Biztonságpolitika

Nem jogerősen börtönbüntetésre ítélt a bíróság egy férfit, aki ittasan egy villamosvezetőre támadt, majd üvegekkel dobált meg nigériai állampolgárokat tavaly novemberben Budapesten – közölte a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor közleménye szerint a 35 éves férfi az esti órákban a 41-es villamoson ütni kezdte a jármű ablakát, megrángatta az egyik utast, majd mellkason lökte a villamosvezetőt, amikor az leszállította a járműről. A férfi még egyszer a villamos üvegébe ütött, majd felszállt a 17-es villamosra, ahol belekötött négy nigériai állampolgárba. Egyiküket fejen akarta ütni, egy másik sértett felé pedig üveget dobott, de a támadásokat elhárították.

A férfi a villamosról leszállva továbbra is erőszakos, garázda magatartást tanúsított, végül a rendőrök elfogták.

A Budapest XI. és XXII. Kerületi Ügyészség a férfi ellen közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, több rendbeli, felfegyverkezve elkövetett közösség tagja elleni erőszak és más bűncselekmények miatt vádat emelt. A bíróság a férfit egy rendbeli súlyos testi sértés kísérlete miatt felmentette, de három év letöltendő börtönbüntetésre ítélte, valamint ügyészi indítványra fenntartotta bűnügyi felügyeletét – olvasható a közleményben.

The post Üvegekkel dobálta a külföldieket, három éve van lehiggadni appeared first on .

Csak nemzetközi segítséggel nyerhetjük meg harcunkat, ezért kérünk minden országot, hogy szólaljanak fel a népünk védelmében. Hiszem, hogy Fehéroroszország fontos a világnak – jelentette ki Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezető hétfőn Brüsszelben, David Sassolival, az Európai Parlament elnökével tartott közös sajtótájékoztatón.

Az ellenzéki politikus elmondta, hogy hazája mély politikai válságot él át, a fehéroroszok többsége immáron 44 napja harcol a szabadságért, az új jövőért, valamint a szabad és tisztességes választások kiírásáért.

“Mi próbáljuk kezelni a válsághelyzetet, de Lukasenka úr nem akar tárgyalni. Azzal fordulunk a nemzetközi közösségekhez, hogy ne ismerjék el Lukasenkát mint legitim vezetőjét Fehéroroszországnak, mert állampolgáraink szemében, ő nem az” – mondta.

David Sassoli parlamenti elnök emlékeztetett, hogy “ezreket kínoznak meg a hatóságok saját hazájukban már több mint két hónapja, csak azért mert szabadon akarnak választani”. Felszólította továbbá Minszket, hogy haladéktalanul engedje szabadon a fogvatartott tüntetőket, és kezdje meg a párbeszédet a koordinációs bizottsággal és a népképviselettel. Hozzátette: az Európai Parlament múlt hetén nagy többséggel szavazta meg azt a határozatot, amely az emberi, politikai és polgári jogok tiszteletben tartására szólítja fel a Lukasenka rezsimet és támogatja a szankciók bevezetését az erőszakos fellépések elkövetői ellen.

“A fehérorosz nép kell saját sorsát irányítania. Az egyetelen járható út a békés hatalomátadás” – hangsúlyozta.

Már több mint két hónapja hogy nagyszabású tüntetések folynak Minszkben, Fehéroroszország fővárosában, Aljakszandr Lukasenka távozását követelve. A fehérorosz ellenzék azzal vádolja Lukasenkát, hogy elcsalta az augusztus 9-i elnökválasztást.

The post Fehérorosz válság: Cihanouszkaja szerint csak nemzetközi segítséggel nyerhetnek appeared first on .

Elfogták azt a harmincéves férfit, aki ellen – csalás miatt – tizennyolc elfogatóparancs volt érvényben – közölte a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság.

Az írták, a férfi álneveken regisztrálta magát a legnépszerűbb közösségi oldalon, majd faházat vagy autóalkatrészeket kínált megvételre. A hirdetés iránt érdeklődők egy számlaszámra átutalták a kért, alkalmanként 25-205 ezer forint közötti összeget, a termék azonban nem érkezett meg, eladójuk elérhetetlenné vált.

Előfordult, hogy egy nap alatt hat vevőt több mint félmillió forinttal vert át – tették hozzá. A jelenleg 16 rendbeli csalás bűntettével, valamint ötrendbeli csalás vétségével megalapozottan gyanúsítható férfi néhány hónap alatt csaknem kétmillió forintot csalt ki áldozataitól.

A csaló ellen a Dabasi Rendőrkapitányságon kívül több Pest megyei, fővárosi, valamint vidéki rendőrkapitányság is eljárást folytat. A férfit őrizetbe vették és kezdeményezik letartóztatását – áll a közleményben.

The post A tizennyolcadik elfogatóparancs után sikerült elfogtak egy csaló appeared first on .

Az európaiak “a kisujjukat sem mozdítják” az iráni fegyverkereskedelem megakadályozására – jelentette ki Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a Fox televíziónak adott interjújában.

Az amerikai diplomácia irányítója arra reagált, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának többségi álláspontja mellett a brit, a francia és a német külügyminiszter, valamint Josep Borrell az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője is közleményben utasította el, hogy az Egyesült Államok visszaállítja az ENSZ-szankciókat Iránnal szemben. Az amerikai kormány szombaton jelentette be, hogy visszaállított minden ENSZ-szankciót Irán ellen.

“Sok minden történne, ha nem állítottuk volna vissza az ENSZ Biztonsága Tanácsa szankcióit” – jelentette ki Pompeo. Kifejtette, hogy e büntető intézkedések visszaállítása nélkül Teherán “fegyvereket, páncélozott járműveket, légvédelmi rendszereket vásárolt volna. Hozzáfűzte: e vásárlásokra “heteken belül” sor került volna. “És az európaiak nem csatlakoztak hozzánk ebben a kérdésben” – szögezte le a miniszter. Konkrétumok említése nélkül közölte, hogy több európai politikus “magánúton” támogatásáról biztosította Washingtont. “Tudják, hogy igazunk van” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az európaiak “fel sem emelték az ujjukat”.

Pompeo bírálta az európai döntés esetleges következményeit, és példaként Libanont hozta fel.

“Mindenki azt akarja, hogy Libanonban jobban menjenek a dolgok. De azok a fegyverek, amelyeket Irán elad majd, a Hezbollah kezében végzik, és ezzel tragikusan rosszabbá válik a libanoniak élete” – hangoztatta. Utalva Emmanuel Macron francia államfőre, aki aktív diplomáciát folytat Libanonnal kapcsolatban, leszögezte: “Macron kezdeményezése ellenére sem csatlakoztak az európaiak hozzánk, hogy véget vethessünk az iráni fegyverkereskedelemnek”.

Vasárnap délelőtt Pompeo egy texasi templomban szólva, politikai változásokat szorgalmazott Iránban. “Imádkozunk az iráni népért, hogy olyan kormánya legyen, amelyet megérdemel, amely tiszteletben tartja az iráni életeket” – mondta.

A külügyminiszter harmincnappal ezelőtt jelentette be, hogy Washington újra bevezetné Irán ellen azokat az ENSZ-szankciókat, amelyek fokozatos feloldása az Iránnal 2015-ben megkötött atomalkuban szerepel. Az amerikai kormány álláspontja szerint ugyanis Teherán megszegte a megállapodásban vállalt kötelezettségeit. Washington el is indította a szankciók visszaállítását célzó mechanizmust, és ennek értelmében szombat este bejelentette, hogy – mivel a Biztonsági Tanács nem hosszabbította meg az Iránnal szembeni fegyverszállítási embargót -, újra életbe léptette a büntetőintézkedéseket.

The post Pompeo Európát bírálja appeared first on .

A Miskolci Járási Ügyészség indítványa alapján a bíróság elrendelte két férfi letartóztatását, akik óvatlanságát kihasználva kifosztottak egy idős férfit Miskolcon.

A nyomozás adatai szerint, a két gyanúsított 2020. augusztus 22-én délután megjelent az egyedül élő, idős sértett Miskolc egyik peremterületén lévő lakásánál. Miután csengetésükre a férfi ajtót nyitott közölték vele, hogy használati cikkeket akarnak ingyenesen átadni neki. A sértett a gyanúsítottaktól átvett egy terméket és visszament a lakásába. A elkövetők egyike azonban utána ment és felajánlotta neki, hogy az autójukban lévő összes tárgyat megvásárolhatja 120 ezer forintért. A sértett ebbe beleegyezett és a gyanúsított jelenlétében elővette a pénzkazettáját, abból készpénzt vett ki, majd a kazettát a szobában lévő ágyra tette. Ekkor már a másik elkövető is a lakásban tartózkodott, társával együtt a bűncselekmény felismerésére koránál fogva korlátozottan képes sértett figyelmét különféle kérdésekkel elterelték, majd ezt kihasználva egyikük a pénzkazettát az abban tárolt 1 280 000 forint készpénzzel, arany nyaklánccal és egy női pénztárcával együtt magához vette és távoztak a sértett lakásából.

A Miskolci Rendőrkapitányság a két férfit társtettesként elkövetett kifosztás bűntettével gyanúsítja, mely bűncselekmény egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A Miskolci Járásbíróság az ügyészi indítványban foglaltakkal egyezően állapította meg, hogy a gyanúsítottak esetében fennáll a szökés, a bűnismétlés valamint az idős sértett befolyásolásán keresztül a bizonyítás megnehezítésének veszélye, ezért elrendelte a letartóztatásukat.

The post Milliós értéket vittek el a gyanútlan nyugdíjastól appeared first on .

Bocsánatot kért Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikustól a novicsok előállításáért a Dozsgy rendszerbíráló online televíziónak nyilatkozva Vil Mirzajanov, akit a sajtóban az idegbénító méreganyag “atyái” között szoktak emlegetni.

Az Egyesült Államokban élő Mirzajanov úgy vélekedett, Navalnijnak körülbelül egy évre lesz szüksége ahhoz, hogy az egészsége helyre álljon. Mint mondta, 1993-ban találkozott egy novicsokmérgezést túlélt emberrel, akinek hasonló tünetei voltak, mint Navalnijnak, és aki egyebek között arra panaszkodott, hogy nem tudott a táblára írni, ami a vegyész szerint az agy és a funkcionális szervek közötti jelátadás megszakadásának jele.

Navalnijnak “türelmesnek kell lennie, végül meg fog gyógyulni” – nyilatkozott a volt szovjet vegyész.

Leonyid Rint biokémikus, akit az orosz sajtó gyakran szólaltat meg a novicsok egyik fejlesztőjeként, a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva ugyanakkor azt mondta, hogy Mirzajanov sohasem volt a harci mérget kidolgozó csoport tagja.

“Neki semmi köze sincs a biokémiához. Ő egy egyszerű kromatográfus. Ő nem volt a csoportunkban, a csatornák ellenőrzésével foglalkozott, azzal, ami az üzemből kifolyik, vagy a kéményből kiszáll. A novicsok létrehozásához semmi köze sincs” – nyilatkozott.

Rink úgy vélekedett, hogy Mirzajanov nem ismerheti a novicsokmérgezés tüneteit és biológiai hatásmechanizmusait, most pedig megrendelésre nyilatkozhatott. Hozzátette: a Navalnijnál észlelt tüntetek és pusztán az a tény, hogy életben maradt, kizárják ennek a méregnek a jelenlétét.

A biokémikus korábban is állította már az orosz médiában, hogy Mirzajan feladata annak idején a novicsok környezetbe való kijutásának megakadályozása volt.

The post Navalnij-botrány: bocsánatot kért a novicsok egyik létrehozója appeared first on .

Ebben az esszében hazánk katonái, mint individuumok és a Magyar Honvédség, mint szervezet társadalmi megbecsültségét igyekszünk felmérni. Motivációként ehhez a munkához amellett, hogy a hadsereg jó megítélése stratégiai fontosságú az utánpótlás biztosítása szempontjából, az a meggyőződés szolgál, hogy a jó állam lehetőségeihez mérten köteles olyan szervezeteket létre hozni és fenntartani, amik nem pusztán elsődleges funkciójukban szolgálják a társadalmat, hanem – amennyire ez csak lehetséges – minden feladatukat a társadalom megelégedésére hajtják végre.

Munkamódszerünk a következő. Cecil C. North és Paul K. Hatt (1947) empirikus kutatása azonosította elsőként egy foglalkozás társadalmi megítélésének összetevőit. Eszerint egy adott pozíció funkcionalitása, azaz társadalmi hasznossága, presztízse és képzettségi követelményei mellett az állás betöltésével elérhető jövedelem is fontos szerepet játszik annak betöltőjének társadalmi megítélésében. Ezt a négy aspektust külön-külön megvizsgáljuk külföldi felmérésekre támaszkodva. Majd ezen kutatások kérdéseit felhasználva egy olyan kérdőívet szerkesztünk, amivel a magyar társadalom véleménye közvetlenül összehasonlíthatóvá válik a külföldi felmérések országaiéval. Ezt a kérdőívet a közösségi médiában adjuk közre, így nem számíthatunk reprezentatív mintára, viszont a válaszadók demográfiai adatait összegyűjtjük és válaszaikat ezek szerint súlyozva átlagoljuk. A kérdőív demográfiai változói a következőek: korosztály, nem, legmagasabb iskolai végzettség és település típus. Sajnos a KSH legutóbbi, 2016-os mikrocenzusa nem publikálja ezeknek a közös eloszlását, csak kétdimenziós eloszlásokat tartalmaz. Ezért a (korosztály, iskolai végzettség) eloszlás mellé a többi két változót függetlennek veszük. Itt megjegyezzük, hogy mivel ismerősök osztották meg a kérdőívet ismerősökkel, ezért a válaszok nem függetlenek egymástól. Ezért ennek eredménye mindenképp csak indikatív jellegű lehet. A kérdőív ezen a webcímen elérhető. A válaszokat pedig a Melléklet tartalmazza.

A foglalkozási körök társadalmi megítélése többféle képen mérhető. Talán az egyik legkifejezőbb ilyen módszer az igazmondási (veracity) index. Ez azt méri, hogy a társadalom tagjai mekkora arányban hiszik el az adott foglalkozásúról, hogy igazat mond. 2019-ben Ipsos a 15 éves vagy annál idősebb brit emberek között végzett kutatása szerint a katonák (81%) közvetlenül a kutatók (84%) és a bírók (81%) alatt, és a rendőrök (76%) felett helyezkednek el ebben a rangsorban. Viszonyításul, az utca emberének a brit társadalom 65 százaléka hisz, míg a politikusoknak csak 14 százalékuk. Ami viszont érdekes, az az, hogy bármennyire is magas a katonák társadalmi megítélése és bármennyire törekszenek rá, hogy függetlennek lássák őket a politikától, a két nagy párt szavazói vélekedése között mégis van különbség: míg a Konzervatív Párt szavazók 87 százaléka, addig a Munkás Párt szimpatizánsainak csak 69% bízik a katonák szavában. A diplomások és az egyeteminél alacsonyabb végzetségűek vélekedése között viszont nincs számottevő eltérés (78%/80%). (Ipsos MORI 2019)

Ipsos Igazmondás index 2019 a különböző foglalkozások körében (Forrás: Ipsos MORI 2019)

Ugyan ezt a kérdést, azaz „általában bízik Ön abban, hogy az alábbi foglalkozásúak igazat mondanak vagy sem?” tettük fel a saját felmérésünkben. Eszerint a kutatók szavában a hazai válaszadók egyaránt 90 százaléka bízik, míg a rendőrökében 81, a bírók szavában pedig 78 százalékuk. Ezek nagyjából megegyeznek az Ipsos (2019) által a brit társadalom körében mért adatokkal. A katonák szavában viszont jobban bíznak itthon, mint az Egyesült Királyságban: a válaszadók 90 százaléka felelte, hogy „teljesen” vagy „inkább igen” megbízik benne. Ezeket az adatokat tulajdonképpen az utca embere bizalmi indexéhez érdemes hasonlítani, hiszen az emberek hajlamosak az átlaghoz viszonyítva gondolkodni. Eszerint hazánkban még ennél is nagyobb bizalmat élveznek a katonák, ugyanis az átlagember szavában a válaszadóknak csak a 37 százaléka bízik meg; ez az arány majdnem a fele az Egyesült Királyságban mértnek.

Veracity index az összes válaszadó körében, n=189

A katonák társadalmi megítélése nem választható el a társadalom az ország fegyveres erejébe, mint szervezetbe vetett bizalmától. Ezt a kérdést vizsgálja Rácz Attila (2018) hazánkban a 2016-os mikrocenzus alapján. A mikrocenzushoz csatlakozó Szubjektív jólét című reprezentatív mintán végzett felmérés többek közt azt a kérdést is feltette, hogy „mennyire bízik a Magyar Honvédségben?” A válaszadók 48 százaléka inkább bízott a szervezetben minthogy nem, míg 32 százalékuk inkább nem bízott benne minthogy igen. (A kérdőív a semleges válaszokat is megengedte.) A szerző rámutat, hogy egy, a menekültválság előtti 2004-es felmérés ugyanezen kérdésére adott válaszai pont ennek a fordítottját jelezték: akkor még a válaszadóknak csak a 17 százaléka inkább bízott a Honvédségben és 47 százalékuk inkább nem (ECHO Survey 2004). Azt, hogy a menekültválság szerepet játszott a társadalom a Honvédség iránti bizalmának növekedésében bizonyítja, hogy a leginkább érintett határmenti Csongrád megyében különösen magas volt a Honvédségben megbízók aránya.

A társadalmi vélekedés egy másik dimenziója a foglalkozás presztízse. Az emberek mások objektív sajátosságait egyfajta kulturális lencsén keresztül látják. Így van ez a foglalkozások esetében is. A hadsereget tekintve ráadásul az objektív sajátosságok nem is biztos, hogy a társadalom számára megismerhetőek vagy megmérhetőek. Ki tud arra válaszolni például, hogy tavaly hány magyar katona esett el külföldön vagy, hogy milyen hatékonyan látták el feladatukat? Ha választ is kapunk az utca emberétől ezekre a kérdésekre, akkor az egy szubjektív értékítélet lesz, amit a hollywoodi filmstúdiók, hírszerkesztők és megmondó emberek alakítanak.

A 2016-os mikrocenzushoz csatlakozó Szubjektív jólét „mennyire bízik a Honvédségben?” kérdésével az a probléma, hogy túl általános. Pontosan mit ért a válaszadó alatta? Ezért érdemes lehet ezt két részre bontani: egy szubjektív, a saját személyünkre vonatkozó kérdésre és egy másikra, ami a védekezés kollektív eredményességére kérdez rá. A felmérésünkben így azt a két kérdést tettük fel, hogy „veszélyhelyzetben Ön rábízná-e az életét a Magyar Honvédségre?”, illetve azt, hogy „egy váratlan támadás esetén képes lenne-e a Honvédség elfogadható veszteségek árán megvédeni hazánkat?”. Eszerint, személyes szemszögből, a válaszadók 69 százaléka bízná rá az életét veszélyhelyzetben a Honvédségre, és kevesebb mint tizedük mondta azt, hogy nem bízná rá azt. Viszont a kollektív eredményesség szempontjából már egészen más válaszokat kapunk. A válaszadók 45 százaléka szerint a Honvédség nem tudná megvédeni hazánkat, és csak egynegyedük válaszolta ennek ellenkezőjét. Azért, hogy megérthessük ennek okát lehetőséget adtunk a szabad válaszra: „ha nem, akkor mi ennek az oka?” A 78 válaszból 43 említette a létszámbeli hiányosságot; 34 a felszerelés, technika elavultságát (ezzel kapcsolatban többen megjegyezték, hogy ez most változóban van); 13 válasz volt elégedetlen a kiképzettséggel; 12 az irányítással, a szervezetlenséggel; hatan a politikusokat okolják; szintén hatan az alacsony fizetéseket és a megbecsülés hiányát, négyen a sikertelenséget az alacsony morál és az elszántság hiánya számlájára írják, míg szintén négyen a fatalista elemeket említették: hazánk kicsi ország és védhetetlen földrajzi elhelyezkedésű.

A Magyar Honvédség missziós szerepválásának értékelésével külön foglalkozunk. A válaszadók véleményét a szerepvállalás fontosságát illetően négy szempont szerint kértük ki. A legtöbben (92%) hazánk szövetségesi kötelezettségei teljesítése szempontjából tartják fontosnak a Honvédség külföldön végzett feladatait. De a válaszadók fontosnak tartják a missziókat humanitárius szempontból (83%) és az instabil régiók fentartható fejlődésének elősegítése szemszögéből (73%) is. Az ország biztonsága szempontjából viszont a válaszadóknak csak kicsivel kevesebb mint a fele (49%) tartja fontosnak a külföldi szerepvállalást. A 18-37 év közötti korosztályban különösen magas azok aránya, akik humanitárius (91%) vagy a távoli régiók fentartható fejlődésének biztosítása (82%) szempontjából tartja fontosnak a missziós szolgálatot. Végül, rákérdeztünk a missziós tevékenységekkel való elégedettségre is: „saját megítélése szerint a Magyar Honvédség mennyire sikeresen teljesíti nemzetközi vállalásait?” A válaszadók 58 százaléka inkább elégedet mint ahogy nem a Honvédségnek ebben a dimenzióban nyújtott teljesítményével és csak 4 százalékuk mondta, hogy inkább elégedetlen vele, mint ahogy nem. Magas azoknak az aránya, akik úgy érzik, hogy nem tudják megítélni. Ehhez kapcsolódik, hogy a válaszadók szerint a missziós emberélet veszteségeket illetően a Honvédség inkább titkolózó (34%) mint nyílt (18%). Ez azért érdekes, mert ugyanakkor azok a válaszadóknak, akiknek nincs katona vagy rendőr ismerősük egy jelentős része (20%) részt venne egy olyan elesett katona temetésén is, akit személyesen nem ismertek. Tehát a társadalom maga nem feltétlenül kezeli az emberélet veszteséget tabuként.

Hannah Pollack (2014) a különböző foglalkozások presztízséről 2538 amerikai felnőttet kérdezett meg. A válaszadóknak egy 23 foglalkozásból álló listát mutattak, amin osztályozniuk kellett az egyes foglalkozások presztízsét: nagy presztízsű/van presztízse/alacsony presztízsű/egyáltalán nincs presztízse. Ezek szerint a legmagasabbra értékelt foglalkozások az amerikai társadalomban 2014-ben az orvosi (a válaszadók 88% nevezte magas presztízsűnek), a katonatiszti (78%), a tűzoltói (76%) és a kutatói (76%) voltak. Az összehasonlítás végett, a lista alján áll az értékpapír kereskedő (38%), a szakszervezeti vezető (35%) és végül az ingatlanközvetítő (27%). Az látszik ebből, hogy azoknak a foglalkozásoknak magas a presztízse, amiket az emberek a társadalom szempontjából fontosnak tartanak.

Ugyanezt a kérdést feltettük hazai válaszadóknak is. Itthon a válaszadók 61 százaléka nevezte a katonai vezetőt nagyon magas a presztízsű foglalkozásnak, míg további 28 százalékuk mondta azt, hogy van presztízse. Tehát a mi nem reprezentatív mintánkon 11 százalék ponttal magasabb a katonatiszteknek presztízsének a megítélése, mint Amerikában volt 2014-ben.

Hannah Pollack (2014) egy inkább a jövőre mutató, a foglalkozások megítélésének a dinamikáját mérő kérdést is feltett a felmérésben résztvevőknek: „az alábbi foglalkozások közül melyeket ajánlana egy gyermek figyelmébe?” Az erre adott válaszoknál a katonai vezető már lényegesen hátrébb sorolódott; 11 helyen végzett a 23 foglalkozás közül. A válaszadók 65% tartotta a gyerekek figyelmére érdemesnek ezt a foglalkozást, a tanár (81%), könyvelő (78%), tűzoltó (77%) és a jogász (69%) után. Generációs bontásban a válaszadók közül a legidősebbek (69 évnél idősebbek) tartják a legtöbben jó ötletnek a katonai pályát (79%), míg az Y és X nemzedék tagjainak csak 60%-a ajánlaná a gyerekeknek a katonai vezetői pályát.

Az egész mintát tekintve a válaszadók 56 százaléka ajánlaná itthon a katonai hivatást egy pályaválasztás előtt álló fiatal számára. Bár ez nem sokkal marad el a Hannah Pollack (2014) mért aránytól az Egyesült Államokban a felmérésünkben a 18-25 év közötti korcsoport és azok, akiknek vannak rendőr vagy katona ismerőseik erősen felülreprezentáltak. A katona vagy rendőr ismerőssel nem rendelkezőek körében az 1. táblázat mutatja a katonai hivatást ajánlók arányát. Azt látjuk, hogy a 37 évesnél idősebb válaszadók száma viszonylag alacsony.

18-37 év közöttiek (Y nemzedék) 38-49 év közöttiek (X nemzedék) 50-68 év közöttiek 69 évnél idősebbek Egyesült Áll. 60% 61% 67% 79% Magyarország

n=51 48% 0% 40% 0%

1. táblázat: A katonai hivatást gyermekek figyelmébe ajánlani szándékozók aránya az egyes generációkban (Hannah Pollack 2014)

Cecil C. North és Paul K. Hatt (1947) megállapítja, hogy a képzettségi követelményeket is meghatározóak az adott foglalkozás társadalmi megítélésével kapcsolatban. Bár napjainkban egyre inkább felértékelődik a felsőfokú végzettség a katonák esetében is, hiszen a modern haderőnek szüksége van idegennyelveket beszélő diplomás gépészmérnökökre, villamosmérnökökre, informatikusokra, vegyészekre, orvosokra, pszichológusokra, testnevelőkre, nyelvészekre és jogászokra. Emellett a különleges alakulatok is előnybe részesítik a legjobb egyetemeken végzetteket pusztán kitűnő puha készségeik miatt. A csapatmunkára, a munkaetikára, és a kommunikációs, problémamegoldó, vezetői képességek fejlesztésére különös hangsúlyt fektet az amerikai felsőoktatás, de pontosan a munkaadók elvárásai miatt a hazai egyetemeken is egyre inkább előtérbe kerülnek ezek a hasznos készségek, amiket életkori sajátosságok miatt, az érzelmi intelligencia és problémamegoldó képességtől eltekintve a középiskolákban legfeljebb csak megalapozni lehet. A felsőoktatás mellett a hadseregek természetesen a kiképzett legénységi és altiszti állományra is támaszkodnak. Ez azonban csak akkor vezethet a katonai hivatást választók presztízsének devalválódásához, ha a felkészítés minősége alacsony. Magyarországon a 10-11 hetes alapkiképzést, szakkiképzés, iskolalövészetek követik és végül a combat ready státuszt egy hadgyakorlaton való részvételhez kötik. Nem győzzük hangsúlyozni a folyamatos felkészítés fontosságát!

Az Egyesült Államokban több katonai akadémia működik: a szövetségi akadémiák a West Point, Anapolis, Colorado Springs, New London és a Kings Point. A katonai oktatási intézmények többnyire középiskolák, de vannak főiskolák is; összesen 65 ilyen intézmény működik, többségük a keleti parton. A haditengerészet külön is rendelkezik képzőintézményekkel. (Millitaryschoolusa 2020) Hazánkban a haderő méretének megfelelően a tiszt és altiszt képzések központosítottak. De Közszolgálati Egyetem és a szentendrei Altiszti Akadémia mellett egy középiskola is működik Debrecenben. A katonai középszintű oktatásnak nem a szakmai felkészítést, hanem a katonai pályán kívül is fontos erkölcsi értékek átadását kell célul kitűznie, ha az életpálya társadalmi megítélésében gondolkozunk. A tengerentúli katonai oktatás ebben nagyon erős, aminek konkrét példája Omar Khadr pere.

A 15 éves Omar Khadr tűzharc közben fogták el Afganisztánban 2002-ben és Christopher Speer őrmester meggyilkolásával vádolták meg egy amerikai katonai bizottság előtt. Bár tény, hogy Khadr kapcsolatban állt az Al-Kaidával és segített útszéli robbanó eszközöket telepíteni, magának Speer megölésének nem volt szemtanúja és az ezzel kapcsolatos jelentés szövegét is több hónappal később úgy változtatták meg, hogy a fiú bűnösségét indikálják vele. A Guantanamoban lefolytatott katonai eljárás alatt Khadr kirendelt védője John Merriam százados tapasztalatlansága miatt nem vállalta el a képviseletet, ki kellett cserélni a bírót és az ügyészt kétszer leváltani ahhoz, hogy az eljárás végén mégis sikerüljön Khadrt egy vádalku keretében elítélni. (Meserve 2010)

Végül a társadalmi hasznosság és megbecsültség egyik mércéje a munkáért járó fizetség is. A hasznosság a munkaerő piac kereslet oldalán, míg a megbecsültség a kínálat oldalán jelentkezik. A könnyebb összehasonlíthatóság miatt kezdő (legalább 4 hónap kiképzés utáni) fizetésekkel dolgozunk, mert a kezdő katonák fizetése nem tartalmazza a különféle plusz jutatásokat mint például a családalapítási támogatást, veszélyességi pótlékok stb. Mikor a medián jövedelemmel vetjük össze a fizetéseket, szem előtt kell tartanunk, hogy a katonáknak ingyenes étkezés és lakhatás jár. Lásd 2. táblázat.

Ország Kezdő legénységi állománykategória Kezdő tiszti állomány kategória Medián havi kereset

2018-ban Amerikai Egyesült Államok $1 680 $3 188 $2 894 Egyesült Királyság $2 083 $2 841 $2 057 Franciaország $1 550 $1 851 $2 129 Magyarország $677 $1 078 $744

2. táblázat: Kezdő katonák havi fizetése (USD)

Az Egyesült Államokban a kezdő legénységi és tiszti fizetések között arányaiban véve nagyobb a különbség, mint Magyarországon, az Egyesült Királyságban és Franciaországban. Európában a fizetésben a tiszti állomány nem szakad el annyira a legénységtől, mint a tengerentúlon. Mivel nemzetközi szinten nincs nagy verseny a munkaerőpiacon a különböző nemzetek professzionális hadseregei között, csak a nemzeti medián fizetésekkel van értelme összevetni az egyes hadseregek által kínált járandóságokat, egymás fizetéseivel nincs. A fizetéseket a medián kereset százalékaként kifejezve az látszik, hogy Magyarországon a többi munkavállalóhoz képest jobban fizetettek a kezdő katonák, mint az angolszász országokban. Legénységi állománykategóriában csak az Egyesült Királyságban keresnek jobban, mint Magyarországon, sőt a magyar kezdő tisztek a medián fizetéshez viszonyítva a négy ország közül a legjobban keresnek. Lásd 3. táblázat.

Ország Kezdő legénységi állománykategória Kezdő tiszti állomány kategória Amerikai Egyesült Államok 58% 110% Egyesült Királyság 101% 138% Franciaország 72% 87% Magyarország 91% 145%

3. táblázat: Kezdő katonák havi fizetése a medián fizetés százalékában kifejezve

Összegezve, hazánk katonáinak a társadalmi megítélése összevethető a külföldiekkel; szinte a megítélés egy aspektusában sem marad el szövetségeseik haderejétől. Sőt a magyar katonák iránti bizalom még a brit kollégáik irántinál is magasabb. Egy kicsi lemaradás tapasztalható a képzés presztízsének terén és a katonák javadalmazásának bizonyos aspektusaiban, de ezeken az elkövetkezendő haderőfejlesztési reformok minden bizonnyal változtathatnak.

További hivatkozott irodalom:

1. Militarybenefits.info 2019 https://militarybenefits.info/2019-military-pay-charts/ utolsó hozzáférés: 2020.04.09.
2. Armedforces.co.uk Pay Scales 2019 http://www.armedforces.co.uk/armypayscales.php#.Xo-ensgzZPY utolsó hozzáférés: 2020.04.09.
3. United States Census Bureau Current Population Survey 2018 https://www.census.gov/data/tables/time-series/demo/income-poverty/cps-pinc/pinc-02.html utolsó hozzáférés: 2020.04.10.
4. Oriane Officier de l’armée de terre https://www.oriane.info/metier/officier-de-l-armee-de-terre/548 utolsó hozzáférés: 2020.05.03.
5. Eurostat Labour Market Earnings Database 2018 https://ec.europa.eu/eurostat/web/labour-market/earnings/database utolsó hozzáférés: 2020.04.10.
6. A Magyar Honvédség lakossági megítélése, 2004. november 25. Kutatási beszámoló. ECHO Survey Szociológiai Kutatóintézet Közhasznú Társaság.
7. Cecil C. North és Paul K. Hatt Jobs and Occupations: A popular evaluation, Sociological Analysis. An Introductory Text and Case Book, New YorkHarcourt, Brace and Co.) 1949, pp. 464-474.

Írta: Kvasznicza Imre

A török külügyminisztérium csütörtöki közleményében elfogadhatatlannak, valamint a valóságtól elrugaszkodottnak minősítette az Európai Parlament néhány órával korábban megszavazott állásfoglalását, amelyben felszólította Ankarát, hogy azonnal állítsa le “illegális fúrásait” a Földközi-tenger keleti részén.

A török tárca egyúttal úgy vélekedett, hogy az indítvány “összeegyeztethetetlen a jóindulattal és a józan ésszel”. Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy sem az Európai Parlament, sem az Európai Unió, sem a tagállamok nem illetékesek “harmadik országok” határainak vagy joghatósági területeinek kijelölésében.

Törökország az EU-tag Görögországgal és Ciprussal már régóta vitázik a tengeri határokról, de az utóbbi években a Földközi-tenger keleti medencéjében felfedezett hatalmas földgázmezők a közelmúltban még inkább kiélezték a feszültséget. A török kutató- és fúróhajók a haditengerészet támogatásával vizsgálódnak energiahordozók után a vitatott területen. Görögország és Ciprus is szuverenitása megsértésének tekinti a tevékenységet.

Az EP képviselői csütörtöki indítványukban arra szólították fel Törökországot, hogy tartózkodjon a görög és a ciprusi felségvizek megsértésétől, és hagyja abba a “nacionalista háborúra uszító retorikát”. Hangot adtak aggodalmuknak, miszerint a Földközi-tenger keleti térségében zajló konfliktus katonai fellépésbe torkollhat, és felhívták a figyelmet, hogy a feszültségeket csak “jóhiszemű diplomáciai párbeszéden” keresztül lehet enyhíteni.

Az uniós állásfoglalás felkérte a tagországok kormányait képviselő Tanácsot, hogy álljon készen további célzottabb szankciók kidolgozására, olyanokra, amelyek nincsenek káros hatással a török népre és az ország területén tartózkodó menekültekre.

A török külügyminisztérium reagálásában rámutatott: az unió intézményeinek békítő hozzáállást kéne tanúsítaniuk, előítélet nélkül kéne közelíteniük a tagjelölt Törökországhoz, az országok közötti vitás ügyekben pedig a méltányosság pártján kéne állniuk, nem az egyik fél oldalán.

Recep Tayyip Erdogan telefonon beszélt Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével. A török államfői hivatal beszámolója szerint Erdogan arra szólította fel az Európai Uniót és annak tagállamait, hogy legyenek objektívek, következetesek, és a provokációk se tévesszék meg őket. A török elnök az egyeztetés során ismételten hangsúlyozta, hogy országa olyan megoldás híve, amely őszinte párbeszéden és méltányosságon alapul, illetve megóvja minden érdekelt fél jogait.

Ankara a héten visszahívta egyik kutatóhajóját a vitatott hovatartozású térségből, azonban egy fúróhajója küldetését meghosszabbította.

The post Ankara: elfogadhatatlan az EP állásfoglalása appeared first on .

Vádat emeltek négy rendőr ellen az egyesült államokbeli Louisiana államban egy afroamerikai férfi halála miatt.

Gondatlanságból elkövetett emberölés címén emeltek vádat ellenük, mert a gyanú szerint áprilisban túlzott erőszakot alkalmaztak a 44 éves Tommie McGlothen igazoltatásakor, és a férfi kórházban meghalt.

Az eset Shreveportban, a déli állam harmadik legnagyobb városában történt. A négy rendőr megállította McGlothent, de nem vette észre – vagy nem akart tudomást venni róla -, hogy a férfi mentálisan sérült. Földre teperték és ököllel verték, illetve az egyik rendőr gumibottal ütötte. A férfit rendőrautójuk hátsó ülésére lökték és ott hagyták, később fedezték fel, hogy leállt a légzése. Néhány nap múlva McGlothen kórházban meghalt.

A jelenetet egy járókelő rögzítette a mobiltelefonján, és júniusban a helyi televízióban is bemutatták.

Az orvosi jelentés szerint McGlothen halálát szívbetegség és izgalmi állapotból eredő zavarodottság okozta. A halál “valószínűleg megelőzhető lett volna” – állapította meg Todd Thoma megyei igazságügyi orvos szakértő. A nyomozás megerősítette, hogy az izgalmi állapotot a rendőrök erőszakos fellépése idézte elő.

Az illetékes helyi ügyészi hivatal pénteken kiadott közleménye szerint a férfi haláláért a rendőröket terheli a felelősség. A vizsgálatot a család ügyvédjének bejelentése nyomán indították meg az ügyben. A shreveporti rendőrség mint folyamatban lévő ügyet nem kommentálta azt. Az elhunyt férfi családja és ügyvédjük azonban a szintén pénteken tartott sajtókonferencián köszönetet mondott a vádesküdtszéknek a döntésért.

The post Vádat emeltek négy rendőr ellen egy afroamerikai halála miatt appeared first on .

Azonnal jelentenék Vlagyimir Putyinnak, ha valaki vegyi fegyvert vetne be Oroszországban – jelentette ki Dmitrij Peszkov.

“Ha vegyi fegyver nyomai lennének Oroszországban, arról feltétlenül haladéktalanul jelentést tennének az elnöknek. Az abszolút rendkívüli helyzet lenne” – fogalmazott a szóvivő.

Peszkov arra reagált, hogy Alekszej Navalnij orosz munkatársai csütörtökön azt állították: a német vizsgálat Novicsok típusú harci mérget talált annak a három ásványvizes műanyag palacknak az egyikén, amelyet ők gyűjtöttek össze az ellenzéki politikus szállodai szobájában, miután kiderült, hogy kómába esett. Georgij Alburov, a Navalnij által alapított Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) kutatórészelegének tagja, aki maga is jelen volt a Xander Hotel 239-es szobájában az üvegek és más tárgyak összegyűjtésénél, csütörtök este a Navalnij Live YouTube-csatornán, német szakértőkre hivatkozva azt állította, hogy a méreg nem a vízben volt, hanem a palackon, amelyből a politikus “ivott, miután megmérgezték”.

Alburov szerint a palackok azon a kórházrepülőn kerültek ki Oroszországból, amelyet a Cinema for Peace Foundation elnevezésű, németországi bejegyzésű civil szervezet bérelt ki Navalnij Berlinbe szállítására. Mint mondta, a szálloda alkalmazottjai az FBK munkatársainak és alkalmazottjainak nem engedtek bepillantást a biztonsági kamerák felvételeibe.

A Kreml szóvivője emlékeztetett arra, hogy toxikológusok szerint ha az üvegen valóban Novicsok nyomai lettek volna, akkor azt mindenki megszenvedte volna, aki hozzáért, vagy akár csak a közelében tartózkodott.

Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóháznak elnöke sürgette, hogy a német és más európai törvényhozások vizsgálják ki, milyen szerepet játszottak országuk titkosszolgálatai és állami tisztségviselői a Navalnij-ügyben. Vologyin korábban külföldi provokációt sejtetett az incidens mögött, amelynek célja szerinte az volt, hogy ürügyet szolgáltasson Oroszország elleni újabb szankciókra, és blokkolja az orosz fellépést Fehéroroszországban.

Peszkov nem kívánt állást foglalni azzal kapcsolatban, hogy a külföldi titkosszolgálatokat kell-e keresni az ügy mögött, ahogyan Vologyin sejtteti. Rámutatott, hogy Oroszországnak “korlátozottak a lehetőségei” az incidens kivizsgálására, egyebek között azért, mert nem ismerhette meg Navalnij leleteit, emellett pedig “egyes tárgyakat, úgymond, likvidáltak, elszállítottak Oroszországból. Megfogalmazása szerint “egyre több a kérdés, mint a válasz”.

“Ebben a történetben túl sok az abszurdum ahhoz, hogy bárki szavának is higgyünk” – mondta. Hozzátette, nem tud választ adni arra kérdésre, hogy együttműködött-e Navalnij külföldi hírszerző szervekkel.

A szóvivő elmondta, hogy Moszkva továbbra is igyekszik az ügyről információt szerezni a Vegyifegyver-tilalmi Szervezettől (OPCW), de annak technikai titkársága azt közölte, hogy nem tud semmiről, és az ügyben Berlinhez kell fordulni. (Korábbi orosz hivatalos nyilatkozatok szerint a német korány az OPCW-hez irányította az orosz adatigénylési kísérleteket.)

Megismételte, hogy Omszkban és Moszkvában – ellentétben a német, francia és svéd laboratóriumi eredménnyel – nem találtak méreganyagot a Navalnijtól vett mintákban. Úgy vélekedett, hogy csak az információk és a biológiai minták kicserélése deríthetne fényt az állítólagos megmérgezésre.

The post Navalnij-botrány: a Kreml szerint az is egy érv, hogy azonnal jelentenék Putyinnak, ha vegyi fegyvert vetnének be Oroszországban appeared first on .

Újabb embert tartóztatott le a Miskolci Járásbíróság a szeptember 12-én történt miskolci gyilkosság ügyében, amelyben pénteken már letartóztattak egy férfit.

A Miskolci Törvényszék közlése szerint a két gyanúsított a sértettel egy ingatlanon, de külön lakrészben élt Miskolcon.

Horváth Dóra azt közölte, hogy a három férfi szeptember 12-én a sértettnél italozott, majd amikor a vasárnap letartóztatott gyanúsított el akarta venni a későbbi áldozattól az otthon tartott alkoholját, az seprűnyéllel megütötte. Erre mindkét férfi a sértettre támadt, az utóbb letartóztatott gyanúsított pedig többször megrúgta, majd egy késsel a hátán és az arcán is megszúrta. Ezután a már nem mozduló áldozatot a vasárnap letartóztatott férfi kérésére a társa ágyneműbe csomagolta és az udvaron lévő kútba dobta.

A gyanúsítottakkal szemben emberölés miatt indult eljárás, ez akár 15 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető – közölte a törvényszék. A két férfit egy-egy hónapra letartóztatták. A bíróság végzése ellen a letartóztatott gyanúsított és védője fellebbezett.

The post Újabb letartóztatás a miskolci gyilkosság ügyében appeared first on .

Az Egyesült Államok páncélozott harci járműveket, radarokat és katonákat vezényelt Szíria északkeleti részébe, és intenzívebbé teszi a harci repülőgépek járőrözését – jelentette be az amerikai erők Középső Parancsnoksága (Centcom).

A térségben – ahol az Egyesült Államok immár csak korlátozott számú katonával van jelen – több olyan incidens történt az elmúlt időszakban, amelyben amerikai és orosz katonák kerültek konfliktusba egymással. Bill Urban, a Centcom szóvivője a közleményben nem tett említést ezekről, hanem csak általában az elmúlt időszak incidenseit említette, amelyek az amerikai álláspont szerint szükségessé tették a szóban forgó hadfelszerelés oda vezénylését.

Az amerikai erők a rövid hatótávolságú légvédelmi rakéták riasztására alkalmas Sentinel radarokat és Bradley típusú gyalogsági szállító harcjárműveket telepítettek a térségbe. A Bradleyket tavaly Donald Trump döntésére már kivonták e térségből. A Centcom közleménye szerint a mostani lépések célja “a koalíciós erők védelme és annak biztosítása, hogy a térségben nyugodtam folytathassák küldetésüket”.

Augusztus végén hét amerikai katona sebesült meg egy orosz harci járművel történt összeütközésben. Az erről készült videofelvételek megjelentek a Twitteren is, és a képkockákon jól látható volt, hogy orosz páncélosok és helikopterek próbálták meg feltartóztatni az amerikai járműveket, amelyeket aztán a térség elhagyására is késztettek.

“Az Egyesült Államok nem akar konfliktust egyetlen más országgal sem Szíria területén, de ha szükséges, meg fogja védeni a koalíciós erőket” – hangsúlyozta Urban. Ebben a török határ mentén fekvő térségben – az Ankarával kötött egyezmény értelmében – orosz katonák állomásoznak.

The post Újabb kacskaringó: az USA páncélozott harci járműveket és radarrendszereket telepített Északkelet-Szíriába appeared first on .

Múlt héten a Bundeswehr-t honlapja megírta, hogy "Németország és Magyarország többnemzeti szállító projektet indít" (kb. ez a cím) A cikk sok mindenről szólt, de arról nem, hogy Magyarország vagy a Magyar Honvédség A400-as katonai teherszállítórepülőgépeket vesz majd.

Amit én leszűrtem a cikkből, hogy ez valami hasonló lesz ahhoz, ahogy a pápai Nehéz Szállító Ezred működik abból a szempontból, hogy a részt vevő 12 ország egyike sem birtokolja a gépet, de mindenkinek van meghatározott repülőórája a három gépes flotta éves tervezett mennyiségéből.

A szakmai portálok mellett aztán az Index foglalkozott a cikkel: "Airbus A400M-eket vásárol a Magyar Légierő?" A cikk is csak összefoglalja az eredeti cikket, majd megismétli a címben szereplő kérdést: "MAGYARORSZÁG A400M SZÁLLÍTÓGÉPEKET VÁSÁROLHAT A JÖVŐBEN."

Ez honnan mégis? Ezután a HVG és a Népszava is már így ír: "Hatalmas katonai szállítógépeket vásárolhat Magyarország" és "Hatalmas, légcsavaros katonai szállítógépeket vehet Magyarország, megint csak német biznisz". Még szerencse, hogy a feltételes mód benne maradt.

De tekintve, hogy az emberek többsége csak a címeket olvas, ennyi elég is volt ahhoz, hogy már arról a menjen a vita, hogy szüksége van a légierőnek ilyen hatalmas gépekre, vagy hogy akkor ezek lesznek a rámpás gépek, amelyekről már annyit beszélnek? Emberek olyan dolgokról vitatkoznak, amiről nincs is szó (legalábbi e hír alapján) megy a hangulat pro és kontra, miközben Magyarország nem vásárolhat A400-es szállítógépeket (ezt én is állíthatom nem?)

Ami nyilván kérdés, hogy van e szüksége a Honvédségnek a pápai ezredben meglevő óraszámok és a két Airbus utasszállító biztosította kapacitás mellett további órákra? Ezt mondjuk egyik cikk se szedte össze.

Én bízom a katonákban annyira, hogy ha nem lenne szükségük nem szálltak volna bele ebbe a programba. Nem tudjuk, hogy milyen jövőbeli tervei vannak a honvédségnek, nem tudjuk milyen új missziókban készülnek (bár nem erre mutatnak a trendek), nem tudjuk mennyi óraszámról van szó a német programban és mikortól, nem ismerjük annak a pénzügyi konstrukcióját, hogy mennyire jelenti kötelezően az előre vállalt repórák kifizetését (ha egyáltalán ilyen lesz)?

Szívesen olvastam volna az index cikk végén, hogy megkerestük a HM sajtóosztályt, és válaszuk esetén frissítjük a cikket, lehet most már válaszolnának nekik. Egy próbát megért volna.

A csatolt link egy szakértő blogja, sok saját fotóval. Bár nem vagyok repülési szakértő, de szerintem nincs több probléma ezzel a típussal, bármilyen olyan modern típussal amit az elmúlt két-három évtizedben terveztek olyan képessekkel, célokkal, mint amilyenek korábban nem voltak.

https://jetplanes.blog.hu/2020/09/20/problemas_orias_magyar_megoldas

Az Európai Parlament (EP) képviselői brüsszeli plenáris ülésükön nemzetközi vizsgálatot sürgettek Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus megmérgezésének ügyében, a felelősök ellen pedig szankciók bevezetését javasolták – közölte az uniós parlament csütörtökön. Szintén büntetőintézkedéseket kezdeményeztek a választási csalással vádolt fehérorosz elnök, Aljakszandr Lukasenka ellen.

A plenáris ülésen a Navalnij ellen elkövetett merényletkísérlettel összefüggésben 532 szavazattal, 84 ellenszavazat és 72 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az Európai Parlament elítélte a vegyi fegyvernek számító, Novicsok típusú idegméreg használatát.

A képviselők kiemelték: a mérget kizárólag állami tulajdonú katonai laboratóriumban fejleszthették ki, ami arra utal, hogy a támadás mögött az orosz hatóságok állnak. Ha azonban mégis mást találna felelősnek a vizsgálat, az továbbra sem jelenti azt, hogy Oroszország nem sértette volna meg nemzetközi jogi kötelezettségvállalásait – húzták alá.

Hangsúlyozták, hogy a megkísérelt merénylet az oroszországi ellenzéki hangok szisztematikus elhallgattatását célzó lépések sorába illeszkedik, célja pedig a szeptemberi helyi és regionális időközi választások befolyásolása volt.

“Ez az eset egy olyan, szélesebb orosz politika eleme, amely az elnyomó belső politikára és az agresszív nemzetközi fellépésre összpontosít” – fogalmaztak.

Az elfogadott állásfoglalásban a képviselők azonnali nemzetközi vizsgálatot sürgettek a vegyi fegyverekkel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségvállalások megsértése miatt. Oroszországot a vizsgálattal való teljes körű együttműködésre és az elkövetők felelősségre vonására, az uniós tagállamokat pedig gyors cselekvésre, a korlátozó intézkedések mihamarabbi bevezetésére és a korábbi szankciók megerősítésére szólították fel. Az állásfoglalás olyan szankciós mechanizmus bevezetését is kérte, amelyen keresztül az orosz ellenzéki politikus korrupció elleni alapítványa által beazonosítottak európai tulajdonai lefoglalhatók lehetnének – közölte az uniós parlament.

Fehéroroszországgal kapcsolatban a képviselők 574 szavazattal, 37 ellenszavazat és 82 tartózkodás mellett állásfoglalást fogadtak el, amelyben elutasították az augusztus 9-én tartott fehéroroszországi elnökválasztás eredményét, mivel véleményük szerint a választások “az összes nemzetközileg elismert norma kirívó megsértésével” zajlottak.

Kijelentették: az EP a jelenlegi elnököt, Lukasenkát mandátuma november 5-i lejárta után nem ismeri el az ország elnökének, továbbá elítélik a tömeges letartóztatásokat, valamint a békés tiltakozók és az újságírók folyamatos erőszakos elnyomását.

Az állásfoglalás szerint a képviselők uniós szankciókat várnak a választási eredmények meghamisításáért és a voksolást követő megmozdulások résztvevői elleni erőszakos fellépésekért felelősök, köztük Lukasenka elnök ellen. Az uniós tagállamoktól a korlátozó intézkedések késedelem nélküli végrehajtását kérték, illetve azt hangsúlyozták, hogy a lehető leghamarabb új, szabad és tisztességes választásokat kell tartani Fehéroroszországban nemzetközi felügyelet mellett.

Hozzátették: az EP követeli az ellenzéki koordinációs tanács letartóztatott tagjainak és minden, politikai okokból fogva tartottnak az azonnali szabadon bocsátását.

The post Egyre keményebbek az EP-képviselők appeared first on .

A Miskolci Járásbíróság egy hónapra elrendelte a letartóztatását annak a férfinak, aki a gyanú szerint szeptember 12-én megölte a lakótársát, majd a holttestet egy kútba dobta – közölte a bíróság szóvivője.

A gyanúsítottal szemben emberölés miatt indult eljárás, mely bűncselekmény akár 15 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető – emlékeztetett Horváth Dóra. Felidézte, hogy a gyanúsított és a sértett férfi egy ingatlan területén, de külön lakrészben élt Miskolcon. Szeptember 12-én együtt italoztak, majd a gyanúsított ezidáig ismeretlen okból a sértettre támadt, többször megütötte és megszúrta, majd a holttestet ágyneműbe csomagolta és az udvaron lévő kútba dobta.

A bíróság álláspontja szerint a kiszabható büntetés súlyosságára tekintettel megalapozottan feltételezhető, hogy a gyanúsított szabadlábon hagyása esetén elrejtőzne, illetve veszélyeztetné a bizonyítási eljárás lefolytatását. Továbbá a gyanúsított személyi körülményeire figyelemmel az sem zárható ki, hogy újabb bűncselekményt követne el – közölte a szóvivő.

Ezért döntött a bíróság arról, hogy október 18-ig elrendeli a gyanúsított letartóztatását – tette hozzá. A bíróság végzése ellen a gyanúsított és védője fellebbezett.

The post Megölte és kútba dobta lakótársát, letartóztatták appeared first on .

Az Egyesült Államokban kitermelt földgáz Németországba szállítását elősegítő fejlesztések egymilliárd eurós (360 milliárd forint) támogatását ajánlotta fel a német szövetségi kormány a washingtoni vezetésnek az orosz földgázt Németországba szállító Északi Áramlat-2 vezetékrendszer megmentése érdekében – jelentette a Die Zeit című német hetilap.

A Die Zeit ismeretei szerint Olaf Scholz pénzügyminiszter augusztus elején előbb szóban, majd írásban is ígéretet tett Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszternek arra, hogy a kormány támogatja cseppfolyósított földgáz (LGN) fogadására alkalmas terminálok építését két északi-tengeri kikötőben – Brunsbüttel, Wilhelmshafen -, amelyeket könnyen el tudnak érni az Amerikából érkező LNG-szállító hajók.

Az írásban augusztus 7-én rögzített javaslat szerint a kormány egymilliárd eurós értékhatárig terjedő, “erőteljes támogatást” biztosít a fejlesztésekhez. Cserébe azt kéri az amerikai féltől, hogy ne gördítsen újabb akadályt az Északi Áramlat-2 befejezésének és üzemeltetésének útjába, és ne használja ki “a büntetőintézkedések már létező jogi lehetőségeit”.

A Die Zeit felidézte, hogy Donald Trump kormánya szankciókat helyezett kilátásba az Északi Áramlat-2 építésében közreműködő vállalkozásoknak. Mint írták, a washingtoni vezetést politikai megfontolások mellett gazdasági érdekek is mozgatják, igyekeznek az orosz gáz kiszorításával piacot teremteni az amerikai kitermelésű földgáznak Európában.

Az Északi Áramlat-2 az orosz földgázt Németországba a Balti-tenger alatt – Ukrajna és Lengyelország megkerülésével – szállító Északi Áramlat földgázvezeték második vezetékpárja. Lefektetése 2018-ban kezdődött. A csöveket fektető hajók naponta nagyjából három kilométert haladnak előre az 1200 kilométeres nyomvonalon. A beruházás még 2020-ban elkészülhet.

Az Európai Unióba (EU) irányuló orosz földgázexportnak az ukrajnai mellett újabb útvonalat biztosító fejlesztés legfőbb haszonélvezője Németország, amely Nyugat-Európa fő földgázelosztó központjává válhat. A kormány kezdettől támogatta a fejlesztést, és igyekezett kivonni a politikai vitákból. Törekvésének sikere az orosz ellenzék legismertebb politikusa, Alekszej Navalnij ellen augusztus 20-án végrehajtott mérgezéses támadás révén veszélybe került, mert belföldön és külföldön is sokan sürgetik, hogy a beruházás leállíttatása legyen a válasz Moszkvának a merényletre.

Az EU a gázfogyasztása nagyjából háromnegyedét importból fedezi. A legnagyobb beszállító Oroszország, amely a behozatal több mint 40 százalékát adja.

The post Berlin állítólag egymilliárd eurós ajánlatot tett Washingtonnak az Északi Áramlat-2 megmentéséért appeared first on .

Főként külföldiekből álló, drogterjesztő bandát számoltak fel a rendőrök – közölte a rendőrség.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) közleménye szerint a társaság külföldről beszerzett kokaint és marihuánát árult Budapesten, főleg az egyikük által üzemeltett szórakozóhelyen.

Több hónapnyi nyomozás után kedden délután egyszerre fogták el a banda tagjait. Egy nigériai és egy magyar állampolgárságú gyanúsítottat a VII. kerületben, az utcán, két nigériai állampolgárt egy közeli lakásban fogtak el. A gyanúsítottak a kábítószert megpróbálták lehúzni a vécén, de a rendőrök ezt megakadályozták. Két további, menekülni próbáló gyanúsítottat szintén az utcán fogtak el a nyomozók. Az egyik férfi nigériai állampolgár, a másiknál hamis útlevél volt, az ő személyazonosságát még tisztázzák.

A dílerektől mintegy 380 gramm kokaint, két kilogramm marihuánát, csaknem kétmillió forint készpénzt, valamint a kokain tömbösítéséhez használt prést foglaltak le. A kábítószerek feketepiaci értéke meghaladja a 14 millió forintot.

A KR NNI jelentős mennyiségre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntett megalapozott gyanújával vette őrizetbe a négy nigériai, a magyar és a még tisztázandó személyazonosságú külföldi férfit, akiknek letartóztatását a bíróság elrendelte. A kábítószerelosztóként használt szórakozóhelyet az önkormányzat bezáratta – olvasható a rendőrségi közleményben.

The post Kábítószerkereskedő-hálózatot számoltak fel a rendőrök appeared first on .

Háborús bűnök gyanújával hét egykori boszniai szerb katonát és rendőrt vettek őrizetbe a kelet-boszniai Sokolacon a hatóságok – közölte a Klix.ba szarajevói hírportál.

A férfiakat azzal gyanúsítják, hogy az 1992-1995-ös boszniai háború idején bosnyák civilek ellen követtek el háborús bűncselekményeket. A gyanú szerint 1992 szeptemberében egy boszniai szerb félkatonai szervezet tagjaiként a Sokolachoz közeli Novoseoci faluban összegyűjtötték a fiúkat és a férfiakat, majd egy közeli szeméttelepen kivégezték őket. A negyvennégy áldozat közül a legfiatalabb 14, a legidősebb 82 éves volt. A helyi asszonyokat elüldözték. A támadók emellett felrobbantották a településen található mecsetet is.

A sajtó információi szerint az elfogottak között van Sokolac egykori rendőrfőnöke, Dragan Obradovic, valamint a Szerb Demokrata Párt (SDS) volt parlamenti képviselője, Milan Tupajic. Az SDS már reagált is az elfogásra, és túlzónak nevezte a rendőrségi fellépést az elfogottakkal szemben.

A nyomozóhivatal közölte, egy gyanúsítottat keresnek még, aki jelenleg külföldön tartózkodik.

Ugyanebben a gyilkosságban való részvétellel gyanúsítják Radislav Krstic ezredest is, akit a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék 2004-ben 35 évnyi letöltendő börtönbüntetésre ítélt népirtás elősegítésének vádjával. A volt katonai vezető Lengyelországban tölti börtönbüntetését, ahol a novoseoci üggyel kapcsolatban is ki fogják kérdezni.

A boszniai háború idején mintegy százezren vesztették életüket, és több mint egymillió embernek kellett elhagynia otthonát.

The post Háborús bűnökkel gyanúsított egykori katonákat és rendőröket vettek őrizetbe Boszniában appeared first on .

Novicsok harci méreg nyomát mutatta ki a német laboratórium egy műanyag vizespalackon, amely abból a szállodai szobából származik, ahol Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus megszállt a tomszki tartózkodása idején – közölte csütörtökön a politikus stábja Navalnij hivatalos Instagram-oldalán.

A poszt szerint a Navalnij által alapított Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) Tomszkban maradt tagjai egy ügyvéd társaságában csaknem azonnal a Xander szállodába siettek, ahogy augusztus 20-án hírét vették, hogy a politikus rosszul lett a repülőgépen. Ebben a hotelben szállt meg a forgatócsoportja társaságában.

Dokumentálták a szoba állapotát, amelyből Navalnij nem sokkal korábban kiköltözött, és az Instagramon közölt videó tanúsága szerint összeszedtek több – nyitott és zárt – palack ásványvizet.

“Két héttel később éppen a tomszki szállodai szobából való palackon fedezte fel a német laboratórium a “novicsok” nyomait. Aztán még három laboratórium, amely mintát vett Alekszejtől, megerősítette, hogy Navalnijt éppen ezzel mérgezték meg. Most már értjük: ezt azelőtt tették, hogy elhagyta a szobáját, hogy a reptérre utazzon” – hangzott az Instagramon megjelent szöveg, amely egyúttal azt is megjegyezte, hogy “eltelt egy hónap és Oroszország még mindig nem ismerte el a mérgezést”.

Kira Jarmus, Navalnij szóvivője korábban azt állította, hogy a mérget abba a teába csempészhették bele, amelyet a politikus a tomszki reptér bécsi kávézójában fogyasztott el.

Leonyid Rink, a “novicsok” egyik kifejlesztője a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy ha ilyen típusú mérget vittek volna fel az üvegre, akkor nemcsak Navalnij, hanem a kísérete is életét vesztette volna. Felhívta a figyelmet arra, hogy a felvételen sok egyforma üveg látható, amelyet nem lehet megvizsgálni, és amely szerinte akárhonnan származhatott. Rink a bemutatott anyagot “halott bizonyítéknak” nevezte.

The post Navalnij-botrány: a szállodai vizespalackban volt a méreg appeared first on .

A román hadsereg hivatalosan átvette csütörtökön az amerikai gyártóktól az első Patriot rakétavédelmi rendszert azon hét üteg közül, amelyek beszerzéséről három éve állapodott meg Washingtonban Donald Trump amerikai és Klaus Iohannis román elnök.

Az ünnepélyes átvételt a Konstancától – a legnagyobb román fekete-tengeri kikötővárostól – 30 kilométernyire északra, a Duna-Fekete-tenger-csatorna északi torkolatánál található Midia-fokon, a román légelhárítás kiképző- és gyakorlatozó támaszpontján szervezték meg a román védelmi miniszter és Ludovic Orban kormányfő jelenlétében.

A kormányfő rámutatott: a Patriot rakétavédelmi rakéták Romániába telepítése az Amerikai Egyesült Államokkal kötött stratégiai partnerség eredménye, amely által a román állampolgárok nagyobb biztonságban lesznek. Felidézte, hogy Románia – a NATO-val szemben vállalt kötelezettségét teljesítve – tartósan a GDP két százalékának megfelelő összeget fordít védelmi kiadásokra.

Nicolae Ciuca védelmi miniszter elmondta: Románia a világon a 17., a NATO-ban pedig a hetedik olyan állammá vált, ahol hadrendbe állítják a Patriot rakétavédelmi rendszert, amely számos harci helyzetben bizonyította már hatékonyságát. Hozzátette: a Románia által vásárolt ütegek a Patriot jelenleg gyártott legkorszerűbb változatához tartoznak, és a NATO keleti szárnyának légvédelmét, elrettentő képességének növelését szolgálják.

A román védelmi tárca közlése szerint az első Patriot-rendszer átvételével kapcsolatos tesztelés október végén ér véget, az azt kiszolgáló román 74-es Patriot légelhárító ezred kiképzése pedig a jövő évben is folytatódik amerikai katonák közreműködésével.

Az amerikai külügyi tárca és a védelmi minisztérium 2017-ben jelentette be, hogy Románia hét – ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek megsemmisítésére is alkalmas – Patriot-üteget vásárol az Egyesült Államoktól 3,9 milliárd dollár értékben.

A román sajtó korábban amerikai forrásokra hivatkozva közölte: a Raytheon által gyártott 56 darab PAC-2 Guidance Enhanced Missile-TBM (GEM-T), illetve a Lockheed Martin által gyártott 168 darab PAC-3 Missile Segment Enhancement (MSE) rakéta a teljes vételár 20 százalékát sem éri el: a csaknem négymilliárd dolláros keretösszeg legnagyobb részét a hét rádiólokációs, illetve tűzvezetési rendszer, az ezeket kiszolgáló berendezések és 28 darab M903-as rakétakilövő jármű beszerzésére fordítják.

Tavaly a Patriot rakétavédelmi rendszert gyártó amerikai Raytheon vállalatcsoport együttműködési megállapodást kötött a repülőszerkezetek kutatására, gyártására és karbantartására szakosodott román Romaero védelmi ipari céggel annak érdekében, hogy a Romaeronál alakítsák ki a Raytheon egyik romániai karbantartási központját azon Patriot rakétavédelmi rendszerek számára.

A román legfelsőbb védelmi tanács 2017 augusztusában hagyta jóvá a hadsereg felszerelésének tízéves fejlesztési tervét, amelynek értelmében Románia 9,8 milliárd euró értékben vásárol fegyvereket és katonai eszközöket.

The post Orban átvette az első Patriot rakétavédelmi rendszert appeared first on .