Biztonságpolitika

Orosz agresszió: Zelenszkij Erdogannal tárgyalt

Biztonságpiac - Fri, 09/30/2022 - 04:35

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök újabb telefonbeszélgetést folytatott Recep Tayyip Erdogan török államfővel, amelynek során elsősorban az oroszokkal a közelmúltban véghez vitt fogolycseréről, a zaporizzsjai atomerőmű körüli helyzetről és a megszállt ukrajnai területeken Moszkva által megrendezett népszavazásokról folytattak eszmecserét – közölte az ukrán elnöki iroda.

A közlemény szerint – amelyet az UNIAN hírügynökség idézett – Zelenszkij nagyra értékelte Erdogan szerepét a közelmúltbeli hadifogolycsere megszervezésében és abban, hogy az ukrán nemzeti gárdához tartozó Azov ezred öt parancsnokának menedéket biztosítottak Törökországban. A török elnök közölte, hogy mindenfajta kényelmet megteremtenek a szabadon bocsátottak, valamint a hozzátartozóik számára, akik meglátogatják őket Törökországban.

Az ukrán elnök egyúttal megköszönte Törökország elvi álláspontját, hogy nem ismeri el legitimnek a megszállt ukrán területeken az Oroszországhoz való csatlakozásáról tartott népszavazásokat. Ismét felszólította a világközösséget, hogy a legszigorúbb választ adják Oroszországnak erre a lépésére.

Zelenszkij megemlítette, hogy Törökországnak kiemelt szerepe volt a “gabonakezdeményezés” munkájának megszervezésében is, amelynek eredményeként mostanáig 235 hajó 5,4 millió tonna mezőgazdasági termékkel indult el Ukrajna kikötőiből Ázsia, Európa és Afrika országai felé. A felek reményüket fejezték ki a “gabonafolyosók” további akadálytalan működésében. Emellett Erdogan kifejezte készségét, hogy segítse a nukleáris fenyegetés megelőzésére irányuló nemzetközi erőfeszítéseket a zaporizzsjai atomerőműben kialakult helyzettel összefüggésben – tájékoztatott az ukrán elnöki iroda.

Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztos szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az oroszok fizikailag bántalmazták az elfogott ukrán védőket, és még az alapvető feltételeket sem biztosították számukra. Elmondta, hogy a helyek, ahol raboskodtak, nem voltak alkalmasak ennyi ember fogva tartására. Kifogásolta, hogy az orosz hatóságok jogilag nem ismerték el az elfogott ukrán katonákat hadifoglyoknak. Szavai szerint az ukrán foglyokat rendszeresen verték gumi- vagy fabotokkal. “Ezeken a helyeken nagyon kevés ételt és vizet biztosítottak a foglyoknak. Nem kaptak a személyes higiéniához szükséges dolgokat, nem volt WC-papír, nem adtak nekik szappant, fogkefét és fogkrémet. Gyakran a betonon aludtak, nem adtak nekik matracot és takarót sem” – fejtette ki. Az ombudsman közölte, hogy most minden kiszabadított foglyot egészségügyi intézményben kezelnek, a rehabilitációjuk után dől el, hogy folytathatják-e a katonai szolgálatot vagy sem.

The post Orosz agresszió: Zelenszkij Erdogannal tárgyalt appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Románia meg akarja vásárolni az izraeli Vaskupola légvédelmi rendszert

Biztonságpiac - Thu, 09/29/2022 - 16:35

Bukarest tárgyalásokat kezdett az izraeli kormánnyal a Vaskupola (Iron Dome) légvédelmi rendszer beszerzése érdekében – közölte szerdán a Hotnews.ro hírportál Vasile Dincu román védelmi miniszter egy előző esti televízióinterjújára hivatkozva.

A tárcavezető a Digi 24 hírtelevízió vendégeként megerősítette azokat az izraeli sajtóértesüléseket, miszerint “nagy az esélye annak”, hogy Románia legyen az első európai ország, amely megvásárolja a védelmi rendszert. A Vaskupola számos alkalommal bizonyította hatékonyságát, megsemmisítve a Gázai övezetből Izraelre kilőtt rakéták túlnyomó többségét.

A román védelmi miniszter múlt heti izraeli látogatása alakalmával adott interjút az izraeli Háárec című lapnak. Abban még nem volt hajlandó a Vaskupola beszerzéséről beszélni, csak annyit mondott, hogy Romániának “régi vágású” hadiipara van, és érdekelt az izraeli innovatív technológiák beszerzésében, mivel Izrael nemcsak katonai felszereléseket akar eladni, hanem arra is hajlandónak mutatkozik, hogy licencet szerezzen ezek romániai gyártására.

Dincu a Digi 24-nek kedden megerősítette, hogy a Vaskupola megvásárlásáról is tárgyalt az izraeli védelmi miniszterrel. Bár az amerikai-izraeli közös fejlesztésű technológiát “embargó” védi, Dincu szerint Romániának valóban “jó esélye van” arra, hogy légvédelme számára megszerezze ezt a rendszert. Jelenleg a román-izraeli katonai együttműködési egyezmény megújításán dolgoznak, amely a ballisztikai védelmi rendszerek, de “nem feltétlenül a Vaskupola” egyes elemeinek romániai gyártására is kiterjed – részletezte a román tárcavezető.

A Vaskupolát a Rafael Advanced Defense Systems izraeli hadiipari vállalat és a Patriot rakétavédelmi rendszert is gyártó amerikai Raytheon vállalatcsoport fejlesztette ki mintegy négymilliárd dollárért. Izrael 2011-ben állította hadrendbe, azóta mindössze két darabot adtak el belőle 373 millió dollárért az amerikai hadseregnek, illetve – Donald Trump amerikai elnök mandátuma idején – Azerbajdzsán is megvásárolta. Egy üteg 150 millió dollárba, minden egyes elfogórakéta pedig 50 ezer dollárba kerül.

Több ország – Szingapúr, Kanada, Dél-Korea, India, Finnország, Szlovákia és Csehország – a Vaskupola-rendszernek csak a radarját vásárolta meg – idézte a Háárec erről szóló írását a román sajtó.

The post Románia meg akarja vásárolni az izraeli Vaskupola légvédelmi rendszert appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

SÓLYOMSZÁRNYAKON

Air Base Blog - Thu, 09/29/2022 - 12:33

Negyedik éve már, hogy az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis szállítórepülő századánál szolgálatban áll a Dassault Falcon 7X típus. Eddig kevés szó esett erről a szállító repülőgépről, most viszont az egyik pilóta segítségével igyekszem betekintést nyújtani a mindennapokba.

A francia Dassault Aviation három hajtóműves Falcon 7X típusa 2007 óta van jelen a polgári és katonai légiközlekedésben. Tervezése során figyelembe vették azokat a megoldásokat, amelyeket a Dassault a Falcon korábbi változatainál és a harcászati repülőgépeinél gyűjtött, mint például a Mirage vagy a Rafale. A 11 ezer kilométeres hatótávolságú, 15 ezer méteres utazómagasságú típus beszerzésével a Magyar Honvédség olyan interkontinentális stratégiai képesség birtokába jutott, amellyel korábban nem rendelkezett. Ezzel a szállítórepülő század a feladatrendszerébe tartozó szállítási feladatokat - mint például a Magyar Honvédség katonáinak szállítása, vagy a kormányzati repülések - önállóan képes végrehajtani a világ szinte bármely pontjára. Az, hogy a kormányzati és katonai légi szállítás közül mikor, melyik felé billen a mérleg, melyik gyakoribb, sok mindentől függ. A politikai élet szereplői gyakran a repülőtéren, az őket szállító repülőgép előtt adnak interjút, ezért a hírműsorokba elsősorban a kormányzati repülések kerülnek, a nyilvánosság ezt látja többet. Amikor egy kontingens létszáma nem igényel nagyobb gépet, vagy nagy távolságra kell repülni, a katonák és a katonai delegációk többnyire a Falconok fedélzetén utaznak a műveleti területre, külföldi NATO-beosztásuk, kiképzésük vagy a katonadiplomáciai események helyszínére. Ezek az utak általában nem kapnak nyilvánosságot, de a repüléseket a repülőgép-követő internetes oldalaknak köszönhetően bárki láthatja. Az már egy másik kérdés, hogy az onnan szerzett információk mögé, a repülés célját illetően néhányan a valósággal köszönőviszonyban sem lévő dolgot vizionálnak.

[...] Bővebben!

Categories: Biztonságpolitika

Vezető gazdasági dominancia egyelő katonai dominancia? 21. századi helyzetkép a fegyverhatalmi egyensúly változásairól az Európai Unióban

Biztonságpolitika.hu - Thu, 09/29/2022 - 12:32

Leading economic dominance equal to military dominance? 21 st
century assessment of changes in the balance of arms power in the European Union

Absztrakt
Kutatásomban arra kerestem bizonyítékokat, hogy léteznek olyan tagállami csoportok az
Európai Unión belül, amelyek védelmi ráfordításaik és egyéb, gazdasági teljesítőképességhez,
tartozó mutatóik alapján jobban hasonlítanak egymáshoz, mint más államok által alkotott
csoportok. Ennek vizsgálatához olyan modellt kerestem, amely a függő változók
figyelembevételével csoportképző tulajdonságokat azonosít. Választásom a klaszterelemzésre
esett, mert az adatszerkezete szabadon bővíthető, így az előfeltevések rugalmasságára épülő
elemzés előnyeit ki tudom használni. A védelemre fordított kiadások mértéke pedig jó
indikátornak bizonyult annak bizonyítására, hogy önmagában a nagyobb ráfordítás még nem
tud hatékony eszköze lenni az eredményes képességfejlesztésnek.

Kulcsszavak: GDP, védelmi kiadások, kutatás fejlesztés

Abstract
This research provides evidence that there are groups of member states within the European
Union that based on their defense expenditures and other indicators related to economic
performance, are more similar to each other than groups formed by other states. For the study,
I was looking for a model that identifies group-forming properties by taking into account the dependent variables. Cluster analysis was used because its data structure can be freely
expanded and the advantages of analysis based on the flexibility of assumptions can be used.
The amount of spending on defense proved to be a good indicator to prove that only greater
expenditure cannot be an effective tool for effective capability development.

Keywords: GDP, defence expenditure, research and development

1. A védelmi kiadások mérésének statisztikai megközelítése

A kutatásban az Európai Unió tagállamai között, a 2014-2020 közötti időszak védelmi
kiadási, valamint hatékony kormányzás, szabadalmi és K+F(+I) mutatók felhasználásával,
tagállamokból álló csoportokat fogok azonosítani, statisztikai módszer felhasználásával.

Mintázatokat fogok keresni az Európai Unió tagállamaiban a biztonságra fordított, védelmi
kiadások összevetésével a 2014-2020 közötti időszakban, hogy az államok legjellemzőbb
politikai törekvéseik szerint az egy csoportba tartozókat azonosítsam. Vagyis a tagállamok
védelmi kiadások szerint inkább az eszközbeszerzésre és K+F+I-re vagy a személyi jellegű
kiadásokra vagy egyéb kategóriába tartozó kiadásokat előnyben részesítő tagállami
csoportokba tartoznak. Ehhez a védelmi kiadások mutatók összetétele alapján használt
vizsgálatspecifikus mutatók: ’Védelmi kiadás részaránya (%, főbb eszközök’, K+F(+I))’,
Védelmi kiadás részaránya (%, személyi jellegű)’, ’Védelmi kiadás részaránya (%,
infrastruktúra)’, ’Védelmi kiadás részaránya (%, egyéb)’.

Majd a kutatást tovább bővítve a a védelmi kiadások jólétet befolyásoló hatását fogom
vizsgálni az Európai Unió tagállamaiban 2014-2020 között és az egy csoportba tartozókat
azonosítani. Vagyis a védelmi kiadások, valamint a védelmi kiadások összetételét leképező
gazdasági szektorok jellemző mutatói alapján a tagállamok legjellemzőbb jóléti törekvéseik
szerint az egy csoportba tartozó országokat azonosítsam. Ehhez a jólétet befolyásoló mutatók
összetétele alapján használt vizsgálatspecifikus mutatók: ’hatékony kormányzás’, ’K+F
kiadások (GDP%)’, ’kutatók a K+F területén (fő/millió fő)’, ’szabadalmi bejelentések (db)’.

Összegezve kutatásom célja úgy is értelmezhető, hogy bizonyítsam, léteznek olyan tagállami
csoportok az Európai Unión belül, amelyek védelmi ráfordításaik és egyéb mutatóik alapján
jobban hasonlítanak egymáshoz, mint más országok által alkotott csoportok.

2. A védelmi kiadások jólétre gyakorolot hatásának lehetséges mérési
módszereinek ismertetése

Két általános megközelítés létezik a statisztikai függvények (regressziós, vagy
trendfüggvények) származtatására. Az egyik szigorú elméleti specifikációkat alkalmaz, és a
becslőfüggvényt valamely jóléti függvény korlátozott maximalizációjával nyeri. Ez a
megközelítési mód nagyon jellemző a közösségi választás (public choice) iskola kutatóira. A
másik, empirikusabb megközelítési mód valamely általános egyenletből indul ki, amely
lehetővé teszi többféle függvényforma alkalmazását, dinamikus hatások figyelembevételét,
gazdasági-politikai-stratégiai tényezők vizsgálatát, és statisztikai módszerekkel szűkíti a
figyelembe vett változók körét.
A becsülendő egyenlet ennél a megközelítési módnál egy explicit maximalizálási probléma
megoldásaként adódik, így az eljárás nagyon érzékeny a kiindulási feltételekre. Ilyenek a
célváltozó megállapítása, a peremfeltételek kijelölése és a vizsgált időintervallum
meghatározása. Példának okáért tekinthetők célváltozónak az uralmon levő csoport érdekei
vagy a választópolgárok szempontjai.

Ha a modellben a döntést a választópolgár hozza, akkor általában a medián szavazó
szabályának egy speciális változatát alkalmazzák. (Ennek az a lényege, hogy
jövedelemnagyság szerint sorba állítjuk a választókat, és a medián jövedelemmel rendelkező
szavazó döntését tekintjük sokasági döntésnek.) A releváns peremfeltétel ebben az esetben a
medián szavazó jövedelme, mert teljesülnie kell az egyenlőségnek a jövedelme, illetve az
általa magán és közfogyasztásra fordított pénzek összege között (ahol az utóbbi a közösen
termelt javak előállítására befizetett adók nagyságával mérhető). A közfogyasztásra fordított
összeg függ az érintett terület lakosságának nagyságától, mivel minden egyén viseli a
közjavak előállítási költségének egy részét. A teoretikus iskola üzenete világos: mivel a
becsülendő egyenlet egy elméleti konstrukció alapján határozódik meg, ezért az változni fog,
ha a feltevések változnak.

Az empirikus iskola követői aszerint választanak a potenciális egyenletek közül, hogy melyik
illeszkedik leginkább a rendelkezésre álló adatokhoz, azaz a becsülendő egyenletet statisztikai
tesztek alapján választják ki.
A választás úgy történik, hogy két vagy több, különböző magyarázóváltozókat tartalmazó
modell kerül felállításra, majd különböző tesztek alapján történik a becslésre kerülő modell
kiválasztása.

Az empirikus iskola modelljei általában jobban illeszkednek az adatokhoz, mint elméleti
alapokon nyugvó társaik, de hátrányuk, hogy a becslőegyenleteket megalapozó elméleti háttér
nincs specifikálva. Ezért a két különböző módon származtatott függvényt nem is szabad
pusztán statisztikai kritériumok alapján összehasonlítani.

A becslőfüggvények meghatározását, és a statisztikai becslések elvégzését meg kell előzze
néhány olyan kérdés megválaszolása, melyekre adott válaszok alapvetően befolyásolják az
alkalmazandó modell jellegét. Ezek a következők:

Mi a vizsgálat célja?
• Idősoros vagy keresztmetszeti adatok használata indokolt?
• A jelenség leírására egyváltozós függvények sorozata, vagy egy darab
többváltozós függvény alkalmasabb?
A vizsgálat jellege az esetek jelentős részében determinálja, hogy milyen adatsorokból lehet
dolgozni.

Ha a vizsgálat egy országra terjed ki, akkor értelemszerűen idősoros adatokat lehet használni.
Az idősoros adatoknál törekedni kell a magyarázó változók számának viszonylag alacsony
szinten tartására, mert az összehasonlítható adatokat tartalmazó sorok rövidsége folytán a
szabadságfok csökkenésének súlyos következményei lehetnek.
Nemzetközi vizsgálatok esetén általában tiszta keresztmetszeti adatok kerülnek
felhasználásra, azaz egy időpontra vonatkozóan kerülnek összehasonlításra az egyes országok
adatai.

A megfigyelések számának növelése céljából nemzetközi vizsgálatok esetén lehetőség van az
idősoros és a keresztmetszeti minták kombinálására. Ilyenkor keresztmetszetek idősorai (ún.
panelek) kerülnek felhasználásra

Lehetőség van arra, hogy a védelmi kiadások alakulása n db. kétváltozós vagy egy db. n
változós függvénnyel kerüljön modellezésre. Az első esetben a:
VK=Fi (Xi)

alakú függvények becslésére kerül sor, ahol VK: védelmi kiadások szintje és
i=1,2,…,n (n a magyarázóváltozók száma).

A második esetben a becsülendő függvény alakja: VK=F(X), ahol X egy n elemű
vektorváltozó.
A két lehetőség között az az elvi különbség, hogy míg az első esetben a paramétereket úgy
becsüljük, hogy a többi tényező hatását figyelmen kívül
hagyjuk, addig a második esetben a paraméterek értékét ceteris paribus
feltétel mellet kapjuk meg.

A regresszió- és a trendelemzés nem tekinthető az irodalomban alkalmazott kizárólagos olyan
technikának, amellyel a védelmi kiadások és egyéb politikai-gazdasági tényezők
összefüggéseit vizsgálják. Leontief és Duchin (1983) [1] például egy input-output modell
alkalmazásával vizsgálta a védelmi kiadások eltérő szintjeinek hatását egyes régiók, illetve a
világ gazdaságára. Deger és Sen (1990) [2] pedig egy játékelméleti modellt alkalmaztak két
ellenséges ország közötti fegyverkezési verseny védelmi kiadásokra gyakorolt hatásának
elemzésére, India és Pakisztán adatait használva példaként.
Több egymással versenyző, egymást kiegészítő elmélet létezik, amely a védelmi kiadások
dinamikáját és területi eltéréseit kívánja megmagyarázni. A legtöbb kutató és elemzés
ugyanakkor besorolható négy nagy elméleti irányzat valamelyikébe. Ezek a:
 fegyverkezési verseny megközelítés
 a bázisalapú megközelítés
 a közösségi választás (public choice) megközelítés, valamint
 a politikai-gazdasági megközelítés.
A fegyverkezési verseny modell magja az a feltételezés, hogy a nemzetek reagálnak a rivális
országok (általában katonai) viselkedésében bekövetkező változásokra.

Jellemző példája volt a nagyhatalmak fegyverkezési versenye által generált megnövekedett
védelmi kiadásoknak, amikor az Egyesült Államok az 1960-as években túlreagálta azt a
bizonyítatlan feltevést, hogy a Szovjetunió jelentős előnyre tett szert a hadászati rakéták
számát tekintve. A feltételezés alapján az USA nagy mértékű rakétatelepítésbe kezdett
(rakétaverseny), aminek komoly konzekvenciái voltak a védelmi kiadásokra is. Fisher és
Kamlet (1985) [3] szintén bizonyítottnak találta, hogy a szovjet védelmi kiadások változása a
Richardson féle akció-reakció modellnek megfelelően befolyásolja a védelmi kiadások
nagyságáról hozott amerikai döntéseket.
A bázisalapú modell szerint a költségvetés összeállításakor és elfogadásakor a döntéshozók
alapvetően az előző évek kiadási számaira támaszkodnak, azokat használják bázisként, és
csak csekély mértékű változtatásokat végeznek az előző évi előirányzatokhoz képest,
lényegében csak a kis csökkentéseket, vagy növeléseket igyekeznek igazságosan elosztani az
egyes programok, vagy szervezetek között.
A közösségi választás iskola védelmi kiadás modellje azon intézmények érdekeit, és relatív
érdekérvényesítő képességét vizsgálja, amelyek nyomást gyakorolnak a költségvetési
folyamat során. A közösségi választási modell domináns irányzata tehát a szűkös
erőforrásokért küzdő szervezetek közötti, bürokratikus eszközökkel zajló
érdekütköztetésekkel magyarázza a védelmi kiadások alakulását.

A védelmi kiadások elemzésének utolsó tárgyalt megközelítési módja a nemzetbiztonság és a politikai gazdaságtan területeit és elemzési módszereit egyesíti.
A kutatók arra tesznek kísérletet, hogy meghaladják a védelem- gazdaságtan és
védelempolitika hagyományos kétdimenziós elemzési kereteit, és megalkossák a védelem
politikai gazdaságtanát. A védelmi kiadásokat lényegében egy sajátos eszköznek tekintik, ami összekapcsolja ezt a három dimenziót: a gazdaságot, a politikát és a honvédelmet.
Az iskola álláspontja szerint a védelmi kiadások nagysága nem a fegyverkezési verseny
mellékterméke, valamely bázisalapú folyamat, vagy egyéni érdekek összegzésének
eredménye, hanem párhuzamos, egymással kölcsönhatásban zajló politikai és gazdasági
folyamatok következménye. Kiindulópontjuk az, hogy az állam a hazai és globális gazdaság
keretein belül helyezkedik el, és a nemzetbiztonsági politikát (és ezzel közvetve a védelmi
kiadások szintjét is) nem csak biztonsági megfontolások, hanem hazai politikai és gazdasági tényezők is alakítják.

Az utóbbi években az elméleti és gyakorlati kutatások mindinkább ez utóbbi megközelítési
módra összpontosítottak. Ezzel egyidőben a nemzetközi kapcsolatok elméletének legújabb
irányzataiban is megfigyelhető az a tendencia, hogy a kutatók feladják a nemzetközi
biztonsági rendszer és a nemzetközi gazdasági rendszer merev szétválasztását, és a gazdasági és biztonsági megfontolások egyre inkább összekapcsolódnak.
Jelen tanulmány is ezt a megközelítési módot alkalmazza, mivel megítélésem szerint ez
tükrözi leginkább a valós politikai, gazdasági és biztonságpolitikai folyamatokat. Kutatási
kérdéseim megválaszolásához olyan modellt kerestem, amely a függő változók
figyelembevételével csoportképző tulajdonságokat azonosít. Választásom a klaszterelemzésre esett, mert a klaszterelemzés a többdimenziós csoportok megtalálásának egyik kedvelt módszere a kvantitatív és kvalitatív jellegű adathalmazok elemzésében. Az eljárás célja, hogy feltárja bizonyos tulajdonságuk alapján az azonos csoportba tartozókat, amelyek így jobban hasonlítanak egymáshoz, mint más csoportok tagjaihoz. Azt is mondhatjuk, hogy a többdimenzióba tartozó adatokat strukturálja a tulajdonságok, jellemzők alapján, majd pedig ezekből csoportokat képez. Ezen analízis népszerűségét a modell matematikai előfeltevéseinek rugalmassága adja. Tehát a kialakult klaszterek és azok magyarázó tényezői a dimenziószám növelésével folyamatosan változhatnak, mert a kialakított osztályokhoz keressük a magyarázó tulajdonságokat, ellentétben például a diszkriminancia analízissel. A modell alapvetően azon az előfeltevésen alapul, hogy az egyes klasztereken belüli adatok valamilyen dimenzió szerint hasonlítanak egymáshoz.
A klaszterelemzés jól illeszkedik kutatási céljaimhoz, mert az adatszerkezetét szabadon
bővíthetem újabb dimenziókkal (dimenziónövelés), így el is hagyhatok (pl.: adathiányos
éveket) dimenziókat (dimenziócsökkentés) és végeredményként ahhoz az osztályozási
eredményhez jutok, mely az adott tagállamok – erőforrás korlátait is figyelembe véve – az
elemzésbe bevont változók alapján történő optimálisabb csoportosítást eredményezi. Tehát a klaszteranalízis során – mint említettem már – az előfeltevések rugalmasságára épülő elemzés előnyeit tudom felhasználni.

3. A védelmi kiadások, védelmi képességre gyakorolot hatásainak
lehetséges mérési mutatóinak ismertetése

A rendelkezére álló, nyilvánosan hozzáférhető adatok alapján az összefüggések, csoportképző tulajdonságok kvalitítív feltárásával kísérletezek dolgozatomban. Ehhez támaszkodom a szakirodalommal alátámasztott módszerekre és kísérletezem a védelmi kiadások jellemzői alapján csoportképző tulajdonságok feltárásával, így először a védelmi kiadások lehetséges mutatóinak feltérképezésére van szükségem.

A szakirodalom a védelmi képesség mérésére következetesen input mutatót (a védelmi
kiadásokat) használ. Az input mérésének logikus alternatívája lenne az output (harckészültség vagy teljesítmény) mérése, azaz annak vizsgálata, hogy a védelmi kiadások milyen „katonai erő” megvásárlását teszik lehetővé az ország számára. Komoly nehézséget okoz azonban olyan széles körben mérhető és következetesen alkalmazható output mutató kidolgozása, amely mérni tudja a védelmi output abszolút nagyságát és ezen keresztül a védelem hatékonyságát. Emellett pedig lehetőséget nyújtana a védelmi kiadások relatív nagyságának vizsgálatára is, vagyis az országok katonai teljesítőképességének összehasonlítására. Ehhez súlyrendszerre lenne szükség, ami megmondaná, hogy egy megvásárolt harckocsi például hány darab kézi lőfegyver hatékonyságával ér fel. Tekintettel arra, hogy a védelmi kiadások által vásárolt output mérése nem megoldott, az általánosan elfogadott megközelítés a „második legjobb alternatíva”, tehát az input mérése. Jelenleg a NATO tervezési dokumentumai is a védelmi kiadások szintje szerint vizsgálja az országok védelmi teljesítményét. Jólét szempontból a probléma lényegét az input, mint output hatékonyság logika adja. Ugyanis a közgazdasági érvelés azt mondatja, hogy ugyanolyan összegű input (jelen esetben védelmi kiadás) a felhasználás módjának hatékonyságától függően, eltérő mennyiségű és/vagy minőségű output előállítását teszi lehetővé. Jelenleg a védelmi kiadások tervezésekor pont ennek ellentétje érvényesül. Kutatásom ezért nem a védelmi kiadást használja eredményváltozóként, amivel így új kontextusba helyezi a védelemre fordított
kiadások hatékonyság vizsgálatát.

4. Klaszterelemzés vizsgálati módszerének ismertetése

Vizsgálatomhoz olyan modellt kerestem, amely a függő változók figyelembevételével
csoportképző tulajdonságokat azonosít. Választásom a klaszterelemzésre esett, mert a
klaszterelemzés a többdimenziós csoportok megtalálásának egyik kedvelt módszere a
kvantitatív és kvalitatív jellegű adathalmazok elemzésében. Az eljárás célja, hogy feltárja bizonyos tulajdonságuk alapján az azonos csoportba tartozókat, amelyek így jobban
hasonlítanak egymáshoz, mint más csoportok tagjaihoz. Azt is mondhatjuk, hogy a
többdimenzióba tartozó adatokat strukturálja a tulajdonságok, jellemzők alapján, majd pedig ezekből csoportokat képez. Ezen analízis népszerűségét a modell matematikai
előfeltevéseinek rugalmassága adja. Tehát a kialakult klaszterek és azok magyarázó tényezői a dimenziószám növelésével folyamatosan változhatnak, mert a kialakított osztályokhoz keressük a magyarázó tulajdonságokat, ellentétben például a diszkriminancia analízissel. A modell alapvetően azon az előfeltevésen alapul, hogy az egyes klasztereken belüli adatok valamilyen dimenzió szerint hasonlítanak egymáshoz.
A klaszterelemzés jól illeszkedik kutatási céljaimhoz, mert az adatszerkezetét szabadon
bővíthetem újabb dimenziókkal (dimenziónövelés), így el is hagyhatok (pl.: adathiányos
éveket) dimenziókat (dimenziócsökkentés) és végeredményként ahhoz az osztályozási
eredményhez jutok, mely az adott tagállamok – erőforrás korlátait is figyelembe véve – az
elemzésbe bevont változók alapján történő optimálisabb csoportosítást eredményezi. Tehát a klaszteranalízis során – mint említettem már – az előfeltevések rugalmasságára épülő elemzés előnyeit tudom felhasználni.

5. Alapadatok behatárolása

Az alapsokaságot a SIPRI 2 éves adatszolgáltatása alapján készült NATO jelentés adja, ami a NATO hivatalos honlapján 2021. június 11-én közzétett ’Defence expenditures of NATO
countries (2014-2021)’ elnevezésű, PR/CP(2021)09 iktatási számmal ellátott dokumentumban elérhető 2014-2019-ig tény és 2020-2021 közötti időszak becsült adatok forrása.
Kutatásomban a 2014-2020. időszak adatait használtam fel az Európai Unió 27 tagállamára
vonatkozóan. Elemzésemben a vizsgált időszak a 2014-2020 közötti időtáv, amelyből a 2020-as év adatai terv adatok. A kiadásvolumenek értéke USD-ben és 2021-es árszinten kerültekfelhasználásra.

A NATO jelentés [4] a tagországok védelmi kiadásainak mennyiségi és azok GDP
részarányos mutatói mellett a védelmi kiadások összetételével is kiegészülnek, amelyek a
NATO kötelékébe nem tartozó európai uniós tagállamok esetében nem állnak rendelkezésre.

2 SIPRI: Stockholm International Peace Research Institute (Bővebben: https://www.sipri.org/databases)

A jelentésből a védelmi kiadások adatvolumenének szerkezeti összetételét esetünkben a
nemzeti védelmi kiadások mennyiségi és annak GDP részarányos mértékén túlmenően:
1) az egy főre jutó védelmi kiadási összegeket;
2) a haderők létszámait;
3) a védelmi kiadások kategorikus eloszlását, így különösen:
a) a főbb eszközök, valamint az azokhoz tartozó K+F(+I) kiadásait; 3
b) a személyi jellegű kifizetéseket; 4
c) az infrastrukturális kiadásokat;
d) valamint a fentiekbe nem tartozó, egyéb (főként működési és karbantartási
kiadásokat dolgoztam fel kutatásomban a NATO kötelékébe tartozó uniós tagállamok
esetében. Az Európai Unió tagállamai, amelyek nem tartoznak a NATO kötelékbe (Ausztria,
Ciprus, Finnország, Írország, Málta, Svédország), azon tagállamok adatai a SIPRI adatbázisa
alapján, a World Bank [5] nyilvánosan hozzáférhető adatival kerültek meghatározásra, 2021-
es árszinten, USD-ben. Mivel mind a NATO, mind a World Bank adatainak forrása a SIPRI
adatbázis, így az adatok közötti konzisztencia megtartott és az elemzés elvégezhető. Az
egységes árfolyamra konvertált becsült adatok (2020. év) hibahatárát ezért normál
szignifikanciaszint (5%) alattinak fogadom el.

Kutatásomban az Európai Unió tagországainak védelmi kiadásai összetételéhez kapcsolódó
tényezőkkel (faktorokkal, dimenziókkal) egészítettem ki a vizsgálat második felét. Ezek az
indexek a gazdaság K+F területének mutatószámai /’K+F kiadások (GDP%)’, ’Kutatók a
K+F területén (fő/millió fő)’, ’Szabadalmi bejelentések (db)’/ valamint a ’hatékony
kormányzás’ mutató.
A fentiek összegzéseként a függő változók listája az Európai Unió 27 tagállama esetében a
következőképpen alakul:
a) Védelmi kiadás (millió USD)
a.a) a főbb eszközök, valamint az azokhoz tartozó K+F(+I) kiadásait;
a.b) a személyi jellegű kifizetéseket;
a.c) az infrastrukturális kiadásokat;

3 A NATO tervezési dokumentumai szerint eszközöknek minősülnek: a főbb fegyverrendszerek (és azok
beszerzései). K+F(+I) alatt értendő: a Kutatás + Fejlesztés (+ Innováció).
4 A személyi jellegű kifizetések egyes országok esetében magukban foglalják a nyugállományúak nyugdíjait, a
teljes és volt személyzet, valamint családjaik szociális ellátásait is a SIPRI éves jelentéseinek lábjegyzetei
alapján.

a.d) valamint a fentiekbe nem tartozó, egyéb
b) Védelmi kiadás (GDP%)
c) Védelmi kiadás lakosságszámra vetítve (USD/fő)
d) Haderő létszám (ezer fő) illetve,
e) Hatékony kormányzás
f) K+F kiadások (GDP%)
g) Kutatók a K+F területén (fő/millió fő)
h) Szabadalmi bejelentések (db)
A kutatáshoz felhasznált nyers adatokat vegyesen 2021-es NATO és 2022-es Word Bank
árszintekkel a szervezetek honlapjain közölt nyílt források képezték. Az elemzésben vizsgált mutatók adatait (egységesen 2022-es árszinten) az alábbi, 1. táblázat tartalmazza. A többváltozós statisztikai adatelemzésben a hiányzó adatok kezelésére több alternatíva közül választhatunk.
Mivel minden tagállamot az elemzési folyamatban szeretnék tartani, ezért a rendelkezésre
nem álló adatok kiegészítése szükséges, amelyeket a 2014–2018. közötti tényadatokra épített lineáris regresszión alapuló előrejelző függvény használatával valósítottam meg.

1 . táblázat Európai Unió tagállamainak védelmi kiadásainak mutatói, 2020. évi terv

Miután az adatbázisban kezeltem a hiányzó értékeket, a következő lépés az adattisztítás, a
kiugró értékek, vagyis az outlierek kezelése. 5 Minden olyan adat, amely jelentősen (<Q1-1,5*IQR / Q3+1,5*IQR<) eltér az adathalmaz többi elemének átlagától, statisztikailag outliernek tekintendők és egyes esetekben kezelésük is szükséges. A kiugró értékek adatainak értékelése azonban a statisztikai modell figyelembevételével egyedi elbírálás tárgyát képezi.
A kiugró értékek keresésének ugyanis elsődleges célja az adatbázis esetleges hibáinak
feltárása (pl.: gépelési hiba). Ennek megfelelően mérlegelnünk szükséges, ugyanis egy esetlegesen feltárt hiba esetén az elemzésből történő kizárás melletti döntés vagy a becslésen
alapuló adatkorrekció elengedhetetlen. Akadnak továbbá olyan esetek is, melyek nem téves
adatgyűjtésből származnak, azonban az alapsokasághoz viszonyított értékeik az aránytalanság
következtében mérlegelendő. A 2020. évi ’védelmi kiadások (millió USD)’ és ’szabadalmi
bejelentések (db)’ függő változók tekintve az alábbi eredményeket kapjuk ( 2. táblázat ):

Látható, hogy az elemzésbe bevont 27 tagállam védelmi kiadásait (millió USD) érintő outlier
meghatározás 2 kiugró értéket jelez, melyek rendre: 52 727 (Franciaország), 58 902
(Németország). A szabadalmi bejelentéseket érintő outlier meghatározás 4 kiugró értéket
jelez, melyek rendre: 1 542 (Franciaország), 19 845 (Németország), 947 (Olaszország), 825
(Hollandia). Tekintettel azonban arra, hogy az elemzésben minden tagállamot bent szeretnék
tartani, így a kiugró értékek adatbázisra gyakorolt hatásával Franciaország, Németország és
Olaszország esetében elemzéskor figyelembe kell venni a csoportképzésnél ( 1. ábra ).

Az előzőekben az adatbázist elemezve láthattuk, hogy a nyolc függő változó nemcsak, hogy
eltért egymástól, de az eltérő skáláknak és az extrém kiugró értékeknek köszönhetően az
eloszlások átlaga és szórása nagyfokú eltérést is feltételez. Így kijelenthető, hogy ebben a
formában a nyers adatok heterogén adatbázisnak tekinthetők. A homogenitás biztosításához
összehasonlíthatóvá kell tennünk az adatokat, melynek folyamán egy lineáris transzformáció
végrehajtásával biztosítjuk az eltérő dimenziók közös nevezőre hozását. Standardizálás

alkalmazása esetén (hasonlóan a minimum-maximum normalizáláshoz) a meglévő elemeink
függő változónkénti skáláit, az eloszlás megtartása mellett összehangoljuk. 6 Az eljárással
biztosítjuk, hogy a függő változók átlaga 0, míg standard hibájuk (szórásuk) várhatóan 1
legyen.
Az adattisztítás és normalizálás eredményeképp összehasonlítható adatokat kaptunk, egyik
adat sem dominálja túl a másikat, a kiugró értékek elfogadhatók. A továbblépéshez azt is
vizsgálni kell, hogy az egyes változók egymással milyen szoros kapcsolatban állnak,
mennyire korrelálnak 7 (ez alapvetően determinálja a távolságmódszer kiválasztását) ( 3.
táblázat ):

3. táblázat A függő változók korrelációs mátrixa az Európai Unió tagállamainak védelmi kiadási mutatóból,

2020. évi terv

6 Az eljárás során az átlagot kivonjuk az egyes értékekből és a különbséget elosztjuk a szórással.
7 A táblázatban szereplő értékek (x) magyarázata:

Az 3. táblázat ban látható, hogy az elemzett függő változók között akadnak a közepesnél kicsit
magasabb korrelációval rendelkező változópárok (pl.: 0,742654089), melyek az adott eseteket
érintően a jelentős függőségi kapcsolatot feltételezik. Az 3. táblázat ban szereplő adatok nagy
része azonban ezen erősségű függőségi kapcsolattól elmarad (jellemzően gyenge, vagy
közepes erősségű kapcsolatok figyelhetők meg), így a metrika használatát érintően a további
fejezetek és számítások alapját az Euklideszi távolságmérték 8 fogja képezni.
A klaszteranalízis további lépése a klasztermódszer kiválasztása, valamint szükség esetén a
klaszterszám meghatározása. A klasztermódszer kiválasztására számos lehetőségünk
kínálkozik. A szakirodalomban és a gyakorlatban azonban leggyakrabban három
klasztermódszert hivatkoznak és alkalmaznak:
a) a hierarchikus teljes láncmódszerrel előállított klaszterezést,
b) a hierarchikus átlagos láncmódszerrel előállított klaszterezést, valamint c) a nem
hierarchikus k-közép klaszterezést.
Lehetőség van azonban arra is, hogy az elemzés során ún. vegyes megoldást, vagyis
különböző algoritmusra épített klaszterezési csoport kombinációját alkalmazzuk. Esetünkben
ezen lehetőséget kihasználva a hierarchikus teljes-, valamint átlagos láncmódszerrel előállított
klaszterezést alkalmazzuk. 9
A klaszterszám meghatározása azon eljárások összessége, mely alapján meghatározzuk, hogy
a függő változók értékeinek (esetünkben 8 db) „egymáshoz állása” 10 alapján hány csoportba
(klaszterbe) soroljuk a vizsgálatba bevont független változókat. Ezen számadat
meghatározásához (támogatásához) alapvetően két közkedvelt módszer áll rendelkezésünkre:
a) a klaszterkönyök eljárás és
b) a sziluettmódszer.
Esetünkben utóbbi, tehát klaszterkönyök formálódása figyelhető meg. de a
meredekségváltozás nem elég intenzív ahhoz, hogy karakteres „könyök” rajzolódhasson ki. a
„nehezen kirajzolódó könyökalakzat”, valamint az ismertetett könyökmegtalálást-támogató

8 Euklideszi metrika: két pont távolsága a két pontot összekötő szakasz hossza. Koordináta geometriában (’a’ és
’b’ pontok távolsága):
9 A kiválasztott (hierarchikus klaszterezési) módszerek alapvető tulajdonsága, hogy (szemben a nem
hierarchikus eljárásokkal) nem követelik meg előfeltételként a klaszterszámok előzetes ismeretét.
10 Elsődleges cél a csoportokon belüli négyzetösszegek minimalizálása, mely a klaszterszám elemszámmal
megegyezősége esetén nulla értéket vesz fel. A klaszteranalízis célja azonban ezzel egyidejűleg a
dimenziócsökkentéssel történő csoportokba sorolás, melynek megfelelően a négyzetösszegek kárára áldozatot
kell hoznunk. Meg kell tehát határoznunk azt a pontot (klaszterszámot), melynél a négyzetösszegcsökkenés
mértéke a klaszterszám növelését nem ellensúlyozza.

módszer alapján a 3-as klaszterszám választása célszerű. A 3-as klaszterszámánál az adott
ponthoz húzott érintő meredeksége a -1/2 értéket átlépve, a -1/2-ed értéktől a 0 érték felé tart.

6. Idősoros adatok feldolgozásának lépései

Ahhoz, hogy a vizsgálat időtávjában, tehát 2014-2020 között rendelkezésre álljanak az éves
adatok, ahhoz az adattisztítást az előzőekben ismertetett lépések szerint el kellett végeznem az
idősoros, éves adatok esetében is. Az így kapott éves adatokat aggregáltam, majd a
csoportképző tulajdonságok szerinti klaszterszám meghatározás következett, amelyben
szintén klaszterkönyök rajzolódott ki. Az adatokban – a 2020. évhez hasonlóan – nem
hajtottam végre outlier kiszűrést, mert a 27 tagállam vizsgálatban tartását helyeztem ezzel
szembe előtérbe. A klaszterkönyök továbbra sem vált meredekebbé, de ugyanúgy 3 klaszterre
optimálisan le lehetett csökkenteni a csoportok számát, ugyanis a klaszterelemzés lényege,
hogy dimenziócsökkentő eljárás.
Továbbá a NATO tagországok esetében rendelkezésre álltak a ’védelmi kiadás (millió USD)’
mutató összetételére/szerkezetére vonatkozó megoszlási adatok is ( 4. táblázat ), melyek a
kétdimenziós védelmi kiadási adatok mintázatának értelmezését, valamint a K+F és
szabadalmi mutatókkal bővített klaszterek változásainak értelmezését segítik.

4. táblázat A ’védelmi kiadás (millió USD)’ mutató szerkezeti bontásának kategóriái

a NATO tagországok esetében

7. A kutatás eredményei
Az idősoros, többdimenziós klaszteranalízis értelmezése
Az idősoros, többdimenziós klaszteranalízis értelmezése egy mátrix egy mátrix segítségével
fogom bemutatni, ahol az 1-3-ig számok az adott mutató 2014-2020-ig terjedő időszak
összesített klaszter besorolását tartalmazza. A klaszter sorszáma egyben rangsorhelyként is
szolgál, amikor az függő változónként elért értéket végül átlagolással sorrendbe állítom.

1. klaszter
Elemei (5 tagállam):
Belgium, Franciaország, Hollandia, Németország, Svédország
Jellemzői: A csoport kialakulásának elsődleges szempontjai a Hatékony kormányzás, a K+F
kiadások (GDP%), Szabadalmi bejelentések, Kutatók a K+F területén (fő/millió fő),
Védelmi kiadások (USD) jellegű kiadásoknak és képességeknek a túlsúlya. Érdekes tényként
figyelhető meg ugyanakkor, hogy ezen tényezők dominanciája a teljes 27 független változót
(tagállamok) magába foglaló csoporton belül kiemelkedő, ugyanis, ha a 8 függő változóból
épített adatmodellt csak ezen tényezők alapján rangsoroljuk, hasonló eredményre jutunk. Ezt
az abszolút dominanciát Németország és Franciaország tehát nem azzal érte el, hogy az
outleir-nek számító Védelmi kiadások (USD) és szabadalmi bejelentések mutatókban való
túlteljesítésük miatt nem került ez a függő változó kizárásra a teljes vizsgálatból. A klaszteren
belül Belgium, Franciaország, Hollandia és Németország négy egymáshoz legközelebb álló
tagállamok. Ezen országoktól a legtávolabb eső tagállam Svédország a klaszteren belül.
Svédország Védelmi kiadás (GDP%), Haderő létszám, valamint Védelmi kiadás lakosságra
vetítve (USD/fő) mutatók tekintetében maradt alul a csoporton belül. Hollandia és
Németország Védelmi kiadás lakosságra vetítve (USD/fő) mutatóban szintén gyengén
teljesített, de Svédországtól eltérően, haderő létszám tekintetében javítani tudott pozícióján.

2. klaszter
Elemei (13 tagállam):
Ausztria, Csehország, Dánia, Finnország, Görögország, Írország, Lengyelország, Luxemburg,
Magyarország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország
Jellemzői: A csoport kialakításának elsődleges szempontja a haderő létszám. Ezt követi a
hatékony kormányzás, Védelmi kiadás (USD), Védelmi kiadás (GDP%), Védelmi kiadás
lakosságra vetítve (USD/fő) jellegű kiadásoknak és képességeknek a túlsúlya. Érdekes
tényként figyelhető meg ugyanakkor, hogy a Hatékony kormányzás és a Védelmi kiadás
lakosságra vetítve (USD/fő) mutatókban mégis a legnagyobb a csoport lemaradása az 1.
klaszterhez képest. A klaszter 2 fő kiugró értékkel rendelkező tagállam Ausztria és
Spanyolország. Ausztria Hatékony kormányzás, K+F kiadások (GDP%), Szabadalmi
bejelentések, Kutatók a K+F területén (fő/millió fő) mutatókban teljesít jól, míg

Spanyolország inkább Védelmi kiadás (USD), Védelmi kiadás lakosságra vetítve (USD/fő),
Haderő létszám tekintetében rendelkezik jobb eredményekkel. A két egymáshoz legközelebb
álló tagállam is Ausztria és Spanyolország, a három egymástól legtávolabb eső országpárjaik
pedig Csehország, Luxemburg és Magyarország. Luxemburg kiemelkedően magas Hatékony
kormányzásával, Szabadalmi bejelentéseinek számával és Kutatók a K+F területén (fő/millió
fő) mutatójával. Magyarország Védelmi kiadás lakosságra vetítve (USD/fő) mutatóban teljesít
kimagaslóan, míg Csehország szinte minden függő változóban középszerű értéken teljesít és
csak Védelmi kiadás (GDP%) mutatóban marad el a 2. klaszter értékeitől. Olaszország
szabadalmi bejelentés mutatóban dominált outleir-ként, de ez a hatás nem bizonyult olyan
erősnek a vizsgálat végén, hogy a mutató kizárását utóbb meg kellett volna mégis fontolni.
3. klaszter
Elemei (9 tagállam):
Bulgária, Ciprus, Észtország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia, Szlovénia
Jellemzői: A csoport kialakításának elsődleges szempontja a Védelmi kiadás (GDP%)
mutatóban tett kiadások túlsúlya. Érdekes tényként figyelhető meg ugyanakkor, hogy
Védelmi kiadás (USD), Szabadalmi bejelentések mutatók tekintetében abszolút utolsó
klaszterbe tartozók az itt található tagállamok. Egy kiugró értékkel rendelkező ország
Bulgária, amely Védelmi kiadás (GDP%) még Védelmi kiadás lakosságra vetítve (USD/fő)
mutatóban is jól teljesít. Szintén kiugró értéket mutat fel Litvánia is, amely 2, klaszterbe
tartozó tagállamokhoz hasonlóan teljesít átlagosan, csak K+F kiadások (GDP%), Szabadalmi
bejelentések és Védelmi kiadás (USD) mutatókban marad le tőlük. Az elemezett változókat
érintően, két egymástól legtávolabb eső országpárok Litvánia és Lettország. Lettország
minden függő változóban alul teljesít, csak Védelmi kiadás (GDP%) és Védelmi kiadás
lakosságra vetítve (USD/fő) tekintetében tartozik a 2. klaszterhez.

Az idősoros, kétdimenziós klaszteranalízis értelmezése
Az idősoros, kétdimenziós klaszteranalízis értelmezéséhez csak a NATO tagországok
esetében adottak ahhoz az adatok, hogy a Védelmi kiadás (GDP%) mutató összetételét
elemezhessük. Ezek az eredmények ellenben kiegészítik, vagyis erősítik vagy cáfolják a
többdimenziós klaszterelemzés eredményeit. Ugyanis a többdimenziós klaszterelemzésbe
beválogatott mutatók /Hatékony kormányzás, K+F kiadások (GDP%), Kutatók a K+F
területén (fő/millió fő), Szabadalmi bejelentések (db)/ úgy kerültek kiválasztásra, hogy a

NATO jelentésben a védelmi kiadás összetevőiként megadott pl.: K+F(+I) mutatót piaci
szektorokban azonosítható „párjait” válogattam be. Célom az volt ezzel, hogy a védelmi
kiadás jólétnövelő csoportképző tulajdonságát, tehát a piaci „párok” csoportképző
tulajdonságait is elemezni tudjam. Az elemzés alapját az képezi, hogy a védelmi kiadások
összetevőinek arányai szerinti klaszterek a többdimenziós modell eredményeiben is
felfedezhetőek-e a piaci „párok” csoportkéző tulajdonságában.

2 . ábra A ’Védelmi kiadás részaránya (%, főbb eszközök, K+F(+I))’ védelmi kiadás (USD)-hez viszonyítottan a NATO

tagországok 2020. évi terv adatai alapján (2021-es áron) (NATO, 2022)

Jellemzően az Európai Unió tagállamai – ahogy a NATO tagállamok is – 15-30% közötti
arányban fordították a védelmi kiadásaikat (GDP%) eszköz és K+F(+I) beszerzésére 2020-
ban.
Ettél eltérő ’Védelmi kiadás részarányt (%, főbb eszközök, K+F(+I))’ csak Luxemburg,
Horvátország és Görögország az Európai Unió tagállamai közül. A legnagyobb különbség két
európai uniós tagállam között figyelhető meg, ez Portugália és Horvátország, illetve abszolút
értéet tekintve Portugália és Luxemburg között ( 2. ábra ).

Ezeket az eredményeket a többdimenziós modell adataival összevetve azt látjuk, hogy
Luxemburg a védelmi kiadások (az összetétel, mint függő változó ebben a modellben nem
került alkalmazásra) tekintetében 3. klaszterbe tartozna, de a ’Szabadalmi bejelentések’ és
’Kutatók a K+F területén (fő/millió fő)’ mutatók erőssége miatt 2. klaszterbe kerül. Míg
Horvátország a védelmi kiadások tekintetében 1. klaszterbe tartozna, ’Szabadalmi

bejelentések’, ’Kutatók a K+F területén (fő/millió fő)’ és ’K+F kiadások (GDP%)’ mutatók
tekintetében is még 3. klaszterbe tartozó, ezért védelmi kiadásai a gazdasági szektorban nem
vagy még nem érvényesülnek csoportképző tulajdonságként. Görögország védelmi kiadások
tekintetében 1. klaszterbe tartozna – Horvátországhoz hasonlóan –, de ’Szabadalmi
bejelentések’, ’Kutatók a K+F területén (fő/millió fő)’ muatók esetében nem annyira erős
klaszterképző, mint Luxemburg, de nem is annyira gyenge, mint Horvátország, így 2.
klaszterbe tartozik. Fontos megemlíteni, hogy közepesen erős K+F-vel és erős védelmi
kiadási szinttel Görögország megelőzi Luxemburgot is, ami annak köszönhető, hogy ’Haderő
létszáma’ nagyobb, mint Luxemburgé és Horvátországé. Mindez erősíti azt a feltevésemet,
hogy a gazdagabb tagállamok bár megtehetnék, de GDP arányosan mégsem költenek többet,
mint ahogy a szegényebb országok teszik.

A kétdimenziós védelmi kiadások modell trendjei

A védelmi kiadások szintje használható mutató az ország védelmi képességének mérésére,
ezért most azt vizsgálom, hogy a kutatás eredményeit milyen trendekhez viszonyítva lehet
helyesen értelmezni.
A védelemre fordított kiadások mértékét a gazdaság teljesítőképességének GDP arányában
szokás meghatározni és ezt a mutatót alkalmazza a NATO is a védelmi kiadások elemzéséhez.
Ezen adatok alapján a világ védelmi kiadásainak GDP-re vetített aránya az elmúlt 20 évben –
a kiadási főösszeg emelkedése mellett – csökkenő pályára állt ( 3. ábra ), amely trendet az
Európai Unió tagállamainak ráfordításai is követtek.

3 . ábra: Világ országainak védelmi kiadásai 2000-2020 között

(GDP részarány, SIPRI adat)

Közpolitika szempontjából ez azt vetíti előre, hogy az Európai Unióban a katonai biztonság
krónikus alulfinanszírozottságtól szenved, ami védelmi tervezési hiba és hosszútávon
sérülékennyé, változó színvonalon teljesítővé teszi Európa biztonságát. A versengő
közpolitikák szintjén pedig azt vonja maga után, hogy a szűkös költségvetési keretekből a
tagállamok a védelem évtizedes elmaradt ráfordításait utóbb kénytelenek lesznek pótolni. A
védelmi képesség személyi állomány és technológiaifüggő képesség, amely tényezők
amellett, hogy költségesek, még beszerzésük is időigényes. [6] Az elmaradás hatásait ezért
nem elég csupán csak anyagi ráfordítással megoldhatónak feltüntetni, hanem komplex
közpolitika tervezést igényel. Ezért az éves kiadási főösszegek vizsgálata – attól függetlenül,
hogy a legegyszerűbb összehasonlítási módszernek tekinthető – szubjektív értékelésnek
minősül. Ahogy a védelmi kiadások felhasználását, tehát a védelemre fordított kiadások
jóléttel kapcsolatos hatásait – a jólét komplexitása miatt – sem elegendő csupán egyetlen
számadat sorba állításával értékelni.

A NATO jelentés alapján a NATO tagállamok GDP arányos kiadásai 2015-ös áron, 2014-
2020 – a 2020-as terv adatokként való figyelembevételével – között ( 5. táblázat )
kismértékben ugyan, de szintén csökkent (2014. évi nyitó érték 2,58%, átlag: 2,52%):

5. táblázat 2014-2020 közötti a NATO tagországok
védelmi kiadásainak GDP arányos alakulása (NATO, 2022)

Kutatásom során azt tapasztaltam, hogy 2014-2020 között – a 2020-as terv adatokként való
figyelembevétele mellett – az Európai Unió tagállamainak GDP arányos ráfordításai
mérsékelt emelkedést mutatnak (2014. évi nyitó érték 1,43%, átlag: 1,51%), ami a 2020-as év
magas terv számainak hatását tükrözi. Ha a várakozások a 2020-as évre nem teljesülnek a várt
szinen, akkor az Európai Unióban inkább stagnálás lesz realizálódhat ( 6. táblázat ):

6. táblázat 2014-2020 között az Európai Unió tagállamai
védelmi kiadásainak GDP arányos alakulása (NATO, 2022)

A kutatásban felhasznált SIPRI adatbázison alapuló NATO és World Bank adatok alapján
megállapítható, hogy a feldolgozott adatbázisok adatai illeszkednek a bevezető és
szakirodalom elemzés fejezetekben bemutatott trendekbe, enyhe eltérést a 2020-as terv
számok eredményeznek, melyek realizálódása 2020. év végén (november) várható.

A többdimenziós védelmi kiadások modell trendjei
A végrehajtott elemzéssel a hierarchikus, alulról építkező, teljes láncmódszerrel előállított
klaszterezési eljárás során az elemzésbe bevont 27 tagból álló Európai Unió tagállamait az
elemzés alapját képező hét változó alapján három különálló klaszterbe sorolhatjuk. A klaszter
sorszáma egyben rangsorhelyként is szolgál.

Megállapítható, hogy védelmi kiadások nagysága sem (USD) és GDP arányosan nem
eredményezik a gazdaság más szektoraiban a csoportszint megtartási képességét, tehát a
nagyobb védelmi ráfordítások a gazdasági szektorban nem vagy még nem érvényesülnek
csoportképző tulajdonságként, azonos rangsorhelyen. Ezek a trendek megfigyelhetők az
Európai Unió szegényebb országaiban (Görögország, Horvátország, Bulgária). Ellenben a
gazdaságilag fejlett, de GDP arányosan kisebb ráfordítással rendelkező tagállamok
(Luxemburg, Belgium, Svédország) a K+F kiadásaik védelmi szektorban érvényesített
fokozásával csoportképző tulajdonságot tudnak elérni a a gazdasági szektor K+F területén is.
A régi nagy hadiipari gyártók a déli államok közül Olaszországhoz és Spanyolországhoz
köthetők. Ezekben a tagállamokban közepes mértékű a GDP arányos védelmi ráfordítás, és
vagy ezen a szinten marad a K+F-ben aktivizálódó csoportképző tulajdonság vagy magasabb
klasztert alakít ki. Ez azért is érdekes, mert a hagyományokon alapuló hadiipar a
fejlesztésekben még mindig élenjárónak tekinthető, mégha a tagállam gazdasági
teljesítményét a védelmi kiadások arányában növelni/visszanövelni nem is tudja.

A cikket Nyerges Tímea a Hadtudományi Doktori Iskola doktirandusza írta.

A borítókép forrása: pexels.com

Felhasznált irodalom
Deger, S., Somnath Sen, S. (1995). Handbook of Defense Economics – Military expenditure
and developing countries. London: Elseiver
Fisher, L. (1985). Ten Years of the Budget Act: Still Searching for Controls. Public
Budgeting & Finance, 1985(5)
Kamlet, M. S., Mowery, D.C. (1985). The First Decade of the Congressional Budget Act:
Legislative Imitation and Adaptation in Budgeting. Government Budgeting: Theory, Process,
and Politics. 1985(1)
Leontief, W. – Duchin, F. (1983). Military spending: Facts and Figures, Worldwide
Implications and Future Outlook. London: Oxford University Press.
Szenes, Z. (2017). Katonai biztonság reneszánsza. Honvédelmi Szemle, 2017(2)
United States Department of the Army. (2008): U.S. Army Field Manual (FM 3-0 and FM
100-5). Washington, DC: U.S. Government.
The World Bank Group. (2022). World Development Indicators, Military expenditure (2010-
2020) (CC BY-4.0). Washington, DC: The World Bank Group.

[1] Leontief, W. – Duchin, F. (1983). Military spending: Facts and Figures, Worldwide
Implications and Future Outlook. London: Oxford University Press.
[2] Deger, S., Somnath Sen, S. (1995). Handbook of Defense Economics – Military
expenditure and developing countries. London: Elseiver
[3] Fisher, L. (1985). Ten Years of the Budget Act: Still Searching for Controls. Public
Budgeting & Finance, 1985(5)
[4] United States Department of the Army. (2008): U.S. Army Field Manual (FM 3-0 and FM
100-5). Washington, DC: U.S. Government.
[5] The World Bank Group. (2022). World Development Indicators, Military expenditure
(2010-2020) (CC BY-4.0). Washington, DC: The World Bank Group.
[6] Szenes, Z. (2017). Katonai biztonság reneszánsza. Honvédelmi

A Vezető gazdasági dominancia egyelő katonai dominancia? 21. századi helyzetkép a fegyverhatalmi egyensúly változásairól az Európai Unióban bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Categories: Biztonságpolitika

Borrell egyre keményebb: az EU erőteljes választ fog adni energiastruktúrája szándékos megzavarására

Biztonságpiac - Thu, 09/29/2022 - 11:04

Az Északi Áramlat 1. és 2. csővezetéken keletkezett kár nem véletlen, az európai energiainfrastruktúra bármilyen szándékos megzavarása teljességgel elfogadhatatlan, amire az Európai Unió határozott és egységes választ fog adni – jelentette ki Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő.

Borrell az unió nevében közzétett nyilatkozatában kiemelte: az Európai Uniót mély aggodalommal tölti el, hogy minden rendelkezésre álló információ alapján a gázszivárgás szándékos cselekmény következménye. A Balti-tenger nemzetközi vizein észlelt gázszivárgás biztonsági és környezetvédelmi aggályokat vet fel, az EU ezért támogatni fog minden olyan vizsgálatot, amellyel a cél annak tisztázása, hogy mi és miért történt – írta.

Az Európai Unió további lépéseket fog tenni energiabiztonsága erősítésére – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője. Sajtóhírek szerint Svédország és Dánia sürgős vizsgálatot kezdeményezett kedden a gázszivárgásokkal kapcsolatban, amelyeket a két ország közelében húzódó két orosz gázvezetéken észleltek.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök úgy nyilatkozott: egyértelműen szándékos cselekmények okozták az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken a szivárgást, amely nem lehetett baleset következménye. Dan Jörgensen energiaellátási miniszter azt közölte, hogy robbanások okozták hétfőn a károkat. Hozzátette: a 70-90 méteres mélységben található vezetékeken keletkezett lyukak mérete arra utal, hogy azokat semmiképpen nem okozhatta baleset.

The post Borrell egyre keményebb: az EU erőteljes választ fog adni energiastruktúrája szándékos megzavarására appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Az EU legveszélyesebb bűnözőinek kézre kerítésére indít kampányt az Europol

Biztonságpiac - Thu, 09/29/2022 - 08:35

A tagállamok által körözött legveszélyesebb bűnözők felkutatásában kéri a lakosság segítségét is az Európai Unió rendőrségi együttműködési szervezete (Europol), az idei kampányban 92, különböző bűnbandákhoz köthető ember szerepel a szervezet honlapján.

A hágai székhelyű uniós szervezet tájékoztatása szerint az idei kampányban olyan súlyos bűncselekmények miatt köröznek embereket Európában, mint gyilkosság, emberkereskedelem, fegyveres rablás vagy terrorcselekmények. Szerepelnek közöttük maffiavezérek is, akik ártatlan embereket mészároltak le, kábítószer- és emberkereskedők, valamint olyan bűnelkövetők, akik gyilkosságot vagy más erőszakos cselekményeket követtek el bandájuk nevében.

Kiemelték, hogy a bűnözői hálózatokon belül kulcsszerepet játszó gonosztevők elfogásával az illetékes uniós hatóságok a bandák teljes felszámolására törekszenek. Ennek érdekében az Europol és a Célkörözési Egységek Európai Hálózata arra kéri a lakosságot, látogassanak el a kampány weboldalára, és nézzék meg, hogy a szervezetet esetleg valamelyik szökevény nyomára tudják-e vezetni.

Közölték továbbá, hogy a kampányt hatalmas fali posztereken fogják népszerűsíteni Európa-szerte. Az első posztert szerdán leplezik le Brüsszelben. Mindegyik kép kártyavárra emlékeztető, azt szimbolizálva, hogy egy bűnözői hálózat névtelen bejelentés alapján azonosított kulcsfigurájának elfogása az egész szervezet bukását okozhatja.

Emlékeztettek, hogy az Europol korábbi kampányai jelentős sikereket értek el, sok névtelen bejelentés vezetett letartóztatáshoz. A szervezet 2016-ban létrehozott weboldalára ez idáig feltöltött 335 arckép közül 120-hoz tartozót tartóztattak le lakossági belejelentés alapján. A tavalyi kampány 2021. decemberi elindítása óta tíz bűnözőt fogtak el – tették hozzá.

Az Europol honlapja szerint az uniós bűnüldözői szervek hét magyar állampolgár kézre kerítésében kérik a lakosság segítségét. A magyar bűnözőket adócsalás, sikkasztás, illetve drogkereskedelem miatt keresik. Ketten közülük 8, illetve 12 éves jogerős börtönbüntetésük elől szöktek

el.

The post Az EU legveszélyesebb bűnözőinek kézre kerítésére indít kampányt az Europol appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Tűzharcban meghalt több palesztin fegyveres Dzseninben

Biztonságpiac - Thu, 09/29/2022 - 07:35

Legkevesebb négy palesztin fegyveres életét vesztette abban a tűzharcban, amely izraeli katonákkal tört ki Ciszjordánia északi részén, Dzseninben szerda reggel – jelentette a Jediót Ahronót.

Az izraeli biztonságiak körülvették két, terrormerényletekkel gyanúsított személy házát a dzsenini menekülttáborban, és éppen próbálták őket őrizetbe venni, amikor a tűzharc kitört. A palesztin halottak egyike Abed al-Hazem, az áprilisban Tel-Aviv központjában, a Dizengof térnél három izraeli életét kioltó terrorakció elkövetőjének fivére volt, másikuk pedig Ahmad Alavna, a Palesztin Hatóság (PH) biztonsági erőinek harcosa.

Ők ketten az izraeli biztonságiak szerint több lövöldözésben is részt vettek a közelmúltban, például szeptember elején a védelmi minisztérium egy munkagépére leadott lövésekben, és további fegyveres támadásokat is terveztek a jövőben. A palesztinok két további halálesetről és 44 sebesülésről, köztük számos súlyos esetről számoltak be a tűzharc végeztével. Az éjszaka folyamán további három körözött személyt vett őrizetbe az izraeli hadsereg Ciszjordániában.

“Dzseninben a megszállók nyílt háborút folytatnak, amely nem tudta megtörni az ellenállást és táborának kiválóságát, és nem sikerült megakadályoznia annak terjedését” – nyilatkozta a történtekről a Gázai övezetet irányító iszlamista Hamász terrorszervezet szóvivője, Hazem Kasszam.

Az áprilisi tel-avivi merényletet elkövető Raed al-Hazem nevének nyilvánosságra hozását követően apja, Fathi al-Hazem szenvedélyes beszédet mondott háza erkélyén, melyet több százan hallgattak, s az arról készült felvétel futótűzként terjedt el a palesztinok körében. “A következő években és napokban látni fogjátok a győzelmet és a változást. Allah meg fogja tisztítani az Al-Aksza mecsetet a megszállók piszkától” – mondta többek közt al-Hazem, aki a PH nyugalmazott, egykori magas rangú biztonsági tisztje.

Beszéde után a most szerdán megölt fiával együtt bujkálni kezdett a dzsenini menekülttáborban, mert a merénylő közvetlen családtagjaként attól tartottak, hogy kihallgatásra viszik őket az izraeli biztonsági hatóságok. Két fiával együtt körözés alatt áll a merénylet óta.

Idén április 7-én Raed al-Hazem, a dzsenini menekülttábor palesztin terroristája lelőtt három izraelit Tel-Aviv központjában. A támadásban további 14 ember megsebesült, köztük hárman súlyosan. Magát Hazemet másnap egy jaffói mecset közelében lelőtték, miután először kezét felemelve megadta magát, majd fegyvert rántott, és tüzet nyitott a biztonságiakra.

Az izraeli hadsereg letartóztatási hullámot indított Ciszjordániában, miután március közepe és május eleje között tizenkilenc ember halálát okozó terrortámadások sorozata kezdődött Izraelben. A körözött palesztinokat leginkább Nablusz és Dzsenin környékén próbálták őrizetbe venni, mert főként Ciszjordánia északi részéről indultak útnak a merénylők. Az izraeli biztonságiak arra figyelmeztettek az utóbbi hónapokban, hogy a Palesztin Hatóság elveszíti az ellenőrzést Ciszjordánia északi része fölött.

The post Tűzharcban meghalt több palesztin fegyveres Dzseninben appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Belgiumban halálos áldozata van egy szélsőjobboldali csoportok elleni rendőrségi akciónak

Biztonságpiac - Thu, 09/29/2022 - 06:35

Egy ember meghalt a belgiumi Antwerpenben egy összehangolt rendőrségi akcióban, amelyet szélsőjobboldali csoportok ellen indítottak – jelentette a Le Soir napilap.

A terrorellenes műveletben a hatóságok több házkutatást tartottak a városban, elsősorban fegyvereket kerestek. Az antwerpeni ügyészség szerint az akció közben tűzharcba keveredtek a rendőrök és az egyik átkutatott ház tulajdonosa, és ő a helyszínen életét vesztette. A hatóságok vizsgálatot indítottak a tűzpárbaj körülményeinek feltárására.

A belga média beszámolói szerint a tűzpárbaj Antwerpen Merksem nevű városrészében történt. Az ügyészség azt közölte: nagy mennyiségű lőfegyvert foglaltak le, amelyek közül csak néhány volt regisztrálva.

A belga hírszerző szolgálatok tavaly óta fokozottabban figyelik a szélsőjobboldali csoportok tevékenységeit. Tavaly májusban hatóvadászat indult Jürgen Conings, egy laktanyájából felfegyverkezve megszökő, szélsőséges nézeteket valló katona ellen. Conings előtte halálosan megfenyegette Belgium vezető virológusát, Marc Van de Ranstot. Ötheti körözés után megtalálták Conings holttestét egy kelet-belgiumi erdőben, majd az ügyészség közölte, hogy a férfi öngyilkosságot követett el.

The post Belgiumban halálos áldozata van egy szélsőjobboldali csoportok elleni rendőrségi akciónak appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Strack-Zimmermann: Moszkva állhat az Északi Áramlat elleni szabotázs mögött

Biztonságpiac - Thu, 09/29/2022 - 05:35

Az orosz vezetés állhat az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezeték elleni támadás mögött a német szövetségi parlament (Bundestag) védelmi bizottságának elnöke szerint.

Marie-Agnes Strack-Zimmermann szerint minél tovább tart és minél brutálisabb az ukrajnai háború, annál nagyobb a Balti-tenger medrében lefektetett vezetékek elleni szabotázshoz hasonló “gátlástalan támadások” veszélye.

Nem lehet kizárni, hogy éppen Moszkva megrendelésére hajtják végre ezeket az akciókat, méghozzá azzal a céllal, hogy súlyos feszültségeket keltsenek a nyugati piacokon – fejtette ki a kormányzó liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) politikusa a Madsack médiacsoporthoz tartozó regionális lapok közös szerkesztőségének.

Sajtóhírek szerint hasonlóan értékeli a helyzetet a Bundestag legnagyobb ellenzéki pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik vezető szakpolitikusa, Roderich Kiesewetter, aki szerint “biztonságpolitikai szempontból” az energetikai infrastruktúra elleni szabotázsakciók célja az elrettentés és a fenyegetés, “a félelem terjesztése”.

Moszkva megmutatta már, hogy az orosz földgázt közvetlenül – Ukrajna és Lengyelország megkerülésével – Németországba szállító Északi Áramlat vezetékrendszereket “eszközként”, az energiát pedig “fegyverként” használja, így a minapi támadás “illeszkedik” az eddigi orosz mintázatba, amelynek jellemzői az “állami terrorizmus” és a hibrid műveletek – fejtette ki Kiesewetter.

Hozzátette: mindezek alapján “valószínű”, hogy a megrendelő Moszkva, a cél pedig az orosz támadás ellen védekező Ukrajna mellett kiálló európai országok lakosságának elbizonytalanítása, és az is, hogy világossá tegyék ezen országok vezetőinek, hogy az úgynevezett kritikus infrastruktúra elleni támadás valós veszély.

Hangsúlyozta: az eset “újabb figyelmeztető jel”, azt mutatja, hogy “egy hibrid háborúval állunk szemben, amely társadalmi berendezkedésünk, a szabályokon alapuló rend” ellen irányul. A Der Spiegel című német hírmagazin értesülése szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) éppen néhány hete figyelmeztette a német szövetségi kormányt a balti-tengeri földgázvezetékek elleni támadások veszélyére.

A vezetékeket üzemeltető Nord Stream AG kedden az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 tengeri csővezetékek három szálát ért “példátlan károkról” számolt be, amelyeket hétfőn néhány órán belül fedeztek fel. Az első szivárgást az Északi Áramlat 2-nél észlelték, a dán Bornholm sziget közelében, aztán még kettőt az Északi Áramlat-1-en. A Dán Energiaügynökség jelentése szerint nagy mennyiségű gáz szivárgott a tengerbe, a helyszínt a repülőgépeknek és hajóknak öt tengeri mérföldes körzetben el kell kerülniük.

Oroszország is részt venne a vizsgálatban
Oroszország ragaszkodik ahhoz, hogy a Gazpromot, mint a csővezeték tulajdonosát bevonják az Északi Áramlat vezetékein történt rendkívüli események kivizsgálásába – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, aki “ostobaságnak” nevezte a feltételezést, mely szerint Oroszországnak köze lehetett a történtekhez, rámutatva, hogy Moszkva nem lehetett érdekelt az incidensben, mert Európába vezető gázszállítási útvonalakat veszített el. Mint mondta, az üggyel kapcsolatban “rengeteg kérdés” merül fel. Megjegyezte: az amerikai cseppfolyósított földgáz szállítói erősen érdekeltek abban, hogy továbbra is magas nyereséget termeljenek. Emlékeztetett arra, hogy Joe Biden amerikai elnök február elején az Északi Áramlat-2 felszámolásának lehetőségéről beszélt. “Nem tudjuk, hogy mit értett ezen az Egyesült Államok elnöke” – mondta.

The post Strack-Zimmermann: Moszkva állhat az Északi Áramlat elleni szabotázs mögött appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

BW22 oldalnézetből

Air Power Blog - Wed, 09/28/2022 - 23:59

Rendkívüli időkben került sor a Bátor Harcos idei kiadására, a magyar vezetésű NATO zászlóalj harccsoport gyakorlatára. Némi helikopteres mozgás a "0"-ponton, ezúttal nem a megszokott perspektívából.

A díszelgő raj függeszkedik a "0"-ponttal szemben, háttérben a lőtérvezérlő északabbra fekvő épülete.

Miután elkészült a fotó a szárazföldi seregszemle fölött, dél felé indulnak a gépek.

Krokodil két okostojással a szépséges kumós égi vásznon.

A kötelék egy ideig Veszprémnek tart, mielőtt befordulnának Újmajor felé.

Már a repülés után a jutasi placcon. Jó látni a pedánsan alkalmazott ponyvakészletet az egyik 145-ösön.

Zord

Categories: Biztonságpolitika

Uniós szóvivő: még korai találgatni, mi okozhatta a szivárgást az Északi Áramlat gázvezetékeken

Biztonságpiac - Wed, 09/28/2022 - 16:35

Nagyon korai lenne még azt találgatni, hogy mi okozhatta a szivárgást az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken – közölte Tim McPhie, az Európai Bizottság energiaügyekért felelős szóvivője a testület sajtótájékoztatóján.

A szóvivő elmondta: a bizottság figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, és mérlegelik a szivárgásoknak a tengeri hajózásra és a környezetre gyakorolt hatásait. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, mely szerint a szivárgások gyanúsan egybeestek a norvég gázt Dánián keresztül Lengyelországba szállító, Baltic Pipe nevű vezeték felavatásával, McPhie hangsúlyozta: még korai bármilyen egybeesésből következtetéseket levonni.

Eric Mamer uniós szóvivő megerősítette: “a bizottság nem találgathat, hogy szabotázs történt-e vagy sem, mivel nem áll rendelkezésünkre olyan információ, amelyből megállapíthatnánk, mi okozta a szivárgást”. Sajtóhírek szerint Svédország és Dánia sürgős vizsgálatot kezdeményezett kedden az ismeretlen eredetű balti-tengeri gázszivárgásokkal kapcsolatban, amelyeket a két ország közelében húzódó két orosz gázvezetékben észleltek.

A svéd tengerészeti hatóság figyelmeztetést adott ki az Északi Áramlat-1 vezeték két ponton való szivárgása miatt nem sokkal azután, hogy a közeli Északi Áramlat-2 vezetéken is szivárgást észleltek, ami arra késztette Dániát, hogy eltanácsolja a hajókat a vezeték öt tengeri mérföldes körzetéből.

A vezetékrendszert üzemeltető Nord Stream AG közölte, hogy az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 négy tengeri csővezetékéből hármat ugyanazon a napon példátlan károsodás ért, és a helyreállítás ütemezését nem lehet megbecsülni. A Nord Stream AG kedden nyomáscsökkenést jelentett az Északi Áramlat-1 mindkét és az Északi Áramlat-2 egyik vezetékszálában. A Der Tagesspigel német lap kedden azt írta, a német szövetségi kormány szerint “célzott támadás” okozhatott szivárgást a földgázvezetéken.

Kreml: sürgősen ki kell vizsgálni, mi történt az Északi Áramlat vezetékeivel
A Kremlt rendkívüli módon aggasztja az Északi Áramlat csővezetékeken észlelt károsodás és nyomáscsökkenés, ezért a példátlan helyzet sürgős kivizsgálását sürgeti – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki sajtószóvivő. Peszkov elmondta, hogy kedden mind a Gazprom, mind az Északi Áramlat vezetékeket üzemeltető Nord Stream AG cég közölte a “rendkívül aggasztó hírt”, hogy a csővezetékben a dán kizárólagos gazdasági övezetben tisztázatlan eredetű meghibásodás keletkezett, ami jelentős nyomáscsökkenést eredményezett. “Ez egy teljesen példátlan helyzet, amely sürgős kivizsgálást igényel. Fölöttébb aggasztónak tartjuk ezt a hírt” – hangoztatta a szóvivő. Peszkov sem zárta ki, hogy a gázvezetékek megszakadása szabotázs eredménye lehet.

The post Uniós szóvivő: még korai találgatni, mi okozhatta a szivárgást az Északi Áramlat gázvezetékeken appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Berlin szerint “célzott támadás” okozhatott szivárgást az Északi Áramlat gázvezetékeken

Biztonságpiac - Wed, 09/28/2022 - 12:10

“Célzott támadás” okozhatott szivárgást az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken a német szövetségi kormány szakértői szerint – jelentette a Der Tagesspiegel.

A berlini lap a hírportálján biztonsági forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a Balti-tenger medrében futó két – használaton kívüli – vezetékrendszeren hétfőn, röviddel egymás után tapasztalt hirtelen nyomáscsökkenés nem lehetett véletlen.

A körülmények – időzítés, érintett vezetékek, a nyomásvesztés mértéke – alapján kizárólag olyan “forgatókönyv” tűnik elképzelhetőnek, amely “célzott támadásról” szól – mondta a Der Tagesspiegelnek egy meg nem nevezett szakértő, aki egy szövetségi hatóság képviseletében vizsgálja az esetet.

Tengermederben fektetett földgázvezetékek ellen “célzott támadást” végrehajtani komoly feladat, a művelethez különleges képességű erők, például haditengerészeti búvárok vagy tengeralattjárók kellenek – magyarázták a lap forrásai, kifejtve, hogy a támadók kilétét illetően két lehetőség tűnik valószínűnek.

Meglehet, hogy a támadásért Ukrajna vagy az orosz támadás ellen védekező ország valamely támogatója felelős. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy úgynevezett hamiszászlós művelet, “önmerénylet” történt, vagyis orosz egységek hajtották végre a támadást azzal a szándékkal, hogy növeljék az EU földgázellátása körüli bizonytalanságot, tovább mélyítve az energiaválságot és ismét felhajtva a földgáz piaci árát, amely az utóbbi napokban csökkent.

Nyomáscsökkenést elsőként az Északi Áramlat-2 vezetékrendszeren észleltek, hétfő hajnalban. Nap közben a dán hatóságok megállapították, hogy Bornholm térségében szivárog a gáz. Hétfő este az Északi Áramlat-1 vezetékrendszeren is hirtelen süllyedni kezdett a nyomás.

A vezetékrendszerek Oroszországot és Németországot kötik össze a Balti-tenger alatt. Mindkét vezetékpár üzemen kívül van. Az Északi Áramlat-1 azért, mert az orosz fél augusztusban leállította a földgázszállítást, az Északi Áramlat-2 pedig azért, mert a német fél Oroszország Ukrajna elleni támadása miatt februárban leállította a rendszer üzembe helyezési eljárását.

The post Berlin szerint “célzott támadás” okozhatott szivárgást az Északi Áramlat gázvezetékeken appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Csehország ellenőrizni fogja a szlovák határátkelőket

Biztonságpiac - Wed, 09/28/2022 - 08:35

Rendőrségi ellenőrzéseket vezet be Csehország a Szlovákiával közös 27 volt határátkelőhelyen, hogy korlátozzák az illegális bevándorlást – jelentette be Vít Rakusan belügyminiszter.

Az intézkedés egyelőre tíz napig tart, 17 közúti, hét vasúti, valamint három folyami átkelőt érint, és szerda éjfélkor lép érvénybe. Az államhatár átlépése más helyeken nem lesz lehetséges, s a hatóságok ellenőrizni fogják az úgynevezett zöld határt is – olvasható a közleményben. Kivételt képeznek a mezőgazdasági és erdei munkások, vadászok vagy halászok, akik munkájukat a határvidéken végzik.

A cseh rendőrség az év eleje óta 12 ezer illegális bevándorlót vett őrizetbe, ami jelentősen magasabb szám, mint 2015-ben, amikor Európán menekültek tömegei söpörtek végig. Százhuszonöt embercsempészt is őrizetbe vettek, ami szintén többszöröse az elmúlt évek átlagának.

“Természetesen nem tudjuk hermetikusan lezárni a 251 kilométer hosszú államhatárt, de mindent megteszünk annak érdekében, hogy korlátozzuk az illegális határátlépéseket” – jelentette ki Martin Vondrásek cseh rendőrfőkapitány. “Nem célunk az egyszerű polgárok életének megnehezítése” – tette hozzá.

Az akcióban ötszáz rendőr és hatvan vámtisztviselő vesz részt, az ellenőrök az egyes helyeken 12 órás műszakokban váltják majd egymást. A költségeket a rendőrség húszmillió koronára (332 millió forint) becsülte. Az ellenőrzések ideiglenes visszaállítását a cseh-szlovák határon hétfőn este hagyta jóvá a cseh kormány.

“Néhányszor tárgyaltam a szlovák belügyminiszterrel, és kértem a szlovák felet, hogy teljesítse a nemzetközi szerződésben foglaltakat. Őszintén mondhatom, hogy nem értünk el olyan sikereket a diplomáciai lépésekkel, mint amilyenre számítottunk” – nyilatkozott a cseh belügyminiszter. Állítása szerint hivatala már értesítette a határellenőrzések visszaállításáról Roman Mikulec szlovák belügyminisztert.

The post Csehország ellenőrizni fogja a szlovák határátkelőket appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Orosz-algériai hadgyakorlat készül a marokkói határ közelében

Biztonságpiac - Wed, 09/28/2022 - 07:35

Orosz-algériai közös hadgyakorlatot tartanak a tervek szerint Algéria területén novemberben, a marokkói határ közelében – közölte Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.

Zaharova szerint a Sivatagi pajzs-2022 kódnevű szárazföldi terrorellenes hadgyakorlatot november 16-28. között tervezik megtartani a Hamakir lőtéren, az Algériával folyó katonai együttműködés jóváhagyott programjával összhangban. A szóvivő megjegyezte, hogy “mint minden katonai gyakorlat, amelyen az Oroszországi Föderáció részt vesz, ez sem irányul harmadik fél ellen”.

Az orosz fegyveres erők déli katonai körzetének sajtószolgálata szerint az eseményen az Észak-Kaukázusban állomásozó gépesített lövészalakulatok mintegy nyolcvan katonája és ugyanennyi algériai katona vesz részt. Az első orosz-algériai taktikai hadgyakorlatot 2021 októberében tartották az észak-oszétiai Tarszkojéban, a két hadsereg mintegy kétszáz katonájának és negyven haditechnikai eszközének részvételével.

Az orosz déli katonai körzet idei kiképzési programjában Algéria, Egyiptom, Kazahsztán és Pakisztán fegyveres erőivel tartandó közös hadgyakorlatok szerepelnek.

The post Orosz-algériai hadgyakorlat készül a marokkói határ közelében appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Orosz agresszió: Harkiv megyének csupán a hat százaléka maradt orosz kézen

Biztonságpiac - Wed, 09/28/2022 - 06:35

Harkiv megye területének már csupán hat százaléka maradt orosz megszállás alatt – jelentette ki Oleh Szinyehubov, a régió kormányzója egy keddi tévéműsorban, egyúttal megerősítette, hogy az ukrán hadsereg visszafoglalta Kupjanszk-Vuzlovij települést az Oszkil folyó balpartján.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál megyei kormányzók közléseiből készített összeállításában kiemelte, hogy a luhanszki régióban az ukrán katonák hét településnél verték vissza az orosz csapatok rohamát, eközben azonban az orosz erők továbbra is támadásokat hajtottak végre az ország déli és keleti részén lévő települések ellen.

Donyeck megyében hétfő este Kramatorszkra és Szlovjanszkra mértek csapást az oroszok, négy helyi lakos sérült meg. Hétfőn három civil vesztette életét és 13-an sebesültek meg a régióban az orosz támadások következtében. Harkiv megyében több települést masszívan ágyúztak az orosz erők, a Pervomajszke elleni támadás halálos áldozatainak száma nyolcra nőtt, életét vesztette egy 15 éves gyerek is. A kupjanszki járásban öt sérültet szállítottak kórházba.

A déli Herszon megyében a helyzet továbbra is rendkívül feszült, heves harcok folynak. Az orosz erők több települést ágyúztak. A viszokopilljai kistérségben többen megsérültek, számuk azonban nem ismert. Az ukrán déli műveleti parancsokság jelentése szerint az ukrán légierő kilenc csapást hajtott végre, a rakéta- és tüzérségi egységek 310 feladatot teljesítettek. Csapást mértek Beriszlav térségében ellenséges fegyverek és felszerelések koncentrációs területére, megerősítették az Antonyivszkij híd tűz alatt tartását, és lehetetlenné tették az átkelőhely használatát a Nova Kahovkánál.

Az éjjel és a reggeli órákban orosz támadás érte az északkeleti Szumi megyét, délen Odessza és Mikolajiv, keleten pedig még Zaporizzsja és Dnyipropetrovszk megyét is. Ezekből a régiókból civil áldozatokat nem jelentettek. Az ukrán vezérkar reggeli jelentése szerint az orosz erők az elmúlt napban három légvédelmi rendszert és mintegy 550 katonát veszítettek. A kijevi katonai vezetés összesítése szerint Ukrajnában eddig hozzávetőleg 57 750 orosz katona halt meg.

Az ukrán légierő arról számolt be, hogy a légvédelem megsemmisítette mind a három iráni gyártású kamikaze drónt, amellyel az orosz erők csapást próbáltak mérni Mikolajiv megyére.

Közben Kijevbe látogatott Catherine Colonna francia külügyminiszter, hogy országa támogatásáról biztosítsa Ukrajnát. Tárcája a Twitteren arról tájékoztatott, hogy a napokban Ukrajnába érkeztek a francia csendőrség bűnügyi kutatási intézetének szakértői, akik segítenek a Harkiv megyei Izjumban az orosz csapatok által elkövetett háborús bűntettek kivizsgálásában. Colonna bemutatta a francia szakértőket az ukrán főügyésznek. “Franciaország Ukrajna mellett áll a büntetéselkerülés elleni harcban” – húzta alá a francia külügyminisztérium.

Az ukrán vezérkar jelentésében közölte azt is, hogy Herszon megye orosz megszállás alatti része teljesen le van zárva a ki- és beutazás elől. A jelentés szerint a zaporizzsjai atomerőműben továbbra is feszült a helyzet. Az erőmű alkalmazottai nem akarnak együttműködni az oroszokkal, és el akarják hagyni az orosz megszállás alá került területet. Az ukrán katonai hírszerzés sajtószolgálata közleményében arról írt, hogy a zaporizzsjai atomerőműnek otthont adó Enerhodar városból az oroszok nem engedik kiutazni az ott lakókat.

Közben változások léptek életbe Ukrajnában az államhatár átlépésére vonatkozó szabályokban: ezentúl korlátlan számú alkalommal hagyhatják el az országot a fogyatékkal élőket kísérő katonakorú férfiak – számolt be az Ukrajinszka Pravda.

Vadim Bojcsenko, az orosz megszállás alá került Mariupol polgármestere sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy több mint tízezer mariupoli férfi kaphat behívót az orosz hadseregbe. A mariupoli városi tanács közzétett egy mobiltelefonos képernyőfotót, amelynek tanúsága szerint a mariupoliak sms-ben kapnak orosz nyelvű felszólítást, hogy szeptember 29-én jelentkezzenek a lakhelyük szerinti toborzóirodában.

The post Orosz agresszió: Harkiv megyének csupán a hat százaléka maradt orosz kézen appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Megszűnik a tűzgyújtási tilalom az egész országban

Biztonságpiac - Wed, 09/28/2022 - 05:35

Feloldja a tűzgyújtási tilalmat a hatóság szerdától Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megyében is, ezzel Magyarország teljes területén megszűnik a korlátozás – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

A közlemény szerint a hűvösebb és csapadékosabb időjárás miatt lecsökkent az erdőtűz kockázata, így az utolsó két megyében is feloldják a tűzgyújtási tilalmat.

Egyben bejelentették, hogy a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának egyetértésével Magyarország teljes területén megszűnik a fokozottan tűzveszélyes időszak. A tűzgyújtási tilalomról és a tűzgyújtási szabályokról általánosságban a www.erdotuz.hu vagy a www.katasztrofavedelem.hu honlapon tájékozódhatnak.

The post Megszűnik a tűzgyújtási tilalom az egész országban appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Párkapcsolati zaklatási vádak miatt újabb ellenzéki politikus mondott le Franciaországban

Biztonságpiac - Tue, 09/27/2022 - 16:35

Lemondott pártvezetői tisztségéről Julien Bayou, a francia ellenzéki Zöldek főtitkára, miután volt párja zaklatással vádolta meg.

“Ma reggel bejelentettem a Zöldek tagságának a lemondásomat a főtitkári tisztségről” – írta közleményében Julien Bayou, aki jelezte azt is, hogy pártjának nemzetgyűlési frakcióvezetői posztját is elhagyja, de képviselő marad. Az ellenzéki politikust morális zaklatással vádolta meg volt élettársa a Zöldek vezető politikusainak beszámolói szerint, de feljelentést senki nem tett, és hivatalos rendőrségi vizsgálat sem folyik az ügyben.

A pártnak a szexuális zaklatásokkal és erőszakkal kapcsolatos gyanúkat vizsgáló csoportja már júliusban elkezdett vizsgálódni az ügyben, de az csak a múlt héten kapott nyilvánosságot. A párt egyik feminista képviselője, Sandrine Rousseau ugyanis azzal vádolta meg a pártvezetőt, hogy “viselkedése megtöri a nők erkölcsi egészségét”. A képviselőnő elmondta: hosszan beszélgetett Bayou “teljesen depressziós” volt élettársával, s azt is állította, hogy a pártvezető megalázó viselkedésétől korábban több nő is szenvedett.

Vasárnap a pártnak a tavaszi elnökválasztáson indított jelöltje, Yannick Jadot is azt kérte a pártvezetőtől, hogy a belső vizsgálat nyugalma érdekében vonuljon vissza a pártvezetői székből. Bayou hivatalosan a párt decemberi kongresszusán válik meg a pártvezetőségtől.

Az ügy azután robbant ki, hogy a ellenzéki baloldali szövetség vezető erejét képező, radikális baloldali Engedetlen Franciaország egyik vezető politikusa beismerte, hogy bántalmazta a feleségét, akivel válófélben vannak. A pártszövetséget vezető Jean-Luc Mélenchon jobbkezének számító Adrien Quatennens szeptember 18-án lemondott koordinátori-szóvivői posztjáról, miután nyilvánosságra került egy egy évvel ezelőtti feljelentés, amely szerint egy veszekedés során megpofozta a feleségét.

The post Párkapcsolati zaklatási vádak miatt újabb ellenzéki politikus mondott le Franciaországban appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Fegyveres támadás történt egy udmurtföldi iskolában

Biztonságpiac - Tue, 09/27/2022 - 12:10

Fegyveres támadás történt hétfőn az Oroszországi Föderációhoz tartozó Udmurtföld fővárosa, Izsevszk 88-as számú iskolájában, több gyerek életét vesztette – közölte Alekszandr Brecsalov, a köztársaság vezetője.

Szvetlana Petrenko, az orosz Nyomozó Bizottság szóvivője elmondta, hogy a támadó hat felnőttet – köztük a biztonsági őrt – és hét gyereket ölt meg, mielőtt magával is végzett. A támadásban emellett 14 gyerek és hét felnőtt is megsebesült. Petrenko szerint a símaszkot viselő támadó, a 34 éves Artyom Kazancev helyi lakos, az iskola egykori tanulója volt. Fekete trikóján náci jelképek voltak, a hatóságok dolgoznak annak megállapításán, hogy valóban szélsőséges ideológia követője volt-e. Brecsalov közölte, hogy Kazancev elmeorvosi megfigyelés alatt állt.

A támadónál két, éles lőszer kilövésére alkalmassá tett traumatikus pisztoly és tíz darab, egyenként kilenc lőszert tartalmazó tár volt. A tárakra piros betűkkel a “gyűlölet” szót írták fel orosz nyelven. Az iskolát, amelynek a honlapja szerint 982 tanulója és 80 tanára volt, kiürítették. A helyszínre kiszálltak a különleges szolgálatok munkatársai és 14 mentőcsoport. A sérülteket kórházba szállították.

A Volga menti szövetségi körzethez tartozó, mintegy egyharmadrészt a finnugor csoporthoz tartozó udmurtok lakta köztársaságban háromnapos gyászt hirdettek ki, a régió vezetőjének keddre tervezett beiktatását elhalasztották. Az ügyben az SZK központi apparátusa indított büntetőeljárást.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy az elkövető egy neonáci csoport tagja lehetett, és terrorcselekménynek nevezte az incidenst. Közölte: Putyin mély részvétét fejezte ki mindazoknak, akik elvesztették szeretteiket, gyermekeiket ebben a tragédiában, és gyógyulást kívánt azoknak, akik megsérültek ebben az embertelen terrorcselekményben. Közölte, hogy a történtek után felülvizsgálják az iskolák biztonságát garantáló intézkedések hatékonyságát.

Elmondta, hogy az államfő telefonon beszélt a köztársasági vezetővel, Tatyjana Golikova miniszterelnök-helyettessel, Mihail Murasko egészségügyi miniszterrel és Szergej Kravcovval, az oktatási minisztérium vezetőjével, aki Izsevszkbe utazott. A városba repülőgéppel sürgősen orvosokból, pszichológusokból, idegsebészekből és más szakemberekből álló csoport indult. Megígérte, hogy a kormányzat a hozzátartozók szociális problémáival is foglalkozni fog.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szeptember 6-án közölte, hogy a tömeggyilkosság ideológiáját valló Columbine terrormozgalom és a Mániákusok: Gyilkosságkultusz radikális ukrajnai csoport 187 orosz állampolgárságú követője ellen nyomozati eljárást indított Oroszország 46 régiójában. A nagyszabású akció célpontjai a Columbine internetes közösségeinek tagjai és adminisztrátorai, valamint az MKU tagjai voltak. Harminc embertől hidegfegyvert, valamint terrorista és szélsőséges propagandaanyagokat tartalmazó kommunikációs eszközöket, ukrán szélsőséges csoportok tagjaival folytatott levelezést, valamint erőszakcselekményekről készült fotó- és videofelvételeket foglaltak le. Arra is találtak útmutatást, hogy miként lehet rögtönzött robbanó- és gyújtószerkezetekkel támadást intézni az orosz kormányzati, oktatási és közlekedési infrastruktúra létesítményei ellen.

Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára 2020 áprilisában kijelentette, hogy a fiatalok körében “fokozott érdeklődés” mutatkozik a “schoolshooting” (iskolai lövöldözés) és a Columbine iránt. A tisztségviselő, aki korábban az FSZB igazgatója is volt, ezzel a Colorado állambeli Columbine középiskolájában 1999. április 21-én történt ámokfutásra utalt, amelyben két tizenéves lőfegyverrel, kézigránátokkal és plasztikbombákkal 13 embert ölt meg, majd öngyilkosságot követett el.

A legsúlyosabb ilyen oroszországi támadás az Ukrajnától elcsatolt Krím-félszigeten, Kercs városában történt, ahol a 18 éves Vlagyiszlav Roszljakov 2018 októberében egy műszaki iskolában 15 tanulót és öt felnőttet ölt meg, majd önmagával is végzett.

The post Fegyveres támadás történt egy udmurtföldi iskolában appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Megkezdődött a háborús bűnökkel vádolt közép-afrikai lázadóvezér pere a Nemzetközi Büntetőbíróságon

Biztonságpiac - Tue, 09/27/2022 - 08:35

Megkezdődött a Nemzetközi Büntetőbíróságon (ICC) Mahamat Szaid Abdel Kani, a Közép-afrikai Köztársaság korábbi lázadóvezérének pere, akit emberiesség elleni és háborús bűncselekményekkel vádolnak – közölte a hágai székhelyű bíróság.

Mahamat Szaid Abdel Kanit a közép-afrikai hatóságok 2021 januárjában adták át a nemzetközi bíróságnak. 2013-ban elkövetett bűncselekmények miatt 2019-ben kiadott elfogatóparancs alapján vették őrizetbe. A Nemzetközi Büntetőbíróság közleménye szerint alapos a gyanú, hogy a Közép-afrikai Köztársaságban tevékenykedő Seleka milícia egyik vezetőjeként ismert 51 éves férfi kínzásért, üldözésért, emberek eltüntetéséért és egyéb embertelen cselekményekért felelős.

Mint közölték, a tárgyalás a vádak felolvasásával kezdődött, Kani azonban nem vallotta magát bűnösnek minden vádpontban. Az ügyészség várhatóan 43 tanút hív be. Az áldozatok jogi képviselője észrevételeket nyújthat be, a védelemnek pedig lehetősége lesz arra, hogy előadhassa álláspontját, és tanúkat hívhasson be. A bíróság csak akkor ítél el valakit, ha teljes mértékben meggyőződött arról, hogy a vádak minden kétséget kizáróan igaznak bizonyultak – tették hozzá.

A Közép-afrikai Köztársaságban 2013-ban szabadult el a jórészt felekezeti köntösbe bujtatott erőszak, miután Francois Bozizé államfőt eltávolították a hatalomból. A főleg muszlimokból álló Selekával a jórészt keresztény tagságú anti-Balaka milícia vette fel a harcot, amelynek több vezetője szintén a vádlottak padján ül a Nemzetközi Büntetőbíróságon.

A háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására 2002-ben megalakított Nemzetközi Büntetőbírósághoz 123 ország csatlakozott. Az ICC a világ első állandó törvényszéke, amely a háborús és emberiesség elleni bűnöket akkor is vizsgálja, ha az adott ország erre nem képes vagy nem hajlandó. A törvényszék csak a 2002. július 1. után elkövetett bűncselekmények ügyében ítélkezhet, joghatósága az alapokmányát ratifikáló országokra terjed ki.

The post Megkezdődött a háborús bűnökkel vádolt közép-afrikai lázadóvezér pere a Nemzetközi Büntetőbíróságon appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Hogyan játszhat online szerencsejátékokkal úgy, hogy közben az adatai biztonságban vannak?

Biztonságpiac - Tue, 09/27/2022 - 08:25

Az online szerencsejátékok óriási előnyöket kínálnak a hagyományos szerencsejátékokkal szemben. Azonban vannak hátrányai is, amelyek között a legfontosabb a személyes és banki adatok védelmének esetleges hiánya. Az internet elterjedésével gyakorlatilag egyidős problémáról van szó, hiszen minden internetes rendszer, ahol pénzátutalás és adatátvitel történik, ott előfordulhat az adatok illetéktelen kezekbe kerülése. Számítógépes bűnözők és adathalászok specializálódtak arra, hogy az interneten keresztül különböző személyes adatokat, belépési adatokat, felhasználói nevet, jelszavakat és különböző kódokat megszerezzenek és illegálisan más felhasználók fiókjához, egyenlegéhez hozzáférjenek. Az internetes bűnözés megjelenésével szinte egyidőben a különböző internetes szolgáltatók is elkezdtek különböző védekezési mechanizmusokat kidolgozni. A versenyfutás természetesen örökké folytatódni fog, de az elmúlt évtizedekben megjelentek olyan biztonsági megoldások, amelyek széles lakosságnak biztosították a biztonságos internetes szolgáltatásokat.

Adatvédelem: jogi és technikai eszközök

Az adatvédelem egyik eleme az informatikai, technikai megoldások, amelyek megakadályozzák, hogy illetéktelen személyek jussanak hozzá a személyes adatokhoz. A másik védelmi eszköz a jogszabályok és törvények. A személyes adatok védelmét különböző országok saját nemzeti jog és az európai jog keretén belül oldják meg, és törvényeket és jogszabályokat alkottak, amelyek részletesen szabályozták az interneten és az online szerencsejáték üzletágban elérhető személyes adatok védelmét. Az online szerencsejáték szolgáltatóknak szigorú követelményeknek kel megfelelniük, hogy megszerezzék a műkődési engedélyüket. A jogi szabályozás összhangban van a pénzmosás és csalásmegelőzésre vonatkozó jogszabályokkal. Európában az egyik legfontosabb szerv az Európai Játék és Fogadási Szövetség gondoskodik a jogi védelemről, amely egy adatvédelmi kódexben foglalta össze a szerencsejáték-szolgáltatókra vonatkozó adatvédelmi jogszabályokat. A fenti szervezet egy brüsszeli székhelyű kereskedési szervezet, amely számos vezető online szerencsejáték és sportfogadás szolgáltatót képvisel Európában és az Egyesült Királyságban. A jogi szabályozás különböző adatfeldolgozási folyamatokra terjed ki, mint például számviteli adatok, amelyek szerződések teljesítéséhez szükséges, a felelősségteljes játéknak való megfeleléssel kapcsolatos követelmények, és a játékosok egészségével és biztonságával kapcsolatos lépések.

Milyen adatokat dolgoznak fel a játékszolgáltatók?

A jogszabályok pontosan rendelkeznek arról, hogy milyen adatokat kérhetnek el az ügyfelektől és dolgozhatnak fel a játékszolgáltatók. Az általános alapelv az, hogy csak a legszükségesebb adatokat igényelhetik és dolgozhatják fel a szolgáltatók. Például a játékos egészségi állapotára vonatkozó adatokat kizárólag a játékos írásos beleegyezésével dolgozhatja fel a szolgáltató.

Hogyan védhetik meg az adataikat a játékosok?

Bár látszólag a játékosok nem részesei az általuk szolgáltatott adatok feldolgozásának, mégis nagy szerepet játszhatnak abban, hogy gondoskodjanak az adataik biztonságáról. A legfontosabb annak megértése, hogy a piacon különböző szolgáltatók találhatók. Habár minden játékszolgáltató profitorientált tevékenységet végez, mégis óriási különbség lehet abban, hogy hogyan végzik ezt a tevékenységet. Az igényes és felelősségteljes szolgáltatók a játékosok bizalmának megszerzését tűzték ki céljuknak, ezért mindent elkövetnek, hogy a játékosok minőségi szolgáltatásban részesüljenek. Ennek része a játékosok adatainak védelme. Azonban a megfelelő minőségű adatvédelem kiépítése komoly anyagi beruházást igényel, ami bizonyos esetben visszatartó erő lehet a szolgáltatóknál. Sok kezdő és kevésbé ismert online kaszinó, azonban nem szándékozik komoly beruházásokat végrehajtani, hanem gyorsan a komolyabb profit megszerzését tűzi ki célul. Azaz nem költenek nagyobb összegeket a technikai védelem kiépítésére, ezért az ilyen weboldalak komoly biztonsági kockázatot jelentenek a játékosoknak. Azaz a játékosok látszólag nehéz helyzetbe kerültek, mert nagyon sokan kínálnak online szerencsejáték-szolgáltatásokat, de ezek között vannak biztonságos és kevésbé biztonságos szolgáltatók is.

Engedélyek, tanúsítványok és felügyeleti szervek

Mégis hogyan választhatják ki a biztonságos szolgáltatókat a játékosok? A feliratkozás előtt alaposan tanulmányozniuk kell a kiszemelt szolgáltatót, és el kell róla olvasni minden elérhető jellemzést. Továbbá érdemes a játékoldalakat elemző összehasonlító oldalakat is tanulmányozni, ahol különösen a biztonsági kockázatokra kell figyelni. Fontos szem előtt tartaniuk a játékosoknak, hogy a megbízható weboldalak rendelkeznek a megfelelő engedélyekkel és tanúsítványokkal, amelyek igazolják a megfelelő szintű adatvédelmet. Az engedélyeket és tanúsítványokat különböző felügyeleti szervek adják ki, ezért fontos ismerni azt is, hogy melyik felügyeleti szervek számítanak elismertnek a piacon. Az online szerencsejátékok egy jelentős része Máltán, Cipruson vagy Curacaon bejegyzett felügyelettel rendelkezik. A biztonságos működésnek az egyik legfontosabb követelménye a technikai fejlettség. A technikai fejlettséget az eCogra tanúsítvánnyal igazolhatja a szolgáltató. Az eCogra a eCommerce Online Gaming Registration and Assurance rövidítése és egy londoni felügyeleti hatóságot rejt, amely az online szerencsejáték-szolgáltatók által használt szoftverek és adatvédelmi biztonságot teszteli. A 2003-ban alapított szervezet mára gyakorlatilag egyeduralkodóvá vált az online szerencsejáték piacon és számos díjat nyert el az Egyesült Királyságban.

Játékosok visszajelzései

Továbbá van néhány nagyszerű szabály, amely gyakorlatilag útmutatásként szolgálhat a játékosok számára, ha a biztonságos szolgáltatókat akarják kiválasztani. Érdemes elolvasni az összes játékosok által írt visszajelzéseket. Ha például egy játékos arról ír, hogy kifizetési gondja volt egy szolgáltatónál vagy az adatai illetéktelen kezekbe kerültek, akkor természetesen ennél a szolgáltatónál nem szabad feliratkoznia. Azonban a szolgáltatók egy jó részénél nem lehet ilyen tiszta képet kapni arról, hogy biztonságos-e. Bizonyos visszajelzések pozitívok, addig más visszajelzések negatívak. Ebben az esetben dönthetünk úgy, hogy jobb a biztonság mellett maradni, és biztos, ami biztos alapon nem iratkozunk fel az oldalra. Egyszerűen arra kell gondolnunk, hogy rengeteg szolgáltató van a piacon és biztos, hogy találni fogunk olyan szolgáltatót, amely egyben biztonságos és a tetszésünket is elnyeri.

A szerencsejáték a legtöbb ember számára a szórakozás egyik formája. Azonban vannak olyanok, akiknek veszélyt jelenthet. A mértéktelen játék játékfüggőség kialakulásához vezethet, amelynek számos negatív következménye van. A felelős játékos csak annyit költ szerencsejátékra, amennyit megengedhet magának, hiszen tudja, hogy a nyerés a véletlen műve, és nem létezik biztos szisztéma. Akkortól tekintünk betegnek egy játékost, amikor a túlzásba vitt szerencsejáték már életviteli problémákat okoz, tehát hátráltatja a munkát vagy a tanulást, rombolja a családi kapcsolatokat. Magában a játékban pedig az jelzi a függőséget, ha az illető már nem tudja kontrollálni, mennyi idejét és pénzét viszi el ez a tevékenység. A játékfüggőség súlyos betegség, aminek a kialakulásához genetikai tényezők és a személyiség különböző jellemzői is hozzájárulnak.

Hova fordulhat segítségért?
Ha úgy érzi, hogy játékfüggőségi problémákkal küzd vagy kérdései vannak a témában, legyen akár érintett vagy családtag, forduljon szakemberhez. Az ELTE PPK Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékével és a Pro Psychologia Alapítvánnnyal együtt Segélytelefon szolgáltatást működtet. Szerencsejátékkal összefüggő problémák, kritikus helyzetek kezelése esetén ingyenesen, anonim módon hívható hétköznapokon 15.00- 19.00 között a 06-21-262-0603 telefonszámon. A szolgáltatás igénybe vehető és elérhető a szerencse@ppk.elte.hu e-mail címen, valamint az „ELTE Szerencsejátékos Segélyszolgálat” Skype azonosító segítségével is. A Segélytelefon információs vonala: 06-1-411-6778.

The post Hogyan játszhat online szerencsejátékokkal úgy, hogy közben az adatai biztonságban vannak? appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Pages

THIS IS THE NEW BETA VERSION OF EUROPA VARIETAS NEWS CENTER - under construction
the old site is here
Copy & Drop - Can`t find your favourite site? Send us the RSS or URL to the following address: info(@)europavarietas(dot)org.

You are here

Biztonságpolitika

Pages