Biztonságpolitika

A sajtóban is olvasható visszajelzések szerint nemzetközileg is irigylésre méltó helyzetbe került Magyarországgal azzal, hogy valamennyi stadionja megfelel az európai normáknak – mondta megkeresésünkre Sipos Jenő, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) szóvivője. Ma már nem jellemző a rendbontás, családok is biztonságosan látogatják nem csak a válogatott, de a bajnoki meccseket is.

– Hogyan látja a labdarúgással kapcsolatos biztonsági helyzet fejlődését az elmúlt tíz évre visszatekintve?
– Magyarországon a kormány döntése nyomán jelentős futballfejlesztések indultak el: új pályák épültek, illetve stadionfelújítások, és építkezések kezdődtek ebben az időszakban. Mindezek eredményeként ma az ország stadionjai nem csupán sportszakmai, hanem biztonsági szempontból is megfelelnek a legszigorúbb európai előírásoknak. A Puskás Arénában például Európai Szuperkupa-döntőt rendeznek ez év szeptemberében, de a stadion ad otthont a jövő évi labdarúgó Európa-bajnokság egyes találkozóinak is, valamint 2023-ben Európa-liga döntőt játszanak a stadionban. Nem csupán a jegyváltás, és értékesítés, de a szurkolók beléptetése, valamint a stadion kiürítésének szempontjai szerint is világszínvonalú létesítményről van szó. Mindemellett számos magyarországi városban épültek új stadionok, amelyek lokálisan igazodnak a helyi igényekhez, a szurkolótáborok méretéhez, de azt is elmondhatjuk, hogy biztonságtechnikai szempontból is megfelelnek a kor követelményeinek.

– Hogy alakult megítélése szerint a közbiztonság helyzete mindeközben?
– Az elmúlt tíz esztendőben jelentősen csökkent a szurkolói rendbontások száma. A klubmérkőzések esetén a szervező klub – a biztonsági szolgálattal és a rendőrséggel együttműködve – felelős a biztonságért, a válogatott meccseken pedig az MLSZ a szervező. Ami napjainkban problémát jelenthet, az egyes esetekben a rasszizmus, amely ellen, ahogy az UEFA, úgy az MLSZ is a lehető legszigorúbban lép fel. Egy másik ilyen jelenség a különböző pirotechnikai eszközök használata, amely néhány esetben még gondot okoz a hazai stadionokban. Azt azonban hadd jegyezzem meg, hogy a mai korszerű stadionokkal együtt egy új viselkedési kultúra alakult ki a szurkolók körében. Egyértelmű, hogy a közönség is szívesebben megy olyan intézményekbe, ahol megfelelő színvonalú kiszolgálást kap. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt évtizedben jelentősen javult a fegyelem és a biztonság a meccseken.

– A stratégiai eszközök, illetve a biztonságtechnológia hogyan járult hozzá ehhez az eredményhez?
– Korábban leromlott állagú stadionjaink voltak, ahol emiatt nem is lehetett például nemzetközi találkozókat rendezni. Az új, korszerű létesítményekben ma már valamennyi korosztályban lehet szervezni mérkőzéseket, tornákat. A stadionokban a szabályozás szerint a mérkőzéseken vendégszektorokat kell kialakítani, a vendégszurkolókat el kell különíteni a hazai közönségtől. Emellett ma már azzal is tisztában van mindenki, hogy a stadionok be vannak kamerázva, így az esetleges rendbontók is beazonosíthatók. Arról nem is beszélve, hogy a renitens szurkolókat az okozott károkért is felelősségre vonhatják. Persze, ha valaki még így is a balhét keresné, akkor korlátozó intézkedések különböző fokozataival kell, hogy számoljon, adott esetben pedig ezeket az embereket el is tilthatják a sportesemények látogatásától.

– Milyen nem tipikus eszközökkel javítható, illetve őrizhető meg a rend és a béke a mérkőzéseken?
– Úgy vélem, a kluboknak élő interaktív kapcsolatot kell kialakítaniuk a szurkolókkal. A szurkolóknak meg kell kapniuk minden szükséges információt e tekintetben, a kluboknak pedig tiszta helyzetet kell teremteniük a szurkolóik tájékoztatásával. A szurkoló érdeke, hogy jó meccset lásson, a klub érdeke pedig az, hogy a szurkoló legközelebb is vegyen jegyet. Ezért kell a kölcsönös kommunikáció, ebben egyébként az MLSZ is ad segítséget és támogatást az egyesületeknek. Az MLSZ szintén kommunikál a válogatott csapat szurkolóival, de ennek klubszinten is működnie kell. Erre van is számos jó példa, ahol rendszeres és élő a kapcsolatot tartanak a szurkolókkal. Emellett az is fontos, hogy a kluboknál tovább kell javuljon a szolgáltatások minősége.

– Hogyan jellemezhető a magyarországi futballélet biztonsága nemzetközi összehasonlításban?
– Az új stadionoknak is köszönhetőn jól állunk, a létesítményeink biztonságosak és jól megközelíthetők. Ezenkívül szabályozási és stratégiai kérdésekben, képzésben, ellenőrzésben is felzárkóztunk az európai élmezőnyhöz, amihez szükség volt a jogszabályi környezet változására, az UEFA elvárásainak beépítésére is. A külföldi sajtóban bizony sokszor irigykednek ránk azért, mert az összes stadionunk megfelel a nemzetközi előírásoknak. Fontos azonban, hogy a korszerű intézmények adottsága mellett a biztonsági személyzetet is folyamatosan oktatni kell, hogy udvariasak, de hatékonyak legyenek, illetve, hogy szolgáltató jelleggel lássák el a feladatukat.

(Cikkünk először nyomtatásban, 2020 szeptemberében jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

The post Az új stadionok új szurkolói kultúrát hoztak a magyar futballba appeared first on .

Nem kell többet fizetni a jelenlegi díjaknál a négy betűből és három számból álló rendszámokért, amelyeket 2022 júliusától adnak majd ki az újonnan forgalomba helyezett járművekre. Megjelent az új formátumhoz igazított díjrendelet, a módosított előírások szerint a hatósági jelzések kiadásának 2009 óta változatlan költségei jövő nyártól sem emelkednek.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közleményében azt írta: az új formátumú rendszámok a latin ábécé szerinti két magánhangzóból vagy két mássalhangzóból, majd újabb két betűjelből és három számjegyből állnak. A táblákon az európai zászlót jelképező kék mezőben tizenkét sárga csillag és a fehér H jelzés mellett Magyarország címere is feltűnik.

A jelenlegi karakterkészlet néhány éven belül kifutott volna, ezért hosszabbodnak meg egy betűvel a hazai rendszámok 2022 nyarától. A már forgalomban lévő hatósági jelzéseket nem kell új táblákra cserélni, azok a továbbiakban is használhatók. A hosszabb rendszámok a járműállomány fokozatos megújulásával, felmenő rendszerben váltják majd fel a régieket – közölte a tárca.

A közleményben idézték Mosóczi Lászlót, az ITM közlekedéspolitikáért felelős államtitkára.aki kiemelte: “az intézkedés miatt tehát senki nem kényszerül felesleges utánajárásra, az egyébként is indokoltnál több ügyintézésre. A kapcsolódó díjrendelet módosítása most egyértelművé teszi, hogy a már megszokott összegekbe kerülnek az új típusú rendszámtáblák is. A hatósági jelzések kiadásának tizenkét éve változatlan költségei jövő júliustól sem emelkednek”.

A hosszabb formátum bevezetésével egyidejűleg egyszerűsödnek az ideiglenes rendszámtáblák. Az eddigi “E”, “M”, “P”, “SP” és “Z” betűjelűek helyett, szintén felmenő rendszerben, egységesen “I” betűjelűeket adnak ki 2022 júliusától. A jogszabályi környezet változásával például a mezőgazdasági erőgépek vagy a gyártók, fejlesztők tesztelési célú járművei esetében 2500 forintos illetékfizetési kötelezettség keletkezik. A költségek szinten tartása érdekében e járműköröknél ugyanennyivel csökkennek az ideiglenes rendszámok és kapcsolódó engedélyek díjai. Összességében tehát az új formátumú rendszámok egyetlen esetben sem növelik a tulajdonosok, üzemeltetők kiadásait – áll a közleményben.

The post Egy betűvel hosszabban sem lesznek drágábbak a rendszámok appeared first on .

Tekintettel a Fehéroroszországból tömegesen érkező illegális bevándorlók számára, az Európai Unió határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex) száz tisztet telepített Litvániába, hogy támogassa az ország határőrizetét a migráció kezelésében – közölte varsói szélhelyű uniós ügynökség.

A Frontex közleményében hangsúlyozta, a gyors segítségnyújtást az indokolja, hogy a Fehéroroszországgal közös határszakaszán, ami az Európai Unió külső határa is egyben, fokozott nyomás nehezedik Litvániára. A helyi hatóságok kérésére a Frontex a száz tiszt mellett, harminc járőrautót és két helikoptert telepít Litvániába – közölték.

Az Európai Bizottság korábbi tájékoztatása szerint Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa csütörtökön levélben kérte az uniós tagállamok belügyminisztereit, hogy a szolidaritás jegyében támogassák Litvánia határvédelmét. Az uniós biztos vasárnap és hétfőn Litvániában tárgyal kormányzati tisztviselőkkel, ezt követően pedig az uniós bizottság tisztviselői utaznak az országba a helyzet stratégiai értékeléséhez.

Josep Borrell, az Európai Unió kül-, és biztonságpolitikai főképviselője péntek esti közleményében hangsúlyozta: elfogadhatatlan emberek politikai céllal történő felhasználása, mindez sérti az alapvető európai értékeket és elveket. Az EU és tagállamai a Fehéroroszországból az unió területére irányuló, folyamatosan erősödő illegális migráció kezelésével kapcsolatban megőrzik az EU külső határainak integritását. Az EU mérlegelni fogja korlátozó intézkedések bevezetését az embercsempészekkel, illetve azokkal szemben, akik visszaélnek az emberi jogokkal, vagy más módon vesznek részt az emberkereskedelemben – közölte.

Borrell kijelentette: akiknek nincs joga az Európai Unió területén maradni, azokat vissza kell küldeni származási országukba. Ennek érdekében az EU és tagállamai az uniós és a nemzetközi joggal összhangban megtesznek minden szükséges intézkedést – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

A litván határőrség tájékoztatása szerint év eleje óta a litván-fehérorosz határon legkevesebb 3200 határsértőt vettek őrizetbe. A migránsok több mint fele Irakból, Kongóból és Kamerunból érkezett.

Május végén Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök azt mondta, hogy országa eddig feltartóztatta a szomszédos államba tartó illegális bevándorlókat, útját állta a drogcsempészetnek, de tekintettel az országra gyakorolt nyugati nyomásra, a hatóságok meggondolhatják magukat. Vilnius azzal gyanúsítja Minszket, hogy Bagdadból és Isztambulból közvetlen repülőjáratokon utaztat be – többségében iraki – bevándorlókat, hogy aztán illegálisan az Európai Unió területére küldje tovább őket. Az Európai Unió képviselői azt vetették a fehérorosz hatóságok szemére, hogy szándékosan engedik át az illegális migránsokat Litvánia területére.

Információk szerint az Európai Unió tárgyalásokat folytat Irakkal az illegális migránsok feltartóztatásáról, és hasonló megbeszéléseket tervez több afrikai országgal is.

The post A Frontex száz tisztet telepített a litván határ őrizetének támogatására appeared first on .

Az Európai Uniónak az a célja, hogy 2050-re balesetmentessé váljon a közlekedés, 2030-ra pedig a jelenleginek a felére csökkenjen a balesetek száma.

A közlekedési balesetek naponta 3500 életet követelnek világszerte, ami évi 1,3 millió halálesetet jelent, és együttesen három százalékkal csökkenti a világ GDP-jét. Magyarországon 2011 óta évről évre mintegy ötszáz ember veszti életét a magyar utakon. A halálos belesetek 93 százalékát emberi hiba okozza, a legtöbbször gyorshajtás, ittasság vagy a biztonsági eszközök, például a biztonsági öv használatának hiánya. A legtöbb áldozat a fiatalok közül, az 5-29 éves korosztályból kerül ki, a leginkább veszélyeztetettek a gyalogosok, a motorosok és a kerékpárosok.

Magyarország Kormánya a többi között a közutak fejlesztésével, oktatással, az 5G technológia közlekedésbiztonsági alkalmazásával, drónok használatával és tesztpályák létesítésével igyekszik javítani a közlekedésbiztonságot.

The post Uniós cél a közúti balesetmentesség 2050-re appeared first on .

Szükség lehet a bírák fegyelmi rendszerének módosítására – jelentette ki pénteken Andrzej Duda lengyel elnök, reagálva a legfelsőbb bíróság elnökének, Malgorzata Manowskának a levelére. Az európai uniós szervek által is bírált megoldások módosítását korábban Mateusz Morawiecki kormányfő helyezte kilátásba.

A 2020-ban kinevezett Manowska pénteken levélben fordult az államfőhöz, a kormányfőhöz, valamint az alsó- és felsőházi elnökökhöz a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarája ügyében. Manowska szerint olyan, haladéktalanul elfogadandó törvénymódosításokra volna szükség, amelyek lehetővé tennék a fegyelmi rendszer hatékony és “kifogásokat nem ébresztő” működését.

Duda a PAP hírügynökségnek nyilatkozva egyetértését fejezte ki Manowskával. Aláhúzta, hogy szükség van törvényhozói változtatásokra, a bírákat érintő fegyelmi rendszer olyan formájának kidolgozására, amely egyfelől hatékony lesz, másfelől tisztességes és átlátható az ennek alávetett igazságügyi dolgozók számára. A lengyel igazságügyi reform keretében 2018-ban megalakított fegyelmi kamara elsősorban az igazságügyi dolgozók által elkövetett, a szolgálati erkölcsöt, illetve törvényt sértő kihágásokkal foglalkozik.

Az Európai Unió Bírósága ugyanakkor július közepén úgy találta: a létrehozott fegyelmi rendszer nem egyeztethető össze az uniós joggal, nem biztosítja a pártatlanság és függetlenség garanciáit. Az Európai Bizottság (EB) pénzügyi bírság kezdeményezését helyezte kilátásba, amennyiben Varsó augusztus 16-ig nem hajtja végre az ítéletet. Az uniós ítélet azonnali végrehajtását kedden a legfelsőbb bíróság 47 bírája, valamint 45 korábbi tagja is szorgalmazta, csatlakozva ezzel a lengyelországi bírák, jogászok és ügyészek szélesebb körű akciójához.

Manowska az uniós bíróság ítéletéről pénteken azt írta: a megfogalmazott kifogások nem a fegyelmi kamara döntéshozói gyakorlatát érték, hanem a fegyelmi rendszer törvényi szabályozásának hiányosságaira vonatkoztak. Korábban egy tévéinterjúban Manowska leszögezte: amennyiben az EU kifogásolja, hogy a fegyelmi kamarában csak a jelenlegi kormány idején kinevezett bírák dolgoznak, illetve ha az EU túlságosan politikailag befolyásoltnak tartja a bírák jelölését véleményező igazságszolgáltatási tanácsot (KRS), ő személy szerint támogatná az így felfogott hiányosságok kiküszöbölését.

Az EB által bírált lengyel igazságügyi reform nyomán a KRS egy részét – a bíró tagokat – a szejm képviselői választják meg, nem pedig a bírói szervezetek, mint korábban. Varsó az igazságügy szervezését az uniós országok belügyének tartja. Az EU Bíróságának döntésével szinte egyidőben a lengyel alkotmánybíróság az igazságügy szervezését illetően megerősítette a lengyel jog elsőbbségét az uniós joghoz képest.

Ezt az álláspontot emelte ki Morawiecki kormányfő is, amikor néhány nappal az ítélet meghirdetését követően kilátásba helyezte a fegyelmi kamaráról szóló előírások módosítását a folytatódó igazságügyi reform keretében. Aláhúzta, hogy a testület nem teljesítette a hozzá fűzött elvárásokat, kevés bírói kihágást orvosolt, ezért változtatni kell működésén. E véleményét Morawiecki egy csütörtöki sajtóértekezletén is megerősítette.

The post Varsó megtört: már módosítanák a lengyel bíróságok EU által bírált fegyelmi rendszerét appeared first on .

Bucsek Gábor vezérőrnagyként, Budapest Rendőrfőkapitánya 2014-tól 2018-ig, jelenleg pedig az OTP Bank Nyrt. Informatika és Bankbiztonsági Igazgatóság ügyvezető igazgatója. A szakembert a múltról és a jelenről kérdeztük.

— Öt éve nyilatkozott a Biztonságpiac Évkönyvnek, akkor még mint Budapest rendőrfőkapitányként, most az ország legnagyobb bankjának, az OTP-nek a biztonsági főnökeként dolgozik. A két munkakörben melyek voltak, amit kedvvel végzett, és melyek azok, amelyiket kevésbé?
– Közel harmincéves rendőri pálya van mögöttem ami azt gondolom, hogy egy olyan szakmai életút amire nagyon jó érzés visszanézni, s ami valóban sikerekkel volt kikövezve, és ezt nem is csak a nyomozások eredményeire értem. Számos olyan ügy volt, ami kötődött hozzám többek között az M3-as autópálya bevezető szakaszán lévő Shell kúton elkövetett emberölés felderítése, a Móri ügy utófelderítése, amikor az elkövetők végül meglettek. Ezek mind olyan apró mérföldkövek, amelyekre büszke vagyok és amelyekre nagyon jó visszaemlékezni. A rendőri pályán számos olyan siker volt amiből lehet építkezni, amire lehetett alapozni a vezetői tevékenységet. Vezetőnek lenni persze egészen más, mint nyomozásokat folytatni: a nyomozó élete többnyire sikerekkel kikövezett út, és amikor valamit felderít, vagy valaminek a végére pontot tud tenni, jelzi a szakmaiságát és visszacsatolást ad a tevékenységére. A vezető munkája egészen más, át kell látni a folyamatokat, a beosztottak tevékenységét külön-külön és egységében is górcső alá venni, és mindebből egy egységes folyamatot kell tudni összeállítani. Közhely, de valóban csak a pozitívumok maradnak meg az emberben, akár a budapesti főkapitányként, akár a Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatójaként eltöltött időmre gondolok.

– Mikor váltott?
– Az életem hivatásos rendőrként eltöltött szakasza 2018-ban zárult le. A saját döntésem volt, hogy a civil életben folytatom tovább az életemet. Az OTP csoportnál az informatika és humán biztonsági, a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni és a készpénz-gazdálkodási terület felügyelete és koordinálása lett a feladatom.

– Mennyire változott meg a munkája?
– Számos közös pont van a korábbi hivatásommal, mindkét tevékenységemben a feladatom a biztonság szavatolása. Számos új ismeretet adott jelenlegi munkaköröm, új kihívásokat hozott elém a menedzseri szemlélet elsajátítása, azonban azt is fontos megemlítenem, hogy az elmúlt harminc év igen nagy magabiztosságot adott ahhoz, hogy zökkenőmentesen vegyem az új kihívásokat.

– Milyen eredményeket ért el az OTP-nél, mire a legbüszkébb?
– A pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni küzdelemben történt változásokra vagyok a legbüszkébb. Ezen a téren elég jelentős az OTP-nek a szerepe nem csak idehaza, de Európa számos országában is. Nem kell magyarázni, hogy mint Magyarország legnagyobb bankjának a legnagyobb volt a kitettsége is. A pénzmosás elleni tevékenységet teljesen átalakítottuk, a korábbi statikus pénzmosás elleni munkát egy nagyon dinamikus, nagyon gyorsan reagáló rendszerré alakítottuk át tavaly. Az első lépésben egy olyan mechanizmust alakítottunk ki amely már a számlanyitáskor egy olyan algoritmust ad amiből ki tudjuk szűrni azt, hogy melyik számla lesz várhatóan pénzmosásban az érintett. Ezeket már meg sem nyitjuk. Szakítottunk azzal a hagyománnyal, hogy csak kifejezetten az adatszolgáltatást és a pénzmozgást figyeljük, kvázi nyomozócsoportot hoztunk létre, amelynek az a feladata hogy felkutassa azokat a számlákat, amelyek pénzmosás gyanúsak lehetnek és ezeknek a számláknak elvégzik az elemzését. Ennek alapján vagy bejelentést, vagy egyből feljelentést teszünk annak függvényében, hogy milyen súlyúnak látjuk a tevékenységet. Ennek eredményeként az elmúlt időszakban jelentősen megemelkedett azoknak a számláknak a száma amelyeknek a működését korlátoztuk és kezdeményeztük a megszüntetését. Bízom benne, hogy ennek híre megy azon bűnözői körökben, amelyek pénzmosással akarják tisztára mosni a bűnözői tevékenységből származó pénzeket. Azt szeretnénk elérni, hogy ezek a körök lássák, hogy az OTP egy olyan bank, ahol még próbálkozni sem érdemes. Nemzetközileg is értékelik az elért eredményeket, amelyek annyira egyedülállóak, hogy az OTP-t, a bankok közül Magyarországon egyedüliként partnerkapcsolati megfigyelői státuszba kerültünk az Europolba, valamint a Dél-Kelet Európai Együttműködési Kezdeményezés Országhatárokon Átlépő Bűnözés Leküzdésére nevű szervezetbe, vagyis a SELEC-be.

– Még rendőrfőkapitányként sikeres mentorprogramot indított. Ennek tapasztalataiból sikerült átmentenie a civil foglalkozásába?
– Természetesen, egy vállalat struktúrájában ez szinte alap. Azon kollégákat válogattuk ki, akik régi rutinnal és nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkeztek, és ezt könnyedén adják át a mentoráltaknak. A járvány új helyzetet teremtett, az otthoni munkát a cégünknél is bevezettük azon területeken, ahol erre lehetőség volt. Bár jelentős humán és IT biztonsági feladat volt a működés támogatása, de úgy utólag visszatekintve erre az időszakra, kijelenthető, hogy jól vizsgáztunk. Azt talán mondanom se kell, hogy a biztonsági csoport teljes létszámmal üzemelt ez idő alatt is, sőt bizonyos esetekben a kollégák védelmében, szállításában is láttunk el plusz feladatokat.

– Korábban azt nyilatkozta a lapunknak, hogy jobb és olcsóbb a bűncselekményeket megelőzni, mint felderíteni. Az OTP-nél hogyan érvényesül ez az állítása?
– Ha valahol érvényes ez az állítás, akkor az az OTP csoport. Nagyon komoly energiákat és jelentős eszközöket fektetünk abba, hogy elhárítsuk mind a házon belüli szabályszegéseket, mind a külső támadásokat. A megelőzés főként az IT biztonsági területén nagyon fontos. Erre a területre jelentős erőket és eszközöket kellett átcsoportosítani, de látni kell, hogy ez valóban meg is hozta az eredményét, mert anyagi javakat mentünk meg.

– Említette, hogy mely területek tartoznak a felügyelete alá. Milyen feladatokat látnak el e szegmensekben?
– Ahogy mondtam, négy terület tartozik hozzám. Az egyik a készpénz gazdálkodás, ez azt jelenti hogy az OTP Bank Nyrt. teljes készpénz logisztikáját biztosítjuk, kezdve a pénz feltöltését az automatákba egészen a fiókok üzemeltetéséig. A másik a humán biztonsági terület amely két részből áll. Egyrészt a fizikai őrzést takarja, másrészt pedig a munkatársak védelmi rendszerének a kiépítését és működtetését. A kollégáknak egyfajta védőpajzsot biztosítunk, nehogy rossz szándékkal meg tudják környékezni őket. A harmadik és talán az egyik legjelentősebb az informatika biztonság területe, a teljes OTP csoportnak és ebbe bele értendő az összes európai leány bankunk, illetve magyarországi leányvállalatunk. Ehhez a területhez kapcsolódik nagyon szorosan a negyedik szegmens, a pénzmosás és terrorizmus elleni küzdelem. Mind a négy területen olyan intézkedéseket tettünk amelyekkel sokkal egyszerűbb eredményt elérni a megelőzésben

– A két évet a harminc évvel nehéz összehasonlítani, mégis melyik kabátot érezte kényelmesebbnek?
– Egyik kabátot sem éreztem soha fakabátnak. Gyakorlatilag teljesen ugyanazok a felelősségi szintek az OTP csoport biztonsági vezetőjeként, mint budapesti főkapitányként, vagy NNI Igazgatóként. A teljes képhez hozzátartozik, hogy nagyon megkönnyítette az új kabát viselését, hogy számos volt rendőr kollégám jött ide hozzánk dolgozni, akik ugyanúgy segítik a munkámat, mint a korábbi kabát viselésekor.

(Cikkünk először nyomtatásban, 2020 szeptemberében jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

The post Bucsek: sikeresen alakítottuk át az OTP Bank pénzmosás elleni tevékenységét appeared first on .

Több mint öt év börtönbüntetésre ítélték pénteken a “brightoni macskagyilkosként” emlegetett brit férfit, aki 2018 és 2019 folyamán 16 macskát késelt meg az éjszaka leple alatt.

Steven Bouquet kilenc macskát ölt meg a tengerparti város környékén 2018 októbere és 2019 júniusa között, további hetet megsebesített – írja a BCC hírportálja. Az 54 éves biztonsági őr makacsul tagadott, ám júniusban bűnösnek találták.

Az illetékes bíróság öt év és három hónap börtönbüntetésre ítélte a férfit. Az ítélethirdetést megelőzőn az érintett állattulajdonosok elmondták a bíróságon, hogy milyen fájdalmasan élték meg macskájuk elvesztését.

A férfit azután fogta el a rendőrség, hogy az egyik megölt macska gazdája által kihelyezett biztonsági kamera rögzítette egy újabb támadását. A telefonján később megtalálták a megkéselt macskák közül kettőnek a fényképét, az otthonában pedig egy kést, amelyen macska DNS-t azonosítottak.

The post Öt év vasban: elítélték a “brightoni macskagyilkost” appeared first on .

Michel Barnier, az Európai Unió korábbi Brexit-ügyi főtárgyalója 3-5 éves bevándorlási moratórium elrendelését tartaná szükségesnek Franciaországban addig, amíg a migrációs politikát hazája új alapokra helyezi, és időt ad magának ahhoz, hogy “nemzeti konszenzus alakuljon ki a súlyos kérdésről”.

Jóllehet a francia jobboldali politikus – aki két ciklusban is dolgozott EU-biztosként és több francia kormányban is volt tárcavezető – csak a nyár végén kívánja hivatalosan bejelenteni, hogy indul a jövő évi francia elnökválasztáson, már elindította internetes oldalát és több interjúban is bemutatta programjának fő elemeit. A Le Figaro című napilap szerdai számában közzétett írásában a bevándorlási moratóriumról szóló elképzelésének konkrét részéleteit fejtette ki, miután szerinte “húsz éve valamennyi kormány hiába mutatott határozottságot a migrációs témában”.

Barnier úgy látja, hogy “több százezer olyan külföldi él jelenleg Franciaországban, aki nem érti a francia nyelvet”. Ez “az elszenvedett bevándorlás” álláspontja szerint csak veszteseket termel: “a született franciákat”, akik “időnként nem ok nélkül engednek az identitási kísértéséknek”, “a közelmúltban franciává letteket”, illetve az országban legálisan tartózkodó külföldieket, akiket sokszor megbélyegeznek, és mindazokat, akik többé-kevésbé méltatlan bizonytalanságban élnek.

Ebből a zsákutcából a volt miniszter szerint a kiút a 3-5 éves bevándorlási moratórium lehetne. Úgy látja, hogy a moratórium időt teremtene “a gondolkodásra arról, hogy mi lehetséges, és a döntésre, hogy mi jó”. Szerinte a moratórium az előzetes feltétele a migrációs politika kézbe vételéhez annak érdekében, hogy legyen idő nemzeti konszenzust kialakítani erről a súlyos kérdésről.

A volt Brexit-ügyi főtárgyaló több konkrét intézkedést is javasol: az illegális bevándorlók feltétel nélküli legalizálásának megszüntetését, a menedékkérelmi eljárás felgyorsítását, a családegyesítés kritériumainak szigorítását és a tartózkodási engedélyek odaítélésének csökkentését. Barnier szerint a francia nyelv ismeretét kötelezővé kell tenni a hosszabb időre szóló vízumok megszerzéséhez, a kiutasításra váró illegális bevándorlók adminisztratív elzárásának idejét hat hónapra kell növelni, és reformra szorul a bevándorlóknak járó ingyenes orvosi ellátás is.

“A hozzánk érkező külföldiekben meg kell hogy legyen a szándék ahhoz, hogy a francia társadalomhoz tartozzanak” – véli a volt EU-biztos, aki egy “megerősített integrációs paktum” bevezetését is szeretné az érkezők számára. Ebben a munkavállaláshoz kapcsolódna nyelvi, nevelési és állampolgári ismeretek elsajátítása is.

Barnier írásában arra is felhívta a figyelmet, hogy a migrációs kérdést “nem lehet az európai és nemzetközi kontextus nélkül megközelíteni”. Ezért az EU határ- és partvédelmi ügynökségének (Frontex) megerősítését és jobb koordinációját javasolja, valamint a migrációs politikák összehangolását és az emberkerekedő-hálózatok elleni küzdelem megerősítését.

The post Michel Barnier 3-5 éves migrációs moratóriumot javasol Franciaországban appeared first on .

Az Európai Unió Tanácsa Libanonnal szemben célzott korlátozó intézkedésekre vonatkozó keretrendszert fogadott el pénteken, amely lehetővé teszi szankciók bevezetését azon szervezetekkel, illetve személyekkel szemben, akik felelősek a libanoni demokrácia és jogállamiság aláásásáért.

Az uniós tanács tájékoztatása szerint a jogi keret értelmében korlátozó intézkedések hozhatók azokkal szemben, akik felelősek a demokratikus politikai folyamat, illetve a választások megtartásának akadályozásáért vagy aláásásáért a kormányalakítás folyamatos hátráltatása révén.

Szankciók vezethetők be azokkal szemben is, akik akadályozzák a közszektoron belüli elszámoltathatóságot és jó kormányzást, a gazdasági reformok végrehajtását, többek között a banki és pénzügyi ágazatban. Végezetül korlátozó intézkedéssel sújtható az állami pénzeszközöket érintő súlyos pénzügyi kötelességszegés, amennyiben az érintett cselekedetek az ENSZ korrupció elleni egyezményének hatálya alá tartoznak, valamint az engedély nélküli tőkekivitel.

A szankciók személyek esetében az EU területére való beutazás tilalmát és a vagyoni eszközök befagyasztását, szervezetek esetében pedig a vagyoni eszközök befagyasztását foglalják magukban. Emellett uniós személyek és szervezetek nem bocsáthatnak pénzeszközöket a jegyzékbe vettek rendelkezésére.

Az Európai Unió Tanácsa december 7-én fogadott el következtetéseket, amelyben aggodalommal állapította meg, hogy a Libanonban kialakult súlyos pénzügyi, gazdasági, társadalmi és politikai válság a korábbi hónapokban tovább mélyült. A Tanács reformok végrehajtását sürgette és arra is felszólított minden libanoni érdekelt felet és politikai erőt, hogy támogassák egy hiteles és elszámoltatható libanoni kormány mielőbbi megalakulását, amely képes megvalósítani a szükséges reformokat.

A szankciós keret bevezetését az indokolta, hogy a libanoni politikai erők nem teljesítették maradéktalanul azon elvárásokat, hogy a nemzeti érdekeknek megfelelően járjanak el, és ne késleltessék tovább egy olyan kormány megalakítását, amely képes kielégíteni az ország sürgős szükségleteit és végrehajtani a szükséges reformokat.

The post Az EU célzott szankciók bevezetését előirányzó jogi keretet fogadott el Libanonnal szemben appeared first on .

A Magyar Honvédség Gripenjei is feltűnnek a Hungaroring felett a Forma-1-es Magyar Nagydíjon vasárnap — jelentette be a Honvédelmi Minisztérium (HM).

Mint írták: Gripen vadászgépekből álló kötelék tart bemutatót, húz át a Hungaroring felett a verseny vasárnapi rajtja előtt, délután 3 óra körül. A mogyoródi versenypálya térségében megnövekedett hanghatások várhatók, emiatt a lakosság türelmét és megértését kérik.

Kiemelték, hogy a “technikai sportok szerelmesei” a magyar futamon tartandó légibemutatón részt vevő vadászgépekkel testközelből is találkozhatnak majd a Nemzetközi Repülőnapon és Haditechnikai Bemutatón, amelyet augusztus 28-án és 29-én tartanak a kecskeméti repülőbázison. A repülőnap programjairól bővebben lehet tájékozódni a repulonap2021.hu oldalon – írta a HM.

The post Magyar Nagydíj: a Gripenek is feltűnnek a futam előtt appeared first on .

A korona-vírus okozta krízis kapcsán hozott intézkedések fókuszba állították az ellátási láncok fontosságát. Ideiglenes határzárak és egyéb korlátozások mellett is fenn kellett tartani például a folyamatos élelmiszerellátást és az alapvetően szükséges termelési rendszereket, de gondoskodni kellett a termékek fogyasztóig tartó útjának biztonságáról is. Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület elnöke az ellátási láncok fejlődésének áttekintése mellett megszívlelendő gondolatokat és tanácsokat fogalmazott meg arról is, hogy a jövőben milyen kihívásokkal kell szembenézni a biztonsági ágazat szereplőinek.

Szinte biztos, hogy az ellátási láncok működőképességének krízishelyzetben történt fennmaradása annak is köszönhető, hogy a logisztikai szakemberek korábban megbízhatóan hangolták össze a szállítási folyamatokat, így azokat gyorsan lehetett a megváltozott helyzethez igazítani.

De tudjuk-e, hogy valójában mit is jelent, hogyan épül fel egy ellátási lánc?
Érdemes és tanulságos röviden áttekinteni, hogy az elektronikus kereskedelem és a globalizáció megjelenése óta milyen változásokon ment keresztül a termelés és a fogyasztás, hogyan változott meg egy termék gyártótól (termelőtől) a fogyasztóig tartó útja, mennyiben befolyásolja a fejlődést az informatikai eszközök képességeinek robbanásszerű bővülése, illetve az időben szinte ugyanakkor kiteljesedő digitalizáció.
Az ellátási láncok fejlődésével kölcsönhatásban fogyasztási szokásaink is átalakultak, és éppen az elmúlt évtized hozott alapvető, gyökeres változásokat. A fejlődés egyes lépcsőinek értelmezése mindenképpen szükséges ahhoz, hogy világos legyen: milyen új kihívásokkal kell szembenézni biztonsági ágazat szereplőinek, s azon belül milyen elvárásoknak kell megfelelniük már a közeljövőben is az őrző-védő, illetve a vagyonőri tevékenységet végző szakembereknek.

Ellátási láncok a virtuális térben
Az ipari forradalmak magukkal hozták a „logisztika ipar” fejlődését is. Ahogy ma Ipar 4.0-ról beszélünk, úgy beszélünk Logisztika 4.0-ról is. (Az Ipar 4.0 kifejezés a negyedik ipari forradalomra utalva az információs technológia és az automatizálás egyre szorosabb összefonódását, illetve ezen keresztül a gyártási módszerek alapvető megváltozását elhozó időszak összefoglaló neve. A logisztika 4.0 az Ipar 4.0 fogalomra támaszkodik, az elnevezés a hálózatba szervezést, digitalizálást és felhőalapú számítástechnikát (cloud computing) felhasználó korszerű logisztikát foglalja magában.) Az elmúlt évtized a 4.0-ás verziókra történő felkészülésről szólt. A vállalatok igyekeztek a rendelkezésre álló forrásaikat leghatékonyabban felhasználni, technológiai és szervezeti innovációk alkalmazásával optimalizálni a folyamatokat, a készleteket. Szorosabb együttműködést alakítottak ki partnereikkel annak érdekében, hogy rugalmasabban tudjanak alkalmazkodni a vevői igényekhez, a kereslet volatilitásához és a vevői elvárásokat minél magasabb szinten tudják kielégíteni. Cél, hogy stabilan pozicionálják magukat a piacon.
Mindenki tudta, hogy a 2020-as év a felkészülési időszak vége, innen újraindul a verseny a vevőkért. Mindezek miatt az ellátási lánc menedzsment belépett a digitális gazdaság új korszakába.
Az internet, illetve a világhálón beszerezhető információk mennyisége megváltoztatta a fogyasztókat is. Tájékozottabbak és türelmetlenebbek lettek, s az individualitásuk oly mértékben növekedett, hogy a nekik szánt termékeket lehetőleg az egyéni igényeiknek megfelelően testre szabva, ajtótól-ajtóig várják szállítani, lehetőleg gyorsan, és olcsón.
Azok a vállalatok, amelyek az újgenerációs digitális technológiákat alkalmazzák, a működési költségük 30 százalékát is megtakaríthatják, raktárkészletüket, valamint az elveszített vevőik számát pedig 75 százalékkal csökkenthetik.
A McKinsey nemzetközi tanácsadó cég egy 2019-es tanulmányában arra a megállapításra jutott, hogy az ellátási lánc költségeinek 30 százalékos csökkentését nagyrészt a szállítmányozás és a raktározás alapköltségeinek optimalizálásával, valamint a teljes hálózat működésének optimalizálásával érhetik el a vállalatok.

… És eljöve a digitalizáció és a robotok kora
A raktárakban az áruk kiszedésekor, az úgynevezett „komissiózásnál” automatizált megoldásokkal helyettesítik az emberi erőt, ilyenek például az automatizált magasraktárak, amelyekben automatizált pozicionáló és tároló liftek működnek. Ahol ez nem lehetséges – például nagyobb méretű darabáruk mozgatása esetén – exoszkeletonokat alkalmaznak az emberi erő kiegészítésére: ilyen rendszer működik többek között Dortmundban, az IKEA logisztikai központjában. Magyarországon is léteznek már teljesen automatizált gyógyszertárak, ahol a recept egyedi azonosításától a gyógyszerek kiadásáig teljesen robotizáltak a folyamatok.
A fuvarozás dinamikus útvonaltervezésével, alkalmi futárok bevonásával (Uber), önvezető járművek alkalmazásával és drónok felhasználásával további költségeket takarítanak meg a vállalatok. Jó példája ennek, hogy a göteborgi kikötőben a Volvo munkába állította a hálózatba kapcsolt, önvezérlő elektromos teherautóját. A vezetőfülke nélküli robot-nyergesvontató távfelügyelettel szállítja a konténereket a hajózási társaság és a logisztikai központ között.
A „forecast”, a várható értékesítésnek megfelelő gyártás és készletezés előzetes megtervezése azoknál a vállalatoknál sikeresebb, ahol mesterséges intelligencia alkalmazásával oldják meg a kínálat és kereslet pontosabb előrejelzését. Ezzel mintegy 90 százalékos pontosság érhető el, mivel a bizonytalanság minimalizálásával csökkenthetők a raktárkészletek.
A digitalizáció kiterjed a teljes ellátási láncra. Szenzorokon, különböző érzékelőkön keresztül a fizikai folyamatok adatai teljes mértékben digitalizálva kerülnek a „számítási felhőbe”, ahol a virtualizálódó adatok szoftverek segítségével információvá válnak, majd transzformáció, mesterséges intelligencia által úgy kerülnek vissza a fizikai térbe, hogy robotok irányítására is alkalmasak.
A folyamatok során generált adatok mennyisége exponenciálisan emelkedik. Az ipari technológiai megoldások minden korábbinál intenzívebben kapcsolódnak egymáshoz. A gépek és rendszerek automatikusan kommunikálnak és osztanak meg információkat egymással, miközben kezelik a dokumentumokat, ellenőrzik a folyamatokat és a szimulációkat. Az adatok jelentőségének forradalmi változása irányítja a hatékonyságot, és egyben előfeltétele a gépi tanulásnak, valamint a mesterséges intelligenciának. Segíti a megvalósítást az 5G rövidítéssel ismert ötödik generációs vezeték nélküli hálózat és a 3D nyomtatás.
A digitalizáció jelentős hatása, hogy a kisebb vállalkozások számára is megnyitotta az utat az olyan megoldások alkalmazására, amelyek korábban a nagyvállalatok privilégiuma volt, s egyben megnyitotta számukra a világpiacot is.

Biztonság 4.0
A fentebb felsoroltak, a digitális világ, az informatikai megoldások, az automatizálás, a robotizáció és a mesterséges intelligencia nem zárja ki az ember szerepét a biztonság területéről. A bonyolult ellátási láncok esetében egyre nagyobb jelentősége van az anyagi, információs és pénzügyi folyamatok biztonságának.
Felmerül a kérdés, vajon az előzőekben leírt fejlődést követi-e a személy- és vagyonőr képzés tan- és vizsgaanyaga? Tényszerűen megállapíthatjuk, hogy nem.
Itt az idő, hogy a személy és vagyonőr szakma is felzárkózzon a jelen és a jövő korának követelményeihez, és képzett személyzetet biztosítson az ellátási láncoknak, a „logisztika iparnak”. Ezeket az új elvárásokat nevezhetnénk akár Biztonság 4.0-nak is.
Ehhez elsősorban az oktatás és vizsgáztatás rendszerének és tananyagának kell megváltozni. Az idő éppen alkalmas, ugyanis most folyik a felnőttképzés átalakítása. A biztonsági területeken dolgozók sem lehetnek polihisztorok. A biztonság, mint szakma is sokrétűvé vált, e szakosodás speciális ismereteket igényel, amelyeket az egyes szakterületek – mint például a logisztika – joggal várnak el, viszont a mai képzési rendszer nem teszi lehetővé a speciális tudás megszerzését.
Milyen tudást vár el az ellátási láncok biztonsága? Ha megnézünk egy nemzetközi fuvarozást végző gépkocsivezető pilótafülkéjét jó néhány elektronikus eszközt találunk a szélvédő mögött. Tehát szükség van például informatikai ismeretekre.
A szállító járművek vasúton, közúton egyaránt okmányokkal dokumentálják az áruszállítást. Tehát szakma-specifikus okmányismeretekkel is kell rendelkezni a vagyonőrnek.
Miután az egyedi azonosítás és nyomon-követés szerepe kiemelkedő az ellátási láncokban, ismerni kell az egyedi azonosító jeleket, illetve azok digitális olvasó eszközeit is. Természetesen igaz ez a konténereken szereplő azonosító jelekre és számokra, valamint az áruismeretre is.
A vagyonőröknek ismerniük kell az ellátási láncok biztonságát szavatoló minőségbiztosítási rendszereket, globális forgalomban a TAPA (Transported Asset Protection Association) rendszert.
Mindezeken túl természetesen ismerniük kell a betörésvédelmi, áruvédelmi és kamera rendszereket (BAS, EAS, CCTV), rendelkezniük kell mindazokkal a képességekkel, alaptudással, integritással, amelyek e rendszerekből kinyert adatok mindennapi munkában történő hasznosításához szükségesek.
Meggyőződésem, hogy a vagyonőr-képzésnek igazodnia kell a szakmai igényekhez, így a jövőben egy alapképzésből és egy arra ráépülő szakosított képzésből összeállítva kellene megújulnia.

(Cikkünk először nyomtatásban, 2020 szeptemberében jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

The post Életmentők lehetnek az ellátási láncok appeared first on .

Vádat emeltek egy felszámolóbiztos – és társai – ellen, aki a vádirat szerint egy egymilliárd forintnál is nagyobb értékű irodaházat akart átjátszani 160 millió forintért partnerének – közölte a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor közölte: a vádirat szerint egy 46 éves nő 2016-ban felszámolóbiztosként járt el egy cég felszámolásánál, a társaság tulajdonát képezte egy budapesti telek és a rajta lévő irodaház. A nő és a vele szerelmi kapcsolatban álló 49 éves férfi elhatározta, hogy áron alul megszerzi az ingatlan. Tervük szerint a felszámolóbiztos az irodaházat piaci érték alatt értékesíti egy másik cégnek, amelyet egy 40 éves nő képviselt formailag, valójában azonban a férfi irányított. A felszámolóbiztos pályázatot írt ki, de az információkat elsődlegesen a szerelmével osztotta meg, az ingatlan megtekintésére pedig mindösszesen négy órát jelölt ki.

A férfi által irányított cég végül eredményesen pályázott egy szándékosan eltúlzott ajánlattal, azonban a vételárat nem tudta és nem is akarta megfizetni. Színlelt adásvétellel és más csalárd jognyilatkozattal – amellyel a formálisan eljáró 40 éves nő is tisztában volt – a vádlottak elérték, hogy a föld és a rajta álló épület tulajdonjoga elváljon, így a férfi által irányított cég a második körben csak az épületre pályázott.

A vádlottak célja az volt, hogy a több mint egymilliárd forint értékű irodaházat 160 millió forintért játsszák át, de az ügylet végül meghiúsult, mert a 46 éves nő helyett más felszámolóbiztoshoz került az ingatlan. A főügyészség csődbűntett kísérlete miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékhez. A vádhatóság egyebek mellett végrehajtandó börtönbüntetés és pénzbüntetés kiszabását indítványozta a vádlottakra.

The post Csúnyán megbukott a felszámolóbiztos appeared first on .

Tekintettel a Fehéroroszországból tömegesen érkező illegális bevándorlók számára, Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa levélben kérte az uniós tagállamok belügyminisztereit, hogy a szolidaritás jegyében támogassák Litvánia határvédelmét – közölte Adalbert Jahnz, az Európai Bizottság illetékes szóvivője.

A szóvivő a brüsszeli testület szokásos sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva hangsúlyozta: az Európai Unió visszautasít minden olyan kísérletet, amely arra irányul, hogy bárkit is eszközként használjanak politikai célok elérésére.

Elmondta: Ylva Johansson uniós belügyi biztos levelében hangsúlyozta, a geopolitikai helyzet és a tagállamok közötti szolidaritás megköveteli, hogy az EU és tagországai valamennyien kiálljanak Litvánia mellett, és határozottan, gyorsan cselekedjenek.

“Elsődleges prioritásunknak kell lennie, hogy segítsünk Litvániának a Fehéroroszországgal közös határa biztosításában” – idézte Johansson levelét az uniós szóvivő.

Emlékeztetett arra: az az EU határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex) ez idáig 35 tisztet küldött Litvániába, további négyet pedig Lettországba, hogy támogassa a helyi határőröket. A levél szerint rövidesen további 36 tiszt érkezik az említett országokba. Emellett az Európai Bizottság tizenkét millió euró (mintegy 4,3 milliárd forint) pénzügyi támogatást ígért a litván-fehérorosz határőrizeti rendszer megerősítésére.

A szóvivő tájékoztatása szerint Johansson vasárnap és hétfőn Litvániában tárgyal kormányzati tisztviselőkkel, ezt követően pedig az uniós bizottság tisztviselői utaznak az országba a helyzet stratégiai értékeléséhez.

A litván határőrség csütörtöki tájékoztatása szerint év eleje óta a litván-fehérorosz határon legkevesebb 3100 határsértőt vettek őrizetbe, közülük 118-at az elmúlt 24 órában.

Május végén Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök azt mondta, hogy országa eddig feltartóztatta a szomszédos államba tartó illegális migránsokat, útját állta a drogcsempészetnek, de tekintettel az országra gyakorolt nyugati nyomásra, a hatóságok meggondolhatják magukat.

Vilnius azzal gyanúsítja Minszket, hogy Bagdadból és Isztambulból közvetlen repülőjáratokon utaztat be – többségében iraki – migránsokat, hogy aztán illegálisan az Európai Unió területére küldje tovább őket. Az Európai Unió képviselői azt vetették a fehérorosz hatóságok szemére, hogy szándékosan engedik át az illegális migránsokat Litvánia területére.

Információk szerint az Európai Unió tárgyalásokat folytat Irakkal az illegális migránsok feltartóztatásáról, és hasonló megbeszéléseket tervez több afrikai országgal is.

The post Johansson segítséget kért a litván határ biztosításához appeared first on .

Emmanuel Macron bírósághoz fordult, amiért két dél-franciaországi városban is egy plakáton Adolf Hitlerként ábrázolták őt, így tiltakozva a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások ellen – jelentette a helyi sajtó.

Michel-Ange Flori üzletember, akinek mintegy négyszáz köztéri hirdetőtábla van a tulajdonában, azt írta a Twitteren, hogy az államfő panaszbejelentése nyomán ki fogják hallgatni őt a touloni rendőrkapitányságon. “Macroniában tehát kifigurázhatod a próféta fenekét, az szatírának számít, de az elnököt diktátorként ábrázolni istenkáromlás” – fogalmazott az üzletember. Továbbá azzal védekezett, hogy “egyesek Hitlert látják, de beleláthatod Sztálint is, vagy én Charlie Chaplint látom az A diktátor című filmből”.

A szóban forgó plakáton Macron látható a náci diktátor egyenruhájában, Hitler-bajusszal, s mellette egy horogkereszthez hasonló ábra az elnök pártjának nevét (Köztársaság lendületben – LREM) alkotó szavak kezdőbetűiből kirakva, illetve egy felirat: “Engedelmeskedj, oltasd be magad!”. A déli Var megye két városában, Toulonban és Seyne-sur-Mer kisvárosban helyeztek ki két ilyen, négyszer három méteres plakátot. Valaki az egyikre később felfestette, hogy “szégyen”.

Florit – az ügyvédje bejelentése szerint – csütörtökön hallgatták meg a touloni bíróságon. Az ügyben a vizsgálatot a touloni ügyészség folytatja. Clément Beaune francia Európa-ügyi miniszter kijelentette: “bárcsak sok olyan diktatúra volna a világban, mint Franciaország!”.

Franciaországban 2013-ban eltörölték azt a jogszabályt, amely kriminalizálta a köztársasági elnök megsértését. Ugyanakkor az elnök, akárcsak bármelyik másik állampolgár, bírósághoz fordulhat rágalmazás vagy becsületsértés vélelme esetén.

The post Macron bírósághoz fordult, amiért egy plakáton Hitlerként ábrázolták appeared first on .

Az Európai Unió aggodalmát fejezi ki a kubai megmozdulások elfojtása, valamint a tüntetők és újságírók letartóztatása miatt, és arra szólítja fel a kubai kormányt, hogy tartsa tiszteletben az egyetemes emberi jogi egyezményekben rögzített kötelezettségvállalásokat – közölte Josep Borrell, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

Borrell az Európai Unió nevében közzétett nyilatkozatában hangsúlyozta, a tüntetések Kubában a lakosság jogos sérelmeit tükrözik az élelmiszer-, a gyógyszer-, víz- és áramellátás hiánya, valamint a véleménynyilvánítás és a sajtószabadság korlátozása miatt. Közölte: az EU támogatja a kubaiak azon jogát, hogy békésen kifejthessék véleményüket, változást követelhessenek, szabadon gyülekezzenek, valamint hangot adjanak véleményüknek, többek között az interneten is. Az EU arra szólítja fel a kubai kormányt, hogy engedje szabadon az összes önkényesen őrizetbe vett tüntetőt, hallgasson polgárai szavaira, és indítson átfogó párbeszédet – közölte.

“A kubai nép szenved, ezért a kormánynak minden szükséges intézkedést meg kell hoznia ennek megoldására. A kubai nép sérelmeinek kezelése belső gazdasági reformokat igényel” – fogalmazott Borrell. A főképviselő hozzátette: az EU kész támogatni minden olyan erőfeszítést, amely a kubaiak életkörülményeinek javítására irányul.

Az elmúlt hetekben évtizedek óta példátlan tiltakozások voltak a karibi országban. Több ezren vonultak utcára az elnyomás és a nélkülözés ellen tiltakozva. Kuba gazdasága erősen kitett a turizmusnak, amely a koronavírus-járvány miatt összeomlott. Az országot emellett évtizedek óta amerikai szankciók sújtják. Hiány van élelmiszerből és gyógyszerből egyaránt, a járvány pedig súlyosbodik.

A kubai kormány a tiltakozásokat erőszakos zavargásoknak minősítette, amelyet Havanna szerint az Egyesült Államok szít, hogy megossza a kubaiakat.

The post Borrell megint aggódik appeared first on .

Tilos a drónok használata a Hungaroring teljes területén és közvetlen környezetében a hétvégi Forma-1-es Magyar Nagydíj idején – hívta fel a figyelmet a rendőrség.

A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság azt írta: a hétvégén a Hungaroring Sport Zrt. engedélye nélkül tilos minden távirányítású, repülésre alkalmas eszköz használata, illetve bevitele a mogyoródi versenypályára. “A jogsértő tevékenység hatósági eljárást von maga után, valamint az engedély nélkül használt drón lefoglalása és elkobzása rendelhető el” – szögezték le.

A tilalom alá eső légtér részről tájékozódni lehet a www.legter.hu felületen – közölte a rendőrség. A 36. Forma-1-es Rolex Magyar Nagydíj programja pénteken 10.05-kor a Forma-3-asok szabadedzésével indul és vasárnap 15 órakor a 70 körös Forma-1-es versennyel zárul.

The post Tilos a drónok használata a Hungaroringen és környékén appeared first on .

Számos légi és szárazföldi bemutató szerepel az augusztus utolsó hétvégéjén tartandó kecskeméti Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai bemutató programjában. A látogatók megismerkedhetnek a Magyar Honvédség fegyvereivel, lesznek szimulátorok és PTSZ lánctalpas “élményutazás” is várható a kétnapos rendezvényen – derül ki a repulonap2021.hu oldalról.

A programok szombaton és vasárnap is azonosak. Reggel hét órakor van kapunyitás. Kilenc órától civil repülőgépes blokk lesz. A magyar légierő díszelgő köteléke 9.50-kor száll fel bemutatót tartani. A hivatalos megnyitót mindkét nap tíz órakor tartják. Ezt követően megjelenik a Magyar Honvédség összes rendszeresített repülőgépe, helikoptere, valamint ejtőernyő díszelgő bemutatót tartanak. Utána egy szállító repülőgép és két JAS-39C/D repülőgép részvételével azt is bemutatják, hogy zajlik egy légtérsértő repülőgép leszállítása.

Mindkét nap bemutatót tart Besenyei Péter műrepülő-világbajnok is. A nemzetközi rendezvényen mások mellett az olasz, szaúdi, törek, német, cseh, horvát, svéd, szlovén és a lengyel légierő bemutatóit is láthatja majd a közönség. A két nap során a Magyar Honvédség szárazföldi haderőneme is megmutatja majd eszközeit. A földön is lesznek dinamikus bemutatók: a látogathatók megismerhetik a Leopard2A4 és T-72 harckocsik, valamint a BTR 80 és 80/A páncélozott szállító harcjárműveik képességeit is.

A felderítő ezred katonái töréstechnikákat és önvédelmi technikákat mutatnak be. Bepillantást lehet nyerni továbbá egy különleges műveleti csoport bevetésen végzett feladataiba is, mint például a felderítés, rajtaütés, tűzharc, légitámogatás, tűzcsapás, kiemelés. Az érdeklődők és a különböző versenyeken részt vevő látogatók egy PTSZ-M lánctalpas gépkocsi fedélzetén tereputazáson is részt vehetnek.

Meg lehet tekinteni továbbá a Magyar Honvédség fegyvereit is. Mindemellett minden korosztály számára szimulátorokkal is készül a honvédség. A Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutató programjának összeállítása a beérkező igényeknek megfelelően folyamatosan változhat.

A kétnapos kecskeméti rendezvényen a Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság emberei összesen három toborzóponton és hat toborzó pultnál várják majd a katonai pálya iránt érdeklődőket. Ezek mindegyikén folyamatos lesz a toborzás, amelynek keretében az összes szolgálati formáról – köztük a napokban bejelentett Önkéntes Katonai Szolgálatról – részletes tájékoztatást kaphatnak az érdeklődők.

A repülőnapra az egynapos látogatói jegy ötezer forintba kerül.

A rendezvény hivatalos honlapján külön kiemelik a Covid-információkat is. Ezekből kiderül, hogy a repülőnapra csak a koronavírus elleni védettség igazolásával (védettségi igazolvánnyal, illetve azzal egyenértékű applikáció) felmutatásával lehet belépni.

The post Kecskeméti repülőnap: érdekes, új programok lesznek mindkét nap appeared first on .

Vádat emeltek egy férfi ellen, akinek a hatéves fia quaddal több embernek sérülést okozott egy kaszkadőrbemutatón — közölte a Heves megyei főügyész.

Szalóki Zoltán közölte: az eset idején képesítés nélküli kaszkadőrként dolgozó 35 éves férfi a kisfiát már hároméves korától oktatta quad vezetésére, ötéves korától pedig már kaszkadőrmutatványokra is próbálta betanítani.

A kisfiú óvodai ballagása alkalmából 2018 nyarán a vádlott utcai kaszkadőrelőadást szervezett, de nem gondoskodott a közönség védelméről. Figyelmen kívül hagyott minden más előírást is, amikor úgy döntött: a bemutatón szerepelteti gyermekét, akinek egy 131 kilós, négykerekű homokjáróval kellett volna egy alkalmi rámpáról átugratnia az aszfalton hanyatt fekvő apja fölött.

A mutatvány nem sikerült, mert amikor a kisfiú felhajtott a rámpát alkotó deszkákra, az egyik elmozdult a helyéről. Emiatt elveszítette uralmát a jármű felett, és fékezés, irányváltás nélkül az út mentén álló nézők közé hajtott. A balesetben egy embernek eltört a lába, négy pedig könnyebb sérüléseket szenvedett.

A Hatvani Járási Ügyészség foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségével vádolja az apát, akire felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását kéri a bíróságtól, valamint azt, hogy határozott időre tiltsák el a kaszkadőr foglalkozástól és kötelezzék a bűnügyi költségek megfizetésére – ismertette a főügyész.

The post Vádat emeltek egy balesettel végződő kaszkadőrbemutató miatt Heves megyében appeared first on .

Huszonötmillió euró értékű, fél tonna kokaint találtak Romániában egy gyümölcs-lerakatban, amelyet a raktár tulajdonosa talált meg, majd értesítette a hatóságokat.

A Szabad Európa Rádió román szerkesztőségének információi szerint a szállítmány Belgiumból, Anvers-ből érkezett a Fekete-tenger partján fekvő Konstanca kikötőjébe, majd onnan szállították a Bukaresttől alig 15 kilométerre található Chiajna település egyik raktárába. Az 503 kilogramm, 98 százalékos tisztaságú kokaint egy Kolumbiából importált 20 tonnás banánszállítmányba rejtették. A hírek szerint a raktár tulajdonosa értesítette a hatóságokat arról, hogy banán helyett kokaint kapott.

Romániában a legutóbb májusban találtak a hatóságok a konstancai kikötőben – egy építőanyagokat tartalmazó konténerben elrejtve – 1452 kilogramm heroint. Ez volt a legnagyobb romániai heroinfogás, és az elmúlt években a második legnagyobb az Európai Unióban is. A kábítószer piaci értéke meghaladta a 45 millió eurót. Az akkori szállítmány Iránból érkezett Romániába, ahonnan Nyugat-Európába kellett volna jutnia. Márciusban a hatóságok a tengerparton a partra vetve találtak mintegy egy tonna kokaint.

A bukaresti média emlékeztetett arra, hogy a számvevőszék egyik jelentése szerint a romániai vámkezelőknél 2016 óta nem működnek azok a mobil átvilágító gépek, amelyekkel könnyebben felfedezhetnék az illegális szállítmányokat. Ezek 2016-ban elromlottak, a vámhatóság azóta nem kapott pénzt a megjavításukra.

The post Fél tonna kokaint talál a gyümölcs-raktárában, jelentette a rendőrségnek appeared first on .

Csütörtöktől hétfő reggelig működik az idei Forma-1-es Magyar Nagydíj alkalmából felállított “rendőrtábor” a Hungaroringnél, a pálya melletti parkolóban – közölte a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője a helyszínen újságírókkal.

Szabóné Berki Bianka elmondta: a felelős parancsnokok innen irányítják majd a biztosítási feladatokat ellátókat. Elérhetőségeik megtalálhatók a rendőrség honlapján, a Formula 1-es link alatt, ahol minden aktuális tudnivalót közzétesznek a rendezvénnyel kapcsolatban. Itt meg lehet majd találni a környéket érintően péntek reggeltől életbe lépő forgalomkorlátozásokat is.

Kiemelte, a mogyoródi pálya közvetlen közelében a rendezvény mindhárom napján egyirányúsítják délelőttönként a ring felé, a programok végével a kifelé vezető utakat. A rendőrök táblákkal és személyesen is segítik majd a forgalom irányítását. A helyszínen lovas, kutyás, motoros és segwayt használó rendőrök is lesznek, továbbá helikopterről is figyelik forgalmat. A rendezvényt összesen csaknem 1200 rendőr biztosítja. A Pest megyei rendőröket a Készenléti Rendőrség és a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai segítik, és szorosan együttműködnek a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal.

Emlékeztetett, a Pest megyei rendőrfőkapitány csütörtök déltől hétfő reggel 8 óráig fokozott ellenőrzést rendelt el a Gödöllői Rendőrkapitányság illetékességi területére, továbbá az M0-s autóút teljes hosszára, az M2-es, M3-as, M4-es, M5-ös, M6-os autópályák és autóutak Pest megyei szakaszára, valamint az ezen útszakaszokon lévő parkolókra és pihenőkre is. Az ellenőrzés célja a közúti közlekedés, a közrend és közbiztonság rendjének fenntartása, a jogsértő cselekmények elkövetésének megelőzése, felderítése, illetve megszakítása – fejtette ki.

Mint mondta, a rendezvény valamennyi látogatója fokozottan ügyeljen értékeire, az autóval érkezők mindig zárják be a járművüket és ne hagyjanak benne értéket. A szóvivő felhívta a figyelmet az alternatív közlekedési lehetőségekre is. Elmondta, hogy a mogyoródi rendezvényre a gödöllői (H8-as) HÉV-vel is el lehet jutni. A kerepesi megállótól különbuszok közlekednek majd a Hungaroring 3-as kapujához.

Szabóné a látogatóknak azt ajánlja, időben induljanak el, mivel idén a jegy mellett a koronavírus elleni védettséget igazoló karszalagot is be kell mutatni, így a beléptetés idén hosszabb időt vehet igénybe. A rendőrség idén is törekszik arra, hogy a látogatók biztonságban élvezhessék a Forma-1-es Magyar Nagydíjat – hangsúlyozta a szóvivő.

The post Ideiglenes rendőrőrs működik a Hungaroringnél appeared first on .