Biztonságpolitika

Legénybúcsút tartó társaság tagjait bántalmazta három biztonsági őr az ügyészség szerint tavaly augusztusban Siófokon, ezért vádat emeltek ellenük – közölte a Somogy Megyei Főügyészség.

Azt írták: az ünneplők a Petőfi sétány egyik szórakozóhelyén szóváltásba keveredtek egy másik csoporttal, és a biztonsági őrök rendbontást okoztak ahelyett, hogy azt megakadályozták volna. A három férfi a legénybúcsút tartó vendégeket fojtófogást alkalmazva a sétányt határoló kordonhoz vitte, közben egyiküket az egyik őr többször megütötte, társát pedig egy másik őr lefejelte, amikor a túlzóan agresszív fellépést szóvá tette.

Az indulatok elszabadultak, a sértettek dulakodni kezdtek az őrökkel, amelynek során a vádlottak egy férfit úgy bántalmaztak, hogy elvesztette az eszméletét. Az ügyészség a vádiratban csoportosan elkövetett garázdaság bűntette miatt egy biztonsági őrrel szemben végrehajtandó, kettő ellen felfüggesztett börtönbüntetést indítványozott.

The post Brutális biztonsági őrök ellen emeltek vádat Somogyban appeared first on .

Nem lehet rövid határidővel megszervezni Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök találkozóját, a kérdés a tanulmányozás szakaszában tart – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

A szóvivő Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdai kijelentésére reagált, miszerint Biden azt javasolta Putyinnak, hogy a csúcsot az elkövetkező hetekben tartsák meg.

“Nem, a kétoldalú találkozót értelemszerűen nem sikerül majd ilyen gyorsan megszervezni, a kérdés az elemzés stádiumában van. Ez az első. Másodsorban persze a jövő hétre betervezett klímacsúcsról is szó van” – mondta.

Peszkov közölte, hogy még a megvitatás stádiumában van az április 22-23-án videokonferencia formájában megtartandó klímacsúcson való orosz részvétel ügye is. Arra kérdésre válaszolva, hogy ez attól függ-e hogy Washington bevezet-e újabb szankciókat Moszkvával szemben, kijelentette: ez az államfő döntésétől függ majd. Hozzátette, hogy az újabb amerikai büntetőintézkedések “semmilyen módon nem segítik elő” Putyin és Biden találkozóját. Arról, hogy ezek meghiúsítanák-e a csúcsot, a szóvivő szerint a két elnöknek kell határoznia.

Peszkov nem kívánta kommentálni azokat az amerikai lapértesüléseket, amelyek szerint Washington csütörtökön tíz magán- és mintegy húsz-harminc jogi személy ellen fog büntetőintézkedéseket bevezetni. Tengerentúli sajtóforrások szerint diplomaták kiutasítása van előkészületben és a büntetőintézkedések érinthetik az orosz szuverén adósságot is. Peszkov leszögezte, hogy Moszkva ugyanúgy mint eddig, “az összes szankciótörekvést elítéli”, és törvénysértőnek tartja az amerikai intézkedéseket. Emlékeztett rá, hogy továbbra is érvényes a kölcsönösség elve, és kilátásba helyezte, hogy Oroszország az érdekeinek megfelelő ellenlépéseket fog tenni.

A török külügyminisztériumnak arra a csütörtöki bejelentésére reagálva, hogy mégsem érkezik a közeli napokban két amerikai romboló a Fekete-tengerre, Peszkov úgy vélekedett, hogy korai még enyhülésről beszélni az Ukrajna körül kialakult helyzetben. Rámutatott, hogy így is sok, hadgyakorlatra átdobott amerikai és más NATO-egység tartózkodik az orosz határok közelében.

The post Pávatánc: nem lesz Putyin–Biden-csúcs a közeljövőben appeared first on .

A Nógrád Megyei Főügyészség vádat emelt egy 45 éves galgagutai férfi ellen, aki megölte idős szomszédját, hogy megszerezze az otthonában tartott készpénzét – közölte a megyei főügyész.

Bóna Gyula a közleményben azt írta: az italozó életmódot folytató, munkahellyel nem rendelkező, anyagi gondokkal küzdő férfi 2020. április 9-én ittasan elhatározta, hogy pénzt szerez a 89 éves, egyedül élő szomszédnőjétől.

Átmászott a kerítésen, majd a teraszon többször fejen ütötte az asszonyt a magával vitt seprűnyéllel. A nő csak könnyebb sérüléseket szenvedett, de a támadás során elszenvedett súlyos pszichés terhelés miatt meghalt: halálát heveny szívmegállás okozta.

A férfi az asszony pénztárcájából 12 ezer forintot vett magához, majd a fegyverként használt botot elégette. Néhány órával később visszament a házba, s tovább kutatva az egyik szekrényben egy nejlonzacskóban 1 millió 320 ezer forintot talált.

A vádlott másnap a pénzből egy balassagyarmati boltban csaknem 40 ezer forintért vásárolt édességet, élelmiszert, alkoholt, emellett jótékonykodott is: 46 ezer forintot adományozott egy egyházközösségnek, valamint szomszédjának is felajánlott 200 ezer forintot, aki azt em fogadta el.

A Nógrád Megyei Főügyészség a letartóztatásban lévő férfi ellen nyereségvágyból és bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vádat. Fegyház fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabására tett indítványt, továbbá arra, a törvényszék a férfival szemben vagyonelkobzást alkalmazzon, és fizettesse meg vele az eljárás során keletkezett mintegy 6,4 millió forintos bűnügyi költséget.

A főügyész hozzátette: arra az esetre, ha a vádlott az előkészítő ülésen beismeri a bűncselekmény elkövetését és lemond a tárgyaláshoz való jogáról, az ügyészség 15 év fegyház és 10 év közügyektől eltiltás kiszabására tett indítványt.

Az ügyben első fokon a Balassagyarmati Törvényszék hoz döntést.

The post Vádat emeltek galgagutai gyilkos ellen appeared first on .

Szerdán 580 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök a maszkviselési kötelezettség elmulasztása miatt – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője.

Gál Kristóf elmondta: közterületen 532, tömegközlekedési eszközökön 35, egyéb, a rendeletben szereplő zárt helyeken 13 emberrel szemben léptek fel a rendőrök a maszkviselési kötelezettség figyelmen kívül hagyása miatt.

A kijárási tilalomra vonatkozó szabály megsértése miatt szerdán 150 esetben intézkedtek a rendőrök országszerte – tette hozzá. Az elmúlt napon 63 Magyarországon átutazóval szemben intézkedtek a rendőrök, mert nem tartották be a rájuk vonatkozó rendelkezéseket.

Szerdán országszerte 7097 hatósági házi karantént rendeltek el. Így jelenleg összesen 47 671-en vannak hatósági házi karanténban, akik közül 3560-an használják a mobiltelefonra letölthető alkalmazást – ismertette az adatokat Gál Kristóf.

The post Operatív törzs: 580-an szegték meg a maszkviselés szabályait szerdán appeared first on .

Jovica Stanisic és Franko Simatovic volt szerb titkosszolgálati vezetők felelősek a szerbek kiképzéséért és felszereléséért, hogy “brutális etnikai tisztogatást” folytassanak Bosznia-Hercegovinában és Horvátországban – jelentette ki Douglas Stringer ügyész Hágában, a két szerb vezető ügyének az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) keretében zajló újratárgyaláson.

Douglas Stringer, a vád képviselője álláspontja ismertetésekor hangsúlyozta, Stanisic és Simatociv vezető szerepet játszott az “etnikailag homogén, szerb dominanciájú” területek megteremtését célzó erőfeszítésekben Bosznia-Hercegovinában és Horvátországban. A két férfi kulcsfontosságú szereplője volt a Slobodan Milosevic akkori államfő, valamint a szerb állam által vezetett “bűnszervezetnek”, hogy a horvátokat és a bosnyákokat kiűzzék a szerbek által igényelt területekről – mondta. Az egykori szerb vezetők ügyében leghamarabb május folyamán születhet ítélet.

Stanisic az egykori szerb állambiztonsági szolgálat főnöke volt, Simatovic pedig a helyettese. Mindketten Milosevic közeli munkatársai voltak. 2003-ban vádolták meg őket Horvátország és Bosznia területén 1991 és 1995 között elkövetett, emberiesség elleni bűncselekményekkel. A szerb állambiztonsági szolgálat félkatonai csoportokat hozott létre és fegyverzett fel, amelyek azután Horvátországban és Boszniában ezrek halálát követelő atrocitásokat követtek el.

A vád mindkettőjükre életfogytiglani börtönt követelt, de 2013-ban, megfelelő bizonyítékok hiányára hivatkozva első fokon felmentette őket a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűncselekmények kivizsgálására felállított törvényszék. Később azonban elrendelték az ügy újratárgyalását, mondván, hogy a bírák korábban hibát követtek el, és tévesen alkalmazták a jogot az ügyben.

Az ügyet korábban tárgyaló hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) az egykori Jugoszlávia területén 1991 óta elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekért felelős személyek megbüntetésére jött létre. A törvényszék megbízatásának 2017. december 21-i lejárta után a fennmaradó ügyeket az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) vette át. A MICT öt, folyamatban lévő ügyet visz tovább. Ilyen Stanisic és Simatovic volt szerb titkosszolgálati vezetők ügyének újratárgyalása.

Az 1992-1995-ös boszniai háborúban mintegy százezren vesztették életüket, és több mint egymillió embernek kellett elhagynia otthonát.

The post Jovica Stanisic és Franko Simatovic felelősek az etnikai tisztogatást végző szerbek képzéséért és felfegyverzéséért appeared first on .

Nem végeztek repüléseket lengyel katonai gépek a Lengyelország és Fehéroroszország közötti államhatár közelében – közölte kedden a varsói nemzetvédelmi tárca az állítólagos légtérsértésről szóló minszki bejelentésre reagálva.

A minszki védelmi minisztérium kedden közölte: előző este Fehéroroszország légterét megsértette egy azonosítatlan repülőgép Lengyelország felől. Lengyelország folyamatosan figyeli a légteret, és a hétfő esti órákban katonai gépek nem végeztek repüléseket a lengyel-fehérorosz határ közelében – válaszolt a minszki közleményre a varsói nemzetvédelmi minisztérium Twitter-oldalán.

Varsó és Minszk között feszültté vált a viszony az augusztus 9-i fehéroroszországi elnökválasztás óta, amelyen vitatott körülmények között újraválasztották Aljakszandr Lukasenka államfőt. Az elnökválasztás után tömegtüntetések kezdődtek Lukasenka ellen. Ezeket a fehérorosz hatóságok kezdetben könyörtelen brutalitással igyekeztek megfékezni. A fehérorosz ellenzéki vezetők közül többen a balti országokba vagy Lengyelországba menekültek, vagy a hatóságok kitoloncolták őket az országból.

Tovább élezte a feszültséget a két ország között, hogy Fehéroroszországban letartóztatták a helyi lengyel kisebbség több vezetőjét.

The post Varsó: lengyel gépek nem repültek a fehérorosz határ közelében appeared first on .

Az Azonnali.hu-n vezetett világpolitikai rovatomban 2021. március 16-án a januárban hivatalba lépett Biden-adminisztráció formálódóban lévő külpolitikáját vázoltam fel, kitérve az új külpolitikai fő csapásirányaira, a középpontban lévő Kína-politika alakulására, továbbá a magyar-amerikai kapcsolatok várható alakulására. Az új amerikai külpolitika iránti érdeklődést is mutatja, hogy eddig ez az egyik legnépszerűbb cikkem az Azonnalin.

"Körvonalazódik, milyen lesz a bideni USA külpolitikája: nagyobb nemzetközi jelenlét, belpolitikai szempontok figyelembevétele és határozottabb kiállás a demokrácia mellett. De miként érinti mindez az amerikai-magyar kapcsolatokat, főleg annak tudatában, hogy az új CIA-vezér autoriternek nevezte Orbánt?"

Azonnali.hu: Formálódik Biden külpolitikája - "Amerika visszatért"

Fotó: Joe Biden / FB



A sokkolója helyet véletlenül a lőfegyverét használta vasárnap az a rendőr, aki egy igazoltatást követően lelőtt egy fekete bőrű fiatalt Minnesotában – jelentette be hétfői sajtótájékoztatóján Tim Gannon, a minneapolisi Brooklyn Center rendőrfőkapitánya.

Gannon azt is elmondta, hogy a húszéves Daunte Wrightot lejárt gépjármű-regisztrációja miatt állították meg a kollégái. Miután ellenőrizték a sofőr adatait, kiderült, hogy elfogatóparancs van ellene érvényben. A sajtótájékoztatón bemutatták az igazoltatás közben készült rendőrségi felvételeket is, amelyen az látszik, hogy az egyik tiszt megpróbálta megbilincselni Wrightot, de a férfi kiszabadította a kezeit és beugrott az autójába. Ekkor egy másik tiszt háromszor azt kiabálta, hogy “sokkoló”, leadott egy lövést a kezében lévő fegyverből, majd azt mondta: “lelőttem”.

“A felvételekből és a tisztek reakciójából úgy tűnik számomra, hogy véletlen fegyverhasználat volt, amely Wright úr tragikus halálát eredményezte” – mondta Gannon, hozzátéve, hogy a nyomozás a kezdeti szakaszban van.

A történteket követően vasárnap este több száz fős, feldühödött tömeg kezdett tiltakozni a Brooklyn Center-i rendőrkapitányság épületénél. A rohamfelszerelésbe öltözött rendőrök gumilövedékeket, fény- és könnygázgránátot vetettek be. Néhány tüntető megrongált két rendőrautót, a tömeg köveket dobált. A rendőrségi jelentések szerint voltak, akik fosztogatni kezdtek, a közeli bevásárlóközpontban húsz üzletbe törtek be.

Tim Walz, Minnesota állam kormányzója hétfőn bejelentette, hogy este hét órától kedd reggel hat óráig kijárási tilalmat vezetnek be a környező megyékben. Mike Elliott, Brooklyn Center polgármestere azt mondta, teljes mértékben támogatja a rendőrtiszt felmentését. “Az az álláspontom, hogy nem engedhetjük meg magunknak, hogy a szakmánkban olyan hibákat kövessünk el, amelyek más emberek életébe kerülnek” – fogalmazott a polgármester.

A Brooklyn Center nevű minneapolisi negyed mintegy 16 kilométerre található attól a helytől, ahol tavaly egy másik rendőri intézkedésben meghalt George Floyd. Őt a rendőrök azért akarták előállítani a városban 2020. május 25-én, mert bejelentést kaptak, hogy a férfi hamis pénzzel akart fizetni. Az intézkedés során a 46 éves Floyd nem tett eleget a rendőri felszólításnak, ezért lefogták, és a földre teperték. Az egyik rendőr, Derek Chauvin ezt követően a földön fekvő Floyd nyakán térdelt perceken keresztül.

Az esetről videofelvétel készült, amelynek képei később az egész világot bejárták és heves tiltakozásokat váltott ki a rendőri brutalitás miatt. Chauvint gyilkossággal és emberöléssel vádolják az ellene folyó perben. Tárgyalása jelenleg is zajlik Minneapolisban.

Wright édesanyja vasárnap újságíróknak azt mondta, hogy felhívta a fia, és közölte vele, hogy félreállították a rendőrök, mert légfrissítők lógtak a visszapillantó tükrén, ami Minnesotában illegális. Katie Wright elmondása szerint hallotta a telefonban, hogy a rendőrség felszólította a fiát, szálljon ki a járműből. A rendőrfőkapitány sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy kollégái a gépjármű lejárt regisztrációja miatt állították meg Wrightot, majd ahogy közeledtek az autóhoz, felfedezték, hogy valamilyen tárgy lóg a visszapillantó tükrén.

Wright apja a Washington Post című napilapnak elmondta, hogy fia néhány évvel korábban tanulási nehézségei miatt abbahagyta az iskolát, és különféle munkákat végzett, hogy kétéves fiát támogatni tudja.

Ben Crump ügyvéd képviseli Wright családját. Ő az a jogi képviselő, aki elérte, hogy 27 millió dolláros kártérítést fizessen Minneapolis városa a Floyd család számára. “Daunte Wright egy újabb fekete férfi, akit azok öltek meg, akik arra esküdtek fel, hogy szolgálnak és védenek minket” – fogalmazott Crump.

Joe Biden “teljes körű kivizsgálást” sürgetett Wright halála ügyében, és békés tiltakozásra szólította fel a minnesotai tüntetőket. Az elnök elítélte az erőszakot és a fosztogatásokat. “Valóban tragikus dolog történt, de azt hiszem, meg kell várnunk, mit mutat a vizsgálat” – mondta Biden újságíróknak a Fehér Házban.

The post Hihető, hogy a sokkoló használatát össze lehet téveszteni egy lőfegyver használtával? appeared first on .

Közleményében a Fehér Ház részletezte: az ukrajnai konfliktusról és egyéb regionális, illetve globális ügyekről egyeztetett kedden, telefonon Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Mint az amerikai elnöki hivatal írta: a beszélgetés során Joe Biden hangsúlyozta az Egyesült Államok elkötelezettségét Ukrajna területi integritása mellett, és aggodalmának adott hangot a jelentős orosz haderőösszevonás miatt a Krím-félszigeten és Ukrajna határán. Felszólította Oroszországot, hogy szüntesse meg a feszültséget.

A kelet-ukrajnai Donyec-medencében a helyzet március 26-án éleződött ki ismét, gyakorivá váltak a tűzpárbajok az ukrán kormányerők és a szakadár milíciák között. Ezekért a felek egymást teszik felelőssé. Kijev a szakadár területek demarkációs vonalánál, Oroszország pedig az Ukrajnával közös határa közelében hajtott végre csapaterősítést.

Az amerikai elnök ezen kívül azt is világossá tette, hogy az Egyesült Államok határozottan fel fog lépni nemzeti érdekeinek védelmében, “reagálva az orosz lépésekre, mint például a kiber-támadások, vagy a választási beavatkozás.”

A közlemény szerint Biden megerősítette azt a célját, hogy stabil és kiszámítható kapcsolatot alakítson ki Oroszországgal, összhangban az USA érdekeivel, és “javaslatot tett arra, hogy a következő hónapokban tartsanak csúcstalálkozót egy harmadik országban, ahol megvitathatják az Egyesült Államok és Oroszország előtt álló kihívások teljes skáláját.”

A Fehér Ház beszámolója szerint a két elnök számos regionális és globális kérdést is megvitatott, köztük az Egyesült Államok és Oroszország azon szándékát, hogy stratégiai párbeszédet folytassanak a fegyverek ellenőrzéséről és a felmerülő biztonsági kérdésekről, az Új START-szerződés meghosszabbítására építve.

A hadászati támadófegyverek csökkentéséről kötött orosz-amerikai Új START-szerződés meghosszabbítása február 3-án lépett hatályba és változtatások nélkül, 2026. február 5-ig marad érvényben. Az Új START-szerződést 2011-ben Prágában Barack Obama, az Egyesült Államok akkori elnöke és Dmitrij Medvegyev korábbi orosz elnök írta alá. Ez az egyetlen jelenleg érvényben lévő szerződés Washington és Moszkva között, amely korlátozza a két fél nukleáris arzenálját. A dokumentum értelmében mindkét ország egyenként legfeljebb 800 hordozórendszerrel és 1550 atomtöltettel rendelkezhet.

The post Biden találkozna Putyinnal appeared first on .

Az Egyesült Államok megemeli Németországban állomásozó katonái számát – jelentette be Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter.

A Biden-kormány tagjai közül Németországba elsőként ellátogató miniszter Annegret Kramp-Karrenbauer német védelmi miniszterrel folytatott megbeszélése után, kettejük közös sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a nagyjából 500 fős csapaterősítést az idén ősszel hajtják végre. Austin kiemelte, hogy Németország a hazája egyik leghűségesebb szövetségese, amellyel közösen képviselik a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság értékeit.

A Wiesbaden térségébe telepítendő új egységek révén az amerikai védelmi erők az eddiginél is hatékonyabban tudnak majd megakadályozni konfliktusokat, “vagy ha kell, harcolni és győzni” – mondta Lloyd Austin. Azzal kapcsolatban, hogy az előző, Donald Trump vezette washingtoni kormány a Németországban állomásozó, nagyjából 36 ezer katona egyharmadának kivonását tervezte, Austin elmondta, hogy ezt a tervezési folyamatot beszüntették, a csapaterősítéssel pedig a Németország és az egész NATO melletti amerikai elkötelezettséget is kifejezik.

Annegret Kramp-Karrenbauer hangsúlyozta: megtiszteltetés hazájának, hogy az új amerikai védelmi miniszter első hivatalos európai útja Németországba vezetett, és örömteli, hogy már nem a csapatkivonás, hanem a németországi amerikai jelenlét erősítése van napirenden. Mindent megtesznek azért, hogy a családjukkal érkező katonák legalábbis átmenetileg jó otthonra találjanak, és jó emlékeket őrizzenek majd Németországról – mondta.

Kramp-Karrenbauer a védelmi kiadások növelésével és a Bundeswehr – a német hadsereg – külföldi műveleteivel kapcsolatban kiemelte, hogy Németország a szövetségesei szolidaritásának köszönheti szabadságát és biztonságát, és viszonozza ezt a szolidaritást.

A Washington által ellenzett, Berlinben pedig a politikától független, tisztán üzleti alapú beruházásnak tekintett Északi Áramlat 2 földgázvezetékkel kapcsolatban Kramp-Karrenbauer jelezte, hogy lát lehetőséget a projekt leállítására irányuló amerikai követelések teljesítésére. Mint mondta, lehet foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy felfüggesztessék-e a kivitelezést. Ha pedig végül mégiscsak elkészül az Északi Áramlat 2 – vagyis az orosz földgázt Németországba a Balti-tenger fenekére fektetett csőhálózaton Ukrajna és Lengyelország megkerülésével szállító Északi Áramlat vezetékrendszer bővítése -, a gázszállításokat “Oroszország magatartásától is függővé kell tenni” – mondta a német védelmi miniszter.

The post Az Egyesült Államok megerősíti katonai jelenlétét Németországban appeared first on .

Oroszországnak le kell állítania provokatív tevékenységét, és haladéktalanul meg kell tennie mindent az orosz-ukrán feszültség megszüntetéséért – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján.

Arra vonatkozóan, hogy Oroszország jelentős haderőt vont össze az ukrán határ mentén és az általa elcsatolt Krím-félszigeten, Stoltenberg hangsúlyozta: az észak-atlanti katonai szövetség rendkívül aggályosnak tarja az orosz haderőösszevonást. A haderő mozgatását és a kelet-ukrajnai területeken végrehajtott katonai műveleteit Moszkvának azonnal le kell állítania, a katonai erőket pedig ki kell vonnia az ukrán területekről – fogalmazott a NATO-főtitkár. Mint emlékeztetett, az orosz csapatok elmúlt hetekben végrehajtott összevonása Ukrajna határainál a legjelentősebb katonai csapatmozgás a Krím 2014-es törvénytelen annektálása óta.

“Az orosz csapattelepítés indokolatlan, megmagyarázhatatlan és mélységesen aggasztó. Oroszországnak tiszteletben kell tartania nemzetközi kötelezettségeit” – szögezte le Stoltenberg.

A NATO-főtitkár aláhúzta: a NATO segíti Ukrajnát, hogy képes legyen megvédeni saját biztonságát, valamint támogatja az ország euroatlanti törekvéseit is. Hozzáfűzte, hogy a NATO-szövetségesek továbbra is támogatják Ukrajna függetlenségét, önállóságát és területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül, és nem ismerik el a Krím-félsziget jogtalan elcsatolását. Dmitro Kuleba, az ukrán diplomácia vezetője közölte, Ukrajna nem akar háborút Oroszországgal, és nem tesz olyan lépéseket, amelyek tovább mérgesíthetik a helyzetet. Országa diplomáciai megoldást keres szomszédjával – mondta.

Kijelentette: Oroszországnak be kell fejeznie a katonai csapaterősítést ukrán területeken és az ország határainál, valamint azonnal le kell állítania provokatív fellépését, köztük az ukránokkal szembeni propagandát és gyűlöletbeszédet.

Kuleba kiemelte: el kell kerülni a 2014-ben, a Krím elcsatolásakor elkövetett hibákat és a nyugati partnereknek mihamarabb lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy még időben megelőzhető legyen a helyzet elmérgesedése. A megteendő lépések között Kuleba újabb, Moszkvával szembeni szankciók meghozatalát említette, amelyek – véleménye szerint – visszatarthatják Oroszországot “az agresszió folytatásától”. AZ ukrán külügyminiszter egyúttal Kijevnek nyújtott további katonai segítségnyújtást sürgetett.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter, aki kétnapos látogatásra érkezett a NATO székhelyére, az ukrán külügyminiszterrel folytatott megbeszélését követően újságíróknak nyilatkozva “rendíthetetlen támogatásáról” biztosította Ukrajnát, Oroszországot pedig arra szólította fel, hogy hagyjon fel a csapatösszevonással.

Az Egyesült Államok szilárdan kiáll Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett egy olyan időszakban, amikor Oroszország rendkívül provokatív lépéseket tesz az országgal szemben – közölte.

Kuleba a találkozást követően azt mondta, Ukrajna hálás az Egyesült Államok és a NATO támogatásáért. A jelen helyzetben az Egyesült Államok támogatása döntő fontosságú – közölte, és arra kérte Washingtont, valamint a nyugati partnerországokat, hogy tegyék világossá Oroszország számára: súlyos ára van az Ukrajna elleni agressziónak.

Az észak-artlanti katonai szövetség korábban arról tájékoztatott, hogy szerdán Brüsszelbe érkezik Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter. Sajtóinformációk szerint Austin egyebek mellett az Oroszország jelentette fenyegetésről egyeztet a NATO főtitkárával és európai partnereivel.
Diplomáciai források szerint a NATO-tagországok külügyminiszterei rendkívüli tanácskozást folytatnak a héten szerdán – videókonferencia keretében – a szerintük fenyegetést jelentő orosz haderőösszevonásról és az afganisztáni helyzetről.

A kelet-ukrajnai Donyec-medencében a helyzet március 26-án éleződött ki ismét, gyakorivá váltak a tűzpárbajok az ukrán kormányerők és a szakadár milíciák között. Ezekért a felek egymást teszik felelőssé. Kijev a szakadár területek demarkációs vonalánál, Oroszország pedig az Ukrajnával közös határa közelében hajtott végre csapaterősítést. Kijev szerint az orosz hadsereg nagyjából harminc zászlóaljat csoportosított a határ orosz oldalára, az ukrajnai Donyec-medence megszállt területeire és az Ukrajnától jogellenesen elcsatolt Krím-félszigetre.

Julija Mendel, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótitkára egy vasárnap esti tévéműsorban közölte: Oroszország negyvenezer katonát vont össze az ukrán határ mentén, és ugyanennyit az általa önkényesen elcsatolt Krím- félszigeten. Kiemelte, hogy az év kezdete óta már 26 ukrán katona halt meg a fegyveres konfliktusban, míg a legutóbbi, tavaly júliusi tűzszünet életbe lépése óta a múlt év végéig öt katona esett el. Hangsúlyozta, hogy az ukrán fegyveres erők nem terveznek támadó műveletet a Donyec-medencében.

The post Stoltenberg: Oroszországnak meg kell tennie mindent a feszültség megszüntetéséért appeared first on .

Keresetet indított a pokrovi 2. számú fogház ellen Alekszej Navalnij elítélt ellenzéki politikus, amiért az nem biztosítja számára, hogy olvashassa az iszlám tanokat tartalmazó Koránt.

Az erről szóló közlés kedden Navalnij Instagram-profilán jelent meg. Az őrizetes kifogásolta, hogy nem adják ki neki sem a Koránt, sem pedig a többi könyvet, amelyet magával hozott a börtönbe. Arra hivatkoztak, ellenőrizniük kell, hogy tartalmuk nem szélsőséges-e. “Ki gondolta volna, hogy először a Korán miatt fordulok bírósághoz a fogházam ellen. Igen-igen. Nem azért, mert nem engednek be hozzám orvost (ez az éhségsztrájkom oka), nem a fogva tartás körülményei, hanem a muzulmánok szent könyve miatt” – áll Navalnij bejegyezésében.

A korábban muszlimellenes megnyilvánulásai miatt bírált politikus azt írta, hogy szeretné elmélyülten tanulmányozni és megérteni a Koránt. Az ellenzéki elítélt éhségsztrájkja immár két hete tart, ügyvédjei szerint 15 kilót fogyott. A március vége óta hátfájásra és végtagzsibbadásra panaszkodó rab így tiltakozik azellen, hogy szerinte nem részesül megfelelő orvosi ellátásban. Az MR-vizsgálat két porckorongsérvet állapított meg nála.

Az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) Vlagyimir megyei parancsnoksága kedden közölte, hogy Navalnijt múlt kedden teljes körű orvosi vizsgálatnak vetették alá, és a konzílium kielégítőnek minősítette egészségi állapotát. A hatóság szerint sem Covid-19-et, sem tbc-t nem találtak nála. Az őrizetest egy időben a gyengélkedőn látta el a börtön felcsere, majd hétfőn visszahelyezték a csoportjához, és kilátásba helyezték kényszertáplálását. Navalnij egy időben lázra és köhögésre is panaszkodott, és azt írta, hogy a környezetében többen tbc-sek.

Felesége, Julija Navalnaja kedden láthatáson volt nála Pokrovban. Az Instagramon közzétett beszámolója szerint egy háromszor kétméteres szobában, üvegen át, telefonon beszélhetett a férjével, aki a leírása szerint továbbra is vidám, jó kedélyű, “igaz, nehezére esik a beszéd, időről időre leteszi a kagylót, és az asztalra fekszik, hogy kifújja magát”.

Navalnaja szerint az őrizetes szeptember vége óta is erősen lefogyott, csak 76 kiló a 190 centiméteres magasságához képest. Kifogásolta, hogy független orvost még mindig nem bocsátottak be a férjéhez.

Navalnij ügye felmerült a Teheránban tárgyaló Szergej Lavrov orosz külügyminiszter keddi sajtótájékoztatóján is. A tárcavezető azt javasolta Annegret Kramp-Karrenbauer német védelmi miniszternek, aki vasárnap a Twitteren sürgette, hogy Oroszország adjon magyarázatot a területén, az ukrán határ közelében történő csapatmozgásokra, hogy a kölcsönösség alapján vegye rá kormányát az információszolgáltatásra Navalnij megmérgezése ügyében.

Lavrov szerint Kramp-Karrenbauernek kulcsszerepe van az ügy tisztázásában, mert a mérget Berlin állítása szerint a Bundeswehr laboratóriuma találta meg Navalnij szervezetében. Moszkva álláspontja szerint ezzel szemben az ellenzékinél az oroszországi vizsgálatok nem állapítottak meg mérgezést. Az orosz fél kifogásolta, hogy a német hatóságok többszöri jogsegélykérelem ellenére sem szolgáltattak bizonyítékot állításukra.

Navalnij szabadon bocsátását és jogainak biztosítását több külföldi vezető és nemzetközi szervezet követeli Moszkvától.

The post Navalnij keresetet indított a fogháza ellen, amiért nem kapott Koránt appeared first on .

Az űrbiztonság érdekében a fegyvermentességre vonatkozó orosz-kínai egyezménytervezet tárgyalására szólította fel a nemzetközi közösséget keddi sajtótájékoztatóján Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő.

Az űrbiztonság kérdése mindenki számára egyaránt kihívást jelent – vélekedett a szóvivő. A fegyverkezés és a fegyverekkel való versengés elkerülése, valamint az űr békés használatának biztosítása minden ország közös érdeke és felelőssége – fogalmazott. Kína és Oroszország 2008-ban nyújtott be az ENSZ Leszerelési Konferenciájának az űrbéli fegyverkezési verseny elkerülését célzó egyezménytervezetet, amelyet később 2014-ben frissítettek.

Csao hangsúlyozta: Peking és Moszkva egyaránt egy jogilag kötelező erejű nemzetközi eszköz megtárgyalását sürgeti az űrbéli fegyverek korlátozására, ez ugyanis szerintük alapvető megoldást jelentene az űrbiztonságra nézve. Arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy mielőbb kezdjék meg az egyeztetéseket, hogy az űr biztonságát szavatoló megállapodás megszülethessen.

Hozzátette: Kína és Oroszország 2021-ben is folytatja széles körű együttműködését az űrszektorban, ugyanakkor minden féllel készek együttműködni az űr békéjének és biztonságának fenntartására.

The post Peking a világűr fegyvermentességére vonatkozó orosz-kínai tervezet tárgyalását szorgalmazza appeared first on .

Az Európai Bizottság (EB) új stratégiákat mutatott be a szervezett bűnözés és az emberkereskedelem felszámolására.

A brüsszeli testület szervezett bűnözés elleni stratégiája központjában az EU-n belüli együttműködés fellendítése és a digitális eszközök hatékonyabb nyomozati felhasználása áll. A bizottság úgy véli, hogy az uniós tagállamok közötti összefogás a bűnüldözés és igazságügy területén alapvető fontosságú, mivel az EU-ban tevékenykedő illegális hálózatok 65 százaléka többnemzetiségű bűnbandákból áll. Ennek érdekében a testület korszerűsíteni kívánja a DNS-, ujjlenyomat- és jármű-nyilvántartási adatok cseréjével kapcsolatos műveleteket. Emellett az Európai Bizottság javaslatot tett egy egységes uniós bűnüldözési szabálykönyv kidolgozására és az Interpollal kötendő együttműködési megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdésére.

A napokban bejelentett stratégia keretében a bűnözésből szerzett jövedelem elkobzásával kapcsolatos uniós szabályok is felülvizsgálatra kerülnek, továbbá a testület intézkedéseket terjeszt elő a hamisítás és a kulturális javak tiltott kereskedelmének kezelésére. A bizottság kiemelt fontosságot tulajdonít a modern technológia bűnüldöző szerepének és annak, hogy a tagállamokkal együtt minél hamarabb kialakítsa a titkosított üzenetekhez való hozzáférés jogalapjait.

A bizottság külön stratégiát szentel az emberkereskedelem felszámolásra, és ennek keretében megvizsgálná a minimumszabályok meghatározásának lehetőségét, amelyek bűncselekménnyé nyilvánítanák az emberkereskedelem áldozataitól kikényszerített szolgáltatások igénybevételét. Párbeszéd kíván továbbá folytatni az internetes és technológiai vállalatokkal annak érdekében, hogy csökkenjen az áldozatok toborzására és kizsákmányolására szolgáló online platformok használata.

Uniós statisztikák szerint 2017 és 2018 között több mint 14 ezer áldozata volt az emberkereskedelemnek az EU-ban. Globális szinten az emberkereskedők a becslések szerint egyetlen év alatt 29,4 milliárd eurónyi nyereségre tettek szert.

The post Az EB új stratégiákat mutatott be a szervezett bűnözés és az emberkereskedelem felszámolására appeared first on .

Lövöldözés volt egy párizsi kórháznál hétfő délután, a támadásban egy ember meghalt, egy másik pedig megsebesült, az elkövető motorral elmenekült a helyszínről – közölték rendőrségi források. Az ügyben előre kitervelt gyilkosság és emberölési kísérlet miatt indult nyomozás, a feltételezések szerint bűnözők közti leszámolás történt.

A BFM hírtelevízió értesülése szerint a francia főváros XVI. kerületében a Vöröskereszthez tartozó Henry-Dunant magánkórház gépkocsi-behajtójánál délután 1 óra 50 perckor dördültek el a lövések. A támadó többször rálőtt egy férfira, aki a helyszínen életét vesztette. Egy nő, aki a kórház biztonsági alkalmazottja, megsebesült, őt kórházba szállították. Az elkövető motorral érkezett, és azzal is menekült el a helyszínről, a rendőrség nagy erőkkel keresi.

Az áldozatnál nem voltak személyi iratok, így az azonosítása időt vett igénye. Kora este rendőrségi források azt közölték, hogy egy 34 éves férfi az áldozat, akit kábítószer-kereskedelem és bűnszövetkezetben elkövetett emberölés miatt már ült börtönben. A BFM hírtévé szerint a támadó a már földön fekvő áldozatát többször fejbe lőtte, ami inkább hasonlított egy bosszúból elkövetett kivégzésre, mintsem véletlenszerű lövöldözésre. Francis Szpiner, a kerület polgármestere szerint “úgy tűnik, az áldozat elleni leszámolásról van szó”.

“A férfi, akire céloztak, több lövést is kapott. A biztonsági őrre inkább csak véletlenül lőttek” – tette hozzá.

“A lakosság megnyugtatására mondom, hogy nem terrorcselekményről van szó, és nem is (a kórházban felállított) oltóközpont elleni merényletről” – hangsúlyozta a polgármester. A párizsi ügyészség gyilkosság és emberölési kísérlet miatt indított eljárást, a nyomozást a bűnügyi rendőrség folytatja le. A környéket teljesen lezárták, a nyomozók egyelőre semmilyen részlettel nem szolgáltak a támadás lehetséges indítékait illetően. A magánkórház jelenleg a koronavírus elleni oltási kampány egyik párizsi oltóközpontja.

“Detonációkat hallottam, megfordultam és láttam, hogy egy kapucnis férfi lövöldözik. Aztán láttam egy pacákot a földön, azt is láttam, hogy a másik odalépett hozzá, és kétszer fejbe lőtte” – mondta a kórházzal szembeni vendéglátóhely tulajdonosa a BFM hírtévében, aki szerint az elkövető egy 35-40 év körüli testesebb, fehér bőrű férfi volt.

“Az elkövető gyalog ment el, és hidegvérrel lépdelt, mintha mi sem történt volna. Távolabb egy robogó várta” – mondta egy másik szemtanú.

A szomszédos lakóépület házmestere az AFP hírügynökségnek elmondta: hat lövést hallott, miközben ebédelt. Azonnal kiment az utcára, és egy fekete bőrű férfit látott a földön fekve a kórház előtt. 20-30 év közötti lehetett, és már halott volt. A helyszínelés ellenére a kórházban egész délután folytatódott az oltás, de csak a regisztráltak léphettek be a biztonsági kordonon belülre, ahonnan rendőrök kísérték be őket a kórház területére.

The post Mindenki nyugodjon le: “csak” bűnözők közti leszámos volt a párizsi lövöldözés appeared first on .

A feszültség szükségtelen növeléséhez vezetnek az iráni robbantással kapcsolatos izraeli szivárogtatások – közölte a Háárec című baloldali újság kedden biztonsági tisztségviselők aggodalmait tolmácsolva.

A lapnak nevük elhallgatását kérő izraeli biztonsági tisztségviselők arról számoltak be, hogy aggodalmat keltenek bennük az iráni célpontok elleni, a közelmúltban történt támadásokat Izraelnek tulajdonító média-jelentések. A biztonságiak arra gyanakszanak, hogy bizonyos politikusok személyes célokból használják ki az Iránnal fennálló feszültségeket, és a különböző biztonsági szervezetek presztízsért folyó versenyében politikai céljaikra aknázzák ki az akciókat.

A nemzetközi médiában az elmúlt napokban névtelen izraeli és amerikai tisztségviselőket idéztek, akik szerint Izrael állt az Iránban, a natanzi urándúsító létesítményben bekövetkezett vasárnapi robbantás mögött. Az aggódó izraeli biztonságiak szerint az ilyen szivárogtatások a két ország közti feszültség nem kívánt növekedéséhez vezethetnek.

Beni Ganz védelmi miniszter bejelentette, hogy felkérte a főügyészt, indítson vizsgálatot a biztonsági hírek kiszivárogtatásának ügyében. Az iráni esethez hasonlóan, de még az akció végrehajtása előtt eljutott egy másik, a múlt héten az iráni felderítőhajó ellen lezajlott szabotázsakció esetleges izraeli felelősségének híre az amerikai The New York Times című újsághoz.

Ez az értesülés egy nappal magának a magas kockázatú, ellenséges területen zajló hadműveletnek a végrehajtása előtt került a külföldi médiába. A Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel egy légibázison tett hétfői látogatása során Ganz bírálta a “fecsegést” és a “meséket az úgymond nyugati tisztségviselőkről”.

“Nem tudok olyan konkrét személyről, aki információkat szivárogtat ki, de ennek le kell állnia” – mondta Ganz, hozzátéve, hogy veszélybe került az Izrael külföldi titkos akcióit korábban jellemző “kétértelműségi politika”. “Nem folyt vita a kétértelműség politikájáról. Szerintem ez vakmerő viselkedés, és ha ez személyes vagy politikai érdekekből fakad, az rendkívül súlyos” – vélekedett az izraeli védelmi miniszter.

Biztonsági tisztségviselőket idézve a Háárec arról írt: nemzetbiztonsági körökben nem csupán egyetlen konkrét jelentés, hanem a jelentések mennyisége miatt is aggódnak. Ezek ugyanis akkor kerülnek nyilvánosságra, amikor éles a feszültség Izrael és Irán között, Teheránban pedig provokációkként értelmezhetik a szivárogtatásokat, amelyekre választ kell adni, noha a bejelentések nélkül ez az esetleges válasz elkerülhető lenne.

Egy vezető izraeli védelmi tisztségviselő szerint a hadsereg számos vezetőjének jelenleg igen gyenge az érdekérvényesítési lehetősége a hatalom képviselőivel, a döntéshozókkal szemben, miközben bizonyos biztonsági szervezetek kivételezett helyzetbe kerültek, s a kormányfő bizalmát élvezik. E szavaival a tisztségviselő Benjamin Netanjahu miniszterelnök jobbkezére, számos esetben külföldi képviselőjére, Joszi Kohenre utalhatott, aki a Moszadot, Izrael külföldi hírszerző szervezetét vezeti.

“Ehhez hozzájárul a kormányzati stabilitás hiánya, a politikai zsákutca, és a feszült kapcsolat az Egyesült Államokkal, ami igencsak megnehezíti és aggasztóvá teszi ezt az időszakot”- vélekedett a vezető biztonsági tisztviselő a Háárecnek nyilatkozva. Más, szintén biztonsági források szerint a helyzet ellenőrizhetetlenné vált. “Ez súlyos károkat okozhat”- vélekedett az egyik nyilatkozó, aki szerint korábban csakis szándékosan, döntések nyomán, üzenetek átadása végett szivárogtattak.

The post Szükségtelenül növeli a feszültséget az iráni robbantással kapcsolatos szivárogtatások appeared first on .

A fegyverszállítástól, az ukrán vezetés “militarista hangulatának szításától” óvta Törökországot és a többi külföldi kormányt a Kairóban tárgyaló Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

“Minden felelősségteljes országnak, amellyel kapcsolatban állunk – Törökország egyike ezeknek – határozottan azt tanácsoljuk, hogy elemezzék a helyzetet, a kijevi rezsim folyamatos harcias kijelentéseit, és óva intjük őket attól, hogy szítsák ezt a militarista hangulatot” – jelentette ki Lavrov az egyiptomi hivatali partnerével, Számeh Sukrival tartott közös sajtótájékoztatóján. Lavrov arra a felvetésre reagált így, hogy Törökország csapásmérő drónokat adott el Ukrajnának, és a két ország ilyen eszközök közös gyártásába kezd.

Az orosz külügyminiszter szerint 2014-ben az “alkotmányellenes államcsíny” után a kijevi vezetés “pontosan ilyen biztatások hatására” követett el “agressziót a saját népe ellen”. Ennek alapján valótlannak nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek azt a kijelentését, amely szerint Kijev nem tervez semmit a Donyec-medence ellen, mert nem harcolhat a tulajdon népe ellen. Lavrov hangsúlyozta, hogy a Donyec-medence lakói “senkit sem támadtak meg Ukrajna fő területén”.

“Egyszerűen azt kérték, hogy hagyják őket békében, és hagyják átgondolni, azt, hogy mi történik, amikor Kijevben neonácik veszik át a hatalmat, és azonnal fellépnek saját, orosz ajkú lakosságuk jogai ellen” – fogalmazott.

“Nagyon remélem, hogy erre a történetre emlékezni fognak azokban az országokban, amelyek hadfelszerelés szállításáról tárgyalnak Ukrajnával” – tette hozzá.

Lavrov szerint nem arra kell választ adni, hogy mit csinál Oroszország a saját területén az ukrán határnál, hanem arra, hogy mit csinál a hadihajóival és a csapataival az Egyesült Államok Ukrajnában, több ezer kilométerre a saját területétől. A miniszter a régióban folytatott amerikai katonai tevékenységet “különösen rámenősnek” nevezte, amelyet szerinte “agresszív retorika” kísér.

Arra hívta fel a kijevi “ruszofób” vezetést és az ukrajnai válság rendezéséről megkötött, a szakadár kelet-ukrajnai köztársaságoknak autonómiát ígérő minszki megállapodások elutasítását ösztönző országokat, hogy vonják le a megfelelő következtetéseket. Lavrov szerint ugyanis “ez rosszul végződhet, mert a támogatottsága helyreállításáért folytatott hajszában a kijevi rezsim felelőtlen cselekedetekre ragadtathatja magát”.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak hétfőn az orosz fővárosban Tony Blinken amerikai külügyminiszternek arra a kijelentésére válaszolva, miszerint következményei lesznek, ha Moszkva nem hagy fel “agresszív” magatartásával, azt mondta, hogy az ismételgetés révén csak “devalválódnak” az effajta amerikai fenyegetések. Ismételten azt állította, hogy Oroszország “sohasem” lépett fel agresszívan. (A Krím elfoglalása valahogy kiesett a szóvivő emlékezetéből. A -szerk-  megj.)

Az Ukrajna délkeleti részén, a Donyec-medencében húzódó demarkációs vonal mentén február végén ismét romlani kezdett, március 26-án pedig kiéleződött a helyzet, amikor négy ukrán katona életét vesztette. A térségben gyakorivá vált a tűzharc, amiért az ukrán kormányerők és a szakadár milíciák egymást tették felelőssé. Kijev a szakadár területek demarkációs vonalánál, Oroszország pedig az Ukrajnával közös határa közelében és az elcsatolt Krímben csapaterősítést hajtott végre.

The post Lavrov óvta Törökországot az ukrajnai fegyverszállítástól appeared first on .

A Legfőbb Ügyészség megegyezett az Európai Ügyészséggel a kölcsönös együttműködésről és az információcseréről. Magyarország az első olyan uniós ország az uniós ügyészségből kimaradók közül, amely ilyen egyezséget kötött a luxemburgi szervezettel.

Egy tavaly novemberi videóhívás során egyezett meg Polt Péter legfőbb ügyész és Laura Codruta Kövesi, az Európai Ügyészség vezetője arról, hogy a jövőben kölcsönösen segítik egymás munkáját a nyomozások és vádemelések hatékonyságának biztosítása érdekében. Az erről szóló részleteket tartalmazó munkamegállapodást most írták alá a felek.

A Legfőbb Ügyészség közleménye szerint a dokumentum kitér a bűnügyekben folyatott kooperáció mikéntjére, mind pedig az intézmények közötti stratégiai lépések összehangolására. A közleményben az áll, hogy a magyar ügyészség a büntetőügyekben az uniós igazságügyi együttműködés meglévő eszközeivel támogatja majd az Európai Ügyészség munkáját és az Európai Ügyészség is ezen jogi intézményeket veszi majd igénybe, ha a magyar hatóságokhoz fordul.

Az Európai Ügyészség a tervek szerint idén kezdi meg a munkáját 22 uniós tagállam részvételével. A szervezet célja az, hogy az uniós költségvetéshez kapcsoló visszaéléseket felderítse. Ehhez olyan jogköröket is, amelyekkel a résztvevő tagállamokban önállóan is eljárhat. Magyarország korábban jelezte, nem kíván csatlakozni az Európai Ügyészség szervezetéhez.

The post Polt segítené az Európai Ügyészség munkáját appeared first on .

Oroszország negyvenezer katonát vont össze az ukrán határ mentén, és ugyanennyit az általa önkényesen elcsatolt Krím-félszigetre – jelentette ki Julija Mendel, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótitkára.

Az Ukrinform hírügynökség beszámolója szerint Mendel kiemelte, hogy az év kezdete óta már 26 ukrán katona halt meg a Donyec-medencei fegyveres konfliktusban, míg a tűzszünet legutóbbi, tavaly júliusban történt életbe lépése után, a múlt év végéig öt katona esett el. A tisztségviselő hangsúlyozta, hogy az ukrán fegyveres erők nem terveznek támadó műveletet a Donyec-medencében. Emlékeztetett arra, hogy az ilyen orosz jelentéseket Ruszlan Homcsak vezérkari főnök már korábban “dezinformációnak és álhíreknek” nevezte.

“Oroszország más kérdés. Az egész világ ma arról beszél, hogy orosz csapatok összpontosulnak az ukrán határ közelében. A keleti határ mentén már negyvenezer orosz katona koncentrálódik, ugyanannyian a megszállt Krímben. Most az a kérdés: támadhat-e Oroszország? Igen, és 2014-ben ezt már láttuk. Ám józanul kell felmérni a helyzetet. Pánikba esni, és erősítést végrehajtani ugyanolyan ostobaság, mint alábecsülni a fenyegetés valódiságát” – fogalmazott a sajtótitkár.

Leszögezte, hogy Ukrajna a konfliktus tárgyalásos rendezésére törekszik. “Meggyőződésünk, hogy csakis a tárgyalások vezethetnek békéhez. Ezért törekszünk a normandiai négyek, Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország részvételével zajló tárgyalásokra, és minden lehetséges diplomáciai eszközzel a béke megteremtésére – hangoztatta.

Egy hétfői sajtónyilatkozatában Mendel elmondta még, hogy a válság március végi kiéleződése után Zelenszkij elnök megbeszélést kezdeményezett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, egyelőre azonban az ukrán elnöki iroda nem kapott választ az orosz féltől. “Nagyon reméljük, hogy ez nem a párbeszéd visszautasítását jelenti” – fűzte hozzá Zelenszkij sajtótitkára.

The post Állítólag már nyolcvanezer orosz katona van az ukrán határnál és a Krímben appeared first on .

Hétfőn 685 esetben intézkedtek a rendőrök a maszkviselési kötelezettség elmulasztása miatt – közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese a keddi online sajtótájékoztatón.

Kiss Róbert alezredes tájékoztatása szerint hétfőn közterületen 656, tömegközlekedési eszközökön és várakozóhelyein 18, üzletekben és bevásárlóközpontokban pedig 11 emberrel szemben léptek fel a rendőrök a maszkviselési kötelezettség figyelmen kívül hagyása miatt. A kijárási tilalom szabályainak megszegése miatt hétfőn 238 intézkedés történt hétfőn, így már 62 842-re emelkedett az ezekkel kapcsolatos rendőri fellépések száma – tette hozzá.

Az üzletekre, szálláshelyekre, szabadidős létesítményekre vonatkozó korlátozások megszegése miatti rendőri intézkedések száma hétfőhöz képest nem változott, és nem kellett bezárni egyetlen ilyen egységet sem. A vendéglátó üzletekben a tartózkodás tilalmára vonatkozó szabályok megszegése miatt kilenc, az üzemeltető, vagy a tulajdonos felelősségi körébe tartozó szabályok megszegése miatt pedig két emberrel szemben intézkedtek a rendőrök.

A Vas megyei Jákon és a Csongrád-Csanád megyei Zsombón találtak a védelmi intézkedéseket megszegő vendéglátó egységet, amelyek szeszes itallal szolgálták ki a vendégeket: utóbbiakkal szemben szabálysértési szankciót alkalmaztak, az egységeket pedig hat hónapra ideiglenesen bezáratták – ismertette az alezredes. Az elmúlt napon 37 esetben léptek fel a rendőrök a korridorokon a magyarországi tranzitszabályokat megsértő átutazókkal szemben. A vonatkozó jogszabály tavaly szeptemberi bevezetése óta a szabályokat be nem tartókkal szemben eddig 15 262-ször intézkedtek.

Jelenleg összesen 43 532-en vannak hatósági házi karanténban, hétfőn 6257 ilyen intézkedést rendeltek el. Közülük 3331-en vállalták, hogy a rendőrség elektronikusan ellenőrizze, betartják-e a karanténszabályokat – tette hozzá Kiss.

The post A jéghegy csúcsa: hétfőn 685-en szegték meg a maszkviselési szabályokat appeared first on .