Pályázatok

A Széchenyi Terv Plusz program keretében „A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása” című felhívásán 240,16 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el a SYGNUS Kft.

A 343,08 millió forint összköltségű projekt során a technológiai fejlesztést eredményező gépbeszerzések mellett napelemes rendszer kiépítése történik.

A SYGNUS Kereskedelmi Kft. története 1993-ig nyúlik vissza, amikor negyed évszázaddal ezelőtt megalapította hazai gabonakereskedelemmel foglalkozó vállalkozását két agrármérnök, Sági Tibor és Németh Tamás. Nem sokkal a megalakulást követően a cég elindította kikötői tevékenységét is, melyet azóta is folyamatos fejlesztések jellemeznek. A vállalkozás gabonakereskedelmi főtevékenysége mellett két dunántúli telephelyén raktározási szolgáltatásaival is áll partnerei rendelkezésére.

A projekt célja elsősorban a SYGNUS Kft. kapacitásainak fejlesztése, melynek keretében 1 db Merlo TF 50.8-170 TCS- CVT és 1 db Merlo TF 42.7-145 teleszkópos rakodógép, 1 db VOLVO L110H homlokrakodó, valamint 1 db TMS-18/A 60 t hídmérleg, és 1 db Sennebogen 850 ipari gémes, gumikerekes átrakó beszerzése valósul meg.

Az új gépek lehetővé teszik a cég technológiai megújulását, mindemellett alacsonyabb karbantartási költségek melletti működést fognak biztosítani, valamint pontosabb és gyorsabb szolgáltatásnyújtást.

A fejlesztés várható eredménye az új eszközök üzembe állításával, hogy a kikötő hajó kirakodási kapacitása jelentősen megnövekszik, így képessé válik a Pakson és környékén fokozódó mértékben jelentkező beruházások logisztikai támogatására. Az új eszközök segítségével mind a vízi úton érkező szállítmányok kirakodása és tárolása, mind a környék beruházásaihoz szükséges anyagok tárolása, raktározása magas minőségben és hatékonyan megvalósítható.

A projekt keretein belül kiépítendő napelemek a környezettudatosság jegyében kerülnek megvalósításra, mindemellett hozzájárulnának a működés költségeinek csökkentéséhez is.

A Széchenyi Terv Plusz program GINOP_PLUSZ-1.2.1-21 számú pályázati kiírásán 240 159 241 forint európai uniós támogatást elnyert, 343 084 631 forint összköltségvetésű fejlesztés 2021. szeptember 1-én indult és várhatóan 2023. augusztus 31-én zárul.

Megvalósultak a magyar kormány által júniusban kitűzött célok – jelentette ki Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter kedden Budapesten, miután az uniós tagállamok nagykövetei hétfőn pozitívan értékelték a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást segítő uniós források lehívását lehetővé tevő magyar helyreállítási tervet és annak hivatalos elfogadását javasolták az Európai Unió Tanácsának.

A miniszter sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, az volt a céljuk, hogy december 31-ig megállapodjanak az Európai Bizottsággal a kohéziós pénzekről annak érdekében, hogy Magyarország a forrásvesztést elkerülje, továbbá az Európai Tanácsnak jóvá kell hagyni a magyar helyreállítási tervet.

Közölte, a hétfői döntés azt is jelenti, hogy Magyarország – a többi tagállamhoz hasonlóan – most már hozzáférhet az uniós forrásokhoz. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) keretében 2300 milliárd forint nyílik meg Magyarország számára – tette hozzá.

Navracsics Tibor azt mondta, az operatív programok esetében a magyar társfinanszírozással együtt 14 ezer milliárd forint áll rendelkezésre 2027 végéig.

MTI

Nemzeti Népegészségügyi Központ
Közbeszerzési és Szervezetellátási Főosztály, Közbeszerzési és Beszerzési Osztály

a Kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. tv. 83. § (1) bek. alapján

pályázatot hirdet

közbeszerzési szaktanácsadó

munkakör betöltésére.

A kormányzati szolgálati jogviszony időtartama:

határozatlan idejű kormányzati szolgálati jogviszony.    

Foglalkoztatás jellege:

Teljes munkaidő

A munkavégzés helye:

Budapest, 1097 Budapest, Albert Flórián utca 2-6.

Ellátandó feladatok:

A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó tevékenységről szóló 257/2018. (XII. 18.) Korm. rendeletben foglalt feladatok ellátása. Közbeszerzési eljárások és központosított közbeszerzések teljeskörű lefolytatása – amennyiben a jogszabályok alapján nem kötelező FAKSZ alkalmazása az eljárás során. Műszaki leírások közbeszerzési szempontú véleményezése. A szervezeti egységektől beérkező igények közbeszerzési szempontú vizsgálata. Beszerzési eljárások lefolytatásában való részvétel.

A munkakörhöz tartozó főbb tevékenységi körök:

A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó tevékenységről szóló 257/2018. (XII. 18.) Korm. rendeletben foglalt feladatok ellátása.

Jogállás, illetmény és juttatások:

A jogállásra, az illetmény megállapítására és a juttatásokra a Kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény rendelkezései az irányadók.                      

Pályázati feltételek:

• Magyar állampolgárság,
• Cselekvőképesség,
• Büntetlen előélet,
• Egyetem,
• Felhasználói szintű MS Office (irodai alkalmazások),
• Vagyonnyilatkozat tételi eljárás lefolytatása,
• EKR, DKÜ, KEF, NKOH portálok magabiztos kezelése

A pályázat elbírálásánál előnyt jelent:

• angol nyelvismeret
• egészségügy területén önállóan lefolytatott közbeszerzési eljárások ismerete
• DKÜ és KEF versenyújranyitás keretében önállóan lefolytatott közbeszerzési eljárások ismerete

Elvárt kompetenciák:

• önálló munkavégzés,
• rendszerlátás,
• strukturált munkavégzés,
• kötelességtudat,
• lojalitás,

A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások:

• a közszolgálati személyügyi nyilvántartásra és statisztikai adatgyűjtésre, a közszolgálati alkalmazottak és a munkavállalók személyi irataira vonatkozó szabályokról, valamint a kormányzati igazgatási szervek álláshelyeinek nyilvántartásáról szóló 87/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározott minta szerinti, a szakmai életutat részletesen bemutató fényképpel ellátott magyar nyelvű önéletrajz
• motivációs levél
• erkölcsi bizonyítvány
• iskolai végzettséget és egyéb végzettséget tanúsító okiratok másolata
• FAKSZ
• Közbeszerzési Hatóság által vezetett névjegyzékbe vételről igazolás (lajstromszám megjelöléssel)
• nyilatkozat arról, hogy a pályázati anyagot az elbírálásban résztvevők megismerhetik

A munkakör betölthetőségének időpontja:

A munkakör legkorábban a pályázatok elbírálását követően azonnal betölthető.

A pályázat benyújtásának határideje: 2023. január 8.

A pályázatok benyújtásának módja:

• Elektronikus úton Jogi és Humánpolitikai Főosztály részére a humpol@nnk.gov.hu E-mail címen keresztül.

A pályázati eljárás, a pályázat elbírálásának módja, rendje:

Pályázatok előszűrése a munkakör betöltéséhez elvár követelményeknek való megfelelőség alapján, személyes interjú. Minden csatolandó dokumentumot egyszerre kérünk benyújtani, a beküldött dokumentumok pótlására, kiegészítésére nincs lehetőség és csak a hiánytalan dokumentációt tekintjük érvényesnek.

A pályázat elbírálásának határideje: 2023. január 27.

A munkáltatóval kapcsolatban további információt a https://www.nnk.gov.hu/ honlapon szerezhet.

A KÖZIGÁLLÁS publikálási időpontja: 2022. december 2.

A pályázati kiírás közzétevője a Miniszterelnöki Kormányiroda. A pályázati kiírás a közigazgatási szerv által a Miniszterelnöki Kormányiroda részére megküldött adatokat tartalmazza, így annak tartalmáért a pályázatot kiíró szerv felel.

További állások >>

Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzati Hivatal
Területfejlesztési és Területrendezési Iroda

a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 45. § (1) bekezdése alapján

pályázatot hirdet

projektmenedzser (2 fő)

munkakör betöltésére.

A közszolgálati jogviszony időtartama:

határozott idejű egy évig tartó közszolgálati jogviszony.

Foglalkoztatás jellege:

Teljes munkaidő

A munkavégzés helye:

Győr-Moson-Sopron megye, 9021 Győr, Városház tér 3.

A munkakör betöltője által ellátandó feladatkörök:

A 29/2012. (III.7.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 24. pontja alapján koordinációs feladatkör.

Ellátandó feladatok:

projektek előkészítése és utógondozása,teljes adminisztrációja, elszámolása, pénzügyi és szakmai menedzsment feladatok ellátása

A munkakörhöz tartozó főbb tevékenységi körök:

projektmenedzsment

Jogállás, illetmény és juttatások:

A jogállásra, az illetmény megállapítására és a juttatásokra a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény rendelkezései , valamint a(z) A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzati Hivatal köztisztviselőinek juttatásairól és támogatásairól szóló 4/2020. (II.24.) önkormányzati rendelet és a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzati Hivatal Közszolgálati Szabályzata az irányadók.                       

Pályázati feltételek:

• Magyar állampolgárság,
• Cselekvőképesség,
• Büntetlen előélet,
• Főiskola,
• B kategóriás jogosítvány,
• Vagyonnyilatkozat tételi eljárás lefolytatása

A pályázat elbírálásánál előnyt jelent:

• Európai Uniós projektek lebonyolításával kapcsolatos – Legalább 1-3 év szakmai tapasztalat,
• EPTK (Elektronikus Pályázó Tájékoztató és Kommunikációs Rendszer) ismerete – Legalább 1-3 év szakmai tapasztalat,

A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások:

• 87/2019. (IV.23.) Korm. rendelet 1. számú melléklete alapján készített fényképes, szakmai önéletrajz; kézzel írott motivációs levél; iskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló okiratok másolata; 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány vagy annak igénylését igazoló dokumentum másolata; nyilatkozat arról, hogy a pályázati anyagban foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárul, az elbírálásban résztvevők megismerhetik a pályázó anyagát

A munkakör betölthetőségének időpontja:

A munkakör legkorábban a pályázatok elbírálását követően azonnal betölthető.

A pályázat benyújtásának határideje: 2022. december 16.

A pályázati kiírással kapcsolatosan további információt dr. Malomsoki István nyújt, a +3696522204 -os telefonszámon.

A pályázatok benyújtásának módja:

• Elektronikus úton dr. Malomsoki István részére a jegyzo@gymsmo.hu E-mail címen keresztül

A pályázati eljárás, a pályázat elbírálásának módja, rendje:

A pályázatot kiíró a pályázat eredménytelenné nyilvánításának jogát fenntartja.

A pályázat elbírálásának határideje: 2023. január 13.

A KÖZIGÁLLÁS publikálási időpontja: 2022. december 5.

A pályázati kiírás közzétevője a Miniszterelnöki Kormányiroda. A pályázati kiírás a közigazgatási szerv által a Miniszterelnöki Kormányiroda részére megküldött adatokat tartalmazza, így annak tartalmáért a pályázatot kiíró szerv felel.

További állások >>

Magyar Természettudományi Múzeum – Budapest
Gazdálkodási és Pénzügyi Osztály

a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. § alapján

pályázatot hirdet

Pályázati projektmenedzser

munkakör betöltésére.

A közalkalmazotti jogviszony időtartama:

határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony

Foglalkoztatás jellege:

Teljes munkaidő

A munkavégzés helye:

Budapest, 1083 Budapest, Ludovika tér 2-6.

A munkakörbe tartozó, illetve a vezetői megbízással járó lényeges feladatok:

• Uniós és hazai pályázatok teljes körű projektadminisztrációs és pénzügyi menedzsment feladatainak ellátása; pályázatfigyelés, pályázatok írása az ehhez kapcsolódó beszámolók elkészítése a közreműködő hatóság felé; • Kapcsolattartás a közreműködő szervezetekkel; • Kapcsolattartás a pályázat előkészítésébe bevont szakemberekkel (közbeszerzési szakértő, pénzügyi szakértő, műszaki szakértő, stb.) • Egyeztet a pályázatok megvalósításával kapcsolatos humán-, jogi és pénzügyi ügyekben • A projektek előrehaladásának biztosítása és folyamatos nyomon követése • Az előrehaladásról rendszeres jelentések, kimutatások készítése a vezetőség felé

Illetmény és juttatások:

Az illetmény megállapítására és a juttatásokra a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezései az irányadók.                       

Pályázati feltételek:

• Felsőfokú képesítés,
• Európai Uniós és hazai pályázatkezelésben szerzett tapasztalat (1-3 év)
• Önálló és csapatmunkára való képesség

A pályázat elbírálásánál előnyt jelent:

• Pályázatíró oklevél
• Pénzügyi-számviteli képesítés
• Közbeszerzési tapasztalat
• 3–5 év hazai és uniós pályázati eljárásban szerzett projektmenedzseri tapasztalat

A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások:

• Fényképpel ellátott részletes szakmai önéletrajz
• Iskolai végzettséget igazoló dokumentumok másolata
• Nyilatkozat arról, hogy az elbírálásban résztvevők a pályázati anyagot megismerhetik, és abba betekinthetnek, a pályázattal összefüggő személyes adatainak kezeléséhez hozzájárul
• Bérigény megjelölése

A munkakör betölthetőségének időpontja:

A munkakör legkorábban a pályázatok elbírálását követően azonnal betölthető.

A pályázat benyújtásának határideje: 2022. december 17.

A pályázati kiírással kapcsolatosan további információt Csorba Zoltánné Gazdasági Igazgató nyújt, a +36 30 626 8560 -os telefonszámon.

A pályázatok benyújtásának módja:

• Elektronikus úton allas@nhmus.hu oldalon keresztül.

A pályázat elbírálásának határideje: 2022. december 23.

A munkáltatóval kapcsolatos egyéb lényeges információ:

Tájékoztatom a jelentkezőket, hogy 2020. július 1. napjától a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXII. törvény 3. § (1) bekezdése szerint 2020. július 1-jétől új közalkalmazotti jogviszony nem létesíthető, a Kjt. 1. § (1) bekezdése szerinti foglalkoztatásra munkaviszony keretében kerülhet sor. Ennek megfelelően a pályázat nyertesével a munkáltató munkaviszonyt fog létesíteni

A KÖZIGÁLLÁS publikálási időpontja: 2022. december 2.

A pályázati kiírás közzétevője a Miniszterelnöki Kormányiroda. A pályázati kiírás a munkáltató által a Miniszterelnöki Kormányiroda részére megküldött adatokat tartalmazza, így annak tartalmáért a pályázatot kiíró szerv felel.

További állások >>

A Széchenyi Terv Plusz program „A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása” című felhívásán 314,03 millió forint feltételesen vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el a Titán’94 Kft.. A cég 448,61 millió forint összköltségű projektje során lőrinci fióktelepének újabb kapacitásbővítő, technológiai korszerűsítést célzó fejlesztése valósul meg.

A Titán’94 Kft. egy 1994-ben családi vállalkozásként alapított, alkatrészgyártással, valamint szerszámkészítéssel foglalkozó cég, amely alapvetően belpiacon az autóiparban és az elektronikai iparban beszállítóként szerepel, külpiacra pedig prémium fém szaniter termékeket gyárt.

A mostani projekt egy korábban megvalósított új telephely kialakításának második üteme, így szakmailag jól előkészített és átgondolt részletességgel valósul meg. A szerszámkészítéshez szükséges berendezések egy részének használata jelenleg csak a budapesti telephelyen vagy külsős partnerek bevonásával megoldott, így ezen szeretnének változtatni a kapacitásbővítéshez szükséges, technológiailag korszerű gépek beszerzésével és a hozzájuk szükséges infrastruktúra kialakításával Lőrinciben.

A már korábban megépített magas belmagasságú csarnokba csak olyan gépeket helyeznek, amelyek esetén az adagolásukhoz daru szükséges. A kisebb gépekkel nem terhelnék a csarnok hasznos alapterületét, így ezeket egy korábban raktárnak használt tégla épületbe telepítik, amelyhez ezen épület funkcióváltást célzó átalakítása szükséges.

A kisebb szerszámok elhelyezésére szolgáló helyiségeken túlmenően a fióktelepen dolgozók részére, illetve a további fejlesztési céljaikhoz szükséges szociális és iroda blokkokat alakítanak ki. Az épületet a mai kornak megfelelően szigetelik és gépesítik, hogy időtálló, fenntartható és gazdaságos legyen.

A csarnok egységben a nagy szerszámelemek megmunkálásához és javításához szükséges berendezéseket, a komplex gyártási folyamat támogatása céljából pedig a megfelelő kommunikációt és munkavégzést segítő felhő alapú szoftvereket és szolgáltatásokat szereznek be. A modern szoftverek használatához korszerű új hardver elemeket is üzembe helyeznek, melyekkel a hatékonyság és a versenyképesség tovább növelhető.

Tekintettel arra, hogy a cég erőteljes fejlődés előtt áll, elengedhetetlen, hogy gyártási folyamataik optimális módon legyenek kialakítva a legkorszerűbb automatizálási lehetőségek kiaknázásával. Ennek érdekében nagy szakmai tapasztalattal rendelkező tanácsadók segítségét is igénybe veszik.

A Széchenyi terv Plusz program GINOP_PLUSZ-1.2.1-21 számú pályázati kiírásán 314 026 117 forint támogatást elnyert, 448 608 739 forint összköltségvetésű fejlesztés 2022. január 1-én indult és várhatóan 2023. november 10-én zárul.

A cég 448,61 millió forint összköltségű projektje során lőrinci fióktelepének újabb kapacitásbővítő, technológiai korszerűsítést célzó fejlesztése valósul meg.

A Titán’94 Kft. egy 1994-ben családi vállalkozásként alapított, alkatrészgyártással, valamint szerszámkészítéssel foglalkozó cég, amely alapvetően belpiacon az autóiparban és az elektronikai iparban beszállítóként szerepel, külpiacra pedig prémium fém szaniter termékeket gyárt.

A mostani projekt egy korábban megvalósított új telephely kialakításának második üteme, így szakmailag jól előkészített és átgondolt részletességgel valósul meg. A szerszámkészítéshez szükséges berendezések egy részének használata jelenleg csak a budapesti telephelyen vagy külsős partnerek bevonásával megoldott, így ezen szeretnének változtatni a kapacitásbővítéshez szükséges, technológiailag korszerű gépek beszerzésével és a hozzájuk szükséges infrastruktúra kialakításával Lőrinciben.

A már korábban megépített magas belmagasságú csarnokba csak olyan gépeket helyeznek, amelyek esetén az adagolásukhoz daru szükséges. A kisebb gépekkel nem terhelnék a csarnok hasznos alapterületét, így ezeket egy korábban raktárnak használt tégla épületbe telepítik, amelyhez ezen épület funkcióváltást célzó átalakítása szükséges.

A kisebb szerszámok elhelyezésére szolgáló helyiségeken túlmenően a fióktelepen dolgozók részére, illetve a további fejlesztési céljaikhoz szükséges szociális és iroda blokkokat alakítanak ki. Az épületet a mai kornak megfelelően szigetelik és gépesítik, hogy időtálló, fenntartható és gazdaságos legyen.

A csarnok egységben a nagy szerszámelemek megmunkálásához és javításához szükséges berendezéseket, a komplex gyártási folyamat támogatása céljából pedig a megfelelő kommunikációt és munkavégzést segítő felhő alapú szoftvereket és szolgáltatásokat szereznek be. A modern szoftverek használatához korszerű új hardver elemeket is üzembe helyeznek, melyekkel a hatékonyság és a versenyképesség tovább növelhető.

Tekintettel arra, hogy a cég erőteljes fejlődés előtt áll, elengedhetetlen, hogy gyártási folyamataik optimális módon legyenek kialakítva a legkorszerűbb automatizálási lehetőségek kiaknázásával. Ennek érdekében nagy szakmai tapasztalattal rendelkező tanácsadók segítségét is igénybe veszik.

A Széchenyi terv Plusz Program „A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása” című, GINOP_PLUSZ-1.2.1-21 számú pályázati kiírásán 314 026 117 forint támogatást elnyert, 448 608 739 forint összköltségvetésű fejlesztés 2022. január 1-én indult és várhatóan 2023. november 10-én zárul.

Az új Közös Agrárpolitikában minden korábban ismert beruházási támogatási kontrukció megmarad, azonban a feltételrendszerben változások várhatók, valamint erőteljesebb zöld elvárások fognak kapcsolódni hozzájuk .

A Közös Agrárpolitikában korábban alkalmazott támogatási elemek egy része megtartásra kerül, de fontos változások is lesznek a hamarosan induló új támogatási időszakban.

Navracsics Tibor a Versenyképességi Operatív Programok 16. nemzetközi konferenciáján közölte, szerda óta, újságíróknak köszönhetően, tudni vélik, hogy az Európai Bizottság állást foglalt a fél éve tartó “nagyon intenzív tárgyalás sorozatunkról, illetve azokról a vállalásokról, amelyeket mi tettünk és időarányosan teljesítettünk”.

A miniszter szerint az újságírók által tolmácsolt bizottsági álláspont megerősíti azt a perspektívát, amit “júniusban felvázoltunk”, amely szerint az év végéig szülessenek meg azok a megállapodások, amelyek lehetővé teszik, hogy az uniós forrásokhoz, egyrészt a helyreállítási alaphoz, másrészt a kohéziós pénzekhez Magyarország hozzáférjen a következő évben.

Ez Magyarország és az Európai Bizottság számára is jó hír, mert mint a mostani konferencia is bizonyítja, Magyarország lojális, hasznos és jó felhasználója az uniós forrásoknak, jól hasznosulnak az európai adófizetők ide befektetett pénzei – jelentette ki Navracsics Tibor.

Kiemelte, az európai gazdaságok közül az egyik legdinamikusabban a magyar gazdaság fejlődik. Az itteni kis- és közepes vállalkozások (kkv) a most lezáruló GINOP-nak és a kormány reményei szerint megnyíló GINOP Plusznak is elsődleges címzettjei, és bíznak abban, hogy a közeljövőben már robusztus motorjává válnak az európai gazdaságnak. Mindez Magyarország számára gazdasági, versenyképességi és társadalmi szempontból is fontos – közölte.

Rámutatott, hogy ha a magyar gazdaság jól teljesít, akkor ez az Európai Unió egész gazdaságának segítség, illetve, hogy a magyar kkv-k versenyképessége nemcsak Magyarország, hanem az EU gazdaságának is érdeke.

Kifejtette, a vállalkozásoknak szerepe van a polgárosodásban is, hiszen a kkv-szektorra alapozott erős középosztály létével megerősített szociális és területi kohézió révén Magyarország szolidárisabb, összetartóbb, és egységesebb társadalommá tud válni.
Navracsics Tibor kitért az Európai Bizottság 8. kohéziós jelentésére, amely kimutatta, hogy az unióban javult a kohézió, összetartóbbá váltak az uniós társadalmak, ez azonban jórészt a közép-európai társadalmak felzárkózásának köszönhető. Ennek alapján az EU kohéziójának egyik legfontosabb hajtóereje a közép-európai tagállamok felzárkózása – tette hozzá a miniszter.

“Mélyen húzódó közös érdekeink vannak, közös célunk van és közös a jövőnk is”, ebből adódóan Navracsics Tibor bízik abban, hogy az Európai Bizottsággal “folyó tárgyalásaink” stratégiai értelemben véve is egy irányba tartanak, minél több találkozási pontjuk lesz és “év végéig alá tudjuk írni a megállapodásokat, amelyek segítenek minket ahhoz, hogy a jövő évben hozzá férjünk az uniós forrásokhoz”.

Forrás / fotó:
MTI / Kovács Anikó

A Start Program keretében innovatív vállalkozói ötletek megvalósítására pályázhatnak a 18 és 35 év közöttiek.

Az Agrárminisztérium a napokban tájékoztatta a Vidékfejlesztési Program pályázataira támogatási kérelmet benyújtott, de támogatást még el nem nyert gazdálkodókat, vállalkozásokat arról, hogy a Vidékfejlesztési Program zárásához közeledve a pályázatok megvalósításánál milyen szempontokat érdemes figyelembe venniük. A figyelemfelhívás azonban nem vonatkozik a már támogatást elnyert és megkezdett beruházásokra.

Orbán Balázs az MCC új brüsszeli képzési központjának (MCC Brussels) szakmai konferenciával összekötött megnyitó eseményén nyilatkozott a közmédiának. A konferencia panelbeszélgetésein arról volt szó, hogy a globális rend felborulásával mi a tét Európa számára, illetve arról, hogy az értékekről szóló viták közepette milyen válaszutak előtt áll a kontinens.

A politikus elmondta: az MCC-nek 26 éves tapasztalata van a tehetséggondozás terén, az új brüsszeli székhelyű kutatóközpont pedig fontos szeret fog játszani a jövő generációjának felkészítésében, mivel ösztönző környezetet kínál a városba látogató diákoknak, akik megismerkedhetnek az uniós közéleti és döntéshozatali folyamatokkal. Mint mondta, a fiatal diákcsoportok rendszeres látogatásokat tesznek majd a belga fővárosban, hosszabb-rövidebb időt eltöltenek ott, megismerkednek az uniós döntéshozókkal, és megtanulják, hogyan lehet képviselni Magyarország érdekeit “a sokszor átláthatatlannak tűnő” brüsszeli rendszerben.

Orbán Balázs szerint, a brüsszeli viták természete megváltozott, eltűnt a pluralizmus, az eltérő álláspontok ütköztetésének képessége. “Ez veszélyes tendencia, ami lejtő felé vezet, és hozzájárulhat az európai integráció összeomlásához” – fogalmazott. Hozzátette: az MCC Brussels feladata az lesz, hogy a többféle nézőpontot, megközelítést visszahozza az uniós politikai kultúrába, ez az új intézmény ennek kíván terepe lenni, amellett, hogy közvetett módon szolgálja Magyarország érdekeit. Kiemelte: az is fontos, hogy a vita ne magyar központú legyen, hanem európai, ezért az új intézet kutatócsoportjában többségben vannak a külföldi kutatók, akik az európai diskurzus aktív alakítói kívánnak lenni.

Werner J. Patzelt, az MCC Brussels német kutatási igazgatója az MTI-nek azt mondta, hogy a kutatóintézetnek háromrétű küldetése van. Egyrészt a magyar diákok bevezetése az uniós döntéshozatali folyamatokba, hogy az EU működését közelről tapasztalhassák, és az ne csak “üres fogalom” maradjon számukra, másrészt az intézet fontos kutatómunkát végez az európai integrációs folyamatok, az Európán belül tapasztalható feszültségek és azok áthidalási lehetőségei témákban. A harmadik cél, pedig az hogy az MCC Brussels szerves részévé váljon az Európáról szóló diskurzusnak – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a kutatóközpont nem lobbiszervezet, hanem elsősorban egy a pluralista vitát előmozdító, intellektuálisan független oktatási intézmény.

Frank Furedi, az MCC Brussels ügyvezető igazgatója pedig azt mondta, hogy a kutatóközpont küldetése valódi sokszínűséget vinni az európai vitákba. Az új intézmény létrejöttére a baloldal úgy reagált, hogy annak célja csupán kultúrharcot kirobbantani Brüsszelben. Véleménye szerint azonban a kultúrharcot a baloldal kezdeményezte, és az MCC Brussels azért jött létre, hogy meggyőzze az uniós politika “technokrata” szereplőit arról, hogy “a világot másfajta módon is lehet értelmezni.” Hozzátette: szükséges komolyan venni a nemzeti kultúrák és az általuk képviselt értékek sokféleségét, fontos hogy a magyarok is kifejezhessék gondolataikat a vitákban, és kiállhassanak saját értékeik mellett.

MTI

A Balaton Fejlesztési Tanács, a Technológiai és Ipari Minisztérium és a Miniszterelnökség Területfejlesztési Tervezési és Támogatási Főosztálya pályázatot hirdetett a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben található településfejlesztési beruházások támogatására.

Kistelepülések boltjainak támogatására 8 milliárd forint keretösszeggel pályázat indul néhány héten belül a Magyar Falu Program keretében.

Összesen 14,7 milliárd euró (5365 milliárd forint) a KAP Stratégiai terv öt éves költségvetése. Ennek csaknem felét a magyar kormány biztosítja, Brüsszelből pedig 8,4 milliárd euró forrás érkezik – tájékoztatta az Agrárminisztérium az MTI-t.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) első pillérének teljes forrása: 6,8 milliárd euró, ennek teljes egésze uniós pénz. A KAP második pillérének teljes forrása csaknem eléri a 8 milliárd eurót. Ennek az összegnek több mint 20 százalékát biztosítja az európai unió, ami meghaladja az 1,6 milliárd eurót. A hazai forrás mértéke csaknem 80 százalék, ami 6,3 milliárd eurót, mintegy 2300 milliárd forintot jelent tervezési árfolyamon – sorolta a miniszter.

Nagy István kifejtette: az uniós források a kiemelkedő arányú magyar költségvetési hozzájárulással együtt minden eddiginél nagyobb segítséget jelentenek a vidékfejlesztés, a gazdálkodók és az élelmiszer-feldolgozók számára. Összesen több mint 5300 milliárd forintból újulhat meg a magyar agrárium. Nagy István hangsúlyozta, a vidékfejlesztési források 52 százaléka, vagyis csaknem 1500 milliárd forint jut gazdaságfejlesztésre, mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokra az elkövetkező öt évben. Ez az összeg négyszer több mint az előző uniós költségvetési időszakban.

“A források hatékony felhasználása révén érhetőek el azok a 2030-ra kitűzött ágazati célok, amelyeket 2021 elején határoztunk meg magunk számára. Ezek közé tartozik, hogy a mezőgazdaság területi termelékenységi mutatója, az egy hektárra jutó bruttó hozzáadott érték 53 százalékkal, vagyis 862 euróra növekedjen” – jelentette ki Nagy István.

Az agrárexport értéke 57 százalékkal 15 milliárd euróra bővülhet. Az élelmiszeripari beruházások pedig 117 százalékkal 1,8 milliárd euróra növekedhetnek. Hozzátette, mindezek mellett a fenntarthatósági, zöld célokra a vidékfejlesztési források több mint egyharmadát különítették el, ami így meghaladja az 1000 milliárd forintot és másfélszeres növekedést jelent. Ennek köszönhetően többek között az évtized végére az erdővel, fával borított területek 148 ezer hektárral, az ország területének 27 százalékára emelkedhetnek. Az ökológiai gazdálkodásban művelt területek pedig 64 százalékkal bővülhetnek.

A tárcavezető beszélt arról is, hogy a klasszikus értelemben vett vidékfejlesztési intézkedésekre a források 10 százalékát, több, mint 285 milliárd forintot fordítanak a következő időszakban. Ez az előző program hét éves időszakához képest 26 százalékos forrásnövekedést jelent – közölte az Agrárminisztérium.

Forrás / fotó:
MTI / facebook

A kedden Budapesten aláírt megállapodás olyan fejlesztések megvalósítását teszi lehetővé az elkövetkező tíz évben, amelyek hozzájárulnak Magyarország gazdasági növekedéséhez, a hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatásához, a munkahelyteremtéshez, a környezetvédelem és az egészségügy további javításához, valamint a kutatás-fejlesztés és innováció ösztönzéséhez.

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az aláírás előtt úgy fogalmazott: egy olyan sikeres együttműködést tudnak most megújítani, amely eddig is kézzelfogható hasznot hozott Magyarországnak, és reméli, hogy a most induló programsorozat is hasonlóan termékeny és gyümölcsöző lesz.

A programokban számos olyan terület szerepelhet a támogatandó projektek között, amelyek Európa jövőjét alapozhatják meg, és Magyarország és Svájc számára sem mindegy, hogy Európa és az európai nemzetek jövője hogyan alakul – tette hozzá.

Megjegyezte: Svájccal kiváló kapcsolatrendszert sikerült kiépíteni. A mostani megállapodás aláírása pedig olyan szimbolikus tett, amellyel részben tovább mélyíthetők a kétoldalú kapcsolatok, másrészt az európai együttműködésben még egy hozzá adott értékkel tudják gyarapítani a meglévő széles palettát – fogalmazott a miniszter.

Jean-Francois Paroz, Svájc magyarországi nagykövete azt mondta, ez az aláírás a kétoldalú kapcsolatok új fejezetét nyitja meg, még intenzívebbé téve Svájc és Magyarország együttműködését számos területen.

Andrea Studer, a Svájci Fejlesztési és Együttműködési Ügynökség helyettes vezetője köszöntőjében a svájci-magyar együttműködés fontos lépéseként említette a megállapodás aláírását, tovább erősítve Svájc és Magyarország kapcsolatát.

Elmondta, a svájci hozzájárulás keretében a Magyarországnak biztosított 87,6 millió svájci frank felhasználására több területen – egészségügy, szakképzés, kutatás és innováció, mikro-, kis- és középvállalatok finanszírozása, az emberkereskedelem elleni küzdelem, energiahatékonyság, víz- és szennyvízkezelés és a kisebbségek és társadalmilag hátrányos helyzetű csoportok – várhatók fejlesztések.

Vartus Gergely, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára elmondta, a szakképzés területére 3,9 milliárd forint, kutatás-innovációra 4,5 milliárd forint, a kkv-k és mikrovállalkozások finanszírozására 5,2 milliárd, az emberkereskedelem elleni küzdelemre egymilliárd, energiahatékonyságra 5,2 milliárd forint, víz- és szennyvízkezelésre 7 milliárd forint támogatás jut. Az egészségügy és a szociális terület, valamint a kisebbségek és társadalmilag hátrányos csoportok 10-11 milliárd forint támogatásban részesülhetnek.

A helyettes államtitkár hozzátette: 2,5 éves tárgyalási időszakot zárnak le ezzel a megállapodással, a pályázati felhívások fél év múlva jelenhetnek meg.

Forrás/fotó:
MTI/Lakatos Péter

A kormány az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések és kialkudott kompromisszumok során olyan új agrártámogatási rendszert alakított ki, amelynek célja a hatékonyság növelése - mondta az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

A korábbi évek gyakorlatának megfelelően az idén november 2. és november 30. között ismét lehetőség van a szőlőültetvények szerkezetátalakításának támogatására vonatkozó egyéni tervek benyújtására. A szőlőtermesztők körében népszerű intézkedés támogatási keretösszege a 2019-2023 közötti 34 millió euróról 50 millió euróra emelkedett. 

A miniszter hétfőn a Facebook-oldalán kifejtette: az úgynevezett Interreg programok kiemelt jelentőséggel bírnak Magyarország számára. Még ha uniós összevetésben viszonylag szerényebb európai költségkeret is társul hozzá, mégis ezen együttműködés keretében 2215 kilométer hosszú határszakaszon, 7 országban, 19 különböző megyében valósulnak meg fejlesztések a régiónkban.

Magyar vezetéssel három szomszédos országgal, Szlovákiával, Romániával és Ukrajnával működünk szorosan együtt, ami azt is jelenti, hogy a Kárpát-medencei magyarságnak mintegy felét érintik az Interreg program keretében meghozott döntések – mutatott rá. Hozzátette: kisebb költségvetése ellenére mindennek meghatározó szerepe van a határ menti térségek fejlesztésében és jószomszédi viszony fenntartásában a szlovák, a román és az ukrán relációban egyaránt.

Szijjártó Péter kiemelte: Magyarország most ismét élére állt az együttműködésnek, és mint a program irányító hatósága 2022. április 1-én benyújtotta a következő 7 éves időszakra vonatkozó programtervet az Európai Bizottságnak, amelyet most októberben végül jóvá is hagyott a bizottság belső döntéshozó fóruma.
Ez azt jelenti – ismertette -, hogy 2029 végéig mintegy 60 millió euró uniós keretösszeg áll rendelkezésünkre, hogy a szlovákokkal, a románokkal és az ukránokkal közösen fejlesszük a számunkra fontos határmenti projekteket. A magyar vezetésű program az első ezen kezdeményezések sorában, amelyben Ukrajna is részesül, és ez talán mindennél többet elmond a magyar szomszédságpolitikáról.

Tájékoztatása szerint az Európai Bizottság a program előlegét az év végéig kiutalja, ezáltal a jövő év elején megnyílhatnak a pályázati lehetőségek. Magyarország esetében ez Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyét érinti, ami különösen fontos, hiszen a határmenti települések lakóinak különösen sok kihívással kellett szembenéznie az elmúlt időszakban.

A program tehát rövidesen megnyílik, és mi azon fogunk dolgozni, hogy a jószomszédság jegyében a lehető legtöbb magyar projekt valósulhasson meg határainkon innen és túl – szögezte le Szijjártó Péter Facebook-bejegyzésében.

MTI