La marée du siècle, la vraie, celle qui se vante d'un coefficient de 119, ne touchera les côtes bretonnes que ce samedi, en fin d'après-midi. Mais, déjà, les grandes marées offrent aux pêcheurs et aux badauds une vision assez rare de la Bretagne. Voici un premier tour de la région dans ce mur d'images qui sera actualisé tout au long du week-end. Si vous voulez qu'une de vos photos s'y glisse, envoyez un mail à grandemaree@scribblelive.com > Dernières infos sur les grandes marées
Egyik kedvenc orosz együttesem, a Leningrad - amit ska zenekarnak szoktak emlegetni, de hát én ezekhez a besorolásokhoz nem értek - frontembere, Szergej Snurov érdekes javaslattal állt elő. A törvényhozóknak címezve, mintegy, de vicces.
Ausztriában a hadsereg megkapta az első három, távirányítású fegyverállvánnyal ellátott General Dynamics European Land Systems - Steyr-Daimler-Puch Pandur 1-es páncélozott szállító harcjárművét. Az eddig is használt 12,7 mm-es nehézgéppuskát éjjel-nappal célra irányozhatják a lézeres távolságmérővel ellátott elektro-optikai rendszer segítségével. Bécs a 6x6-os kerékképletű Pandurok további modernizálását is végre szeretné hajtani. Ehhez a svájci RUAG fog segítséget nyújtani a MinePro és SidePro-KE-IED páncélzatok szállítójaként. Ezekkel a rögtönzött aknák elleni védelmet is megerősíthetik, a tervek szerint 59 osztrák járművön ez év tavaszától 2020 végéig. Ehhez a programhoz Belgium is csatlakozik, ott 70 jármű védelmének megerősítésére lehet számítani.
Ukrajnában is erősíteni szándékoznak a páncélos erőket. Kijev majd 300 darab, eddig tartós tárolás alatt álló T-72-es modernizációját szeretné végrehajtani. A típus nem volt megtalálható az ukrán fegyveres erők eszköztárában, azonban a háborús helyzet miatt reaktiválásukat határozták el. A modernizált T-64BM mellett a korszerűsített T-72-ek megjelenésétől (is) várják a hadi helyzet számukra kedvezőbbé válását az ország vezetői. És hogy mit is takar a T-72-es modernizációja? Nem mást, mint a Lengyelországban használt PT-91 szabványt, ugyanis a lengyelek készséggel megmutatták nyugati segítséggel modernizált páncélosukat az ukránoknak, akik a kedvező tapasztalatok alapján most egy hasonló átalakítást szeretnének végrehajtani a szovjet örökségnek tekinthető harckocsikon.
Németországban a következő hónapba indul majd meg az első páncélgránátos egység átfegyverzése az új Puma gyalogsági harcjárművekre. A több évtizedes múltra és számos korszerűsítésre visszatekintő Marder gyalogsági harcjárművek leváltására 400 Puma beszerzését tervezte Berlin, ezt csökkentették le 350 darabra.
Svédországban hamarosan megszülethet az a régóta halogatott döntés, melynek értelmében megrendelésre kerül két új tengeralattjáró. 2010-ben az akkori svéd törvényhozás áldását adta két egység megrendelésére, azonban a gyártást vállaló Saab és a Svéd Védelmi Beszerzési Hivatal (FMV) között eddig kellett várni, hogy létrejöjjön a megállapodás. Az eltelt évek során gyaníthatóan az árszabás körül adódhattak nézeteltérések, mivel a Kockums 2005 óta a német ThyssenKrupp Marine Systems része, amely szintén érdekelt a tengeralattjárók piacán. Sokan már a svéd cég megvásárlásakor azt hangoztatták, hogy itt egyszerűen piacot vettek a németek, és a svéd tervezésű és építésű tengeralattjárók felett bealkonyult. A piacon a Saab nemrégiben bejelentett megjelenésével az 1930-as évek óta tartó tradíció nem szakadt meg, így a SÖDERMANLAND-osztály két egységének (a SÖDERMANLAND és az ÖSTERGÖTLAND) a 2020-2022 körül esedékes kivonásakor már hadrendbe állhat a két A26-os, amelyekért 945 millió dollárt fizetnek ki a katonai költségvetésből.
Indiában még februárban elkészültek az első helyben modernizált MiG-29UPG vadászbombázóval. Az ország légiereje még 2009-ben rendelte meg a régebbi Fulcrum-ok nagymérvű átalakítását az orosz gyártótól. A 62 példányt érintő munka első lépését hat 29-es oroszországi átalakítása jelentette. Indiában egyidejűleg négy gép található meg a munkafolyamat különböző részében.
Egy másik közös indiai-orosz projektről is érkezett hír, ugyanis a BrahMos csapásmérő robotrepülőgép repülőgép fedélzeti változatával már a következő évben el szeretnék kezdeni a függesztési, majd a leoldási és az indítási próbákat is. Májustól már az első, indítóval felszerelt Szuhoj Szu-30MKI géppel terveznek felszállásokat végrehajtani.
23-a és 25-e között fogja megkapni Fülöp-szigetek az első C-295M katonai szállító repülőgépét. Az európai gyártású, két Pratt & Whitney PW127G turbólégcsavaros hajtóművel hajtott típusból 2014 februárjában rendelt meg Manila három darabot, 119 millió dollárért. Az Airbus Military várhatólag a Luzon szigetén lévő Clark légitámaszponton adja majd át a gépet. A fennmaradó két másik C-295-os a tervek szerint 2016-ban kerül majd átadásra.
India mellett egy másik Fulcrum tulajdonosnál is megpróbálkoznak további életet lehelni az ex-szovjet vasakba. Ez pedig Malajzia, ahol a légi járművek karbantartásával, felújításával foglakozó Airod Aerospace Technology Systems Corporation ajánlott egy korszerűsítési programot a légierő döntéshozóinak figyelmébe. Az idén újra a kivonás közelébe került 10 MiG-29N a Szuhoj segítségével kapna új radart, pilótafülkét és egyéb fedélzeti rendszereket (ezek nagyfokú rokonságot mutatnának a maláj Szu-30MKM gépeken használtakkal), valamint további 2000 órányi kirepülhető időt a gépek sárkányszerkezetébe. Az így már MiG-29NM jelölést viselő variáns egy illeszkedő üzemanyagtartályt is kapna gerincére, ami 30%-al növelné meg a hatótávját.
Brazíliába a sikeres lőpróbák után rendszeresítésre került a hazai CBC (Companhia Brasiliera de Cartuchos) lőszergyár 30x173 mm-es gépágyúlőszere. Az ATK MK44 Bushmaster gépágyújához gyártott lőszer különféle változataiból – gyakorló és fényjelzős, repesz-romboló–gyújtó – több mint 30000 darabot használtak fel a próbák során. A fegyvert és a hazai lőszert a VBTP-MR Guarani gyalogsági harcjárművekre szerleve tervezik alkalmazni.
Argentínában a hadsereg két, eddig civil célokra használt Aviocar C-212-200-as szállítógépet próbál beszerezni. A szárazföldi haderő a három Fiat G-222-es kivonása után megpróbálta a típust rendszeresíteni, azonban a tíz C-212-100-as változatú gép akkor Madrid miatt nem került eladásra.
NETARZENÁL GALÉRIA
McDonnell Douglas RF-4E Phantom II.
General Dynamics F-111E Aardvark.
Les auteurs qui souhaitent proposer des textes à l'AFRI sont priés de respecter les indications suivantes. Les articles proposés seront soumis au Comité de rédaction et de lecture qui les acceptera ou non, et pourra demander précisions, corrections, compléments.
1. - Un article comprend au maximum 40 000 – 45 000 signes, espaces et notes compris. Sa présentation répond aux règles académiques et éditoriales ordinaires en ce qui concerne le plan, les notes et citations. Merci de respecter les règles de présentation suivante : Garamond 12, interligne 1, pas de style prédéfini, subdivisions en I, A, 1..., notes de bas de page en garamond 10 avec noms des auteurs référencés en petites majuscules soit, par exemple, Geneviève Dreyfus-Armand, L'exil des républicains espagnols en France, Albin Michel, 1999, 490 p.").
2. - Au texte doivent s'ajouter :
(a) Un résumé en français (10 lignes max.) et un abstract en anglais (si vous ne pouvez pas le fournir, le résumé sera traduit par le Centre Thucydide)
(b) Une liste de mots clés pour l'index matières, et une liste des noms propres cités au texte (et non dans les notes) pour l'index des noms
(c) Une courte bio, publiée en fin de volume, et vos coordonnées postales pour l'envoi du volume et des tirés à part
3. - La date de remise des articles est fixée au 15 novembre, date qui est nécessaire à la mise au point du manuscrit en vue de sa publication au printemps suivant. Passé cette date, la publication de l'article ne peut plus être garantie.
4. - Des corrections et actualisations pourront être apportées au texte remis jusqu'au 15 janvier. Elles doivent figurer en gras dans le texte initial, afin de faciliter leur insertion dans le manuscrit.
5. - Les textes des articles, accompagnés des résumés, abstracts, mots clés, bio et adresse postale sont à envoyer, de préférence par courriel doc. joint au format Word, à Sophie Enos Attali, secrétaire de rédaction ou à Serge Sur, directeur de l'AFRI.
The recent interview by Jean-Claude Juncker, President of the European Commission, in which he advocated ‘a joint EU army’ as a means to strengthen European foreign policy and ‘allow Europe to take on responsibility in the world’ has revived an on-going debate in think-tank and academic circles about how to maximise the effectiveness of existing national and Europe-wide efforts in the field of Common Security and Defence Policy (CSDP). The European Council adopted an extensive set of conclusions on the subject in December 2013.
This note highlights a selection of recent studies, reports and commentaries by some of the major international think tanks and research institutes that analyse issues surrounding the development of CSDP.
Commentaries© TebNad / Shutterstock
Federalist rhetoric or political tactics? The what, where, who, when and why of Juncker’s call for a common European army European Policy Centre (EPC), March 12, 2015
Does the EU need its own army? Carnegie Europe, March 11, 2015
The illusion of an independent EU army Carnegie Europe, March 10, 2015
If not now, when? The Nordic EU battle-group
European Union Institute for Security Studies (ISS), February 17, 2015
The EU and the UN: together for peace
European Union Institute for Security Studies, December 18, 2014
Europe’s global power potential: locked in the EU28’s defence silos Friends of Europe, December 4, 2014
2014: a centenary and a discovery Egmont, December 2014
AnalysesThe EU neighbourhood in shambles Bertelsmann Stiftung, March 3, 2015
More Union in European defence Centre for European Policy Studies (CEPS), February 26, 2015
European Defence Trends Center for Strategic and International Studies (CSIS), January 6, 2015
Report: EU as a security provider Clingendael, December 18, 2014
Why Europe must stop outsourcing its security
European Council on Foreign Relations (ECFR), December 15, 2014
Peacemaking: Can the EU meet expectations? Norwegian Institute of International Affairs, December, 2014
Europe’s changing security landscape: What role will the EU play in security and defence?
Finnish Institute of International Affairs, December 12, 2014
Actors in the European defence policy area: roles and developments
Istituto Affari Internazionali, November 24, 2014
Constructing the defence dimension of the EU
International Security Information Service Europe, June, 2014
Security and defence: an issue for the European citizen?
Trans European Policy Studies Association (TEPSA), March, 2014
Livre blanc français de la défense 2013 : lignes de forces autour de la sécurité-défense européenne
L’Institut royal supérieur de défense, December, 2013
Why do Europeans need armed forces? Fride, November, 2013
Related publicationsWhy peacekeeping matters to Europe Friends of Europe, March 11, 2015
The Wales pledge revisited: A preliminary analysis of 2015 budget decisions in NATO member states
European Leadership Network, February, 2015
In the belly of the beast: A European view on sending arms to Ukraine
Brookings Institution, February 4, 2015
Challenges for European Foreign Policy in 2015: How others deal with disorder Fride, January 12, 2015
A new European security order: The Ukraine crisis and the missing post-Cold War bargain
Fondation pour la Recherche Strategique, December 8, 2014
Integrating EU defence and migration policies in the Mediterranean Fride, November, 2014
EP publicationThe Cost of Non-Europe in Common Security and Defence Policy
European Parliamentary Research Service (EPRS), European Added Value Unit, June 2013
Read this At a glance on Common Security and Defence Policy (CSDP) in PDFL’alliance HAROPA s’est rendue au Sénégal les 11 et 12 mars afin de présenter à la communauté portuaire dakaroise les offres de transport et solutions logistiques proposées par les ports de l’axe Seine.
En cliquant sur un titre vous serez redirigé(e) soit vers la page correspondante de l'éditeur (pour les thèses publiées), soit vers la version pdf de la thèse soit vers son résumé