedjenek fokozott óvatossággal, és rövid tartózkodás esetén is regisztrálják magukat a legközelebbi német külképviseleten. Az eljárás alá vont német állampolgárok többsége ugyan már visszanyerte szabadságát, de a figyelmeztetést nem vonták vissza.

Az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén megszavazta a schengeni információs rendszer továbbfejlesztését a terrorizmus, a határon át nyúló bűnözés, és a szabálytalan bevándorlás elleni határozottabb uniós fellépés érdekében – közölte az uniós parlament.

A tájékoztatás szerint a képviselők által elfogadott rendelettervezetek az európai határigazgatás és határbiztonság leggyakrabban használt információs rendszerét újítja meg.

Az új szabályozás rendelkezik egy figyelmeztető rendszer felállításáról, amennyiben súlyos bűncselekmény vagy terrorizmus miatt körözés alatt álló személyt észlel egy tagországi hatóság.

A nemzeti hatóságoknak kötelező lesz megosztaniuk a tudomásukra jutott tervezett terrorista akciók részleteit a többi tagállammal. Megelőző célú intézkedést kell hozniuk az olyan gyerekek estében, akiknél fennáll annak a kockázata, hogy elrabolják, vagy bántalmazzák őket, valamint a veszélyhelyzetbe került, kiszolgáltatott emberek esetében.

A jogszabály olyan figyelmeztető rendszer kiépítéséről is rendelkezik, amely egy nem uniós ország állampolgára származási országba való visszaküldését segíti, ha az jogszerűtlenül tartózkodik az Európai Unióban.

A schengeni információs rendszerhez jelenleg a határőrök, a rendőrség, a vámőrség, és az igazságszolgáltatási és bevándorlási hivatalok férhetnek hozzá. A reform következtében ezentúl az az Európai Unió rendőri együttműködést koordináló szervezete (Europol) is látja majd a rendszer figyelmeztetéseit. A munkájukhoz kapcsolódó figyelmeztetésekhez az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség is hozzáfér majd.

A schengeni információs rendszert 1995-ben hozták létre azt követően, hogy a schengeni övezeten belül megszűntek a belső határok. A rendszer továbbfejlesztett változatát (a SIS II) 2006-ban alkották meg, de csak 2013-ban kezdett el működni. Jelenleg Európa-szerte 30 országban használják, és adatait 2017-ben ötmilliárdszor kérték le.

Miközben a vagyonvédelmi szolgálatok munkájában egyre nagyobb teret hódítanak a technológiai eszközök és megoldások, részben kiváltva ezzel az élőerős szolgáltatásokat, az emberi tényező sosem lesz teljesen nélkülözhető. Az ágazati változásokról, kihívásokról és sikerekről négy nagy szervezet biztonsági vezetőit kérdeztük.

Mészáros István, a Semmelweis Egyetem biztonságtechnikai igazgatója
Az elmúlt évek tendenciái alapján a jövőben rendkívül fontos lesz a külföldi állampolgárok kezelésének megoldása a magyar biztonsági ágazatban. Ennek oka, hogy számtalan formája lehet annak, hogy valaki legálisan vagy illegálisan tartózkodik hazánkban, így több módon is megjelenhet a magánbiztonsági ágazatban kockázatként, még akár munkavállalóként is. Ez a magyar felsőoktatásban és így a Semmelweis Egyetemen is komoly kihívást jelent, hiszen egy felsőoktatási intézmény számára – a nemzetközi rangsorban történő előrelépéshez – fontos mérőszám, hogy hány külföldi hallgatót oktatnak. E tekintetben elengedhetetlen az együttműködés, a folyamatos információcsere az állami szervekkel, hatóságokkal a toborzástól az itt-tartózkodáson keresztül úgy, hogy azzal a képzésért fizető, „jó szándékú” hallgatók mindennapjait ne zavarjuk. Ebben egyre nagyobb hangsúlyt kap a magánbiztonsági ágazat is.

Egyébként az utóbbi évek folyamatai alapján szintén jól érzékelhető, hogy egyre nagyobb az egymásrautaltság, egyre jellemzőbb tendencia a valódi együttműködés a magánszektor és az állami szervezetek között. Ugyancsak fontos trend a létfontosságú rendszerelemek (kritikus infrastruktúrák) komplex kezelésének kiterjesztése, vagyis az a fajta üzembiztonsági, üzletmenet-folytonossági szemlélet, ahol a biztonsági vezetőnek egyszerre kell értenie a vagyon-, tűz-, munka-, környezet- és polgári védelemhez, illetve ezeken keresztül képesnek kell lennie feltárni üzembiztonsági kockázatokat a védett létesítményben zajló folyamatok bármelyikében. Korábban csak a versenyszférában volt jellemző ez a megközelítés, most azonban – ahogy a jogalkotó halad előre – újdonság, hogy újabb és újabb ágazatokban is ilyen komplex módon kezelik a biztonság kérdését, és ez a szemlélet szépen lassan beszivárog a közszférába, így például az egészségügybe is.

A magánbiztonsági ágazatban többféle hatás is érzékelhető: az élőerős vagyonvédelem területén is kézzelfogható a rossz munkaerőpiaci helyzet. Miközben szinte teljesen kiürült a munkaerőpiac, kedvező fejlemény lehet, hogy – részben ennek következtében – tisztul a biztonsági vezetők látásmódja, és sok olyan tevékenység leválik az élőerős területről, ahol a vagyonőrök munkája más – jellemzően technikai – megoldással kiváltható vagy helyettesíthető. Ennek köszönhetően megnyílik az út az előtt, hogy az élőerős védelem egyfajta elit szakmává váljon, azonban ehhez a vagyonőröknek valódi képzést kell kapniuk, olyan ismereteket megszerezniük, amelyeket a gyakorlati életben is hasznosítani tudnak. Ezzel szemben egyelőre a valóság az, hogy a megbízók drágán és rossz minőségű szolgáltatást vesznek igénybe, mivel rosszul épül fel a jogszabályi, foglalkozási, osztályozási környezet és a képzési rendszer.

Mindinkább uralkodó trenddé kezd válni, hogy a technika kiváltja az élőerős őrzést – ez elsősorban a demonstratív őrzés és figyelés szintjén jellemző. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a technika mögött mindig ott van az ember, akinek intézkednie kell, ezért az emberi tényező sohasem kophat ki teljesen a vagyonvédelemből. Ugyanakkor fontos lenne új alapokra helyezni az élőerős védelmet: rendet kell tenni a FEOR-számokban és így a szakmai tevékenységek osztályozásának alapjaiban. Differenciálódniuk kell az egyes tevékenységeknek, hiszen mást várunk el egy kivonuló szolgálattól, mint egy portaszolgálattól, egy „egyszerű” telepőrtől és kritikus infrastruktúrát őrző munkatárstól stb. A tisztulás jegyében azonosítani kellene a tevékenységtípusokat és egy valódi duális rendszerben kellene újragondolni a képzést. Mindezek eredményeként a rezsióradíj és így a fizetések is differenciálódhatnának a vagyonvédelemben, illetve tisztulhatna a szakmai profil.

A Semmelweis Egyetemen az utóbbi három esztendőben szinte teljesen átszervezték az élőerős védelmet: a korábbi vagyonvédelmi szolgáltatókkal ellátott szolgálati helyeket visszaszervezték, így mára 54 szolgálati helyen mintegy 212 fő saját állományú közalkalmazott portás látja el a portaszolgálati feladatokat. Ma az egyetemi területeken összesen mintegy 1500 kamera, belépési pont, illetve behatolásjelző rendszer jelzését képes fogadni az egyetem saját üzemeltetésű diszpécserközpontja, ahonnan a diszpécserek kétszer két fő gépkocsizó járőrt (saját alkalmazásban álló személy- és vagyonőrt) képesek a helyszínre irányítani, megerősítve ezzel a portaszolgálatokat. Az átszervezések eredményeként az elmúlt két évben kétharmadára csökkent a vagyon elleni bűncselekmények száma, amihez persze hozzájárultak a technikai fejlesztések is. A létfontosságú rendszerelemek kijelölése mára megjelent az egészségügy és az oktatás területén is, a hatóságokkal közösen végrehajtott válsághelyzeti gyakorlatok, törzsvezetési tréningek tapasztalatait pedig az üzemeltetés során is hasznosítják.

Csikós Gellért, a Rossmann Magyarország revízióvezetője, az Országos Kereskedelmi Szövetség Kereskedelem-biztonsági Munkabizottságának elnöke
A magánbiztonsági ágazat üzletiesebbé válik, dominánsabban jelennek meg a piaci elvárások és igények mind a megbízók, mind a szolgáltatók oldalán. A megbízói oldalon egyre inkább felértékelődik a szakmaiság, és a valós megrendelői problémákra való hiteles reagálási képesség. Azok a szolgáltató cégek lehetnek tehát sikeresek a jövőben, amelyek rendelkeznek olyan vezetőkkel, tapasztalattal és végrehajtói állománnyal, akik értik a kereskedelmi, ipari, banki ágazat problémáit, és valós támogatást tudnak nyújtani a megbízóknak. Továbbá az is érzékelhető, hogy a vagyonőri óradíjak emelkedésével együtt a legtöbb megbízó csökkenti a vagyonőri óraszámot, és technikai fejlesztésekbe kezd, ellensúlyozva a kiesett élőerős őrzési volument. Már nem elegendő csak vagyonőrt biztosítani, ehhez hozzá kell tenni a gondoskodó, szakmai támogatást is a jövő ideális szolgáltatásában.

Jelenleg jó iránynak látszik, hogy a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK) nyitottan áll a változásokhoz, és rendkívül hasznos a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), valamint az Óbudai Egyetem magánbiztonsági képzési rendszere is. Mindezek mellett számos magánbiztonsági kutatási projekt indult Magyarországon, és jó kezdeményezés a külföldi magánbiztonsági szakértőkkel való kapcsolatfelvétel is. Mindezek együttesen jelentős változásokat generálhatnak már a közeljövőben is.

Az új kihívások nyomán átalakulhatnak bizonyos magánbiztonsági tevékenységek, illetve megváltoznak e téren az arányok is. Élőerős védelemre és jelenlétre továbbra is lesz szükség, de már kisebb létszámban, állandó, jól felkészített vagyonőrökkel, alacsony fluktuációval, folyamatos képzésekkel. Az internetalapú, digitális technikai fejlesztések egyszerűsíteni fogják, hatékonyabbá és egyben üzletiesebbé teszik a szolgáltatásokat. Az arányok megítélésének, megváltoztatásának és felügyeletének egyik legjobb eszköze a kockázatmenedzsment. Ezzel a módszerrel fel lehet mérni a tevékenységen alapuló kockázatokat, és magas, közepes, alacsony kategóriába sorolni például a profitra gyakorolt hatás és a bekövetkezési valószínűség szerint.

Csikós az elmúlt húsz esztendőben a megbízói oldalon biztonsági és üzleti beosztásokban is dolgozhatott, s ezt személyes sikerként értékeli. Mint elmondta, megtanulhatta, hogy a biztonsági ajánlásokat gazdasági környezetben csak üzletiesen átgondolva, nyereség-veszteség és profitra gyakorolt hatáselemzéssel együtt lehet elfogadtatni, mert az üzleti élet mindent vitat. A vagyonvédelemben a szolgáltatói oldalon is vezető beosztásban dolgozott, így átlátta és megértette az ágazat jellemzőit. Jelenleg ismét a megbízói oldalon dolgozik, munkája során a kockázatelemzés-alapú, hatékony, védelmi rendszerek kialakítására, a szakmai együttműködésekre és a baráti kapcsolatokra szeretne fókuszálni.

Duba Róbert, a Szerencsejáték Zrt. biztonsági igazgatója
A biztonsági szakma a komplexitás irányába halad: az életünket már nem tudjuk elképzelni az IT támogatása nélkül. Az együttműködésünk és az egymásrautaltságunk napi szintű, ezen belül is kiemelt figyelmet kap a kibervédelem. A biztonsági vezetőknek továbbá nap mint nap olyan komplex döntéseket kell hozniuk, amelyeknek tűz-, munka- vagy környezetvédelmi kihatásuk egyaránt lehet. A szakmában mindezek mellett kiemelt figyelmet kap az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének (GDPR) való megfelelés. Duba véleménye szerint a mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet fog kapni a biztonsági területeken, így például a kamerarendszerekben, a különböző rendszerek adatainak összekapcsolásában, valamint a kiberterrorizmus elleni küzdelemben. Az informatikai biztonság területén már megfigyelhető egyfajta átrendeződés, a védelmi szemlélet erősödése. Ez a jövőben még hangsúlyozottabban lesz érzékelhető: automata szoftverek (gépek) támadnak automata védelmi rendszereket (gépeket).

Jellemző trend az ágazatban az új technológiák és veszélyek megjelenése, ilyen például a drónok (UAV) jelentette kockázatok növekedése. A világ egyre több területe „virtualizálódik”, így az újkor egyik legnagyobb fenyegetettsége a kibertérben jelentkezik. Mindeközben egyre több pénzt költünk az informatikai rendszereink védelmére, de egyre magasabb szintű, szerteágazó képzést kell kapniuk az ágazatban dolgozóknak is, legyen szó vagyonőrről vagy biztonsági vezetőről. A XXI. században már jórészt automatikus értesítések érkeznek az érintettekhez, és nem a biztonsági őr hívására kell várnunk. Ezeken a pontokon már egyértelműen a technikáé az elsődleges szerep és az ember csak a második helyen áll.

A klasszikus vagyonvédelemben nem fognak megszűnni tevékenységek, csupán átalakulnak vagy a más hangsúlyt kapnak. Így például egyre ritkábban alkalmaznak majd épületen belül úgynevezett check point járőrellenőrző rendszereket, mert az új típusú beléptetőrendszerek – többletszolgáltatás nyújtása mellett – már kiváltják ezt a funkciót. Az egyértelmű trend, hogy egyre kevesebb biztonsági őrt alkalmazunk, mivel sok, korábban humán erőforráshoz kötött tevékenységet váltunk ki technikai megoldásokkal. Ugyanakkor azt is meg kell említeni, hogy a kevesebb biztonsági őrnek magasabb szintű tudással és több képesítéssel kell rendelkeznie, gondoljunk itt a csomagvizsgáló röntgenkészülékek kezelésére, az életmentő defibrillátor használatára vagy az elsősegélynyújtói képzésre. Új biztonsági kockázatok jelentek meg, ez megköveteli a vagyonvédelemtől a valós védelmi értéket jelentő, kiszámítható munkavégzést, az ehhez szükséges folyamatleírásokkal, képzésekkel és minőségbiztosítással.

Duba szakmai karrierjének legújabb kihívása, hogy a Szerencsejáték Zrt. biztonsági igazgatójaként nap mint nap megfeleljen az új kihívásoknak és elvárásoknak. Az igazgatóság átszervezését követően immár jól képzett, ütőképes csapattal rendelkeznek, amely a klasszikus vagyonvédelmi feladatok ellátása mellett képes ellátni az új, Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi törvény, valamint a GDPR kapcsán felmerülő napi feladatokat is. Egy másik területen a Szerencsejáték Zrt. 2017-ben hibapont nélkül szerezte meg az ISO/WLA minősítést.

Kálmán László, a Richter Gedeon Nyrt. rendészeti osztályának vezetője
Napjainkban nagyon aktuális a biztonság kérdése: az emberek biztonság iránti igénye folyamatosan nő, mind a munkahelyi, mind az otthoni környezetünkben. A piac nagyon gyorsan reagált minderre: a nagyobb vagyonvédelmi cégek technikai fejlődése mellett folyamatosan kialakult a szakmának egy olyan ágazata, amelynek szereplői az otthon védelmére „professzionális” online felügyeleti rendszereket ajánlanak különböző dedikált alkalmazásokon keresztül. A piaci növekedés óriási, de mára a hobbicélú akciókamerák összekeveredtek a vagyonvédelmi célú rendszerekkel. Ne legyenek illúzióink, ezek a rendszerek a legtöbb esetben nem rendelkeznek kellő biztonsággal, könnyen támadhatók, feltörhetők, magánjellegű adataink ártalmas céllal felhasználhatóvá válhatnak. Mindeközben nehéz elmagyarázni az ügyfeleknek, miért kell többet költeni egy megbízhatóbb, biztonságosabb és jobb rendszerre.

A vagyonvédelmi piac oly mértékben van ellátva eszközökkel, hogy alapos műszaki, szakértői, illetve gyakorlati tapasztalatra van szükség, hogy ne csak korszerű, hanem jól használható, üzembiztos működésű rendszereket építhessünk fel. A felügyeletirendszer-szoftverekkel a különböző védelmi rendszerelemeket könnyen össze lehet kapcsolni, ezeket automatizálni lehet, és számos információt gyorsan és hatékonyan el tudunk juttatni a védelmi feladatokat ellátók felé.

Várhatóan hamarosan eljuthatunk akár a teljes automatizáltságig is, amire ugyan már a mai technológia is képes bizonyos esetekben, jól behatárolt körülmények között, de közel sem a megfelelő megbízhatósággal. Be kell látni azonban, hogy az emberi tényező sohasem lesz elhanyagolható, a jelzésekre mindig reagálni kell majd, és a rendszereket üzemeltetni kell.

Ami az egyre intelligensebb vagyonvédelmi rendszerek fejlődését gyorsíthatja, az a minden szakterületet érintő és az egyre nagyobb méreteket öltő humánerőforrás-hiány. A közeljövőben az ipari és a nagyvállalati struktúrákban a vagyonvédelmi rendszerek különböző vállalatirányítási, illetve térinformatikai rendszerekbe történő integrálódása kaphat kulcsszerepet. Persze nem szabad elfeledkezni a vagyonvédelem specialitásáról. Egy rendszer feltörése esetén megszerezhető akár egy komplett ipari környezet biztonsági felépítése, ami óriási kockázatot hordoz magában. Több szakma együttes tevékenysége eredményezhet komoly áttörést.

A robbanásszerű munkaerőhiány napjaink munkaerőpiacának megdöbbentő változása és egyben legfőbb problémája is, ami a vagyonvédelmi szakmát is mélyen érinti. A jól képzett munkaerőért éles harc indult. A munkaerőpiacon a saját foglalkoztatású élőerős őrzés szerepe valamelyest felértékelődik, de ez a munkaerőgondokra nem fog tudni önmagában választ és kiutat jelenteni. A jövőben a legfontosabb kérdés a humán erőforrás és a technika arányos alkalmazása, valamint a megfelelő munkaerő megszerzése és megtartása lesz. Nem tartok attól, hogy a technika kiszorítja a munkaerőt, vagy a munkaerő ne lenne alkalmas az alkalmazkodásra, inkább azt tapasztalom, hogy nehéz a megfelelő munkaerőt megtalálni.

Az élőerős őrzés legfontosabb szerepe az emberi kommunikációban és a technikai eszközök kezelésében rejlik. Kommunikációs csatornákon keresztül nyújthatunk professzionális színvonalú szolgáltatást, illetve ugyanezen csatornák ismeretével akadályozhatunk meg akár egy terrorcselekményt.

A rendészeti feladatok ellátásának színvonala, a belső vizsgálatok lefolytatása, azok eredményessége minden esetben függ a kollégák szakmai tudásától, tapasztalatától, helyismeretétől és kapcsolatrendszerétől. A természetes fluktuáció mellett egy ilyen összeszokott, nagyfokú helyismerettel rendelkező, tapasztalt munkatársi gárda képes magas színvonalú vagyonvédelmi szolgálatot nyújtani egy vállalat számára.

Jogosulatlan cselekmények megakadályozásakor, katasztrófahelyzetek kezelésekor nélkülözhetetlen a stabil, kiszámítható, egymást is jól ismerő, gyakorlott állomány. Ha baj van, ha menekíteni kell, ha biztosítani kell, ha menekülni kell, hozzájuk fordulunk, hozzájuk fordulhatunk. Helyismeret hiányában értékes perceket veszíthetünk, aminek a következményei megjósolhatatlanok.
A tulajdonvédelmi technológiák fejlődése mellet nem szabad megfeledkezni arról, hogy ezek megfelelő működtetésére magasan képzett humán erőforrást kell biztosítani. Az emberi tényező így nem lehet kevésbé fontos, mint a technológiai fejlettség.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

A Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán október 2-án meggyilkolt szaúdi újságíró, Dzsamál Hasogdzsi személyes tárgyaira bukkanhatott kedden a török-szaúdi nyomozócsoport egy külképviselethez tartozó autóban, amelyet korábban az egyik isztambuli parkolóházban hagytak – jelentette a CNN Türk török hírtelevízió.

Más török források ugyanakkor eltérő információkat közöltek. Az Anadolu török állami hírügynökség úgy tudja, hogy a gépkocsiban talált tárgyak a szaúdi főkonzulátus dolgozóié, az NTV török hírtelevízió pedig arról írt, hogy azok a főkonzul családtagjaihoz tartoznak.

A hatóságok hétfőn találtak rá a diplomata rendszámú gépkocsira a török metropolisz Sultangazi nevű körzetében, több mint 10 kilométerre a szaúdi főkonzulátus épületétől. A nyomozócsoport ezt követően engedélyt kért a szaúdi külképviselettől, továbbá az isztambuli főügyészségtől az autó átvizsgálására. A helyszínelők a járműben kedden két bőröndöt, bennük ruhákat, valamint több személyes tárgyat, köztük – a CNN Türk szerint – feltehetően egy Hasogdzsihoz tartozó számítógépet és dokumentumot is találtak.

A török-szaúdi nyomozócsoport kedden 2 és fél órán keresztül vizsgálta az autót, és DNS-mintákat is vett a tárgyakról. A helyszínelők szerdán folytatják a gépkocsi átvizsgálását.

A török sajtó arról is beszámolt, hogy az autó üzemben tartója Sultangazi körzetben lakik, és a gépkocsi regisztrálva van a parkolóházba.

A hatóságok a napokban egyúttal megpróbálják rekonstruálni azt is, hogy azok az autók, amelyek október 2-án hagyták el Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusát, milyen helyeken álltak meg. Ezért az Isztambul külterületi zöldövezetének számító Belgrádi erdőben, illetve a Márvány-tenger déli partján fekvő egyik város, Yalova környékén is kutatnak.

Az Ihlas török hírügynökség kedden tudatta: a hatóságok kedden két órán át vizsgálódtak Yalova tartomány Termal nevű körzetében Samanli faluban egy háromszintes házban, amely a Hasogdzsi meggyilkolásának napján Rijádból Isztambulba érkező 15 tagú szaúdi különítmény egyik tagjának a nyaralója. A házat jelenleg egy szíriai család bérli. Az Ihlas arra nem tért ki, hogy a nyomozók találtak-e bármi érdemit.

Recep Tayyip Erdogan kedden telefonon részvétét nyilvánította Hasogdzsi családjának, köztük az újságíró fiának, Abdullah Hasogdzsinak. A török államfő mély sajnálatát fejezte ki, és megfogadta, hogy Törökország minden szükségeset megtesz a gyilkosság felderítéséért.

A szaúdi abszolút monarchiát élesen bíráló Hasogdzsi október 2-án tűnt el, miután bement az isztambuli szaúdi főkonzulátusra, hogy a közelgő esküvőjéhez szükséges dokumentumokat intézze. Szaúd-Arábia csak szombaton ismerte be, hogy Hasogdzsi meghalt a főkonzulátus épületében. A szaúdi magyarázat szerint az újságíró dulakodás közben vesztette életét, török sajtóbeszámolók szerint viszont brutális módszerekkel meggyilkolták. Erdogan kedden a török kormánypárt parlamenti frakcióülésén úgy fogalmazott, hogy az újságíró halála előre eltervezett politikai gyilkosság volt.

Kiskorúakat felfegyverkezve kirabló két fiú ellen emelt vádat a Budapesti I. és XII. kerületi ügyészség, a támadásoknak nyolc sértettje van – közölte a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor a közleményben azt írta, hogy 2017 őszén az akkor 13 és 14 éves elkövető két alkalommal 13-15 év körüli kiskorúakat támadott meg Budapesten – egy esetben négy ismeretlen fiatal férfival közösen -, a IX. kerületi régi vásárcsarnok épületénél. Az áldozatokat viperával, gázspray-vel és késsel fenyegették, hogy megszerezzék pénzüket és telefonjaikat.

Aki ellenkezett, azt bántalmazták is. Egy esetben ököllel ütötték áldozatukat, majd miután a földre esett, rugdosni kezdték. Egy másik esetben a 13 éves elkövető kést szorított a sértett combjához – olvasható a közleményben. A fiatalabb vádlott a közös támadások előtti napokban is elkövetett egy hasonló rablást.

Az I. és XII. kerületi ügyészség a két fiút több rendbeli – részben csoportosan, felfegyverkezve elkövetett – rablás bűntettével, illetve kísérletével vádolja. A 13 éves elkövető ellen az ügyészség javítóintézeti nevelés, az idősebb ellen fiatalkorúak börtönében végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozta.

Csaknem 800 jogsértést állapítottak meg a rendőrök a buszok és teherautók egy héten át tartó ellenőrzése során – közülte a rendőrség.

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának közleménye szerint a “Tispol Truck & Bus” elnevezésű, európai szintű ellenőrzés keretében elsősorban a vezetési és pihenőidőt, valamint a veszélyes áruk szállításával összefüggő szabályok megtartását vizsgálták. Október 15. és 21. között 3014 nehéz tehergépkocsit, ötszáz autóbuszt ellenőriztek, és 779 jogsértést állapítottak meg.

Azonnali közlekedési korlátozást öt nehéz tehergépkocsi esetében kellett elrendelni. Ebben a járműkategóriában 148 esetben a jármű-, illetve rakománybiztonsággal kapcsolatban kellett intézkedni. Vezetési és pihenőidővel kapcsolatos szabályszegések miatt 95-ször, az okmányokkal kapcsolatos jogsértések miatt 78-szor intézkedtek. Hat tehergépkocsi-vezetőnél merült fel alkoholfogyasztás gyanúja, 62-szer a sofőr vagy utasa nem használta a biztonsági övet. A megengedett legnagyobb sebességet 206 járművezető lépte túl.

Az autóbusz-vezetők közül hét nem tartotta be a sebességhatárt. A vezetési és pihenőidővel kapcsolatos szabályszegések miatt tizenegyszer, jármű-, illetve rakománybiztonsággal kapcsolatban kétszer, az okmányokkal kapcsolatos jogsértések miatt háromszor kellett intézkedniük a rendőröknek – olvasható a közleményben.

Az Egyesült Államok teljes mértékben eleget tesz a szárazföldi állomásoztatású közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök (INF) felszámolásáról szóló egyezményben foglaltaknak, de az nem lehet hatékony, ha Oroszország továbbra is és folyamatosan megsérti azt – jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben.

Jens Stoltenberg, a Norvégiai hadgyakorlatról szóló sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva elmondta, az euroatlanti szövetség minden tagországa egyetért abban, hogy az Egyesült Államok az egyezménnyel teljes összhangban cselekszik, problémát az évek óta tapasztalt orosz viselkedés jelent.

A NATO főtitkára azt mondta, noha Oroszország bizonyítottan megszegi az INF-szerződésben rögzített kötelezettségeit, nem számít arra, hogy az európai szövetségesek több nukleáris fegyvert telepítenének válaszlépésként az orosz fenyegetettségre.

A katonai szövetség aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Oroszország nem tartja tiszteletben nemzetközi kötelezettségvállalásait, ugyanis egyetlen szerződés sem lehet hatékony, amennyiben csak az egyik fél tartja be a benne foglaltakat – mondta Stoltenberg. Arra hívta fel a figyelmet, hogy Moszkva évtizedeken át tartó tagadást követően a közelmúltban elismerte egy 9M729 nevű, új rakétarendszer létezését. Bebizonyosodott az is, hogy egyetlen rakétát sem semmisített meg, tehát Oroszország újfent nem adott hiteles tájékoztatást rakétarendszere és haderő-telepítése kapcsán – tette hozzá.

“Nem akarunk új hidegháborút, nem akarunk új fegyverkezési versenyt” – jelentette ki Stoltenberg.

A szövetségesek reményüket fejezik ki, hogy Moszkva visszatér a nemzetközi szerződéshez, és átlátható, ellenőrizhető módon eloszlatja a nemzetközi aggodalmakat – közölte.

A biztonság olyan érték, amely mindenki számára nélkülözhetetlen, és a bűnmegelőzési munka segítséget nyújt ahhoz, hogy az emberek mind objektíven, mind szubjektíven meg tudják teremteni maguk számára a biztonságos légkört. Többek között emiatt is a bűnmegelőzés¹ szerepe napjainkra rendkívül felértékelődött – szögezte le Hatala József, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács (NBT) elnöke.

Az NBT keresi a modern, korszerű kommunikáció eszközeit az egyes célcsoportok elérésében, minden korosztályt saját közegében, nyelvén igyekszik megszólítani. Mindezt azért teszi, mert nagyon fontosnak tartja, hogy mindenki számára tudatosodjon: tehet a biztonságáért, sőt tehet mások biztonságáért is, és bármikor kérhet segítséget, ha bajban van vagy veszélyben érzi magát.

A tanácsnál több mint húszfős titkárság felel a 2013-ban elfogadott Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia² végrehajtásáért, ennek a csapatnak a munkájáról pedig Hatala a Biztonságpiacnak elmondta: gyakran találkoznak azzal az őszinte megdöbbenéssel, hogy milyen kreativitással és sikerrel képesek közvetíteni a bűnmegelőzési tartalmakat. Amellett, hogy az ilyen jellegű munkának az az elsődleges célja, hogy felvértezze a célcsoportokat olyan munícióval, amely segít abban, hogy ne váljanak elkövetőkké vagy bűncselekmény áldozatává, az NBT elnökének tapasztalatai szerint közösségépítő és -formáló erővel is bírnak ezek az üzenetek, illetve a hozzájuk kapcsolódó módszerek.

Jól szervezett kommunikációs tevékenységre, ötletességre és emberismeretre van szükség ahhoz, hogy a mondanivalót úgy öntsünk formába, hogy azt a célcsoportok ne tehernek, propagandának érezzék, hanem attitűdváltozást, gondolkodásbeli váltást legyenek képesek kiváltani. Ebből kiindulva az NBT például az elmúlt évben Hajós András énekes, dalszerző közreműködésével készített egy kreatív, figyelemfelhívó szpotot, a Betörő szvinget a betöréses lopások elkerülésére. A célcsoportok figyelmének felkeltésére, megragadására a Tanács művészi eszközökkel is megpróbálkozott: az áldozattá válás elkerülését hivatott segíteni az NBT által gondozott és koordinált Taurin trauma című bűnmegelőzési musical színpadra állítása, amelynek előadásai és sikere Hatala szerint még a legkétkedőbbeket is lenyűgözte. A darabot a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban mutatták be. A forgatókönyv és a zenék, zeneszövegek A dal a Tiéd! elnevezésű, szintén az NBT támogatásával megvalósult projektben részt vevő hátrányos helyzetű fiatalok által írt dalokra épülnek.

Az NBT pályázati kiírások keretében is támogat bűnmegelőzési programokat, és a kiválasztott, támogatott kezdeményezések kommunikációját is igyekeznek segíteni. A támogatott projektek sokszínűek, a bűnmegelőzési üzenetek élővé tétele az egyik elsődleges célkitűzés, ezért bármilyen módszert, amely alkalmas arra, hogy a passzív közösségekből, emberekből aktív, cselekvőképes résztevőket építsen, esélyes a megvalósításra. Ennek jegyében olyanra is volt már példa, hogy a Kiskunfélegyházi Rendőrkapitányság egy kollégájuk által írt darab, a Nyugdíjas akták elnevezésű bűnügyi komédiát állított színpadra nyugdíjasok segítségével, profikat meghazudtoló kivitelezéssel. A sok próba és munka eredményeként az előadást a környékbeli településeken is hatalmas sikerrel mutatták be, és minden néző élményszerűen megtanulhatta, hogyan kerülje el a trükkös tolvajokat, csalókat. Hatala szerint az ilyen kezdeményezéseknek megkerülhetetlen szerepük van abban, hogy az olyan kiemelt célcsoportok, mint az idős, gyakran egyedülálló emberek, releváns, számukra érthető információkat és tanácsokat kapjanak ahhoz, hogy ne váljanak bűncselekmény áldozatává.

A fiatalok megszólítása érdekében is sokféle projekt, módszer létezik, például az NBT kortárs segítők képzésében képzeli el többek között a célcsoport elérését. A korábbi tapasztalatok alapján elmondható, hogy a képzésben részt vett tanulók a bűnmegelőzés és áldozatsegítés szempontjából is nagyon hatékony segítséget nyújtanak kortársaiknak, elsősorban iskolai környezetben. Mind a tanárok, mind a diákok keresik őket, tudnak arról, hogy milyen esetekben lehet hozzájuk fordulni. Az NBT elnöke szerint sokkal hatékonyabb az üzenetek közvetítése akkor, ha a fiatalok a saját korosztályukba tartozóktól kapják az információkat vagy a pozitív példákat. A felkészítő képzés során a segítők elsajátíthatják a legfontosabb megelőzési üzeneteket, valamint azokat a módszereket, amelyek segítségével ezt tovább is tudják adni, illetve támogatni tudják a hozzájuk fordulókat.

Az iskolai erőszak nem egy erőszakos esemény bekövetkezésével kezdődik, hiszen a konfliktusok egyfajta ívet írnak le, mire a tanár vagy a többi diák számára is érzékelhetővé válnak – mondta Hatala József, rámutatva, hogy a probléma megoldására az NBT egyrészt mediációs képzéseket szervez pedagógusok számára, kezükbe adva olyan módszertant, amely alkalmas a felmerülő konfliktusok kezelésére. Másrészt a Jövő iskolája elnevezésű program keretében ott igyekszik bevezetni a speciális megoldási módszereket, ahol a diák-diák, diák-tanár közötti konfliktusok felszínre kerülhetnek. A program célja, hogy a tanév végére mérhető pozitív változások történjenek a pedagógusok és a tanulók egymáshoz és az iskolához való viszonyában. Az NBT egyik mintaprojektjének tapasztalatai szerint ezek a módszerek alkalmasak a kedélyek csillapítására, a tanulási hajlandóság és a tanulmányi átlag javítására, a pilotprogram során a szakemberek a legnehezebb osztályokban is jól érzékelhető változásokat tudtak elérni.

Az NBT feladata továbbá, hogy a legújabb tudományos eredmények figyelembevételével végezze munkáját, emiatt az elmúlt időszakban két kutatás is indult. A látenciakutatásban azt igyekeznek felmérni, milyen bűncselekmények történnek úgy, hogy azok valamilyen oknál fogva nem kerülnek a hatóságok tudomására. A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács a jelenleg is folyó kutatást tízezer fős mintavétellel tervezi. Az NBT ifjúságkutatásában pedig hasonló, reprezentatív felmérés keretében arra keresett választ, hogy honnan kapja a felnövekvő nemzedék a biztonsággal kapcsolatos információit, milyen veszélyek leselkednek rájuk, kire számíthatnak a problémáik megoldásában, milyen a bűnmegelőzési felkészültségük. A kutatás során arra a kérdésre is kereste a választ, hogy milyen összefüggés van a családi háttér, a szülői attitűd és a fiatalok áldozattá/elkövetővé válásában, valamint hogy az iskola megjelenik-e mint támogató közeg a fiatalok életében. Arra is választ akartak kapni, hogy a fiatalok a biztonságukat érintő kérdésekkel kapcsolatban kihez fordulnak a családon belül és az iskolában – közölte Hatala.

Magyarországon valódi, mai értelemben vett bűnmegelőzési munka 1990-ig nem folyt – állítja az NBT elnöke. Abban az időben a hazai politikai elit – az európai államhatalmakhoz hasonlóan – a büntetőpolitika megvalósítását tekintette elsődlegesnek. Ebben az időszakban nem kapott megfelelő figyelmet például az, hogy az elkövetők humán szempontjaival foglalkozzanak. Akkoriban nem voltak civil szervezetek sem, amelyek ezzel törődtek volna, de az idő szerencsére mára túllépett ezen. Hatala kiemelte: ha elfogadjuk, hogy a bűnözés társadalmi tömegjelenség, akkor az ellen csak társadalmi szinten lehet fellépni, kizárólag a büntetés nem lehet eredményes. Összefogás, az okok felderítése és a problémák kezelése jelenthet megoldást amellett, hogy erősítjük az emberek önvédelmi képességeit.

Lábjegyzet
1. Bűnmegelőzésnek nevezünk minden olyan intézkedést és beavatkozást, amelynek célja vagy eredménye a bűnözés mennyiségi csökkentése, az állampolgárok biztonságérzetének minőségi javítása, történjen mindez a bűnalkalmak csökkentésével, a bűnözést előidéző okok hatásának mérséklésével vagy a sértetté válás megelőzésével. (Forrás: Biztonságos város – Kézikönyv a városi bűnmegelőzés lehetőségeiről. BM, Budapest, 2011, 20. oldal)
2. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiáról (2013–2023) szóló 1744/2013. (X. 17.) Korm. határozat.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Egy Poseidon-8 típusú amerikai felderítőgépről vezéreltek egy, a szíriai Hmejmím orosz katonai repülőtér ellen januárban végrehajtott dróntámadást – jelentette ki Alekszandr Fomin vezérezredes, orosz védelmi miniszterhelyettes a TASZSZ jelentése szerint.

A tábornok elmondta, hogy a hmejmími bázist egységes hadrendben, egységes irányítás alatt 13 drón támadta meg. Fomin szerint a repülőszerkezetek kézi vezérlésre tértek át, amikor az orosz rádió-elektronikus zavaró elfojtó rendszerek ellenállásába ütköztek.

A kézi vezérlést pedig nem egyszerű emberek végzik, hanem korszerű technikával felszerelt Poseidon-8-as hajtja végre – nyomatékosította a helyettes tárcavezető.

A vezérezredes beszámolója szerint a 13 drón a rádió-elektronikus védelembe ütközve visszavonult, majd műholdról érkező utasításoknak engedelmeskedve elkezdett behatolni a rendszer réseibe. A szerkezeteket végül megsemmisítették.

Fomin szerint a műveletben részt vevő Poseidon-8-as felderítőgép nyolc órán át manőverezett a Földközi-tenger fölött. A tábornok sürgette a terroristák korszerű haditechnikai eszközökkel való ellátásának beszűntetését.

Az orosz védelmi minisztérium korábban azt közölte, hogy a terroristák először január 6-án vetettek be tömegesen pilóta nélküli repülőgépeket Szíriában, megtámadva a hmejmími orosz katonai repülőteret és tartuszi haditengerészeti ellátó központot. A beszámoló szerint hét drónt lelőttek akkor, hatnak pedig sikerült átvenni a vezérlését. A moszkvai katonai tárca akkor azt állította, hogy a támadáshoz szükséges technológia csakis egy műszakilag fejlett országból származhatott, és arra figyelmeztetett, hogy egy hasonló akció a világ bármely országában megismétlődhet.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak válaszolva nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az “aggodalmat kiváltó” hmejmími incidens téma lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök november 11-i párizsi tárgyalásán. Mint mondta, az orosz katonai szakértők elvégezték a történtek elemzését és levonták a megfelelő következtetéseket.

Több mint 150 millió forint értékű hamis gyógyszert foglaltak le Magyarországon a gyógyszerhamisítás elleni XI. Pangea nemzetközi akcióhét keretében – hangzott el a fellépésben részt vevő hatóságok szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

Az Interpol szervezésében október 9. és 16. között a világ 116 országában rendezett akció alkalmával ötszáz tonna, összesen négymilliárd forint értékű hamis tablettára bukkantak a hatóságok – közölték.

Ilku Lívia, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület munkacsoport-vezetője hangsúlyozta: az akcióhétnek a hamis gyógyszerek kiszűrésén túl az is célja, hogy az emberek figyelmét felhívják az ilyen készítmények használatának veszélyére.

Az akció keretében Magyarországon 180 ezer hamis tablettát és négyszáz tasaknyi egyéb hamis gyógyszert vagy gyógyhatásúnak mondott terméket találtak a hatóságok, köztük inzulint, illetve altató és fájdalomcsillapító tablettákat is – tette hozzá.

Molnár Tamás, a Pénzügyminisztérium vámszakmai és a nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára azt hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) fokozottan figyeli az internetes kereskedelmet és a többi között a repterekre érkező szállítmányokat is a hamis gyógyszerek kiszűrése érdekében.

Csákó Ibolya rendőrségi tanácsos azt közölte, hogy az akcióhét nyomán 15 gyanúsított ellen indult eljárás egészségtermék hamisítása és nagy mennyiségű gyógyszer birtoklása miatt.

Bognár Lajos, az agrártárca élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára arról szólt, hogy a gyógyszerhamisítás nem csupán az egészségkárosodás veszélye miatt hordoz kockázatot, hanem rombolja a fogyasztói bizalmat is. Saját hatáskörükben 780 kilogrammnyi, elsősorban potencianövelő és fogyást segítő készítményt vontak ki a forgalomból – fűzte hozzá.

Szabó István, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmiszer-egészségügyi Intézet főigazgató-helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy 2009 óta az Európai Unióban kötelező a gyógyszerdobozokat biztonsági jelöléssel ellátni. Ez egy QR-kód, illetve az úgynevezett dézsmazár. Ez utóbbi azt jelezi, hogy a doboz bontatlan.

Fitter András gyógyszerész, egyetemi docens ismertetése szerint a kutatócsoportjuk által ezer ember bevonásával elvégzett felmérés szerint az emberek 4 százaléka vásárolt már nem ellenőrzött forrású gyógyszert, 18 százaléka pedig étrend-kiegészítőt, elsősorban az interneten. Mindenkinek azt javasolja, hogy csak legális forrásból szerezzen be gyógyszereket – mondta a kutató.