Az első negyedévben 185 ezer kérést regisztráltak, a legtöbb menekült Németországban és Magyarországon kért menekültstátust. A magyar határt átlépő mintegy 33 ezer menedékkérő döntő többsége, 22 830 fő Koszovóból érkezett. Az Eurostat jelentéséből az is kiderül, hogy az unióban Magyarországon a legnagyobb a menedékkérők aránya az ország lakosságához viszonyítva. Míg az unió egészében egymillió emberre 365 menedékkérő jut, Magyarországon 3322 menekült. Romániában tavaly összesen 1500-an kértek menedéket, idén az első három hónapban pedig 719 kérést adtak le.
Pataki Júlia Románia kenyai nagykövete volt 2012 óta. A biztonságpolitikára szakosodott jogász további négy afrikai országban is ellátta Románia külképviseletét. 2000-2004 között az RMDSZ parlamenti képviselője volt, később uniós és nemzetközi szakértőként tevékenykedett, tájékoztat a Transindex portál. Irakban több évet töltött a Nemzetközi Jogi és Emberjogi Intézet munkatársaként, de számos egyéb szakértői megbízása is volt.
A zombori önkormányzat 43 millió dinárt kapott a tartományi költségvetésből a csatornahálózat, a vízvezeték és a szennyvízelvezetés karbantartására. Erről Zomborban írt alá szerződést Branislav Bogaroški mezőgazdasági, vízgazdálkodási és erdészeti titkár és Zombor polgármestere, Saša Todorović.
– Zombor fölismerte a vízgazdálkodási beruházások fontosságát, így saját eszközei mellé még 20 millió dinárt kapott, amiből a meglévő vízgyárban egy önálló vízfertőtlenítő üzemet alakítanak ki. A tartomány ötmilliót ruház be a nemesmiliticsi víznyerőhely fölszerelésébe, a termőföldek lecsapolására pedig 16 millió dinár jut, kétmillióból pedig a zombori Kapitány utcában építenek szennyvízelvezetőt – mondta a szerződések aláírásakor a tartományi titkár.
– Egy teljesen autonóm fertőtlenítő rendszert építünk a Jaros víznyerőhelyen, ahol a meglévő mellett hamarosan átadásra kerül az új vízgyár. Országunkban szinte minden vízvezetéket egy olyan szerrel fertőtlenítenek, amelyet az első világháborúban vegyi fegyverként vetettek be. Mi szeretnénk az új technológia pionírjai lenni, vagy legalábbis az elsők közt lenni, akik a természetes klórt előállító berendezéssel, káros vegyi anyagok nélkül tisztítják az ivóvizet – összegezte Saša Todorović.
A szerződéskötők egybehangzóan hangsúlyozták Zombor és a tartomány eredményes együttműködését.
– A város szinte minden tartományi pályázaton részt vesz, és jelentős társeszközöket tervez, ami lehetővé teszi a projektumok megvalósítását, ennek köszönhetően nyert most is a város mind a négy pályázata – nyilatkozta Bogaroški, és hozzáfűzte, hogy a tartomány és Zombor fontos partnerek egymás számára.
Azt követően, hogy pénteken a Naša Radost Iskoláskor Előtti Intézmény igazgatója, Jašo Šimić sajtótájékoztatón is elmondta, a pénzhiány miatt arra kényszerültek, hogy ideiglenesen beszüntessék az óvodások egyik uzsonnáját, hétfőn a szülők azzal szembesültek, hogy egy uzsonnát sem kaptak a gyerekek, és az ebéd minősége is drasztikusan romlott. Maglai Jenő polgármester szerint politikai játszmák elszenvedői a gyerekek, míg az intézmény igazgatója nyugodt szívvel nyaralását tölti.
A szülők a helyi portálokon közölték felháborodásukat, miszerint a legkisebbek étkeztetésén spórol az önkormányzat. Több szülő is arról beszélt, hogy a gyerekeik azzal fogadják őket a nap végén, hogy éhesek és azonnal adjanak nekik valamit enni. Sok óvónő otthonról vitt ételt a gyerekeknek, mert tudták, hogy a növekedésben lévő kisfiúk hamar megéheznek majd a reggelit követően.
Az intézmény vezetősége februárban arra hívta fel a figyelmet, hogy több mint 17 millió dinár hiányzik ahhoz, hogy az év végéig biztosítani tudják a gyermekek számára a napi négyszeri étkezést. Megoldás azonban csak a költségvetés módosítása után születhet.
Mint azt Šimić a pénteki sajtótájékoztatón elmondta, ígéretet kaptak a polgármestertől, hogy 9 millió dinárt a lehető legrövidebb időn belül biztosítanak az iskoláskor előtti intézménynek, az e heti menü azonban továbbra is uzsonna nélküli.
Az intézmény honlapján közzétett étlap szerint a szabadkai óvodások hétfőn teát, halas-sajtos szendvicset reggeliztek, valamint lekváros-grízes tésztát ebédeltek. Sem délelőtt, sem délután nem kaptak uzsonnát. A keddi menü a következő volt: joghurt, kukoricapehely reggelire, bab és kenyér ebédre. Szerdán teát és pástétomos kenyeret ettek a gyerekek, ebédre pedig tejfölös-sajtos tésztát. Ma a terv szerint tejberizs a reggeli, az ebéd pedig zöldbabfőzelék disznóhússal.
Ugyanezen a héten egy magyarországi, nevezetesen egy alsóörsi óvodában például így néz ki a menü: uzsonnára tej, briós, aztán tea, virsli, másnap kakaó ital, löncs, rozsos zsemle, zöldség. Ebédre lencseleves virslivel és sajtos makaróni, másnap csontleves, finomfőzelék, csirkemell, kenyér, majd paradicsomleves rizses hússal. Minden ebéd után desszertként gyümölcsöt kapnak a gyerekek.
Maglai Jenőtől, Szabadka polgármesterétől azt kérdeztük, hogyan fajulhatott idáig a helyzet, ki ezért a felelős és van-e pénz a gyermekek étkeztetésére.
- Az önkormányzat részéről az uzsonnákra szánt pénz biztosítása egy pillanatig sem volt kétséges és kérdéses. Az a tény, hogy az iskoláskor előtti intézmény vezetősége képtelen ezeket a dolgokat úgy kezelni, ahogyan kellene, úgy gondolom, hogy magáért beszél. Abban a pillanatban, amikor az igazgató úr bejelentkezett hozzám, a legrövidebb időn belül fogadtam és 15 percen belül megoldottuk a problémát. Az intézmény vezetőségének a munkájával egyáltalán nem vagyok elégedett, és ezt elmondtam már egy évvel ezelőtt. Ez az egyik reakció az egészre, hogy az uzsonnák beszüntetésével próbálják sarokba szorítani az önkormányzatot, és próbálnak ott is botrányt csinálni, ahol nem kellene. Ez egy politikai játszmának a része, amely során úgy gondolom, hogy nem kellene a gyerekeket felhasználni és megengedni, hogy ez megtörténjen. Szabadka költségvetése stabil. Az a gond, hogy valaki megengedi magának, hogy ignorálja azt a kommunikációt, ami szükséges. Ehelyett, amikor pénteken megbeszéltük és megoldottuk a kérdést, hétfőn még jobban lecsökkentették a gyerekek uzsonnáztatását, az igazgató pedig elutazott nyaralni. Nekik állandó beszállítóik vannak, éves kontingensekben dolgoznak, ezeket nem lehet egyik napról a másikra módosítani. Hihetetlen, hogy milyen felelőtlen viselkedés! Három hónappal ezelőtt küldtem egy átiratot az intézmény közgyűlésének, amelyben felhívom a figyelmet arra, hogy a költségvetési felügyelőség milyen törvénytelenségeket jegyzett a költségvetésükben, el is küldték a feljelentést. A mai napig válasz nem érkezett erre az átiratra. Amíg ez a vezetőség marad az intézményben, addig az a szakadék felé halad. Ezért viszont nem a polgármester felel, az intézménynek van egy közgyűlése – amelybe három tagot az önkormányzat, hármat a szülők, hármat pedig maga az intézmény delegál. Ezeket a lépéseket nekik kell megtenni – magyarázta Maglai.
A Naša Radost Iskoláskor Előtti Intézmény igazgatója szabadságát tölti, helyetteseivel, a közgyűlés elnökével és tagjaival lapzártánkig nem sikerült kapcsolatba lépnünk. A témát lapunk hasábjain az elkövetkező napokban nyomon követhetik.
Az országban újdonságnak számító beavatkozással elkerülhető, hogy a beteg protézisre szoruljon, tájékoztatott Bățaga Tiberiu professzor. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tanára szerint az új beavatkozás alkalmazása azért is fontos, mivel egyre gyakoribb problémát okoznak az ízületi sérülések. Az orvos szerint ennek egyrészt az az oka, hogy egyre többen sportolnak, és sokan túlerőltetik az ízületeiket. A kezdeti ízületi sérülések nem megfelelő kezelése pedig sokszor oda vezet, hogy az érintettek térd-, csípő- vagy bokaprotézisre szorulnak. A Marosvásárhelyen ma alkalmazott új technológia szükségtelenné teszi a protézist, és olcsóbb is ennél. Miközben egy csípőprotézis például 1500 euró, a porcbeültetés csak 800 euróba kerül. A beavatkozás fedezésére egyelőre nincs állami támogatás, de az orvosok kezdeményezni fogják egy országos program indítását, hogy Marosvásárhelyen, Temesváron és Iasiban állami támogatással végezhessék el ezeket a műtéteket.