Biztonságpolitika

Őrizetbe vett a rendőrség egy 26 éves férfit, aki rátámadt a volt börtönőrére Komlón – közölte a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság.

Közleményükben azt írták: a gyanú szerint a komlói férfi kedd délután támadt rá az egyik áruház parkolójában áldozatára, fenyegette, majd többször megütötte. A sértett abban a büntetés-végrehajtási intézetben dolgozik körletfelügyelőként, ahol korábban a férfi fogvatartottként tartózkodott.

A bántalmazót a rendőrök a lakásán elfogták, majd előállították a rendőrkapitányságra. Ellene hivatalos személy elleni erőszak és könnyű testi sértés miatt nyomoz a komlói rendőrkapitányság.

The post Rátámadt korábbi börtönőrére egy férfi Komlón appeared first on .

Az Északi Áramlat-2 orosz gázvezetékről szerdán született amerikai-német egyezség nem azt jelenti azt, hogy minden eldőlt, Ukrajna nem hagy fel azokkal a jogi lépésekkel, amelyekkel megakadályozhatja a projekt beindítását – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

“A játék nem ért véget, csak meccs hosszabbításokkal folytatódik” – fogalmazott a tárcavezető. Kifejtette, hogy a gázvezeték tényleges beindításáig még sok minden van hátra: a csővezeték tanúsítása, a biztosítás, továbbá ami a legfontosabb, hogy miként fogják végrehajtani a pályázatban leírtakat.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy szerdán Ukrajna nemcsak politikai nyilatkozatot adott ki az Egyesült Államok és Németország közötti megállapodásról, hanem jogi lépést tett azáltal, hogy konzultációkat kezdeményezett az Európai Unióval. “Felvetjük azt a kérdést, hogy partnereink hogyan látják e megállapodások végrehajtását, hogy azok ne gyengítsék Ukrajna és Közép-Európa egészének energiabiztonságát. Másodszor, a tegnapi nyilatkozat nem oldja meg Ukrajna biztonságának kérdését, amely közvetlenül kárt szenved az Északi Áramlat-2 beindításától. És ez a legfőbb kifogásunk: a biztonság tekintetében nincsenek eléggé egyértelműen meghatározott konkrétumok az egyezségben” – fejtette ki.

Hozzátette: szükség van ezekre a konzultációkra annak megállapítása érdekében is, hogy vannak-e arra utaló jelek, amelyek szerint az Északi-Áramlat-2 megsérti az uniós jogokat és a szolidaritás elvét, továbbá a társulási megállapodás ide vonatkozó normáját.

Az Egyesült Államok és Németország szerdán bejelentette, hogy hivatalosan megállapodtak a gázvezeték építésének befejezéséről. Erről közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben az Ukrajnának is tettek néhány ígéretet, például Berlin pénzügyi segélyt ígért. Ezt követően az ukrán és a lengyel külügyminiszterek közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben leszögezték, hogy a csővezeték veszélyt jelent nemcsak Ukrajna és Közép-Európa, hanem egész Európa biztonságára nézve. Ígéretet tettek arra, hogy együttműködnek szövetségeseikkel az Észak Áramlat-2 beindításának megakadályozásában, amíg megoldást nem találnak a csővezeték okozta biztonsági problémákra.

Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővül a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlat. Nyomvonala az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig tart. A mintegy 1200 kilométer hosszú új vezeték befejezéséhez még 80 kilométer hosszúságban kell lerakni csöveket. Kiépítésével Oroszország elvileg kiiktathatná Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelhetné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát.

The post Északi Áramlat-2: az ukrán külügyminiszter még hisz a csodákban appeared first on .

Üzelmeikbe gyermekeiket is bevonó kábítószer-kereskedő házaspár ellen emelt vádat a Veszprém Megyei Főügyészség.

A főügyészség a közleményében azt írta, hogy kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmények miatt emeltek vádat egy 41 éves férfi, valamint 45 éves házastársa ellen. Az ügyben kisebb mennyiségű kábítószer kereskedelme, birtoklása, illetve kábítószer-fogyasztás miatt nyolc további emberrel szemben is vádemelés történt.

A vádirat szerint a házaspár négy kiskorú gyermekével 2018 szeptembertől a következő év júliusában történt elfogásukig rendszeres haszonszerzésre törekedve, továbbértékesítés céljából jelentős mennyiségű marihuánát, speedet és exstasyt árult Várpalotán.

A kábítószer értékesítését kezdetben a férj végezte, majd 2018 őszétől már a feleség is közreműködött ebben. A férfi havonta egy-két alkalommal nagyobb tételben beszerezte a kábítószert, amelyet Várpalota területén, jellemzően bokros területeken, zacskókban tárolva elrejtett. A kábítószer napi szintű árusítását a felesége közreműködésével folytatta.

A férfi egyébként az anyagi haszon növeléséért az eladásra szánt speedport koffeinnel és más szerrel, míg a marihuánát útifűvel, illetve orvosi zsályával keverte. Felesége a kábítószer értékesítésén túl annak kimérésében, porciózásában is közreműködött.

A kábítószer megvásárlásakor a vevők vették fel a kapcsolatot a vádlottakkal, majd a megbeszélt helyen és időpontban találkoztak. Voltak olyan esetek, amikor a nő a kábítószert a 15 éves gyermekével küldte le az utcán várakozó vevőjének, máskor a 11 éves gyermeke jelenlétében bonyolította az adásvételt, illetve a kábítószert tartalmazó táskát a tettenérés elkerülése érdekében a 11 éves gyermekének adta át, és a kislány nadrágjának zsebébe kiporciózott marihuánát is rejtett.

Az ügyészség a vádiratában a házaspárral szemben fegyházbüntetést, valamint a bűncselekménnyel megszerzett, fejenként mintegy 570 ezer forint erejéig vagyonelkobzást indítványozott. Arra figyelemmel, hogy az asszony a cselekményével a kiskorú gyermekei testi és erkölcsi fejlődését is veszélyeztette, a még jelenleg is csak 13 éves gyermek vonatkozásában az ügyészség indítványt tett az anya szülői felügyeleti jogának megszüntetésére. Az ügyészség az előkészítő ülésen történő beismerésük esetére a férfival szemben 18, míg feleségével szemben 17 év fegyházbüntetés kiszabását tartja indokoltnak – áll a közleményben.

The post Briganti páros: kábítószer-kereskedő házaspár ellen emeltek vádat appeared first on .

Számtalan hazai fejlesztésű kettős felhasználású termék, különleges jármű, ruházat, drónfelderítő, oktató, monitoring és szimulációs rendszer jelent meg a hazai piacon az elmúlt években – mondta a Biztonságpiacnak a Magyar Védelmiipari Szövetség (MVSZ) elnöke. Mindazonáltal Zsitnyányi Attila azt is hangsúlyozta, hogy a hazai vállalatoknak folyamatos megrendelésekre van szükségük a hazai piacon – nem csupán a további fejlesztések –, de olykor a túlélés érdekében is.

– Hogyan értékeli az MVSZ munkáját az elmúlt tíz esztendőre visszatekintve, s melyek voltak a szövetség legfontosabb eredményei?
– Nagyon mozgalmas volt ez az évtized is. Igazi közösséget sikerült kovácsolni a tagságból, akik keresik egymással az együttműködési lehetőségeket. Büszkék vagyunk színvonalas kiadványainkra és rendezvényeinkre is. Éveken keresztül hangoztattuk, hogy szükség van egy olyan „munkacsoportra”, amely a védelmi ipar felhasználóit képviseli, de amelyben jelen vannak az őket felügyelő, a gazdaságért felelős minisztériumok és az ipar képviselői egyaránt. Egy olyan szervezetre, ahol a hazai beszerzésekkel, fejlesztési irányokkal és a közreműködőkkel kapcsolatban fel lehet mérni a valós helyzetet, igényeket, meghatározni a feladatokat, amiket egy szakmailag is elfogadható politikai döntést követően, végre is hajtanak. Tulajdonképpen ez is megvalósult a nemzeti védelmi ipari és védelmi célú fejlesztésekért, valamint a haderő-modernizáció koordinálásáért felelős kormánybiztosi hivatal (új nevén védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos) létrehozásával. Mindemellett ismét megjelentek kutatás-fejlesztési pályázatok, ahol védelmiipari termékek fejlesztésével is lehetett indulni akár a közép-magyarországi régióban található cégekkel is. Természetesen ezek nem kizárólag az MVSZ érdemei, de ezek voltak azok a legfontosabb célok, amiért folyamatosan dolgoztunk.

– Miért és miként volt szükség a szövetség stratégiájának módosítására az elmúlt években?
– A szövetséget 1993-ban elsősorban érdekképviseleti céllal alapították az iparágban érdekelt vállalatok. 2014-től a fókusz átkerült a lobbi és marketing tevékenységekre. Ezt a stratégiát követjük azóta is, természetesen folyamatos finomhangolásokkal. Az elsődleges célunk továbbra is az, hogy új üzleti lehetőségeket találjunk közvetlenül – illetve együttműködő partnereink segítségével közvetve. A folyamatos átszervezéseknek köszönhetően ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy lassan már évente új szervezeteket kell megismernünk, kialakítani velük az együttműködést, és közösen lobbizni azért, hogy az itthoni és nemzetközi megjelenésekhez szükséges források rendelkezésre álljanak. Ez az egyik gazdátlan, legkevésbé működő terület, ahol csak az MVSZ az állandó szereplő, így nagyon nehéz eredményeket elérni, de nem adjuk fel! Hasonló nehézségekkel nézünk szembe a támogatott kutatás-fejlesztési és innovációs lehetőségek esetében is.

– Hogy értékeli a hazai védelmi ipar jelenlegi helyzetét, hol tart most az ágazat „felélesztése”?
– Az elmúlt években sikerült felhívnunk a döntéshozók figyelmét arra, hogy a hon- és rendvédelmi szervek ellátásbiztonsága, illetve a védelmi költségvetés fenntarthatósága érdekében igenis szükség van a hazai védelmiiparra és annak központi fejlesztésére, támogatására, esetenként koordinálására. A hazai cégek készen állnak az együttműködésre, felélesztését azonban csak a megrendelői oldalról lehet végrehajtani. A folyamat elindult, első körben az állami vállalatok helyzetbe hozásával, külföldi cégek idecsábításával. Ez egyrészt érthető, hiszen könnyebb a közvetlen irányítás alatt álló állami tulajdonú vállalatokat rendeléssel ellátni vagy nagy beszerzések miatt a külföldi cégeket az állammal – amely egyben a vásárló is – történő együttműködésre rávenni. Hosszú távon azonban csak a piaci alapokon is életképes vállalkozások képezhetik a hazai védelmi ipar alapját. Ezek a vállalatok lehetnek állami, részben állami vagy magán tulajdonban is.

– A Zrínyi 2026 program mellett milyen egyéb forgalomnövelő, illetve új megrendeléseket generáló tényezők, beszerzések, programok élénkítették a piacot az elmúlt időszakban?
– Kezdetben a hazai cégek is érzékeltek forgalom-növekedést a Zrínyi 2026 program kapcsán. Ez a folyamat a tagvállalataink visszajelzései alapján azonban mára visszafordult. Az okokat csak keressük, de valószínűsíthető, hogy bár a beszerzésekre fordítható védelmi célú költségvetés növekedése valóban hatalmas, azonban az évtizedek óta szintén növekvő igények azonnali kielégítésére ez nem elég. Ennek, úgy tűnik, az lett az eredménye, hogy a hazai beszerzéseket ismét hátrébb sorolták, „ha eddig ráért, hadd várjon” alapon, „rájuk lehet számítani, majd türelmesen várnak, ők úgyis mindig itt lesznek”. Nos, nem lesznek itt, hiszen ha nincs árbevétel, gyártás, fejlesztés, akkor ezek a cégek, képességek eltűnnek. Volt már hasonló helyzet: akkor a rádióbeszerzés vagy a Gripen-program eredményeképpen gyakorlatilag lenullázódtak a hazai beszerzések, fogyatkoztak az addig még valahogy talpon maradó cégek. Az elmúlt év tagjaink számára inkább a korábbi években elindult programok befejezéséről vagy az exportról szólt. 2020-ban nem várunk csodákat, de remélem, hogy 2021-től legalább a 2018-as szintre visszakerülnek a hazai termékek beszerzései.

– Érkeznek új szereplők a hazai piacra?
– A Zrínyi 2026-ra továbbra is mindenki óriási lehetőségként tekint. A nagy volumenű külföldről történő beszerzéseknek köszönhetően több hazai beruházás is bejelentésre került. Ezek a cégek csak a következő években kezdenek el érdemi tevékenységet végezni, de egyre több hazai cég gondolja úgy, hogy a képességeik és kapacitásaik alapján majd beszállítói lehetnek ezeknek a cégeknek. Önálló termékeket gyártó cégek is megjelennek, tapogatóznak, együttműködési lehetőségeket keresnek. Érzékelhető irányváltás a külföldi cégek felvásárlása területén is. A kezdetben állami tulajdonú vásárlók után megjelentek új hazai magánbefektetők is ezen a területen. Jelentheti ez azt is, hogy hamarosan valóban elindulnak azok a beszerzések is, ahol a hazai védelmi ipar is jelentősebb szerephez jut majd.

– Fordítsuk meg az előző kérdést: mennyire jellemző a hazai védelmi iparban a cégmegszűnés, felszámolás, piacról való kivonulás?
– Természetesen csalódások itt is vannak. Az elmúlt tíz évben is veszítettünk el stratégiailag fontos cégeket vagy képességeket, amelyek visszaépítése ma már szinte lehetetlen. A felhasználókban és megrendelőkben még mindig nem tudatosul eléggé, hogy ha az itthoni cégek ha nem kapnak folyamatosan megrendelést, akkor azt nem élik túl, hiszen nekik a hazai üzletek nélkülözhetetlenek a kapacitásaik megtartásához. Azoknál a cégeknél, ahol a védelmi célú termékek részaránya alacsony, ott inkább a területről történő kivonulás a jellemző. A nyereségesebb profiljaik irányába mennek el. Ezért is nagyon fontos, ha szűkös a költségvetés, akkor elsősorban a hazai cégekről kell gondoskodni, azonban nem szabad akkor sem elfeledkezni róluk, ha látszólag itt a Kánaán.

– Változott-e érdemben a magyar védelmi ipar szereplőinek versenyképessége a nemzetközi piacokon az elmúlt időszakban?
– Úgy gondolom, hogy igen. Több hazai cég rendelkezik verseny- és exportképes védelmiipari termékkel ami szerencsére értékesítésekkel is párosul. Felderítő elektronika, kommunikációs eszközök, fegyver, vegyivédelem és kibervédelem területén értünk el exportsikereket, de nem szabad elfeledkezni azokról a cégekről sem, ahol bár értékesítések még elsősorban csak itthon történtek, de a megszerzett referencia miatt, jól értékesíthető termékek jöttek létre. Számtalan kettős felhasználású termék, különleges jármű, ruházat, drón felderítő-, oktató-, monitoring-, szimulációs rendszer jelent meg a hazai piacon az elmúlt években. A cégek közötti regionális együttműködéseket kicsit visszavetette a Zrínyi 2026 program. Az, hogy a kormányzat közvetlenül próbál beszerezni mindent egy-egy nagy külföldi integrátor szállítótól, az természetesen kényelmes, azonban ez azt is üzeni a lehetséges szállítók felé, hogy próbáljanak közvetlen kapcsolatokat építeni a vásárlóhoz esetleg az integrátorhoz, vagy a saját kormányzatukon keresztül teremtsenek kapcsolatokat. Ennek már több, hosszú éveken át gondozott együttműködés esett áldozatul, hiszen a hazai cégek által korábban képviselt termékek így más cégeken keresztül érkeznek. Az az általános érv, hogy ez jó, mert csökkenti az árakat de sajnos ez nem minden esetben igaz. Ha integrált termékről van szó, akkor csak annyi a különbség, hogy az ebből származó profit nem egy hazai cégnél jelenik meg, azonban nehézkesebbé és drágábbá válik a szervizelése, javítása. Az úgynevezett „táskás” cégek kiesése nem akkora probléma, bár ott is érték a kapcsolatrendszer, azonban sokszor hazai fejlesztők vagy gyártók túléléshez is szükséges a kereskedelemből származó árrés.

– A 2020 elején kirobbant járványhelyzet hogyan érintette a védelmi ipar szereplőit?
– Természetesen, mint mindenkinek, nekünk sem volt könnyű, de úgy látom, hogy a tagvállalataink jól vizsgáztak. Ez a terület különösen nehéz volt, hiszen védelmiipari termékekről beszélünk, amelyhez az alapanyag beszerzése normál körülmények között sem egyszerű. Gyakorlatilag minden cégnél sikerült fenntartani a folyamatos működést, amelyek a koronavírus elleni védekezéshez szükséges eszközöket gyártották, azok is tették a dolgukat. Üzletileg óriási lehetőség lett volna, a piaci igény megugrott, az árak felmentek, de ebből a magyar gyártók nem profitáltak. A termékeket itthon nem vették meg, de külföldre sem lehetett eladni, mert a járvány kezelésénél is alkalmazható hazai termékek exportját a magyar kormány letiltotta. Ha lesz következő hullám remélem itt is lesznek változások. Nem lesz könnyű az újraindulás, hiszen a nemzetközi piacokon történő megjelenésekhez szükséges kiállítások is elmaradtak, az ügyfeleket direkt célzó üzleti utak is ellehetetlenültek. Azok az országok ahol a védelmiipari gyártók termékeit központilag próbálják a vevőkhöz eljuttatni most előnyben vannak. Meg kell találni a megoldást, hiszen ha csak a nyitást követően próbálunk majd ismét üzleteket építeni, már késő lesz, a konkurenseink akkor már a meglévő szerződéseik teljesítésén dolgoznak majd. Jelen helyzetben különösen rendkívül fontos, hogy a folyamatos fejlesztő munka, a hazai és export értékesítésekhez szükséges műszaki színvonal emelése a járvány okozta gazdasági helyzet jelenlegi nehéz piaci viszonyok között se törjön meg. Ezért a munkahely-megőrzési vagy a versenyképesség-növelő támogatások nagyon jó lehetőségek azoknak, akik élni tudnak vele, ezt kell erősíteni – kiegészítve a védelmiipari exportot segítő lehetőségekkel.

(Cikkünk először nyomtatásban, 2020 szeptemberében jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

The post A védelmiipari cégek készen állnak az együttműködésre appeared first on .

A román kormány elfogadta az emberéletet veszélyeztető medvék azonnali eltávolítását szabályozó sürgősségi kormányrendeletet, amely lehetővé teszi az állatok kilövését is.

Tánczos Barna Románia környezetvédelmi minisztere elmondta, hogy a rendelet értelmében azonnal eltávolítható lesz minden olyan nagyvad, amely a településeken belül veszélyezteti a lakosságot. Hozzátette: minden önkormányzatnál megalakul egy úgynevezett sürgősségi beavatkozó csapat, amelyet a polgármester vagy az alpolgármester vezet. Szakmai vélemények alapján ez a testület dönt az azonnali eltávolítás módjáról, amely háromféle lehet: a nagyvad elhajtása, az altatása és áthelyezése, illetve az eutanázia vagy a kilövés.

Annak érdekében, hogy az azonnali beavatkozás elindulhasson, a lakosságnak a 112-es segélyhívó számon kell jelentenie a medve jelenlétét vagy támadását. Ezt követően a segélyszolgálat értesíti az adott településen működő csapatot, amelynek csendőrök, a helyi vadásztársaság technikai szakszemélyzete, valamint egy állatorvos is tagjai a polgármester vagy az alpolgármester mellett.

Tánczos leszögezte: nem Bukarestből kell megmondanunk, hogy melyik az a medve, amely rettegésben tart egy adott települést, ezért decentralizáltuk a döntéshozatali folyamatot. “A jelenlegi jogszabály garancia arra, hogy a polgármestereink ne féljenek megvédeni közösségüket a veszélytől és bátran, a törvény szerint járhassanak el” – mondta a tárcavezető.

A szerdai kormányülést követően Florin Citu miniszterelnök elmondta, hogy ez a rendelet rövid távon nyújt megoldást a medveproblémára, hosszú távon rendelkezéseket kell kidolgozni a medvepopuláció szabályozásáról. Hozzátette, a környezetvédelmi minisztériumnak maximum egy éven belül intézkedéseket kell hoznia ennek érdekében.

Romániában az elmúlt években elszaporodtak a támadások, miután 2016-ban az akkori kormány betiltotta a medvevadászatot, védett állattá nyilvánítva őket. Azóta egyre több riasztást kapnak a hatóságok a lakosoktól, miután a medvék településekre is bejárnak élelem után kutatva. A támadások jelentős része a többségében magyarok által lakott Hargita és Kovászna megyében történik.

The post A román kormány elfogadta a veszélyes medvék eltávolítását szabályozó rendeletet appeared first on .

Halálos közúti baleset gondatlan okozása miatt vádat emeltek egy rendőr ellen – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.

Keresztes Imre főügyész közölte: a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség vádirata szerint a férfi 2019 májusában – szolgálaton kívül – személygépkocsival közlekedett a kétirányú, M2-es autóúton, Budapest irányából Vác felé. Vezetés közben nem a jármű előtti útszakaszt figyelte, ezért nem észlelte, hogy gépkocsija fokozatosan áttért a másik forgalmi sávba.

A szemből, szabályosan közlekedő nyergesvontatóból és egy félpótkocsiból álló járműszerelvény vezetője – hogy elkerülje a balesetet – jobbra kormányozta járművét és késedelem nélkül vészfékezett, de az ütközést nem tudta elkerülni. A balesetben a rendőr utasa a helyszínen meghalt, a vétlen teherautó vezetője könnyű sérülést szenvedett – olvasható a közleményben.

The post Rendőr ellen emeltek vádat halálos baleset gondatlan okozása miatt appeared first on .

Erőt adott a börtönbüntetés idején a terrorizmus vádjával elítélt Beke Istvánnak és Szőcs Zoltánnak, hogy mindvégig érezték közösségük szolidaritását. Erről azon a sajtótájékoztatón beszéltek, amelyet egy nappal a feltételes szabadlábra helyezésük után, kedden délben Kulcsár Terza Józseffel, a Magyar Polgári Párt (MPP) képviselőjével közösen tartottak a kézdivásárhelyi Gábor Áron-szobor előtt.

Elmondták: Romániában minden jogi eszköz kimerült arra, hogy a bíróság tisztázza ártatlanságukat, de az Emberi Jogok Európai Bíróságán befogadták a panaszukat, így Strasbourgban folytatódik a jogi küzdelmük.

Amint Szőcs fogalmazott: elsősorban azt sérelmezik, hogy miután első fokon a pirotechnikai eszközökre vonatkozó szabályok megsértése miatt róttak ki rájuk éppen annyi büntetést, amennyit korábban vizsgálati fogságban töltöttek, az utolsó tárgyaláson az ügyészség kérésére a legfelsőbb bíróság megváltoztatta az ügy besorolását, és anélkül ítélkezett, hogy megadta volna a lehetőséget az új besorolás elleni védekezésre. A perükben történt váratlan fordulatot azzal magyarázta, hogy “a titkosszolgálat nem tudta lenyelni” az elsőfokú ítéletet.

Beke és Szőcs köszönetet mondott mindazoknak, akik kifejezték a szolidaritásukat. Mint Szőcs fogalmazott: nincs példa arra, hogy valakit terrorizmussal vádolnak, és teljes egységben áll ki mellette a városa, az erdélyi és a Kárpát-medencei magyarság. Hozzátette: az is példátlan volt a feketehalmi börtön történetében, hogy a törvényszék háromszor utasította el a feltételes szabadon bocsátásukat, és csak a negyedjére hozott kedvező döntést.

“Ártatlanok vagyunk. Nehéz volt tűrni ezt az egészet” – jelentette ki Beke. Hozzátette: egyetlen fogságban eltöltött nap is soknak tűnik, ha az ember tisztában van az ártatlanságával. Amikor azonban börtönben olvasta el, hogy min mentek át az 1956-os erdélyi megmozdulások miatt bebörtönzött politikai foglyok, úgy érezte, hogy “ahhoz képest szanatóriumba került”. Azt is megemlítette, hogy nem érzett rosszindulatot a többségi elítéltek részéről amiatt, hogy székelyként terrorizmus vádjával börtönözték be.

Beke és Szőcs pár nap híján négy évet töltött le a kirótt börtönbüntetésből. A két kézdivásárhelyi férfit 2018. július 4-én ítélte öt-öt év letöltendő börtönbüntetésre a bukaresti legfelsőbb bíróság, terrorista cselekmények, illetve ezekre való felbujtás miatt. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi, illetve erdélyi elnöke ellen hozott ítélet általános megdöbbenést váltott ki az erdélyi magyarság soraiban, hiszen az első fokon eljáró Bukaresti Táblabíróság megalapozatlannak tartotta az ügyészség által összeállított vádirat nagyobb részét, és felmentette őket a legsúlyosabb vádpontok alól.

A két férfit a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni romániai ügyészség (DIICOT) állította bíróság elé, mert lehallgatott beszélgetéseikből és a Beke lakásán talált petárdákból a hatóságok arra következtettek, hogy házi készítésű bombát akartak robbantani Kézdivásárhely főterén 2015-ben, a december elsejei román nemzeti ünnepre szervezett katonai parádén. Az erdélyi magyar közvélemény az első pillanattól fogva úgy tekintette, hogy koncepciós eljárás folyik a kézdivásárhelyi fiatalok ellen. Letartóztatásuk után hetekig tüntettek Kézdivásárhelyen. Jogerős elítélésük után több rendkívüli perújítási kérelmet nyújtottak be, de ezek mindegyiket elutasította a romániai legfelsőbb bíróság.

The post Erőt adott a terrorizmus vádjával elítélt székelyeknek a börtönben is érzett szolidaritás appeared first on .

Egy nő 4,2 millió font (1,75 milliárd forint) értékű gyémántot lopott el 2016 márciusában egy londoni ékszerésztől úgy, hogy egy ügyes mutatvánnyal kavicsokra cserélte a drágaköveket.

A bűntényt a vád szerint a 60 éves Lulu Lakatos követte el, aki drágakőszakértőnek adta ki magát. A nő a London belvárosában található Boodles gyémántboltból lopta el a gyémántokat. A bűnügyben a londoni Southwark Királyi Bíróságon folyó tárgyaláson elhangzott, hogy a nő hét gyémántot becsült fel az üzletben, majd egy táskába tette őket. Amikor azonban a táskát kinyitották, a drágakövek helyett kavicsok voltak benne – olvasható a BBC News honlapján.

A Romániából származó, de Franciaországban élő nő tagadta a vádakat. A bírósági tárgyaláson elhangzottak szerint Nicholas Wainwright, a Boodles elnöke 2016 februárjában ismert meg egy Simon Glas nevű embert, aki arról tájékoztatta, hogy gyémántokat akar vásárolni befektetésként. Hét gyémánt megvételében állapodtak meg: a 4,2 millió font értékű drágakövek között volt egy 20 karátos szív alakú gyémánt, ami 2,2 millió fontot ért, és egy 1,1 millió fontra becsült, körte alakú rózsaszín gyémánt is.

A vevő egy Anna nevű gyémántszakértőt küldött az üzletbe, hogy megvizsgálja a drágaköveket. Annát Lakatos alakította. A nőt maga Wainwright és a cég saját szakértője kísérte a bolt alagsori tárgyalójába. A nő megvizsgálta és megmérte mind a hét gyémántot, majd egy táskában helyezte el őket, amelyet lezárt, hogy a pénz átutalásáig úgy őrizzék az üzletben. Az ügyész szerint viszont Lakatos ezt a táskát a saját táskájába tette, és egy ugyanolyan lezárt táskát hagyott hátra.

A nő repülővel hagyta el Londont. Tavaly szeptemberben európai elfogatóparancs alapján Franciaországban tartóztatták le, mielőtt kiadták volna az Egyesült Királyságnak. A bűnügy tárgyalása folytatódik.

The post Kavicsokra cserélte a gyémántokat egy ügyes kezű tolvaj appeared first on .

Több mint 230 ezer hamis hívás érkezett az 112-es egységes segélyhívószámra az év első hat hónapjában, ezek nagy része felnőttek részéről Romániában – közölte a Különleges Távközlési Szolgálat (STS).

A tájékoztatás szerint több mint 231 ezer hamis riasztás jegyeztek az idei első félévben, a legtöbb ilyen Olt, Gorj, Hargita, Ialomiţa és Konstanca megyéből futott be. “Egy Olt megyei felnőtt a hat hónap alatt 22.456 alkalommal hívta az 112-t, két különböző feltöltőkártyás telefonszámot használva. Az ő hívásai teszik ki a megyéből befutott hívások húsz százalékát. Ami nagyon aggasztó, hogy tízszer több felnőtt hívja visszaélésszerűen az 112-t, mint gyermek” – áll a STS közleményében.

A statisztikák szerint a januártól júniusig jegyzett 4 896 261 hívás közül 2 376 367 (57,86 százalék) esetben valóban indokolt volt a riasztás, 2 063 122 (42,14 százalék) eset pedig nem minősült vészhelyzetnek. Az indokolatlan hívások közül 231.919 bizonyult visszaélésszerű riasztásnak. Ide tartoznak azok az esetek, amikor valaki tudatosan, több ízben is indokolatlanul hívja a 112-t, vagy viccből, vagy azért, hogy a hívásfogadó operátort szidalmazza, vagy hívja a számot, majd egyáltalán nem szól bele a telefonba.

A tavalyi esztendő első félévéhez mérten csökkent a visszaélésszerű riasztások száma, akkor ugyanis több mint 311 ezer ilyent jegyeztek, ami az indokolatlan hívások 13,96 százalékát tette ki — számolt be az AGERPRES.

The post Az első félévben több mint 230 ezer hamis hívás érkezett a segélyhívószámra appeared first on .

Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség egy 1999-ben elkövetett gyilkossági ügyben; a gyilkosság felbujtójaként Portik Tamásra, valamint a gyilkosság tényleges elkövetőjére egyaránt életfogytig tartó fegyházbüntetést kér az ügyészség.

Ibolya Tibor fővárosi főügyész a közleményében azt írta, “P. Tamás az 1990-es évek közepétől egy bűnelkövetői csoportot szervezett maga köré, amelyet ő irányított és a tagoknak az volt a feladatuk, hogy végrehajtsák az utasításait”. A vád szerint az ügy későbbi sértettje is ennek a bűnelkövetői csoportnak a tagja volt. P. Tamás fiatalkora óta ismerte a sértettet, 1999-ben azonban megromlott közöttük a korábbi baráti viszony, ezért P. Tamás megbízta a szintén a bűnelkövetői csoportjához tartozó két társát, hogy öljék meg a férfit.

Az emberöléssel megbízott két férfi 1999. április 25-e körül megjelent a sértett XI. kerületi bérelt lakásánál. A vád szerint az ingatlanban az emberölés tettese hangtompítóval ellátott géppisztollyal több lövést adott le a sértettre, aki a helyszínen meghalt. A cselekményt követően a két férfi az Erzsébet híd budai hídfőjénél a Dunába hajította a fegyvert, amit később hajléktalanok találtak meg a Duna-parton, és leadtak a rendőrségen. A sértett holttestét 1999. május 6-án fedezték fel.

“A Fővárosi Főügyészség P. Tamást felbujtóként, előre kitervelten, az emberölés tényleges végrehajtóját pedig tettesként, előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettével vádolja, és velük szemben életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabására tett indítványt a vádiratban” – írta Ibolya. A főügyészség indítványozta, hogy a bíróság az ügyet egyesítse, a Portik ellen emberölés bűntette miatt már bírósági ügyszakban folyamatban lévő másik büntetőügyhöz.

A harmadik férfival, az emberölés bűnsegédjével szemben a Fővárosi Főügyészség szintén vádat emelt – együttműködésére tekintettel – egy elkülönített eljárásban. Őt a főügyészség egy másik ügyben elkövetett bűnpártolással is vádolja. A vád szerint egy 1998-as emberölési ügy miatt indult büntetőeljárás későbbi szakaszában, 2017-2018-ban, az emberölés felbujtói ellen indult büntetőeljárás meghiúsítására törekedett úgy, hogy a birtokában lévő, az ügy szempontjából releváns bizonyítási eszközt nem adott át a nyomozó hatóságnak, hanem azt pénzért ajánlotta fel a felbujtással gyanúsított személynek, illetve ügyvédjének.

A rendőrség februárban tudatta, hogy összehangolt akcióban elfogta a 22 évvel ezelőtti, XI. kerületi gyilkossággal gyanúsított 52 éves férfit, K. Gábort.

The post Vádat emelt az ügyészség egy 22 évvel ezelőtti gyilkossági ügyben appeared first on .



Az úgynevezett néma segélykiáltás, a nemzetközi szinten Signal for Help néven ismert segítségkérő mozdulatsor bevezetésén dolgozik a rendőrség, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek némán is tudjanak jelezni, segítséget kérni – mondta az ORFK Rendészeti Főigazgatóság közrendvédelmi főosztálya közterületi őrszolgálati osztályának kiemelt főreferense.

Ducsai Tamás hozzátette: a mozdulatsor a segélykérés jelzéseként Kanadából indulva terjedt el világszerte, és a közösségi médián keresztül Magyarországra is elérkezett. Három elemből áll: a kifelé fordított tenyérből, a hüvelykujj tenyérbe hajtásából, végül pedig a további négy ujj ráhajtásából. Ez a jelzés egy rendőr számára egyenértékű bármely más kommunikációs csatornán tett bejelentéssel. Ugyanakkor ez a kezdeményezés nevelő hatású is, éberségre tanít, és ezáltal kialakul “a cselekvő emberbarátiság” példája – fűzte hozzá.

A sértettek helyzetükből adódóan gyakran nem tudják vagy nem akarják vállalni a segítségkérést, de ezzel a módszerrel bárkinek lehetősége van néma segítségkiáltásra – mondta. Ha bárki észleli ezt a mozdulatot, hívja a 112-es segélyhívószámot, hogy az érintett mihamarabb megkapja a segítséget – kérte a főreferens.

The post Segítségkérő mozdulatsor bevezetésén dolgozik a rendőrség appeared first on .

Újabb magyar rendőri egységek indulnak Észak-Macedóniába, Szerbiába és Szlovéniába, hogy segítséget nyújtsanak a határőrizeti feladatok ellátásában – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).

A közleményben kiemelték: a magyar rendőrség elkötelezett abban, hogy megakadályozza az illegális bevándorlók bejutását Magyarországra, illetve az Európai Unió területére, ezért felajánlotta a támogatását a nyugat-balkáni országoknak. A Szerbiába induló 51., az Észak-Macedóniába induló 63. és a Szlovéniába induló 2. magyar rendőri kontingensek tagjait a Készenléti Rendőrség központi objektumában Balázs László rendőr ezredes, az ORFK Határrendészeti Főosztály vezetője búcsúztatta kedden.

A közlés szerint a magyar rendőrök fő feladatként járőrszolgálatot látnak el a jogellenes határátlépések megelőzésére és felderítésére, illetve közreműködnek az embercsempészek és az illegális bevándorlók előállításában. A rendőrök nemcsak a határ közvetlen közelében teljesítenek szolgálatot, hanem az országok belsejében is. A kontingens terepjárókkal, kézi éjjellátó készülékekkel, kézi hőkamerákkal, valamint mobil hőkamerával segíti az érintett határszakaszok védelmét.

Az észak-macedóniai egységben szolgálatot teljesítő harminc, a szerbben húsz és a szlovén kontingensben szolgálatot teljesítő három magyar rendőr saját szolgálati felszerelésével látja el feladatait, intézkedési jogosultságukat a fogadó ország rendvédelmi szervének irányítása, felügyelete mellett gyakorolják. A közleményben kitértek arra, hogy az Észak-Macedóniából, Szerbiából és Szlovéniából hazatérő rendőrökre a magyar állampolgárokkal azonos járványügyi szabályok vonatkoznak. Amennyiben a külszolgálatról visszatérőknek szükséges a koronavírus-teszt, annak költségeit a rendőrség állja.

The post Újabb magyar rendőri kontingens indul Észak-Macedóniába, Szerbiába és Szlovéniába appeared first on .

Zugírászat, közokirat-hamisítás és hamis magánokirat felhasználása miatt emelt vádat a Kecskeméti Járási Ügyészség egy volt jogász ellen, aki jogtanácsosnak adva ki magát ügyvédi tevékenységet folytatott.

A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség tájékoztatása szerint az ügyvédi kamarából kizárt kecskeméti férfi röviddel azután, hogy korábbi börtönbüntetéséből 2017 végén feltételesen szabadult, egy szociális szövetkezetben irodai szakmai vezetői munkakörben kezdett dolgozni.

Az ügyvédi foglalkozástól több évre eltiltott férfi 2018 márciusától 2019 júliusáig a szövetkezet jogtanácsosaként és magánszemélyek megbízására is jogi képviseletet látott el. Egyik ügyfele büntetőügyében meghatalmazott védőként gyanúsítotti kihallgatáson is részt vett és panaszt, valamint bizonyítási indítványokat terjesztett elő.

Az ügyészség indítványt tett a különös visszaesőnek számító férfi egy korábbi, próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésének utólagos végrehajtására is. Az ügyben a Kecskeméti Járásbíróság dönt.

The post Zugírászat miatt emeltek vádat egy volt ügyvéd ellen Kecskeméten appeared first on .

Két rakétát lőttek ki éjjel Izrael északi határának térségére Libanonból, Izrael tüzérségi válaszcsapásokkal felelt – jelentette a Jediót Ahronót című újság.

Az egyik libanoni rakéta lakatlan területre csapódott be, a másikat pedig lelőtte az izraeli légvédelem. Nem történt kár sem emberéletben, sem anyagiakban. Az izraeli hadsereg válaszul ágyúval lőtte a rakéták indításának helyét. Egy szervezet sem vállalta magára a támadást, de a ynet szerint a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezethez vagy a szintén gázai Iszlám Dzsihádhoz tartozó palesztin fegyveresek voltak az elkövetők.

Legutóbb a Falak őrzője nevű, a gázai övezet katonai szervezetei ellen májusban folytatott hadművelet idején lőtték Izrael északi határvidékét Libanonból palesztinok.

A ynet szerint a Hamász azért szólalt meg a fegyverek nyelvén, mert az új izraeli kormány nem engedélyezi, hogy a Katarból érkező pénzek eljussanak Gázába, s az utóbbi három hónapban csak nyolcmillió dollárt (közel 2,5 milliárd forintot) utaltak az övezetbe az elektromos szolgáltatás fenntartására, de nem érkezett meg a rászorulóknak szánt tízmillió dollár és szintén tízmillió dollár a Hamász tisztviselőinek kifizetésére.

Beni Ganz izraeli védelmi miniszter Libanont tette felelőssé a támadásért. “Libanon a felelős az éjszakai rakétákért, mert engedélyezi területén terroristák ténykedését”- írta a Twitter internetes közösségi oldalon Ganz. “Izrael fel fog lépni minden, polgárai és területi szuverenitása elleni fenyegetéssel szemben, és a megfelelő időben és helyen el fog járni érdekeinek érvényesítésére”- tette hozzá.

Kedden tartották az iszlám vallás egyik legszentebb ünnepét, az áldozati ünnepet, az íd al-adhát. A négynaposra nyúló ünnep kezdetén mintegy százezer hívő vett részt Jeruzsálemben az Al-Aksza mecsetnél a reggeli imán. Izrael 2006-ban háborút vívott a libanoni radikális síita szervezet, a Hezbollah ellen, és az északi, libanoni határ vidéke azóta többnyire csendes.

The post Rakétákat lőttek ki Libanonból Izrael északi határvidékére, tüzérségi válaszcsapások appeared first on .

Öngyilkosságot követett el, felakasztotta magát egy bűnügyi őrizetben levő 26 éves férfi kedden kora délután a ceglédi rendőrkapitányság egyik zárkájában – közölte a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság.

Azt írták: a rendőrök megkezdték az elsősegélynyújtást, amelyet a kiérkező mentők munkatársai folytattak, de a szakszerű segítségnyújtás ellenére a férfi életét már nem tudták megmenteni.

A helyszíni szemle során az idegenkezűséget kizárták. A jelen lévő büntetés-végrehajtási ügyész elsődleges megállapítása szerint az őrszemélyzetet nem terheli felelősség a fogvatartott haláláért – tájékoztatott a rendőrség.

The post Öngyilkos lett egy fogvatartott a ceglédi rendőrkapitányságon appeared first on .

A Pegasus nevű kémszoftvert gyártó izraeli NSO vállalat tulajdonosa azt állítja, hogy semmi közük nincsen az állítólag megfigyeltek telefonszámait tartalmazó ötvenezres listához – jelentette a Kalkaliszt című izraeli gazdasági újság.

Salev Hulió, a cég egyik alapítója és vezérigazgatója a lapnak úgy nyilatkozott, hogy az NSO-nak semmi köze az ismeretlen eredetű ötvenezres listához, és tagadta, hogy a szoftverrel rosszindulatú tevékenységet végeztek volna.

“Körülbelül egy hónappal ezelőtt azzal fordultak hozzánk, hogy a piacon egy lista kering. Azt állították, hogy feltörték az NSO szervereit Cipruson, és hogy vigyáznunk kell” – mondta Hulió a Kalkalisztnak.

“Ellenőriztük. Nincsenek szervereink Cipruson, nincsenek ilyen listáink, és a számnak sincs semmi értelme. Később két ügyfelünk is szólt nekünk, hogy megkeresték őket, azt állítván, hogy létezik ez az NSO-val kapcsolatos lista. Kaptunk néhány képernyőképet, és láttuk, hogy nem hasonlít a Pegasus rendszerére, a szerveren látható kép különösen nem ilyen, hanem egy HLR Lookup szerver. Arra jutottunk, hogy ez egy vicc” – állította Hulió.

“Őrült információhiányra próbálnak valamit építeni” – közölte Hulió. “Azt mondják, hogy a lista kiszivárgott. De honnan szivárgott ki? Nem mondják meg, hogy ki szivárogtatta ki, de honnan szivárgott ki? Kihez tartozik a lista? Ki készítette? Miért nincsenek erről adatok? Ez abszurd” – vélekedett a kémszoftver izraeli gyártója.

“Ügyfeleink évente átlagosan száz célpontot határoznak meg. Az NSO megalakulása óta nem érhettünk el ötvenezer célponthoz. A Pegasusnak negyvenöt ügyfele van, egyenként évi százas számokkal. A listán olyan országok is szerepelnek, amelyek nem ügyfeleink, és az NSO-nak egyáltalán nincs listája, amely központosítja a Pegasus összes célpontját, pusztán azért, mert maga a vállalat nem tudja valós időben, hogyan használják ügyfelei a rendszert” – magyarázta az üzletember.

Hulió elutasította a civilek lehallgatásának vádjait. “Újságírók, emberi jogi aktivisták, civil társadalmi szervezetek kívül esnek a határokon. Annak az ügyfélnek, aki újságírót vagy emberi jogi aktivistát hallgat le, számomra abban a pillanatban megszűnik az ügyfél státusza. Miért? Mert nem ez a rendszer célja. Ismerjük, és felismerjük az ilyesmit. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy megakadályozzuk a visszaéléséket” – hangsúlyozta.

Az Axios című hírportál értesülése szerint Izrael kárelhárító bizottságot állít fel az NSO kémszoftverének ügyében kitört megfigyelési botrány kezelésére, amelyben részt vesznek a védelmi iparág exportengedélyeiért felelős honvédelmi minisztérium, a külügyminisztérium, az igazságügyi minisztérium, a külföldi hírszerzést végző Moszad, a katonai hírszerzés, illetve más ügynökségek képviselői.

The post Az NSO tulajdonosa szerint semmi közük az ötvenezres telefonszám-listához appeared first on .

A világháló megjelenésével kezdetét vette az információs társadalom kialakulása. Az internetes médiatartalmak és a felhasználói identitások létrejöttével, ahogy az emberi társadalomban, úgy a kibertérben is csoportok jelentek meg, amelyek saját kollektív identitással rendelkeznek. A különböző identitások a modern információs technológia segítségével feltérképezhetővé, megismerhetővé és így elemezhetővé váltak a tartalomgyártók számára. A begyűjtött adatok alapján megalkotott profilok hűen tükrözik egy-egy csoport irányultságát, jellegét és az általa kitűzött célokat.

A személyre szabott tartalomgyártás következtében véleménybuborékok és visszhangkamrák alakultak ki, ebből adódóan a tartalomfolyam egyes felhasználók esetében egysíkúvá vált. A kialakuló identitással rendelkező csoportok között nagymértékű polarizáció figyelhető meg. A visszhangkamrákban „rekedt” hírfogyasztók számára az ellentétes vélemények vagy a saját felfogásuknak ellentmondó tények összeegyeztethetetlenek a közösség által helyesnek vélt valósággal, emiatt ezekkel szemben gyakran ellenséges magatartást tanúsítanak. Az egyre inkább polarizálódó csoportok manipulálásában nagy szerephez jutnak az összeesküvés elméletek és az álhírek, amelyek a valóságot a hírfogyasztói igények mentén formálják újra. A közvetített üzenet ez esetben egybeesik az adott csoport által helyesnek vélt valósággal.

A hibrid hadviselés vonatkozásában is nagy jelentőséggel bírnak az álhírek és az azokból kialakuló összeesküvéselméletek. Az előre megtervezett, manipulatív szándékok által vezérelt dezinformációs kampányok hatékony eszközei a nemzetközi és nemzeti vélemény formálásának, miközben elfedik az agresszor valódi szándékait.

Az orosz dezinformáció

Oroszország stratégiai felfogása már régóta foglalkozik az információs hadviselés jelentőségével és az információ külpolitikai és katonapolitikai célokra való felhasználásával. Az orosz dezinformáció gyakorlata a Szovjetunióba nyúlik vissza. A II. világháború lezárása után nem sokkal kialakuló bipoláris világrendben mind az amerikai, mind a szovjet fél számára stratégiai célként mutatkozott meg az ellenséges oldal legitimációjának rombolása. A Keleti Blokk széthullását követően továbbra is fontos maradt az Orosz Federáció információs képességeinek fenntartása és optimalizálása a modern kori digitális környezetnek megfelelően. A 2014-es események hatására egyre több kutató és elemző kezdte el vizsgálni az orosz manipulációs képeségek arzenálját a hibrid hadviselés vonatkozásában. A Kreml saját érdekérvényesítő képességeinek növelése érdekében az orosz állami média jelentős részét egy olyan „fegyverré” alakította, amellyel hatékonyan manipulálhatja mind a belföldi lakosságot, mind a nemzetközi közvéleményt, elterelve a figyelmet az saját erőszakos fellépéseiről.

A 2016-os orosz külpolitikai koncepcióban már deklaráltan is tetten érhető az információ és az orosz média kardinális szerepe Moszkva külpolitikai eszközrendszerének vonatkozásában. Az első fejezet j) pontjában, a stratégia szerint, Oroszországnak meg kell erősíteni saját tömegtájékoztatási eszközeinek helyzetét a globális térben. Érdemes kiemelni továbbá a h) és i) pontokat, amelyekben a dokumentum kiemeli az orosz diaszpóra és orosz nyelv szerepének fontosságát. A második fejezetben megjelenik a „puha erő” (soft power) kifejezés, amely egyértelmű utalásként fogható fel a Geraszimov-doktrínában megfogalmazott indirekt, nem-katonai eszközökre. A harmadik fejezetben említésre kerül az Orosz Föderáció külpolitikai szerepvállalásának információs támogatása. A stratégia szerint Oroszország célja, hogy „eljuttassák a közvéleményhez az objektív információkat Oroszország álláspontjáról, az alapvető nemzetközi problémákkal kapcsolatban, külpolitikai kezdeményezéseiről és lépéseiről, szociális és gazdasági fejlődésének folyamatairól, az oroszországi kultúra és tudomány eredményeiről. Ennek érdekében Oroszország kifejleszti a külföldi közvéleményre való hatásgyakorlás hatékony eszközeit, erősíti az oroszországi és az orosz nyelvű tömegtájékoztatási eszközök pozícióit az információs világtérben, egyidejűleg gondoskodik saját információs biztonságáról”.

A stratégiai dokumentumot elemző Nagy László kiemeli a harmadik fejezetben, hogy Oroszország deklaráltan elítéli az államok belügyeibe való olyan illegális külső beavatkozást, amelynek célja az alkotmányellenes hatalomváltás. A kijelentés iróniája, hogy a koncepció kiadását megelőző években a Kreml számos alkalommal indirekt eszközökkel avatkozott be más országok belügyeibe.

Moszkva kommunikációs eszközeinek objektivitását az elmúlt évtized tapasztalatai igencsak megkérdőjelezhetővé teszik. Geopolitikai érdekeinek biztosítása érdekében gyakran indított olyan dezinformációs kampányokat, amelyek segítségével más országok belügyeibe saját érdekeit szemelőt tartva, közvetett módon avatkozott be. Az orosz befolyás növekedésének leginkább a Varsói Szerződés volt államai, ezek közül is a szomszédos, nagy létszámú orosz diaszpórával rendelkező államok a leginkább kitettek. A közös nyelv használata és a közös származási múlt ugródeszkaként szolgálhat a moszkvai vezetés számára saját befolyásának kiterjesztésében. A posztszovjet térségben a Szovjetunió szétesését követően határon kívül maradt orosz kisebbségeket a Kreml saját üzeneteinek terjesztésére használhatja fel, így nyomást helyezve a helyi államok kormányzataira. A nacionalista érzelmek felkorbácsolására gyakori témaként jelenik meg a rendszerváltások sikertelensége és az ígért gazdasági prosperitás elmaradása, a nagyhatalmi státusz elvesztése, a konzervatív értékek és az ortodox vallás képviselte kapocs Eurázsiával, valamint a forradalmakról festett véres kép ábrázolása. A volt szovjet tagköztársaságok külkapcsolataikban jelenleg is nagymértékben függnek az egykori szovjet anyaállamtól, valamint számos esetben politikai rendszerük gyenge lábakon áll (Fehéroroszország, Ukrajna), ezért a Kreml saját soft power, illetve hard power eszközrendszerének segítségével avatkozhat be belügyi kérdésekbe. Moszkva – a Nyugattal ellentétben – nem tud vonzó gazdasági alternatívát kínálni a környező országok számára, ezért befolyását kénytelen olyan erőszakos módszerekkel fenntartani, amelyekkel kontroll alatt tarthatja a közel-külföldje hatalmi törekvéseit (befagyott konfliktusok fenntartása, dezinformáció). A nyugati országok esetében az oroszok lehetőségei korlátozottak. Az integrációs intézmények következtében létrejövő politikai, gazdasági és katonai környezet elrettentő tényezőként hat a nyers katonai erővel való fenyegetésre (például működik a NATO kollektív védelem elve), ezért az információs műveletek kapnak nagyobb hangsúlyt. Az orosz dezinformáció a nemzetközileg ellenérdekelt országok esetében igyekszik általános bizalmatlanságot kelteni a társadalmi intézményekkel szemben. A manipulatív folyamat első állomásaként az adott ország politikai vezetését gyakran vádolják meg választási csalással, korrupcióval, melynek következtében veszít saját társadalmi támogatottságából. A második fázisban a gazdasági és a piaci szereplők kerülnek célkeresztbe, így megrendítve a lakosság és a befektetők bizalmát az adott állam pénzügyi stabilitásában. Harmadik elemként megjelenik a belső ellentétek felszítása: kormányzati hibák hangsúlyozása, tüntetések szervezése, állami intézményekkel szembeni lejárató kampányok. Végül összeesküvés elméleteket kezdenek el terjeszteni, ezzel megalapozva a dezinformáció által kialakított (ál)valóság „rendíthetetlen” létjogosultságát.

Az orosz manipulációs tevékenység vonatkozásában négy főbb jellemző határozza meg a dezinformáció kereteit:

• Nagy mennyiségű, több csatornán keresztül közvetített tartalom
• Gyors, folyamatos és ismétlődő információáramlás
• Az elkötelezettség hiánya az objektív valósággal szemben
• Az egységes narratíva hiánya

Egy orosz dezinformációs weblap elemzése: news-front.info

Az USA Külügyminisztériuma 2020-ban kiadott jelentése számos olyan szervezetet és személyt sorol fel, amiknek szerepe van, illetve volt az orosz dezinformáció terjesztésében. A jelentésből kiemelném a news-front.info nevezetű portált, amely a Krím-félszigethez köthető irányultsággal alapvetően támogatja az orosz annexiós törekvéseket Ukrajnával szemben. Az oldal érdekessége, hogy kilenc nyelven – köztük magyarul is – oszt meg tartalmakat, illetve a különböző nyelvek között válogatva megbizonyosodhatunk, hogy minden nemzet számára más és más a megosztott (ál)hírek összetétele és témája. Saját elnevezése már önmagában egy beszédtett, amellyel a befogadó réteg számára egy, az „élvonalban lévő” híroldalként definiálja magát. Érdemes megemlíteni, hogy az oldal neve angol és nem tartalmaz semmilyen utalást az orosz érdekekhez való kötődéséről. A három főből álló szerkesztőséget egy oroszbarát krími aktivista, Konstain Knyirik vezeti. Az oldalon publikált cikkeket olvasva számos olyan, az álhírekre jellemző jellegzeteséggel találkoztam, amelyek egyértelműen bizonyítják a dezinformációs szándékot. Az alábbiakban kiválasztottam két, a portálon magyarul megjelent aktuális cikket, amelyeket a közölt üzenet tartalma szerint részletesebben is megvizsgáltam:

„Az ukrán offenzíva a Donbasszban: már csak idő kérdése. Mivel válaszol erre Oroszország? (I.)” Április elején az oldalt az ukrán események újra fellángolásával foglalkozó cikkek tematizálják leginkább. Első pillantásra feltűnő, hogy nincs szerző feltüntetve, illetve az egyetlen hivatkozott orosz nyelvű forrás neve „Antifashist”, amely utal az orosz dezinformáció egy bevett kommunikációs fordulatára, amikor az támadott felett fasisztának bélyegzik. A szöveg nyelvezete informális, gyakran lekicsinylő szavakat használ, ha az ukrán vagy a vele szimpatizáló nemzetközi szereplőkről tesz említést („be kell szállni a bunyóba”, „kéksisakosok szerepében ténykednek majd.”). Oroszország az áldozat szerepét tölti be, míg az ukrán vezetés az agresszor szerepében tűnik fel, amely akármelyik pillanatban megtámadhatja a nagy orosz kisebbséggel rendelkező, önállósult Luhanszki és Donyecki Köztársaságokat. Az ukrán hadmozdulatok taglalása során a szöveg hivatkozik egy Alekszej Leonkov nevű katonai szakértőre, akit – az ugyancsak Kreml érdekeltségbe tartozó SputnikNews oldal kivételével – semmilyen más hiteles felületen nem találtam meg. A cikk a NATO-t, az USA-t és a „Nyugatot”, mint Kijev támogatóit említi, akiket békefenntartóként küldhetnek Ukrajnába.

A következő hírszöveg címe: „Anatolij Vasszerman Biden halálos betegségéről számolt be”. A cikk az amerikai elnök Joe Biden vélt egészségi állapotán keresztül igyekszik az USA-adminisztráció legitimációját rombolni. A szerző hivatkozik Sean Hannity amerikai műsorvezető (Fox News) kijelentésére, miszerint az elnök egészségi állapotát a Fehér Ház titkolja el és helyette a döntéseket egy titkos csoport hozza meg. Hannity, Donald Trump, volt republikánus amerikai elnök egyik fő támogatójaként már többször terjesztett olyan összeesküvés elméleteket, amelyeknek hamissága később beigazolódott. A cikk ezután – a dezinformációs mintáknak megfelelően – választási csalással gyanúsítja meg a jelenlegi kormányzatot, majd az állami működési mechanizmust vonja kétségbe.

Felhasznált irodalom:

• Karlsen, R; Steen-Johnsen, K; Wollebæk, D: Echo chamber and trench warfare dynamics in online debates. European Journal of Communication, vol. 32, 2017.
• Chaudron, Stephane; Eichinger, Henning: Eagle-eye on Identities in the digital world. Publications Office of the European Union, Luxembourg, 2018.
• Paul, Christopher; Matthews, Miriam: The Russian “Firehose of Falsehood” Propaganda Model: Why It Might Work and Options to Counter It. RAND Corporation, Santa Monica 2016. online elérhető: https://www.rand.org/pubs/perspectives/PE198.html
• Bodine-Baron, Elizabeth; Helmus, Todd C.; Radin, Andrew; Magnuson, Madeline; Mendelsohn, Joshua; Marcelino, William; Bega, Adnriy; Winkeman, Zev: Russian Social Media Influence: Understanding Russian Propaganda in Eastern Europe. RAND Corporation, Santa Monica, 2018. online elérhető: https://www.rand.org/pubs/research_reports/RR2237.html
• Szicherle Patrik: Hogyan küzdjünk a dezinformáció ellen? Magyarország védelme az információs térben. Political Capital, 2018.

Online elérhető: https://politicalcapital.hu/pc admin/source/documents/dezinfo_guide_tanulmany_20181126.pdf

• Bodine-Baron, Elizabeth; Helmus, Todd C.; Radin, Andrew; Treyger, Elina: Countering Russian Media Influence. RAND Corporation, Santa Monica, 2018. online elérhető: https://www.rand.org/pubs/research_reports/RR2740.html
• Szwed, Robert:Framing of Russian-Ukraine conflict in online and social media. NATO Strategic Communications Centre of Excellence, Riga, 2016. online elérhető: https://www.stratcomcoe.org/framing-ukraine-russia-conflict-online-and-social-media
• Nagy László: Az Oroszországi Föderáció külpolitikai koncepciója. Hadtudomány, 27. évf., 1-2 sz., 2017.
• Bauer Kristóf: A „Kremlin Playbook” – Oroszország közép-európai befolyásszerzésének módszertana. Nemzet és Biztonság, 11. évf., 1. sz., 2018.

Címlapkép: PUTYIN, Vlagyimir, Moszkva, 2021. június 19.
Vlagyimir Putyin orosz elnök felszólal a kormányzó Egységes Oroszország párt moszkvai kongresszusán 2021. június 19-én.
(Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Szergej Karpuhin)

A A dezinformáció szerepe az orosz külpolitikában bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A továbbra is meredeken emelkedő holland koronavírus-fertőzési adatok miatt a hágai kormány hétfőn arra szólította fel állampolgárait, amennyiben megoldható dolgozzanak újra otthonról. Az ország egésze várhatóan sötétvörös besorolást kap az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak (ECDC) a fertőzöttséget mutató térképén.

Mark Rutte ügyvezető holland miniszterelnök hibás döntésnek nevezte a koronavírus-járvány visszaszorítására korábban bevezetett rendkívüli intézkedések enyhítését, ami az azt követően megugrott fertőzésszám miatt a bárok és éttermek újbóli, augusztus közepéig tartó éjszakai bezárásához vezetett. Kijelentette, a fertőzésszám rohamos emelkedését a biztonságos távolságtartásra vonatkozó szabályok be nem tartása okozza. Hozzátette, mindenki gondoskodjon az otthonok, az iskolák és munkahelyek szellőztetéséről. Közölte azt is, noha az új fertőzések napi száma magas szinten stabilizálódni látszik, a kormány jelenleg nem látja szükségét további intézkedések bevezetésének. A kormány a nyár folyamán heti rendszerességgel vizsgálja a legfrissebb járványügyi fejleményeket – tette hozzá.

Hugo de Jonge egészségügyi miniszter a sajtóértekezleten azt közölte: annak ellenére sem akarnak további intézkedéseket, hogy az új fertőzöttek napi tízezres nagyságrendű száma miatt Hollandia egésze sötétvörös besorolást kap az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak a fertőzöttséget mutató térképén. Ez azt jelenti, hogy más uniós tagországok megkövetelhetik a Hollandiából érkezőktől, hogy a karanténba vonuljanak – tette hozzá.

Az illetékes holland közegészségügyi intézet hétfői tájékoztatása szerint noha az elmúlt 24 órában közel kilencezer új koronavírussal fertőzöttet vettek nyilvántartásba, az átlagos napi fertőzésszám az országban továbbra is tízezer felett van. Az új fertőzöttek átlagos napi száma vasárnaphoz képest 5,8 százalékkal, egy hét alatt 89,5 százalékkal emelkedett. Közel húsz napja az új fertőzésszám alig érte el a hatszázat. Az új koronavírus-tesztek mintegy 14 százaléka pozitív.

Kórházba az előző napi adatokhoz képest 16 százalékkal több koronavírusos beteget szállítottak, jelenleg 361 embert kezelnek koronavírussal. Közülük a tegnapi számokhoz képest ötvennel több, jelenleg 84 esetben alkalmaznak intenzív ellátást. A legfrissebb információk szerint a járvány kezdete óta 1 826 824 ember fertőződött meg az új típusú koronavírussal, közülük 18 063-an haltak meg Hollandiában.

Belgium is szigorít
A belga kormány szerint a vírus új változatai, különösen a Delta variáns terjedésének megakadályozására az utazási szabályok módosítására van szükség. Az új, rendkívüli szabályozás szerint, ha valaki külföldről, járványügyi szempontból akár zöld, akár narancssárga, akár piros besorolású országból érkezik, és nincs teljesen beoltva, tíznapos karanténba kell vonulnia. A karantén első és hetedik napján kötelező koronavírus-tesztet kell végeznie, a karantént valaki csak akkor hagyhatja el, ha a tesztjei negatívak. A hatóságok megerősítik az ellenőrzéseket mind a repülőtereken, mind a szárazföldi határokon – tették hozzá.

The post Hollandia ismét az otthoni munkavégzésre szólította fel állampolgárait appeared first on .

A hazafias honvédelmi nevelésről beszélt Benkő Tibor honvédelmi miniszter hétfőn a Nógrád megyei Bátonyterenyén a tárca egyik, fiataloknak szervezett táborának felkeresésekor.

A miniszter azt mondta: a hazafias nevelés részét képezik a honvédelmi táborok, amelyekből idén negyvenet indítanak, különböző helyszíneken. Tavalyelőtt 72 tábort szerveztek, a múlt évben a pandémia miatt erre nem volt lehetőség – tette hozzá. A honvédelmi miniszter megemlítette, hogy a Magyar Honvédségnél 2017-ben indították el a honvédelmi és haderőfejlesztési programot.

Míg utóbbi a technikai eszközök beszerzéséről, a hadiipar fejlesztéséről, a kutatásról, az innovációról szól, a honvédelmi része a katonák életpályamodelljét is magában foglalja, az illetményre, a lakhatásra és az egészségkárosodásra vonatkozóan. Ide tartozik továbbá a hazafias honvédelmi nevelés, az oktatás, képzés, a társadalmi kapcsolatok erősítése, az önkéntes tartalékos katonai szolgálat megvalósítása, és a hazafias honvédelmi nevelés szerves részét képezik a honvédelmi táborok.

A törvény értelmében általános iskolásokat nem lehet katonának nevelni – ezt a célt a kadétképzés szolgálja – a táborokba viszont őket is hívják minden nyáron, azzal a nem titkolt céllal, hogy lesznek, akik ezt a pályát választják – mondta a miniszter.

Benkő tájékoztatása szerint Bátonyterenyére hat megyéből érkeztek gyerekek, a 29 résztvevőből öten lányok. Sátrakban helyezik el őket, a napirend kötött, az ébresztő fél hétkor van, a mobiltelefont pedig este nyolc óra után vehetik elő a 12-15 éves gyerekek. A honvédelmi tárca vezetője elmondta, szerveznek túlélőtáborokat is, ahol többi között elsősegélynyújtást, terepen tájékozódást vagy tűzrakást tanulhatnak a résztvevők.

A bátonyterenyei, hétfőtől péntekig tartó program úgynevezett “harcos” honvédelmi tábor, foglalkoznak alaki, egészségügyi, túlélési ismeretek elsajátításával. Lesz járőrverseny, bemutatót tartanak a hagyományőrzők és a különleges rendeltetésű dandár. Pénteken szüleiknek mutatják be a táborozók, hogy mit tanultak a hét folyamán, és jutalmazzák a versenyek győzteseit.

A bátonyterenyei tábort a MH 2. vitéz Vattay Antal Területvédelmi Ezred 25. Keresztényszigethy Sándor Területvédelmi Zászlóalj szervezi. Gáspár Levente alezredes, zászlóaljparancsnok az MTI-nek elmondta, a zászlóalj 2019-ben három tábort indított Nógrád megyében, Rétságon, Salgótarjánban és Bátonyterenyén. Idén ez az első program, augusztusban Salgótarjánban lesz hasonló tábor.

The post A hazafias honvédelmi nevelésről beszélt Benkő Tibor Bátonyterenyén appeared first on .

Úgy tűnik, hogy a korábbi években kezdődött tendencia idén sem törik meg: az egyre kiszámíthatatlanabb és hevesebb időjárás egyre több és nagyobb kárt okoz hazánkban és Európa-szerte.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) már tavaly kiadott közleményében felhívta a figyelmet, hogy míg 2019-ben a biztosítók egész éves kifizetése volt ötmilliárd forint, ezt az összeget 2020-ban már júniusra elérték a viharkárok. A nagy mennyiségű csapadékkal, villámlással és gyakran jégveréssel járó időjárási események ráadásul egyre korábban kezdődnek, és akár már a tél végi, februári időszakban is gondokat okoznak, majd a kárösszegek a nyár folyamán tetőznek.

A Generali adatai szerint a július 9. és 13. közötti viharok leginkább Budapest, Pest, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyét érintették, a kerületek és települések között pedig Tata, illetve Budapest XX. és XXI. kerülete szenvedte meg leginkább a viharokat. Csak az utóbbi két kerültből több mint ezer bejelentés érkezett. Július 9-e óta folyamatosan érkeznek a bejelentések a vihar, felhőszakadás, jégverés következtében: péntektől péntekig több mint négyezer bejelentés futott be a biztosítóhoz, és a mostani hétvége sem zajlott eseménytelenül.

Ismét lecsapott a vihar: nehéz hétvégénk volt
Özönvízszerű esőzések és heves viharok érkeztek, melyek Nyugat-Európában szinte katasztrófafilmekbe illő jeleneteket hoztak. Mostanra ráadásul az óriási károk mellett több száz áldozatról és eltűntről is szólnak a beszámolók. A hétvégén hazánkban is ismét szélsőségessé vált az időjárás, a hőséget nagy mennyiségű, helyenként akár az ötven millimétert is meghaladó csapadék váltotta fel, néhol jégeső és hatvan-nyolcvan kilométer per órás széllökések kíséretében.

Mára összesítve a 9-e óta tartó időszakban 5500 bejelentés érkezett, mintegy 1,5 milliárd forintnyi értékben. Budapest mellett már Debrecen is felkerült a dobogóra a károk számát tekintve.

„Növekvő aggodalommal figyeljük a Nyugat-Európában zajló eseményeket, és bízunk benne, hogy hazánk nem szenvedi meg ennyire a szélsőséges időjárási események következményeit. A kárbejelentési statisztikákból is egyértelműen látszik, hogy a heves viharok egyre gyakoribbak és kiszámíthatatlanabbak, fenyegetik az értékeinket, otthonainkat, és a mezőgazdaság számára is komoly veszteségeket okoznak” – mondja Szikszai József, a Generali Biztosító kárrendezési igazgatója.

A biztosító vizsgálta az előző években hozzájuk beérkezett, természeti jelenségekhez kapcsolódó bejelentéseket. Az összesítésből kiderült, hogy 2019-ben és 2020-ban kilencszáz, illetve hétszázmillió forint fölé emelkedett a viharkárok utáni kifizetések összege, az esetszámok mindkét évben tízezer körül voltak.

The post Egyre gyakoribb a szélsőséges időjárás appeared first on .