Biztonságpolitika



Igor Kobzev, az irkutszki régió kormányzója közölte, hogy Alekszandr Jeliszejev járási katonai biztos rendkívül súlyos állapotban kezelik az intenzív osztályon. Az első jelentések szerint a tiszt életét vesztette.

A támadót – sajtóforrások szerint Ruszlan Zinyin 25 éves helyi munkanélküli lakost – őrizetbe vették. Az orosz nemzeti gárda szerint a gyanúsítottnak nem volt fegyvertartási engedélye és Zinyin nem volt hivatalosan bejegyzett fegyverbirtokos sem. Egy szemtanú szerint mielőtt lőni kezdett, azt mondta: “most menjünk haza mindannyian”.

A gyanúsított anyja sajtóforrások szerint elmondta, hogy a mozgósítási értesítést nem is a fia, hanem az ő legjobb barátja kapta, aki korábban nem volt katona, ami a gyanúsítottat “nagyon feldúlta”. Zinyin előzetesen azt mondta a nagymamájának, akinél lakott, hogy önkéntesként megy a sorozóirodába.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) az ügyben büntetőeljárást indított.

A Meduza Lettországban szerkesztett ellenzéki hírportál szerint Oroszországban a részleges mozgósítás szerdai bejelentése nyomán újabb gyújtogatási hullám indult a katonai nyilvántartó és sorozóirodák ellen. Szeptember 21. óta legalább 11 ilyen kísérlet történt, és több közigazgatási épületet is megtámadtak. A sorozóirodák felgyújtásának sorozata az Ukrajna elleni invázió elején kezdődött, de az utóbbi időben megritkultak a támadások. A Meduza szerint hat hónap alatt körülbelül húsz eset történt.

Az elmúlt napokban orosz állami médiában is sorra jelentek nyilatkozatok, amelyek elismerték, a részleges mozgósítás során olyan embereknek is küldtek behívót, akiknek a Putyin és Szergej Sojgu védelmi miniszter által meghirdetett kritériumok alapján nem kellett volna. Sojgu szerint a szándék 300 ezer szolgálati és lehetőleg harci tapasztalattal rendelkező tartalékos mozgósítása, a mobilizálás a nappali tagozatos egyetemistákat nem érinti. A védelmi tárca megszabta a tartalékos rendfokozatok szerinti mozgósítás korhatárát is.

“Vannak olyan esetek, amikor a rendeletet megsértik, egyes régiókban a kormányzók aktívan dolgoznak a helyzet orvoslásán. Aktív és nagyon szükséges munkát végeznek ezen a téren hazai újságíróink, valamint a társadalmi szervezetek és a civil szervezetek képviselői. És ez nagyon fontos” – mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő, kifejezve reményét, hogy a hibákat gyorsan kijavítják.

Több regionális vezető és más hivatalos személy is tett az elmúlt napokban ígéretet a mozgósítás meghirdetett kritériumait megsértő behívások visszavonására. A védelmi tárca közleménye szerint egyébként a részleges mozgósítás első napján tízezren jelentkeztek önként katonai szolgálatra.

Putyin szombaton aláírta a mozgósítás, hadiállapot, harci cselekmények vagy fegyveres konfliktus alatt elkövetett bűncselekmények büntetését megszigorító törvénymódosítás-csomagot. Az új szabályok értelmében egyebek között a dezertálásért, a katonai behívó megtagadásáért, az önkéntes megadásért és az ellenségeskedésben való részvétel megtagadásáért akár 10 évig terjedő börtönbüntetést is kiszabhatnak.

Peszkov óvatosságra intett a részleges mozgósítás ügyében lábra kapott hamis híresztelésekkel kapcsolatban és hangsúlyozta, hogy Moszkva nem hozott döntést a határok lezárásáról.

Noha készen áll arra, hogy a hazájáért fegyvert fogjon, így is csak abban az esetben hajlandó Ukrajnába menni Nyikolaj Peszkov, ha erre az orosz elnök kéri meg. A Kreml-szóvivőjének fia erről egy internetes műsorban beszélt. Élő adásban kereste meg ugyanis az egyik politikával foglalkozó orosz YouTube-csatorna műsorvezetője Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivőjének fiát. Dmitrij Nizovcev, a műsor házigazdája katonai tisztviselőnek adta ki magát, majd arra kérte az ifjabbik Peszkovot, hogy másnap délelőtt jelentkezzen a katonai szolgálat miatt az illetékeseknél. A Peszkov gyerek azonban mindezt megtagadta. “Természetesen nem megyek oda holnap. Ha tudja, hogy én vagyok Nyikolaj Peszkov, akkor rá kellene jönnie, mekkora probléma lenne, ha ott lennék. Ezt más szinten oldom meg, általánosságban kell megértenem, mi történik, és milyen jogaim vannak”

The post Orosz agresszió: tüzet nyitottak egy sorozótisztre Szibériában appeared first on .

Az elnök szavai szerint több száz holttest is lehet az újonnan fellelt sírokban. Zelenszkij emlékeztetett arra, hogy Izjumban elsőként feltárt tömegsírba – amelyben több mint négyszáz holttestet találtak – egész családokat temettek el, akiket megkínoztak és megöltek. “Felnőttek, férfiak és nők, valamint kisgyerekek golyókkal a fejükben. Testük egyes részei eltűntek” – emelte ki az elnök.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZU) hétfőn arról adott hírt, hogy újabb kínzókamrára bukkantak a Harkiv megyei Lipci faluban. Közleményük szerint a luhanszki szakadárok úgynevezett népi milíciája orosz katonákkal együtt a helyiségben kínozta meg azokat a helyi lakosokat, akik nem voltak hajlandók együttműködni velük. A fogvatartottakat innen Oroszországba vitték – tette hozzá az SZBU. A szolgálat fotókat is közzétett a kínzókamráról. Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy az ukrán hatóságok a mostanit megelőzően már 18 helyet fedeztek fel a harkivi régióban, ahol a megszállók ukrán állampolgárokat kínoztak, és több mint ezer orosz katonát azonosítottak, akik a megszállt területeken követtek el bűncselekményt.

Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője arról számolt be, hogy helyreállították az áramellátást a Harkiv megyében felszabadított Balaklija városban. Hozzátette, hogy hamarosan Izjumot is összekapcsolják a távvezetékekkel. “A villamos energiával együtt lehetőség nyílik az adminisztratív és banki szolgáltatások gyors visszatérésére, hatékonyan tud dolgozni az önkormányzat és minden egyéb, a polgáraink létfenntartásához szükséges intézmény. Az emberek végre kényelmesen élhetnek majd, nem kell tüzet gyújtaniuk ahhoz, hogy főzzenek vagy fűtsenek” – fogalmazott a tisztségviselő.

Mikola Baksejev, a Harkiv megyei Pervomajszke polgármestere közölte, hogy az orosz erők rakétacsapást mértek a település polgári infrastruktúrájára, a támadásban egy kiskorú lány életét vesztette.

Vitalij Kim, a déli Mikolajiv megye kormányzója arról adott hírt, hogy az orosz erők hétfő reggel és előző este csapást mértek a régió központja, Mikolajiv város peremvidékén lévő ipari övezetre. Közlése szerint senki sem sérült meg.

Szerhij Bratcsuk, az odesszai katonai adminisztráció szóvivője közölte, hogy az orosz erők drónokkal támadták meg a dél-ukrajnai régiót. Egy drónt megsemmisítettek a légvédelmi erők, kettő viszont eltalált egy katonai infrastrukturális létesítményt, aminek következtében nagy kiterjedésű tűz keletkezett és lőszerek robbantak fel. Hozzátette, hogy megszervezték a civil lakosság kimenekítését a térségből.

Olekszandr Sztaruh, Zaporizzsja megyei kormányzó arról tájékoztatott, hogy az oroszok rakétatámadást hajtottak végre Zaporizzsja város és egy falu ellen a régióban. Hozzátette, hogy az előzetes információk szerint senki sem sérült meg. Az ukrán déli műveleti parancsnokság közölte, hogy az ukrán erők öt orosz lőszerraktárt és három harckocsit semmisítettek meg Herszon és Mikolajiv megyékben.

Az ukrán vezérkar hétfői helyzetjelentése szerint Oroszország már több mint 57 ezer katonát veszített el az Ukrajna elleni háborúban, becslése szerint az elmúlt napban mintegy ötszázat. Ezen felül az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett 260 orosz repülőgépet, 224 helikoptert, 2290 harckocsit, 4857 páncélozott harcjárművet és 1369 tüzérségi fegyvert.

The post Orosz agresszió: két újabb tömegsírt fedeztek fel az ukrán hatóságok Izjumban appeared first on .

Jan Lipavsky cseh külügyminiszter csütörtökön közölte: azok az oroszok, akik most a mozgósítás elől menekülnek országukból, nem teljesítik a humanitárius vízum kiadásának feltételeit Csehországban. A részleges mozgósítást szerdán rendelte el Vlagyimir Putyin orosz államfő.

Zeman kijelentette, hogy nem ért egyet a külügyminiszter véleményével. “Úgy vélem, hogy ezeknek az embereknek, hasonlóan mint az ukrajnai menekülteknek, vízumot kellene adnunk” – szögezte le az elnök. “Az a személy, aki most Oroszországból menekül, nem jelent biztonsági veszélyt” – hangsúlyozta.

Az Európai Bizottság szóvivője csütörtökön úgy fogalmazott, hogy a menekülő oroszok vízumainak ügyében az egyes tagállamoknak önállóan kell dönteniük. Az uniós tagállamoknak be kellene engedniük területükre a menedéket kérő oroszokat, majd az egyéni kérelmek alapján kellene döntést hozniuk- jegyezte meg.

Petr Fiala cseh kormányfő a Blesk.cz hírportál vitájában csütörtökön azt mondta, hogy a menekülő oroszok esetleges vízumkérelmét a csehek úgy fogják kezelni, mint minden más vízumkérelmet. Hozzátette: a kormánynak nincsenek olyan információi, amelyek alapján feltételezhető lenne, hogy nagyszámú orosz állampolgár szeretne most vízumot kérni a cseh hatóságoktól.

Csehország az Európai Unió első tagállamaként már február végén leállította a vízumkiadást az orosz állampolgároknak. Az intézkedés, amelyet időközben a fehéroroszokra is kiterjesztettek, továbbra is érvényben van.

The post Orosz agresszió: Zeman szerint Csehországnak be kellene fogadnia a mozgósítás elől menekülő oroszokat appeared first on .

Közleményükben azt írták: a magyar rendőrség egységes nemzetközi műveletben vesz részt, a Vasúti Rendőrségek Európai Szervezete (RAILPOL) által koordinált 6. Rail Action Week elnevezésű akcióban.

Rámutattak: az Európai Unió kiemelt hangsúlyt fektet a vasúti közlekedés biztonságának fenntartására és fokozására. Az akció célja, hogy megelőzzék a vasúti átjárón áthaladás szabályainak megsértését, illetve a vasúti jelzőberendezések, a vasúti közlekedés biztonsága szempontjából nélkülözhetetlen eszközök, valamint az utasok tájékoztatására szolgáló eszközök megrongálását.

Az ellenőrzéssel szeretnék megelőzni azt is, hogy az utasok a mozgó vonatokra szálljanak fel, illetve le, valamint megelőznék a vasúti közlekedés folytonosságát veszélyeztető jogellenes és tiltott cselekményeket. Az ellenőrzés hetében a nevelési és oktatási intézményekben a vasúti közlekedés biztonságával foglalkozó előadásokkal hívják fel a figyelmet a vasúti közlekedés veszélyeire.

The post Fokozott ellenőrzést tart a rendőrség a héten a vasúti biztonság érdekében appeared first on .

A rijádi külügyminisztérium közlése szerint Oroszország Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg közvetítésével szabadon engedett tíz külföldit is, akiket az ukrajnai harcok során ejtettek fogságba: öt brit, két amerikai, egy marokkói, egy svéd és egy horvát állampolgárt. A repülővel Szaúd-Arábiába szállított külföldiek között van a brit Shaun Pinner és Aidan Aislin, valamint a marokkói Brahim Szaadun is, akit a Donyecki Népköztársaságban zsoldosként ítélt halálra a bíróság.

Az ukrán hatóságok megerősítették a fogolycsere tényét. A történtekről a fősodorhoz tartozó orosz média reggel ukrán és török forrásokra hivatkozva számolt be, az orosz védelmi minisztérium pedig moszkvai idő szerint délben adott ki közleményt, amely szerint 55, Ukrajnában fogva tartott katona tért vissza Oroszországba.

“Bonyolult cseretárgyalási folyamat eredményeként ma éjjel a Kijev által ellenőrzött ukrán területről visszahozták az Oroszországi Föderáció, valamint a donyecki és a luhanszki köztársaság fegyveres erőinek 55, halálos veszélyben fogva tartott katonáját ” – áll a közleményben.

A tárca szerint a szabadon bocsájtot katonák, akiket repülőgépen szállítottak Oroszországba, a védelmi minisztérium kórházaiban kapnak orvosi és pszichológiai segítséget. Módjuk volt kapcsolatba lépni a családjukkal.

Az Ukrajnában hazaárulással vádolt Medvedcsukról, az Ellenzéki Platform – Az Életért elnevezésű betiltott ukrán parlementi párt egyik vezetőjéről a közlemény nem tett említést, a politikus nem szerepelt a hazatért orosz katonákról készült videofelvételeken. Medvedcsuk egyik lányának Putyin a keresztapja.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a védelmi tárca hatáskörébe utalta a fogolycsere kommentálását, amikor megkérdezték tőle, hogy Medvedcsuk is tagja volt-e az Oroszországba érkezett foglyok csoportjának.

Gyenyisz Pusilin, a szakadár Donyecki Népköztársaság vezetője megerősítette, hogy Medvedcsukot kiengedték az ukrán börtönből. Méltatta a politikust, akinek kulcsszerepe volt több mint ezer Donyec-medencei hadifogoly kiszabadításában a minszki folyamat keretében és azon kívül. Elmondta, hogy az öt donyecki, egy luhanszki és 49 orosz hadifogolyért cserébe 215 embert adtak át Ukrajnának, köztük “nacionalista zászlóaljak” tagjait, akik szerinte háborús bűnösök.

Pusilin, aki vállalta a felelősséget a foglyok elengedéséről rendelkező parancs aláírásáért, azt mondta: a legfontosabb szempont számára az volt, hogy “a fiainkat mielőbb visszahozzuk”.

Sajtóforrások szerint az Oroszország által elengedett 215 ember közül 124 ukrán tiszt, Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője szerint pedig 108-an a Moszkvában “neonácinak” minősített Azov tagjai, köztük az Azovsztal olyan védelmezői, mint Denisz Prokopenko és Szvjatoszlav Palamar Azov-parancsnok, valamint Dmitro Kozackij Azov-harcos, aki az üzem védőiről készített képeivel vált híressé. Az egyik felvétele Grand Press Photo-díjat kapott.

Kiszabadult a 36. önálló tengerészgyalogos dandár parancsnoka, Szerhij “Volina” Volinszkij és Katerina “Ptaska” Policsuk mentős is.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy az Azov-parancsnokok szabadon bocsátásában Recep Tayyip Erdogan török elnök közvetített. A felek megállapodtak, hogy az elengedett Azov-tagok a háború végéig török területen maradnak. Zelenszkij élőben közvetített televíziós kapcsolásban beszélt a fogolycsere érintettjeivel.

The post Orosz agresszió: fogolycserével szabadultak ki az Azov ezred parancsnokai és Medvedcsuk appeared first on .

A francia nyelvű belga napilap tájékoztatása szerint az üggyel összefüggésben három embert szombaton előállítottak Hollandiában, egy további gyanúsított szökésben van. A Hágában elfogott három, 20, 29 és 48 éves holland állampolgár kábítószerbirtoklás miatt ismert a rendőrség előtt. A belga hatóságok kiadatásukat kérték.

A beszámoló szerint csütörtökön két holland rendszámú autóra lettek figyelmesek a miniszer flandriai otthonának közelében. Az autósok és utasaik elmenekültek, miután észrevették, hogy a szomszédok figyelik őket. Péntek reggel a miniszer szomszédja egy, a közlekedést akadályozó, magára hagyott holland rendszámú autóra lett figyelmes. A kiérkező rendőrök egy Kalasnyikov típusú gépfegyvert találtak a csomagtartójában. Feltételezések szerint a gyanúsítottak a miniszter elrablását tervezhették. Az illetékes hatóságok nyomozást rendeltek el.

A Le Soir című belga napilap azt közölte, kábítószerellenes intézkedések indokolhatják az igazságügyi miniszter elleni fenyegetéseket. Van Quickenborne a napilapnak nyilatkozva azt mondta, az érintettek a várttal ellentétes hatást fognak elérni. A bűnözők sarokba szorítva érzik magukat. A helyzet “megerősíti azt a meggyőződésemet, hogy folytatnunk kell a harcot”, a szervezett bűnözés elleni küzdelmet, a korábbinál több személyzettel és több erőforrással.

Alexander De Croo belga miniszterelnök szombaton közzétett Twitter-üzenetében teljességgel elfogadhatatlannak nevezte az igazságügyi miniszterrel szembeni fenyegetést, és úgy fogalmazott: “legyen világos: nem fogunk megijedni senkitől. A munka folytatódik”.

Van Quickenborne a közösségi oldalon azt írta: egy “demokráciában, egy jogállamban soha nem hajolunk meg az erőszakkal szemben. Soha”. Az igazságügyi miniszter elítélte a fenyegetést, és kérte, tartsák tiszteletben családját és magánéletüket. A miniszter a következő napokban nem vesz részt hivatalos programokon – közölte a napilap.

The post Fenyegetések miatt fokozott védelem alá helyezték a belga igazságügyi minisztert appeared first on .

Solochtól a műsorvezető azt kérdezte, hogy Lengyelországnak be kellene-e engednie az orosz elnök által meghirdetett mozgósítás elől menekülő embereket. A BBN főnöke válaszában elmondta: amennyiben valóban tömegesnek bizonyulna, emberek ezreit érintené a menekülés, az intézkedéseket össze kellene hangolni a térség többi államával, elsősorban a három balti országgal, de Finnországgal is. Soloch “hatásosnak” nevezte a közösségi médiában közzétett fotókat az orosz-finn határon több kilométeres sorokban várakozó fiatalemberekről.

Közölte: Lengyelország egyelőre nem készül a jelenleg érvényes előírások módosítására, a helyzet azonban “dinamikusan változik”.

Utalva arra, hogy szerdai bejelentés szerint a lett hatóságok biztonsági okokból nem adnak ki humanitárius vízumot a mozgósítás elől menekülő orosz állampolgároknak, Soloch leszögezte: Oroszország részéről fennáll a “hibrid tevékenység” és a provokációk kockázata, “dezertálás leple alatt” orosz fegyveres erőkhöz tartozó személyek hatolhatnak be a balti országok területére.

Lettország, Litvánia és Észtország az orosz mozgósítás előtt, hétfőn korlátozta a schengeni térségbe való belépést az uniós vízummal rendelkező, turisztikai, kulturális, sport- és üzleti céllal érkező oroszok számára. Később Lengyelország is hasonlóképpen módosította a vonatkozó előírásokat. Fenntartották a mentességet többek között az ellenzékiek számára, valamint humanitárius ügyekben is.

Lengyelország azonban gyakorlatilag már februárban, Ukrajna orosz megtámadása után felfüggesztette a turistavízumok kiadását orosz állampolgárok számára. Az oroszok beutazása már addig is csak rendkívüli esetekben volt lehetséges a koronavírus-járvány kapcsán bevezetett határátlépési korlátozások miatt.

A lengyel határőrség szerda esti közleménye szerint az Oroszországhoz tartozó Kalinyingrádi területtel közös határátkelőkön, valamint a lengyel repülőtereken sem volt tapasztalható a beutazni kívánó orosz állampolgárok számának növekedése.

Moszkva senkit sem fenyeget atomfegyverrel… dehogynem
Oroszország senkit sem fenyeget atomfegyverrel – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes. A diplomata szerint Moszkva valójában az ukrajnai “különleges hadműveletbe” való nyugati beavatkozással járó veszélyre figyelmeztetett. Rjabkov arra hívta fel Washington figyelmét, hogy kerülje el azt olyan helyzet kialakulását, amely katonai összecsapáshoz vezethet Oroszország és az Egyesült Államok között. “Tisztázzuk! Senkit sem fenyegetünk a nukleáris fegyverekkel, a használatuk kritériumait a katonai doktrína írja le, és Oroszországnak a 2020. június 2-án elfogadott, a nukleáris elrettentés terén folytatott állami politikájának alapelvei konkretizálják” – mondta Rjabkov. (Érdemes elolvasni a 444.hu cikkét: Rjabkov állításával szemben, ha például az “annektált” területek visszafoglalására tett kísérletet Oroszország létének veszélyeztetésének véli Putyin, máris indulhatnak a nukleáris töltetű rakéták. A -szerk- megj.)

The post Orosz agresszió: a mozgósítás elöli tömeges menekülés esetén Varsó összehangolná lépéseit a balti országokkal appeared first on .

A jogerős ítélet szerint az 57 éves nő kettesben élt 84 éves anyjával egy pápai házban. Az idős nő szellemi és fizikai állapota folyamatosan romlott, 2019 júliusára önellátásra képtelenné vált. A vádlott az ágyhoz kötött anyját a külvilágtól elszigetelte, senkit nem engedett be a házukba. Előfordult, hogy bántalmazta. Az asszonyt nem mosdatta, ruházatát, ágyneműjét nem cserélte, rothadó fekhelyéről nem mozdította el. A legyengült nőnek emiatt testszerte sebei keletkeztek, amelyeket nem kezeltek.

Az anya 2019. augusztus 2-án leesett az ágyáról, amit a lánya csak 3 nap múlva jelzett egy ismerősének. Ez idő alatt a nő az édesanyját nem mozdította el a földről, ételt, italt nem adott neki. A nő ismerőse is csak rendőri segítséggel tudott bemenni a házba, ahol nagy mennyiségű hulladék és elviselhetetlen higiénés viszonyok voltak.

A kommunikációra már képtelen idős asszonyt kórházba vitték, ahol néhány nap múlva meghalt.

A Veszprémi Törvényszék a nőt különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette miatt 6 év börtönbüntetésre ítélte. A döntés ellen az ügyész súlyosbításért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. A Győri Ítélőtábla az ügyészség álláspontjával értett egyet, és súlyosabb minősítés mellett 15 év fegyházbüntetést szabott ki a nőre.

The post Súlyosbította a táblabíróság a magatehetetlen anyját elhanyagoló pápai nő büntetését appeared first on .

A BKA szerint ugyan egyelőre nem tapasztalni erőszakkal, zavargásokkal fenyegető forrongást a német társadalomban, azzal viszont lehet számolni, hogy a járványügyi intézkedések ellen szerveződött tiltakozó mozgalom akcióihoz hasonló tüntetések kezdődnek, ha a lakosság jelentős része a politikai döntések miatt veszélyben érzi az egzisztenciáját vagy ha ténylegesen veszélybe is kerül a megélhetése.

Ilyen helyzetben a szélsőbal és a szélsőjobb is aktivizálhatja magát. Szélsőbaloldali szervezetek blokád alá vehetnek energetikai cégeket vagy a védelmi iparban tevékenykedő vállalatokat, amelyekre az Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben fokozott figyelem irányul.

A szélsőjobb akcióinak középpontjában nem intézmények, hanem személyek állhatnak, politikusok, döntéshozók elleni szervezhetnek tüntetéseket.

Mindkét esetben előfordulhatnak bűncselekmények, és az Ukrajna elleni orosz támadással összefüggésben keletkező anyagi nehézségeket szélsőséges iszlamisták is megpróbálhatják kihasználni – áll a legszélesebb nyomozati jogkörű német rendőri szerv elemzésében, amely szerint a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet már fel is szólította követőit, hogy aknázzák ki az “instabil európai politikai helyzetet”.

A szövetségi kormány eddig két, együttvéve bő 30 milliárd eurós intézkedéscsomagot állított össze az energia drágulása és az infláció emelkedése miatt növekvő terhek enyhítésére. Dolgoznak egy újabb, ezúttal 65 milliárd eurós csomagon is, amellyel kapcsolatban Olaf Scholz kancellár kijelentette, hogy “a törvényhozási gépezet beindult”, így “nagyon-nagyon gyorsan” gondoskodnak a rászorulók támogatásáról. Hangsúlyozta, hogy csökkenteni kell az áram, a távhő és a földgáz árát. A villamos energia esetében a piaci szerkezet átalakítására törekednek, a földgáz esetében pedig felállítottak egy szakértői bizottságot és megkezdték az egyeztetéseket az Európai Unióval és a Németországba földgázt szállító partnerekkel – fejtette ki Scholz.

The post Társadalmi feszültség kialakulásától tart a BKA appeared first on .

Nagy István agrárminiszter felidézte: az elmúlt évek kihívásai rávilágítottak az agrárium stratégiai jelentőségére, egyúttal megmutatták, elkerülhetetlen annak folyamatos és számottevő léptékű fejlesztése. A koronavírus-járvány és a szomszédunkban dúló háború egyaránt az ellátásbiztonság fokozását, míg az egyre agresszívebb állategészségügyi járványok az élelmiszerlánc-biztonság megerősítését teszik szükségessé – hangsúlyozta a tárcavezető, hozzátéve: mindkét terület magyar emberek és vállalkozások tömegeit állítja nap mint nap komoly próbatétel elé. “Ezért nem vagyunk abban a helyzetben, hogy megengedhessük magunknak a lazaságot, hogy akár csak egy-egy hibás vagy szakszerűtlen lépést tegyünk” — szögezte le Nagy.

A tárcavezető a feladatkörök különválasztása és megerősítése érdekében felkérte Bognár Lajos országos főállatorvost, hogy a továbbiakban miniszteri biztosként felügyelje az élelmiszerlánc-biztonság területét, többek között a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakmai irányítójaként segítse azon megelőző, védekező munkák megszervezését, amelyek révén az állattenyésztési ágazat higiéniai és állategészségügyi biztonsága ezentúl sokkal erősebb lábakon állhat. A járványveszélyes helyzetek megelőzésével ugyanis százmilliárdos nagyságrendű kiadástól menekülhet meg a magyar agrárgazdaság – emlékeztetett a miniszter.

Az ellátásbiztonság fokozása érdekében elengedhetetlen az élelmiszergazdaság, és -kereskedelem fejlesztése is – húzta alá a tárcavezető, így a jövőben új, ám már sokat bizonyított szakember, Felkai Beáta Olga látja el a helyettes államtitkári feladatokat. Az Agrárminisztérium számára ugyanis kiemelten fontos, hogy a magyar embereknek e vészterhes időkben se kelljen egy percig se azon aggódniuk, milyen ételt tesznek majd családjuk asztalára – fogalmazott a miniszter.

Az Agrárminisztérium mindenkor keresi és beépíti mindennapjaiba az agráriumot leginkább támogató új szervezeti megoldásokat. Az élelmiszerlánc meghatározó szakmai területeinek mostani különválasztása és fejlesztése a fogyasztók és a gazdasági szereplők – a kistermelőktől és háztájit tartóktól a legnagyobb cégcsoportokig – érdekeit egyaránt szolgálja – hangsúlyozta a tárcavezető a közlemény szerint.

The post Az agrártárca megerősíti az élelmiszerlánc-felügyelet rendszerét appeared first on .

Az OGYÉI közleménye szerint a vizsgálat eredményét a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NKK) is megerősíti. Az intézet 25 féle Elf Bar laboratóriumi vizsgálatát végezte el, és az eredmények azt mutatják, hogy bizonyos termékeknél a nikotinmennyiség magasabb, mint a csomagoláson feltüntetett 50 mg/ml, illetve 20 mg/ml, de a legtöbb esetben meghaladja – nem ritkán több mint 20 százalékkal – a hazai jogszabályok által lehetővé tett 20 mg/ml-t.

Továbbá csekély mennyiségben ugyan, de nikotin még a nikotinmentesnek nevezett készülékekben is kimutatható. A termékekben azonosított további vegyületek többsége aromaanyag, ezek összetevői azonban nincsenek nevesítve a címkén. Kiemelték, az Elf Bar Magyarországon a legális ellátórendszeren belül nem kapható, aki más helyen, például interneten vásárol ilyen termékeket, az minden esetben illegális formát választ.

A magyar nyelvű használati utasítás, fogyasztói tájékoztató hiánya is veszélyt jelent, a doboz tartalmának eredetisége pedig nem garantált. Mindezeken túl a működésükhöz szükséges elemek, illetve akkumulátorok környezetszennyező veszélyes hulladéknak minősülnek. Az OGYÉI szerint a tanévkezdéssel a leginkább veszélyeztetett korosztálynál a különféle ízesítésekkel rendelhető Elf Bar népszerűségének növekedése, használatának további terjedése várható.

A kellemes ízhatás és az a tény, hogy az e-cigarettáknak a hagyományos cigarettával szemben nincsen árulkodó szaga, háromszorosára növeli a hajlandóságot a termék kipróbálására.

Kiemelten fontos, hogy a szülők és a pedagógusok felismerjék a terméket, és annak kockázatairól beszélgessenek a gyermekekkel: ezek az aromaanyagokkal kombinált, nikotintartalmú készülékek nagyban hozzájárulhatnak a fiatalok nikotinfüggőségének kialakulásához és fenntartásához, illetve egyéb akut és krónikus egészségkárosító hatásokat okozhatnak – hívták fel a figyelmet.

Az OGYÉI a honlapján összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat az e-cigarettákkal, ezen a címen érhető el.

A közleményben kitértek arra is, hogy az Egészségügyi Toxikológiai és Tájékoztató Szolgálatnak már tavaly számos nikotinmérgezéses és e-cigarettával összefüggésbe hozható mérgezéses esetet jelentettek, idén pedig olyan mérgezéses eset is előfordult, mely kifejezetten Elf Bar termékkel volt kapcsolatos és kórházi ellátást igényelt.

A nikotinmérgezés leggyakoribb tünetei a hányinger és hányás, de fejfájás, szédülés, zavartság, szívritmuszavarok, vérnyomásemelkedés, étvágytalanság, fáradtságérzet is felléphet. Rosszullét esetén forduljon azonnal orvoshoz, vagy ha bizonytalan, hívja a NNK-ban működő Egészségügyi Toxikológiai és Tájékoztató Szolgálatot a +3680/201-199-es telefonszámon.

Bővebb tájékoztatás a 1812 hívószámon folyamatosan elérhető és díjmentesen hívható Egészségvonalon kérhető.

The post Nikotinmérgezést okozhat az Elf Bar az OGYÉI vizsgálata szerint appeared first on .

A többszörösen minősülő emberölés miatt életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását indítványozta a bíróságnak a vádhatóság. A vádirat szerint a rendkívül jó anyagi körülmények között élő sértetten bűnözői csoportok “élősködtek”, miután a férfi az italhoz fordult élettársa 2018-as halálát követően.

A két vádlott 2020 tavaszán költözött be a sértett budapesti házába azzal az elhatározással, hogy megölik őt és megszerzik vagyonát. Ennek érdekében orvosi javaslat, ellenőrzés és a férfi tudta nélkül rendszeresen alkoholban feloldott gyógyszereket itattak vele. A vádlottak eközben is próbáltak hozzájutni a sértett vagyonához; például a tudta nélkül nagy mennyiségű fémhulladékot értékesítettek egyik cégének telephelyéről és értékpapírjainak egy részét is megpróbáltak eladni, csaknem 180 millió forint értékben. Miután a sértett 2020 júniusától gondnokság alá került, a vádlottak a Mohács közelében fekvő Báron álló kastélyába költöztették, ott gyakorlatilag fogva tartották, bántalmazták, otthonából több tízmillió forint értékben tulajdonítottak el bútorokat, borokat.

A sértettnek 2020 augusztusában Budapesten a rendőrségen, illetve a járási hivatalban is meg kellett volna jelennie, amit a vádlottak mindenképpen meg akartak akadályozni, ezért elhatározták, hogy megölik őt. Tervük részeként egyikük – társának meghagyva, hogy végezzen a sértettel – Budapestre utazott. A Báron maradt férfi az egyik éjszaka megfojtotta a sértettet, majd a kastélyban égésgyorsító anyagot locsolt szét, meggyújtotta, nagy tüzet okozva, majd saját szállására sietett, azt a látszatot keltve, hogy ott aludt.

Az ügyészség előre kitervelten, nyereségvágyból, aljas indokból vagy célból elkövetett emberölés miatt életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását indítványozta mindkét vádlottra.

The post Életfogytiglant kér a vádlottakra az ügyészség a bári gyilkosság miatt appeared first on .

Erről a felvetésről várhatóan az uniós tagállamok külügyminiszterei prágai informális találkozójukon tárgyalnak szerdán. Különösen a balti államok szorgalmazzák az orosz turisták vízumstopját, azonban több tagállam, köztük Németország és Franciaország ellenzi a javaslatot, részben azért, mert nem akarják szítani az Európa-ellenes érzelmeket az orosz állampolgárok körében – írta a hírportál.

A holland külügyminiszter az RTL Nieuws hírműsornak adott nyilatkozatában elmondta: a holland kabinet a vízumtilalmat fogja támogatni, de bizonyos esetekben, például családlátogatás vagy tanulás céljából, valamint menekültek számára továbbra is fog vízumot kibocsátani. A kormány koalíciós partnere, a 66-os Demokraták pártja már jó ideje az orosz turisták kitiltását sürgeti az Európai Unióból.

Hoekstra a hírműsorban kifejtette, hogy nem szeretné az orosz embereket büntetni a háború miatt, és különbséget tesz köztük és az orosz állam között. Véleménye szerint azonban a legtöbb orosz turista azért megy Hollandiába, hogy Amszterdam elegáns bevásárlóközpontjaiban költse a pénzét. “Tehetős oroszokról van szó, akik ráadásul még mindig kapcsolatban állnak rezsimmel” – magyarázta.

A külügyi tárca szóvivője szerint orosz állampolgárok április vége óta nem igényelhetnek rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot Hollandia moszkvai nagykövetségén. “Ennek oka, hogy nincs elég diplomata ahhoz, hogy a nagykövetség konzuli ügyekkel foglalkozó részlege teljes kapacitással működjön” – nyilatkozta a szóvivő.

Hollandia március végén utasított ki orosz diplomatákat az országból kémkedésre hivatkozva. Oroszország áprilisban ugyanígy járt el a moszkvai holland nagykövetség több tagjával szemben.

The post Orosz agresszió: a holland kormány támogatná az orosz turistavízumok tilalmának bevezetését appeared first on .

A NATO a lehető leghatározottabban elítéli a luhanszki, a donyecki és a herszoni, az orosz hadsereg által részben ellenőrzött ukrán régiókban az Oroszországhoz csatlakozásról kezdett népszavazásokat.

“Ezek a területek Ukrajna részét képezik. A NATO-szövetségesek nem fogják elismerni jogtalan és törvénytelen annektálásukat. Területszerzés fenyegetésből vagy erőszak alkalmazása által nem tekinthető jogszerűnek. Felszólítjuk ezért az összes államot, hogy utasítsák el Oroszország hódítási kísérleteit” – fogalmaztak.

Oroszország döntései, beleértve a részleges katonai mozgósítást is, az Ukrajna elleni orosz háború elmérgesítését jelentik – jelentették ki, majd aláhúzták: a NATO elutasítja Oroszország “felelőtlen” nukleáris retorikáját. Oroszország teljes felelősséggel tartozik a háborúért, “azért a mérhetetlen szenvedésért, amelyet agressziója az ukrán nép számára okoz. Oroszország kezében van a döntés lehetősége, hogy véget vessen a konfliktusnak. Moszkvának azonnal le kell állítania a háborút, és ki kell vonulnia Ukrajnából – húzták alá.

A katonai szövetség kijelentette továbbá: rendíthetetlenül támogatja Ukrajna függetlenségét, önállóságát és területi egységét nemzetközileg elismert határain belül, és elismeri Ukrajnának az önvédelemhez való jogát. Közölték továbbá, a NATO-szövetségesek továbbra is készek politikai és gyakorlati támogatást nyújtani az Oroszország agressziójával szemben honvédő háborúba kényszerült Ukrajnának.

Végezetül emlékeztettek: a NATO védekezésre berendezkedett szövetség, mely továbbra is békére, biztonságra és stabilitásra törekszik az egész euró-atlanti térségben. Ugyanakkor kiáll minden szövetséges ország területének védelme mellett – tették hozzá.

Szeptember 23. és 27. között népszavazást tartanak a kelet-ukrajnai szakadár “népköztársaságokban”, valamint Herszon és Zaporizzsja megye orosz megszállás alatt álló részein az Oroszországhoz csatlakozásról.

Oroszország 2014-ben csatolta el a Krímet Ukrajnától, a Kijevben végbement, erőszakkal kísért politikai fordulat nyomán – szintén az ott megrendezett népszavazás eredményére hivatkozva. Ennek legitimitását a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismerte el – hivatalosan még Fehéroroszország sem -, és a nyugati világ elítélte az annexiót.

The post Orosz agresszió: a NATO szerint az elfoglalt ukrán területeken tartott “színlelt népszavazásnak” nincs legitimitása appeared first on .

Ványik Attila elmondta, a misszió kezdete óta a magyar vadászgépek az éles riasztások mellett 36 gyakorló riasztást, illetve egyéb kiképzési feladatokat is teljesítettek. A BAP, amelyeknek keretében 2004 óta négyhavi váltásokban, rotációban védik a balti államok légterét a NATO tagállamai, most először magyar vezetéssel látja el feladatát – tette hozzá az alezredes. Emlékeztetett arra, hogy a mostani a BAP hatvanadik váltása, és a Magyar Légierő 2015 és 2019 után most harmadik alkalommal teljesít szolgálatot a Baltikumban.

A magyar kontingens négy Gripen vadászgéppel és 77 katonával, úgynevezett Quick Reaction Alert feladatot lát el a cseh légierő támogatásával. Ez azt jelenti, hogy azonosítatlan repülőgép észlelése esetén a vadászgéppárnak 15 percen belül a levegőbe kell emelkednie harckész állapotban.

Ványik közlése szerint az eddigi riasztásokat minden alkalommal olyan orosz gép, vadászgépek, katonai szállítógépek és felderítőgépek váltották ki, amelyek azonosítatlanul repültek a Baltikumhoz közeli nemzetközi légtérben. Ez azt jelenti, hogy nem rendelkeztek sem repülési tervvel, nem vették fel a légtérellenőrzést végzőkkel a rádiókapcsolatot, illetve kikapcsolt fedélzeti helyzetjelzővel közlekedtek.

Ilyen esetekben szükséges a repülőgépek fizikai azonosítása, amit a vadászgépek végeznek el – ismertette a parancsnok.

Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka a bázison megtartott sajtóbejárás alkalmával azt hangsúlyozta, hogy a orosz-ukrán háború kirobbanása óta érezhetően fokozódott a feszültség a térségben, tehát a magyar katonáknak ilyen körülmények között kell helytállniuk. Hangsúlyozta, hogy Magyarország és a Magyar Honvédség nemcsak beszél arról, hogy fontos a NATO-tagállamok együttműködése, hanem aktívan részt vesz a kollektív védelem és elrettentés végrehajtásában. Nemcsak Litvániában, de Koszovóban, a KFOR kötelékében is, ahol egy magyar tábornok vezeti a műveletet – idézte fel.

Közlése szerint a magyar katonák a misszió teljesítése során óriási elismertéget vívtak ki maguk számára, és olyan nemzetközi tapasztalatot szerezhetnek, amit más körülmények között nem lehetne pótolni. Amit a levegőben végrehajtanak a magyar katonák, arról csak szuperlatívuszokban lehet szólni. Ugyanakkor segítenek a balti államok szárazföldi műveleteinek légi támogatásában is, társadalmi elismertséget is szerezve – mondta az altábornagy.

Kilián Nándor, a Magyar Légierő parancsoka elmondta, hogy míg 2014-ig, vagyis a Krím-félsziget Oroszország általi elfoglalásáig csupán egy támaszponton működött a BAP, azóta már három támaszpont, a siauliai mellett még egy litvániai, illetve egy észtországi bázison állomásoznak a balti légtér felügyeletét végző NATO-vadászgépek. Az orosz gépek sokszor a Szentpétervár-Kalinyingrád útvonalon repülnek azonosítatlanul a nemzetközi légteret jelentő keskeny balti-tengeri folyosón – magyarázta a vezérőrnagy.

A magyar légierő küldöttséget szállító Airbus A 319-es repülőgépét a litván légtérbe érve két JAS 39 Gripen vadászrepülőgép kísérte, illetve egy gyakorló riasztást is bemutattak a program keretében.

The post Orosz agresszió: Már hatszor riasztották orosz gépek miatt a magyar Gripeneket a Baltikumban appeared first on .

Andrea Sasse elmondta, hogy “intenzív egyeztetés” zajlik európai uniós szinten az oroszországi mozgósítás révén keletkező új menekültügyi helyzet kezeléséről. Hétfőn intézményes formában, az EU Tanácsának úgynevezett integrált válságelhárítási mechanizmusának (IPCR) keretében is tárgyalnak erről – mondta a szóvivő.

A német kormány segíteni akar, és “nagyon is érthetőnek” tartja, hogy “vannak emberek Oroszországban, akik nem kívánnak részt venni ebben a nemzetközi jogot sértő háborúban”, és ezért el akarják kerülni a mozgósítást.

Steffen Hebestreit kormányszóvivő hozzátette, hogy Olaf Scholz kancellár és az egész kormány elítéli az oroszországi részleges mozgósítást. A Kreml lépése Oroszországból nyugatra tartó “menekültmozgást” indíthat el – fogalmazott, jelezve, hogy az ügy az EU-s tagállami vezetők október elejére tervezett prágai informális találkozóján is napirendre kerülhet.

Mint mondta, “jó jel”, hogy sok orosz nem hajlandó részt venni az Ukrajna elleni háborúban. Kiemelte, hogy Németország az ukrajnai menekültek mellett “rendszerkritikus” oroszokat is befogad.

Maximilian Kall, a belügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy a mozgósítás elől menekülő emberek menedékjogot kérhetnek Németországban. Ehhez ugyan el kell jutniuk Németországba, de erre továbbra is van lehetőség – tette hozzá a szóvivő, idézve a tárcavezető, Nancy Fraeser vonatkozó nyilatkozatát miszerint “a Putyin-rezsimmel bátran szembeszálló” emberek, köztük a “súlyos büntetéssel fenyegetett dezertőrök” politikai menedékjogot kaphatnak.

A katonai szolgálatot megtagadó és a mozgósítás miatt elmenekülő oroszok befogadását a szövetségi parlament (Bundestag) több pártja is támogatja. Pénteken politikai oldalakat átívelő egységben sürgettek lépéseket a kormánytól mások mellett az ellenzéki jobbközép CDU/CSU pártszövetség és a kormányzó szociáldemokratáktól (SPD) balra álló ellenzéki Baloldal (Die Linke) részéről.

The post Orosz agresszió: A német kormány segíteni kíván a mozgósítás elől menekülő oroszoknak appeared first on .

“Jelenleg eszkaláció történik, amelyet Oroszország indított több szempontból: a részleges mozgósítással és a háborús beszéddel, ezzel a fenyegetéssel, amelynek célja a megfélemlítés vagy emlékeztetés arra, hogy Oroszország nukleáris fegyverrel rendelkező hatalom” – hangsúlyozta a francia elnök.

“Ebben a helyzetben a mi feladatunk az, hogy tartsuk a saját irányvonalunkat, azaz segítsük Ukrajnát, ahogy tesszük is, a területe megvédésében, és soha nem abban, hogy Oroszország ellen agressziót tudjon elkövetni. Mi nem állunk háborúban Oroszországgal” – hívta fel a figyelmet.

Az oroszországi részleges mozgósítás bejelentése és a nukleáris fegyverrel történő fenyegetés a francia elnök szerint “egyértelműen zsarolás, miután egyértelmű, hogy (Oroszország) rendelkezik ilyen fegyverekkel, és a kockázat jelen van. Ez a nyomásgyakorlás az egyik módszer ennek a háborúnak az egyik nehéz pillanatában” – fogalmazott Macron.

“De én nem fogok semmiféle olyan értelmezést adni, semmi olyasmit mondani, amely hozzájárulna az eszkalációhoz” – tette hozzá.

A francia elnök kiemelte: “Ukrajnában ellentámadás történik délen, és észak az, amelyik destabilizálta az orosz frontot, ez az első pont. A gazdasági helyzet természetesen összetettebb, mint ahogy azt állítják, hiszen cégek hagyják el az országot, és a partnerek nem segítenek annyira, mint Oroszország várta. A harmadik dolog pedig az, hogy diplomáciai téren Oroszország elszigetelődik” – vélte Macron.

“Franciaország józan nukleáris hatalom. Általában soha nem jó politika fikciót folytatni, és különösen nem ebben a témában, mert belekerülünk egy eszkalációs játékba, amikor kijelentjük, hogy ha ez meg ez történik, akkor én ezt fogom tenni” – hívta fel a figyelmet.

“Mi ugyanazt az eredményt akarjuk elérni, amit a kezdetektől hangoztatunk. Azt, hogy Ukrajna ellen tudjon állni, hogy visszaszerezze a szuverenitását, és hogy Ukrajna és Oroszország tárgyalóasztalhoz üljön” – mondta a francia elnök.

The post Orosz agresszió: Macron visszautasította Putyin “zsarolását” appeared first on .

Az eljárás adatai szerint a férfi egyik középiskolás partnerét 2017-ben sorozatosan bántalmazta, egy másik, szintén középiskolás élettársát pedig 2019-ben agyonverte.

Az elsőfokon eljárt Fővárosi Törvényszék február 25-én Sz. T. T. vádlottat különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés, folytatólagosan, hozzátartozó sérelmére, erőszakkal, illetve élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel elkövetett szexuális erőszak és kapcsolati erőszak miatt mondta ki bűnösnek, és életfogytiglanra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra legkorábban 30 év elteltével bocsátható.

A februári nem jogerős ítélet tényállásának egyik pontja szerint a vádlott 2017 elején ismerkedett meg az egyik sértettel, aki ezután abbahagyta tanulmányait, elköltözött otthonról és a vádlottal lakott különböző helyeken. Együttélésük alatt rendszeres munkát nem végeztek. A férfi egyre többször veszekedett fiatal partnerével, megpofozta, véraláfutásos, zúzódásos sérüléseket okozott neki, megalázta. A lány el akarta hagyni a vádlottat, aki azonban ezt nem engedte neki, egy alkalommal kést tartott a nyakához, erőszakos fellépése miatt a lány nem mert ellenkezni. A férfi a sértettet bántalmazással kényszerítette szexuális aktusra, és azzal is fenyegette, hogy öccsét megöli.

A sértettnek 2017 júniusában sikerült elszöknie a férfitől és feljelentette.

A vádlott egy másik fiatal lánnyal 2019 áprilisában ismerkedett a Nyugati téren. A sértett közvetlenül érettségi előtt állt, azonban iskolai tanulmányait megszakította, nevelőszüleitől elköltözött és vér szerinti, vele korábban kapcsolatot nem ápoló édesanyjához, vidékre költözött a vádlottal, akit azonban 2019 júniusában egy körözés miatt előállították. Ekkor a lány visszaköltözött családjához, ám 2019 augusztusában egy ismerősénél ismét találkozott a férfivel, mire újból megszakította a kapcsolatot családtagjaival, és beköltöztek egy romos, elhagyatott óbudai ingatlanba. Nem dolgozott sem a férfi, sem a sértett, így jövedelemmel sem rendelkeztek. Többször előfordult, hogy a férfi megütötte a lányt, 2019 szeptemberében egy vita során pedig a romos házban olyan súlyosan bántalmazta, hogy a sértett belehalt. Bomlásnak indult holttestét napokkal később az ingatlan gondnoka találta meg.

A törvényszék elsőfokú ítélete ellen a védelem fellebbezett. A másodfokú eljárásban a tábla egyetértett a törvényszék elsőfokú ítéletével, tekintettel arra is, hogy a vádlott tagadta a terhére rótt cselekményeket és “a megbánás legkisebb jelét sem mutatta”. A tábla kisebb pontosításokkal lényegében helybenhagyta és jogerőre emelte a törvényszék februárban kihirdetett elsőfokú ítéletét.

The post Jogerősen életfogytiglanra ítélték a Ladik utcai gyilkost appeared first on .

Kiemelte: a pilóta nélküli légi járművek, a drónok alkalmazása folyamatosan bővül, Magyarországon számos jó példa van különböző iparágakban erre. A védelmi ipar mellett a mezőgazdaságot, vagy a szállítmányozást emelte ki. A következő öt-tíz évben a dróntechnológia gyors, tömeges elterjedése várható, a következő két évben megtízszereződhet a drónrepülések száma, és a szektorban közvetlenül foglalkoztatottak száma Európában húsz éven belül meghaladja majd a százezret, a gazdasági hatása pedig a tízmilliárd eurót – ismertette.

Hangsúlyozta: Magyarország abban érdekelt, hogy a dróntechnológia alkalmazása előnyt jelentsen az országnak, munkahelyeket teremtsen, hatékonyabbá tegye a termelést és a szolgáltatásokat, biztonságosabbá tegye az életet. A konferencia jó alkalmat teremt a fejlesztések összefogására, a nyitott kérdések és felmerülő problémák megtárgyalására és megoldására – vélekedett. Fontosnak nevezte a rendezvényt a nemzetközi partnerekkel folytatott tapasztalatcserékhez is.

Gál András Levente, a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője hangsúlyozta: minden remény megvan arra, hogy a következő időszakban elindulhatnak a drónfejlesztések, pályázatok. Beszámolt arról, hogy a Klebersberg Központ az elmúlt időszakban 840 drónt telepített az iskolákba, létrejön a sulidrón-hálózat, hogy a gyerekek készség szinten tudják használni a technológiát.

Rohács Dániel, a Magyarországi Drón Koalíció elnöke arról tájékoztatott, hogy a létrehozott drón-ökoszisztémában már 134 koalíciós tag van. Mostanra átfogó iparági stratégia van, támogató keretrendszerrel, így nemzetgazdasági szinten várható a versenyképesség növekedése – mondta. A következő években a technológia a mindennapok részévé fog válni, tette hozzá. A drónpiac potenciális GDP-növelő hatása 280 milliárd forint, a potenciális új munkahelyek száma közel 18 ezer – ismertette. A társadalmi hasznok közé sorolta a veszélyes munkakörök kiváltását.

The post A Kormány ösztönzi a dróntechnológia elterjedését appeared first on .

A Rigában szerkesztett orosz ellenzéki Meduza hírportál, más hírforrásokra is hivatkozva azt írta, hogy Moszkvában a mozgósításellenes tüntetők őrizetbe vétele a belvárosban, az Arbaton kezdődött. Itt a tiltakozók megpróbáltak láncot alkotni. Néhányan az “Életet a gyermekeinknek!” és a “Putyint a lövészárkokba!” jelszavakat skandálták.

A megmozdulásra a beszámolók szerint olyan nők is elmentek, akiknek, mint mondták, a fiai hadköteles korúak. A rendőrök az Arbatot lezárták, majd a tüntetők az eső eleredtével szétszéledtek. Szentpéterváron félszáz tüntető vonul a Szent Izsák-székesegyház felé, a mozgósítás ellen tiltakozva. A csoportot rendőrök vették körül, és emberi jogi aktivisták szerint a tüntetőket gumibottal verték, és sokakat vettek őrizetbe. A megmozdulás később két menetté alakult át.

Az OVD-Info szerint Moszkvában és Szentpéterváron egyaránt legkevesebb 399 ember vettek őrizetbe.

Putyin szerdán rendelt el mozgósítást Oroszországban. A védelmi tárca szerint az intézkedés 300 ezer tartalékost érint. Sajtójelentések szerint a környező országokba induló repülőjáratokra elfogytak a repülőjegyek.

The post Orosz agresszió: százakat vettek őrizetbe a mozgósítás elleni tüntetéseken appeared first on .