Biztonságpolitika

Egy nappal a tervezett határidő előtt ismét átadták a forgalomnak a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér felújított 1. (13R/31L) futópályáját. Az új betonról felszálló első repülőgép az Emirates öböl-menti légitársaság Dubaj-ba tartó Boeing 777-300 típusú járata volt.

A Magyar Honvédség fegyvernemi napjai között július 2. a repülőműszakiaké.

Tisztelet mindazoknak, akik repülőgépek vagy helikopterek üzemeltetésével és javításával szolgálták és szolgálják a magyar katonai repülést.  

 * * *

Fotó: Szórád Tamás

A magyar forgószárnyas közösség a 2000-ben kivont Mi-2-es és a 2016-ban szolgálatba állított AS 350 Ecureuil után egy újabb típussal írja majd a hazai könnyű helikopteres katonai repülés történetét. Nem is akármilyennel, az Airbus Helicopters H145M típusú, könnyű támogató helikopterével.  

A típus tavaly jelent meg Magyarországon, amikor egy HForce fegyverrendszerrel felszerelt H145M teszthelikopter pápai bázissal, a Bakony térségében repült.

A HForce rendszernél a helikoptervezető és a lövész egyaránt sisakcélzót/kijelzőt használ. Bal oldalon egy 70 mm-es nem irányított rakéta konténer látható, a jobb oldalon egy 12,7 mm-es géppuska konténer, az orr alatt pedig a szenzortorony.

2017 októberében, valahol a Bakony felett. A hajózók a sisakcélzót és a 70 mm-es nem irányított rakétát egyaránt tesztelték. A nem irányított fegyverzettel a pilóta önállóan is dolgozhat. Ha ugyanezt a szenzortorony segítségével hajtják végre, vagy az irányított fegyverzetet alkalmazzák, már szükség van fedélzeti lövészre is.

A további tesztelésre Svédországban került sor, ahol az Thales FZ275 70 mm-es lézerirányítású rakétáit indították.

A HForce rendszerrel felszerelt H145M-mel tavaly augusztusban Németországban kezdték meg a repüléseket.

H145M német felségjellel. A Bundeswehr helikopteréből különleges műveleti katonák gyakorolnak.

* * *

Fotó: Airbus

Június 21-én egy gyakorlat során baleset történt a Német Haditengerészet egyik SACHSEN-osztályú fregattján a norvég partok közelében hajózva. A névadó egység mellső, 32 cellás Mark 41 (Mk 41) függőleges indítókonténeréből indult útjára egy Raytheon SM-2 Block IIIA légvédelmi rakéta, mely az indítás során fellépő probléma okán az indítókonténer elhagyását követően felrobbant és darabjai közül számos visszaesett a fedélzetre. A felrobbanó rakétától két tengerész szenvedett könnyebb sérüléseket, valamint a tökéletesen működő tűzoltó rendszer ellenére a felcsapó lángok miatt hajóhídon és indítókonténerek környékén keletkezett sérülés a fregatton. A Blohm és Voss hajógyárban épített és 2004 novemberében szolgálatba állított SACHSEN (F219) az eset után június 22-én reggel a norvég Harstad kikötőjébe futott be, majd visszatért a németországi Wilhelmshaven városába, ahol alaposabb kárfelmérés fog következni.

Úgy tűnik, a 2018-as év júniusában megvalósulhat az Airbus A400M Atlas teherszállító repülőgépek légi üzemanyag átadási képessége. E hónap második hetén történ francia bejelentést követően ezen a héten Németországban is hasonló hír látott napvilágot. Érdekesség, hogy míg a franciák „házon belül” Dassault Rafale vadászbombázók segítségével végezték el a rendszerek végső próbáját és az utántöltési eljárások kialakítását, addig a németek 62. Szállítórepülő-ezredének gépe Spanyolországba települt át.

Itt 14 tonnányi üzemanyag EF-18-as Hornet vadászbombázókba történt átadása során bizonyosodtak meg a képesség használhatóságáról. A franciák a próbákat a lehető legnagyobb magassági és sebességtartományokban végezték el, sőt éjszakai körülmények közötti éjjellátó szemüveggel alkalmazásával is történtek tesztek. A próbák során a Rafale hajtómű meghibásodást és vezérlőrendszer hibát is imitált. Hasonlóan részletes információk Németországból eddig még nem érkeztek. A következő évben tovább folyik majd a légi üzemanyag-átadással kapcsolatos vizsgálatok sora a franciáknál, ezek egyik típusa a Mirage 2000-es lesz.

Nagy-Britanniában a közelmúltban a hadsereg kötelékébe tartozó Wildcat és Apache helikopterek szoros együttműködését tették próbára egy éleslövészettel egybekötött gyakorlat során. Itt a Wildcat a felderítő és célravezető szerepkörben szerepelt. Ez utóbbit az Apache fegyverzetébe tartozó Hellfire rakétákra is kiterjesztették, ugyanis a Wildcat a fedélzeti lézeres célmegjelölőjét működtetve jelölte ki a megsemmisítendő célt és vezette is célra a Hellfire rakétákat, amiket az Apache hordozott és indított útjukra.

Tovább erősödhet Spanyolország haditengerészetének légvédelme. Washingtonban ugyanis jóváhagyták Madrid részére újabb öt AEGIS légvédelmi rendszer eladását. A Navantia hajógyár által elkészítendő F-110-es osztályú fregattokra az MK7-es variáns fog kerülni az MK 41-es függőleges indítórendszerrel. A 860,4 millió dolláros beszerzésben 20 darab SM-2 Block IIIB légvédelmi rakéta is benne foglaltatik.

Oroszországban a végső szakaszához érkezett egy új, 30 milliméteres gépágyúlövedék fejlesztése. A programozható gyújtóval ellátott lövedéket a fedezék mögött lévő célok mellett légvédelmi feladatokra is fel szeretnék használni. További érdekesség, hogy a fejlesztés befejeztével a BMPT-72 Terminator-2-es harctámogató járművön is tervezik alkalmazni az új lövedéket, itt kisméretű drónok elleni használatával is számolnak.

Június 24-én vasárnap újabb három Lockheed Martin F-35I Adir vadászbombázóval lett erősebb az Izraeli Légierő. A Nevatim légibázisra megérkező példányok a légierő közleménye szerint hamarosan hadrendbe is fognak állni a típust repülő 140. "Golden Eagle" repülőszázad kötelékében. Ezekkel együtt már 12 F-35-ösön található meg a közel-keleti országban, ahová 2024-ig összesen 50 darab fog megérkezni, ha minden igaz két és félhavonkénti ütemezéssel.

Elkészült az Eitan gyalogsági harcjármű második prototípusa is Izraelben. Ezen az első példánnyal szerzett tapasztalatok alapján számos módosítást hajtottak végre, módosításra került a személyzet elhelyezése, a futóművek felfüggesztése, a fékrendszer, az erőátvitel és a kormányzás is. Izraelben idén tavasszal jóváhagyták a szárazföldi haderő fejlesztésére vonatkozó tervezetet, így 2020-tól elkezdődhet majd az Eitan lövészpáncélosok rendszeresítése. A vietnami háború időszakából származó, bár azóta többször is korszerűsített amerikai M113-as lövészpáncélosok nyugdíjazása (melyekből több mint 1000 darabbal rendelkezik Izrael) így bizonyosnak tekinthető.

Az IAI, az IMI és a Rafael által fejlesztett és 2016-ban bemutatott Eitan-t ugyanis több száz darabos mennyiségben tervezik hadrendbe állítani. A 8x8-as kerékképletű 35 tonnás Eitan könnyebb és olcsóbb, mint a Merkava alapján kifejlesztett Namer. A védelmét aktív páncélzattal is erősítő Eitan 3 fős személyzet mellett még 9 lövész szállítására képes. A Trophy aktív páncélzat mellett a moduláris páncélzat is alkalmazásra kerül defekttűrő abroncsokkal egyetemben. Ezekkel 50 km/h-sebesség mellett legfeljebb 16 kilométer tehető meg. A 2014-es gázai konfliktus tapasztalatait is felhasználó páncélos a 750 lóerős motornak köszönhetően képes lesz elérni a 90 km/h sebességet, fegyverzetét távirányított toronyba szerelt 12,7 milliméteres nehéz géppuska, vagy 30, illetve 40 milliméteres gépágyú fogja alkotni.

A konkrét fegyverzet most még nem realizálódott, mindenesetre tavaly nyáron egy új, még a fejlesztés korai szakaszában lévő távirányítású torony prototípusával szerelték fel a Namer nehéz lövészpáncélos egyik példányát. A szállított lövészek számát nem csökkentő, igen alacsony toronyban egy 30 milliméteres gépágyú, (a fotók alapján Orbital ATK Mk44 Bushmaster) és egy 7,62 milliméteres párhuzamosított géppuska került elhelyezésre. A célpontok felderítését, megfigyelését, valamint a fegyverzet irányzását két független optikai rendszer teszi lehetővé. A torony jobb oldalán lévő, 360 fokban körbeforgatható a parancsnok, a másik, a bal oldalon lévő az irányzó számára jeleníthet meg képeket és adatokat a kijelzőn.

Irányított rakéták eddig még nem voltak láthatók a tornyon, de a Rafael Trophy APS aktív páncélzat radarantennáit fel lehetett fedezni rajtuk (ezek eddig a páncéltest oldalán voltak láthatók), így alkalmazásával nem csak a támadó (eddig csak egy Rafael Samson távirányítású fegyverállványra szerelt 12,7 milliméteres nehézgéppuska jelentett a fegyverzetet egy-két, de nem távirányítású állványra szerelt 7,62 milliméteressel együtt), de a védekező képesség is erősödni fog a Namer esetében. Várható, hogy a Namer-ra szerelt torony kipróbálásra fog kerülni a 8x8-as kerékképletű Eitan lövészpáncéloson is.

Az M113-ok cseréjére az Eitan mellett a másik opciót a Merkava harckocsik Mk2-es variánsai jelentik, hiszen ezek lassan kivonásra kerülnek a hadrendből a korszerűbb változatoknak köszönhetően. A jelentős páncélvédelemmel rendelkező harckocsik a torony eltávolítása és némi korszerűsítés és átalakítás után, mint lövészpáncélosok jelenhetnek meg újra a szárazföldi erők kötelékében. Az első átalakított példánnyal még 2016 tavaszán folytatták le az első csapatpróbát, sikerrel. A távolabbi jövőben a Merkava Mk5-ös mellé egy újabb harckocsi is megérkezhet, ez pedig a 32 tonna körüli tömeggel rendelkező Carmel lesz. Ennek megjelenésére 2025-2027 körül lehet számítani.

Algériában bemutatták az erősített fegyverzetű orosz eredetű BTR-80-as páncélozott szállító harcjárművet. Az átalakítást a hírek szerint helyben végezték és egy hadgyakorlat alatt már demonstrálták is a működőképességét. A PSZH tornyának tetejére a szintén orosz 9M133 Kornet irányított páncéltörő rendszer került két rakétával. Az indítótubusok között lett elhelyezve a célzórendszer, ami a Kornet optikai irányzéka mellé felszerelt infravörös kamerából és lézeres távolságmérőből áll. Ezen rendszereket tartalmazó páncélozott dobozok mellső részén nem látható az optikák védelmére szolgáló nyitható-zárható fedél.

A The Indian Express információi szerint igencsak magas az ára a hazai gyártású Hindustan Aeronautics Limited (HAL) Tejas Mark1A vadászbombázóknak. A tavalyi keltezésű dokumentum szerint - mely a védelmi bizottság elé került felterjesztésre egy megrendelés reményében - a 83 darabos mennyiségben legyártásra kerülő alváltozat darabára 67 millió dollár lesz, míg a jóval potensebb és kiforrottabbnak tekinthető konkurensek közül a Lockheed Martin 55 millió dollárt kért egy F-16-ért, míg a svéd Saab 66 millió dollárt állapított meg egy Gripen áraként. Éppen ezért felülvizsgálják a gyártó árképzését, hogy megállapításra kerüljön a darabárak közötti eltérés oka.

Tajvanon sikeres repülési próbán vannak túl a helyi légvédelmi rakéta továbbfejlesztett változatával. A Sky Sword II rakéta (más néven Tien Chien II, vagy TC-2) ősapja egy levegő-levegő osztályú fegyver volt, de a számos módosítás után egyre nagyobb képességekkel rendelkezik földről, hajófedélzetről történő indításnál is. A mostani hírben szereplő TC-2C variáns létrehozása a hatótávolság emelését célozta meg az eddigi 60 kilométerről 100 kilométerre. A Mach 6-os sebesség elérésére képes TC-2C rakéta korábbi, májusi tesztje sikertelen volt, az irányítórendszer miatt. Most viszont sikerült elérni a kitűzött célt, a 100 másodperces repülési időtartamot. A harci körülményeket szimuláló összetettebb próbákat követően a TC-2C várhatólag 2020 előtt állhat majd rendbe.

Új-Zélandon kiválasztásra került a hat darabos mennyiségben szolgálatban álló Lockheed P-3K2 Orion tengeri járőrgépek utódja. A katonai elemzők a Boeing P-8A Poseidon tengeri járőrgépének képességét találták az ország igényeihez mérten a leginkább megfelelőnek. A nagyjából 1,4 milliárd dolláros beszerzés most a politikusok elé került, akik várhatólag hamarosan rábólintanak az ország egyik legnagyobb védelmi célú kiadására az ezredforduló utáni időszakot nézve. A 4 Poseidon a 2020-as évek közepén vehetné át a régebbi típus feladatkörét.

Ausztrália továbbra is komoly összegeket fordít a haderőnemei fejlesztésére. Legutóbbi jelentős kiadásának újra légierő lesz a haszonélvezője, ugyanis megrendelték az amerikai gyártású Northrop Grumman Corporation MQ-4C Triton távolról irányított repülőgépeket. A típust az amerikai haditengerészet igényei alapján fejlesztették ki a Global Hawk gép alapjain, azonban a felderítő, hírszerző, megfigyelő feladatokat végző rendszereit a tengerek feletti alkalmazáshoz alakították át. A Triton tökéletesen együtt tud működni a Boeing P-8A Poseidon tengeri járőrgépekkel, amiből Canberra szintén rendelt már 7 példányt a 2023-ban kivonásra kerülő AP-3C Orion gépek pótlására. A Northrop Grumman MQ-4C-ből most hat darabról kötöttek szerződést 1,4 milliárd dollár értékben. Az első gép várhatóan 2023 közepén áll majd szolgálatba, míg a hatodik ezt 2025 végén fogja megtenni. A 24 órás repülési idővel rendelkező típus, mely az első Ausztrália által vásárolt Northrop Grumman gyártmányú repülőgép lesz, otthonául a RAAF (Royal Australian Air Force) Dél-Ausztráliában található Edinburgh-i támaszpontját jelölték ki.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Transport Allianz C-160D

Beechcraft T-6C Texan II

Alenia C-27J Spartan

General Dynamics F-16A Fighting Falcon

Pilatus PC-9M Hudournik

Lockheed Martin F-22A Raptor

Dassault Rafale M

McDonnell Douglas F-15DJ Eagle

BAE Systems Hawk T.2

CASA C-101EB Aviojet

Eurocopter EC665 Tiger HAD: 1., 2.

McDonnell Douglas F-15C Eagle

Airbus A400M

Bell-Boeing CV-22B Osprey

MiG-29G

Northrop T-38A Talon

CASA C-212-100 Aviocar

Boeing Chinook HC.2

Dassault Mirage 2000D

Boeing RC-135S

Eurofighter EF-2000 Typhoon

A The Times napilap szerint Donald Tusk azt mondta, hogy az európai vezetőknek látniuk kell az intő jeleket, és számolniuk kell a NATO felbomlásának lehetőségével.

Tovább olvasom

A brazil Embraer repülőgépgyártó közel van egy újabb üzlet megkötéséhez a KC-390 típusa kapcsán: az új katonai teherszállító repülőgépet európai ország szerezné be, ami egyúttal a típus első exportsikere is lehetne.

Magyarország Kormányának elsődleges és kiemelt célja, hogy garantálja Magyarország és a magyar emberek biztonságát, amelyben meghatározó szerepe van a Magyar Honvédségnek.

Az Egyesült Államok megpróbált nyomást gyakorolni NATO-szövetségesére, de a török kormány úgy döntött, nem rendeli alá a külkereskedelmet az amerikai érdeknek.

Tovább olvasom

Húsz darab H145M könnyű többfeladatú felfegyverzett helikoptert szerez be a HM az MH-nak. A ma tulajdonképpen meglepetésszerűen tett bejelentéssel hosszú távon eldőlt a tervezett negyven darabos flotta felének a sorsa. Az sem lehet véletlen, hogy 20 H145M+3 Mi-8+5 Mi-17+12 Mi-24=40. Ebből az következik, hogy a most Oroszországban nagyjavított, 7-8 év üzemidőt biztosító helikoptereknek is lesz utódja, vélhetően a H145M-nél nehezebb szállító és/vagy harci kategória.

Az Airbus Helicopters D-HADX tesztgépe a HForce fegyverrendszer tavaly októberi magyarországi próbái alkalmával a körös-hegyi figyelő felett.

Az Airbus Helicopters közleményéből kiderül az is, hogy a magyar gépek a HForce fegyverrendszerrel (értsd: fegyverzet függesztéséhez, alkalmazásához szükséges rendszerek) lesznek felszerelve. Konkrétan említést tesznek gyorsköteles rendszerről, nagy teljesítményű kameráról (értsd: multispektrális szenzortorony), tűztámogatási rendszerről, ballisztikai védelemről, és elektronikus ellentevékenységi (értsd: önvédelmi) rendszerről. Megjegyzik, hogy HForce révén Magyarország nem irányított és irányított levegő-föld és levegő-levegő fegyverek széles skálájával szerelheti fel és alkalmazhatja a H145M-eket.

Zord

Sikeresen befejeződött a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 1. futópályájának műszaki átvétele és a Légiközlekedési Hatóság is elégedett a beton felújításának műszaki színvonalával.

Donald Trump és Vlagyimir Putyin júliusi találkozója után teljesülhet a szíriai kormány követelése, miszerint a megszálló amerikai haderőt ki kell vonni Szíria területéről.

Tovább olvasom

Ma este ment, és sokat tekert kis magasságban az A-SCR géppár (32,36) Nyíregyházától keletre.

Zord

Annak ellenére, hogy egyoldalú amerikai szankciókkal kell szembenézzen, Irán nem enged a nyomásgyakorlásnak, és meg fogja oldani a problémákat anélkül, hogy ez a nemzeti méltóság és szabadság feladásával járna.

Tovább olvasom

Hivatalos jelentés szerint az amerikai vezetésű koalíció által Irakban és Szíriában végrehajtott légicsapások során több mint 930 civil veszítette életét 2014 augusztusa óta.

Tovább olvasom

Az Európa és Ázsia közötti áruforgalom növekedésére tekintettel, heti két budapesti járatának elindításával a világ egyik vezető nemzetközi teherszállítója, az AirBridgeCargo új célállomások elérését teszi lehetővé európai ügyfelei számára.

A texasi Nemzeti Gárda F-16-osai, a típusátképzésre fókuszáló 149. vadászezred San Antonióból vendégeskedik újra Caslavban a Sky Avenger gyakorlat keretében. A cseh haderő 21. légibázisán azonban nemcsak a kétoldalú rendezvényről, hanem a cseh Gripenek fejlesztéséről, folyamatban lévő feladatbővítéséről is kaptunk tájékoztatást.

Visszatérés és oszolj a reptér fölött egy délutáni "shadow" bevetésről, melyen vélhetően a 2v1-et gyakorolta a helyi 211-ik század pilótája és két amerikai vendég, előrehaladó kiképzési feladatként. A rendelkezésre álló gépek nagy részét felvonultató COMAO-k délelőtt zajlottak.

A gyakorlat felvarrója.

A telepíthető századszintű műveleti központ konténerei és felfújható sátrai. Az egyes elemek ballisztikai védelemmel is elláthatóak, ám ettől az időigényes lépéstől a gyakorlat során eltekintettek.

Készülnek a tervek a kék csapat sátrában...

...míg a piros sátorban éppen zajlik a met brief...

...az egyik asztalon pedig brosúra figyel a szimulált ellenség Fox 2 képességeiről. Mint itt is, a gyakorlat során az érzékeny adatkategóriákban generic, azaz nem minősített változatokkal dolgoztak.

Hogy mire nem jó a 21. században a kissé mohás harckocsiakasztó!

A csehek az északi, az amerikaiak a déli apronról üzemeltek. Itt két cseh Gripen gurul felszállóra a párhuzamos TWY-on.

A csehszlovák légierő és légvédelem századik születésnapjára készült díszfestésű Gripen gurul el a caslavi torony előtt.

A gép svancának másik oldala leszállóban. Persze nemcsak színeikért figyeljük a helyi Gripeneket...

...hanem a megváltozott dolgok miatt is: ilyen a póttartály nélküli keszi (talán a gyakorlatba való bevonás miatt)... 

...illetve a törővégi Sidewinder, ami korábban nem volt a cseh gépek sajátja.

De változott a szubsztancia is. Márciusban a cseh gépek korszerűsítése MS20-as standardra befejeződött és folyamatban van a 13 éve biztosított A-A-képesség mellé az A-G megteremtése, TGP, és bombák beszerzésével (szintén napirenden vannak a Link 16-terminálok). A cseh parancsnokok szerint (a képen Jaroslav "Gyro" Mika és Petr Tománek ezredes, illetve Radoslav "Sniper" Matula alezredes) jövőre ebben a tekintetben elérik a kezdeti műveleti képességet. Mivel az ALCA amúgy is rendelkezésre áll CAS-ra, a Gripennél a hangsúly inkább a mélyebb, AI típusú feladatokon lesz.

Mindazonáltal NATO-pilonokra még szükségük lesz, a cseh gépek ugyanis máig egytől-egyig svéd fegyverfelfüggesztőkkel repülnek...

...márpedig ezekről bombákat nem, csak a JAS 39A fegyvereit lehet alkalmazni.

A 6053-as oldalszámú ALCA a második világháború során a RAF-ban szolgált csehszlovákok egyik századának, a 312-esnek a pilótájára, Frantisek Perinára emlékezik, az által repült Spitfire MkVc (C-DU, AD572) "megszemélyesítésével".

Négy pótossal jön vissza a CAS-feladatról ez az ALCA.

Viszonylag ritkán látható a helyén az L-159-as Vinten (ma már Thales) Vicon 78 Series 455-ös zavarótöltet szórója.

És akkor jöjjenek a vendégek. A 149FW 182FS egyik 1987-es Block 30-asa indul...

...a texasiak települése idén azért érdekes, mert hoztak magukkal egy anonim, a még meglévő felirata alapján (The Green Mountain Boys) korábban vermonti ANG gépet (az ottaniak lesznek az első gárdisták, akik 2020-ban átülnek az F-35-ösre)...

...illetve egy volt alabamait (City of Opelika) is...

..aminek Tim Madden ezredparancsnok szerint az az oka, hogy 18-ról 24 gépesre bővülnek és más alakulatoktól kapnak gépeket, melyeket viszont a település előtt még nem tudtak a saját színeikre átfesteni.

Egyébként az alakulat eredeti gépein nem volt, az újakon viszont van "madárszeletelő" interrogátor. Míg 2009-ben még LANTIRN konténer volt a texasiak gépein, addig ma már Litening.

A strukturális problémák jelei az F-16-osokon: utólagos megerősítések a kabin peremén...

...nyúlásmérő szenzor az egyik D függőleges vezérsíkjának tövében.

Zord

Az osztrák légtér védelmét három éven át a Svájctól bérelt F-5E Tiger II-es vadászgépek látták el. Immár tíz éve, hogy 2008 nyarán a bérleti idő lejártával a Tigerek visszakerültek a nyugati szomszédhoz és a készültséget a Eurofighterek vették át Ausztriában.

Amikor egyértelmű lett, hogy a J-35OE Drakenek nem húzzák ki az első Eurofighterek 2007-es beérkezéséig, az osztrákok egy átmeneti megoldást találtak. Még 2004 februárjában megkeresték a svájci illetékeseket, majd heteken belül kidolgoztak egy megállapodást tizenkét F-5E Tiger II-es vadászgép négyéves bérletének részleteiről. A hetvenötmillió eurós projekt a repülőgépek bérletén kívül a hajózó és műszaki állomány kiképzését, részben a karbantartást, alkatrészeket, fegyverzetet és a teljes dokumentációt tartalmazta.

Az első négy pilóta és harminc műszaki átképzése 2004 júniusában kezdődött az Aquila program keretében. Akik korábban Drakenen repültek, egy hónap alatt végeztek a tanfolyamon, a szubszonikus J-105OE (a Saab 105-ös osztrák típusjelzése) típusról érkezettek nyolc hét alatt sajátították el a Tiger vezetését és rendszereinek kezelését. Az átképzés Svájcban, a dübendorfi kiképzőszázadnál történt, az éjszakai repüléseket pedig már Ausztriában teljesítették az osztrák pilóták.

Az első négy F-5-ös 2004. július 7-én a készültségi Draken-géppár kíséretében érkezett Grazba. A többi nyolc gép két csoportban, a következő hónapokban települt át ugyancsak Grazba, az Überwachungsgeschwader második századához. Az 1971 és 1984 között gyártott gépeken minimális, csak a fedélzeti rádió berendezéseket érintő változtatásokat végezték el. A külső festés is a svájciak által használt szürke maradt, és megtartották a gépek oldalszámát is, csak az osztrák felségjel és a fekete párduc századjelvény került a sárkányra.

Ezután már otthon, a harckiképzéssel folytatódott a pilóták átképzése, amelyhez - ellenségként - agresszor szerepre felkészített pilótákat és J-105-ösöket biztosítottak. Végül az F-5-ösök 2005 tavaszán átvették a készültségi szolgálatot, amelyet kivonásukig Grazból láttak el. A fedett készültségi állóhelyeken három F-5-ös adta a napkeltétől napnyugtáig tartó készültséget. Ezt csak kiemelten fontos politikai vagy jelentős tömegeket vonzó sportesemények idején terjesztették ki huszonnégy órásra. Ebben az esetben folyamatos őrjáratozás is volt, de a normál készültség a kettő plusz egy tartalék gépre és a nappali órákra korlátozódott. A készültségi gépek fegyverzete két-két AIM-9P Sidewinder rakéta és a betöltött gépágyúk voltak. A gépek mellett két hajózó és nyolc műszaki állt készenlétben. Riasztás esetén akár hét percen belül is felszállhatott a készültségi géppár. A Tigerek üzemeltetésének évei alatt általában hetente egyszer került sor az éles emelésre olyan repülőgépek miatt, amelyek nem léptek rádiókapcsolatba az irányítással. Az F-5-ösök törzs alatti póttartályának többsége élénk narancsvörös színre volt festve, rajta felirat: „Call 121,5 MHz”. A szürkén hagyott póttartályokon a felirat színe volt a feltűnő. Ha a rádiókapcsolat felvétele nélkül repülő gépek pilótái addig nem jöttek volna rá, hogy miért repül mellettük egy felfegyverzett vadászgép, ezzel a feltűnő jelzéssel adták tudtára, hogy a nemzetközi vészhelyzeti frekvencián jelentkezzen be. Mivel egy-egy vadászgép-emelés meglehetősen költséges dolog, a polgári pilótákat hatásos módon emlékeztették a rádiófegyelemre. Ez nem volt más, mint a készültség emelésének költségéről kiállított számla, amelyet a rádiózás elmulasztása miatt elfogott gép üzemeltetőjének postáztak. A készültségi Tigerek másik feladata volt, hogy a vizuálisan ellenőrizzék, hogy az ország felett átrepülő katonai gépeken nincs-e függesztve éles fegyverzet. Azokkal ugyanis tilos átrepülni Ausztria felett.

*

Az osztrákok 2008-ban, az F-5-ösök küszöbön álló kivonása miatt lehetőséget adtak arra, hogy betekintsünk a típus ausztriai üzemeltetésének egy rövid, de érdekes mozzanatába. A helyszín a Fliegerhorst Nittner volt Grazban. A várostól délre található repülőtéren a polgári és katonai repülés jól megfért egymás mellett. Az észak-dél tájolású futópályától keleti irányban elhelyezkedő nemzetközi repülőtér forgalma mellett állandóan indult, vagy érkezett egy-egy légcsavaros kisgép, motoros vitorlázógép, szállt fel egy ejtőernyősöket ugrató Cessna. Ez utóbbi általában negyedórán belül megszabadult „rakományától”, így az égen még helyet kellett találni az ejtőernyősöknek is. Megfelelő időzítéssel a dolog jól működött és a katonai repülőgépeknek is jutott résidő Grazban.

A vegyes grazi forgalom.

A légierő a pálya másik oldalán, a reptér déli végében kapott helyet. A katonai szektor az 1913-ban elhunyt repülőtiszt, Eduard Nittner főhadnagy nevét viselte. Egy fenyőerdő illatos árnyékában itt volt a tizenkét F-5E üzemeltetésének műszaki és adminisztrációs hátterét biztosító épületcsoport, a hangárok, a századépület és a készültségi repülőgépek átgurulós, fedett állóhelye. 2008-ban már érezhető volt, hogy az 1957 óta jelenlévő sugárhajtású katonai repülés napjai meg vannak számlálva Grazban és a Tigereket váltó Eurofighterek már nem innen üzemelnek majd.

A századépületbe lépve először a hajózók fogasra akasztott felszerelésével, sisakokkal, g-ruhákkal találkozott a betérő, majd a lépcsőházba felnézve a falat „áttörő” Viggen orrkúp vonta magára a figyelmet. Amikor a Gripen még esélyesként pályázott az osztrák vadászgép tenderen, néhány osztrák pilóta repülhetett a másik svéd típussal, a Viggennel. A falra szerelt orrkúp ezekre az időkre emlékeztetett. A hangár előtti betonon csend honolt, a háttérben egy, a műszakiak kiképzésére használt, Zeus névre keresztelt Draken-maradvány, bent a hangárban néhány J-105-ös állt. A nagyobbik zónában viszont zajlott az élet: az indító kocsik, vontató rudak, hajtóműtakarók, tűzoltó készülékek, guruló szerszámos szekrények és az üzemeltető svájci RUAG kékoverallos civil emberei között, nyitott kabintetővel F-5-ösök várták a pilótákat. Két géphez meg is érkeztek a hajózók, hátukon az ejtőernyővel, merthogy a Tiger katapultülésének nem része az ernyő.

Ritka látvány mindkettő: készültségi pilóta kézifegyverrel és háton hordott ejtőernyő.

A szokásos körbejárás, gépbeülés, a sisak felvétele és az előkészületek után már indítottak is. Mivel a háttérben folyamatosan le- és felszálltak a közforgalmi repülőgépek, nem volt akkora csend, amit a két F-5-ös négy General Electric J85-GE-21A hajtóművének zaja zavarhatott volna. A más gépeknél is megszokott ellenőrzések az F-5-ösön kiegészültek az orrfutó rugóstagjának megnyújtásával majd alaphelyzetbe visszaengedésével. Közben nyílt a guruló utat elzáró, síneken elgördülő kerítés és a géppár megkezdte a gurulást. A felszállás a pálya északi végéről történt és a hangárok vonalában már magasan voltak a behúzott futóval emelkedő gépek. Grazból a hétköznapokon délelőtt és délután két-két feladatra szálltak fel a Tigerek. A ritka éjszakai repülést lehetőleg este tízig befejezték, így a lakossággal nem volt vita a zajt illetően.

A délutáni lövészetről visszaérkező, beguruló majd leállított F-5-ösökön mindkét oldalon kinyitották a fegyvertér ajtóit, és így láthatóvá váltak a 20 mm-es Pontiac M39-es gépágyúk. A fegyverekkel már nem a svájci civilek, hanem az osztrák katonák foglalkoztak. Egy ládába gyűjtötték a lőszerhüvelyeket, miközben egy lapos kézikocsin érkezett a következő feladatra szánt lőszer. A lőszer betöltése után tankoltak és előkészítették a vadászgépeket a következő felszállásra.  

*

2008. június 30-án Grazban zuhogó esőben került sor a jelképes típusváltásra. Ennek első mozzanataként esőfüggönyt húzva felszállt négy Tiger, amelyekhez a levegőben zárkóztak fel a zeltwegi Eurofighterek. Egy közös áthúzás után a Tigerek Svájc felé vették az irányt, a Eurofighterek pedig egy rövid, látványos légiharc-bemutató után a zeltwegi irányon tűntek el a szürke felhőkben. A gépek távozása után a hangárban lassan elkezdődött a katonazenekarral és beszédekkel tűzdelt ceremónia. Egy-egy hajózó és műszaki, valamint két katona állt őrséget az osztrák és svájci zászlók közé állított F-5E Tiger II-es előtt, kint a hangár előtt a hetedik osztrák Eurofighter ázott az esőben - katonai rendészekkel körbevéve.

Mire a beszédeknek majd a fogadásnak is vége lett, az eső is elállt. A kiállított Eurofighter felszállt, a zónára csend ereszkedett. A vendégek elmentek, a katonák a hangár protokoll berendezését bontották. Távolabb, a készültségi állóhelyen még ott állt a kettő plusz egy tartalék F-5-ös, ugrásra készen.

Az F-5E Tiger II-est Ausztriában tizennyolc pilóta repülhette és hatvan műszakit képeztek ki a típus karbantartására és üzemeltetésére. Az osztrákok lényegében kirepülték a szerződött ötezer órát. Ez alatt egyetlen esemény történt a típussal. 2007. július 18-án a futómű hibája miatt hasra szállt az egyik Tiger, de a gyors javítás után ismét szolgálatba állították. 2008 júliusának végéig az összes F-5-ös visszakerült Svájcba, majd szeptember végéig a földi kiszolgáló és karbantartó eszközöket, műszereket és a teljes dokumentációt is visszaadták. A géphez használt fegyverzetet és lőszert egy C-130 Herculessel szállították vissza a svájciaknak. Ezzel pont került az osztrák F-5E Tiger II-es üzemeltetésre és a „tigrisszelídítésnek” Ausztriában valóban vége lett.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Történelmi pillanatnak lehettek részesei azok a magyar katonák, akik résztvevői voltak a Légi Fölény 2018 elnevezésű gyakorlatnak. A Magyar Honvédség JAS-39 Gripen vadászgépei első alkalommal vettek részt levegő-föld éleslövészeten, az északi sarkkörtől mindössze száz kilométerrel délre.

Az Egyesült Államok szankciókat hoz egy NATO-tagállam ellen, amiért az nem amerikai fegyvereket vásárol.

Tovább olvasom

A Magyar Honvédség idén is kulcsszerephez jutott a Red Bull Air Race műrepülő világbajnokság versenysorozatának budapesti állomásán, június 23-24-én.