Biztonságpolitika

Egy gazdasági társaság üzletrészeinek tulajdonjogát érintő jogvita alakult ki év elején, és – a gyanú szerint – az érintettek ismerő három férfi elhatározta, hogy az üzleti érdekellentétet kihasználva a cégvezetőktől pénz szerez.

Egyikük júliusban úgy mutatta be társát az egyik cég tulajdonosának, mint aki bizalmi kapcsolatban van egy miniszterrel. Később már azt állította, hogy egyeztettek a miniszterrel, akinek a közreműködésével el tudnak érni megfelelő változtatásokat a cégbírósági nyilvántartásban. Az elkövetők az ügyintézésért ötvenmillió forint készpénzt és ötvenmillió forint értékű részvényt kértek azzal, hogy a pénzt a miniszternek kell átadniuk, míg a részvények a miniszter érdekkörébe tartozó cégekhez kerülnének. Egyikük azt is közölte a cégvezetővel, hogy ha nem teljesít, a miniszter el fogja lehetetleníteni mindkét cégtulajdonost. Augusztusában a harmadik elkövető a vállalkozónak már azt állította, hogy bizalmi kapcsolata révén kétmillió forintért a legfőbb ügyésznél eléri, hogy a cégvitával kapcsolatos büntetőeljárás is az ő érdekeiknek megfelelően alakuljon.

A hivatalos személyekkel fennálló kapcsolatukra valótlanul hivatkozó férfiaknak nem volt lehetőségük a cégbírósági és a büntetőeljárás befolyásolására, ám ennek látszatát fenntartották a vállalkozók előtt. Augusztus 26-án két elkövető ötmillió forint előleget vett át a cégjogi vita jogellenes befolyásolása céljából az egyik vállalkozótól, de a nyomozó ügyészek a Készenléti Rendőrség közreműködésével tettenérték őket.

Az ügyészség a vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés miatt folyó nyomozásban lefoglalta a vesztegetési pénzt, a három férfi gyanúsítottként hallgatta ki, majd indítványozta letartóztatásukat. A bíróság két elkövető letartóztatását, a harmadiknak pedig a bűnügyi felügyeletét elrendelte.

The post Százmillió forintot kértek egy miniszter lefizetésére, letartóztatták őket appeared first on .

A portál birtokába került műholdképek súlyos károkat mutatnak a Maszjaf város melletti Tudományos Tanulmányi és Kutatóközpont (CERS vagy SSRC) nevű intézménynél, ahol még a bombázás után két nappal sem sikerült megfékezni a tüzet. A Planet Labs PBC nevű cég készítette és az Aurora Intel nevű médium tette közzé a CERS-et ért károkat, több épület teljes megsemmisítését.

Nyugati tisztségviselők és sajtóértesülések szerint a CERS-ben precíziós föld-föld rakéták gyártásával foglalkoztak, valamint vegyi fegyvereket is előállítottak. Az Egyesült Államok szerint ezen a helyen fejlesztették ki a polgárháború idején bevetett gyilkos szarin gázt, noha ezt a vádat a szíriai hatóságok tagadják. Maszjaf környékét a feltételezések szerint az iráni és az Irán-barát milíciák bázisként használják, s az elmúlt években többször is célba vették széles körben Izraelnek tulajdonított légitámadásokkal. A CERS épületeit is már többször lőtték.

Az Aurora Intel összehasonlította a korábbi és a légicsapások utáni műholdfelvételeket, s ezek alapján legalább kilenc épület súlyosan megsérült. Egy részük közvetlenül a lövedékektől, míg mások esetleg másodlagos robbanások vagy tüzek következtében. Az egyik ház még el sem készült, mikor felrobbant. A SANA hivatalos szíriai hírügynökség szerint csütörtök este a légicsapásban megsérült két civil, s más médiumok szerint egy szíriai tiszt később belehalt a támadás során szerzett sérüléseibe.

A szíriai sajtó szombati jelentései tűzoltó repülőgépekről számoltak be, melyekkel csaknem két nappal a támadás után még a tüzeket oltották. A brit székhelyű Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) azt állította, hogy a csütörtöki légicsapás ezer iráni gyártmányú rakétát semmisített meg. A héber nyelvű média széles körben átvette ezt a máshol nem igazolt állítást, noha ezt az egyetlen személy által irányított szervezetet a szíriai háborús elemzők rendszeresen hamis jelentésekkel, az áldozatok számának felduzzasztásával, túlzásokkal vádolják.

Az általában fegyverszállítmányok, fegyverraktárak és iráni vagy Iránból támogatott fegyveresek elleni légitámadásokkal Izrael megpróbálja elejét venni az ország közelébe telepített iráni szövetségesek, köztük a libanoni síita Hezbollah milíciája további felfegyverzésének.

The post Iráni rakétákat semmisíthetett meg a csütörtöki légicsapás Szíriában appeared first on .

A tájékoztatás szerint a a múzeum hatodik születésnapja alkalmából az interaktív repülőmúzeum meglévő élményelemei – a 4D mozi, a MiG-29-es repülőgép szimulátor, a Jak-52 és MiG-21 pilótapont, 3D karika, csúszópálya, RepTár Go – mellett olyan különleges gépekbe engednek betekintést, amelyekbe más alkalomkor nincs lehetőség, újra kinyílik például a MiG-29-es vadászgép pilótafülkéje.

Idén minden látogató díjmentesen élheti át a “Darumadár” adta repülés élményét, amely során madártávlatból, több tíz méteres magasságból tekinthető meg a RepTár és környéke.

A nap folyamán többször beindítanak egy AS-62 típusú repülőgépmotort, ez a típus, az An-2-es repülőgépben, azaz az Ancsában működött – írták.

Szombat délután H-145M Airbus helikopteráthúzást láthatnak a látogatók az MH 86. Szolnok Helikopter Bázisnak köszönhetően. A Helikopter Bázis standjánál katonák jelenlétében ki lehet majd próbálni a YAW2 VR szimulátoron keresztül, hogy milyen egy vadászgépet irányítani. Emellett érkeznek a Katonai Toborzók és az RC Tank Fórum képviselői is – közölték.

A RepTár udvarán lézerharcpályán játszhatnak egymás ellen a gyermekek. A Vagonszínpadon a Ládafia Bábszínház előadásában A lóvá tett kupec és az Együgyű Mihók előadása tekinthető meg nyugágyakon, színes napernyők árnyékában – olvasható a közleményben.

A tájékoztatás szerint 175. születésnapját ünnepli az egykori pályaudvar fogadóépülete, az Indóház, amely ma Magyarország legrégebbi állomásépülete, jelenleg a RepTár Szolnoki Repülőmúzeum fogadóépülete. A Pestet Szolnokkal összekötő vasút az ország másodikként megépült gőzüzemű vasútvonala. E jeles napra emlékezve a Nyugati pályaudvarról 424-es gőzvontatású nosztalgia vonat érkezik a szolnoki vasútállomásra, majd a RepTár mögötti vágányra gördül be. A kocsikat és a mozdonyt a látogatók egész nap megcsodálhatják – szerepel a közleményben.

Belépés a RepTárba megváltott belépőjeggyel látogatható. További részletek a www.reptar.hu oldalon olvashatók.

The post Pikniket rendeznek jövő hét szombaton a szolnoki RepTárban appeared first on .

Szalay-Bobrovniczky Kristóf rámutatott arra, hogy a keleti szomszédunknál hónapok óta háború dúl, a déli határokra pedig jelentős migrációs nyomás nehezedik.

A megváltozott biztonsági körülmények között a kormánynak is reagálnia kellett, mert fontos, hogy a haderőfejlesztés felfokozott ütemben folytatódjon – mondta. Ezt szolgálja a honvédelmi alap, amely egyfelől eszközök beszerzését és hadrendbe állítását, másrészt a személyi feltételek megteremtését is jelenti.

Szalay-Bobrovniczky előadásában hangsúlyozta: a magyar álláspont az, hogy a háborúból ki kell maradni és a tavasszal alakult kormány a választáson is erős mandátumot kapott a semleges álláspont képviseletére. Hozzátette: Magyarország történetének legnagyobb humanitárius segítségét nyújtja Ukrajnának.

A migrációs nyomásról szólva a miniszter megjegyezte: a honvédség a déli határon támogatja a rendőrséget és örömét fejezte ki, hogy megindult a határvadászok képzése. Szalay-Bobrovniczky fontosnak nevezte, hogy megfelelő erejű, kiképzettségű és létszámú erők sorakozzanak fel a határon.

A tárcavezető nagymértékű felelőtlenségként jellemezte, hogy a rendszerváltás utáni első évtizedben a baloldali kormányok a hadsereget mind létszámában, mind képességében leépítették. A 2010 utáni kormányok azonban fontosnak tartották a haderő fejlesztését és a korábban teljesen leépített fegyvernemek – tüzérség, harckocsizás – újraépítését.

A honvédelmi miniszter fontosnak nevezte azt is, hogy a hadseregben elegendő katona legyen, ezért az eszközcsere mellett a létszámnövelés is alapja a haderőfejlesztésnek.

Szalay-Bobrovniczky előadásában a toborzás mellett beszélt az infrastruktúra-fejlesztésekről, a katonák egyéni felszereléseinek egységesítéséről és megújításáról, valamint a szárazföldi és légvédelmi eszközbeszerzésekről is.

The post Szalay-Bobrovniczky: két biztonság kihívás is éri egyszerre Magyarországot appeared first on .

A párkapcsolati erőszakba 2021-ben belehalt franciák 85 százaléka volt nő: a 143 haláleset áldozata közül 122 nő és 21 férfi volt. A korábbi évekhez hasonlóan a párkapcsolati erőszak legfőbb áldozatai a nők, az arány 2006 óta stabil, 2020-ban 82 százalék volt a nők aránya. Abban az évben 102 nőt, míg 2019-ben 146-ot ölt meg az akkori vagy a korábbi párja.

“Az elkövető profilja nem változott. Többségében férfiak, a legtöbb esetben párban élő, francia állampolgárok, 30 és 49 év közöttiek vagy 70 évnél idősebbek, és nem dolgoznak” – olvasható a tanulmányban. A megölt nők harmadát korábban már bántalmazta a gyilkosa, és a bántalmazottak kétharmada ezt jelezte is a rendőrségen. Ez utóbbiak 84 százaléka feljelentést is tett a bántalmazója ellen.

Az esetek harmadában az elkövető és/vagy az áldozat is az ítélőképességét befolyásoló szer (alkohol, kábítószer, gyógyszerek) hatása alatt állt a bűncselekmény elkövetésekor. Az esetek elsöprő többségének (78 százalék) helyszíne a pár, az áldozat vagy az elkövető otthona volt. A korábbi évekhez hasonlóan veszekedések (31 eset) vagy szakítás (27 eset) előzte meg a tettlegességet. A féltékenység (25 eset) és az áldozat betegsége (21 eset) is gyakori kiváltó oka a párkapcsolati erőszaknak.

Átlagosan két és fél naponta halt meg tavaly egy nő Franciaországban párkapcsolati erőszak miatt, míg 2020-ban minden harmadik nap.

The post Franciaországban 20 százalékkal több nő halt bele párkapcsolati erőszakba tavaly, mint 2020-ban appeared first on .

Azt írták, hogy az egyik, 47 éves férfit csalás miatt ítélték öt év fegyházra, ő azonban nem vonult börtönbe, ezért 2020 őszén elfogatóparancsot adtak ki ellene. A másik, 40 éves férfit 2019 nyara óta körözték, ő új pszichoaktív anyaggal visszaélés miatt kiszabott hároméves fegyházbüntetését nem kezdte meg.

Mivel korábban ismert címeiken, vélhető tartózkodási helyeiken nem találták a két elítéltet, máshol is keresni kezdték őket. A 47 éves férfit végül egy Szabadszállás környéki tanya többszöri átkutatása után a rendőrök Bács-Kiskun megyei kollégáik közreműködésével találták meg: egy padlóhoz rögzített ágy matracát fölemelve vették észre a létrát, amely egy üregbe vezetett.

A másik férfi pedig egy kőbányai, három kutyával őrzött családi házban rejtőzködött – tették hozzá. Mindkét férfit büntetés-végrehajtási intézetbe vitték, ahol az elítéltek megkezdték jogerősen kiszabott szabadságvesztésük letöltését – tájékoztatott a rendőrség.

The post Évek óta bujkáló elítélteket fogtak el a budapesti nyomozók appeared first on .

Stoltenberg elmondta, hogy Oroszország egyre aktívabb a térségben, sorra nyitják meg újra a szovjet időkben kiépített bázisokat, amelyeken legmodernebb fegyvereiket, köztük hiperszonikus rakétákat állomásoztatnak és tesztelnek.

Ezért a NATO-nak is meg kell erősítenie jelenlétét. A munka már el is kezdődött, a szövetség így elsőként tengerészeti felderítő és járőr repülőgépekbe ruház be, hogy pontos képet alkothasson arról, mi is zajlik “fenn, a messzi északon”, majd még tovább fokozza “erőfeszítéseit” – fejtette ki Stoltenberg, aki a napokban Justin Trudeau kanadai kormányfővel látogatást tett Kanada sarkvidéki területén.

Mint mondta, a régió stratégiai szempontból igen fontos a NATO-nak, mert “döntő jelentőségű összeköttetés Európa és Amerika között, és itt a legkisebb a távolság Észak-Amerika és Oroszország között”. Hozzátette, hogy Oroszország mellett Kína is fokozott érdeklődést mutat az Északi-sarkvidék iránt. A NATO-főtitkár első alkalommal kereste fel Kanada sarkvidéki területét.

Az Északi-sark térsége gazdag természeti erőforrásokban, a jégpáncél alatt található például a világ földgázkészletének harmada és kőolajkészletének 16 százaléka, az éghajlata pedig a globális átlagnál háromszor gyorsabban melegedik, ami megkönnyíti az erőforrások kiaknázását és lehetőséget ad új kereskedelmi útvonalak megnyitására.

The post Stoltenberg: a NATO megerősíti jelenlétét az Északi-sarkvidéken appeared first on .

Baerbock szerint fontos, hogy szem előtt tartsuk: “a jelenlegi brutális háborús helyzetben nem mondhatunk le örökre az Oroszországban élő 140 millió emberről”. A német külügyminiszter elmondta, hogy a tárgyalások során több nézőpontból is megvizsgálják a kérdést, szerinte ugyanis nem tagadhatják meg a beutazási engedélyt olyan újságíróktól vagy kutatóktól, akik egyébként veszélyeztetve vannak Oroszországban.

Beszámolt arról, hogy az ukrajnai háború kezdete óta valamivel csökkent az orosz turisták száma Németországban, ugyanakkor elismerte, hogy egészen más helyzetben vannak azok az országok, amelyeket csak egy határ választ el Oroszországtól.

A dán diplomácia vezetője azonban határozottabb álláspontot képviselt a kérdésben. Jeppe Kofod a sajtótájékoztatón azt mondta, “nagyon erős provokációnak” tekinti, hogy a dél-európai strandokon megannyi orosz turistát látni, miközben az ukrajnai lakosok saját országukban a saját szabadságukért küzdenek.

Kofod német kollégáját megerősítve ugyancsak egységes európai megoldást szorgalmazott, amely szerinte “határozottan jelezné Putyinnak és Oroszországnak, hogy következményekkel jár, ha törvénytelenül és kíméletlenül megszállnak egy európai országot”. Hozzátette: Európa közösen, együttes erővel tudna igazán hatást gyakorolni Putyinra.

Az Oroszországgal határos Lettország, Észtország és Litvánia, de Csehország is már korlátozásokat vezetett be az orosz turisták vízumkérelmeire. Finnország – amelynek Oroszországgal közös határa mintegy 1340 kilométer hosszú – szeptemberben vezeti be a korlátozást az orosz beutazókra, de Lengyelország sem idegenkedik ettől.

Olaf Scholz német kancellár az elmúlt hetekben többször is hangoztatta, hogy “ez Putyin háborúja, nem az orosz embereké”. A kancellár, mint mondta, emiatt “nagyon nehezen” küzd meg a gondolattal, hogy az orosz állampolgárokat ilyen szankcióval sújtsák. Hangsúlyozta, hogy “nem szabadna így általánosítani”, ugyanakkor elismerte, hogy megérti az Oroszországgal határos államok döntését az oroszokra vonatkozó beutazási tilalomról.

Baerbock német külügyminiszter jövő héten Prágában igyekszik összhangba hozni a német álláspontot az EU többi tagországának álláspontjával.

The post Orosz agresszió: A német külügyminiszter szerint nem volna szabad mindenért az orosz embereket felelősségre vonni appeared first on .

A Honvédelmi Minisztérium a közleményében azt írta: megnövekedett katonai járműforgalomra lehet számítani hétfőn kora reggel Szolnok és Újdörögd között az M4-es, az M0-s autóúton, az M7-es autópályán, valamint a 8-as és a 77-es főúton. Szintén fokozott forgalomra kell készülni szeptember 2-án délelőtt az Újdörögd – 77-es főút – 8-as főút – M7-es – M0-s – M4-es – Szolnok útvonalon.

A Magyar Honvédség azt kéri a járművezetőktől, hogy a közlekedési szabályok betartásával és kellő óvatossággal közelítsék meg a katonai járműveket, mivel a méretük és sebességük, valamint a konvojok hossza és haladásának módja eltér a mindennapi közúti közlekedésben megszokottól. A járművek haladását a konvoj elején és végén kísérőjárművek biztosítják, a zárt menetoszlop járművei közé nem hajthat be civil gépkocsi – jelezték.

Több mint 150 világháborús gránátot találtak Szombathelyen
Összesen 155 darab 82 milliméteres második világháborús szovjet aknavetőgránát került elő Szombathelyen – közölte a Magyar Honvédség tűzszerész ezrede. Bejegyzésük szerint az első robbanóeszközt egy családi ház kertjében emésztőgödör ásása közben találták. Ezt követően a honvédség tűzszerészei napokig kutattak a területen fémkereső műszerek segítségével. A földből végül kiemelt, világháborús eredetű aknavetőgránátok össztömege megközelítette az ötszáz kilogrammot – emelték ki. A robbanótesteket a Magyar Honvédség központi gyűjtőhelyére szállították a katonák, későbbi megsemmisítésre – közölték.

The post Katonai konvojok közlekednek Szolnok és Újdörögd között hétfőn és pénteken appeared first on .

Az államfő sürgette, hogy a nukleáris létesítmény kerüljön vissza ukrán ellenőrzés alá, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAÜ) pedig biztosítani kell a bejutást az atomerőműbe.

Zelenszkij szerint az erőmű csütörtöki leállása nukleáris balesethez vezethetett volna, ha az létesítmény automatikus rendszere nem működött volna, és a személyzet nem cselekedett volna megfelelően. Hangsúlyozta: nyomást kell gyakorolni az orosz megszállókra, hogy hagyják el az atomerőművet. Hozzáfűzte, hogy a NAÜ-nek és más nemzetközi szervezeteknek ilyen esetekben gyorsan kellene reagálniuk, hiszen az orosz hadsereg jelenléte az atomerőműben “minden percben globális nukleáris katasztrófával fenyeget”. Egyúttal fogadkozott, hogy Ukrajna vezetése mindent megtesz a “vészforgatókönyv” elkerülése érdekében.

Közben az Ukrenergo állami energiaszolgáltató vállalat pénteken közölte, hogy szakemberei újra üzembe helyezték az orosz lövedékek által megrongált két fő vezetéket, amely az atomerőmű saját villamosáram-igényét elégíti ki. “Ennek köszönhetően az atomerőműben lévő kiégett fűtőelem-tároló és más fontos létesítmények stabil áramellátása és biztonságos működése garantált” – áll a jelentésben. A vállalat hozzátette, hogy a közeljövőben várhatóan befejezik egy másik fővezeték helyreállítását is, ami javítani fogja az erőmű biztonságát.

Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat nem sokkal később kiadott közleményében tudatta, hogy a csütörtökön teljesen leállt zaporizzsjai atomerőmű ismét termel áramot, egyik blokkját ugyanis már rácsatlakoztatták a hálózatra. Ezenkívül az atomerőmű melletti városnak, Enerhodarnak a polgármestere és az orosz megszálló hatóságok is beszámoltak arról, hogy erdőtüzek keletkezetek a nukleáris létesítmény környékén.

Szerhij Hajdaj, a kelet-ukrajnai Luhanszk megye kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról adott hírt, hogy az ukrán erők lecsaptak az orosz megszállás alatt lévő Kagyijivka településen egy orosz támaszpontra, ahol mintegy kétszáz orosz ejtőernyőssel végeztek. Az ukrán vezérkar legfrissebb, pénteki összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 46 250 orosz katona vesztette életét Ukrajnában.

Délután robbanások hallatszottak az orosz megszállás alá került dél-ukrajnai Herszonban. Az Ukrajinszka Pravda hírportál a RIA Novosztyi orosz hírportálra hivatkozva arról számolt be, hogy a légvédelem lőtt körülbelül tízszer. Eközben viszont anonim felhasználók a közössági oldalakon fotókat és videófelvételeket tettek közzé az Antonyivszkij-híd elleni újabb ukrán csapásokról.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) honlapján közzétette, hogy Ramzan Kadirov csecsen vezetőt hivatalosan meggyanúsították az ukrán büntetőtörvénykönyv három cikkelye alapján háborús bűncselekményekkel, Ukrajna határainak jogellenes megváltoztatásával és az Oroszország által indított háború támogatásával. A dokumentum szerint Kadirov személyesen felügyelte egyes katonai műveletek kidolgozását és tervezését, parancsokat adott és katonai jelentéseket hallgatott meg.

The post Orosz agresszió: Zelenszkij szerint a zaporozzsjai atomerőmű orosz megszállása minden percben nukleáris katasztrófával fenyeget appeared first on .

Az incidensben három ember szenvedett könnyebb sérülést, kórházba senkit sem kellett szállítani. A jármű vezetője elmenekült a tett helyszínéről, de nem sokkal később a rendőrség Antwerpenben letartóztatta. A szemtanúk szerint a furgon elhajtott a kávézó előtt, majd megfordult, és ezután hajtott bele a teraszba.

A La Libre szerint a gyanúsított, Muhamad G. 1994-ben született Antwerpenben. Flamand nyelvű sajtóforrásokra hivatkozva azt írták, hogy török származású, és a DPD csomagküldő szolgálat alkalmazottja.

A Het Laatste Nieuws napilap szerint az eset idején valószínűleg éppen a környéken végezte munkáját. A napilapnak nyilatkozó források azt állítják, hogy “a gyanúsított eszét vesztette az augusztus közepén életbe lépett új forgalomirányítási rend miatt, és ezért hajtott bele teljes sebességgel a kávézó teraszába”.

Az indítékot a rendőrség egyelőre nem erősítette meg, de sajtóinformációk szerint az illető már ismert a rendőrség előtt testi sértés miatt. Az incidens tisztázatlan háttere miatt Brüsszel néhány területén ideiglenesen megemelték a terrorkészültségi szintet, majd a nyomozás előrehaladtával csökkentették.

The post Gyilkossági kísérlettel vádolják a furgonsofőrt, aki belehajtott egy brüsszeli kávézó teraszába appeared first on .

A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség kisebb értékre, folytatólagosan elkövetett lopás vétsége miatt rendelt el nyomozást a határrendész ellen. A megalapozott gyanú szerint a 24 éves határrendész rávette fiatalkorú ismerősét – aki az egyik kiskereskedelmi áruházláncnál pénztárosként dolgozott -, hogy segítsen neki az áruházból különböző árukat eltulajdonítani.

A rendőr által kitalált módszer az volt, hogy az általa eltulajdonítani kívánt árut a társa a pénztárnál leolvassa, majd törli a megvásárolt áruk közül, vagy pedig a pénztáros elnézi, hogy bizonyos árukat a férfi a kosarából nem pakol fel a szalagra, és így fizetés nélkül viszi el azokat.

A határrendész egy nyírségi áruházból augusztus 6-án egy számítógép-billentyűzetet, egy gépkocsi-akkumulátort és egy fejhallgatót, majd augusztus 7-én egy fülhallgatót, egy újabb klaviatúrát és két vödör diszperzit falfestéket tulajdonított el, összesen mintegy hatvanezer forint értékben.

A gyanúsítottként kihallgatott férfi tagadta a bűncselekmény elkövetését és panaszt jelentett be a gyanúsítás közlése ellen – írták, hozzátéve, a kutatás során az ügyészség a rendőr lakásán megtalálta és lefoglalta az eltulajdonított tárgyak egy részét. A fiatalkorú gyanúsított beismerő vallomást tett, mindkét elkövető szabadlábon védekezik – áll az ügyészségi közleményben.

The post Lopással gyanúsít az ügyészség egy rendőrt appeared first on .

A visszahívás a 2022. augusztus 30-i minőségmegőrzési idejű, 240 grammos füstölt baromfivirslit érinti. A Nébih felhívta a vásárlók figyelmét, hogy a terméket ne fogyasszák el. A virsli bármelyik Aldi üzletbe visszavihető, árát blokk nélkül is visszatérítik.

A Nébih tájékoztatása szerint a listeria monocytogenes a természetben széles körben előforduló, emberi megbetegedést okozó baktérium. A megbetegedéseknél lényeges szerepet játszik az immunrendszer állapota; egészséges emberekben sokszor semmilyen tünetet nem vált ki a baktériummal szennyezett élelmiszer fogyasztása, de legyengült immunrendszerű emberek, várandós nők, idős emberek esetében az élelmiszer alacsonyabb szennyezettsége is súlyos megbetegedést okozhat.

Gyorsfagyasztott tengeri hekktörzset hívott vissza és vont ki a forgalomból az Aldi Magyarország, a termék érzékszervileg nem megfelelő. Azt a Nébih közleménye nem bontotta ki teljesen, hogy ez alatt mit ért, de vagy büdös, vagy nagyon rossz ízű lehet az áru. A visszahívás a 2023. július 9-i minőségmegőrzési idejű, 900 grammos Golden Seafood gyorsfagyasztott tengeri hekktörzsre vonatkozik. A Nébih kéri a vásárlókat, hogy a terméket ne fogyasszák el. Az árucikk bármelyik Aldi üzletbe visszavihető, árát blokk nélkül is visszatérítik.

The post Élelmiszer-biztonság: gondok az Aldinál appeared first on .

A megrendelt F-16-osok késése és az ukrajnai háború állnak annak a döntésnek a hátterében, miszerint északi szomszédunk hosszabb-rövid ideig elveszíti harci repülőgép képességét MiG-29-esei leállításával és NATO (jobban mondva cseh és lengyel) "helyettesítés" igénylésével.

A Malackyban megrendezett SIAF 22 stílszerűen zivataros, borús hangulatban kezdődött.

Áthúzás, "keszi igazoltatás imitáció" C-27J-vel, és két újabb, fecske testet öltő égi jelben :-)

Zord

A pécsi helyhatóság pénteki közleményében emlékeztettek: a 2017-ben nyílt pályázaton kiválasztott vezetőt azért mentették fel, mert a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény értelmében “hivatali feladatellátással kapcsolatos bűncselekmények esetében a gyanúsított közszolgálati jogviszonyát mérlegelési lehetőség nélkül felmentéssel meg kell szüntetni”.

Az önkormányzat korábban arról tájékoztatott, hogy a vezető ellen folyó ügyről a nyomozás érdekeire való tekintettel az eljárás lezárásáig nem ad további tájékoztatást.

A közterület-felügyelet vezetésével a képviselők a 62 éves Schranz Richárdot bízták meg. Schranz 2001 és 2014 között már 13 éven át vezette a szervezetet, továbbá 2004 és 2012 között 8 évig volt a Közterület-felügyeletek Országos Szövetségének elnöke – olvasható az önkormányzati közleményben.

The post Felmentették a közterület-felügyelet korábban meggyanúsított vezetőjét appeared first on .

Közleményükben azt írták: a megalapozott gyanú szerint a férfi megjelent a volt élettársa fővárosi ingatlanánál, beugrott az udvarra, majd felkapta a kiskorú gyermekét és beszaladt vele a házba. A férfi az ajtót belülről bezárta, a gyermeke nyakához pedig egy bozótvágó kést szegezett, és arra szólította fel a kislányt, hogy kiabáljon. Ezt követően közölte, hogy a gyermeket nem engedi el, az ajtót senkinek nem nyitja ki és követelte, hogy az élettársa menjen a helyszínre.

A rendőrök az ajtót erőszakkal kinyitották és kiszabadították a kiskorú gyermeket. Az ügyészség a bűnismétlés veszélye miatt férfi letartóztatásának elrendelését indítványozta. A gyanúsított büntetlen előéletű, de vele szemben egy a volt élettársa sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban. Emiatt nem jogerősen felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki vele szemben.

A bíróság úgy értékelte, hogy a férfi terhére rótt bűncselekmény jellegére és az előzményekre figyelemmel megalapozottan feltehető, hogy szabadon bocsátása esetén újabb személy elleni erőszakos bűncselekményt követ el a volt élettársa vagy a kiskorú gyermeke sérelmére.

A bíróság az enyhébb kényszerintézkedést nem tartotta elegendőnek, úgy vélekedett: a távoltartás jelen helyzetben nem szolgálná kellően a büntetőeljárási célokat. A férfi – mint fogalmaztak – “kontrollálatlan és a saját gyermeke ellen forduló magatartása akkora kockázatot hordoz magában, hogy ez a hasonló családon belüli ügyekben gyakran eredménnyel alkalmazható távoltartással és bűnügyi felügyelettel nem csökkenthető a kellő mértékben”.

Mindezeket figyelembe véve a bíróság úgy ítélte meg, hogy a férfival szemben a bűnismétlés veszélye fennáll, és csak letartóztatással küszöbölhető ki. Ezért a Budai Központi Kerületi Bíróság pénteki ülésén az elsőfokú bíróság tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb szeptember 25-ig elrendelte a férfi letartóztatását – olvasható a közleményben.

The post Letartóztatta a bíróság a soroksári túszejtőt appeared first on .

Olekszij Reznyikov a hazája elleni orosz támadás megindítása – február 24. – óta eltelt fél év fejleményeit feldolgozó sorozat részeként készített interjúban kiemelte, hogy Ukrajna köszönettel tartozik Németországnak az eddigi támogatásért, például a Gepard önjáró légvédelmi ágyúkért, a hamarosan megérkező IRIS-T légvédelmi rendszerért és a Cobra radarrendszerért.

Ugyanakkor – tette hozzá – Németországnak Leopard harckocsijai is vannak, “méghozzá rengeteg”, és a “közös partnerek” is rendelkeznek ilyen járművekkel. Ukrajna ezért azt kéri a berlini vezetéstől, hogy adjon engedélyt a partnereknek arra, hogy átadhassanak az ukrán hadseregnek Leopárdokat.

“Adják meg nekünk az eszközöket, és mi elvégezzük a munkát” – mondta az ukrán védelmi miniszter. Hozzátette, hogy “több igazi fegyver” kellene Németországtól, például MARS-II rakéta-sorozatvetők. Az ukrán hadsereg három ilyen rakétavető rendszert használ, ezek “nagyon jók és remekül szolgálnak, de még jobb lenne, ha tizenkettő lenne belőle” – mondta Reznyikov.

Arról is szólt, hogy egyelőre nincs lehetőség tárgyalásra az orosz vezetéssel. A tárgyalások megindításának minimális feltétele a február 24. előtti helyzet helyreállítása, az ukránok “kívánsága és álma” pedig valamennyi elfoglalt terület visszaszerzése és a függetlenség elnyerésének napján, 1991. augusztus 24-én érvényben volt határok visszaállítása.

Olaf Scholz német kancellár az ukrán függetlenség napja alkalmából közölt szerdai videoüzenetében kiemelte, hogy Németország kitart Ukrajna mellett. Önjáró lövegektől légvédelmi rendszerekig “továbbra is hónapról hónapra szállítunk fegyvereket” – mondta a német kormányfő, hozzátéve, hogy országa a háború utáni újjáépítésben is támogatja Ukrajnát. Ezzel kapcsolatban közölte, hogy október végén nemzetközi újjáépítési konferenciát tartanak Berlinben az Európai Bizottság elnöke, Urusula von der Leyen részvételével.

A brit miniszterelnök váratlanul megint Kijevbe látogatott
Boris Johnson brit miniszterelnök előzetes bejelentés nélkül, Ukrajna függetlenségének napján Kijevbe látogatott. Johnson már harmadjára látogatott el az ukrán fővárosba az Oroszország által elindított háború február 24-i kezdete óta. “Mindannyiunk számára fontos az, ami most Ukrajnában történik. Ezért vagyok ma Kijevben. Ezért támogatja az Egyesült Királyság továbbra is ukrán barátainkat. Hiszem, hogy Ukrajna meg tudja nyerni és meg is fogja nyerni ezt a háborút” – írta a brit miniszterelnök a Twitteren. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök örömmel üdvözölte Johnsont a függetlenség napján Kijevben. “Boris, köszönjük hazánk megalkuvás nélküli támogatását a teljes körű orosz agresszió első napjaitól, Ukrajna érdekeinek kitartó védelmét a nemzetközi porondon! Szerencsés államunk, hogy ilyen barátja van” – írta az államfő a közösségi oldalakon.

The post Orosz agresszió: az ukrán védelmi miniszter még több fegyver kér Németországtól appeared first on .

A komlói rendőrkapitányság kezdte meg még 2020 nyarán egy bűnbanda feltérképezését, amely külföldről csalásokkal megszerzett pénzek tisztára mosására specializálódott – írták. A bűnszervezet tagjai beférkőztek külföldi cégek számítógépes rendszereibe, majd a cég egyik üzleti partnereként kiadva magukat megtévesztették a megrendelőt, akinek aztán teljesítési célszámlaként egy magyarországi társaságnak az eredeti üzleti partnerétől csak néhány karakterben eltérő bankszámlaszámát adták meg.

Ehhez kétféle módon használtak fel cégeket. Egyrészt volt olyan gazdasági társaság, amelyet kimondottan erre a célra hoztak létre. A vállalkozások csak névleg működtek, azokat csak a pénzek elrejtéséhez, elidegenítéséhez használták fel. Másrészt kapcsolatba léptek olyan cégekkel, amelyeknek bizonyos ellenérték fejében megszerezték a bankszámlaszámát, és arra utaltak át különböző összegeket, amelyeket azután felvettek – tették hozzá.

A bűnszervezetben voltak olyanok, akik a számításba jöhető cégeket keresték fel, majd tárgyaltak velük arról, hogy a bankszámláikat használhassák, mások az új vállalkozások létrehozásáért feleltek, strómanként vettek részt az üzletekben vagy a pénzt vették fel, továbbá ügyvédek is, akik a cégalapítások jogi hátterét biztosították. Az eljárás alatt tucatnyi – többségében külföldi – sértett sérelmére elkövetett csalásból származó pénz útját sikerült azonosítani, majd az összegeket zárolni. Az összehangolt akcióknak köszönhetően a rendőrök 18 gyanúsítottat fogtak el: két nőt és 16 férfit.

A nyomozás megállapította, hogy a bűnbanda élén egy 29 éves budapesti férfi állt, míg a csapat második embere egy 49 éves, szintén budapesti férfi volt. Őket bűnszervezet tagjaként, üzletszerűen elkövetett pénzmosással gyanúsították meg a nyomozók, míg a banda többi tagjának egyebek mellett közokirat-hamisítás, csalás, illetve pénzmosás miatt kell felelniük. A két évig zajló nyomozásnak köszönhetően több mint 2,3 milliárd forintot sikerült a rendőröknek zárolniuk, majd lefoglalniuk. A vagyon nagy része időközben már vissza is került a sértettekhez, így kártalanításuk döntő többségében megvalósulhatott.

A nyomozást pár héttel ezelőtt a nyomozóiroda befejezte, majd az ügy iratait vádemelési javaslattal megküldte a Pécsi Járási Ügyészségnek.

The post Pénzmosó bandát számoltak fel a rendőrök appeared first on .

A przemysli vasúti pályaudvaron megtartott sajtóértekezleten Duda beszámolt a Krími Platform elnevezésű kezdeményezés második csúcstalálkozójáról, amelyen Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel együtt vett részt Kijevben, és amelyhez – mint Duda elmondta – online formában több ország vezetője is csatlakozott.

“A Krímet vissza kell adni Ukrajnának, Oroszország sérti a nemzetközi jogot, brutális, minden elvet sértő orosz támadásról van szó” – hangsúlyozta a lengyel elnök a 2014-ben Ukrajnától elcsatolt félsziget, valamint az ukrajnai háború jelenlegi, február 24-én megkezdődött szakasza kapcsán.

A háborúnak Duda szerint azzal kell befejeződnie, hogy “Oroszországot kiszorítják az összes megszállt területről, Ukrajna pedig újból normálisan működik a nemzetközileg elismert határain belül”.

“Csak ez garantálja a jövőben a békét” – tette hozzá az államfő. Aláhúzta: Ukrajnának nemcsak humanitárius segítségre van szüksége, hanem “katonai erőre is, felszerelésre, amely lehetővé teszi az ország hatékony védelmét”. Felszólította a nemzetközi közösséget az ilyen felszerelés további szállítására. “Ez a tegnapi csúcstalálkozónak is az üzenete” – mondta.

Hangsúlyozta: Ukrajnának a legkorszerűbb, hosszú hatótávolságú fegyverekre van szüksége, amelyek lehetővé teszik azon orosz tűzérségi pozíciók elérését, amelyekről Ukrajnát támadják. Duda szerint a legnagyobb katonai támogatást az Egyesült Államok nyújtja Ukrajnának, Lengyelország e tekintetben a második helyet foglal el.

The post Orosz agresszió: Duda szerint Oroszországot ki kell szorítani az összes megszállt területről appeared first on .

Személyi sérülésről eddig nem érkezett hír, és komolyabb károkról sem. Az Ukrajinszka Pravda hírportál a helyi kormányzók beszámolóiból készített összefoglalójában azt írta, hogy a kijevi régión kívül Csernyihiv, Harkiv, Dnyipropetrovszk, Mikolajiv, Luhanszk és Donyeck megyéket érte orosz támadás az éjszaka.

A Dnyiporpetrovszk megyei csaplinei vasútállomás elleni orosz csapás halálos áldozatainak száma már 25-re emelkedett, meghalt egy hat és egy 11 éves kisfiú is – számolt be Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője. A rendőrség a háborús törvények és szokások megsértése miatt indított büntetőeljárást.

Harkiv megyében ketten sérültek meg a támadásokban, Donyeck megyében három civil halt meg és egy mesebesült. A régióban továbbra sincs gázszolgáltatás, helyenként vezetékes víz- és áramellátás sem.

Az ágyúzások miatt az orosz megszállás alá került Enerhodarban – ahol a zaporizzsjai atomerőmű is található – megszakadt az áram és a vízellátás – közölte Dmitro Orlov, a város polgármestere. “Enerhodar ismét a humanitárius katasztrófa szélére került! Ma az ellenséges csapások miatt a város teljesen áram és víz nélkül maradt” – közölte a polgármester. Az Ukrajinszka Pravda orosz források alapján arról számolt be, hogy a zaporizzsjai atomerőművet megszállva tartó oroszok közölték: az áramszünet után a biztonsági rendszerek ismét működésbe léptek a nukleáris létesítményben. Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat közleményében arra figyelmeztetett, hogy az atomerőmű fennállásának kezdete óta most először kapcsolódott le teljesen a hálózatról. A vállalat értesülései szerint még tartanak az újraindítási műveletek annak érdekében, hogy legalább egy energiablokkot rákapcsoljanak a hálózatra.

Az Ukrajinszka Pravda a RIA Novosztyi orosz hírportálnak az orosz megszálló hatóságokra hivatkozó jelentése alapján arról is hírt adott, hogy a Zaporizzsja megyei Melitopolban, valamint a dél-ukrajnai Herszon megye több településén és a megyeszékhelyen sincs áramszolgáltatás. Herszon városában vízellátás sincs.

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Ukrajna határai körül több mint négyszáz orosz repülőgép és mintegy 360 harci helikopter áll készenlétben, utóbbiak között körülbelül 150 csapásmérő van, olyanok, mint például a K-52-esek. Az orosz erők “aktívan és folyamatosan” használják a harcászati repülőgépeket – tette hozzá. A vadászgépek folyamatosan járőröznek Fehéroroszország és Oroszország légterében, a megszállt ukrajnai területeken, valamint a Fekete- és Azovi-tenger fölött. Az A-50-es nagy hatótávolságú radarérzékelő repülőgépek és az Il-22-esek folyamatosan a levegőben vannak – mondta.

Közölte, hogy adataik szerint szerdán, Ukrajna függetlenségének napján az orosz csapatok mintegy kétszáz bevetést hajtottak végre. A rakétacsapások gyakorisága viszont sokkal kisebb volt, átlagosan nyolc H-22-est indítottak Ukrajna különböző régióiban. Ezenkívül az oroszok Tornado-Sz típusú rakéta-sorozatvetőket is bevetettek. “Összesen körülbelül 190 légiriadó volt az országban tegnap. Annak ellenére, hogy ilyen sok volt a riasztás, rakétaindításból nem volt sok, viszont nagyszámú repülést regisztráltak” – fejtette ki. Ihnat azzal magyarázta a légiriadók nagy számát, hogy Oroszország számos “megjátszott bevetést” hajtott végre.

Olekszij Reznyikov védelmi miniszter az ukrán katonai televíziónak adott nyilatkozatában kijelentette: reméli, hogy 2022 végére “jó hírrel szolgálhat” a front helyzetéről, de nem tudja megmondani, mikor ér véget a háború. “Nagyon sok tényező vezet a győzelemhez, de biztosan elérjük. A kérdés az, hogy mikor és milyen áron” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a külföldi partnerek segítségének köszönhetően Ukrajnának van esélye “gyorsabban és olcsóbban” megnyerni a háborút. Hangsúlyozta még, hogy a partnerek készek hosszú távon támogatni Ukrajnát.

Stagnál a menekültek száma a főváros szálláshelyein
A fővárosi önkormányzat által az Ukrajnából érkezett menekülteknek fenntartott szálláshelyeken stagnál a létszám, jelenleg nincsenek többen mint háromszázan – közölte Kiss Ambrus. Az általános főpolgármester-helyettes ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy sok menekültet “nem látnak”, és nem tudnak róluk a fővárosban. A szakmai becslés szerint – amelyek alapját nemzetközi szervezetektől és a közösségi médiából származó adatok jelentik – augusztus közepén Budapesten körülbelül 43 ezer ukrán menekült lehet – közölte hozzátéve: töredékük van az állam, a civil szervezetek, illetve az önkormányzat látókörében. Kiss szerint előfordul, hogy a megnövekedett rezsiköltségek miatt vannak, akik a továbbiakban nem tudják vállalni menekültek elszállásolását. Mint mondta, az állam által juttatott pénz a menekültek elszállásolására az ilyen fővárosi költségek kétharmadára elegendő, ennek ellenére minden menekült gyermek iskoláztatása megoldott. Kijevi kérésre szeptemberben a főváros két táborhelyén több száz kijevi ukrán gyermek táborozik majd. Eddig körülbelül 87 milliót költöttek a menekültek elszállásolására és 145 millió forintot étkeztetésre.

The post Orosz agresszió: Putyin csapatai ismét az ukrán főváros környékét támadták appeared first on .