Biztonságpolitika

Oroszország számára a legszörnyűbb fenyegetést társadalmának felbomlása jelenti – mondta Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter egy ifjúsági oktatási fórumon a Moszkva megyei Szolnyecsnogorszkban.

Sojgu szerint az orosz katonai tárca tisztában van vele, hogy milyen fegyverekkel fenyegetik Oroszországot kívülről, és hogyan kell velük szembeszállni. “De van ennél szörnyűbb dolog, amely az elmúlt időben, pontosabban az elmúlt évtizedekben legfontosabb veszéllyé vált minden ország számára. Ez a belső fenyegetés. Mindez azzal áll összefüggésben, hogy fokozatosan felbomlik a társadalom” – hangoztatta a miniszter. Szavainak alátámasztására Jugoszláviát, Líbiát, Irakot, Szíriát és Egyiptomot hozta fel példaként.

“Van aki talpon maradt, van aki nem” – tette hozzá.

Közölte, hogy az orosz katonai támogatásnak köszönhetően a damaszkuszi kormány mára Szíria területének több mint 90 százalékát vonta ellenőrzése alá. Emlékeztetett arra, hogy a 2015. szeptember 30-án megkezdődött orosz beavatkozást megelőzően ez az arány 12 százalék volt. Sojgu múlt pénteken Krasznojarszkban arról beszélt, hogy az információ mára fegyverré vált, és hogy Rigában, Tallinnban és Varsóban olyan propagandaközpontok jöttek létre, ahol orosz állampolgárokat képeznek ki a hazájuk elleni információs támadásra. Azt állította, hogy Oroszországban nincsenek hasonló intézmények.

Szolnyecsnogorszkban a miniszter rámutatott, hogy a fegyveres erők iránti bizalom a felmérések szerint 79-86 százalékos, ami komoly előrelépés a 10-12 évvel ezelőtt mért 27-29 százalékhoz képest. Elmondta, hogy társadalmi bizalom szempontjából a hadsereg után a második helyen az ortodox egyház áll Oroszországban.

Méltatta a hadsereg fegyverzete és a hadiipar korszerűsítésének Vlagyimir Putyin elnök által jóváhagyott programját. Sojgu szerint fegyverzete korszerűségének szempontjából az orosz fegyveres erők minden más hadsereget felülmúlnak. Egy másik tanácskozáson, ugyancsak kedden Sojgu bejelentette, hogy a modern fegyverzetek arányának az év végére el kell érnie a 71,9 százalékot.

Elmondta, hogy az orosz hadsereg mára 168 olyan, állandó készültségben lévő gépesítettlövész- és harckocsizó zászlóaljcsoportot állított fel, amely akár egy órán belül bevethető. Hangsúlyozta, hogy “ez egy nagyon magas mutató”. Sojgu kedden Moszkvában egy hadibeszerzési tanácskozáson elmondta, hogy a védelmi tárca a 2021-2024-es időszakban évente mintegy 15 ezerrel kívánja növelni a tiszti és a szerződéses katonai állományt. Mint mondta, ehhez az egyre fejlettebb katonai eszközök kezelésére van szükség.

Bejelentette, hogy befejeződött az eszközökkel felszerelt hadászati rakétaerők infrastruktúrájának kiépítése Nyizsnyij Novgorodban, Novoszibirszkben, Kozelszkben és Tejkovóban, és hogy idén megkezdődtek a repülőtérhálózat fejlesztését, a haditengerészet bázisrendszerének javítását és a sarkvidéki övezet infrastruktúrájának fejlesztését célzó teljes körű munkálatok. A miniszter szerint idén háromezer épületet és létesítményt helyeznek üzembe a fegyveres erők igényeinek megfelelően.

Beszámolója szerint a hadsereg az év első felében több mint 200 egységnyi fegyverzetet, valamint különleges hadfelszerelést kapott. Ezek között voltak MiG-35SZ típusú repülőgépek, Mi-8MTPR-1 és Ka-52 Alligátor helikopterek, de átadtak kilenc hadihajót is, köztük a Kazany atom-tengeralattjárót és a Grajvoron kis rakétaszállító hajót, valamint 12 radarállomást és a Basztyion parti rakétarendszer egy egységét is.

A fórumon Andrej Cserevko vezérőrnagy, a hadászati rakétaerők 13 hadosztályának parancsnoka elmondta, hogy 2023-ra megkezdi a szolgálatot a második olyan ezred is, amelyet Avangard hiperszonikus, irányítható szárnyas siklóblokkal ellátott interkontinentális rakétarendszerrel szereltek fel. Az első ezred 2019 decemberében megkezdődött hadrendbe állítása idén fejeződik be.

Alekszandr Zarenkov ellentengernagy, az Északi Flotta 11. tengeralattjáró-hadosztályának parancsnoka elmondta, hogy a májusban rendszerbe állított, a Jaszeny-M szériához tartozó Kazany atomtengeralattjáró egyéb csapásmérő eszközök mellett Cirkon hiperszonikus rakéták hordozására is alkalmas.

Alekszej Krivorucsko védelmi miniszterhelyettes az ígérte, hogy az orosz hadsereg az év végéig húsz T-14-es Armata harckocsit és 65 sorozatgyártású T-90M Proriv típusú páncélost, továbbá 18 közepes és nehéz pilóta nélküli felderítő repülőgépet és egy dandárfelszerelésnyi Iszkander-M típusú műveleti-taktikai rakétakomplexumot vehet birtokba.

The post Sojgu: a legszörnyűbb fenyegetés a társadalom felbomlása appeared first on .

A megengedettnél jóval kevesebben, mintegy százan vonultak kedd este a bukaresti kormány épülete elé, hogy a román diaszpóra 2018. augusztus 10-i tüntetésén történt csendőri erőszak kivizsgálását és a vétkesek felelősségre vonását követeljék.

Romániában a hatályos járványügyi korlátozások ötszázra korlátozzák a tüntetések megengedett létszámát. A három éve történt erőszakos tömegoszlatás után több mint hétszáz tüntető tett feljelentést a csendőrség ellen az elszenvedett sérülésekre, hatalmi túlkapásra hivatkozva.

A keddi megmozdulás résztvevői nagyméretű román és európai uniós lobogókat terítettek a földre és “A 2018. augusztus 10-i csendőrjárás bűnöseinek felelősségre vonását követeljük”, “Nem azért fizetjük a bírákat, hogy a bűnözőket megmentsék”, “Oldják fel az augusztus 10-i bevetési jegyzőkönyvek titkosítását” feliratú táblákat emeltek a magasba. A térre a megmozdulást meghirdető 13 civil szervezet egyike egy rózsaszínű, több mint kétméteres elefántmakettet is begördített, Klaus Iohannis jobboldali államfő egy emlékezetes hasonlatára utalva, aki egy kormányülésen óva intette az akkor hatalmon lévő szociáldemokratákat (PSD), hogy társadalmi vita nélkül, titokban próbálják enyhíteni a büntető törvénykönyv korrupcióellenes szigorát.

A román médiában megszólaltatott demonstrálók jelezték: Iohannis 2019 őszén hatalomra került pártjában, a Nemzeti Liberális Pártban is csalódtak, az erőszakos tömegoszlatás óta eltelt három év és az “Augusztus 10. dosszié” még mindig az illetékességi viták útvesztőjében bolyong a különböző ügyészi részlegek és bíróságok között, miközben a sajtó által felelősnek tartott csendőrségi vezetők továbbra is a helyükön vannak, vagy 42-45 évesen tartalékos állományba vonultak.

A külföldön élő román vendégmunkások 2018. augusztus 10-én az akkor kormányon lévő Szociáldemokrata Párt vezetői ellen szerveztek nagyszabású megmozdulást a kormány épülete előtt. A tömegben elvegyülő rendbontók sorozatos provokációira hivatkozva a csendőrség könnygázt és vízágyút vetett be a sok tízezres tömeg “lecsillapítására”, majd sötétedés után erővel kiszorította a tüntetőket a térről. A demonstráción 450 ember, köztük 35 csendőr szorult helyszíni orvosi ellátásra, hetven embert kellett kórházba szállítani.

A vétkesek felelősségre vonása két szálon indult el: a csendőrök elleni panaszokat eredetileg a katonai ügyészség kezdte vizsgálni, később a csendőrség is feljelentést tett a szervezett bűnözés elleni ügyészségnél (DIICOT), azt állítva, hogy a tüntetők közé vegyült rendbontók az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatását kísérelték meg.

A DIICOT tavaly mindkét fél panaszát megalapozatlannak minősítette, és vádemelés nélkül lezárta a vizsgálatot, de a közfelháborodás nyomán, több ellentmondásos bírósági végzés után a bukaresti ítélőtábla idén áprilisban jogerősen elutasította a vádhatóság határozatát, és a bűnvádi eljárás lefolytatására kötelezte a katonai ügyészséget, de a román média szerint érdemi előrelépés nem történt az ügyben.

The post A felelősök elszámoltatásáért tüntettek Bukarestben az erőszakkal feloszlatott 2018-as demonstráció évfordulóján appeared first on .

Az Európai Bizottság szigorúbb határértékeket vezet be az élelmiszerekben található nehézfémekre – így a kadmiumra és az ólomra – vonatkozóan, azzal a céllal, hogy csökkentse a táplálékok rákkeltőanyag-tartalmát – olvasható a brüsszeli testület sajtóközleményében.

A többéves tudományos kutatással alátámasztott bizottsági döntés értelmében a gyümölcsökben, zöldségekben, gabonafélékben és olajos magvakban esetlegesen előforduló, rákkeltő környezetszennyező kadmium maximális szintjét csökkenteniük kell az árutermelőknek, hasonlóképpen az ólomét, a csecsemők és kisgyermek számára készült tápokban is. Ezenkívül a bizottság új maximális ólomtartalom szintet állapított meg az erdei gombára, a fűszerekre és a sóra vonatkozóan.

Sztella Kiriakídisz egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős uniós biztos a döntéssel kapcsolatban elmondta: “az egészségtelen táplálkozás növeli a rák kockázatát. A határozat által biztonságosabbá és egészségesebbé tesszük az élelmiszereinket, ahogyan azt az EU rákellenes tervében is vállaltuk”. Ez egy újabb lépés az uniós élelmiszerláncban már most is magas és világszínvonalú uniós szabványok megerősítése felé – szögezte le.

A szigorúbb határértékeket augusztustól 31-től kell alkalmazni. Azok a termékek, amelyek ezeket a fémeket az új határértékeken túl tartalmazzák, de az új szabályok hatályba lépése előtt kerültek a piacra, február végéig még értékesíthetők.

The post Az EU szigorúbb határértéket vezet be az élelmiszerek rákkeltőanyag-tartalmára vonatkozóan appeared first on .

Gyógyszertárnyi mennyiségű tiltott és kábítószergyanús tablettát foglalt le a hatóság egy férfi Pest megyei otthonában. A bíróság letartóztatta a férfit – közölte a Budapest Környéki Törvényszék.

Közleményük szerint a nyomozók hétfőn kutatták át a férfi tartózkodási helyét. Ennek során a lakásban, az ingatlan mélygarázsában, valamint a férfi autójában tiltott és hamis potencianövelő szereket, valamint kábítószer terjesztéséhez szükséges eszközöket találtak. A férfi ellen a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem és más bűncselekmény miatt indított eljárást.

Azt írták, mivel a férfitól lefoglalt kábítószer mennyisége forgalmazói tevékenységre és vevőkörre utal, feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén a tanúk befolyásolásával nehezítené a bizonyítást. Továbbá tekintettel a bűncselekmény tárgyi súlyára és a kiszabható büntetés súlyosságára, fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye. Így az ügyészi indítvány szerint indokolt a férfi a letartóztatása.

A Budakörnyéki Járásbíróság nyomozási bírója meghallgatta a gyanúsítottat és elrendelte letartóztatását az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozandó határozatáig, de legfeljebb szeptember 11-ig.

A döntést az ügyész tudomásul vette, míg a gyanúsított és védője enyhébb kényszerintézkedés (bűnügyi felügyelet) elrendelése érdekében fellebbezett ellene, így a végzés nem végleges, de végrehajtható – olvasható a törvényszéki közleményben.

The post Töméntelen mennyiségű tiltott és kábítószergyanús tablettát foglaltak le appeared first on .

Bekérették az ukrán külügyminisztériumba kedden a fehérorosz nagykövetséget vezető Kiril Kamisev ügyvivőt Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök előző napi sajtótájékoztatóján tett kijelentései miatt.

A diplomatát figyelmeztették, hogy Lukasenka kijelentése, amely szerint kész elismerni az orosz szuverenitást az Oroszország által 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím felett, egyenértékű a Kreml Ukrajna területi integritása és szuverenitása elleni bűncselekményében való bűnrészességgel, annak minden nemzetközi jogi következményével.

Kijev magyarázatot kért Lukasenka azon szavaival kapcsolatban is, amelyek arra utaltak, hogy a fehérorosz fél megengedte területén Raman Prataszevics ellenzéki aktivista kihallgatását az ideiglenesen megszállt Luhanszkból érkezett “önjelölt ügyészeknek”. “Ha ez megerősítést nyer, akkor ellentmond annak a hivatalos válasznak, amelyet az ukrán fél kapott a fehérorosz külügyminisztériumtól, amelyben ezt a tényt kategorikusan cáfolták” – tette hozzá a kijevi tárca.

Május 23-án a Ryanair légitársaság Athénból Vilniusba tartó járata utóbb hamisnak bizonyult bombariadó miatt kényszerleszállást hajtott végre a minszki repülőtéren. A gépen a fehérorosz hatóságok őrizetbe vették Prataszevics ellenzéki aktivistát és újságírót, a fehérorosz tüntetéseket szervező NEXTA Telegram-csatorna egyik alapítóját, akit az országban köröztek.

Kijev “a valóságtól távol eső, felelőtlen propagandának” nevezte a fehérorosz elnöknek azt a kijelentését, amely szerint Ukrajna fegyvereseket képezne ki területén, hogy azokat utána “átdobja” Fehéroroszországba. Az ukrán minisztériumban megjegyezték: ez beleillik abba a hamis képbe, amelyet a Kreml Lukasenka környezetében lévő propagandistái alkottak, s amelyben Ukrajnát Fehéroroszországgal, a fehérorosz néppel ellenséges országként igyekeznek beállítani. “Lukasenka Ukrajnából és más, nyugati államokból érkező, Fehéroroszország elleni külső fenyegetésekről gyártott álhírekkel próbálja igazolni elnyomó módszereit és a fehérorosz állampolgárok jogainak és szabadságának korlátozását” – idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál az ukrán külügyminisztériumot.

A tárcánál kifogást emeltek Lukasenka arra vonatkozó kijelentésével szemben is, amely szerint Vlagyimir Putyin orosz elnökkel együtt “térdre kényszeríti” Ukrajnát. Az ügyvivőnek azt mondták, hogy ezek a szavak Fehéroroszország gyengeségét bizonyítják. Putyin nem tudta térdre kényszeríteni Ukrajnát, így Lukasenka reményei is hiú ábrándok – szögezte le az ukrán külügyminisztérium.

The post Ukrajna: bekérették a fehérorosz nagykövetség vezetőjét Lukasenka kijelentései miatt appeared first on .

Vádat emeltek egy férfi ellen, aki erőszakkal és fenyegetéssel tartott maga mellett egy nőt és egy gyereket egy erdei bódéban – közölte a fővárosi főügyész helyettese.

Üveges Andrea közleményében azt írta, a vádirat szerint a 30 éves férfi tavaly februárban ismerkedett meg egy nővel, akivel “megkísérelt párkapcsolatba kerülni”, majd amikor ez nem sikerült, bántalmazta a nőt, és megfenyegette, hogy bántani fogja kétéves gyermekét is. A kényszer hatására a nő tavaly márciusban a XXI. kerület erdős részén egy fából készült bódéban összeköltözött a vádlottal.

A lakhatási körülmények nem feleltek meg a kiskorú gyermek szükségleteinek, de ezzel a vádlott nem törődött. A férfi a gyermeket és édesanyját fogva tartotta, a nő szökési kísérletét megakadályozta, a gyermeket többször bántalmazta is. A nő 2020 májusában végül el tudott menekülni, a nyomozók a férfit még aznap őrizetbe vették.

A Budapesti XX., XXI. és XXIII. kerületi ügyészség személyes szabadság megsértésének minősített esete, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett súlyos testi sértés és kiskorú veszélyeztetése miatt emelt vádat a férfi ellen és végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozta a bíróságnak, valamint, hogy tiltsa el minden olyan foglalkozás gyakorlásától, ahol gyermekekkel hatalmi viszonyba kerülhet.

A vádlott korábban letartóztatásban volt, jelenleg más ügyben kiszabott, jogerős szabadságvesztés büntetését tölti. A főügyészhelyettes kiemelte: a Fővárosi Főügyészség a törvény szigorával lép fel a hasonló esetekben, mivel a nők és gyermekek sérelmére elkövetett erőszak elleni küzdelem az állami szervek és a társadalom többi részének is hangsúlyos feladata.

The post Erdei bódéban tartott fogva egy nőt és kisgyermekét appeared first on .

Szerencsés napállásnál, az Országház északnyugati sarkától fotózta a szolnoki forgószárnyasok augusztus 20-i gyakorlását a LégierőBlogger, ami Budavár épületeinek "kompozícióba vételét" tette lehetővé :-)

A 11-es okostojás a Mátyás-templom tornyára "tűzve".

A 101-es mókuska  a Habsburg-kapuval és a Sándor-palota erkélyével.

Ritka összetétel: 334-es mihu a Sopron motorossal és az Európa rendezvényhajóval.

Szélesre véve a figurát.

Zord

 

Hat európai uniós ország – Belgium, Németország, Ausztria, Hollandia, Dánia, Görögország – levélben fordult az Európai Bizottsághoz, amelyben azt kérik, hogy az unió ne állítsa le az illegális migránsok Afganisztánba irányuló kitoloncolását — erősítette meg Sammy Mahdi belga bevándorlásügyi államtitkár.

“Lehetséges, hogy egy adott ország egyes régiói nem biztonságosak, de ez nem azt jelenti, hogy annak minden állampolgára jogosult menekültstátuszra. Egy magát valamire tartó kormánynak végre kell hajtani saját döntéseit: azok az afgánok, akikről alapos és független vizsgálat után bebizonyosodik, hogy nem szorulnak menedékre, nem maradhatnak Belgiumban” – húzta alá az államtitkár.

A De Morgen című belga napilap értesülései szerint Mahdi bejelentését több jogvédő szervezet hevesen bírálta. Az államtitkár erre úgy reagált, hogy “nagyon egyszerű szégyent kiáltani és az Emberi Jogok Európai Egyezményét fellobogtatni, anélkül hogy tisztában lennének a konkrétumokkal… Bizonyos szlogeneken túllépni sokak számára rendkívül nehéznek bizonyul, amikor a migrációról van szó” – tette hozzá.

Az Európai Bizottsághoz címzett levélben a hat uniós tagállam kiemelte, hogy a kitoloncolások leállítása rossz jelzést küldhet Afganisztánba, és még több állampolgárt ösztönözhet arra, hogy az EU-ba jöjjön. A levél szerint csupán tavaly 44 ezer, 2015 óta pedig több mint félmillió afgán érkezett az EU területére menekültstátuszt igényelve.

A bizottság illetékes szóvivője a testület keddi sajtótájékoztatóján arra az újságírói kérdésre, hogy az EU Afganisztánt elég biztonságosnak tartja-e a menedékkérők visszaküldéséhez, azt válaszolta, hogy ennek megítélése a tagállamok feladata, mivel uniós szinten nem létezik ilyesfajta besorolás. Ugyanakkor az is elhangzott a bizottság részéről, hogy “az afganisztáni helyzet nem ad okot kétségbeesésre”. “Kihívást jelent ugyan, de nem olyan mértékben, mint a szíriai vagy iraki helyzet, mivel Afganisztán továbbra is stabil kormányzattal és hatóságokkal rendelkezik” — mondta a brüsszeli szóvivő. Arra is kitért, hogy az EU szeretné elkerülni egy esetleges afgán polgárháború kitörését, ami még jobban elősegítené az országban a kábítószer-termelést, és újabb menekültáradattal járhatna az EU-ba. Tájékoztatása szerint az elmúlt hónapokban körülbelül 400 ezer afgán kényszerült lakhelye elhagyására, és az utolsó 10 napban megemelkedett az Iránba menekülők száma is.

Egy, az EU és Afganisztán közötti megállapodás arra kötelezi Kabult, hogy visszafogadja kitoloncolt állampolgárait, azonban július elején az afgán kormány arról tájékoztatta az Európai Bizottságot, hogy három hónapig nem fogad vissza menekültstátuszra nem jogosult migránsokat.

A kérdés várhatóan szóba kerül az uniós tagállamok belügyminisztereinek augusztus 18-án rendezendő rendkívüli válságtanácskozásán, amelyen megvitatják a Fehéroroszországból Litvániába történő illegális határátlépések megugrását is.

Afganisztánban május óta ismét elmérgesedett a helyzet, a radikális iszlamista tálibok átfogó offenzívát indítottak a kormányerők ellen, kihasználva azt, hogy az amerikaiak vezette nemzetközi haderő megkezdte a kivonulást az országból. Nagy területeket vontak uralmuk alá, kiszorítva az ellenállást alig tanúsító kormányerőket. Mindeközben a hónapok óta tartó szemben álló afgánok közöttibéketárgyalásokon a feleknek továbbra sem sikerül előrelépést elérniük.

A uniós statisztikai hivatal keddi közlése szerint tavaly csak 1120 afgánt toloncoltak ki az EU-tagországokból.

The post Hat tagország kéri az EU-t, hogy ne állítsa le az Afganisztánba irányuló kitoloncolásokat appeared first on .

Büntetőeljárás indult Alekszej Navalnij elítélt ellenzéki politikus két volt munkatársa, Leonyid Volkov és Ivan Zsdanov ellen azon címen, hogy anyagi támogatást gyűjtenek szélsőségesnek és idegen ügynöknek minősített szervezetek számára – közölte az orosz Nyomozó Bizottság (SZK).

A SZK szerint a Litvániába menekült Volkov és Zsdanov bejelentette, hogy az Oroszországban június elején szélsőségesnek minősített és betiltott Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványa (FBK) és a Navalnij Törzsei mozgalom folytatja tevékenységét, és gyűjtést szervezett ennek finanszírozására. A két aktivista arról is felvilágosította a szimpatizánsokat, hogy hogyan támogathatják ezeket a szervezeteket kriptovalutával, névtelenségük megőrzése mellett.

Az orosz szövetségi pénzügyi ellenőrző szolgálat kedden felvette a terrorizmussal és szélsőségességgel kapcsolatban álló szervezetek hivatalos lajstromába az FBK-t és az ugyancsak betiltott utódszervezetét, az Állampolgári Jogok Védelmének Alapítványát (FZPG). Az intézkedés nyomán a szervezet bankszámláit zárolják, újat nyitni pedig tilos lesz számukra.

Az FBK vagyonát egyébként, a betiltására vonatkozó, június 9-én kihirdetett bírósági ítélet értelmében az alapítvánnyal szembeni követelések kielégítését követően államosítják. A verdikt bizonyítottnak ítélte a moszkvai ügyészség vádját, miszerint az FBK, az FZPG és a Navalnij Törzsei célja “a feltételek megteremtése az alkotmányos rend alapjainak megváltoztatásához”, egyebek között a “színes forradalmak” forgatókönyvének alkalmazásával.

A szervezetek tagjai egy júniusban hatályba lépett törvénymódosítás értelmében évekre elveszítik passzív választójogukat, nem indulhatnak jelöltként például a szeptemberben esedékes parlamenti választáson sem. Az SZK áprilisban Navalnij, Volkov és Zsdanov ellen azon a címen indított eljárást, hogy olyan nonprofit szervezetet hoztak létre, amely az állampolgárokat állampolgári kötelezettségeik teljesítésének megtagadására vagy más jogellenes cselekmények elkövetésére bújtja fel.

The post Újabb eljárás indult Navalnij két volt munkatársa ellen appeared first on .

Pekingi nagykövete visszahívására szólította fel a kínai külügyminisztérium Litvániát, miután Vilnius engedélyezte, hogy Tajvan képviseleti irodát hozzon létre Litvániában. A kínai külügyminisztérium hivatalos weboldalán kedden közzétett közlemény szerint Peking is visszahívta vilniusi nagykövetét.

“A kínai fél közölte a litván féllel, hogy a világon egyetlen Kína létezik csupán, a Kínai Népköztársaság kormánya pedig az egyetlen, Kína egészét törvényesen irányító kormányzat” – áll a közleményben. A dokumentum hangsúlyozza: a Peking kormányzat kétoldalú kapcsolatainak politikai alapja, hogy az adott ország elismerje az egy Kína elvet.

“A kínai kormány és az emberek elhatározása arra, hogy megvalósítsák az anyaország egyesítését, megingathatatlan, az ország szuverenitásának és területi egységének védelme jelentette határvonal megbolygatása pedig elfogadhatatlan” – olvasható a közleményben. A kínai külügyminisztérium felszólította a litván kormányt az elkövetett hiba kiigazítására, egyúttal pedig a tajvani vezetést is figyelmeztette, hogy Tajvan függetlenségének gondolata “zsákutca”.

Tajvan júliusban jelentette be, hogy képviseleti iroda megnyitására készül Litvániában. Ugyan Tajvan több országban is működtet képviseletet, jellemzően a kereskedelmi kapcsolatok ápolásának égisze alatt, a Litvániába tervezett iroda lenne az első Európában, amelynek neve a sziget nevét viseli, szemben a többivel, amely csak Tajpej város nevét használja.

Litvánia idén szintén bejelentette, hogy képviseleti irodát tervez létrehozni Tajvanon, és koronavírus elleni vakcinákat adományozott szigetnek.

Kína saját területe részeként tekint az 1949 óta saját kormányzattal rendelkező Tajvanra. Peking és Tajpej között a viszony többéves közeledés után ismét fagyossá vált azt követően, hogy a Caj Jing-ven tajvani elnök vezette kormányzat elutasította azt az 1992-ben elfogadott, az egy Kína elvét magában foglaló egyezményt, amelyet Peking a tárgyalások alapfeltételeként kezel.

A kínai kormányzat azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást alkalmaz és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében.

The post Pekingi nagykövete visszahívására szólította fel Kína Litvániát appeared first on .

Elhunyt 91 évesen Szergej Kovaljov orosz másként gondolkodó, Oroszország első emberi jogi biztosa.

Szergej Kovaljov halálának hírét Alekszandr Cserkaszov, a Memorial jogvédő társaság tanácsának elnöke közölte hétfőn Moszkvában. Kovaljov társzerzője volt az 1991-ben elfogadott Emberi Jogok Oroszországi Nyilatkozatának és az orosz alkotmány második, az emberi és állampolgári jogokat és szabadságokat rögzítő fejezetének.

Biofizikusként a Szovjetunióban sokáig eretnekségként kezelt genetika védelmezőjévé vált és már a hatvanas években bekapcsolódott az emberi jogok védelmébe. Tagja volt hazája első erre szakosodott egyesületének, a Szovjetunió Emberi Jogi Kezdeményező Csoportjának. 1968-tól bekapcsolódott a szamizdatkiadásba is. 1974-ben szovjetellenes agitáció és propaganda címén hétévi börtönre és háromévi száműzetésre ítélték. Büntetésének letöltését követően Kalinyinben (a mai Tverben), majd 1987-ben Moszkvában telepedett le.

1990-ben a legismertebb szovjet másként gondolkodó, a Nobel-békedíjas Andrej Szaharov atomfizikus ajánlása alapján beválasztották a Szovjet-Oroszország Legfelsőbb Tanácsába, ahol megszavazta a Szovjetunió feloszlatását. Tíz évig volt a szövetségi parlamenti alsóház, az orosz Állami Duma képviselője.

1994-ben és 1995-ben emberi jogi ombudsman, 1993 és 1996 között pedig az elnök mellett működő emberi jogi tanács elnöke volt. Több alkalommal felemelte szavát a csecsenföldi jogsértések ellen.

The post Elhunyt Szergej Kovaljov orosz jogvédő appeared first on .

A nemzeti versenyhatóság idei első félévében meghatározóak voltak a kartellügyek, de a hatósági eljárások során elrendelt fogyasztói jóvátétel összértéke is meghaladta a 4,1 milliárd forintot – közölte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH).

A versenyhivatal honlapján közzétett gyorsjelentés szerint a GVH idei évét elsősorban a kartellügyek határozzák meg, a kiszabott hatósági bírságok kétharmada ebben a körben született. A fogyasztóvédelmi ügyek kapcsán a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos fellépést emelték ki, a pandémiával összefüggésben megtévesztő kereskedelmi kommunikációt folytató vállalkozásoknak összesen csaknem 220 millió forint bírságot kellett fizetniük az év első felében.

Jelentős volt emellett a fogyasztói jólétet növelő és a hazai gazdaságot erősítő vállalások értéke. A GVH kiemelte, hogy milliárdos nagyságrendű az az összeg is, amelyet a cégek együttműködésükkel takarítottak meg a versenyhatósági eljárások során. Együttműködéssel ugyanis jelentős mértékben csökkenthető, vagy akár el is kerülhető a kiszabható bírság, az első félévben így 18 vállalkozás összesen mintegy 1,5 milliárd forint bírságkedvezményt ért el.

A versenyhivatalhoz 2021 első félévében érkezett összefonódás-bejelentések száma jelentősen emelkedett, 40 százalékkal nőtt a fúziók száma 2020 azonos időszakához képest.

A közlemény idézi Rigó Csaba Balázst, a Gazdasági Versenyhivatal elnökét, aki elmondta: a nemzeti versenyhatóság az év első felében is kihasználta a törvény által biztosított teljes felügyeleti eszközrendszerét. Előzetes bírói engedélyek alapján a GVH munkatársai huszonhárom vállalkozásnál folytattak rajtaütéseket, összesen 10 terrabájt mennyiségű adatot foglaltak le és dolgoztak fel.

The post GVH első félév: felderített kartellek és több milliárdos fogyasztói jóvátétel appeared first on .

Közös, “terrorellenes” hadgyakorlatot folytat a kínai és az orosz hadsereg a Kína északnyugati részén fekvő Ninghszia-Huj Autonóm Területen, miközben a Kínával szomszédos Afganisztánban az amerikai csapatok kivonulásával bizonytalanná vált a helyzet.

A Hszinhua állami hírügynökség tudósítása szerint a földi és légi hadgyakorlat hétfőn vette kezdetét és péntekig tart majd. A kínai védelmi minisztérium közleménye szerint a gyakorlat célja a két hadsereg terrorellenes együttműködésének erősítése, továbbá a két ország regionális és a nemzetközi béke és biztonság iránti szilárd elhivatottságát hivatott bemutatni.

A Global Times című kínai lap internetes kiadásában hétfő este megjelent cikk szerint ez az első alkalom, hogy a kínai hadsereg más országgal közös gyakorlaton veti be J-20 típusú lopakodó vadászgépeit. A lap által idézett kínai szakértők szerint ez is alátámasztja a két hadsereg közötti kölcsönös bizalmat. A kínai hadsereg ráadásul most először tart közös gyakorlatot külföldi hadsereggel kínai területen a koronavírus-járvány kezdete óta.

Kína és Oroszország között átfogó stratégiai partneri kapcsolat áll fenn, ám hivatalos, szövetségben nem állnak egymással. Moszkva és Peking mindazonáltal jellemzően támogatja egymást a két ország érdekeit érintő kérdésekben.

A Kína északnyugati részén fekvő Hszincsianggal szomszédos Afganisztánban sokat romlott a biztonsági helyzet azóta, hogy az Egyesült Államok vezette nemzetközi haderő megkezdte csapatai kivonását az országból. A tálibok offenzívák sorozatát indították az afgán kormányerők ellen, és jelentős területeket, határátkelőket szereztek meg, tartományi székhelyeket foglaltak el.

Vang Ji kínai külügyminiszter július végén fogadott egy tálib küldöttséget, akiket Kína támogatásáról biztosított, feltételként szabva, hogy a tálibok szigorúan elhatárolódnak minden terrorszervezettől, köztük a Kína által, az ujgurok lakta Hszincsiangban elkövetett merényletekért vádolt Kelet-turkesztáni Iszlám Mozgalomtól (ETIM).

The post Közös hadgyakorlatot folytat a kínai és az orosz hadsereg appeared first on .

A Szegedi Járási Ügyészség indítványt tett a nyomozási bíró felé, hogy rendelje el annak a férfinak a letartóztatását, aki sokallta a bankkártya igényléssel kapcsolatos költségeket.

A megalapozott gyanú szerint a férfi 2021. augusztus 3-án délelőtt megjelent az egyik szegedi belvárosi bankfiókban, bankkártyával kapcsolatos ügyintézés céljából. Az eljáró ügyintéző közölte a férfival, hogy a bankkártya igénylésnek mi a menete és az milyen költségekkel jár, majd a válaszra a gyanúsított felemelte a hangját és azonnali ingyenes bankkártya igénylést követelt. Másnap a férfi ismételten a reggeli órákban megjelent a bankfiókban és a bank ügyfélterében közölte az ügyintézővel, hogy azonnal új bankkártyát akar, ingyeneset, amennyiben ezt nem sikerül elintézni, akkor mindent fellocsol benzinnel és az alkalmazottakra gyújtja az épületet. A gyanúsított, hogy nagyobb nyomatékot adjon a követelésének közölte, hogy tényleg felgyújtja az épületet, mivel már több évet ült börtönben, egyébként a tegnapi ügyintézés során is egy vascsővel kellett volna az ügyintézőket megverni.

A banki ügyintéző a gyanúsított fellépésére a pánikgombot megnyomta és ezzel értesítette a rendőrséget.

A zsarolás bűntettének kísérlete miatt indult ügyben az eljárás meghiúsításának, valamint a bűnismétlésnek a veszélyére figyelemmel indítványozta a járási ügyészség a férfi letartóztatásának egy hónapra történő elrendelését. A bíróság az ügyészi indítványnak helyt adva a kényszerintézkedést elrendelte. A végzés nem végleges, azzal szemben a gyanúsított a szabadlábon történő védekezés érdekében fellebbezést jelentett be.

The post Felgyújtással fenyegette meg a banki alkalmazottat appeared first on .

Egy igazán felszerelt konyhához hozzátartozik a megfelelő főzőlap is. Abban az esetben, ha szeretné ínycsiklandozó ételekkel elkényeztetni párját, családját vagy barátait, akkor mindenképpen érdemes körülnéznie a piacon elérhető modern főzőlapok között.

Manapság már számos típus elérhető, amelynek mind megvannak a maga előnyei és olykor hátrányai egyaránt. Azonban képes meghozni a legideálisabb döntést egy kis körültekintést követően. 

A főzőlapok alapvető típusai

Főzőlapok központi szerepet töltenek be a konyhában, hiszen ezen készülékek nélkül nem kerülhetne ízletes, friss és meleg étel az asztalra. Ennek fejében legtöbb háztartás rendelkezik főzőlappal, azonban nem biztos, hogy a legideálisabb darab mellett döntöttek korábban. Mindenekelőtt érdemes számba vennie preferenciáit, és a főzőlapok közül kiválasztani az Önnek és a konyha felszereltségének megfelelő főzőlap típust. 

Összességében három fő típus létezik, amely közül válogathat. Ilyen a hagyományos gáz, az elektromos vagy a sokak által kedvelt indukciós főzőlap. A gáz főzőlap gázrózsákkal rendelkezik, amely tulajdonságainak köszönhetően kifejezetten gyorsan, egyenletesen és összességében hatékonyan főz. Takarékos eszköznek számít, amely garantáltan átmelegíti az ételt. Könnyű kezelni, azonban sokan nem szeretik, és nem érzik biztonságban magukat a gáz egyéb tulajdonságai miatt. 

Mindemellett pedig folyamatos jelenlétet igényel, hiszen hatékonyságának köszönhetően könnyen leéghet az étel. Manapság már nem csak beépített, de hordozható gázfőzőlapok is léteznek, amelyek közül az utóbbi utazások alkalmával is kifejezetten előnyös megoldásként szolgálhat. 

Az elektromos és az indukciós főzőlapok

Az elektromos főzőlap gombokkal, de sok esetben érintőképernyővel rendelkezik, így egyszerűen kezelhető a felülete. Sokkal pontosabban meg tudja adni segítségével a főzési hőfokot, azonban a főzés folyamata valamivel lassabb, mint a gáz főzőlapoké. Hátránya, hogy lassabban hűl ki a felülete, még kikapcsolást követően is meleg a lap, valamint nehezen tisztítható a ráégett szennyeződés. Szintén beépíthető és hordozható változatban is elérhető. 

Végül az indukciós főzőlapok örvendenek manapság a legnagyobb népszerűségnek, hiszen egyszerű és biztonságos a használatuk, mivel az edények belsejét melegítik, amellyel a többi felület nem forrósodik fel. Kikapcsolást követően rögtön lehűlnek, így teljes mértékben biztonságos megoldást nyújtanak. Hátrányuk, hogy kifejezetten indukciós főzőlaphoz való, mágnesezhető edénykészletre lesz szüksége.

Amennyiben szeretne többet megtudni a készülékekről, akkor keresse fel a BestMarkt kínálatában megtalálható főzőlapokat, és válassza ki az Önnek legideálisabbat!

The post Főzzön finomat családja számára egy megbízható és hatékony főzőlap segítségével! appeared first on .

Korábban dolgozott a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, a Fővárosi Főügyészségen, valamint a Legfőbb Ügyészségen is, majd az MLSZ jogi igazgatójaként és szóvivőjeként is. Sokan sportriporterként is ismerik, jelenleg közlekedési szakjogászként ügyvédi praxist folytat, de már újabb szakterület felé is kacsingat. Borbély Zoltánt a biztonsághoz, a futballhoz és a joghoz való viszonyáról kérdeztük.

– Karrierje során számtalan, a biztonsághoz valamilyen módon kapcsolódó területen, szektorban dolgozott. Hogyan látja azt, ahogy pályafutásában megjelenik mindez?
– Nagyon sok rendőr barátom van, a legjobb barátom Fülöp Valter dandártábornok, sajnos már csak volt, 42 évesen hunyt el, azóta is mindennap beszélek róla és gondolok rá. De kiemelném még Berár Iván volt V. kerületi kapitányt, vagy Papp Károlyt, akit még Fejér megyei főkapitányként ismertem meg, és akivel az ügyészségnél is sokszor találkoztak útjaink. A mai napig sok olyan ügyem van, ahol sértetti képviselő vagyok, tehát a rendőrséggel, ügyészéggel azonos oldalon lépek fel. Az ügyészségről is nagyon sok régi kollégám és barátom is van, három legfőbb ügyész alatt dolgozhattam – a legjobb emlékekkel! Nemrégiben találkoztam Csohány Margittal, aki már nyugdíjba vonult, korábban vele dolgoztunk az Ophélie-ügyben. Most az ügyvédi praxisomban is sok korábbi ügyészségi kollégával dolgozunk együtt.

– Bár az MLSZ-től már régóta eljött, hogy látja a futball-élet alakulását – biztonsági szempontból – az elmúlt évtizedben?
– A magyar válogatott meccsei ma már családi eseménynek számítanak, de talán már a bajnoki mérkőzések is. Nagyon sokat fejlődtünk abban, hogy ma már nincs akkora „ijedtség” egy-egy kiemelt, nagy mérkőzés előtt, mint néhány évvel ezelőtt. Tudjuk, hogy a labdarúgás nem színház, de a gyűlöletnek mindenképp el kell tűnnie, vagy legalábbis marginalizálódnia kell a futballban, és a lelkes szurkolásnak kell átvennie a helyét. A futballhuliganizmus és a fogadási csalások elleni harc kézzel fogható eredményeket hozott, de sajnos ezeket teljesen felszámolni nem lehet. A futballbiztonság megteremtésében Samu István, az MLSZ biztonsági bizottságának elnöke, illetve helyettese, Kovács Péter rendkívüli munkát végzett – ők egyébként a stadionbiztonság legnagyobb hazai szaktekintélyeinek számítanak. Nagyon fontos előrelépést jelent, hogy nem csak a stadionon belül, de azon kívül is védett zónákat alakítsanak ki.

– Kötődik még a futballhoz?
– A labdarúgás mellett az MLSZ is része maradt az életemnek, hiszen a szövetség jogi bizottságának továbbra is tagja vagyok, kuratóriumi tag vagyok a Focisegély Alapítványnál is, a Budapesti Labdarúgó-szövetség társadalmi alelnöke, valamint a Válogatottak Klubjának is vezetőségi tagja vagyok.

– Mit tekint igazi hivatásának, s milyen tervei vannak a jövőre nézve?
– A jog az igazi hivatásom, a rajongásom tárgya pedig a sportriporteri munka, illetve maga a sport. A hobbijaim között nagyon sok sporthoz kötődő tevékenység van, említhetem például az ökölvívást is, amely sportágat mintegy húsz éven át közvetítettem. Azonban az biztos, hogy maradok a jogi területen, nemrégiben például kártérítési szakjogász képzésre jelentkeztem. A közlekedési szakjog, a biztosítás, és a sportjog mellett ez most a negyedik szakterületi specializációm, de egy biztos, nem online képzésre szeretnék járni. Azt sem zárom ki ugyanakkor, hogy lehet még valamilyen váltás az életemben, de dolgoztam már bíróságon, ügyészségen, több mint hat éve vagyok ügyvéd, voltam sportriporter, nem kizárt, hogy még egy-két területbe belekóstolok. Most azonban egy nagyon jó közegben dolgozhatok, sokszor vagyok sértetti képviselő, tehát most is az ügyészségi oldalon „ülök”. Ez morálisan is rendkívül tanulságos, komoly kihívást jelent, igazán jellemformáló feladat.

(Cikkünk először 2020 szeptemberében, nyomtatásban  jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

The post A gyűlöletnek el kell tűnnie a futballból! appeared first on .

Elutasította a liaoningi fellebbviteli bíróság kedden annak a kanadainak a fellebbezését, akit kábítószer-csempészet vádjával ítéltek halálra röviddel az után, hogy Kanadában őrizetbe vették a Huawei kínai óriásvállalat alapítójának lányát.

Robert Lloyd Schellenberg kanadai állampolgárt 2018 novemberében a talieni népbíróság eredetileg szabadságvesztésre ítélte, amiért “összeesküdött másokkal”, hogy 222 kilogramm metamfetamint csempésszen Kínából Ausztráliába 2014 végén. Ezt követően a liaoningi fellebbviteli bíróság 2018 decemberében rendelt el perújrafelvételt, miután az ügyészség azzal érvelt, hogy az eredetileg kiszabott 15 éves börtönbüntetés túl enyhe volt. Schellenberg egyik ügyvédje akkor azt mondta, hogy a bíróság nem szigoríthatta volna az ítéletét anélkül, hogy új bizonyítékot mutattak volna be az ügyben. A liaoningi bíróság végül 2019 januárjában mondta ki a halálos ítéletet, amely ellen Schellenberg fellebbezést nyújtott be. Az ítélet ellen Justin Trudeau kanadai miniszterelnök is felemelte a szavát, és azzal vádolta Kínát, hogy önkényesen hozta meg a döntést.

A liaoningi fellebbviteli bíróság közleménye szerint a halálos ítélet helyénvaló, az azt eredményező bírósági eljárás pedig jogszerű volt. Az ügyet a kínai törvények előírása szerint továbbították a kínai legfelsőbb bíróságnak felülvizsgálatra.

Meng Van-csout, a Huawei kínai informatikai és telekommunikációs óriásvállalat globális pénzügyi igazgatóját, az óriásvállalat alapítójának lányát 2018 végén amerikai kérésre vették őrizetbe Vancouverben, ahol azóta házi őrizetben tartják fogva. Az Egyesült Államok szerint Meng a Skycom nevű hongkongi fedőcégen keresztül Iránnal üzletelt 2009 és 2014 között, és ezzel megsértette a Washington, illetve az Európai Unió által elrendelt Irán-ellenes szankciókat. A Huawei tagadja a vádakat. A letartóztatás heves tiltakozást váltott ki Peking részéről, az esetet követően pedig őrizetbe vettek Kínában két kanadai állampolgárt – a magyar állampolgársággal is rendelkező Michael Kovrig korábbi diplomatát és Michael Spavor üzletembert – az ország “nemzetbiztonságát fenyegető” cselekmények gyanújával. Bár Kína nem kapcsolta össze Meng ügyét a kanadaiak letartóztatásával, Peking korábban arra figyelmeztette Ottawát, hogy súlyos következményekkel kell számolnia, ha nem engedik szabadon a Huawei alapítójának lányát. Meng kiadatási pere a múlt héten lépett az utolsó szakaszába.

Kína nem teszi nyilvánossá a kivégzések számát, de jogvédő szervezetek szerint a távol-keleti országban hajtják végre a legtöbb halálos ítéletet a világon, és évente több ezer emberre szabnak ki halálbüntetést. Az ismert adatok alapján a Kínában halálra ítéltek között olyan nemzetiségűek is előfordulnak, akiknek országaival Peking egyébként jó viszonyt ápol – köztük például Nigéria, amelynek szenátusa 2016-ban azt az értesülést tette közzé, hogy mintegy 120 állampolgáruk vár kivégzésre Kínában. Schellenberg ügye óta még legalább három kanadai állampolgárra szabtak ki halálos ítéletet Kínában, szintén kábítószerekkel kapcsolatos bűntettek miatt.

The post Peking nem kegyelmez appeared first on .

A Miskolci Törvényszék a 41 éves vádlottat nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt mint többszörös visszaesőt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte.

A törvényszék rendelkezése szerint a vádlott a fegyházban végrehajtandó büntetéséből feltételes szabadságra nem bocsátható. A bíróság vele szemben 120 ezer forint összegre vagyonelkobzást is alkalmazott.

A munkanélküli, hajléktalan életmódot folytató vádlott egy alkalmi szállásadójának közvetítésével 2018. év őszén ismerte meg a borsodi megyeszékhelyen társasházban élő hetvenéves sértettet. Egy alkalommal, amikor a sértett lakáskulcsait elhagyta, szállásadója a vádlottat kérte meg, hogy szolgáltassa vissza a tulajdonosának. Az egyik kulcscsomó azonban a vádlottnál maradt. 2018 év karácsonyának másnapján – egzisztenciális helyzetét kilátástalannak tartva – úgy határozott, hogy kölcsönt kér a sértettől. A kora reggeli órákban az általa jogtalanul visszatartott kulcsokkal a kerítéskaput és a társasház bejárati ajtaját kinyitva jutott be a lépcsőházba, és bekopogott hozzá.

Az ágyából kikelő idős férfi ajtót nyitott, sőt a lakásába is beengedte alkalmi ismerősét, aki egy sporttáskát tartott magánál, benne ruhaneműkkel és egy tíz centis pengehosszúságú késsel. A vádlott a konyhában ezzel a késsel támadta meg a gyanútlan férfit. Pénzének megszerzése céljából testszerte legalább negyvenhat alkalommal közepes-, illetve azt meghaladó erővel megszúrta, illetve megvágta, de még a padlón is bántalmazta a védekezni alig képes sértettet.

Ezután egy pléddel letakarta, majd a lakásban értékek után kutatva 120 ezer forintot vett magához, azután átöltözött. Távozásakor a levetett véres ruházatát a késsel, valamint a lakás kulcsaival együtt egy közeli benzinkútnál lévő hulladékgyűjtőbe dobta. Debrecenbe menekült, ahol ismerőseinél húzta meg magát. A rendőrhatóság egy hét múlva vette őrizetbe. A sértett holttestére a támadást követő második napon hozzátartozója talált rá.

A vádhatóság az ítéletet tudomásul vette. A vádlott és védője enyhébb bűncselekmény minősítés céljából, a büntetés és a bűnügyi költség mérséklése végett, valamint a feltételes szabadságból kizárás mellőzése érdekében fellebbezett.

A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség álláspontja szerint a bűncselekmény minősítése és a kiszabott büntetés egyaránt törvényes. A kirívó brutalitással végrehajtott ölés különös gyötrelmet okozott a gyengébb testalkatú idős sértettnek, akinek a védekezésre valós esélye nem volt. A rablás, sikkasztás, valamint magánlaksértés bűncselekménye miatt korábban már több ízben, hosszabb tartamú börtönbüntetésre ítélt vádlott gátlástalansága torzult személyiségéből fakad. A kíméletlen és túlméretezett erőszak egyenes elkövetői szándékot igazol. A fellebbviteli főügyészség ezért annak megállapítását indítványozta, hogy a vádlott kifejezetten kívánta a sértett halálát, amikor elvette az életét.

A védelmi fellebbezések alapján másodfokon a Debreceni Ítélőtábla határoz.

The post 46 késszúrással fizetett a bizalomért a brutális gyilkos appeared first on .

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök újraválasztásának egyéves évfordulója alkalmából az Egyesült Államok újabb szankciókat vezet be Fehéroroszországgal szemben – derül ki Joe Biden amerikai elnök bejelentéséből.

“Az Egyesült Államok továbbra is kiáll az emberi jogok és a véleménynyilvánítás szabadsága mellett, miközben szövetségeseinkkel és partnereinkkel közösen vonjuk felelősségre a Lukasenka-rezsimet.” – fogalmazott Biden a szankciók elrendeléséről szóló elnöki rendelet aláírását követő közleményében. “Mindazoknak, akiknek fontosak az emberi jogok, a szabad és tisztességes választások és a véleménynyilvánítás szabadsága, ki kell állniuk az elnyomás ellen” – tette hozzá.

A Fehér Ház közlése szerint a mostani elnöki rendelet lehetővé teszi a Biden-adminisztráció számára, hogy szankciókat vezessen be a Lukasenka-kormány további tagjaival szemben, beleértve a fehérorosz gazdaság biztonsági, energetikai, dohányipari, építőipari és szállítási ágazatában tevékenykedő személyeket is. Az amerikai pénzügyminisztérium bejelentette, hogy büntetőintézkedéseket vezetnek be például a pénzmosással vádolt Fehérorosz Olimpiai Bizottság, valamint a Beloruszkalij OAO nevű állami vállalat ellen, amely a vádak szerint illegálisan finanszírozza a kormányt.

“Egy évvel ezelőtt a fehérorosz nép a demokrácia legalapvetőbb kifejezésén – a választásokon – keresztül igyekezett hallatni hangját, és alakítani saját jövőjét. A fehérorosz nép egyértelmű akaratának tiszteletben tartása helyett a Lukasenka-rezsim választási csalást követett el, amelyet egy brutális elnyomó kampány követett” – áll Biden közleményében.

A Fehér Ház a büntetőintézkedések mellett felszólította a minszki kormányt, hogy tegyen lehetővé független nemzetközi vizsgálatot a Ryanair légitársaság vilniusi járatának májusi földre kényszerítésével kapcsolatban, engedje szabadon az összes politikai foglyot, és kezdjen tárgyalásokba a demokratikus ellenzékkel és a civil társadalom szereplőivel.

Lukasenka a tavalyi – a fehérorosz ellenzék, valamint több nyugati ország szerint csalással megnyert – választás után a hatodik elnöki ciklusát kezdte meg. A fehérorosz elnök megválasztását követően az ellenzék hónapokon át tiltakozó megmozdulásokat tartott, amelynek következményeként több mint 35 ezer embert vettek őrizetbe és ezreket bántalmaztak, valamint zártak börtönbe.

The post A Fehéroroszországgal szembeni szankciók bővítéséről döntött a Fehér Ház appeared first on .

Legkésőbb szeptember 15-ig az amerikai hadsereg minden tagjának kötelezően fel kell vennie a koronavírus elleni oltást – derült ki abból a hétfőn, az AP amerikai hírügynökség birtokába jutott jelentésből, amelyet Lloyd Austin védelmi miniszter juttatott el az amerikai csapatokhoz.

Austin szerint a kijelölt határidőn változtathatnak, amennyiben tovább emelkedik az országban a Covid-19 fertőzések száma, vagy az amerikai Pfizer és a német BioNTech gyógyszeripari vállalatok által kifejlesztett koronavírus elleni vakcina megkapja a végső jóváhagyást az Egyesült Államok szövetségi élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatóságától (FDA). “Kérni fogom az elnök jóváhagyását, hogy legkésőbb szeptember közepéig kötelező legyen felvenni az oltást, vagy azonnal, amint az FDA jóváhagyása megszületik” – írta a védelmi miniszter.

“Ha a fertőzések aránya emelkedik és potenciálisan befolyással lesz a katonai készültségre, nem fogok habozni, hogy hamarabb cselekedjek, vagy javasoljak egy másik utat az elnöknek. A nemzet megvédéséhez egészséges és harcra kész katonákra van szükségünk” – tette hozzá Austin.

Joe Biden amerikai elnök – aki a múlt hónap végén arra utasította a védelmi minisztérium illetékeseit, hogy dolgozzanak ki egy tervet a hadsereg beoltására – hétfőn azt mondta: “határozottan” támogatja Austin tervét. “Austin miniszter úrnak és nekem megingathatatlan elkötelezettségünk, hogy csapataink minden képességgel rendelkezzenek ahhoz, hogy munkájukat a lehető legbiztonságosabban elvégezzék” – fogalmazott közleményében az elnök.

“Az oltás lehetővé teszi a hadsereg tagjainak, hogy egészségesek maradjanak, nagyobb védelmet nyújtsanak a családjuknak, és biztosítja, hogy a katonai erőink készen álljanak a bevetésre. Nem hagyhatunk fel a Covid-19 elleni küzdelemmel, különösen azért, mert a Delta-variáns gyorsan terjed a be nem oltott emberek között.” – tette hozzá Biden.

Az amerikai hadseregben szolgálatot teljesítő embereknek eddig is kötelező volt felvenniük több mint egy tucat védőoltást. Ezek közé tartozik például a kanyaró, a mumpsz, a diftéria, a hepatitisz, a himlő és az influenza elleni vakcina is. A Pentagon mostantól hozzáadja a listához a koronavírus elleni védőoltást is. A védelmi minisztérium korábban ugyan nem tette kötelezővé a Covid-19 elleni vakcina felvételét az állomány tagjainak, de a járvány kezdete óta határozottan ajánlják az oltást a katonáknak.

A Pentagon adatai szerint a teljes amerikai hadseregből több mint 1 millió katona már megkapta a védettséghez szükséges összes oltását, és további 237 ezren vannak, akik még csak egy oltáson vannak túl. A haditengerészet közölte, hogy az aktív szolgálatot teljesítő és tartalékos tengerészek több mint 74 százaléka már legalább egy adag oltást megkapott. A légierő adatai szerint a kötelékükben szolgáló aktív és tartalékos katonák 65, illetve 60 százaléka részlegesen beoltott.

The post Pentagon: legkésőbb szeptember 15-ig az amerikai hadsereg minden tagjának fel kell vennie az oltást appeared first on .