Biztonságpolitika

Most, hogy a magyar légierő-közönség is újra kezdhet megbarátkozni a felderítés fogalmával, nem is jön rosszul beleszagolni egy olyan alakulat levegőjébe, melynek évtizedekig ez volt a professziója. A Görög Légierő larisszai 348. százada megszűnik, s vele együtt az RF-4-es típus is kivonásra kerül, de a F-16 Block 52+ és a Mirage 2000-5 típusok folytatják konténeres megoldással. Nem mellékes, hogy újabb bizonyítékot láthattunk: egy-egy ikonikus harci gép búcsújában is komoly kommunikációs potenciál van, amit ki lehet használni imázsépítésre. Aki ma-holnap Larisszában jár, az tudhatja, hogy az Görögországot sújtó megszorítások ellenére itt továbbra is komoly légierőt tartanak fenn.

Görög recce Phantom, még az eredeti SEA-kamuflázzsal parádézik a mintegy 500 szpotternek.

Az alkalomra átfestett példány (a még repülőképes négy gép egyike) impassz közben.

A HÁP állományából is akadt közönsége a nyílt napra gyakorló köteléknek.

Spook két inkarnációja is tiszteletét tette...

...és még az elguruló gépekhez is közel merészkedett.

Hogy ne unjunk bele a búcsúzó Phantomokba, volt helyi F-16-os repülés...

...a heti váltás áttelepülése "szigeti keszire"...

...beköszönt egy tanagrai Mirage 2000-5 Mk 2...

...és műrepült a Daidalosz T-6 Texan II is.

 

Hivatalos ceremónia

 

Impresszív felszállás forszázzsal, korai kifodulással a közönség felé...

...de a Phantom jellegzetessége az utánégető nélküli füstölése volt...

 ...mely pláne kötelékben jelentősen megnövelte vizuális észlelésének távolságát.

A felelős: a General Electric egyébként sikeres J-79-es hajtóműve.

A felderítő eszközkészletben a KS-87B kamera...

...illetve a 90-es évektől a francia ASTEC SIGINT-konténer.

Ez az oszolj fényhelyesen nagyon jól mutatott volna...

...de az F-16-os csillogó háta kárpótolt...

...illetve statikusra kitett példányának éles (!) fegyverzete :-)

"Véget ért a film"

Zord

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter óva intett attól, hogy az Egyesült Államok erőszakos úton próbálja megoldani a koreai válságot.

Tovább olvasom

Ha már arra vitt jó sorsom, jöjjön itt az egyik előretolt "szigeti keszi" heti váltására igyekvő larisszai F-16C-52+ fegyverzete: 2xAIM-120C és 2xAIM-2000 (IRIS-T).

Zord

A kétüléses Pakistan Aeronautical Complex/Chengdu Aircraft Industry Corporation (PAC/CAC) JF-17B Thunder/FC-1B Xiaolong harcászati repülőgép végrehajtotta szűzfelszállását.

Könnyű és hálás feladat a Dékány könyvekben található szakmai és történelmi tévedésekből mazsolázgatni, és még jó sokáig meg tudnék élni belőle, de nem mutatna jól, ha az egész blog erről szólna. Eredetileg még írni akartam a SOS Titanic blődségeiről, vagy A Fekete Herceg-ről, melyben Dékány nyilvánvalóan egy balatoni Kékszalag versenyt ír le, áthelyezve azt az óceánokra, kibővítve számos egzotikus és kalandos elemmel, és a jachtok helyére klippereket állítva. (A valóságban ilyen klipperversenyek természetesen nem voltak, vagy legalábbis nem a regényben olvasható formában.)

Tartsunk azonban mértéket, és elégedjünk meg ennyivel. Végülis csak annyit akartam kihozni az egészből, hogy ne tekintsük szakirodalomnak és történelmi forrásnak a Dékány könyveket, és természetesen a korabeli ifjúsági irodalom többi szerzőjének könyveit se. (Bár megjegyzem, a méltatlanul elfeledett Rónaszegi Miklós azért sokkal megbízhatóbb forrás, és szerintem irodalmi szempontból is sokkal jobb Dékánynál.) Ezek kellemes kis szórakoztató könyvek, olvasás után nyugodtan elfelejthetők.

Még egy könyvre azonban szeretnék visszatérni, már csak azért is, mert ezt a sorozat első részében már megígértem. A „Kossuth Lajos tengerésze” ugyanis az a könyv, melyben nem csupán a szakmai és történelmi tévedéseket, hanem a benne közvetített világképet is rendkívül bosszantónak, mondhatnám visszataszítónak tartom.

[...] Bővebben!

Miközben Budapesten a Nyugatról hazaszaladt (vagy küldött?) felső-középosztályi hátterű fiatalok  „haza kívánják zavarni az oroszokat”, a világban éppen ellentétes tendencia bontakozik ki. Sokan vettek irányt Oroszország felé. Az utóbbi hetekben az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini először járt Moszkvában és szorgalmazta az együttműködés újra indítását! Majd az olasz államfő, Sergio Mattarella biztosította az orosz vezetést arról, hogy feleslegesnek tartja a szankciókat. Azután az osztrák  energetikai kolosszus az OMV vezérigazgatója, Rainer Seele tette tiszteletét Putyinnál és hívta meg Bécsbe, az OMV és a Gazprom együttműködésének 50 éves ünnepi „aranylakodalmára”. A japán miniszterelnök, Abe Sinzó pedig ebben az évben már fogadta országában az orosz elnököt, majd maga jelent meg orosz földön, hogy a Kurill-szigeteken megvalósítandó közös projekteket megállapodásait aláírja. Május különösen érdekes vendégjárással és tárgyalásokkal kezdődött. Már 2-án fontos vizit zajlott Szocsiban, hiszen 2014 óta először köszönt be Putyinhoz a német kancellár Angela Merkel, hogy még a választások előtt tisztázzák álláspontjaikat a rendezetlen kapcsolataikról (az ukrán, szír, NATO ügyek mellett még a „csecsen melegek” problémáját is felvetette Merkel!). Ennek a látogatásnak a pikantériáját fokozza, hogy a folytatásaként este telefon beszélgetésen egyeztettek ezekről a kérdésekről (a csecsen melegeket kivéve) az orosz és az amerikai elnökök. Megjegyzendő, hogy a várt Trump-Putyin találkozóra, a G-20 tanácskozáshoz kapcsolódóan, júliusban a németországi Hamburgban kerül sor. Szocsiban közben a német zászló helyét már a török foglalta el, mert érkezett május 3-án Recep Tayyip Erdoğan, Törökország elnöke. Ezen az elnöki tárgyaláson is a világ sorsát meghatározó kérdések szerepeltek – kiemelten az iszlámista terror elleni együttes fellépés – amelyek fontosságát hangsúlyozza az a körülmény, hogy Erdoğan az orosz elnöktől az USA elnökéhez vette azonnal az útját.

Mindezt azért tartottam szükségesnek ilyen részletességgel – és még nem is említettem a szinte mindennapos orosz-kínai felsőszintű, valamint a posztszovjetuniós országok egyeztető munka-találkozóit – közzétenni, mert a magyar sajtó ezt elhallgatja; és a közvéleményt számos politikai kalandor másra hangolja. Ahhoz, hogy eligazodjunk a világban kialakuló folyamatokban és a meghatározó tendenciákra tudjunk figyelni, minden oldalú és lehetőleg nem manipulált információval kell rendelkeznünk. A hazai állapotok hideglelősek. Választásra készülünk, de manipuláltak az eddig napirendre került tétek. A jelenlegi hatalom érzékelhetően veszíti el a politikai legitimációját, de minden adminisztratív, financiális eszközt felhasznál a rezsim bebetonozására. Az elszegényedett, a felemelkedését meggátló egészségi és oktatási és egyéb szociális körülményekkel kizsigerelt többségi társadalom számára választási esélyt kíván nyújtani a szocialisták programja, élén Botka Lászlóval. Ugyanakkor a jelenlegi rezsimmel elégedetlen polgári értelmiség és leszakadóban lévő középosztály politikai szervezetei - mint történelmünk menetében rendesen – most sem állnak a szocialisták mellé. A helyzetet bonyolítja a „fokozódó nemzetközi hatás”. Az USA-ban vereséget szenvedett, de Európában szinte valamennyi struktúrában meghonosodott neoliberális-neokonzervatív ideológia képviselői itt akarják megvetni a lábukat, kivárni-kibekkelni, hátha Trump megbukik, s akkor ismét a világ élére visszakerülhetnek. Ez a politikai-ideológiai kör találta ki a magyar választás alternatív tétjét: Brüsszel vagy Moszkva. Ugyan hamis a beállítás, hiszen a jelenlegi hazai helyzetért a felelősség egyértelműen az orbáni-rezsimé, amely 2010 óta „zárvány-országgá” formál bennünket. Ezzel az alternatívával azonban az „új-neokonok” igyekeznek elodázni a rendszer leváltását, kivárva a pillanatot – a Momentumot – amikor ismét az ő-amerikájuk uralja a trendeket.

Nem és nem, valóban nem hagyhatjuk, hogy csapdába zavarják a magyar népet! A világ más forgatókönyv szerint működik és nekünk arra kell figyelnünk.  

Érdemes elolvasni pl. a szakértő ukrajnai politológus véleményét is (oroszul tudóknak).   

 https://regnum.ru/news/polit/2270610.html       

Nekem is időbe tart, míg összerakom a dolgokat, pedig ez napnál is világosabb kellett volna, hogy legyen. A NATO főtitkár egy interjúban megjegyzi (NATO Chief Says Alliance Could Increase Troops In Afghanistan In Face Of Intensifying Insurgency), hogy lehet, hogy növelni kell a NATO erőket Afganisztánban. És tényleg, a NATO és az amerikai erők afganisztáni parancsnoka már hetekkel ezelőtt elmondta, hogy növelni kellene az amerikai erők létszámát.

Amit nekem azonnal össze kellett volna kötnöm, hogy ha ez egy NATO misszió, és ott  az amerikai parancsnok növelni akarja a amerikai katonák számát, akkor szinte magától értetődően RS misszió többi tagjának is valamit emelnie kell a szolidarítás és a tehermegosztás jegyében. Persze ha valaki meg akarna védeni, mondhatná, hogy A-ban nem csak NATO misszió fut, hanem egy amerikai vezetésű is, és a parancsnok érthette úgy is, hogy annak a missziónak a létszámát kell erősíteni. Igen, ezt is jelentheti, de ha most Stoltenberg ezt nyilatkozza, akkor nem ezt jelenti.

Május második felében NATO csúcs, Trump jön Europába "bemutatkozni" a NATO állam és kormányfőknek, ott döntés lesz erről szerintem.

Ja és persze a lényeg számunkra. Ha a NATO emel, mi is emelünk majd. Mivel a NATO parancsnok "néhány ezerben" jelölte meg a szükséges katonák számát, ezért ehhez nehéz viszonyítani, én arányosan "néhány tucat" katonában jelölném meg a számot.

Mivel a katonák (is) vonzódnak a kerek számokhoz, és mivel intellektuálisan izgalmasnak tartom a találgatást, szerintem a "néhány ezer" 4000-5000 amerikai katona lesz, és ha ennyi lesz az amerikai katonaemelés, akkor a magyar olyan 50-70 fő lesz.

Nyilván a történet azért válik érdekessé, mert megemeljük az iraki misszió létszámát 50 fővel 200ra, pár fővel tovább emeltük az koszovói misszió létszámát, ami már valahol 350-370 főnél van, Afganisztánban olyan 100-an vannak jelenleg (bár valamiért 150 is rémlik). Szóval 50-70 fő azért nem kevés főleg ha figyelembe vesszük, hogy a Honvédség durván le van kötve a határon (2500-3000 fő, forrásoktól függően) + az intenzív NATO hadgyakorlatok miatt kint kell lenni a Bakonyban is amerikaiakkal és még ki tudja hova kell elmenni a keleti szárnyon, hogy a szolidaritásunkat másoknak is megmutassuk (ne csak várjuk másoktól)

1984-től a taszári felderítő repülő századnál beindult a mindennapi élet. A kiképzési repülések, a bombázó és felderítő feladatok gyakorlása, a kismagasságú útvonalrepülések és az éleslövészetek végrehajtása mellett a század feladatrendszeréhez az is hozzátartozott, hogy Szu-22-eseikkel célt repültek a vadászrepülő századoknak.

A MiG-21-esek és 23-asok, majd később a MiG-29-esek vagy eleve ilyen feladat során fogták el és azonosították a Szuhojt, vagy egy felderítő feladat után, útvonalrepülés közben. Nem meglepetésszerű elfogásról volt szó. A biztonsági rendszabályok miatt a Szu-22-es pilótája ismerte a feladat minden mozzanatát így azt is, hogy melyik útvonalszakaszon jönnek majd az elfogó vadászok.

1995. szeptember 13-án Katona István őrnagy arra készült, hogy egy átmeneti repülési váltásban a 16-os oldalszámú Szu-22M3 repülőgéppel célt repüljön a taszári, pápai, és kecskeméti vadászoknak, akiknek kis magasságon, kis sebességgel repülő határsértő légi cél elfogása, igazoltatása és földre kényszerítése volt az elrendelt feladatuk. Ez a feladat már régóta szerepelt a kiképzési tervben, s a parancsnok most látta elérkezettnek az időt a végrehajtásra. A feladatot eredetileg más kapta volna, de a kijelölt hajózó egyéb elfoglaltsága miatt Katona őrnagy – aki teljes mértékben ismerte a feladatot – elvállalta a végrehajtást.

Egy darabig rendben ment minden. Aztán a pápai ezred kétüléses MiG-23UB gépe a sötétben nekiütközött a célgépnek. Katovics Balázs és Mizsei Mihály századosok megkísérelték a visszatérést Pápára, azonban az ütközés következtében a repülőgépük olyan súlyosan megrongálódott, hogy a repülőtér megközelítése közben lezuhantak és a két fiatal hajózó életét vesztette. A célgép szerepét betöltő Szu-22-es az ütközést követően Somogymeggyes községnél lezuhant, pilótája sikeresen katapultált. Ha nem is azon az estén, de Katona István hajózó pályafutása véget ért.

*

Katona István 1975-ben végzett a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán. Ahogy akkoriban minden vadászpilóta jelölt, a motorosrepülő előképzés után a Szovjetunióban kapott kiképzést; Primorszko-Ahtarszkban L-29 Delfinre, Kusovszkajában MiG-15UTI-ra és MiG-17-esre végül Krasznodarban MiG-21-esre. Másfél évet töltött Kecskeméten, amikor „szolgálati érdekből” Taszárra helyezték át. Annyi útravalót kapott, hogy induljon el a gyékényesi gyorsvonattal és Kaposvár előtt egy megállóval szálljon le a vonatról, az lesz majd Taszár.

Taszáron az I. századnál kapott beosztást és átképezték a MiG-21PF-re. Generációs váltás időszaka volt és a megüresedett helyekre érkező fiatalok adták a készültség javát, miután elérték a megfelelő osztályos fokozatot (III. osztály). A készültségi szolgálatot akkoriban napkeltétől napnyugtáig adták. Napkelte előtt két órával már bent kellett lenniük a laktanyában. Reggelivel kezdtek, majd a gyengélkedőn, a laktanyában orvosi vizsgálat volt, amit az ügyeletes orvos végzett. Ezután a harcálláspontra mentek, magukhoz vették az aktuális kódokat, tájékozódtak, hogy a szolgálati idejük alatt milyen repülések illetve milyen tilalmak várhatóak magyar és orosz részről, majd napkelte előtt negyedórával már kint voltak a készültségi állomáson. Itt volt egy szimbolikus határkő is, amely jelezte, hogy a Magyar Népköztársaság határait védik.

A készültség hajózó parancsnokának kijelölése általában rendfokozat, vagy rangidő, beosztás szerint történt és ez megjelent a heti parancsban. A hajózó parancsnok vette a műszaki parancsnok jelentését, hogy melyik gép milyen fegyverzettel van első-, másod- vagy harmadfokú készültségben és melyik gép a tartalék. Amikor ez megtörtént, jelentette a harcálláspont parancsnokának a készültség átvételét, s az esetleges hiányosságokat. 

A pilóták a szolgálat végén, általában napnyugta után két órával hagyták el a laktanyát. Ez az időszak és életmód nagyon megviselte a magánéletüket, hiszen amikor a pilóták szolgálatba indultak, családjuk még aludt, mire hazaérkeztek a család már lepihent.

*

A szovjet hadvezetés döntése nyomán a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek Főparancsnoksága (EFEF) tett a tagországok felé egy kötelező érvényű javaslatot a haderőnem fejlesztésre vonatkozóan. Ez került a Katona Tanács, majd a honvédelmi miniszter, azután pedig az MSZMP Központi Bizottsága elé. Ők többnyire elfogadták az EFEF javaslatát. Ha ez valamilyen oknál fogva nem így történt, akkor Kádár János, az MSZMP főtitkára kellemetlen perceket élt át Moszkvában.

Ennek megfelelően rövidesen újabb feladat várt a taszáriak egy csoportjára – felkészülés a Szu-22M3 típusú vadászbombázó és felderítő repülőgép fogadására és üzemeltetésére. A típusra 1983-ban átképzett első pilóták között ott volt Katona István is. A MiG-21-es után egy csodának élte meg a Szuhojt. Lenyűgözte, hogy a Szu-22-es az általa addig repült típusokhoz képest mennyi hadianyagot volt képes szállítani, ráadásul földközelben is képes volt a hangsebesség átlépésére. Ahogy teltek az évek, gyűlt a típuson szerzett tapasztalata, az aranykoszorús, első osztályú pilóta immár 2500 repült órát tudhatott maga mögött és lényegében mindent elért, amit a Szu-22-esen magyar pilóta elérhetett.

Szu-22-es pilóták csoportképe. Katona István az álló sorban balról az ötödik.

Elérkezett az 1995. szeptember 13-i átmeneti repülési váltás ideje. Napnyugta után a kijelölt Keszthely és Bugac fordulópontok között kellett útvonalaznia, hogy a taszári, pápai és kecskeméti ezredek MiG-21-es, MiG-23-as és MiG-29-es hajózói elfogásokat gyakorolhassanak célt repülő Szu-22-esére.

Mint a feladatra kijelölt hajózó, Katona őrnagy a délutáni órákban végrehajtotta az időjárás-felderítést. A taszári felszállás után elrepült Pápáig, majd onnan Bugacig, ahol ellenőrizte, hogy az időjárás melyik terv-változatnak felel meg, megnézte az esti feladat egyik fordulópontját és a kecskeméti légteret. Azt tapasztalta, hogy északnyugati irányból, Győr felől érkezik egy felhőzet, amelynek 1800 méter alatt volt az alja.

A tapasztaltakról az eligazításon jelentett a repülést szervező parancsnoknak, megjegyezve, hogy véleménye szerint az időjárás nem alkalmas a feladatra, mert a behúzódó felhőzet éppen a feladat végrehajtás idején éri el őket, ezért ő a kettes, bonyolult idős változatot javasolja oly módon, hogy egyszerű időjárási viszonyok között kezdjék a repülést, majd az éjszakai részben térjenek át bonyolult idős tervtábla szerinti végrehajtásra.

Végül parancsnoki döntés alapján a feladat végrehajtási magasságát 3650 méterről 1850-re csökkentették. Tudva azt, hogy a Szuhojon katapultálni kell, ha 2000 méter alatt történik valami, más megoldást javasolt, de a döntés nem az ő kezében volt.

Este hat órakor kezdődött a repülés. Lement egy sor nappali feladat, és kezdetét vette az éjszakai feladatsor. Katona őrnagy már szürkületben szállt fel és Keszthely felé repült, hogy azt elérve a bugaci irányra forduljon és az útvonalon repülve várja a vadászokat. Azok jöttek is szépen egymás után. A harcálláspont irányított, a vadászok pedig dolgoztak. A Szuhoj pilótája időnként segített nekik azzal, hogy utánégetőt kapcsolt, jobban láthatóvá téve magát, ha az elfogó vadászok nem vették észre. Az előírások szerint végig ugyanazon a csatornán volt, amelyen a vadászok és a harcálláspont, és csak akkor tért át néhány másodpercre a négyes csatornára, amikor rádiópelenget kérve navigációs ellenőrzést végzett.

Bugacot elérve visszafordult Keszthely irányába. Beállította a sebességet és az irányt, és rögzítette a gázkart. A változtatható szárnynyilazású Szu-22-es harminc fokra állított szárnyakkal, 450-480 km/h sebességgel, robotpilótával repült a sötétben, Katona őrnagy pedig tovább hallgatta a harcálláspontot, figyelemmel kísérve a feladat végrehajtását és ahol tudott, segítve a pilótákat.

- A cél Ön előtt 14 kilométerre! - hangzott el a cél távolsága. - Értem! - válaszolta az elfogást végrehajtó pilóta. - A cél Ön előtt 12-re! – folytatta a harcálláspont. - Értem! - A cél Ön előtt hétre! – jött az újabb információ. - Értem! - A cél Ön előtt négyre, kiválás! – utasította az elfogó vadászgép pilótáját a harcálláspont.

Ha a vadászgép pilótája nem vette észre a célt repülő Szuhojt, kivált és újból kezdődött a rávezetés. Ha észrevette, közölte, hogy látja a célt. Ilyenkor a harcálláspont már csak annyit mondott: - A cél az Öné, dolgozzon! A vadászgép pilótája az elfogás igazolására fotót készített a lokátorernyőről, azután jelezte: - Befejeztem! Kiválok. Ezután kivált a szabad oldalra, jobbra vagy balra, ahogy a harcálláspont utasította attól függően, hogy a következő elfogó vadász milyen irányból érkezett.

A MiG-21-esek Pápáról és Taszárról szálltak fel a Szuhoj elfogására.

Katona őrnagy navigációs ellenőrzés céljából újabb néhány másodpercre csatornát váltott, rádiópelenget kért, hogy az útvonalon van-e. Minden rendben volt, a Szuhoj pontosan az útvonalon repült, az előírt magasságon, sebességgel és irányon. A Balaton partvonalát kirajzolta a települések fénye, legalábbis amennyire a felhőzettől ki lehetett venni. A többi településnél jóval nagyobb Keszthely fénye átvilágított a felhőfoszlányokon és már messziről látszott. A navigációs ellenőrzés után a pilóta visszakapcsolt a vadászok és a harcálláspont csatornájára. A Bugac-Keszthely útvonalon már voltak sikeres elfogások, amikor a pápai MiG-23-as következett. A vadászgép egy lokátor nélküli kétüléses UB volt, a személyzet csak vizuálisan találhatta meg a célgépet. A Szuhoj pilótája hallotta őket, amikor mondták, hogy látják a célt, de meg volt róla győződve, hogy nem őt látják. A harcálláspont a szokásos választ adta: - A cél az Öné! Dolgozzon!

Az égbolt közben befelhősödött, Keszthely is már csak néha látszott egy-egy lyukon keresztül. A harcálláspont folyamatosan hívta a MiG-23-ast, sőt már mindenki a vadászgépet kereste, még a célrepülőgép pilótáján is. Katona őrnagy azonban nem láthatta őket, hiszen oldalról, hátulról kellett volna jönniük, és nem is hallotta többé az elfogó MiG-23-ast.

A pápai Sámánok együléses MiG-23MF gépe. 

A kétüléses vadászgép alulról ütközött a Szu-22-es törzsének. Furcsamód a Szuhoj fülkéjében ezt nem lehetett érezni, csak annyit, hogy akár egy erős termik, valami megmozgatja a gépet. Semmi csattanás, semmi erőszakos mozdulat. A gázkar rögzítve volt, a robot bekapcsolva és a gép tartotta az irányt, repült tovább, nem adta jelét semmilyen eseménynek. Azután a figyelmeztető fények tablóján sorban gyulladtak ki a színes lámpák. Az ütközéskor megsemmisült a segédberendezések háza, megsérült a fő üzemanyag-vezeték, megszűnt a hajtómű üzemanyag betáplálása, a tartályokban túlnyomás alatt lévő kerozin a külsőnél amúgy is nagyobb nyomás miatt a levegőbe porladt ki. A fordulatszám a légi alapjáratig esett vissza. A sebességmérő mutatója megállt egy értéken és kigyulladt a hajtóműleállást jelző lámpa.

Katona őrnagy jelentette Taszárnak, hogy nincs olajnyomás, nincs hidraulika, és leállt a hajtómű. A toronyban lévő repülésvezető ugyan tapasztalt MiG-21-es pilóta volt, de nemigen tudott mit mondani azon kívül, hogy: - Ismételje!

Egy Szu-22-es pilóta is volt a toronyban. - Magasság, sebesség? – hajtogatta kérdően, amivel elérte azt, hogy Katona őrnagy a rádió-magasságmérőre nézzen. A műszerek és azok világítása akkumulátorról működtek tovább. A rádió-magasságmérő mutatója a nulla és a mínusz hatvan méter között ugrált. A pilótában ekkor tudatosult, hogy nincs tovább, semmi keresnivalója nincs már a fülkében. Felvette a katapultálási helyzetet és meghúzta a katapultkart. Látszólag semmi nem történt, Katona őrnagy számára végtelennek tűntek a máskor oly röpke másodpercek. Nem ő volt az első pilóta, aki később csodálkozott azon, hogy mennyi minden történt a katapultkar meghúzása és az ülés elindulása között.

Katona István a Szu-22-es fülkéjében.

A pilóta fejében cikáztak a gondolatok. Mit is tanítottak az oroszoknál? Ha nem működik a katapult, a hátára fordítom a gépet, ledobom a fülketetőt és úgy hagyom el a fülkét.  Előretolta a gázt - persze nem történt semmi. Felcsavarta a fényerőt, hogy lássa a műszereket, elindította és ellenőrizte a hajtómű légi indítását - hátha mégis beindul majd - és előrehajolt, hogy ledobja a fülketetőt. Abban a pillanatban, ahogy előrenyúlt és teste kimozdult a katapultálási helyzetből, elindult az ülés, megkezdődött a katapultálási folyamat. A pilóta fejében átvillant, hogy a rendszerek milyen sorrendben dolgoznak, mikor megy el a fülketető, mikor indul a kar- és lábelfogó, hogyan repül ki az ülés és mikor válik le róla. A katapultülés rendszerei hibátlanul működtek, a fejtámlába csomagolt ejtőernyőt is rendben kihúzta a nyitóernyő, s a főernyő belobbant. A pilótáról levált a katapultülés és elrepült. A vészjeladó a katapultálási folyamat megindulásakor azonnal beindult, jelezve a földieknek, hogy az ülés elhagyta a repülőgép fülkéjét.

Az ernyőn lógva sötétség és szinte fájó csend vette körül. Miért pont én? Ez volt az első gondolata. Azt még nem tudta, hogy mivel előrenyúlva kimozdult a katapultálási helyzetből, a 20 g túlterhelés hatására háromszoros kompressziós törés következett be a gerincén. A Kapolyhoz nem messze eső Somogymeggyesnél a domboldali erdőirtáson, ahova esett, a fák kivágása után kihúzták a földben maradt részt is, így szerencséjére a puha talajra érkezett. Lábait egymás mellé zárva, ahogy tanulta.  

Ekkor már esett az eső. Kicsatolta az ejtőernyő hevederét, nehogy a szél belekapjon az ernyő kupolájába, s azzal együtt vonszolja maga után a földön. Ahogy a földet érés után felállt, és összehúzta az ernyő kupoláját, azonnal érezte, hogy a hátával gond van. Maga alá tette az ernyőt és ráfeküdt. Gondolatai azon jártak, hogy mi is történhetett? Vajon helyesen cselekedett-e, megtett-e mindent, amit az adott helyzet megkívánt, s amit a szabályzat az ilyen esetre előír? Azt nem tudta pontosan, hogy mi is történt valójában. Repülőgépe becsapódását sem látta.

A 16-os Szu-22-es 1995 nyarán.

A Szentkirályszabadjáról felszállt kutató-mentő helikopter háromnegyed óra múlva talált rá. Az orvos gyorsan meggyőződött arról, hogy a hajózó tudja mozgatni a lábujjait és már vitték is a helikopterhez. Elindultak Kecskemét felé.  Katona őrnagyban még dolgozott az adrenalin, de ahogy telt az idő, úgy kezdett el fájni a háta és erősödtek a fájdalmai. Fájdalomcsillapítót nem kaphatott.

- Hol tartunk? - kérdezte a helikopter pilótáját. - Tamásinál - jött a válasz. - Hol tartunk? – kérdezte újra. - Cecénél – hangzott a válasz. - Hol tartunk? - Dunaföldvárnál. - Hol tartunk? - Soltnál. - Hol tartunk? - Szabadszállásnál. Így követte végig, hogy merre járnak, és amikor végre leszálltak Kecskeméten, a repülőtérről szirénázó mentő vitte a kórházba.

Fájdalomcsillapítót továbbra sem kaphatott, pedig ekkor már ordított a fájdalomtól. Levágták róla az izzadságtól és az esőtől átázott „felhőszagú” ruhát és éjfél előtt fél órával végre sikerült röntgenfelvételt csinálni a gerincéről. Csak ezután kaphatott fájdalomcsillapítót, ami rövid idő után hatott. Betolták a baleseti sebészet kórtermébe a többi beteg mellé. Az ágyon fekve a falon lévő tévé híradását nézve szembesült azzal, hogy mi történt a levegőben és mi történt a MiG-23-as személyzetével.

Másnap áttolták egy külön kórterembe. Ugyanoda, ahol pár hónappal korábban két másik Szu-22-es pilóta feküdt, miután májusban katapultáltak a 07-es Szu-22UM3-ból. Katona őrnagy azt kérte, hogy a vegyék le a fürdőszoba ajtót – addig félrerakatta magát – tegyék a matraca helyére, dobjanak rá egy plédet és egy lepedőt, és arra fektessék. Egyúttal határozottan megtiltotta, hogy megműtsék. 

A megsemmisült gép egyik oldalszáma a taszári múzeum kiállításán.

A feszültség két nap múlva jött ki rajta igazán. A második hétre - miután már nyugalomban végiggondolta a történteket - rendeződtek benne a gondolatok. A kivizsgálás szerint alig harminc centiméteren múlt, hogy a Szu-22-es és a MiG-23-as nem robbant fel az ütközés pillanatában.

A kórházban töltött másfél hónap alatt az élete nagyon megváltozott, átértékelt sok mindent, többek között a hivatását is. Szakmájában mindent elért, amit lehetett, látott éppen elég halált, és ismerve a honvédség létszámcsökkentési tendenciáját, nem látta értelmét a folytatásnak. A repülésért lett hivatásos katona, s nagy valószínűséggel - ha engedték is volna repülni - túl sokáig nem folytathatta volna, hiszen a három törött csigolyával egészségügyi priuszossá vált. Akkoriban már lehetett hallani, hogy küszöbön áll a Szu-22-es kivonása a rendszerből. Döntését elősegítette az is, hogy folyamatos leépítések voltak a honvédség repülőcsapatainál, így Taszáron is.

Kórházi kontrollok és egészségügyi szabadságok sora várt rá. A katapultálása után majdnem két esztendővel, 1997. szeptember 1-ével ötven százalékos rokkantsági fokkal nyugállományba helyezték. A későbbi felülvizsgálatok végül hatvanhét százalékos rokkantsági fokot állapítottak meg.

* * *

Az írás Katona István nyugállományú őrnagy visszaemlékezése alapján készült. A volt pilóta jelenleg tudományos fokozatán dolgozik, amelynek témája a 101. Felderítő Repülő Század, s az annak állományába tartozó SZU-22M3 repülőgéptípus története Magyarországon, a kezdetektől a rendszerből történő kivonásig.

A cikk nyomtatott változata az Aeromagazin 2017. áprilisi számában jelent meg.

Fotó: Katona-archív, Gál József, Szórád Tamás

Új hajózó ruhát kapnak a műrepülő csapat pilótái, a Szu-30SzM-ek is új festéssel állnak a nagyközönség elé.

2017. január 27-én a Moszkva északi külvárosában lévő Lukoviciben hollywoodi show-műsorokat megszégyenítő látványos külsőségek között mutatták be a MiG-35-ös első (?) példányát a nemzetközi sajtó és az orosz fővárosban akkreditált katonai attasék sokasága előtt.

A napokban rendezik meg Pápán az EDA szervezésében a Fire Blade helikopteres gyakorlatot.

Német CH-53-asok  a pápai repülőtéren gurulnak. A háttérben a reptér új épületei, távolban a Somló.

A kötelék egy része előttünk, a Balaton északi partja felett repülve. A jobb felső sarokban Ábrahámhegy és a Badacsony.

Német Sikorskyk Fonyódnál.

Belga A 109BA Füred előtt.

A kötelékvezér a 3309-es ex-finn minyó volt Simon Péter alezredes irányítása alatt...

...egyik kísérője az osztrák S-70A-42 Black Hawk...

...másik a szlovén Cougar volt.

Együtt az élcsapat, épp a Szigligeti-öbölnél fordulnak be a szárazföld fölé. Biztos véletlen alakult így :-)

Platformunk,a 701-es Mi-17-es személyzetének hála a kötelék mellett megfotózhattuk a szigligeti várat is.

Uszkve négy kilométerrel arrébb, a Szent György-hegy felett...a LégierőBlogger részéről a 80-as években itt kezdődött minden egy szovjet binokulárral, a pápai, a taszári, a sármelléki és a szentkirályi ezreddel.

Úton vissza Pápára, a falvak és a repceföldek szép háttérről gondoskodtak.

Futva üdvözölte ez az SZM csorda a fam flight-on részt vevő köteléket.

Zord

A kínai kormány felszólította az Amerikai Egyesült Államokat, hogy hagyjon fel a THAAD rakétakomplexumok Dél-Koreába telepítésével.

Tovább olvasom

Szentgyörgyi Dezső tisztelői és volt kollégái az egykori Malév színeiben pompázó Ikarus 55-össel érkeztek Ferihegyről az ünnepi állománygyűlésre.

Összesen tizenöt légi járművel és ötszáz fővel rajtolt el a Fire Blade 2017 elnevezésű többnemzeti gyakorlat május elsején, hétfőn.

Külkapcsolatok

Növekvő orosz katonai jelenlét Kalinyingrádban

A litván hírszerző szolgálat éves jelentése szerint (április 3.) az elmúlt évben Oroszország jelentősen növelte katonai jelenlétét a kalinyingrádi régióban. Az oroszok SU-30-as vadászgépeket és a Balti-tenger egészét lefedő rakétarendszert telepítettek az orosz enklávé területére.

A litván védelmi miniszter, Raimundas Karoblis szerint a kalinyingrádi orosz katonai jelenlét növekedésnek a NATO számára jelzésértékűnek kell lennie. A Kreml szóvivője, Dimitry Peskov visszautasította a litván aggodalmakat és az egészet oroszellenes érzelmi kifejeződésként értelmezte.

Ebben az évben a NATO csapatokat telepített a térségben már jelenlévő amerikai egységek mellé, ami a Baltikum államai mellett Lengyelországot is érintette. A litván katonai kémelhárítás vezetője, Remigijus Baltrenas azt nyilatkozta: “a jövőben feltehetőleg tovább nő a térségben állomásozó NATO erőkkel szemben elkövetett orosz provokációk száma”.

Brüsszeli Szíria-konferencia

Április 4-5. között tartották Brüsszelben „Szíria és a régió jövője” elnevezésű donorkonferenciát. Az eseményen hetven ország és nemzetközi szervezet képviselője volt jelen. A konferenciát követően Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője találkozott a Szíriai Ellenzéki Koalíció elnökével, Anas al-Abdah-al, a szíriai ideiglenes kormány miniszterelnökével Jawad About Hatab-al és Mouhammad Hassno-al.

A főképviselő és tárgyalópartnerei megállapodtak, hogy az Unió továbbra is támogatni fogja az ellenzéket a politikai átmenet véghezviteléről tárgyaló genovai konferencián. Ugyanakkor az EU is világossá tette, hogy valódi politikai átment csak az ENSZ Bizontásig Tanácsa (ENSZ BT) által hozott határozat alapján képzelhető el.

Korlátozó intézkedések a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen

Az Európai Unió Tanácsa április 6-án további korlátozó intézkedéseket fogadott el a Észak-Korea ellen. Ezzel az intézkedéssel kiegészítették és megerősítették az ENSZ BT által már korábban elfogadott szankciók rendszerét. Az Unió továbbá felszólította Phenjant, hogy térjen vissza a Nemzetközi Közösséggel folytatott párbeszédhez.

Energiabiztonság

2015. márciusában az Európai Tanács megállapodott arról, hogy energiauniót alakítanak ki, így megkérték a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel a villamosenergia- és a földgázhálózatok összekapcsolására irányuló projektjeik befejezését. Ezt követte a Tanács és az Európai Parlament megállapodása a földgázellátás biztonságáról szóló módosított rendeletről. A módosítás vonatkozik a kockázati csoportba tartozó országok tevékenységére (regionális együttműködés fejlesztése, megelőzési-, cselekvési és vészhelyzeti tervek kialakítása), a szolidaritási mechanizmus alkalmazására és a földgázszerződések felülvizsgálatára. A rendeletet a tagállamok állandó képviselőinek is meg kell erősíteniük.

Védelempolitika

Tűzfegyverek tartásának és beszerzésének szigorítása

A Tanács április 25-én új irányelvet fogadott el a tűzfegyverek megszerzésének és tartásának szabályairól. A szigorított szabályokkal a fegyvereket jobban nyomon lehet követni és ellenőrizhetőbbé válik a hatástalanításuk, reaktiválásuk és átalakításuk. Az irányelv emellett betiltja a félautomata fegyverek polgári használatát, valamint lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy indítványozza az elektronikus információcserét szolgáló rendszer kialakítását. A szigorítás az Európában történt terrortámadások tapasztalatai alapján jött létre.

* * *

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő „Szerencsénk volt, túléltük… - Világpolitika 1945-től napjainkig” című kötetét mutatták be a Honvédelmi Minisztériumban április 26-án, szerdán.

A sikeres népszavazást követően elnöki rendszer lép életbe Törökországban, ami a gyakorlatban Recep Tayyip Erdogan államfő hatalmának konzerválását jelenti. A honvedelem.hu által megkérdezett szakértő szerint a változások inkább hosszabb távon látszanak majd, a török kül- és biztonságpolitikában pedig csak az alkotmányjogi keretek módosulása miatt nem kell fordulatra számítani.

Partnerkapcsolatok

2017. április 3.

Az Azerbajdzsáni Diplomáciai Akadémián került megrendezésre az a kurzus, amelynek keretein belül az afgán szakértők a fegyveres erők civil kontrolljával foglalkozhattak. A tanfolyam az Afganisztáni Marshal Fahim Nemzetvédelmi Egyetem, a Román Nemzetvédelmi Egyetem, a Bolgár GS Rakovski Nemzetvédelmi Egyetem, illetve a NATO támogatásával valósult meg.

A tanfolyam célja, hogy a résztvevők megfelelő tudásra tehessenek szert a stratégiai gondolkodás és a stratégiai tanácsadás területén, valamint hogy megismerjék a polgári és katonai perspektívákat, amivel elősegíthetik a kommunikációt a fegyveres erők és a civil szereplők között.

A fegyveres erők civil kontrolljának fejlesztése szerves részét képzi a NATO védelmi oktatási programjának (NATO’s Defense Education Enhancement Programme) Afganisztánban. A program az Afgán Nemzeti Hadsereg kérésére és együttműködésével jött létre annak érdekében, hogy fokozza a stratégiai kultúra ismereteit a tisztikaron belül, illetve elősegítse a megfelelő civil-katonai kapcsolatok kialakulását Afganisztánban.

2017. április 4.

Április 4-e az aknákkal kapcsolatos felvilágosítás és aknamentesítési segítségnyújtás Egyesült Nemzetek által meghirdetett nemzetközi napja. A kezdeményezés célja a civilek életére és a világ nemzeteinek fejlődésére kiható, aknákkal kapcsolatos valós és halálos veszélyre való figyelemfelhívás.

A világnap kapcsán fontos megemlíteni a NATO hozzájárulását a humanitárius aknamentesítési folyamatokhoz, amelyek során a Szövetség olyan partnerországokkal dolgozik együtt, mint Ukrajna, Afganisztán, Grúzia vagy Egyiptom. Ezidáig a Szövetség ötmillió gyalogsági akna és 642 ezer fel nem robbant lövedék hatástalanításában vett részt. A NATO hozzájárult a robbanóeszközök és lőszerek hatástalanításának és az improvizált robbanószerkezetek (IED) elleni technikák szakértőinek kiképzéséhez is.

A Tudomány a Békéért és Biztonságért (Science for Peace and Security, SPS) Program keretein belül az Atlanti Tanács a szakértők biztonsági felszereléséért is felel, ezen kívül támogatják még például az Ukrán Állami Segélyszolgálat kommunikációs rendszerének fejlesztéseit is. A Program partnerországaival szoros együttműködésben vesz részt az aknamentesítési folyamatok fejlesztésében, amikre példa lehet az ukrán földfelszín alatti radartechnológia, az egyiptomi sivatagok aknamentesítésére szolgáló eszközök fejlesztése, és a víz alatti aknakeresés Montenegróban.

2017. április 5-7.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár elítélte az április 4-i Khan Shaykhun szíriai város elleni vegyifegyver-támadást, amely több mint 100 ember életét oltotta ki. A támadást követően, a Shayrat reptere elleni USA válaszcsapás nyomán a Szövetség főtitkára a következőket nyilatkozta:

Minden felelősség a szír főhatalmat terheli. A vegyi fegyverek használata […] tiltott a Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény által, amit Szíria 2013-ban írt alá. […] Szíriának az Egyezmény tagjaként felelőssége gondoskodni kötelezettségeinek maradéktalan teljesüléséről.

A NATO már korábban is következetesen elítélte a szíriai kormány vegyi fegyvereinek folytatólagos bevetését; az Asszad-rezsim tette nem maradhat felelősségre vonás és válaszreakció nélkül. A Szövetség a jövőben is minden nemzetközi akciót támogat, amely a béke és politikai stabilitás helyreállítására törekszik Szíriában.

2017. április 6.

A NATO-Ukrajna együttműködés kereteiben robbanóanyagtól mentesítették Balaklija városát és a szomszédságában található településeket. Ezzel 10 km-ről 1 km-re csökkentették Balaklija és környékének hadianyagok miatt életveszélyesnek nyilvánított területét. Emellett sikerült visszaállítani az áramellátást a városban, de a szakemberek továbbra is dolgoznak a gázellátó infrastruktúra helyreállításán.

Az ukrán kormány nevében az Euro-Atlanti Katasztrófareagálási Koordinációs Központ (EADRCC) mondott köszönetet az Ukrán Állami Vészhelyzeti Szolgálat Robbanó Hadianyag Ártalmatlanító (EOD) egységeinek, valamint a nemzetközi támogatásért – a NATO Tudomány a Békéért és Stabilitásáért Programjának közreműködésével – Lengyelországnak, Szlovákiának és Romániának.

2017. április 7.

Rose Gottemoeller, a NATO főtitkár-helyettese ukrajnai látogatása során találkozott Petro Porosenko elnökkel, Volodymyr Groysman miniszterelnökkel és helyettesével Ivanna Klympush-Tsintsadze-vel. Április 6-án a Kijevi Taras Shevchenko Nemzeti Egyetemen elhangzott beszédében a főtitkár-helyettes biztosította Ukrajnát arról, hogy a Szövetség továbbra is kiáll az ország területi szuverenitása mellett és nem ismeri el a Krím-félsziget illegitim annektálását. Továbbá elítéli Oroszország destabilizáló tevékenységét Kelet-Ukrajnában.

Gottemoeller elismerően beszélt a közelmúltban végbement ukrán reformokról, így az állam továbbra is számíthat a NATO segítségére. A főtitkár-helyettes kiemelte a NATO Átfogó Segítségnyújtási Csomagját Ukrajna számára, amely 40 előre megszabott intézkedésre fordítható támogatást és hat különböző, sokmillió eurós, ún. Bizalmi Alapból áll össze. Az Orvosi Rehabilitációs Bizalmi Alap keretei közt valósul meg a sebesült katonák rehabilitációjának, kórházaknak és az orvosok munkájának finanszírozása. Ha csak az előző hetet tekintjük példaként, az Alap segítségével a NATO egy új rehabilitációs intézetet létesített Kharkivban. Idén szeptemberben pedig az ukrán atlétikacsapat, akik felépülését a NATO segítette, teljesítették a 2017-es Torontói Invictus Játékokat.

NATO-Ukrajna Bizottság. (A kép forrása: nato.int)

2017. április 10-11.

Másodszor rendezték meg Grúziában a Nyílt Diplomácia Fórumot (Public Diplomacy Forum) a grúziai NATO Napok keretében, amely eseménysorozatnak a célja, hogy felhívja a figyelmet a NATO és Grúzia kapcsolatainak fontosságára.
A fórumon hangsúlyozták, hogy mennyire fontos biztosítani a pontos tájékoztatást és a szabad médiát – miközben a dezinformációval és az álhírek terjedésével is meg kell küzdeni. Felszólalt Tacan Ildem is, a NATO közkapcsolatokért felelős főtitkár-helyettese, aki szerint a Szövetség és partnerei információs háborúban állnak az oroszokkal. „A NATO nem propagandával válaszol a propagandára. Ezt tényekkel és értékeinkben való hittel tesszük.” – mondta a főtitkárhelyettes.

2017. április 11.

Számos NATO-tagország és az Európai Unió több tagja találkozott április 11-én Helsinkiben, hogy megalapítsák a Hibrid Fenyegetések Elleni Európai Kiválósági Központot (European Centre for Countering Hybrid Threats). Összesen kilenc tagország írta alá az alapítólevelet: Finnország, Franciaország, Németország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Svédország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok. A NATO és az Európai Unió ugyan nem szerződő felek, de aktívan részt fognak venni a Központ életében. A Szövetség számára a hibrid fenyegetések elleni küzdelem prioritásként kezelendő, mivel ez a fajta fenyegetés a háború és a béke elmosódott határán áll, ötvözve a katonai agressziót a politikai, gazdasági, és diplomáciai érdekekkel, valamint a kiber- és dezinformációs fenyegetésekkel. A NATO hibrid fenyegetések elleni stratégiája magába foglalja a megerősített koordinációs rendszert az Európai Unióval, egy új hírszerzési részleg létrehozását, képzéseket és gyakorlatokat.

2017. április 12-13.

Jens Stoltenberg az USA-ban tett kétnapos látogatást, mely során először találkozott Donald J. Trump amerikai elnökkel. Sajtótájékoztatójukon kifejtették közös véleményüket, miszerint a NATO-tagállamoknak el kell érniük a GDP-vel arányos 2%-os védelmi kiadást, hogy a Szövetség erősebbé válhasson. Emellett Trump elmondta, hogy a NATO szerinte már nem elavult, mert a főtitkárral egyetértettek abban, hogy a Szövetségnek többet kell tennie a terrorizmus elleni harcban – Stoltenberg szerint pedig ez egy fontos téma lesz a májusi állam- és kormányfői találkozón.

2017. április 25.

Jens Stoltenberg a NATO központjában üdvözölte Ukrajna Európai- és Euroatlanti Integrációjáért felelős miniszterhelyetesét, Ivanna Klympush-Tsintsadze-t az ún. Ukrajna-reform ütemtervének megvitatása érdekében.

A NATO-Ukrajna Bizottság – mely a NATO és Ukrajna közötti kapcsolat alakításáért és az együttműködés minél magasabb fokú létrejöttéért felelős – ülésén a miniszterhelyettes összegezte a tagországoknak, mit is jelent pontosan Ukrajna reformtörekvése, valamint ismertette a reformok évente várható ütemfejlődését.
A főtitkár megköszönte az ukrán kormány reformtörekvéseit a biztonság- és védelempolitika területén és biztosította a miniszterhelyettest a NATO további támogatásáról. Kifejezte a Tanács és saját maga együttérzését az EBESZ-megfigyelő tragikus halálával kapcsolatban, és felhívta a figyelmet a Minszk II. megállapodás teljes körű betartásának szorgalmazására is.

2017. április 26-27.

Jens Stoltenberg két kiemelt téma megtárgyalása céljából látogatott el Máltára. Útjának első napján Valettában találkozott a máltai miniszterelnökkel, Dr. Joseph Muscattal, George Vella külügyminiszterrel, valamint a belügyekért és nemzetbiztonságért felelős miniszterrel, Carmelo Abela-val. A tárgyalás fő témája az ország NATO-val való együttműködése mellett a tengeri biztonság kérdésköre volt, melynek kapcsán a főtitkár tiszteletét fejezte ki a máltaiak politikailag pártatlan hozzáállásáért.

Stoltenberg látogatásának második napján egy informális találkozón vett részt az Európai Unió tagállamainak védelmi minisztereivel, ahol a két szervezet szorosabb együttműködésének kialakításáról tárgyaltak. Stoltenberg beszédében kiemelte, hogy a NATO-EU tengeri kooperáció megvalósulásának csomópontja Málta, ugyanis partjainál a NATO Sea Guardian fedőnevű akciójával nyújt segítséget EU Operation Sofia tengeri műveletének. Ennek kapcsán a főtitkár külön köszönetét fejezte ki a máltai kormánynak, ami az EU soros elnökeként elősegítette a szorosabb együttműködést.

Jens Stoltenberg és Dr. Joseph Muscat, máltai miniszterelnök Valettában. (A kép forrása: nato.int)

2017. április 27.

Az olaszországi Miniszterek Tanácsának elnökével adott közös sajtótájékoztatóján a NATO főtitkára kiemelte, hogy nagyra értékeli ezt a lehetőséget a találkozásra, ahol megvitathatják a Szövetséget érintő biztonsági kihívások széles skáláját; továbbá kihangsúlyozta az előkészületeket a májusi brüsszeli NATO-csúcsra, ahol a NATO-vezetők, illetve a szövetségesek állam- és kormányfői is jelen lesznek, beleértve az Amerikai Egyesült Államok elnökét, az újonnan megválasztott francia elnököt, és Montenegró, a reménybeli következő szövetséges állam képviselőjét is.

Stoltenberg megköszönte továbbá Olaszország hozzájárulását a közös NATO-missziókhoz, ezen belül is kiemelve az Afganisztánban és Koszovóban szolgálatot teljesítő olasz katonák jelentőségét a Szövetség eredményes munkájára nézve (a koszovói KFOR misszió vezetését is ők látják el jelenleg). A főtitkár hangsúlyozta továbbá a terrorizmus elleni harcot az afganisztáni ISIL-ellenes koalíció tekintetében, illetve fontosnak találta a líbiai modern intézmények és egy korszerű védelmi minisztérium kiépítését.

2017. április. 28.

Macedóniában a szociáldemokrata és az albán kisebbségi pártok új, albán származású házelnököt választottak, amire válaszként a jobboldali tüntetők betörtek a parlamentbe. A törvényhozás épületében a tüntetők a szociáldemokrata és az albán képviselőkre támadtak, akik közül többen meg is sérültek. Az incidenst Jens Stoltenberg mélységesen elítélte, mivel véleménye szerint egyetlen parlamentben sincsen helye erőszaknak. A főtitkár felszólította a macedóniai politikai szereplőket a demokratikus folyamatok tiszteletben tartására és a párbeszéd útján történő problémamegoldásra.

Műveletek

2017. március 31.

A NATO Kommunikációs és Információs Ügynöksége (Communications and Information Agency, NCI) kilátásba helyezte az ukrán kormánnyal való együttműködést a tagország vezetési, hírközlési, irányítási, számítástechnikai és hírszerzési (Command, Communications, Control, Computer and Intelligence, C4) rendszereinek fejlesztése érdekében.

Az Ügynökség szakértői és az ukrán oldal képviselői találkoztak a jövőbeli információ- és tudáscsere céljából. A következő találkozó és képzés Ukrajnában lesz május 15-19. között; a projekt lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy elsajátítsa a Tanács vezetési, irányítási, helyzetismereti, és interoperabilitási képességeit.

Az Ügynökség ezen kívül támogatja Ukrajnát a Regionális Légtérbiztonsági Programjában (Regional Airspace Security Programme, RASP). A Program célja létrehozni egy határokon átnyúló koordinációs hálózatot, amely lehetővé tenné a légtérben bekövetkezett balesetek hatékonyabb megelőzését és az esetleges helyzetek effektívebb kezelését Ukrajna és a NATO közös közreműködésével. A Szövetség tagországai jelenleg is fontolgatják egy ugyanilyen program szélesebb körben történő létrehozását, ami főleg a Baltikum területén és a Fekete-tengeri régióiban működne.

Két hír is napvilágot látott az európai fejlesztésű MBDA Meteor légiharc-rakétáról ezen a héten. Az első Franciaországból származik és arról tudósít, hogy a Dassault Rafale vadászbombázókon befejeződött a két éve elkezdett integráció. Ezt bizonyítandó egy nagysebességű légi célt semmisítettek meg egy RBE2-es, AESA antennával rendelkező rádiólokátorral felszerelt, jelenleg a legkorszerűbb, F3R szabványnak megfelelőpéldányról indított rakétával.  Franciaországban várhatólag a következő évtől lesznek bevethetők a Rafale-ok a Meteor-ral. Természetesen az előbb elkezdett integrációnak köszönhetően némileg előrébb jár a másik európai vadászbombázón, a Eurofighter Typhoon-on végzett integráció. Itt már egy spanyol tulajdonban lévő IPA 4 jelzést viselő példányról egyidejűleg két rakétát indított útjukra.

Akár további hét évvel is odébb tolhatja a hadrendbe állítás időpontját az indiai hadsereg által elvárt módosítások végrehajtása, az indiai Arjun Mk II-es harckocsin. Ugyanis jelentősen át kellene tervezni a páncéltest és a torony szerkezetét, továbbá a védelmi szint megtartása mellett új, könnyebb páncélzat alkalmazása is szükségessé válna a harckocsi 68,6 tonnás tömegének csökkentése érdekében. Éppen a páncélos nagy súlya az, ami leginkább a döntéshozók nemtetszését kiváltotta az idestova 35 éve futó fejlesztési és gyártási program legutóbbi lépésének eredményeként. Igazán elfogadható eredményt pedig ideje lenne felmutatni, hiszen több száz T-72-es harckocsi cseréje pár éven belül időszerűvé fog válni és erre mi sem lenne jobb megoldás, mint egy hazai ipar által gyártott páncélos.

Az Arjun harckocsi Mk I-es változatából 124 példány került rendszeresítésre, míg a továbbfejlesztett Mk II-es változatból szintén alig több mint 100 darabos megrendelésre van remény. Ezzel szemben az orosz T-90-es változataiból majd 1000-es nagyságrendű beszerzésről beszélnek. Tavalyelőtt újra alacsony szintre zuhant a helyi fejlesztésű Arjun MK I-es harckocsik hadrafoghatósága. A 124 páncélost, akárcsak pár évvel ezelőtt, ismét a kevés cserealkatrész döntötte le lánctalpáról. A helyzet megváltoztatásra már tavaly április végén felállítottak egy bizottságot, de a páncélos jó hírének ez az eset sem tett jót. Az izraeli Israel Aerospace Industries (IAI) által gyártott LAHAT páncéltörő rakéta integrációs programját az Arjun Mk II-es harckocsik esetében szintén felfüggesztették két évvel ezelőtt. A 13 kg-os LAHAT a harckocsi lövegéből indítható útnak és félaktív lézeres irányítással vezérelhető a maximum 8 km-re lévő célba. A továbbfejlesztett Arjun Mk II-es harckocsival végzett próbák során a 16 nagyobb és 56 kisebb változtatást felvonultató páncélossal mintegy 60%-os eredményt értek el. A legtöbb hiányosság a löveg tűzvezető rendszerében és az izraeli eredetű LAHAT csőből indítható páncéltörő rakétánál volt.

A lövések pontosságának növelését helyben orvosolják, azonban a LAHAT indítását követően megmaradó nagy mennyiségű füst esetében a gyártó, az Israel Aerospace Industries segítségét próbálták meg igénybe venni. Pótlására három éven belül terveznek kifejleszteni egy hasonló képességekkel bíró rakétát. Meg kell jegyezni, hogy Indiában az eddig elvégzett tesztek alapján elégedettek a helyi gyártású Arjun Mk II-es harckocsikkal. Tűzgyorsaságban, találati pontosságban felülmúlja a T-72-es, T-90-es harckocsikat, akárcsak mozgékonyságban, azonban 67 tonnás súlya nem teszi majd lehetővé a Pakisztánhoz közeli térségben történő alkalmazását. A térségre jellemző csatornák és folyók szabdalta terület és az itt található hidak teherbírása lehetetlenné teszi az Arjun Mk II-es hatékony alkalmazását. Így az esetleges pakisztáni páncélosokkal vívott harcok során az indiai T-72-esek és T-90-esek nem számíthatnak az Arjun-ok tűzerejére. Légi szállítása csak a C-17-es Globemaster III-asok segítségével valósítható meg. Mindezek miatt a 124 MK I-es mellett jelenleg csak 116 MK II-es beszerzésével számolnak Új-Delhiben.

Az Arjun Mk II-es egyik legfőbb erényének a lövegcsőből indítható izraeli eredetű LAHAT félaktív lézervezérlésű páncéltörő rakétát tartották, bár a helyi gyártású 120 mm-es löveghez – mely állítólag minden paraméterében felülmúlja a szovjet-orosz lövegeket - több, szintén helyi fejlesztésű lőszer bevezetése is várható. Az egyik ilyen a thermobarikus lesz, mely intenzív nyomáshullámmal fog pusztítani. A szintén helyi gyártású reaktiv páncélzat elemei azonosak lesznek a T sorozaton használtakkal, ezeknek állítólag jobbak a védelmi képességeik, mint a szovjet-orosz vetélytársaiknak. A védelem növelésében számítanak az izraeli Trophy rendszerre is, valamint jelentős mennyiségű aknakifordító ekét is beszereznek a harckocsik részére. Ezek (reaktív páncélzat + Trophy rendszer + aknakifordító eke) azonban jelentős, 3 tonnányi pluszsúlyt fognak jelenteni, éppen ezért az Mk II-esek felfüggesztését úgy módosították, hogy az megbirkózón a 70 tonnával is. Szintén az aknák elleni védelmet szolgálja az, hogy a vezető ülését sok páncélozott szállító harcjárműhöz, gyalogsági harcjárműhöz, az MRAP-ekhez hasonlóan a járműtest felső részéhez rögzítik a fenékpáncél helyett, az aknarobbanáskor keletkező sérülések csökkentése végett.

A megnövekedett tömeg miatt megváltoztatták a lánctalp szélességét és a sebességváltó áttételét is, ennek következtében az Mk I-es 72 km/h-s végsebességhez képest az Mk II-es végsebessége 58 km/h-ra csökkent. A módosított áttételezésből adódó nagyobb nyomatéknak köszönhetően azonban a változatlanul hagyott motor mellett javult a páncélos gyorsulása és nem emelkedett jelentősen az üzemanyag-fogyasztása. Negatívumként említhető viszont az Mk I-es és talán majd az Mk II-es estében is az alacsony legyártott mennyiségből adódó gyenge alkatrész ellátottság. Ezt a problémát megpróbálják orvosolni, bár ha további megrendelések nem futnak majd be az Arjun-okra a viszonylag kis mennyiség még okozhat majd gondokat a jövőben. A távlati tervekben az Arjun alvázán műszaki harckocsi, 155 mm-es önjáró tarack, illetve hídvető harckocsi is megvalósulhatna, ezzel jelentősen könnyítve az alkatrész ellátottságot. Az Arjun család jövőjét még sötétebbé teszi az a tény, hogy India a legújabb orosz T-14 Armata harckocsi iránt is érdeklődik, az izraeli Merkava Mk IV és az abból kifejlesztett Namer nehéz páncélozott szállító harcjárművel együtt.

Indiában a tüzérség is lassan célba ér, ugyanis a dél-koreai Hanwha Techwin és az indiai Larsen & Toubro (L&T) szerződést írt alá a K9 Vajra-T önjáró tarackok gyártásáról.  A Samsung Techwin által kifejlesztett K9 Thunder önjáró tarack indiai igények szerint módosított, 47 tonnás variánsát egy 1000 lóerős MTU 881 Ka-500 V8 dízelmotor mozgatja akár nagy tengerszint feletti magasságon is, sivatagi környezeti viszonyok közepette. Jelenleg 10 darab, még Dél-Koreában legyártásra kerülő, 52-es kaliberhosszúságú lövegcsővel ellátott K9 Vajra-T legyártása tűnik biztosnak, a remények szerint mindössze 11 hónap alatt, míg a 100 darabos rendszeresítésre szánt mennyiséget négy év alatt készítenék el. Az elkészítés során a tüzérségi eszköz összetevői közül több mint 50% lesz Indiában gyártott, például a páncéltest, a torony, az töltőrendszer, a légkondicionáló rendszer, a kommunikációs és a tűzvezető eszközök lesznek a helyi ipar termékei. Ez az adat nem vonatkozik az első 10 példányra, ugyanis azokban 80-90%-ban még dél-koreai összetevők lesznek megtalálhatók.

Internetre felkerült fotók alapján kijelenthető, a kínai/pakisztáni JF-17 Thunder vadászbombázó kétüléses variánsa végrehajtotta első repülését április végén. A tervezett időponthoz képes egy éves csúszással levegőbe emelkedő JF-17B (FC-1B Xiaolong) prototípus függőleges vezérsíkjának magasságát megnövelték, és vaskosabb lett a második ülés mögötti gerincrész is. Ide gyaníthatóan üzemanyag-tartályok kerültek beépítésre, a hatótávolság csökkenését megakadályozandó. A ki-és átképző feladatokon felül harci képességekkel is rendelkező kétüléses változat tömege így kissé magasabb lehet, mint az együlésesé.

Április 26-án ünnepélyes keretek között vízre bocsátották Kína első saját építésű repülőgép-hordozóját. A 2013 novemberében építeni kezdett Type 001A jelölésű egység megjelenésében az Oroszországtól félkészen, 1998-ban megvásárolt LIANONING (ex-VARJAG) hordozóra hasonlít, azonban több változtatást is eszközöltek rajta, nem csak szolgai másolásról van szó. Mielőtt a változtatásokról szó esne meg kell említeni, hogy Kína nagyjából 3,5 év alatt majdnem végzett az első saját hajó építésével, míg az Egyesült Államokban több mint 8 évig tartott a USS GERALD R. FORD megépítése, már ez több forradalmi újdonságot is hordoz magában. Visszakanyarodva a kínai hordozón lévő módosításokra, ilyen például a nagyjából 10 %-al kisebb alapterületű, szigetnek nevezett felépítmény, mely a többek között a parancsnoki hídnak, a kéménynek, a rádiólokátoroknak is helyet ad. A hajó orrán lévő ugrósánc emelkedési szöge 14 fokról 12-re csökkent, míg a hangártér 15 méterrel lett hosszabb, így az új hordozó akár 32-36 Shenyang J-15 Repülő Sárkány vadászbombázót hordozhat majd a LIAONING (CV 16) 24 gépes állományával szemben.

A két-három év múlva esedékes hadrendbe állítás idejére ezekből már a továbbfejlesztett J-15B AESA radarral és modernizált elektronikával ellátott együléses, J-15D kétüléses elektronikus hadviselésre képessé tett változat és J-15S szintén kétüléses többfeladatú variánsok is megtalálhatók lehetnek a fedélzeten. A repülőgépek megállítására szolgáló fékezőrendszerből is immáron csak három áll rendelkezésre a LIAONING négyéhez képest. További fontos változtatás a nagyobb mennyiségű üzemanyag és fegyverzet tárolásának kapacitása is. Az új repülőgép-hordozó várhatólag a SHANDONG nevet fogja kapni, hadrendi száma 17-es lesz. Kína már építi a következő repülőgép-hordozóját, mely a hírek szerint már 2-3 darab katapultos indítórendszerrel lesz felszerelve, bár a hírek még megoszlanak arról, hogy ez gőzzel működő lesz-e, vagy a legkorszerűbb elektromágneses megoldású. A meghajtásáról viszont már atomreaktor fog gondoskodni. A háttérben lévő anyagi lehetőségekről annyi került napvilágra, hogy Kína az egy főre jutó éves bruttó hazai össztermék 1,28%-át fordítja haderőfejlesztésre, amiből a haditengerészet ebből 10%-ot kap.

Az Új-Zélandi Királyi Légierő korlátozásokat vezetett be az NHIndustries NH90-es helikopterekre, ugyanis április 16-án az egyik forgószárnyas kényszerleszállást hajtott végre. Ennek oka az egyik hajtómű leállása volt, a gép és fedélzetén tartózkodók az üzemképes másikkal gond nélkül leszálltak egy közeli repülőtéren. A hajtóművet a kiszerelést követően Ausztráliába szállítják a meghibásodás okának feltárására, addig az NH90-es nem repülhetek tengerek, hegyek és városok felett.

2016 augusztusában az Egyesült Államok Külügyminisztériuma jóváhagyta 24 Beechcraft T-6C+ Texas II-es turbólégcsavaros gép eladását Argentína számára. Ezek közül az első négy gyártásának megkezdéséről már szerződés is megszületett.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Boeing E-6A Mercury.

Eurocopter EC665 Tiger ARH.

McDonnell Douglas RF-4C Phantom II.

Panavia Tornado GR.4.

McDonnell Douglas F-15A Eagle.

Eurocopter EC135T1.

McDonnell Douglas CF-188A Hornet.

Korea Aerospace FA-50PH Golden Eagle.

Northrop F-5E Tiger II.

Dassault Rafale C.

Grumman E-2C Hawkeye 2000.

Mitsubishi F-2B.

Lockheed RF-104G Starfighter.

Boeing F/A-18E Super Hornet.