Biztonságpolitika

A tavalyi helikopteres Fire Blade után az Európai Védelmi Hivatal (EDA) szállítórepülős standardizációt célzó gyakorlatát, az ETAP-T is Magyarországon rendezi. Vigyázat, alacsonyan szálló, ejét dobó A400M, Herkyk és Transallok várhatóak.

Dekkpucolás közben a lengyel Hercules személyzete. A Herky változatokon és konfigurációkon morfondírozni hosszadalmas elfoglaltság, azt támasztja alá a polyák C-130E, és a mögötte álló olasz C-130J összevetése is. Előtérben egy német C-160-as, melyet a jelen állás szerint C-130J, illetve A400M típusok váltanak.

Impresszív sor. A régi kutyanyelvekről kitolatás a divat, akárcsak a tavalyi Saber Guardian idején, a tengerentúli Herkykkel.

Taktikai leszállás, szép bedöntés egy ekkora jószágtól.

Francia A400M (F-RBAK) fordul vissza az állóhelyére.

A Thales MIRAS rakétaindításjelzője az Airbus katonai szállítógépének svanca alatt. Két diszpenzer helye is látszik. 

Ez már egy RAF C-130J-30, azaz brit jelzéssel Hercules C.4 (érdekes a folytatódó részvétel a Brexit dacára egy EDA-s programban), ráadásul a különleges erőket kiszolgáló 47. század állományából.

AAQ-24(V) Nemesis dörkom torony a törzs bal oldalán. A törzsön lévő sötétebb panelek nagyobb ellenállóképességű festéket/bevonatot jelölnek, melyet a tábori repülőterekről történő üzemeltetés miatt felrepülő kavicsok tettek indokolttá.

A brit gépek EW érdekessége még, hogy a típuscsaláddal normájával szemben a besugárzásjelző antennáját (ALR-39) kirakták a szárny törővégére a kabin elől, illetve a törzs végéről.

A powidzi lengyel C-130E négytollú 54H60 srófjai örvényeket húznak a párás levegőben. Érdekes, hogy az aktuális légállapot az J-k hattollú Dowty légcsavarjainál nem eredményezett ilyen markáns látványt.

AAR-54-es indításjelző a Luftwaffe C-160-asán. Érdekes a cockpit tetején használt homokszín.

Zord

A tavalyi helikopteres Fire Blade után az Európai Védelmi Hivatal (EDA) szállítórepülős standardizációt célzó gyakorlatát, az ETAP-T is Magyarországon rendezi. Vigyázat, alacsonyan szálló, ejét dobó A400M, Herkyk és Transallok várhatóak.

Dekkpucolás közben a lengyel Hercules személyzete. A Herky változatokon és konfigurációkon morfondírozni hosszadalmas elfoglaltság, azt támasztja alá a polyák C-130E, és a mögötte álló olasz C-130J összevetése is. Előtérben egy német C-160-as, melyet a jelen állás szerint C-130J, illetve A400M típusok váltanak.

Impresszív sor. A régi kutyanyelvekről kitolatás a divat, akárcsak a tavalyi Saber Guardian idején, a tengerentúli Herkykkel.

Taktikai leszállás, szép bedöntés egy ekkora jószágtól.

Francia A400M (F-RBAK) fordul vissza az állóhelyére.

A Thales MIRAS rakétaindításjelzője az Airbus katonai szállítógépének svanca alatt. Két diszpenzer helye is látszik. 

Ez már egy RAF C-130J-30, azaz brit jelzéssel Hercules C.5 (érdekes a folytatódó részvétel a Brexit dacára egy EDA-s programban), ráadásul a különleges erőket kiszolgáló 47. század állományából.

AAQ-24(V) Nemesis dörkom torony a törzs bal oldalán. A törzsön lévő sötétebb panelek nagyobb ellenállóképességű festéket/bevonatot jelölnek, melyet a tábori repülőterekről történő üzemeltetés miatt felrepülő kavicsok tettek indokolttá.

A brit gépek EW érdekessége még, hogy a típuscsaláddal normájával szemben a besugárzásjelző antennáját (ALR-39) kirakták a szárny törővégére a kabin elől, illetve a törzs végéről.

A powidzi lengyel C-130E négytollú 54H60 srófjai örvényeket húznak a párás levegőben. Érdekes, hogy az aktuális légállapot az J-k hattollú Dowty légcsavarjainál nem eredményezett ilyen markáns látványt.

AAR-54-es indításjelző a Luftwaffe C-160-asán. Érdekes a cockpit tetején használt homokszín.

Zord

Negyedik alkalommal vesznek részt a Magyar Honvédség JAS-39 Gripen vadászrepülőgépei a Légi Fölény elnevezésű éleslövészeti gyakorlaton, amelyet idén június 7-21. között rendeznek meg Svédországban.

Mint ahogy arról már lapunkon is beszámoltunk, 2018. június 10-22. között rendezik meg az ETAP-T18 (European Transport Airlift Programme – Training 2018) névre keresztelt nemzetközi szállítórepülőgép-gyakorlatot, melynek sajtónyilvános napját a mai napon rendezték. Íme az első fotók.

Jóváhagyta a bolgár parlament a hadsereg korszerűsítésére vonatkozó tervet, amelynek értelmében a balkáni ország 1,5 milliárd euró értékben 16 új vagy használt vadászrepülőgépet és 150 páncélozott járművet szerez be a következő években.

Az immár negyedik alkalommal megrendezett, Tobruq Legacy elnevezésű légvédelmi rakéta harcászati gyakorlat zajlik a napokban a magyar gyakorlótereken, a Veszprém melletti Újmajorban, a hajmáskéri „0” ponton és a Kőrös-hegyen. Az áttelepült technikai eszközök, és az állomány létszámát tekintve ekkora léptékű lérak gyakorlat Magyarország 1999-es NATO csatlakozása óta nem volt az országban. Ugyancsak először történik meg, hogy a résztvevő nemzetek harcálláspontjai közös vezetés alatt működnek.

A gyakorlat fő célja a magyar, litván, lett, lengyel, román, holland és szlovák légvédelmi alegységek működésének, technikai és eljárásbeli különbségeinek összehangolása, és a közös rendszerben végrehajtott gyakorlás. Az amerikaiak idén nem küldtek légvédelmi alegységet illetve repülőeszközt; ők az adatkapcsolat kiépítésében segítettek. A gyakorlat három fő helyszínén az alábbi elosztás szerint települtek a résztvevő erők.

*

TASK FORCE 1 - ÚJMAJOR

A Magyar Honvédségnek a gyakorlat szervezésében, a logisztikai feladatokban, a tábor kiépítésében és az őrzés-védelemben van kiemelt szerepe, amellett, hogy a 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred Mistral és Kub alegységeivel vesz részt a Tobruq Legacy 2018-on.

*

Ugyancsak a TF 1 részei és így Újmajorban települnek a lettek és litvánok is az RBS 70-essel, lokátorral és vezetési ponttal.

*

TASK FORCE 2 - KÖRÖS-HEGY

A legnagyobb erőkkel a románok települtek a Kőrös-hegyre, akik a HAWK-rendszer hármas indítóit és azok kiszolgáló elemeit; felderítő és alávilágító radarokat hozták Magyarországra. A Tobruq Legacy 2018 második hetében várhatóan a román légierő gépei is megjelennek a Bakony felett. 

*

A Task Force 2-ben kapnak szerepet a lengyelek is. Eszközeik, ha kevésbé látványosak is, mint a többi résztvevőé, nem kevésbé érdekesek. Az egyik a klasszikus, vállról indítható (MANPADS) fegyver, az Iglából továbbfejlesztett, saját-ellenség azonosítóval támogatott Grom. Mint láthattuk is, egy ilyen rendszer kezelője igen csekély nyomot hagyva tud várni merev- vagy forgószárnyas célpontjára, majd feladata végeztével szinte észrevétlenül képes elhagyni a területet. A másik fegyver a csöves és a rakétás légvédelem kombinációja, egy modernizált, két Grom indítóval is kiegészíthető ZUR-23-2 kg légvédelmi gépágyú, amely álcaháló alatt lapult. A lengyelek terepen való mozgását amerikai Polaris quadok és hazai gyártmányú Honker terepjárók segítették.

*

A Tobruq Legacy 2018 egyes szlovák elemei otthonról dolgoznak, de északi szomszédunk Igla és Kub alegységekkel is szerepel a gyakorlaton. Ezekből az eszközökből látogatásunk idején egyik sem volt látható, ellenben SzT-68-as lokátoruk ott pörgött a kőrös-hegyi figyelő mellett kialakított táborukban és a teherautók mellett, az álcázó háló alatt is lapult egy láncos technika. Talán az OT-90-es, amelyből egy példányt mozgás közben is láthattuk.

*

TASK FORCE 3 - "0" PONT

A más gyakorlatokról jól ismert „0” ponton a hollandok közepesnek mondott hatótávolságú NASAMS-rendszere települt, az AMRAAM szárazföldi indítású változatának hatos indítóival, 3D-s radarokkal és vezetési ponttal.

*

Terepjárók, amelyek a helyszínek közötti mozgásunkat biztosították. Köszönet érte!

A megfigyelőként jelen lévőket is beleértve, idén tizenkilenc nemzet érintett a Tobruq Legacy gyakorlaton.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Az immár negyedik alkalommal megrendezett, Tobruq Legacy elnevezésű légvédelmi rakéta harcászati gyakorlat zajlik a napokban a magyar gyakorlótereken, a Veszprém melletti Újmajorban, a hajmáskéri „0” ponton és a Kőrös-hegyen. Az áttelepült technikai eszközök, és az állomány létszámát tekintve ekkora léptékű lérak gyakorlat Magyarország 1999-es NATO csatlakozása óta nem volt az országban. Ugyancsak először történik meg, hogy a résztvevő nemzetek harcálláspontjai közös vezetés alatt működnek.

A gyakorlat fő célja a magyar, litván, lett, lengyel, román, holland és szlovák légvédelmi alegységek működésének, technikai és eljárásbeli különbségeinek összehangolása, és a közös rendszerben végrehajtott gyakorlás. Az amerikaiak idén nem küldtek légvédelmi alegységet illetve repülőeszközt; ők az adatkapcsolat kiépítésében segítettek. A gyakorlat három fő helyszínén az alábbi elosztás szerint települtek a résztvevő erők.

*

TASK FORCE 1 - ÚJMAJOR

A Magyar Honvédségnek a gyakorlat szervezésében, a logisztikai feladatokban, a tábor kiépítésében és az őrzés-védelemben van kiemelt szerepe, amellett, hogy a 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred Mistral és Kub alegységeivel vesz részt a Tobruq Legacy 2018-on.

*

Ugyancsak a TF 1 részei és így Újmajorban települnek a lettek és litvánok is az RBS 70-essel, lokátorral és vezetési ponttal.

*

TASK FORCE 2 - KÖRÖS-HEGY

A legnagyobb erőkkel a románok települtek a Kőrös-hegyre, akik a HAWK-rendszer hármas indítóit és azok kiszolgáló elemeit; felderítő és alávilágító radarokat hozták Magyarországra. A Tobruq Legacy 2018 második hetében várhatóan a román légierő gépei is megjelennek a Bakony felett. 

*

A Task Force 2-ben kapnak szerepet a lengyelek is. Eszközeik, ha kevésbé látványosak is, mint a többi résztvevőé, nem kevésbé érdekesek. Az egyik a klasszikus, vállról indítható (MANPADS) fegyver, az Iglából továbbfejlesztett, saját-ellenség azonosítóval támogatott Grom. Mint láthattuk is, egy ilyen rendszer kezelője igen csekély nyomot hagyva tud várni merev- vagy forgószárnyas célpontjára, majd feladata végeztével szinte észrevétlenül képes elhagyni a területet. A másik fegyver a csöves és a rakétás légvédelem kombinációja, egy modernizált, két Grom indítóval is kiegészíthető ZUR-23-2 kg légvédelmi gépágyú, amely álcaháló alatt lapult. A lengyelek terepen való mozgását amerikai Polaris quadok és hazai gyártmányú Honker terepjárók segítették.

*

A Tobruq Legacy 2018 egyes szlovák elemei otthonról dolgoznak, de északi szomszédunk Igla és Kub alegységekkel is szerepel a gyakorlaton. Ezekből az eszközökből látogatásunk idején egyik sem volt látható, ellenben SzT-68-as lokátoruk ott pörgött a kőrös-hegyi figyelő mellett kialakított táborukban és a teherautók mellett, az álcázó háló alatt is lapult egy láncos technika. Talán az OT-90-es, amelyből egy példányt mozgás közben is láthattuk.

*

TASK FORCE 3 - "0" PONT

A más gyakorlatokról jól ismert „0” ponton a hollandok közepesnek mondott hatótávolságú NASAMS-rendszere települt, az AMRAAM szárazföldi indítású változatának hatos indítóival, 3D-s radarokkal és vezetési ponttal.

*

Terepjárók, amelyek a helyszínek közötti mozgásunkat biztosították. Köszönet érte!

A megfigyelőként jelen lévőket is beleértve, idén tizenkilenc nemzet érintett a Tobruq Legacy gyakorlaton.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Megérkeztek az MH Pápa Bázisrepülőtérre az ETAP-T18 nevű többnemzeti szállítórepülőgép-gyakorlaton résztvevő repülőgépek. A június 10-22. között folyó gyakorlaton nyolc nemzet kilenc repülőgéppel képviselteti magát.

Megkapta 200. Puma gyalogsági harcjárművét a német Bundeswehr. Berlin az eddig megrendelt 342 Pumából az első még 2015-ben kapta meg és az utolsó is átadásra fog kerülni 2020-ban. A járművek építéséből a Rheinmetall és a Krauss-Maffei Wegmann (KMW) 50-50 százalékban veszik ki a részét. Persze a Puma eddigi története nem teljesen sikersztori, ugyanis a gyártói elképzelésekből eddig még sok nem valósult meg és ezekre nagyjából 2029-ig kell majd várni. A megbízhatóságával, hadrafoghatóságával is problémák vannak még, mindezeknek köszönhetően nagyobb kiadással jár majd a Pumák hadrendben tartása, mint arra előzetesen számítottak.

A július 11. és 15. között megrendezésre kerülő Eurosatory kiállításon fogja bemutatni újdonságait a General Dynamics European Land Systems (GDELS). Az Ascod gyalogsági harcjárművön alapuló MMBT (Medium Main Battle Tank) páncélos egy 120 milliméteres löveggel és vele párhuzamosított 7,62 milliméteres géppuskával lett felfegyverezve. A 35 tonnásra növekedett tömegű gyalogsági harcjármű variáns egy távirányítású tornyot kapott, melyben egy 30 milliméteres gépágú és egy 7,62 milliméteres géppuska került elhelyezésre. A háromfős személyzet és a nyolcfőnyi szállított lövész helyzettudatosságát 360 fokos lefedettséget biztosító kamerarendszer segíti.

A svéd Saab és holland partnere, a Damen hivatalosan is bemutatta a Holland Királyi Haditengerészet számára ajánlott tengeralattjáró tervét. A WARLUS-osztály pótlására szánt egység megjelenésében igencsak hasonlít a svéd megrendelésre épülő A26-os egységekhez, ami a svéd partnerre gondolva nem is meglepő. A Kockums Stirling motorjának alkalmazásával megvalósított levegőtől független meghajtással rendelkező tengeralattjáró orr-részében egy másfél méteres átmérőjű zsilipkamra is található, ezen keresztül búvárok vagy kisméretű személyzet nélküli víz alatti járművek is elhagyhatják majd a tengeralattjárót. A tengeralattjáró építéséről szóló szerződést várhatóan 2021-ben írják majd alá a hollandok a kiválasztott gyártóval, az első tengeralattjáró átadása 2027-ben várható.

Igazi családdá fog válni a Leonardo BriteCloud repülőgép fedélzeti aktív csalija, ugyanis most egy újabb variánst jelentette be a gyártó. Az eddig ismert BC55-ös (amit a Brit Királyi Légierő már szolgálatba is állított), valamint az ebből származó „átcsomagolt” 2x1x8 collos méretű, BC218 hasáb alakú önvédelmi eszköz mellé a nagyobb méretekkel rendelkező szállító, tartály és felderítő repülőgépek (pl.: C-27J Spartan, Airbus Defense & Space A400M,  Embraer KC-390, Lockheed Martin C-130) számára is megalkotnak egy repülőgép fedélzeti aktív csalit. A BriteCloud 55-T, akárcsak a BC55-ös hengeres testtel rendelkezik, ám az általa létrehozható hamis céljel sokkal erősebb, mivel nagyobb méretű repülőgépet kell lefedni a miniatűr rádiófrekvenciás zavaró modul által előállított hamis céljellel. Ez a képesség elsősorban a megnövelt akkumulátor kapacitásnak lesz köszönhető. A gyártó elmondása szerint a BriteCloud 55-T jelenleg a fejlesztés végső szakaszában tartózkodik, az első megrendeléseket 2019 elejétől már várják is rá.

A BC55 jelzésű eszközt még 2013 novemberében mutatta be a Selex ES és a Saab Londonban, fejlesztése nemrégiben fejeződött be. Ahogy azt ígérték az első gép, melynek fedélzetén megjelent a BriteCloud, egy Panavia Tornado lett, mivel a RAF egyik gépét még a 2016-os évben kezdték meg alkalmassá tenni a rendszer alkalmazására, természetesen első időszakban csak, mint légi próbapad. A BriteCloud a szabványos 55 milliméteres dipólköteg szóróban kerül elhelyezésre és kivetését követően képes a légi és földi radarok, valamint a repülőgép felé tartó félaktív és aktív vezérlésű rakéták számára célként funkcionálni, megmentve ezzel az indítást végző repülőeszközt.

A BriteCloud-ban használatos technológiák már bizonyítottak az eddig tesztek során, így az indítást végző gépet érő rádióhullámok BriteCloud általi előállítása, megfelelő erősségű kisugárzása és ezzel a rakéták eltérítése könnyen megvalósíthatónak tűnt a fejlesztők szerint és igazuk is lett. Ugyanis a 2016 júniusában lefolytatott kísérletek során több mint 80 BC55 BriteCloud került kivetésre a RAF 41. kísérleti századának Panavia Tornado GR.4-es vadászbombázójáról. A többféle földi légvédelmi rendszer szimulációja ellenében végzett próbák során a BC55 BriteCloud képes volt a radarral végzett célkövetést, befogást eredményesen zavarni.

Oroszországban a Rádió-Elektronikai Technológiai (KRET) konszern, mely a Rostec vállalat egy része, és elektronikus rendszereket fejleszt repülőgépekhez, bemutatta a helikopterek számára kifejlesztett és exportra szánt N025E rádiólokátorát. A Mil Mi-28NE Havoc-B harci helikopterek rotoragyára felszerelhető radar minden időjárási körülmények között képes álló és mozgó célpontok felderítésére. A jobbra-balra 90, le-fel irányba viszont -25 és +15 fokban elforgatható parabola antennával ellátott berendezés egyidejűleg 4 célpont követését teszi lehetővé legfeljebb 20 kilométeres távolságból. Az N025E rádiólokátor természetesen képes a talajkövető repülés közben az ütközésveszélyes objektumok felderítésére, valamint az időjárásradarként is képes funkcionálni, ekkor 100 kilométeres a hatótávolsága.

Pakisztán újabb kínai hadihajókkal fogja erősíteni haditengerészetét. A napokban aláírt megállapodás értelmében összesen négy Type 054A-osztályú fregattot vásárol meg Pekingtől Iszlámábád. A 4000 tonnás vízkiszorítású testvérhajókat igazán gyorsan, 2021 végéig át is fogja adni a kínai fél, ugyanis az elmúlt időben éppen kínai segítséggel megerősített pakisztáni hajógyártás kimarad a haderőfejlesztésből, mivel az összes fregatt Kínában fog elkészülni. A rövid gyártási idő az eddigi tapasztalatok alapján akár tartható is lehet, hiszen az elmúlt években Kínában szédítő ütemben zajlik a hajóépítés, és ez számos hajógyárra kiterjed, többek között az egyik  legtermékenyebbre, Dalianra. Itt 2012-ben bocsátották vízre az első Type 52D-osztályú rombolót, mely osztályból azóta hat egység állt szolgálatba, további négy a próbák különféle szakaszában tart, míg másik hét az építés különféle szakaszában található meg. A nagyobb Type 55-ös osztályú rombolókból kettő már vízre került és másik négyen dolgoznak a hajógyárakban. Az Egyesült Államok hadihajó építése ez idő alatt három ZUMWALT és nyolc ARLEIGH BURKE-osztályú egységet tud felmutatni, persze a kínai egységek képességeiről kevés információ látott napvilágot.

Mivel Indonéziában a tervezett 5 helyet csak 2 Airbus A400M Atlas szállító repülőgép megvásárlása valósult meg, ezért a légi szállításban fennálló krónikus kapacitás hiányt további repülőgépek beszerzésével szeretnék orvosolni. A gyógymód a Lockheed Martin C-130 Hercules gépek képében fog megérkezni, melyekből 5 példányt szeretnének beszerezni. Mindezek mellett az ország vezetése továbbra is dédelget olyan tervet, hogy a hazai ipar is legyen képes előállítani szállító repülőgépeket. A megvalósításhoz a legrövidebb utat, a licencgyártás megvalósítását tartják a legjárhatóbbnak.

Kínában a Védelmi Minisztérium bejelentést tett, mely szerint hadrafoghatóvá vált az ország első repülőgép-hordozójának, a LIAONING fedélzetén állomásozó repülőegység. A helikopterek és vadászbombázók alkotta vegyes ezred az elmúlt időszakban megismerkedett a tengeralattjárók, a hadihajók és más repülőgépek elleni harccal, valamint képessé vált szárazföldi célpontok megsemmisítésére.

Továbbra is képlékeny még a Kanada Ausztráliából történő F/A-18 Hornet beszerzésének több pontja. A felek között folyamatos az egyeztetés, várhatólag az év vége előtt sikerül majd megállapodniuk a részletekről. Eddig Washington még nem adta áldását az üzletre, továbbá a 18 darab használt repülőgép, a pótalkatrészek, fegyverek és egyéb kapcsolódó felszerelések vételára sem realizálódott. Ottawa részéről egy 500 millió dolláros összeget szánnak a vásárlás ellentételezésére, de a végső megállapodás még nem született meg. Annyi azonban már biztosnak látszik, hogy a 2019 januárjára prognosztizált első két vadászbombázó érkezése csak 2019 nyarán fog megvalósulni. Az ex-ausztrál Lódarazsak a Bagotville-i 3. és a Cold Lake-i 4. repülőezredek gépállományát fogják növelni a tervek szerint.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Republic F-105B Thunderchief

English Electric Lightning F.2A

Lockheed C-5B Galaxy

Chengdu F-7PG

Raytheon U-125A

Mil Mi-17

McDonnell Douglas F-15J Eagle

Hindustan LCA Tejas

Sikorsky MH-60R Strike Hawk

MiG-29A

Lockheed TF-104G Starfighter

Panavia Tornado GR.4

Fairchild A-10C Thunderbolt II

Mil Mi-2URP

McDonnell Douglas EAV-8B+ Harrier II

Panavia Tornado ECR

Tupoljev Tu-22M-3 Backfire

Boeing CH-47J Chinook

CASA C-101EB Aviojet

Lockheed Martin F-35C Lightning II

Eurofighter EF-2000 Typhoon

Northrop SF-5M Freedom Fighter

Agusta Westland Merlin HC.3A

McDonnell Douglas F/A-18B Hornet

Megkapta 200. Puma gyalogsági harcjárművét a német Bundeswehr. Berlin az eddig megrendelt 342 Pumából az első még 2015-ben kapta meg és az utolsó is átadásra fog kerülni 2020-ban. A járművek építéséből a Rheinmetall és a Krauss-Maffei Wegmann (KMW) 50-50 százalékban veszik ki a részét. Persze a Puma eddigi története nem teljesen sikersztori, ugyanis a gyártói elképzelésekből eddig még sok nem valósult meg és ezekre nagyjából 2029-ig kell majd várni. A megbízhatóságával, hadrafoghatóságával is problémák vannak még, mindezeknek köszönhetően nagyobb kiadással jár majd a Pumák hadrendben tartása, mint arra előzetesen számítottak.

A július 11. és 15. között megrendezésre kerülő Eurosatory kiállításon fogja bemutatni újdonságait a General Dynamics European Land Systems (GDELS). Az Ascod gyalogsági harcjárművön alapuló MMBT (Medium Main Battle Tank) páncélos egy 120 milliméteres löveggel és vele párhuzamosított 7,62 milliméteres géppuskával lett felfegyverezve. A 35 tonnásra növekedett tömegű gyalogsági harcjármű variáns egy távirányítású tornyot kapott, melyben egy 30 milliméteres gépágú és egy 7,62 milliméteres géppuska került elhelyezésre. A háromfős személyzet és a nyolcfőnyi szállított lövész helyzettudatosságát 360 fokos lefedettséget biztosító kamerarendszer segíti.

A svéd Saab és holland partnere, a Damen hivatalosan is bemutatta a Holland Királyi Haditengerészet számára ajánlott tengeralattjáró tervét. A WARLUS-osztály pótlására szánt egység megjelenésében igencsak hasonlít a svéd megrendelésre épülő A26-os egységekhez, ami a svéd partnerre gondolva nem is meglepő. A Kockums Stirling motorjának alkalmazásával megvalósított levegőtől független meghajtással rendelkező tengeralattjáró orr-részében egy másfél méteres átmérőjű zsilipkamra is található, ezen keresztül búvárok vagy kisméretű személyzet nélküli víz alatti járművek is elhagyhatják majd a tengeralattjárót. A tengeralattjáró építéséről szóló szerződést várhatóan 2021-ben írják majd alá a hollandok a kiválasztott gyártóval, az első tengeralattjáró átadása 2027-ben várható.

Igazi családdá fog válni a Leonardo BriteCloud repülőgép fedélzeti aktív csalija, ugyanis most egy újabb variánst jelentette be a gyártó. Az eddig ismert BC55-ös (amit a Brit Királyi Légierő már szolgálatba is állított), valamint az ebből származó „átcsomagolt” 2x1x8 collos méretű, BC218 hasáb alakú önvédelmi eszköz mellé a nagyobb méretekkel rendelkező szállító, tartály és felderítő repülőgépek (pl.: C-27J Spartan, Airbus Defense & Space A400M,  Embraer KC-390, Lockheed Martin C-130) számára is megalkotnak egy repülőgép fedélzeti aktív csalit. A BriteCloud 55-T, akárcsak a BC55-ös hengeres testtel rendelkezik, ám az általa létrehozható hamis céljel sokkal erősebb, mivel nagyobb méretű repülőgépet kell lefedni a miniatűr rádiófrekvenciás zavaró modul által előállított hamis céljellel. Ez a képesség elsősorban a megnövelt akkumulátor kapacitásnak lesz köszönhető. A gyártó elmondása szerint a BriteCloud 55-T jelenleg a fejlesztés végső szakaszában tartózkodik, az első megrendeléseket 2019 elejétől már várják is rá.

A BC55 jelzésű eszközt még 2013 novemberében mutatta be a Selex ES és a Saab Londonban, fejlesztése nemrégiben fejeződött be. Ahogy azt ígérték az első gép, melynek fedélzetén megjelent a BriteCloud, egy Panavia Tornado lett, mivel a RAF egyik gépét még a 2016-os évben kezdték meg alkalmassá tenni a rendszer alkalmazására, természetesen első időszakban csak, mint légi próbapad. A BriteCloud a szabványos 55 milliméteres dipólköteg szóróban kerül elhelyezésre és kivetését követően képes a légi és földi radarok, valamint a repülőgép felé tartó félaktív és aktív vezérlésű rakéták számára célként funkcionálni, megmentve ezzel az indítást végző repülőeszközt.

A BriteCloud-ban használatos technológiák már bizonyítottak az eddig tesztek során, így az indítást végző gépet érő rádióhullámok BriteCloud általi előállítása, megfelelő erősségű kisugárzása és ezzel a rakéták eltérítése könnyen megvalósíthatónak tűnt a fejlesztők szerint és igazuk is lett. Ugyanis a 2016 júniusában lefolytatott kísérletek során több mint 80 BC55 BriteCloud került kivetésre a RAF 41. kísérleti századának Panavia Tornado GR.4-es vadászbombázójáról. A többféle földi légvédelmi rendszer szimulációja ellenében végzett próbák során a BC55 BriteCloud képes volt a radarral végzett célkövetést, befogást eredményesen zavarni.

Oroszországban a Rádió-Elektronikai Technológiai (KRET) konszern, mely a Rostec vállalat egy része, és elektronikus rendszereket fejleszt repülőgépekhez, bemutatta a helikopterek számára kifejlesztett és exportra szánt N025E rádiólokátorát. A Mil Mi-28NE Havoc-B harci helikopterek rotoragyára felszerelhető radar minden időjárási körülmények között képes álló és mozgó célpontok felderítésére. A jobbra-balra 90, le-fel irányba viszont -25 és +15 fokban elforgatható parabola antennával ellátott berendezés egyidejűleg 4 célpont követését teszi lehetővé legfeljebb 20 kilométeres távolságból. Az N025E rádiólokátor természetesen képes a talajkövető repülés közben az ütközésveszélyes objektumok felderítésére, valamint az időjárásradarként is képes funkcionálni, ekkor 100 kilométeres a hatótávolsága.

Pakisztán újabb kínai hadihajókkal fogja erősíteni haditengerészetét. A napokban aláírt megállapodás értelmében összesen négy Type 054A-osztályú fregattot vásárol meg Pekingtől Iszlámábád. A 4000 tonnás vízkiszorítású testvérhajókat igazán gyorsan, 2021 végéig át is fogja adni a kínai fél, ugyanis az elmúlt időben éppen kínai segítséggel megerősített pakisztáni hajógyártás kimarad a haderőfejlesztésből, mivel az összes fregatt Kínában fog elkészülni. A rövid gyártási idő az eddigi tapasztalatok alapján akár tartható is lehet, hiszen az elmúlt években Kínában szédítő ütemben zajlik a hajóépítés, és ez számos hajógyárra kiterjed, többek között az egyik  legtermékenyebbre, Dalianra. Itt 2012-ben bocsátották vízre az első Type 52D-osztályú rombolót, mely osztályból azóta hat egység állt szolgálatba, további négy a próbák különféle szakaszában tart, míg másik hét az építés különféle szakaszában található meg. A nagyobb Type 55-ös osztályú rombolókból kettő már vízre került és másik négyen dolgoznak a hajógyárakban. Az Egyesült Államok hadihajó építése ez idő alatt három ZUMWALT és nyolc ARLEIGH BURKE-osztályú egységet tud felmutatni, persze a kínai egységek képességeiről kevés információ látott napvilágot.

Mivel Indonéziában a tervezett 5 helyet csak 2 Airbus A400M Atlas szállító repülőgép megvásárlása valósult meg, ezért a légi szállításban fennálló krónikus kapacitás hiányt további repülőgépek beszerzésével szeretnék orvosolni. A gyógymód a Lockheed Martin C-130 Hercules gépek képében fog megérkezni, melyekből 5 példányt szeretnének beszerezni. Mindezek mellett az ország vezetése továbbra is dédelget olyan tervet, hogy a hazai ipar is legyen képes előállítani szállító repülőgépeket. A megvalósításhoz a legrövidebb utat, a licencgyártás megvalósítását tartják a legjárhatóbbnak.

Kínában a Védelmi Minisztérium bejelentést tett, mely szerint hadrafoghatóvá vált az ország első repülőgép-hordozójának, a LIAONING fedélzetén állomásozó repülőegység. A helikopterek és vadászbombázók alkotta vegyes ezred az elmúlt időszakban megismerkedett a tengeralattjárók, a hadihajók és más repülőgépek elleni harccal, valamint képessé vált szárazföldi célpontok megsemmisítésére.

Továbbra is képlékeny még a Kanada Ausztráliából történő F/A-18 Hornet beszerzésének több pontja. A felek között folyamatos az egyeztetés, várhatólag az év vége előtt sikerül majd megállapodniuk a részletekről. Eddig Washington még nem adta áldását az üzletre, továbbá a 18 darab használt repülőgép, a pótalkatrészek, fegyverek és egyéb kapcsolódó felszerelések vételára sem realizálódott. Ottawa részéről egy 500 millió dolláros összeget szánnak a vásárlás ellentételezésére, de a végső megállapodás még nem született meg. Annyi azonban már biztosnak látszik, hogy a 2019 januárjára prognosztizált első két vadászbombázó érkezése csak 2019 nyarán fog megvalósulni. Az ex-ausztrál Lódarazsak a Bagotville-i 3. és a Cold Lake-i 4. repülőezredek gépállományát fogják növelni a tervek szerint.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Republic F-105B Thunderchief

English Electric Lightning F.2A

Lockheed C-5B Galaxy

Chengdu F-7PG

Raytheon U-125A

Mil Mi-17

McDonnell Douglas F-15J Eagle

Hindustan LCA Tejas

Sikorsky MH-60R Strike Hawk

MiG-29A

Lockheed TF-104G Starfighter

Panavia Tornado GR.4

Fairchild A-10C Thunderbolt II

Mil Mi-2URP

McDonnell Douglas EAV-8B+ Harrier II

Panavia Tornado ECR

Tupoljev Tu-22M-3 Backfire

Boeing CH-47J Chinook

CASA C-101EB Aviojet

Lockheed Martin F-35C Lightning II

Eurofighter EF-2000 Typhoon

Northrop SF-5M Freedom Fighter

Agusta Westland Merlin HC.3A

McDonnell Douglas F/A-18B Hornet

Egy nemrég végzett közvélemény-kutatásból kiderült, hogy a török lakosság elsöprő többsége Törökország ellenségeként tekint a nyugati országokra.

Tovább olvasom

Legnagyobb sajnálatunkra a magyarországi szövetséges légvédelmi gyakorlat leginkább várt résztvevői, az amerikai bajtársak Patriot és Avenger rendszerei nem jelentek meg a Tobruq Legacyn, ahogy az alájátszásban sem jeleskedik a OAR-megerősítés közel száz járulékos forgószárnyasából egynehány. De sebaj, szakmailag rendkívül sokszínű csoportosítást sikerült így is összehozniuk a szervezőknek a Bakonyba, melyet a hollandokat nem számítva kelet-közép-európai országok lérakosai alkotnak.

A TOLY18 "nagy puskái" az amerikai Patriot távolmaradása miatt a hollandok "joint" (szf és légierő) lérak-kontingensének komponensei lettek, így a két TRML-3D lokátor, NASAMS-indítók, illetve a C2 kabinok. Ők maguk alkották a "0" pont mellett települt erőket. Pók a központi MEZ hálójában.

Az egyik holland NASAMS-indító. Sixpack konténereiről nem szabad elfelejteni, hogy nem tároló-indító funkciójú egységekről van szó, hanem "csak" a rakétát és a LAU-129 indítósínt tűzszolgálatban az időjárás viszontagságaitól megvédő dobozokról. Az AMRAAM tárolókonténere a fémszínű lapos koporsó (CNU-431) az indító mellett a fűben. Jól látszik az adatközlő antenna is. Azt nem kell mondani, hogy ez a rendszer miért tarthat komoly érdeklődésre számot idehaza...a LégierőBlogger igencsak kíváncsi, hogy végül a magyar döntéshozó mire jut Gripen-fegyverzet kontra lérak, akarom mondani AMRAAM vs Meteor, Raytheon (Kongsberg) vs MBDA, NASAMS vs MICA NG VL, európai vs amerikai kérdésekben. Azt azért érdemes tisztázni, hogy bár a céges brosúrák mindent elbírnak, de ezek a rakéták a gyakorlatban nagyon erőlködve nyújtózkodnak túl a SHORAD 25 kilométeres zónáján, bele az MRAD-ba.

Az Ei immár a "0" pontnál lévő drónos csapata az egyik Meteor-3MA-t indítja.

Hogy a nagyobb vasaknál maradjunk, a győriek ezúttal nem hozták el magukkal a saját SZT-jüket, de ezt megtették a szlovákok saját, helyileg modernizált SZT-68MSK változatukkal. Körös-hegyen a Tin Shield.

Újdonság Magyarországon a román lérakos, de komplexumuk (az anno holland illetőségű) HAWK is. Itt a félaktív rendszer HPIR alávilágító lokátorának ikerantennája és a kis magasságú célok elleni CWAR, a körös-hegyi lőtérrészen, a keleti szektorban. Háttérben Öskü házai.

Az egykori impulzusüzemű parabolikus reflektoros antennás felderítőlokátor, a PAR helyén a román HAWK-konfigurációban a FAR-os izraeli IAI (ELTA) EL/M-2106 ATAR (70-110 km) kapott helyet.

A hármas indítóállvány.

És mi is jöhetne a MIM-23 HAWK után, mint a 2K12 Kub, a honi helyett csapatlégvédelmi csomagolású ~ekvivalens félaktív szovjet rendszer. A győriek egyik komplexumának SzPU-ja 3M9ME gyakorló rakétákkal a Rátóti Nagy-mezőn...

...illetve SzURN-ja, háttérben a Cica bácsi könyveiből jól ismert Papoddal...

...ahonnan egy tér(idő)ugrásnak köszönhetően vissza is tudunk ugyanide nézni :-)

És akkor jöjjenek a  VSHORAD harcosok! Amikor 2014 augusztusában aláírták a Mistral rakétakészlet megújítási (M3+M2 SLEP) szerződést, melynek részét képezte a megnövelt zónájú rakéta hatékony alkalmazásához szükséges Matis MP3 többfunkciós kamerák (az Atlason ülő légvédelmi lövész előtt) beszerzése is, nem gondoltam volna, hogy csak ma tudom lefotózni az új, fontos szenzort...

...de a lényeg, hogy megvan. Jól látszik a gyakorló Mistral rakéta (ATPS), melynek BCU-jából alul kiágaznak (az élessel szemben) hosszú idejű hűtés/táplálás vezetékei.

A Mistral szakasz felett ottjártunkkor célként a T-SCR dolgozott.

Lett RBS 70-es indító...

...illetve vezetési pontjuk, melynek kommunikációs antennái ugyanolyan felemelhető árbócra kerültek...

...mint PS-70 lokátoruk. A gyakorlóteret kettéosztó erdősáv (hátul a Majer Antal-kilátó) fölé magasodó antenna jól mutatja, miért is jó a zsiráf elrendezés.

Csak hogy az egész állomást is lássuk, platformostul, esőfüggönyön keresztül.

A közelben egy litván családtag is meghúzódott, a Boleticéből, a TOLY15-ről már ismerős Mk4, Bv206 alvázon.

Ez ismét a Körös-hegy, a nyitrai dandár iglásai nem a saját, speciális PVO-változatú, hanem "sima" APC-változatú OT-n "lovagolnak".

Itt pedig, szintén a keleti MEZ-ben a lengyel Grom-mal felszerelt szakasz. A tűzalegység parancsnok a tripodra szerelt IFF-antennával, előtte egyik lövésze a csővel. Nem kell, hogy minden indítóra jusson interrogátor, a feladat megoldható így is.

A lengyelek nagy hangsúlyt fektettek a technika és a személyi állomány álcázására. Itt ZUR-23-2 kg ágyú/rakétás (szintén Grom) komplexumuk háló alatt. Ahogy a MANPADS-lövészek esetében, a készültségi foktól függ a fedettség, tüzelés előtt közvetlenül lekerül az álcaháló.

Magyar Mi-17-es célrepülés közben. A profil, akárcsak a Gripenek esetében nem azt tükrözte, hogy a lérakosok dolgának a megnehezítése lenne a cél. Persze az együttműködés, a szenzorok, vezetési rendszerek adatainak összefésülése - ami a TOLY-sorozat célja - nem is lenne úgy elképzelhető. A fokozatosság jegyében persze oda sem ártana eljutni...

A teljesen körbegyodázott körös-hegyi figyelőnél lévő vezetési pont mellett kivehető egy lengyel Soła lokátor is.

Zord

Legnagyobb sajnálatunkra a magyarországi szövetséges légvédelmi gyakorlat leginkább várt résztvevői, az amerikai bajtársak Patriot és Avenger rendszerei nem jelentek meg a Tobruq Legacyn, ahogy az alájátszásban sem jeleskedik a OAR-megerősítés közel száz járulékos forgószárnyasából egynehány. De sebaj, szakmailag rendkívül sokszínű csoportosítást sikerült így is összehozniuk a szervezőknek a Bakonyba, melyet a hollandokat nem számítva kelet-közép-európai országok lérakosai alkotnak.

A TOLY18 "nagy puskái" az amerikai Patriot távolmaradása miatt a hollandok "joint" (szf és légierő) lérak-kontingensének komponensei lettek, így a két TRML-3D lokátor, NASAMS-indítók, illetve a C2 kabinok. Ők maguk alkották a "0" pont mellett települt erőket. Pók a központi MEZ hálójában.

Az egyik holland NASAMS-indító. Sixpack konténereiről nem szabad elfelejteni, hogy nem tároló-indító funkciójú egységekről van szó, hanem "csak" a rakétát és a LAU-129 indítósínt tűzszolgálatban az időjárás viszontagságaitól megvédő dobozokról. Az AMRAAM tárolókonténere a fémszínű lapos koporsó (CNU-431) az indító mellett a fűben. Jól látszik az adatközlő antenna is. Azt nem kell mondani, hogy ez a rendszer miért tarthat komoly érdeklődésre számot idehaza...a LégierőBlogger igencsak kíváncsi, hogy végül a magyar döntéshozó mire jut Gripen-fegyverzet kontra lérak, akarom mondani AMRAAM vs Meteor, Raytheon (Kongsberg) vs MBDA, NASAMS vs MICA NG VL, európai vs amerikai kérdésekben. Azt azért érdemes tisztázni, hogy bár a céges brosúrák mindent elbírnak, de ezek a rakéták a gyakorlatban nagyon erőlködve nyújtózkodnak túl a SHORAD 25 kilométeres zónáján, bele az MRAD-ba.

Hogy a nagyobb vasaknál maradjunk, a győriek ezúttal nem hozták el magukkal a saját SZT-jüket, de ezt megtették a szlovákok saját, helyileg modernizált SZT-68MSK változatukkal. Körös-hegyen a Tin Shield.

Újdonság Magyarországon a román lérakos, de komplexumuk (az anno holland illetőségű) HAWK is. Itt a félaktív rendszer HPIR alávilágító lokátorának ikerantennája és a kis magasságú célok elleni CWAR, a körös-hegyi lőtérrészen, a keleti szektorban. Háttérben Öskü házai.

Az egykori impulzusüzemű parabolikus reflektoros antennás felderítőlokátor, a PAR helyén a román HAWK-konfigurációban a FAR-os izraeli IAI (ELTA) EL/M-2106 ATAR (70-110 km) kapott helyet.

A hármas indítóállvány.

És mi is jöhetne a MIM-23 HAWK után, mint a 2K12 Kub, a honi helyett csapatlégvédelmi csomagolású ~ekvivalens félaktív szovjet rendszer. A győriek egyik komplexumának SzPU-ja 3M9ME gyakorló rakétákkal a Rátóti Nagy-mezőn...

...illetve SzURN-ja, háttérben a Cica bácsi könyveiből jól ismert Papoddal...

...ahonnan egy tér(idő)ugrásnak köszönhetően vissza is tudunk ugyanide nézni :-)

És akkor jöjjenek a  VSHORAD harcosok! Amikor 2014 augusztusában aláírták a Mistral rakétakészlet megújítási (M3+M2 SLEP) szerződést, melynek részét képezte a megnövelt zónájú rakéta hatékony alkalmazásához szükséges Matis MP3 többfunkciós kamerák (az Atlason ülő légvédelmi lövész előtt) beszerzése is, nem gondoltam volna, hogy csak ma tudom lefotózni az új, fontos szenzort...

...de a lényeg, hogy megvan. Jól látszik a gyakorló Mistral rakéta (ATPS), melynek BCU-jából alul kiágaznak (az élessel szemben) hosszú idejű hűtés/táplálás vezetékei.

Lett RBS 70-es indító...

...illetve vezetési pontjuk, melynek kommunikációs antennái ugyanolyan felemelhető árbócra kerültek...

...mint PS-70 lokátoruk. A gyakorlóteret kettéosztó erdősáv (hátul a Majer Antal-kilátó) fölé magasodó antenna jól mutatja, miért is jó a zsiráf elrendezés.

Csak hogy az egész állomást is lássuk, platformostul, esőfüggönyön keresztül.

A közelben egy litván családtag is meghúzódott, a Boleticéből, a TOLY15-ről már ismerős Mk4, Bv206 alvázon.

Ez ismét a Körös-hegy, a nyitrai dandár iglásai nem a saját, speciális PVO-változatú, hanem "sima" APC-változatú OT-n "lovagolnak".

Itt pedig, szintén a keleti MEZ-ben a lengyel Grom-mal felszerelt szakasz. A tűzalegység parancsnok a tripodra szerelt IFF-antennával, előtte egyik lövésze a csővel. Nem kell, hogy minden indítóra jusson interrogátor, a feladat megoldható így is.

A lengyelek nagy hangsúlyt fektettek a technika és a személyi állomány álcázására. Itt ZUR-23-2 kg ágyú/rakétás (szintén Grom) komplexumuk háló alatt. Ahogy a MANPADS-lövészek esetében, a készültségi foktól függ a fedettség, tüzelés előtt közvetlenül lekerül az álcaháló.

A teljesen körbegyodázott körös-hegyi figyelőnél lévő vezetési pont mellett kivehető egy lengyel Soła lokátor is.

Zord

Az ukrán belügyminisztérium sajtószolgálata adta hírül, hogy 2018. május 29-én Párizsban aláírták a francia és az ukrán kormány közötti megállapodást az egységes légiközlekedés-biztonsági rendszer létrehozásáról.

Befejező hetéhez érkezett a szolnoki MH Béketámogató Kiképző Központban zajló 35. Nemzetközi Katonai Megyfigyelői Tanfolyam.

Jeruzsálem a világ egyik legősibb városa. A város mindhárom ábrahámi vallás – a judaizmus, a kereszténység és az iszlám számára is szent helynek számít. Jól tükrözi ezt az óváros megosztottsága, hiszen mindegyik felekezetnek külön városnegyede van. A keresztény városnegyedben található a Szent Sír-templom, amely a keresztény hagyomány szerint Jézus keresztre feszítésének, eltemetésének és feltámadásának a helyét is magába foglalja. A muszlim negyedben van az iszlám harmadik legszentebb helye, a Templom-hegyen található Al-Aksza mecset, illetve a mellette álló Sziklamecset. Az iszlám hagyomány szerint Mohamed próféta innen indult mennybeli utazására. A judaizmus legszentebb helye, a második templomból fennmaradt siratófal pedig a zsidó negyedben található.

Felosztási tervek és Jeruzsálem

Izrael megalakulását megelőzően, a brit mandátumi időszak alatt, a helyi arab lakosság és a növekvő számú zsidó bevándorló között kialakult konfliktusok miatt több faji alapú felosztási terv is született, azonban Jeruzsálemet, speciális helyzetére való tekintettel, mindig kiemelték a felosztandó területek közül. Mind a Peel-Bizottság terve (1937), mind pedig a Woodhead-Bizottság terve (1938) mandátumi irányítás alatt hagyta volna Jeruzsálemet. Az 1947-ben megfogalmazott ENSZ 181. közgyűlési határozat pedig nemzetközi felügyelet alá (Corpus Separatum) helyezte volna a várost. A szerződéses úton történő felosztás azonban nem valósult meg. Az első arab-izraeli háború (1948-49) következtében a város nyugati fele izraeli, míg keleti fele jordán adminisztráció alá került. Jeruzsálem Kelet-Nyugat kettéosztottságát ez az időszak alakította ki. 1950-ben Izrael kikiáltotta Jeruzsálemet fővárosának, majd Nyugat-Jeruzsálemben kormányzati szerveket állított fel. A hatnapos háború (1967) alatt Izrael elfoglalta a város keleti részét is, amelyet végül az 1980-ban hozott „Jeruzsálem törvénnyel” annektált, az egyesített Jeruzsálemet pedig egyoldalúan fővárosává kiáltotta ki. Erre válaszul az ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadta a 478-as számú határozatot, amelyben a nemzetközi joggal ellentétesnek ítélte a Jeruzsálem törvényt. Ezenkívül felszólította a Jeruzsálemben működő diplomáciai missziókat, hogy hagyják el a várost.

Forrás: time.com

Nagykövetségek Jeruzsálemben

Nem az Egyesült Államok nagykövetsége lesz az első, amelyet Jeruzsálemben létesítenek. A történelem folyamán, az 1950-es évektől egészen 1980-ig 16 ország működtetett Izraelhez delegált nagykövetséget a városban. Ezek a következő országok voltak: Elefántcsontpart, Zaire (mai nevén: Kongói Demokratikus Köztársaság), Kenya, Bolívia, Chile, Kolumbia, Costa Rica, Dominikai Köztársaság, Ecuador, El Salvador, Panama, Uruguay, Venezuela, Guatemala, Haiti és Hollandia. A nagykövetségek létesítése de iure nem jelentette Jeruzsálem Izrael fővárosaként történő elismerését.

Jeruzsálem vagy Tel Aviv?

Habár Izrael 1950-ben Nyugat-Jeruzsálemet kikiáltotta fővárosának, majd 1980-ban ezt kiterjesztette a város egész területére, a nemzetközi közösség túlnyomó többsége ezt nem ismeri el. Általánosan elfogadott elv, hogy a város státuszát az izraeliek és palesztinok között folytatott tárgyalások eredményeként kell eldönteni. Éppen ezért, az Izraelbe akkreditált nagykövetek – az államképviselet helyének szimbolikus jelentése miatt – Tel Avivból látják el feladatukat, Jeruzsálemben pedig jellemzően csak konzulátusok működnek. Ennek a magatartásnak azonban nem csak szokásjogi relevanciája van, hiszen 1980-ban, az ENSZ Biztonsági Tanács 478-as számú határozatában Jeruzsálem elhagyására szólította fel az ott működő nagykövetségeket.

A „Jerusalem Embassy Act”

Az Egyesült Államok nagykövetségének Tel Avivból Jeruzsálembe költöztetése már több mint húsz éve húzódik. A Kongresszus 1995-ben elfogadta a „Jerusalem Embassy Act” nevű törvényt, amely felszólította az elnököt, hogy ismerje el Jeruzsálemet Izrael fővárosának, valamint rendelje el a nagykövetség Jeruzsálembe költöztetését. A törvény azonban lehetőséget adott annak fél éves intervallumokra történő felfüggesztésére. Bill Clinton, George W. Bush és Barack Obama mind biztonsági okokra hivatkozva éltek a felfüggesztés lehetőségével. Donald Trump azonban kampányígéretéhez híven 2017. december 7-én, a Fehér Házban mondott beszédében eleget tett a törvény rendelkezéseinek. Elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, valamint bejelentette, hogy az Egyesült Államok hamarosan megkezdi a nagykövetségének átköltöztetését.

A beszéd teljes szövege ide kattintva olvasható.

A nagykövetség átadóünnepsége

2018. május 14-én, Donald Trump távollétében történt meg Jeruzsálemben az Egyesült Államok nagykövetségének átadóünnepsége. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy egyelőre a diplomatáknak csak egy töredéke költözött, hiszen az új nagykövetségi épület felépítése még több évet vesz igénybe. David Friedman, az Egyesült Államok Izraelbe akkreditált nagykövetének irodája viszont most már Jeruzsálemből látja el feladatát.

A részleges átköltözés ellenére, a lépés szimbolikus jellege miatt ez egy hatalmas diplomáciai siker az izraeli vezetés számára. Az Egyesült Államok bejelentését követően több állam is jelezte már, hogy nagykövetségét Jeruzsálembe költözteti. Ilyen bejelentést tett többek között Csehország, Honduras, Románia, Guatemala és Paraguay is. Japán viszont ellenpéldaként szolgál, hiszen a szigetország miniszterelnöke kijelentette, hogy országa nem tervezi a nagykövetségének elköltöztetését.

A palesztinok reakciója

A palesztin vezetés felháborodva és aggodalommal követte az Egyesült Államok nagykövetségének költözését, hiszen ebben is Kelet-Jeruzsálemre irányuló követelésük ellehetetlenítését látják. A költözés dátuma csak olaj volt a tűzre. Míg május 14-e Izrael számára a függetlenség ünnepe – ami idén az állam kikiáltásának a 70. évfordulója volt –, addig a palesztinok számára ez a Nakba, a katasztrófa napja. A palesztinok ekkor emlékeznek meg elveszett hazájukról, illetve arról a több százezer honfitársukról, akik az első arab-izraeli háború következtében menekültté váltak.

Tiltakozásképpen a Palesztin Nemzeti Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász hazarendelte Washingtonból a palesztin küldöttséget. Az amerikaiakkal a béketervről folytatott egyeztetéseket is befagyasztották, arra hivatkozva, hogy a Jeruzsálemmel kapcsolatos lépések egyértelművé tették az Egyesült Államok Izrael iránti elfogultságát. A teljes képhez hozzá tartozik, hogy márciusban napvilágot látott Donald Trump rendezési terve, amely a jövőbeli palesztin állam fővárosának Kelet-Jeruzsálem helyett annak egyik elővárosát, Abu Dis-t jelölte meg.

A palesztin vezetés elkeseredettsége nem alaptalan. Az elmúlt években, az arab tavasz folyamán kitört regionális válságok következtében a palesztin ügy sokadrangú kérdés lett a Közel-Keleten. Emellett a szaúdi-izraeli közeledésnek köszönhetően regionális támogatóit is kezdi elveszíteni a Palesztin Nemzeti Hatóság. A Kelet-Jeruzsálem körül folyó izraeli adminisztratív intézkedések, a telepespolitika, illetve a jeruzsálemi palesztin lakosokra vonatkozó engedélyrendszer lassan ellehetetleníti, hogy a város valaha egy palesztin állam fővárosa legyen.

Az Egyesült Államok légiereje (USAF) pályázati felhívást tett közzé 112 darab Fairchild-Republic A-10 Thunderbolt II csatarepülőgép felújítására.

A PNA információi szerint, az ünnepségen, mely 2018. május 29-én a Heracleo Alano haditengerészeti bázison zajlott le, hivatalosan is hadrendbe állt a legújabb NV-394 jelzéssel ellátott TC-90 King Air.

Két érdekességet is sikerült ma elcsípni a Bakonyban...

HAW teherdobás a Rátóti-Nagy-mező felett.

Ma a villámvédelem is gyakorlati kérdéssé lépett elő a TOLY18 résztvevői számára.

Zord

Két érdekességet is sikerült ma elcsípni a Bakonyban...

HAW teherdobás a Rátóti-Nagy-mező felett.

Ma a villámvédelem is gyakorlati kérdéssé lépett elő a TOLY18 résztvevői számára.

Zord