Biztonságpolitika

Az ügyben novemberben kezdte meg a bíróság a túlélők meghallgatását, ám akkor tolmácsolási gondok miatt félbeszakadt az eljárás. A bíróság csütörtökre új tolmácsot kért fel, őt jól értették a tanúk, többségüknek a nyomozati szakaszban is tolmácsolt.

A bíróság a múltkori gondok miatt újra kihallgatta Hvang Szüng Ját, aki elcsukló hangon ismételte meg, hogy húsz-harminc percet töltött el a vízben, mire kimentették egy mentőöv segítségével. Az asszony három rokonát vesztette el a balesetben, és az ő nagynénje az is, akit eltűntként keresnek. Elmondta: fél a sötétben, nem tud rendesen aludni, a történtek óta nem munkaképes. A Margit híd közelében történt balesetről azt mondta: nem látott az ütközés előtt fényjelzést és nem hallott hangjelzést sem, amikor pedig a vízbe esett és próbált a felszínre úszni, érezte, hogy felette áthalad a nagy hajó.

“Ebben a balesetben elvesztettem a családomat, a kapitánynak legyen meg a megfelelő büntetése” – kérte a bíróságot.

Egy másik tanú, Dzsung Jong A elmondta: amikor a vízfelszínre érve látta, hogy az őket elütő nagy hajó nem áll meg, azt gondolta, mindannyian ott fognak meghalni. A víz alól többen is felbukkantak, kiabáltak, kapaszkodni próbáltak, hogy életben maradjanak. Közben érkezett egy másik hajó, és bár nem látta, hogy az elütött volna embereket, de azon a vonalon haladt, ahol az emberek a vízben voltak. Amikor ez a hajó is elment, csak ketten maradtak a folyóban, se kiabálást, se mást nem hallott. A fiatal nő az öccsét vesztette el a balesetben.

Egy harmadik túlélő, Au Hi Cseal arról beszélt, hogy fotózkodtak a dunai sétahajózás közben és meglátta a feléjük tartó nagy hajót. Eleinte azt hitte, mellettük fog elhaladni, egyik társa azonban felkiáltott, hogy a hajó nekik fog menni. Az ütközéskor beleesett a vízbe és beleakadt a lába valamibe, de végül ki tudott szabadulni. Ő is arról számolt be, hogy egy hajótestet érzett a vízben maga felett. A víz alatt kinyitotta a szemét, fényeket keresett és így sikerült felúsznia. A felszínen látott a hajóról származó tárgyakat és még egy társát, aki kiabált háromszor is, de aztán nem hallotta-látta többé. Végül egy dobozba kapaszkodott és egy hajóról dobott mentőövvel sikerült kimenteni őt. A férfi a feleségét és két barátját vesztette el a balesetben.

Kim Jong Mi arról beszélt, hogy a nővérével, a bátyjával és a lányával szállt fel a sétahajóra, a hajó hátsó felében voltak és látták közeledni a nagy hajót, szemkontaktust is felvett a másik hajó egyik utasával, amikor a bátyja kiabálni kezdett. Két ütközést is érzett, ami után a sétahajójuk felborult és ők beleestek a vízbe. Félek a víztől, mert nem tudok úszni – mondta az asszony, aki végül meglátott egy mentőövet, amibe bele tudott kapaszkodni és az erősen sodródó folyóban kiabált, hogy mentsék meg. A nőt végül hárman segítették kimászni a vízből, akik ruhát és takarót adtak neki, majd kórházba került hasi sérüléssel. Az asszony a nővérét és a bátyját vesztette el a balesetben.

Lánya, Jun Nara a bíróságon ugyancsak kétszeri ütközésről számolt be, amely után a sétahajó elkezdett oldalra fordulni és ők beleestek a vízbe. Hallotta a segítségért kiabálókat is. Esés közben nekiütődtek a fedélzeten lévő székek és asztalok, így nagyon nehezen tudott feljönni a víz felszínére. Azt mondta: őt az mentette meg, hogy egy másik túlélő azt kiabálta neki, kezdjen úszni. Úszás közben látta, hogy közeledik egy nagy fehér hajó, ami nagyon hasonlított arra, amellyel ütköztek, és amikor az a hajó is elhaladt, már nem hallotta a segítségért kiabálókat. Úgy emlékezett: sokáig lógott egy hajó oldalán, amikor felbukkant egy mentőcsónak, amely kimentette. A nőtől több fényképet is lefoglalt a rendőrség, amelyek közvetlenül a tragédia előtt készültek. Van köztük olyan kép, amelyen a Viking Sigyn is látszik.

Az ügyben március 31-én tartják a következő tárgyalást.

A Viking Sigyn szállodahajó 2019. május 29-én Budapesten, a Margit híd közelében nekiütközött és maga alá gyűrte a Hableány sétahajót, amely elsüllyedt. A sétahajón 35-en voltak: 33 dél-koreai turista és a kéttagú magyar személyzet. Hét turistát sikerült kimenteni, 27 áldozat holttestét megtalálták, egy dél-koreai utast azóta is eltűntként tartanak nyilván. A szállodahajó 65 éves ukrán kapitányát az ügyészség vízi közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget eredményező gondatlan veszélyeztetésével és segítségnyújtás elmulasztásával vádolja. Az ügyben tavaly márciusban előkészítő tárgyalást tartottak, amelyen a vádlott közölte, nem mond le a tárgyalás jogáról. A tragédiával kapcsolatban egy másik eljárás is indult: a Hableánnyal ütköző szállodahajót követő hajó, a Viking Idun ukrán kapitányát a Budapesti Rendőr-főkapitányság gyanúsítottként hallgatta ki harmincöt rendbeli segítségnyújtás elmulasztása vétségének megalapozott gyanúja miatt.

The post Dunai hajóbaleset: újabb koreai túlélőket hallgattak meg a Hableány-perben appeared first on .

“Biztos azok hibájáról van szó, akik ezt a szöveget írták, mert ez lehetetlen. Az Oroszországi Föderációnak nincsenek csapatai a függetlenségüket önkényesen kikiáltott köztársaságokban. Nem voltak és nincsenek. Orosz fegyveres erők az Oroszországi Föderáció területén vannak” – mondta a szóvivő.

Peszkov a Rosztov-na-Donu város egyik kerületi bíróságának egy, az orosz déli katonai körzetben 2019-ban leleplezett élelmiszer-szállítmányozási korrupciós ügyben meghozott ítéletére reagált így. A novemberben meghozott és a testület honlapján közzétett verdikt hullámokat vert az orosz sajtóban, mert a szöveg értelmében az inkriminált élelmiszert az orosz fegyveres erőknek a luhanszki és a donyecki népköztársaság “területén állomásozó katonai egységeinek” szállították.

A szöveg szerint egy helyi cég hadiélelmezésért felelős illetékese öt és fél évet kapott, amiért a főnöke nevében, közvetítőként, 990 ezer rubel (jelenlegi árfolyamon több, mint 4,4 millió forint) kenőpénzt fizetett a déli katonai körzet egészségügyi és járványügyi felügyelete vezetőjének. A megvesztegetett alezredes azzal fenyegetőzött, hogy ellenkező esetben megszakad az élelmiszerszállítás a szakadár “népköztársaságokban harci szolgálatot teljesítő” orosz katonák számára.

Egy 2018 őszén egészségügyi ellenőrzés címén feltartóztatott konvojban mintegy harmincmillió rubel (csaknem 134 millió forint) értékű élelmiszer romlott meg.

Arra a kérdésre, hogy vajon kihez irányulhattak az élelmiszer-szállítmányok Délkelet-Ukrajnában, Peszkov azt válaszolta, hogy a régióba folyamatosan megy orosz humanitárius segély, amire a “köztársaságoknak” nagy szükségük van, de hadiélelmezésről semmiképp sem lehet szó.

Oroszország mindig tagadta, hogy reguláris erőket állomásoztatna Délkelet-Ukrajna területén, és azt állította, hogy az ukrán kormánycsapatokkal az ottani “népi milícia” áll szemben, amelyhez Oroszországból kizárólag “önkéntesek” csatlakozhattak. Újságírói oknyomozások és ukrán hírszerzési közlemények ennek az ellenkezőjét állítják, Moszkva viszont arra szokott hivatkozni, hogy orosz reguláris erők jelenlétéről az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői sem tudnak.

Peszkov csütörtökön arról is beszámolt, hogy Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója szerdán két, Oroszországnak nyújtandó biztonsági garanciákról szóló szerződéstervezetről tárgyalt Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóval. A dokumentumokat Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerdán Moszkvában adta át Karen Donfried amerikai külügyi helyettes államtitkárnak.

Peszkov szerint Usakov magyarázatokat fűzött a szöveghez és közölte Sullivannal, hogy az orosz fél kész azonnal megkezdeni a tárgyalásokat a tervezetekről. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtökön kijelentette, hogy Moszkva várja Washington válaszát a szerződés-tervezetekre.

Vlagyimir Putyin november 18-án utasította Szergej Lavrov külügyminisztert, hogy vesse fel az Egyesült Államoknak és a NATO-nak: Oroszország hosszú távú biztonsági garanciákat vár el tőlük a nyugati határai mentén. December 1-jén Putyin arra tett javaslatot, hogy kezdődjenek érdemi tárgyalások olyan hosszú távú megállapodások kidolgozásáról, amelyek megakadályozzák a NATO további keleti bővítését és fegyverek telepítését Oroszország határainak közelében.

Lavrov december 2-án, az Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után közölte, hogy a moszkvai diplomáciai tárca hamarosan megfogalmazza és elküldi a NATO-országoknak a vonatkozó javaslatokat. December 9-én Peszkov közölte, hogy Putyin és Joe Biden amerikai elnök a december 7-én megtartott kétoldalú online csúcson szót ejtett a témáról, és egyetértett abban, hogy a kérdést más NATO-országokkal is meg kell vitatni.

A Kreml szóvivője csütörtökön azt mondta: lehetséges, hogy Putyin és Biden az év vége előtt ismét tárgyalni fog egymással, de erről egyelőre nem született konkrét megállapodás.

The post Moszkva magyarázkodik: kiderült, hogy Kelet-Ukrajnában állomásozó orosz csapatoknak szállítottak élelmiszert appeared first on .

Az ukrán államfő a közös sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a NATO nem tartozik semmivel Ukrajnának. Úgy vélekedett, hogy a NATO-nak a saját tagállamait kell megvédenie, ha az ukrán hadsereg “elbukik” egy ilyen háborúban. Ukrajna viszont “előretolt állás” úgy, hogy nem tagja a NATO-nak – jegyezte meg.

“Megértjük, hogy ha nagyszabású háború lesz, az áldozatok ezreit, százezreit, millióit jelenti, ezért ezt mi, mint civilizált emberek, nem akarjuk. Az eszkaláció, amelyről mindenki beszél, és időről időre a szomszédok (Oroszország) ezzel riogatják az Európai Unió államait és Ukrajnát, provokatívnak és veszélyesnek tűnik” – fogalmazott Zelenszkij.

Stoltenberg a sajtótájékoztatón kijelentette: a NATO nem látja jelét annak, hogy csökkenne az orosz haderő Ukrajna határai közelében. Hangsúlyozta, hogy a több tízezer katonának és a fegyverzeteknek az ukrán határoknál állomásoztatása “nem igazolható, destabilizálódáshoz vezet, és aláássa Európa biztonságát”. Ismételten felszólította Oroszországot, hogy térjen vissza a diplomáciához, szüntesse meg a feszültséget, és tartsa tiszteletben Ukrajna szuverenitását és területi integritását.

Figyelmeztetett, hogy minden további, Ukrajna elleni agressziónak következményei lesznek, amiért Oroszország “nagy árat” fog fizetni. “A NATO és minden szövetségese támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását. Nem ismerjük el a Krím jogellenes annektálását” – hangoztatta a NATO főtitkára.

Kijelentette, hogy Ukrajnának jogában áll megvédenie magát, és a NATO Ukrajnának nyújtott támogatása nem jelent veszélyt Oroszországra nézve.

“Ukrajnának joga van megválasztania, milyen intézkedéseket tesz biztonsága szavatolására, ez az európai biztonság alapelve. Arról pedig, hogy Ukrajna csatlakozik-e a NATO-hoz, csakis Ukrajna és a szövetség harminc tagja dönt majd” – szögezte le.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Putyin a napokban a szövetség országainak vezetőivel folytatott tárgyalásain jogilag rögzített garanciákat követelt, amelyek kizárják a NATO további bővítését keleti irányba, valamint fegyverek telepítését Ukrajnába, mert ez szerinte veszélyezteti Oroszország biztonságát. Stoltenberg már korábban visszautasította Moszkva e követelését. Oroszország eközben több tízezer katonát és nehézfegyvereket vont össze az ukrán határ közelében, ami miatt Nyugaton az orosz agresszió fokozódásától tartanak. Az Európai Unió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia figyelmeztette Moszkvát, hogy Oroszország bármilyen agresszív lépése Ukrajna ellen komoly szankciókat von maga után.

The post Zelenszkij: Ukrajna a NATO “előretolt állása” lesz egy nagyszabású orosz támadás esetén appeared first on .

Az elektromos fűtés mellett számos előnyös tulajdonság említhető. Megfelelő készülékek és megfelelő hálózat esetén teljesen biztonságos megoldásról van szó; nem kell tartanunk a nyílt láng veszélyeitől és szénmonoxid-mérgezés sem fordulhat elő.

Az általános vélekedés szerint az elektromos fűtés költsége lényegesen magasabb a gázfűtésnél, ezért elsősorban kiegészítő fűtésként tekinthetünk rá. Fontos megjegyezni azonban, hogy a korszerű energiatakarékos készülékeknek köszönhetően jelentős mértékben javítható az elektromos fűtés hatásfoka, illetve költségvonzata. Ráadásul meg kell jegyezni azt is, hogy elektromos fűtés esetén nincs szükség állandó nyitott szellőzőrések használatára.

Az égéstermékek hiányának köszönhetően a téli időszakban kevesebb szellőztetésre van szükség, mint gázfűtés esetén, vagyis ki tudjuk használni a hőszigetelés és a jól záródó ablakok és ajtók előnyeit. Ez lehetővé teszi, hogy az elektromos fűtőkészülékek hatásfokát minél inkább hasznosítsuk.

Ha elektromos készülékeket használunk, nem kell kosztól és koromtól tartani, ami sokak számára egészségi kockázatot jelenthet. A takarítás is kisebb gonddal jár, hiszen szilárd égéstermékek nem kerülnek a szoba levegőjébe. Persze a különböző készülékek különböző tulajdonságokkal rendelkeznek, érdemes megismerni őket.

Nem kezdhetjük mással a sort, mint az egyre népszerűbb elektromos konvektorokkal. Maga a konvektor szó sokakban kellemetlenül cseng, hiszen a gázüzemű társaikra asszociálnak, de fontos kiemelni, hogy csupán a hőátadás módjának köszönhető az elnevezés. A korszerű programozható változatokat a kereskedelemben sokszor norvég panelként emlegetik, ami kissé szerencsétlen elnevezés, hiszen egy-két gyártót leszámítva nincs közük Norvégiához, másrészről nem összetévesztendők az egyéb elektromos panelekkel. Konvekciós elven fűtenek, vagyis hőáramlást hoznak létre olyan módon, hogy nagy felületű, kerámiamagos lamellás fűtőbetétjeikkel közvetlenül melegítik a szoba levegőjét. A meleg levegő természetes emelkedéséhek köszönhetően légmozgás keletkezik, ami kellemes hőérzetet biztosít a helyiségben.

Szót kell ejteni a hagyományos radiátorokról is. Noha ezek ma már nem számítanak korszerű megoldásnak, még mindig relatív keresettek. Persze fontos kiemelni azt is, hogy nem minden radiátor, amit a köznyelv annak nevez. Csak azokat a készülékeket nevezhetjük így, amelyek hőtároló képességekkel rendelkeznek. A modernebb változatok közül jellemzően a fürdőszobákban használatos törölközőszárítók rendelkeznek ezzel a tulajdonsággal.

Az elektromos infra fűtőpanelek nemcsak konvekciós, hanem infra elven is fűtenek, sőt, ez utóbbi a meghatározóbb esetükben. Ez azért fontos, mert az infra technológiának köszönhetően az ilyen fűtőkészülékek elsősorban nem a levegőt, hanem a testek felületét melegítik, így jó választást jelentenek nagy belmagassággal rendelkező lakások esetében is. Persze nem feledkezhetünk meg azokról az infrapanelekről sem, amelyek kizárólag infra technológiát alkalmaznak, és az egyik legkorszerűbb megoldást jelentik. A hatékonyságukat sokan megkérdőjelezik, de a kiépített rendszer megfelelő tervezése esetén nem merülhetnek fel ilyen problémák.

Érdemes szem előtt tartani, hogy az infra technológiát alkalmazó hősugárzók akár teraszhelyiségeken is használhatók. Jó szolgálatot tesznek az őszi estéken és akár a téli időszakban a téliesített kerthelyiségekben is.

The post Biztonságosabb fűtési eszközök az elektromos készülékek – Milyet válasszunk? appeared first on .

A mai napon, december 17-én délután az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis helikopterei karácsonyfa alakú kötelékkel díszelegnek Szolnok felett. A kötelék tervezetten 14.45-kor száll fel, majd a belváros és a Tisza-híd felett elrepülve tér vissza a helikopterbázisra.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

(illusztráció)

A lengyel jogállamiság “romlásáról” szóló plenáris vita keretében a biztos hangsúlyozta: a bizottság “lépéseket” tett a jogállamiság betartásának biztosítása érdekében Lengyelországban, egyebek között a lengyel bíróságok függetlenségének védelmét célzó eljárásokat indított. Kötelezettségszegési eljárás folyik amiatt is, hogy az országban “LMBTI-mentes övezeteket” vezettek be egyes helyi önkormányzatok.

Szkínász szerint az “LMBTI-mentes övezeteknek” nincs helyük az EU-ban, nem egyeztethetőek össze az európai társadalmi modellel.

A lengyel abortuszjogok korlátozásával kapcsolatban elmondta: az EU-ban minden nőnek joga van a magas szintű egészségügyi ellátáshoz, ez magában foglalja a reproduktív egészséget. Hozzátette, a brüsszeli testület kész arra, hogy az uniós szerződésekben beágyazott hatáskörét felhasználva biztosítsa az uniós jogszabályok integritását és sérthetetlenségét.

The post Uniós biztos: Lengyelországban szisztematikusan megsértik a jogállamiságot appeared first on .

A testület elítélte a szerinte jelenleg is zajló, nagyszabású orosz csapatösszevonást az ukrán határon: “a katonai művelet veszélyezteti az európai békét, stabilitást és biztonságot, és az a célja, hogy Oroszország Ukrajna kárára politikai engedményeket zsaroljon ki vele a Nyugattól” – emelték ki az EP tagjai.

A képviselők többsége szerint az uniós tagállamoknak mielőbb meg kell egyezniük a moszkvai vezetés elleni gazdasági és pénzügyi szankciókban, hogy eltántorítsák Oroszországot egy Ukrajna elleni esetleges katonai támadástól.

A büntetőintézkedéseknek ki kell terjedniük az esetleges támadás tervezésében részt vevő tiszti karra és főtisztekre, az orosz elnök közvetlen környezetére és az őt körülvevő oligarchákra és családjaikra. A szankcióknak továbbá magukban kell foglalniuk az Európai Unióba történő beutazás tilalmát, az érintettek EU-n belüli pénzeszközinek befagyasztását, illetve Oroszország kizárását a SWIFT pénzügyi rendszerből.

Az állásfoglalást megszavazó képviselők azt kérték, hogy az Európai Unió tegyen “hiteles erőfeszítést” az orosz energiaimporttól való uniós függés csökkentésére, és energiaügyekben is mutasson nagyobb szolidaritást Ukrajnával.

Az EP Oroszországot és a kelet-ukrajnai, oroszok által támogatott szeparatistákat a tűzszüneti megállapodások betartására buzdítja. A képviselők felszólították Oroszországot, hogy konstruktív módon vegyen részt az úgynevezett normandiai négyek csoportban (Németország, Oroszország, Ukrajna és Franciaország képviselői) és a háromoldalú összekötő csoportban (Ukrajna, Oroszország, Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) a Donyec-medencében zajló háború feloldásáról zajló párbeszédben, és hajtsa végre nemzetközi kötelezettségeit, különösen a minszki megállapodásokból és az ENSZ tengerjogi egyezményéből eredőeket.

The post EP: Moszkvának azonnal vissza kell vonnia Ukrajnát fenyegető csapatait appeared first on .

Mint mondta, a javasolt intézkedéseket a Litvánia, Lettország és Lengyelország határaira nehezedő migrációs nyomás enyhítése érdekében alakította ki a bizottság, válaszként a fehérorosz rezsim hibrid jellegű támadására. Hangsúlyozta: Brüsszel december 1-jén tett javaslatot a migráció sürgősségi kezelésére vonatkozó eljárásra, amellyel az Európai Unió meghosszabbítja a menedékkérelmek benyújtásának határidejét, valamint egyszerűsíti és felgyorsítja az illegális migránsok visszatérését.

“Az EP-képviselők egy része azzal vádol minket, hogy mindenkit beengedünk, másik része pedig azzal, hogy megkönnyítjük a kitoloncolásokat, pedig testületünk csak a rendkívüli körülményekre kíván reagálni, az EU működéséről szóló szerződéssel összhangban” – mondta a biztos. “Ez egy kivételes eljárás, és semmilyen körülmények között nem tekinthető az új normának” – tette hozzá.

Szkínász reményét fejezte ki továbbá, hogy az Európai Tanács elfogadja az új európai migrációs és menekültügyi paktumot, segítve, hogy az EU a megfelelőbb választ adhasson az ilyen típusú helyzetekre.

The post Igazságtalanok az Európai Bizottságot ért kritikák a fehérorosz határhelyzettel kapcsolatban appeared first on .

“Berlin barátságtalan fellépése nem marad megfelelő válasz nélkül. A közeljövőben nyilatkozatot teszünk az ügyben” – írta a szóvivő.

Szerdán Berlinben életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek egy 56 éves orosz férfit, aki 2019-ben a német fővárosban megölte az orosz sajtóban Zelimhan Hangosvili néven emlegetett, grúz állampolgárságú csecsem emigránst. A berlini bíróság egyetértett az ügyész állításával, miszerint a gyilkosságot orosz állami megrendelésre követték el.

Leonyid Szluckij, az orosz parlamenti alsóház külügyi bizottságának elnöke újságíróknak kijelentette, hogy a két orosz diplomatának a Hangosvili-üggyel kapcsolatban történt kiutasítása és a gyilkosság állami megrendelésével kapcsolatos vádak “megnehezítik majd Moszkva és Berlin kapcsolatát”. A képviselő szerint sem a bírósági ítélet, sem a diplomaták kiutasítása nem nevezhető igazságosnak. Szerinte az eljárás politikai indíttatású volt, a bizonyítékokban pedig nagy hiányosságok voltak, ami kétségessé teszi az ítélet objektivitását. Szluckij sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy “ezzel a lépéssel megkezdődik az interakció az új összetételű német kabinettel. Zaharovára utalva azt mondta, hogy Oroszország válasza megfelelő és szimmetrikus lesz”.

Annalena Baerbock német külügyminiszter az ítélethirdetés után közölte, hogy Németország “a jog és a szuverenitás megsértésének” tekinti a gyilkosságot, és bejelentette az orosz nagykövetség két alkalmazottjának kiutasítását.

The post Moszkva nem hagyja válasz nélkül berlini diplomatáinak kiutasítását appeared first on .

Pirger Csaba a két, egymástól független ügyről azt közölte: egy 56 éves balatonberényi és egy 47 éves zalaszántói férfi ellen született vádemelés, mindketten harminc százalékot kértek az ügyfeleik által “megspórolt” áramdíjból.

A balatonberényi villanyszerelő egy falubeli asszony kérésére a házának villanyóráját 2009 és 2018 között évente, a szokásos leolvasást megelőzően rendszeresen visszatekerte, hogy a ténylegesnél kevesebb fogyasztást mutasson. Az árammérőt ilyenkor leszerelte, lemásolta a rajta lévő hitelesítő pecsétet, majd a visszatekerés után a hamisított plombával szerelte vissza.

A nő csaknem tíz év alatt csaknem 50 ezer kilowattórával kevesebb fogyasztást, vagyis közel 1,9 millió forinttal kisebb összeget fizetett ki az áramszolgáltatónak, a vádlott pedig legalább 550 ezer forintot kapott ezért.

A férfi hasonlóképpen manipulálta éveken át egy keszthelyi ajándékbolt villanyóráját, amivel 1,5 millió forinttal károsította meg a szolgáltatót, egy balatonmáriafürdői söröző árammérőjét visszatekerve pedig több mint 900 ezer forintos kárt okozott, az összeg harmadát pedig a tulajdonosok neki fizették ki.

A zalaszántói villanyszerelő ugyanezzel a módszerrel a saját lakóházán kívül Keszthelyen, Hévízen, Balatongyörökön, Vonyarcvashegyen és Gyenesdiáson panziók és vendéglátóhelyek, valamint cukrászüzem, pékség, sőt három muzeális gyűjtemény villanyóráját is éveken át manipulálta. A tucatnyinál is több ingatlan esetében az áramszolgáltatónak okozott kár összesen meghaladja a húszmillió forintot, és mindezért együttesen mintegy hétmillió forintot kapott az érintett tulajdonosoktól.

A Zalaegerszegi Járási Ügyészség mindkét villanyszerelő ellen lopás és bélyeghamisítás miatt emelt vádat.

The post Jutalékért tekert vissza árammérőket két villanyszerelő appeared first on .

Benkő Tibor, a Határozott fellépés 2021 gyakorlaton azt mondta, az ország békéjéért, a magyar emberek biztonságáért a magyar kormány felel. A politikus hangsúlyozta, Európát körbevette a migrációs hullám, ez olyan veszélyeket rejt, amelyek, ha nem kezeljük megfelelően, tragédiát okozhatnak.

A honvédség – a Belügyminisztériummal egyeztetve – annyi katonát küld a határra, amennyire szükség van. Volt olyan időszak, amikor több ezer katonának kellett szolgálatot teljesítenie a határon és olyan is, amikor néhány száznak – közölte a miniszter. Kitért arra is, a magyar katonák azért vesznek részt külföldön békemissziós feladatban, hogy a gondokat ott oldják meg, ahol keletkeznek és ne engedjék be Magyarország területére.

Benkő a gyakorlat végén a résztvevő állományhoz szólva hangsúlyozta, a kormány azért dolgozik, hogy az elvégzett munkát elismerve a fegyveres erők tagjainak biztosítsa azokat a feltételeket, amelyekért megszolgáltak. Ezért növelik tíz százalékkal a fizetéseket januártól, és ezért kapnak hathavi illetménynek megfelelő pluszjuttatást. A gyakorlaton bemutatták a határon jellemző incidensek típusait és a fellépést ellenük, valamint a honvédség által használt technikai eszközöket.

Márkus Ferenc a Magyar Honvédség műveletvezető főnökség vezetője elmondta, az alföldi alkalmi kötelék keretében jelenleg ötszáz katona, kétszáz technikai eszközzel teljesít szolgálatot a déli határon. A rendőrséggel közösen végzett járőrtevékenységük mellett kiemelten fontos a felderítő munka.

A határ térségében könnyű helikopterek végeznek felderítő repüléseket. Ezeken csúcstechnikájú, többcélú kamerarendszer működik, amely infravörös felvételek készítésére is alkalmas, így éjszaka is használható és akár negyven kilométeres távolságból is képes a felderítésre. A Magyar Honvédség alkalmaz mobil radar-, videó- és hőkamerarendszert is. A radar 24 kilométeres távolságból képes követni a járművek és csoportok mozgását, a kamerával pedig nyolc-tíz kilométerről felismerhető egy emberi alak. Használnak drónokat is, amelyek élő videóképet biztosítanak kezelőiknek – tette hozzá.

A gyakorlaton elhangzott, hogy az elmúlt időszakban jelentősen emelkedett a migrációs nyomás a déli határszakaszon: tavaly 29 836 határsértő ellen kellett intézkedni, idén eddig ez a szám már meghaladta a 62 ezret.

A létrás átjutási kísérlet a legelterjedtebb, de előfordul a kerítés megrongálása, alagutak ásása – ezekből idén 18-at fedeztek föl -, valamint a vízi átkelés is a Tiszán és a Maroson. Az időnként agresszíven fellépő csoportok farönkkel, kővel, mezőgazdasági terménnyel dobálják meg a katonákat – közölte Márkus.

A menekültek a határon gyakran szervezett csoportok juttatják át, melyek összehangolják tevékenységüket. Folyamatosan tesztelik a határ védelmét, a csoportok különböző helyszíneken egyszerre kísérlik meg a határ illegális átlépését, így megosztva a határt védő erőket – mondta.

A határnál állomásozó gyors reagálású szakaszok nagyobb, agresszíven fellépő csoportok támadása esetén tömegkezelési-feladatokat is ellátnak. Ez a békemisszióban Koszovóban és Bosznia-Hercegovinában szolgáló katonák alapfeladatai közé tartozik – hangzott el a gyakorlaton.

Németh Szilárd a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmazott, a gyakorlaton résztvevő katonák és rendőrök bizonyították, képesek az országot megvédeni, és ezzel együtt teljesíteni a Schengeni szerződés követelményeit. Az általuk elvégzett munkának köszönhetően a magyar emberek nyugodtan ünnepelhetnek karácsonykor és az év végén – jelentette ki. A politikus leszögezte: a magyar emberek többsége kinyilvánította, meg akarja védeni országát, békésen szeretne élni, gyermekeiknek azokat a hagyományokat átadva, melyeket szüleiktől, nagyszüleiktől örököltek.

The post Benkő: a honvédség és a rendőrség kész és képes az ország biztonságát szolgálni appeared first on .

A két elnök Usakov szerint aggodalmát fejezte ki az Egyesült Államoknak az ázsiai-csendes-óceáni térségben kialakult helyzet átrendezésére irányuló törekvései miatt. Putyin és Hszi kifogásolta, hogy Washington új szövetségeket hoz létre a régióban, így az amerikai-japán-ausztrál-indiai Négyoldalú Biztonsági Párbeszédet (Quad) és az AUKUS-t.

A szeptemberben létrehozott AUKUS-paktum keretében Washington és London nukleáris meghajtású tengeralattjárók megépítéséhez szükséges technológiát szándékozik átadni Canberrában.

A két vezető fontosnak nevezte, hogy 2022 folyamán összehívják az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagja – Oroszország, Kína, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország – csúcsértekezletét. Hszi és Putyin “konfrontatívnak” és “kontraproduktívnak” minősítette az amerikai elnök által a minap megrendezett demokráciacsúcsot, amelyre Joe Biden egyikőjüket sem hívta meg.

Usakov szerint hamarosan összehívhatnak egy orosz-kínai-indiai csúcstalálkozót is.

Putyin tájékoztatta Hszit az amerikai elnökkel folytatott múlt heti tárgyalásáról, amelyet összességében tartalmasnak és hasznosnak minősített. Közölte, hogy felhívta az amerikai államfő figyelmét az orosz nemzeti érdekeket fenyegető, növekvő veszélyekre, amelyek abból fakadnak, hogy az Egyesült Államok és a NATO “következetesen Oroszország határai közelébe mozgatja katonai infrastruktúráját”.

Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy haladéktalanul tárgyalásokat kell kezdeni Oroszország biztonsága nemzetközi jogi garanciáiról, amelyek kizárnák az észak-atlanti szövetség további keleti bővítését és a fenyegető fegyverrendszerek telepítését a szomszédos államokba, különösen Ukrajnába.

Putyin arról tájékoztatta tárgyalópartnerét, hogy az erre vonatkozó orosz elképzeléseket szerdán a moszkvai külügyminisztériumban hivatalosan átadták az Egyesült Államoknak. (Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter szerdán fogadta Karen Donfried amerikai külügyi helyettes államtitkárt.)

Usakov szerint Hszi támogatásáról biztosította Oroszország biztonsági garanciák iránti igényét. A felek megállapodtak, hogy ebben a kérdésben folyamatos lesz a kapcsolattartás közöttük.

Az orosz tisztségviselő azt mondta, a két vezető méltatta, hogy a kapcsolatok példátlanul magas szintre jutottak és nagyon sikeresen fejlődnek. A kínai elnök megfogalmazása szerint Oroszország és Kína kapcsolatának erőssége és hatékonysága stratégiai jelentőségű, de meg is haladja ezt a státuszt.

A virtuális csúcson szó esett gazdasági kérdésekről, egyebek között arról, hogy létrehozzanak egy független operációs rendszert és hogy megnöveljék nemzeti fizetőeszközeik szerepét a kétoldalú kereskedelemben. Tapasztalatcserét folytattak a központi bankok digitális devizáinak kérdéséről is.

A felek kifejezték szándékukat, hogy a kétoldalú forgalmat évi 200 milliárd dollárra növeljék. Megvitatták a Szila Szibiri-2 (Szibéria Ereje-2) földgázvezeték megépítésének perspektíváit. Szó esett az Eurázsiai Gazdasági Unió és az Egy övezet, egy út integrációs kezdeményezéseinek összekapcsolásáról, a Nagy Eurázsiai Partnerség kialakításáról.

A tárgyalófelek méltatták az infrastruktúra fejlesztését a két ország közötti határon, amelyet Putyin megfogalmazása szerint “az örök béke és a jószomszédság övezetévé” szándékoznak átalakítani.

Putyin és Hszi megállapodott az együttműködés megerősítéséről a Covid-19-világjárvány elleni küzdelemben. A két vezető megegyezett, hogy az orosz Szputnyik V és Szputnyik Light vakcinából évi több, mint 150 millió adagot fognak legyártani Kínában.

A videokonferencia mintegy másfél órán át, szinkrontolmácsolással zajlott. Usakov szerint a felek a “nagyon pozitív” eszmecsere során a kétoldalú és nemzetközi viszonyok összes lényeges kérdését megvitatták. Értékelése szerint “ez két kolléga, két barát, két nagy baráti állam vezetőjének beszélgetése volt”.

Usakov hangsúlyozta, hogy a Kreml különleges jelentőséget tulajdonít Putyin februárban, a téli olimpia alkalmából esedékes pekingi vizitjének. A két vezető 2019 óta nem találkozott személyesen.

A Hszinhua kínai hírügynökség szerint Hszi a tárgyalás során “felelősségteljes” nagy országként jellemezte Oroszországot és Kínát. Szorgalmazta, hogy Peking és Moszkva fokozza biztonsági erőfeszítéseit, miközben több állam igyekszik beavatkozni a kínai és az orosz belügyekbe.

A kínai külügyminisztérium arról adott ki tájékoztatást, hogy Hszi kifejezte országa készségét arra, hogy fokozza együttműködését a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) tagállamaival a régió biztonságának növelése érdekében.

A kínai elnök Peking szerint azt is hangsúlyozta, hogy a két országnak szembe kell szállnia a Sanghaji Együttműködési Szervezet tagállamai belügyeibe történő külső beavatkozásnak. Hszi szorgalmazta a kétoldalú együttműködés felfuttatását a vakcina-, gyógyszer- és tesztrendszergyártás, valamint -fejlesztés területén. Ugyanezt javasolta a megújuló és a nukleáris energia területén is.

The post Kreml: Putyin és Hszi retteg az AUKUS szövetségtől appeared first on .

A politikus lánya a díj átvételekor tartott beszédében nemtetszését fejezte ki “azokkal szemben akik pragmatikus úton közelítik meg a kapcsolatokat Oroszországgal”.

“Csak vissza kell tekinteni a történelemre és láthatjuk, hogy a zsarnokokkal nem lehetséges együttműködni. Nem elég kemény, elítélő nyilatkozatokat tenni, és utána mintha mi sem történt volna, folytatni a párbeszédet – hangsúlyozta Navalnaja. Hozzátette: Vlagyimir Putyin rájött, hogy népszerűsége növelése érdekében akár háborút is kirobbanthat, és ezt az is segíti, hogy szerinte a nemzetközi közösség már több éve “flörtöl” a moszkvai vezetéssel.

A politikus lánya elmarasztalóan nyilatkozott azokról az európai politikusokról is “akik arra vágynak, hogy munkát kapjanak Putyin állami vállalatainak igazgatótanácsában, vagy az orosz oligarchák jachtjain hajókázzanak”.

David Sassoli, az Európai Parlament olasz elnöke a díjátadó beszédében Navalnij, és minden jogtalanul fogva tartott Szaharov-díjas szabadon bocsátására szólított fel.

“Egy olyan világban, ahol tekintélyelvű rezsimek és populista erők támadják az emberi jogokat és veszélyeztetik az alapvető szabadságjogokat, Szaharov-díjasaink példát mutatnak arra, mit jelent az e jogokért folytatott küzdelem” -jelentette ki Sassoli.

A Szaharov-díjat 1988 óta minden évben olyasvalakinek ítélik oda, aki jelentős erőfeszítéseket tesz, nagy áldozatokat vállal az emberi jogokért, a gondolatszabadságért és a demokráciáért folytatott küzdelemben. A Nobel-békedíjas Andrej Szaharov orosz fizikus nevét viselő díjra a parlamenti frakciók vagy legalább negyven képviselő ajánlhat jelöltet. A díj mellé ötvenezer euró (mintegy 18 millió forint) jutalom jár.

Navalnij az orosz elnök, Vlagyimir Putyin és kormánya politikájának bírálójaként vált ismertté. Tavaly augusztusban, egy szibériai út során, feltehetően idegméreggel támadást követtek el ellene. Külföldi gyógykezelése után, az idén januárban visszatért Moszkvába, ahol letartóztatták, februárban pedig egy mondvacsinált gazdasági bűncselekmény miatt rá kiszabott két és fél év börtönbüntetés letöltésére ítélték. Júniusban az orosz bíróság betiltotta Navalnij regionális irodáinak és korrupcióellenes alapítványának működését.

The post Navalnij lánya vette át apja nevében az EP Szaharov-díját appeared first on .

Sulyok Tamás az államfő, a miniszterelnök és a házelnök közreműködését kérte abban, hogy az Alkotmánybíróság zavartalan működéséért felelős hatalmi ágak megfelelő és hatékony intézkedésekkel, garanciákkal hosszú távon biztosítsák a demokratikus jogállam alappillérének, az Ab-nak az alkotmányos rend szerinti működőképességét.

A Legfőbb Ügyészség a közleményében azt írta: Polt Péter legfőbb ügyész és az ügyészség “megvédi az alkotmányos rendet, a polgárok jogait és biztonságát”. Hozzátették: “a jogállam védelme során e tevékenységét az Alkotmánybírósággal és más alkotmányos szervekkel együttműködve végzi”.

Sulyok kedden írt nyílt levélben reagált “az utóbbi hónapokban egyre erősödő politikai jellegű elképzelésekre, amelyek egy kormányváltás esetén az Alaptörvény tollvonással történő eltörlését és az Alkotmánybíróság testületének feloszlatását helyezik kilátásba”. Az elnök szerint az egyes pártok által megfogalmazott “és velük szimpatizáló értelmiségi körök által egyértelműen támogatott nézetek” a jogállamiság és a demokrácia elleni közvetlen és súlyos támadások, és mint ilyenek egy demokratikus jogállamban teljességgel elfogadhatatlanok.

Az Alkotmánybíróság mindegyik hatalmi ág felett alkotmányos kontrollt gyakorol – jelezte levelében az Ab elnöke – , “de zavartalan működését a törvényhozó és a végrehajtó hatalmi ágak együttesen kötelesek biztosítani” – írta.

The post A Legfőbb Ügyészség teljesíti törvényi kötelezettségeit appeared first on .

Annalena Baerbock közleményében rámutatott: a berlini ítélőtábla (Kammergericht) az állam elleni súlyos bűncselekmények ügyében illetékes szövetségi legfőbb ügyészség álláspontját elfogadva bizonyítottnak találta, hogy a 2019-ben történt bűncselekmény orosz “állami megrendelésre elkövetett gyilkosság” volt.

Ezért megbeszélésre a minisztériumba kérették Oroszország berlini nagykövetét, és tájékoztatták arról, hogy nemkívánatos személynek nyilvánították a külképviselet diplomáciai személyzetének két tagját – közölte a miniszter. A 2019 augusztusában elkövetett gyilkosság áldozata egy csecsen emigráns. Az ítélet szerint az elkövető a belbiztonságért felelős orosz nemzetbiztonsági szolgálat tisztje, és a bűncselekményt ebben a minőségében követte el.

Az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt férfi “szó szerint fényes nappal, több lövéssel kivégzett egy embert” – emelte ki az ügyből Baerbock. A német diplomácia vezetője ismertette, hogy telefonon beszélt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, akinek megerősítette, hogy Németország “nyílt és őszinte eszmecserét” kíván folytatni Oroszországgal, méghozzá “mindkettőnk érdekében”.

A párbeszédnek “a nemzetközi jog és a kölcsönös tisztelet alapján kell történnie”, és “teljesen világos”, hogy az olyan esetek, mint a berlini gyilkosság, “jelentősen megterhelik” ezt a kapcsolatot – fejtette ki a német külügyminiszter. Hozzátette: a szövetségi kormány mindent megtesz azért, hogy gondoskodjon “az ország biztonságáról és a jogrendszerünk tiszteletben tartásáról”.

A személyes adatok védelméről szóló jogszabályok alapján csak Tornike K. néven azonosított negyvenéves áldozat csecsen nemzetiségű és georgiai állampolgárságú volt. Az 1999-ben kezdődött második csecsen háborúban a szeparatisták oldalán harcolt. Hazájából 2005-ben Georgiába, 2016-ban pedig Németországba menekült.

Az 56 éves elkövető hátulról, közvetlen közelről, kétszer fejbe lőtte egy parkban Berlin Moabit nevű városrészben. A gyilkosság helyszínének közelében fogták el. A nyomozás és a per során végig tagadta, hogy bármi köze lenne az ügyhöz.

The post Keményen kezd a német külügyminiszter appeared first on .

A berlini ítélőtábla (Kammergericht) az állam elleni súlyos bűncselekmények ügyében illetékes szövetségi legfőbb ügyészség álláspontját elfogadva bizonyítottnak találta, hogy a negyvenéves áldozatával hangtompítós fegyverrel végző gyilkos a belbiztonságért felelős orosz nemzetbiztonsági szolgálat tisztje, és a bűncselekményt ebben a minőségében követte el.

A 2019. augusztus 23-án elkövetett gyilkosságot a tettes “Berlinben állomásoztatott segítői aprólékosan előkészítették” – fejtette ki Olas Arnoldi, a bírói tanács vezetője az ítélethirdetésen.

Az 56 éves orosz elkövető kerékpáron közelítette meg áldozatát, és hátulról, közvetlen közelről, kétszer fejbe lőtte. A Moabit nevű városrész egyik parkjában elkövetett gyilkosság után a közelben futó Spree folyó partján bokrok közé rejtőzve átöltözött, Glock 26 típusú, 9 milliméteres fegyverét, kerékpárját és parókáját a folyóba hajította, majd egy elektromos rollerrel megpróbálta elhagyni a környéket, de a rendőrség feltartóztatta.

Az eljárás során végig tagadta, hogy bármi köze lenne az ügyhöz.

A személyes adatok védelméről szóló jogszabályok alapján csak Tornike K. néven azonosított áldozat csecsen nemzetiségű és georgiai állampolgárságú volt. Az 1999-ben kezdődött második csecsen háborúban a szeparatisták oldalán harcolt. Hazájából 2005-ben Georgiába, 2016-ban pedig Németországba menekült

Menedékjogi kérelmét elutasították, a hatósági döntést megtámadta a bíróságon, az eljárás a haláláig nem kezdődött el. A német hatóságok 2017-ben közveszélyes iszlamistaként sorolták be. Két év múlva ezt a minősítést megváltoztatták, a csecsen emigránst a szélsőséges iszlamizmussal kapcsolatba hozható, úgynevezett releváns személyek közé sorolták át.

Tornike K. olyan mecsetekbe járt, amelyeket kaukázusi származású iszlamisták is látogatnak. Akkor is éppen imára ment, amikor meggyilkolták.

The post Német bíróság: orosz állami szervek megbízásából öltek meg egy csecsen emigránst Berlinben appeared first on .

Nagyné Günther Ágnes közölte, a táblabíróság emberölés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek a vádlottat.

A vádlott 2016 nyarán úgy próbálta megleckéztetni a szülei sérelmére elkövetett lopás miatt a sértettet, hogy tanyájának udvarán éjszaka megvárta a hazatérő férfit, leütötte, majd felakasztotta, a történteket pedig úgy állította be, mintha a férfi öngyilkosságot követett volna el. Miután úgy vélte, hogy áldozata életét vesztette, elhagyta a helyszínt.

A sértett életét az mentette meg, hogy élettársa megtalálta, majd az időközben értesített mentősök újraélesztették. A férfi maradandó, hangszálbénulással járó sérüléseket és agyi oxigénhiányos károsodást szenvedett.

Az első fokon eljáró Kecskeméti Törvényszék a vádlott bűnösségét kimondó, rá nyolcéves büntetést kiszabó ítélete nem emelkedett jogerőre, mert a férfi és védője fellebbezést jelentett be ellene. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség a fellebbezéseket nem ítélte alaposnak, ezt az álláspontját a táblabíróság is osztotta, és helybenhagyta a törvényszék ítéletét – közölte a szóvivő.

The post Jogerősen nyolc évre ítéltek egy férfit, aki felakasztotta ismerősét appeared first on .

A cseh kormány a múlt héten hagyta jóvá azt a javaslatot, hogy 150 katonát küldjön Lengyelországba a lengyel-fehérorosz határvédelem megerősítésére. A képviselőház a keddi ülésre tűzte napirendre a témát, de tekintettel az új helyzetre, az egész folyamatot most leállítják. A hatályos szabályok szerint cseh katonák külföldi kiküldéséhez mindig parlamenti jóváhagyás szükséges.

A cseh katonák – Andrej Babis ügyvezető kormányfő korábbi nyilatkozata szerint – karácsonytól három hónapig segítették volna a lengyel katonák határvédelmi munkáját, de a menekültekkel közvetlenül összefüggő feladatokba nem kapcsolódtak volna be.

“A cseh katonák tervezett lengyelországi kiküldésére egyelőre nincs szükség, mert a helyzet a lengyel-fehérorosz határon stabilizálódott” — idézte Metnart a tárca szóvivője, Jakub Fajnor.

A lengyel miniszter – mondta a szóvivő – köszönetet mondott Csehországnak a felajánlott segítségért, amely szerinte akkor lesz újra időszerű, ha esetleg megint romlana a helyzet a lengyel-fehérorosz határon. A csehek szerint a lengyelek hasonló értelemben tájékoztatták Magyarországot is, amely szintén segítséget ajánlott fel Varsónak a határvédelem megerősítésére.

Cseh katonák Lengyelországba küldését Milos Zeman államfő javasolta néhány hete. A lengyel kormány a cseh ajánlatot tíz napja fogadta el.

A lengyel-fehérorosz határon tavasszal alakult ki feszültség, amikor menekültek nagy csoportjai próbálkoztak illegálisan átjutni Fehéroroszországból Lengyelországba. A feszültség az ősszel tovább fokozódott.

The post Lengyel menekültválság: Csehország egyelőre nem küld katonákat Lengyelországba appeared first on .

Ezek a rendszerek egy okosház elengedhetetlen részeit képzik, és bizony nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy kialakítsák a mai modern enteriőrtrendeket is.

Az már nem meglepő hogy a slim tévék korszakával együtt megjelentek a keskenyebb tévétartó asztalok, hiszen többé már nem volt szükség széles tartóállványokra. Viszont azt kevesen tudják, hogy a LED korszak beköszöntével teljesen megváltoztak, kiterjedtek és kreatívabbá váltak a térvilágítási trendek. A LED nagy előnye, hogy nem termel hőt. Nem kellett többé azon aggódni, hogy kigyullad, megsérül vagy megolvad bármi is a közelében. Továbbá rendkívül sokáig nem ég ki. Pont ezért adottá vált a LED fényforrások – például a LED szalagok – beépíthetősége akár a falba, akár a fali és térelválasztó gipszkarton-dekorációk mögé, mint hangulatvilágítás. Ez pedig alapjaiban változtatta meg a modern lakberendezés részleteit.

A LED szalagok nagy előnye, hogy az esztétikumán kívül biztonságos és nagyon sokáig csere nélkül működik. Hosszuk általában változó és van olyan típus, ami mobiltelefonnal irányítható: változtatható a színe, a fényereje és a LED-ek világításának típusa is. Ezen tulajdonságok miatt beépíthetővé és bárhová felrakhatóvá vált. Könnyen felszerelhető a fürdőszobába, a nappaliba, mint faldekor, vagy éppen a bútorok alá, mint futurisztikus megvilágítás. Tényleg sokrétű a felhasználása. Megjelenésével a beépített szekrények és tárolók, na meg a dekorok valóban látványos és az otthon stílusához illő hangulatvilágítást kaphatnak. Aki szereti a modern dizájnt, annak érdemes kísérletezni a LED szalagvilágítások különféle felhasználásával. A megfelelő hangulatfény nagyon sokat tud dobni egy ház belső terein. A LED szalag szó szerint más megvilágításba képes helyezni a teret, és épp ezért lett hatással a lakberendezési trendekre is.

The post A LED-ek korszaka, avagy hipermodern lakberendezési trendek a világításban appeared first on .

Az államfő kiemelte: a presztízst nem adják ingyen, csak komoly, odaadó, verejtékes munkáért cserébe, ám az elismerést nemcsak történelmi léptékű hősiességgel, vérrel megpecsételt áldozattal lehet kivívni, hiszen legalább ennyire fontos mások személyes tapasztalata is.

Presztízsünket, megítélésünket a magyar tárgyalókészség, a magyar munkabírás, szaktudás, szavahihetőség, a magyar találékonyság, bajtársiasság, kötelességtudat, helytállás és a szövetségesi hűség alapvetően befolyásolja – emelte ki az alakulat kedd déli állománygyűlésén mondott beszédében Áder János.

Hozzátette: óriási a jelentősége annak, hogy a magyar katonák szerte a világban ma is magas színvonalon teljesítik azokat a feladatokat, amelyek szövetségesi helyzetünkből adódóan országunkra hárulnak, tegyék dolgukat akár NATO-misszióban, akár ENSZ-mandátum alapján, uniós vagy nemzeti alárendeltségben dolgozva.

Amikor a magyar katonák különféle nemzetközi alakulatokban hidat, iskolát építenek, felderítenek, szállítanak, békét védenek, konfliktusokat előznek meg, oktatnak és kiképeznek, mentorálnak, valójában mindig, mindenhol presztízst építenek – hangsúlyozta az államfő.

Áder azt mondta, hogy minden jelenlét befolyásolja a megítélésünket, “és igen, nyugodtan használhatunk nagy szavakat: a történelmünket. Akár azonnal, akár hosszú távon” – hangsúlyozta.

A köztársasági elnök kiváló példaként említette erre a bosznia-hercegovinai Althea-missziót, amely évről évre alkalmazkodik az időszerű, mondhatni történelmi elvárásokhoz, ahogy változik a térség helyzete, nő vagy csökken az etnikai feszültség, netán súlyosbodik a migrációs nyomás.

A közelgő karácsonyról, újévről szólva az államfő megemlítette: a világ a békét ünnepli, vagy a vágyott békéért, az egészségért, a világjárvány megszűnéséért imádkozik.

Áder szerint naponta látjuk, hogy sem a béke biztosítása, sem a járvány elleni sikeres küzdelem nem létezhet a katonák hivatása, szolgálata nélkül. Felidézte: hiába volt fontos a járvány miatt a távolságtartás, az egész világ iszonyúan szenvedett tőle, ám ahogy az emberek a maguk módján igyekeztek áthidalni a távolságot, újszerű csatornákon keresztül, szokatlan módon tartják egymásban a lelket, egymással a kapcsolatot.

Akiben van kellő empátia, most átérezhette azoknak a gondjait, akiknek a hivatásukból adódóan az ilyen távolságokkal folyamatosan együtt kell élniük – jegyezte meg a köztársasági elnök, hangsúlyozva, egy katonai misszióban az év vége felé a szokásos nehézségek mellett még erősebb lelki tehertétel az otthoniak hiánya.

Áder azt kívánta a katonáknak, hogy a családjuktól, a szeretteiktől való kényszerű távollétben is, a lehetőségekhez mérten szép legyen az ünnepük.

Gerőfi Szilárd dandártábornok, az EUFOR törzsfőnöke elmondta, hogy az államfői látogatás megmutatja, mennyire fontos Magyarország számára a balkáni katonai szerepvállalás. A térség stabilitása hazánk biztonságának egyik kulcsa, majd arról beszélt, hogy a békét és a stabiltást csak az együttműködésre és a kölcsönös előnyökre lehet alapozni. Mint mondta, 168 katonájával a magyar a második legnagyobb létszámú misszió Boszniában, majd jelezte, az egység mindent meg fog tenni Bosznia-Hercegovina békéjéért és stabilitásáért.

Egynapos hivatalos látogatása során a délelőtti órákban az államfő felkereste az EUFOR és a NATO szarajevói parancsnokságát. Délután a köztársasági elnök megbeszélést folytat a Bosznia-Hercegovinai Államelnökség tagjaival.

A balkáni országba tett látogatásra elkísérte az államfőt Benkő Tibor honvédelmi miniszter és Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka is.

The post Áder: elismeréssel és köszönettel tartozunk a Boszniában szolgáló magyar katonáknak appeared first on .