Ivan Bošnjak, az Állami Közigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztérium államtitkára kijelentette, hogy a 2013 óta érvényben levő létszámstop ellenére országszerte számos helyi önkormányzatban összesen több mint 900 új dolgozót alkalmaztak. Az illetékes intézmények meg fogják büntetni a felelősöket, mondta Bošnjak, aki emlékeztett arra, hogy a helyi önkormányazatokban 4500 fős munkafelesleg van. Az alkotmánnyal összhangban a helyi önkormányazatokban határozzák meg az elbocsájtásra vonatkozó kritériumokat, mondta az államtitkár. A helyi önkormányzatokban dolgozók bérével kapcsolatban egyes községek szigorúan betartják az érvényben levő törvényes előírásokat, más községekben viszont különféle fizetéskiegészítéseket adnak az alkalmazottaknak. Így lehetséges, hogy a polgármesterek fizetése 76 ezer és 150 ezer dinár között alakul, mutatott rá Bošnjak.
Szombaton 20 órai kezdettel az óbecsei Városi Színház színpadán Eugène Ionesco A kopasz énekesnő című abszurd darabját mutatja be az intézmény ifjúsági drámastúdiója. A szerb nyelvű előadás rendezője Igor Pavlović. A belépőjegy 100 dinár.
Zentán már bejáródott a népszerű bababörzék szervezése, a jövő vasárnap első alkalommal hasonló rendezvényt szerveznek Adán is. A börzét a Cseh Károly Általános Iskolában tartják június 6-án, s 8 és 14 óra között lesz látogatható. A szervezők célja, hogy az egyre nehezebb anyagi körülmények között élő családoknak segítsenek, hogy olcsón jó állapotban lévő ruhákat, cipőket, játékokat szerezhessenek be 0–12 éves korú gyermekeik részére.
További részletekért Báthory Judit szervezőhöz fordulhatnak az érdeklődők a következő elérhetőségek valamelyikén: a 063/808-5466-os telefonszámon vagy a bathory.lac@gmail.com elektronikus levélcímen.
Lovas Ildikó íróval beszélgettünk irodalomról, művészetről és a csütörtökön kezdődő Ünnepi Könyvhétről. Szóba került az MNT konzultatív testületei részéről a kulturális stratégia felülvizsgálása is, amelyet jó dolognak tart.
Végleg eltávolítja hétfőtől a párizsi önkormányzat a több százezer szerelemlakatot a Pont des Arts gyalogoshídról, ahol a rácsozott korlát egy része a lakatok súlyától tavaly leszakadt.
Európában először 2008-ban a Szajna felett a Louvre múzeumához vezető gyalogoshídon jelentek meg az örök szerelmet szimbolizáló lakatok, amelyeknek kulcsait a párok a folyóba dobják.
A hídkorlát rácsozata azonban tavaly júniusban egy 2,4 méteres szakaszon leszakadt a lakatok súlyától. A hidat, ahonnan az egyik legszebb kilátás nyílik Párizsra, akkor egy időre le is kellett zárni. Személyi sérülés ugyan nem történt, de a városvezetés most úgy látja, hogy a rácsozat folyamatos rongálódása veszélyezteti a látogatók biztonságát, ezért hétfőtől valamennyi lakatot eltávolítják a hídkorlátról.
A nagytakarítás egy hetet fog igénybe venni, addig le is zárják a gyalogoshidat.
- Csaknem egymillió lakatot szedetünk le, ami 45 tonnát nyom - mondta pénteken Bruno Julliard kulturális főpolgármester-helyettes, aki szerint nagyon rondán néz ki a lakatoktól roskadozó gyalogoshíd.
Az önkormányzat a rácsozatot eleinte művészi alkotásokkal díszített fatáblákkal fogja pótolni, majd ősszel üvegtáblák kerülnek a korlátok közé.
A hídra látogató turisták többsége sajnálja a szerelemlakatok eltávolítását.
- Jelképesnek számít lakattal megpecsételni a szerelmet itt Párizsban, a szerelem városában - mondta a Dél-Franciaországból érkezett Jean. Egy idegenvezető pedig nem akarja előre figyelmeztetni a csoportjait a változásról. - Átviszem őket inkább a néhány méterre található Pont Neufre, s ott IV. Henrik szobra köré aggathatják majd a lakatokat - mondta viccelődve.
A párizsi önkormányzat azonban erre az eshetőségre is gondolt, és máshol is üvegtáblákkal kívánja pótolni a régi hidak rácsozatát.
Anne Hidalgónak, Párizs tavaly megválasztott főpolgármesterének programjában szerepelt a szerelemlakatok helyettesítése művészi, szolidáris és ökológiai alternatívákkal. A jelenség ugyanis más európai, nagy idegenforgalmú városokhoz hasonlóan óriási méretet öltött Párizsban, ahol a becslések szerint jelenleg több mint egymillió lakat lóg a Szajna feletti hidakra erősítve, s egyre több olyan helyen is megjelenik a szerelmi szimbólum, ahova turisták ritkán járnak.
- Szeretnénk ha Párizs a szerelem és a romantika városa maradna - hangsúlyozta a főpolgármester-helyettes. Ennek érdekében az önkormányzat kampányt indít, arra kérve a szerelmeseket, hogy másképpen, például szelfiket készítve fejezzék ki az érzéseiket.
Románia 1023 menekültet fogadna be Olaszországból az Európai Bizottság (EB) tervei szerint, ami 4,26 százalékát jelenti a 24 ezer menekültnek, amelyeket elosztanak az EU-s tagállamok között. Románia további 682 menekültet (a 16 ezer menekült 4,26 százaléka) fogadna be Görögországból.
Ez a terv arra a 24 ezer menekültre vonatkozik, akik Szíriából vagy Eritreából érkeztek Olaszországba vagy Görögországba 2015. április 15. után. Összesen 40 ezer körülire tehető azok száma, akiket különböző EU-s tagállamokba osztanak szét így. A befogadó államok minden menekült után 6 000 eurót fognak kapni uniós forrásokból. Magyarországnak ugyanakkor 496 menekültet kellene befogadni azok közül, akik jelenleg Olaszországban tartózkodnak.
Az EB további 20 ezer menekült befogadását javasolja két év alatt. A tervben résztvevő államoknak 50 millió eurós keretet hoztak létre. Romániának ebben az esetben 657 menekültet kellene befogadnia.
A bruttó hazai össztermék (GDP) 2015 első negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva reálisan 1,8 százalékkal esett vissza – közölte a Köztársasági Statisztikai Intézet. A szerbiai GDP az első három hónapban 0,4 százalékkal kisebb, mint a tavalyi év utolsó negyedében. Az ipari termelés idén áprilisban 0,1 százalékkal kisebb, mint tavaly áprilisban, a 2014. évi átlagot tekintve viszont 5,4 százalékkal több.
Lorsque le TNP a été conclu, en 1968, l'idée que des groupes non étatiques pourraient disposer de l'arme nucléaire, ou au minimum de matières fissiles utilisables de façon hostile n'a pas été ignorée, mais elle a été considérée comme une hypothèse qui n'était pas d'actualité. La prolifération nucléaire était envisagée comme une entreprise qui, à terme prévisible, ne pouvait provenir que d'Etats, en raison des investissements humains, technologiques, industriels qu'elle mobilisait, en raison également des objectifs qu'elle pouvait poursuivre, et qui relevaient de défenses nationales ou d'affirmations politiques. En même temps, les problèmes soulevés par les risques de prolifération appelaient également des réponses interétatiques, dans la mesure où seuls les Etats pouvaient, juridiquement et pratiquement, accepter, exécuter et appliquer des mesures de non prolifération nucléaire.
C'est ce à quoi correspond le régime de non prolifération issu du TNP complété par les instances et instruments qui l'ont suivi. Intergouvernementalisme, égalité, dissymétrie sont trois de ses caractéristiques juridiques essentielles. Intergouvernementalisme, parce que ce sont les gouvernements qui s'engagent et qui assument sur le plan international la responsabilité de ces engagements, sans que l'on s'ingère davantage dans la boîte noire des institutions internes. Egalité, dans la mesure où Etats dotés d'armes nucléaires et Etats non dotés consentent également, et où l'objectif ultime du Traité est le désarmement nucléaire général, abolissant ainsi à terme la distinction entre Etats dotés et non dotés. Dissymétrie, précisément dans la mesure où une différence juridique est reconnue de façon durable entre Etats dotés et non dotés, et que leurs obligations sont différentes, même si tous ont l'obligation commune de ne pas concourir à la prolifération.
Le régime de non prolifération ainsi institué n'était pas sans limites et insuffisances, mais il satisfaisait les principaux acteurs étatiques, parties ou non au TNP. La situation a radicalement changé, en ce domaine comme dans les autres, au tournant de la décennie 90 du précédent siècle, avec la dislocation du camp socialiste puis de l'URSS et avec l'intervention en Iraq de 1991 qui a conduit à constater que ce pays avait entrepris de proliférer clandestinement. Les essais nucléaires indiens et pakistanais, non parties au TNP, les activités suspectes de la Corée du Nord et de l'Iran, parties au TNP, ont aussi changé la donne. Non seulement le TNP faisait l'objet de contournements plus ou moins ostensibles par certains Etats, mais le risque de prolifération était accru par l'intrusion d'acteurs non étatiques, et ceci de trois façons différentes : un commerce de technologies et produits d'acteurs privés au profit d'Etats ; un transfert entre Etats couvert par des voies privées ; le risque que des groupes terroristes acquièrent par l'un des chemins précédents des matières fissiles dangereuses propices à leurs activités criminelles.
Dès lors, le régime du TNP est apparu insuffisant. Il est devenu inadapté aux conditions et dangers de la prolifération issus du nouveau cours des relations internationales. Non pas que la norme de non prolifération soit abandonnée, bien au contraire. Mais comment la renforcer et l'élargir ? D'un côté l'intervention du Conseil de sécurité lui a donné de nouvelles bases, institutionnelles et coercitives, de l'autre la nécessité d'atteindre des individus ou groupes a conduit à internationaliser la criminalisation de certaines activités privées et à dépasser ainsi le régime purement intergouvernemental de la non prolifération.
Une métamorphose normative :
de la coopération conventionnelle à la coopération imposée
Mesurons bien en effet la métamorphose normative de la non prolifération nucléaire, certes obtenue par des techniques juridiques renforcées et élargies, mais dans un contexte politique et sécuritaire général qui en change l'esprit. Elle en change l'esprit non pas quant à l'objet non prolifération, mais quant à la conception d'ensemble de la société internationale. Le TNP repose sur le consentement individuel et égal des Etats parties, il se propose d'aboutir au désarmement nucléaire complet, il est intergouvernemental et repose sur la confiance mutuelle que les parties ont les unes dans les autres, il est déclaratoire dans ses engagements et ne comporte pas de mécanisme propre de vérification, simplement des accords de garantie qui ne concernent que les installations civiles. Il établit un régime préventif dont l'efficacité est soumise à l'examen quinquennal des conférences des parties. A ce régime, même complété par des contraintes principalement maîtrisées par les Etats dotés, la méthode de la résolution s'oppose presque terme à terme.
C'est en effet un unilatéralisme institutionnel, hiérarchique et donc inégalitaire, qui est mis en œuvre. Les membres permanents – qui sont en même temps les cinq Etats dotés d'armes nucléaires au sens du TNP - ont entendu rétablir de la hiérarchie dans la société internationale, et derrière l'unanimité des membres, on trouve leurs pressions. Sans doute la résolution 1540 ne va pas aussi loin que la résolution 1373 du 28 septembre 2001 qui, après les attentats du 11 Septembre, adoptait un programme complet de lutte contre le terrorisme. Le Comité de suivi n'est ainsi établi que pour deux ans, et ses pouvoirs sont plus restreints que ceux du Comité de surveillance de la résolution 1973. Mais elle relève du Chapitre VII et établit donc des obligations à l'égard de tous les membres des Nations Unies. Il s'agit de mesures coercitives, dirigées vers des individus ou des groupes, mais qui atteignent aussi les Etats. Ces mesures ne sont pas seulement déclaratoires et intergouvernementales, mais opérationnelles et intrusives puisqu'elles imposent aux Etats membres de modifier et de compléter leur législation dans des registres qui relèvent de leur organisation juridique interne.
Ajoutons que le ressort de la résolution n'est pas tant la confiance mutuelle que la méfiance à l'égard de certains Etats qui pourraient être laxistes, voire complices de proliférations conduites par des acteurs non étatiques. Pour ceux-ci, la logique est autant répressive que préventive. Quant à la PSI et à la CSI, ou initiative de sécurité des conteneurs qui concerne la surveillance des ports et complète la première, elles proviennent des Etats-Unis et associent divers Etats, mais elles ne sont pas mentionnées par la résolution, dans la mesure où la PSI surtout conduit à reconnaître aux Etats-Unis une prééminence navale et une absence de réciprocité qu'elle ne pouvait pas consacrer juridiquement. Résolution 1540, PSI et CSI, avec des techniques différentes relèvent cependant de la même logique, qui renforce le TNP par d'autres moyens. La résolution comporte en outre sa propre dynamique. Elle appelle à une coopération internationale, non seulement entre gouvernements mais aussi entre administrations internes, et l'on peut à cet égard prendre l'exemple des mesures adoptées sur le plan de la coopération policière par Interpol.
Közösséget építeni csak szívvel-lélekkel lehet. Amit pedig így építünk, azt bizony nehéz elengedni.
Május 27-e rendhagyó nap volt a beregszászi Főiskolai Református Ifjúsági Gyülekezet (FRIGY) életében. A hagyományos évzáró bográcsozás mellett ugyanis ezen a napon egy korszak véget ért, egy másik pedig elkezdődött a gyülekezet életében. Befejeződött ugyanis a korábbi, évzáró istentiszteleten megkezdett elöljáró-választás, így szeptembertől már a Darcsi Karolina, Kopasz Márta, Ködöböcz Csilla, Vass Norbert, Tankóci Norbert és Lacz Gábor alkotta presbitérium segíti a lelkipásztor munkáját. Az alkalom azonban nem csak a választás és az évzárás emelkedett hangulata miatt volt különleges. Elbúcsúzott a gyülekezettől annak eddigi vezetője, Maksai Attila lelkipásztor is. A főiskolai missziót, beleértve a Kálvin János Református Szakkollégium vezetését Domonyi Erik veszi át. Annak érdekében, hogy az ünnepség még átfogóbb és meghittebb legyen, az igei szolgálatot ezúttal Kacsó Géza bátyúi tiszteletes, a főiskolai ifjúsági missziót elindító pásztor végezte. Kacsó Géza kiemelte, sokszor nehezen engedünk a változásnak. Azonban el kell fogadnunk, nyitottnak kell lennünk a változásokra úgy, hogy közben tudjuk, Mindenható Istenünk nem változik, Ő a biztos pont.
A közösség rövid képes összeállításban visszatekintett az elmúlt néhány évre. Maksai Attila külön kiemelte a FRIGY egykori alapító tagját, Balla Katicát, akit évekkel ezelőtt hazahívott Teremtője.
A gyülekezet nevében Palkó Ádám leköszönő presbiter búcsúzott Maksai tiszteletestől, átnyújtva egy faragott képet a FRIGY emblémájával. A keserédes est ezt követően a szorgos szakácsok és kukták keze által elkészült három különböző ízesítésű bográcsos elfogyasztásával folytatódott. A rossz idő ellenére is remek volt a hangulat.
A FRIGY immár öt éve létezik és gyarapodik. Szerves részévé vált mind a helyi református ifjúságnak, mind a főiskolai életnek. Számos állandó és alkalmi programot biztosít tagjainak és az érdeklődőknek: hétről hétre ifjúsági zenés istentiszteletek, félévenként egyetemista-főiskolás hétvégék és evangelizáló-hitmélyítő hetek, kirándulások, határokon átívelő jótékonysági akciók és még sorolhatnánk. Adja Isten, hogy az előttünk álló években továbbfejlődjön, s maradéktalanul betöltse a fentről kapott küldetést.
Kocsis Julianna
Kárpátalja.ma
„Magyar érdekeltsége” is van immár az amerikai Republikánus Párt elnökjelöltségéért folyó versenynek: George Pataki, New York állam volt kormányzója (1995–2006) csütörtökön jelentette be indulását. Az aranyosapáti kalapos unokája június végén lesz 70 éves, így ez az első próbálkozása egyben az utolsó is lehet. Hogy a „magyar érdekeltség” nemcsak az apai ági felmenők tekintetében igaz, azt az is bizonyítja, hogy az ünnepségre hivatalos volt Maximilian Teleki, az Amerikai Magyar Koalíció elnöke, Pataki ugyanis a legismertebb magyar ernyőszervezet régi barátja, és számos rendezvényükön részt vesz. Teleki ennek ellenére nem kínálta fel saját és szervezete támogatását, mert, mint mondja, a Koalíció nem áll egy konkrét jelölt mellé sem – sem az Egyesült Államokban, sem Magyarországon –, hanem minden demokratikusan választott vezetéssel együttműködik a magyarság érdekében.
Patakinak azonban szélesebb körben sem lesz könnyű dolga támogatókat találni. Egy nemrégi televíziós vetélkedő versenyzői a következő kérdést kapták: „Tizenkét évig New York kormányzója volt, ő vitte be az államot a XXI. századba. Ki ez?” Noha még a jól ismert portré is felvillant a képernyőn, egyetlen résztvevő sem tudta, kiről van szó. Egyikük éppen arra a még korábbi, de jóval híresebb demokrata kormányzóra tippelt, akit éppen Pataki billentett ki hivatalából.
A római katolikus Pataki a republikánusok mérsékelt szárnyához tartozik. Egyes szociális kérdésekben (magzatelhajtás, fegyverviselés, az állam és az egyház szigorú különválasztása) kifejezetten liberális nézeteket vall – ezért is van kevés esélye arra, hogy az előválasztások során megszerezze a párt jelöltséget. A külpolitikában ugyanakkor akár a héják közé is sorolható: sokkal keményebb fellépést hirdet az Iszlám Állam letörésére, illetve Oroszország ukrajnai agressziójának megállítására (beleértve a fegyverszállítás lehetőségét is). Izrael elkötelezett támogatója a zsidó állam minden ellenségével szemben, amit a Zsidó Republikánus Koalíció múlt hónapi közgyűlésén is hangoztatott. A szeptember 11-ei terrortámadások idején Pataki volt a kormányzó, de másokkal ellentétben ezt a körülményt nem tudta kihasználni – igaz, hogy helyi ellenfelei éppen neki róják fel, hogy a Világkereskedelmi Központ emlékére felhúzott Szabadság-torony több mint tíz évvel később készült csak el (az ikertornyok felépítése mindössze három évet vett igénybe). Patakit egyébként számos ingatlanügyi-politikai machinációval is vádolják – de konkrét bizonyítékkal senki sem rukkolt elő.
A másik e heti induló – noha szintén katolikus – a jobboldali spektrum másik végletét képviseli. A hétgyermekes, őskonzervatív Rick Santorum sokkal kevésbé markáns egyéniség, mint a majd’ kétméteres, jó hangú és kiváló szónok Pataki, ám jelentősen ismertebb nála: nyolcévi kongresszusi pályafutása után a 2012-es előválasztások végén a második helyen végzett Mitt Romney mögött (igaz, csak hetedannyi szavazattal).
A jobboldali mezőny duzzadása komoly főfájást okoz a Republikánus Párt vezetésének, pedig még korántsincs vége: legalább még annyi ismert arc belépését várják a következő hetekre. A 2012-es előválasztások republikánus csetepatéiból kiderült, a túl sok jelölt túl sok fölösleges vitához és kölcsönös vádaskodáshoz vezet – és az érdemi tévévitát is lehetetlenné teszi. Ezért a Fox News szélsőjobb hírtévé máris bejelentette, az országos közvélemény-kutatások eredménye alapján legfeljebb tíz jelöltet hív meg az első fordulóba.
Még nagyobb gondja a pártnak és a jelölteknek egyaránt, hogy az előválasztások szavazói rendre sokkal konzervatívabbak, mint az országos átlag. Ezért van az, hogy – egy-két kivétellel – először minden induló „jobbról” próbálja előzni a többit, hogy aztán a jelöltség megszerzése után valahogy visszatáncoljon jobbközépre – ami eleve lehetetlen a korábban kimondott ígéretek és álláspontok megsértése nélkül. Ha Patakinak bármi esélye van a jelöltségre, akkor azt éppen ennek köszönheti.
Ezért van az is, hogy minden már feliratkozott és várható jelölttel szemben Hillary Clinton továbbra is vezet a közvélemény-kutatásokban, noha egyelőre alig kampányol. Egy konzervatív műsorvezető felrótta a nézőknek, hogy „nem veszik komolyan Hillary botrányait”, hanem csak a jobboldal hibáin „akadnak ki”. Ami nem meglepő, hiszen sorjáznak a republikánus megvesztegetési botrányok. Éppen a héten emeltek vádat a Bush-korszak nyolc évig regnáló képviselőházi elnöke, a korábban makulátlannak hitt Dennis Hastert ellen, mivel három és fél millió dollárt fizetett valakinek egy meg nem nevezett korábbi ballépés elkendőzése céljából. New York állam szenátusának elnöke és fia is így járt a napokban, súlyos korrupciós vád miatt tartóztatták le őket. (Korábban New York közgyűlésének demokrata elnöke is hasonló sorsra jutott.)
Egy másik elemző szerint viszont nemcsak a botrányok alól érintetlenül kibúvó „clintoni ügyeskedésnek” köszönhető a szavazók preferenciája, hanem annak is, hogy Hillary egész életében a köz javára próbált tevékenykedni – a republikánus jelöltek többsége viszont minden „kisember-párti” retorika ellenére következetesen a leggazdagabb rétegek érdekei mentén szavaz.
Összetűztek horvát háborús veteránok a rendőrséggel pénteken Zágrábban, miután előző este demonstrálók egy része bevette magát a parlament melletti Szent Márk templomba a rendfenntartók elől menekülve, pénteken pedig újabb csoport szeretett volna hozzájuk csatlakozni.
Az újonnan érkező tüntetőket a rendőrség megpróbálta feltartóztatni, ekkor kisebb összetűzés tört ki, de senki nem sérült meg.
A parlament előtti Szent Márk téren az előírások szerint 22 óráig lehet békésen demonstrálni. Mivel a tüntetők csütörtök este ezen időpont után sem voltak hajlandók elhagyni a területet, rohamrendőrök megpróbálták feloszlatni a veteránokat, akik a templomba húzódtak vissza, és ott töltötték az éjszakát. Többségében mozgássérült emberekről van szó. A történtek hatására az egész ország területéről érkeztek a fővárosba társaik megsegítésére az 1991-95-ös szerb-horvát háború egykori résztvevői.
A horvát veteránok több mint kétszáz napja tüntetnek Zágrábban a veteránügyi minisztérium előtt felállított sátrakban, hogy nyomatékot adjanak követeléseiknek, és tiltakozzanak amiatt, hogy a balközép kormánykoalíció szerintük közömbös a sorsukkal szemben. A veteránok egyik követelése, hogy Predrag Matic veteránügyi miniszter és két helyettese mondjon le, mert szerintük alkalmatlanok a tisztségeikre, felelőtlenül vezetik a minisztériumot, és lekezelően bánnak a veteránokkal. A tüntetők másik követelése az, hogy a kormány rendezzen nyilvános vitát a horvát veteránok jogairól szóló törvény módosításáról és kiegészítéséről, és a parlament foglalja bele a módosítást az alkotmányba.
Zoran Milanovic miniszterelnök péntek délután rendkívüli sajtótájékoztatón bejelentette, hogy hétfőn hajlandó fogadni a veteránok küldöttségét, akik jelezték, addig nem hagyják el a teret, míg a kormányfő nem áll szóba velük.
A horvát háborús veteránok pénteken késő délután mégis úgy döntöttek, visszavonulnak a parlament előtti térről, és a veteránügyi minisztérium előtt több mint kétszáz napja felállított sátorban várják meg a hétfőt és a találkozót a miniszterelnökkel.
Duro Glogoski, a mozgássérült veteránok egyesületének elnöke, a tüntetések egyik szervezője a sajtónak elmondta: hétfőn visszajönnek, akkor a média jelenlétében kívánnak tárgyalni a kormányfővel.
A rendőrök senkit nem állítottak elő, így az eseményen résztvevők nyugodtan elhagyhatták a tüntetés helyszínét.
Május utolsó napjain Kárpátalja-szerte minden iskola végzős diákjai búcsút vesznek iskolájuktól.
A Beregszászi 6. Számú Általános Iskola 9. osztályos tanulói május 29-én hagyták el iskolapadjaikat. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Mányi István beregszászi konzul, Kincses Margaret beregszászi református lelkész, Weinrauch Katalin író és Kalinics Szvetlána módszerész. Elsőként File Klára igazgató köszöntötte a diákokat és a vendégeket. A 2014–2015-ös tanévben az iskola tanulói több tantárgyi versenyen is eredményesen szerepeltek, ők okleveleket vehettek át. Az iskola Év tanulója címét idén Duncseva Viktória 7. osztályos tanuló érdemelte ki, ám mellette többen is kitűnő bizonyítvánnyal zárták a tanévet. A diákok Csíkszeredára és Tiszaújvárosra látogathattak el az éven, s a nyári szünetben 37 tanuló vehet részt a zánkai kiránduláson. Az 1. és 8. osztályos diákok versekkel és egy dallal köszöntötték a tizenhét végzőst, akiket Mészáros Renáta osztályfőnök kísért el búcsúzó útjukra.
Kárpátalja.ma