Nyugat-Balkán

Október 11-én hivatalosan is megkezdődött a „Quick Response 2017” elnevezésű, az EUFOR által vezetett nemzetközi gyakorlat Bosznia-Hercegovinában.

Az EUFOR „Quick Response 2017” elnevezésű gyakorlatának támogatása érdekében Bosznia-Hercegovinába települt át Koszovóból a KFOR Harcászati Tartalék Zászlóalj.

A rendszeres testmozgás mindennapos a Koszovóban szolgáló MH KFOR Kontingens 17. váltásának katonáinál. A napi sportolási tevékenység néha még egy kis focival is kiegészül.

Ismét magyar tábornok lett a KFOR-művelet parancsnokhelyettese: Csombók János dandártábornok október 6-án ünnepélyes keretek között vette át a beosztást elődjétől, a pozíciót egy éven át betöltő osztrák Christian Riener dandártábornoktól.

Október 25.

Meghatározatlan időre felfüggesztették a tanítást a nagybecskereki Jovan Cvijić Általános Iskolában, mert tegnap az erős szél kárt tett az épület tetőszerkezetében.

Elkészültek az újszülöttek rózsakertjeinek új táblái, amelyeket már ki is helyeztek a Fő utca és a Svetozar Miletić utca kereszteződésénél található Njegoš téren, illetve a Jézus szíve templomnál található Népfront téren.

Fatima-ünnepséget tartottak vasárnap délután Martonoson.

Az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karán ma ünnepelték a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék 58.

A tartományi kormány több mint 11 millió dinárt különített el a Tökölyanum, a budapesti Sava Tekelija Alapítvány könyvtárának felújítására.

A nagybecskereki Milivoj Bugarski Méhészegyesület a fő szervezője az idei, nagybecskereki Mézfesztiválnak, de természetesen a muzslyai Akác Méhészegyesület is hozzájárult a rendezvényhez.

Egy letűnt kor képei elevenedtek meg előttem, amikor a tudósításokban láttam, hogyan fogadták Novi Pazarban a török elnököt Redzsep Tayyip Erdogant. Az előkészületekről olvasva eszembe jutott 1985 nyara, amikor Todor Zsivkov, a bolgár kommunista párt főtitkára Várnába látogatott és a városban napokig takarítottak és fényesítettek, az utolsó éjszaka fákat és virágokat ültettek, a tereken térköveztek, mindenhol hatalmas Zsivkov képek voltak. Ugyanezt láttuk Romániában is a Ceausescu házaspár uralkodása idején, ott is bárhova utazott „vizita de lucru” munkalátogatásra, óriásplakátok, hatalmas, széles molinók várták, mindenhonnan az elnök és felesége nézett le az alattvalókra.

                             Ceausescu munkalátogatáson 1977-ben

Emlékeim szerint nálunk ez – szerencsére – nem volt jellemző, egy-egy hivatalos külföldi vendég látogatását az utcákon az ország zászlajával tisztelték meg. 

Most a kétnapos szerbiai hivatalos látogatáson részt vevő török elnököt és vendéglátóját Aleksandar Vučićot fogadták ilyen túlzó szélsőségek közepette. 

Novi Pazar Szerbia délnyugati részén helyezkedik el, a többségi muzulmán Sandžak régió központjában. Az itt élők úgy tekintenek magukra, mint Törökország és Szerbia közötti együttműködés előmozdítóira. Dicsérik Erdogant nemcsak gazdasági eredményeiért, hanem Törökország szekularizációjának megállításáért is, amivel az ország csendesen, vagy nem is olyan csendesen lassan lebontja Mustafa Kemal Atatürk örökségét. A helyiek azonnal elítélték a 2016 júniusi törökországi puccs kísérletet és az elsők között szerveztek tömegtüntetést Erdogan támogatására, mert mint mondták, a legkevesebb, amit megtehetnek valakiért, aki nyíltan barátja Szerbiának és az országban élő bosnyákoknak. Ugyanakkor egyetlen kritikus szavuk sincs a több tízezres megtorlásokra.

„Ez mutatja, hogy mennyire közel vagyunk a primitivizmushoz és a nacionalizmushoz. Aggasztó, hogy nincsenek fiatalok, akik elítélnék a tömeges letartóztatásokat”- mondta egy helyi emberjogi aktivista. 

A Sandžak hűséges Törökországhoz, aminek egyrészt történelmi gyökerei vannak, másrészt hozzájárul ehhez a szerbeknek a bosnyák kisebbséghez való viszonya is. A régió gazdaságilag fejletlen, elhanyagolt része volt Jugoszláviának és ez nem változott a polgárháború után sem. Az infrastruktúra és a beruházások hiánya miatt a helyiek a belgrádi kormányt hibáztatják, a háború utáni traumákat, Jugoszlávia felbomlását nehezen tudják feldolgozni, mert ott vesztették el rokonaikat, honfitársaikat a srebrenicai mészárlásban. Nem véletlen, hogy az itt élő bosnyákok és nembosnyákok is keresnek egy „nagy testvért”, akire számíthatnak. Nem sokban különbözik ez Szerbia kötődésétől Oroszországhoz. Elvesztették az államukat, nincsenek anyavállalatok, nincsenek bázisok, segítséget keresnek Törökországban. Ez félelemre, bizonytalanságra és magány érzésre utal. „A kormányzó elit, akik hatalmon voltak Erdogan előtt, azt sem tudták, hogy léteznek bosnyákok, nemhogy azt, hol van Novi Pazar. Ez az elnök pedig újra eljött, mint Szerbia barátja és mindenek előtt olyan valaki, aki törődik a Sandžakkal”- mondják. 

A régió családi kapcsolatok révén is ezer szállal kötődik a törökökhöz. Becslések szerint öt millió bosnyák él Törökországban, többségük a Sandžakból származik. „A migráció a 20. század elején kezdődött, amikor az Oszmán Birodalom hanyatlani kezdett és csúcspontját a kommunizmus időszakában érte el”– mondta a Novi Pazar Állami Egyetem jogtudományi professzora. „A Jugoszláv Királyságban megengedett volt, hogy a muzulmánok a saria (iszlám törvénykezés) szerint éljenek, de a kommunizmusban általánossá vált a vallásokkal szembeni ellenállás, ami leginkább a muzulmán közösségeket érintette, kezdve az öltözködésüktől egészen a családi, jogi és házassági viszonyok kezelése lehetőségének megtagadásáig.” A Sandžakban nincs család, akinek ne lennének rokonai Törökországban. 

Ide érkezett kétnapos szerbiai hivatalos látogatása során a török elnök. Több ezren várták, már napokkal előtte hozzáláttak a város feldíszítéséhez, városszerte Törökország, Szerbia és a Bosnyák Nemzeti Tanács zászlója lengett, hatalmas Erdogan poszterek és török, szerb nyelvű transzparensek, világító feliratok várták a politikusokat. Kicsinosították az utcákat, a kirakatokat, több helyen virágokat ültettek (Várna!).

Több száz novi pazari taxis konvojban, dudálva vonult végig a városon török zászlókkal és Erdogan képével. A város euforikus hangulatban várta a helikopterrel érkező elnököt. "Tito csak egyszer jött Pazarba, a török elnök lám, már másodszor”- kommentálták a látogatást az utca emberei. Erdogan miniszterelnökként 2010-ben már járt a városban, amikor felavatta az Atatürk centrumot.

„A ti örömötök a mi örömünk, a ti fájdalmatok a mi fájdalmunk”- üzente most a szerbiai bosnyák kisebbségnek. Kijelentette, hogy a Sandžakban élőket és a szerbiai bosnyákokat közeli rokonának érzi, akiknek minden jogot biztosítani kell törvényekkel és az alkotmánnyal. Aggodalmát fejezte ki a régió elhanyagoltsága miatt. Bejelentette, hogy autóutat építenek a Sandžakba, egy másikat Tuzlán keresztül Szarajevóba, lehetőséget kínálva ezzel is a régiónak a fejlődésre. 

Az itt élők nagyon sokat várnak a török elnök látogatásától: az elmaradott úthálózat kiépítését, felújításokat, török üzletemberek befektetéseit. Mert külföldi befektetéseket eddig még nem nagyon láttak a régióban, nem látták, hogy a szerb kormány támogatná a befektetőket a Sandžakban. Nincsenek nagy német vagy olasz cégek, de nincsenek törökországi befektetők sem, mert hiányoznak az utak és a repülőtér. A helyiek érzése szerint a kereskedelem színvonala az 1990-es szinten van. Azt mondják, pusztán mítosz az, hogy a régió a török befektetők számára kiemelt hely, mert ahogy egy régi mondás tartja: Szerelem a szerelemért, de pénz a sajtért. 

Minden esetre figyelemre méltó, hogy Erdogan elnök partnert talált Aleksandar Vučićban. A szerb elnök az 1990-es években az Ultranacionalista Radikális Pártban töltött be tisztséget, később Slobodan Milosevič információs minisztere volt, most pedig ezt mondja: „Szerbia és Törökország baráti államok. Nem 1389-et írunk” - utal ezzel a rigómezei csatára, ahol az Oszmán Birodalom döntő vereséget mért a szerb haderőre. És novi pazari beszédét így zárta: „Éljen a török-szerb barátság!” 

Ez a szófordulat is régmúlt időket idéz bennem, de vajon mire gondolhattak azok, akik Novi Pazar utcáin ezt skandálták: "Erdogan szultán!"

 

A Zentai Alapfokú Bíróságon október tizedikén megkezdte működését a viták rendezését közvetítés útján segítő szolgálat, hangsúlyozta mai sajtótájékoztatóján Nebojša Samardžić, a Zentai Alapfokú Bíróság titkára és szóvivője, aki beszámolt a bíróság munkájának eredményeiről is.

A zentai községi képviselő-testület mai, 26.

Mint ismeretes, az újvidéki Fellebbviteli Bíróság szeptemberben elfogadta a Vajdasági Magyar Diákszövetségnek a Felső Bíróság elsőfokú ítélete ellen benyújtott fellebbezését, s ezzel gyakorlatilag hatályon kívül helyezte az első fokú ítéletet, a mai újratárgyaláson azonban a VaMaDiSz számára kedvezőtlen döntés született, ugyanis nem hallgatták ki az általuk javasolt tanút.

Háromezer iskolatáskára szóló utalványt osztottak ki önkormányzati képviselőknek a tartományi kormányban.

A zentai Elgas Közvállalat illetékesei a helyi önkormányzat ma kiadott közleményében arról értesítették a távfűtés-szolgáltatást igénybe vevő polgárokat, hogy október 10-én megkezdték a távfűtési rendszer feltöltését, és arra kérték az érintetteket, hogy nyissák meg a szelepeket az allokátoraikon, ezáltal biztosítva lehetőséget arra, hogy a víz el tudjon jutni a fűtőtestekbe.

A kenyér nem csupán élelmiszer, de szakrális jelkép is, az élet szimbóluma – fogalmazott Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke Hajdújáráson, a Magyarok Kenyere program záróünnepségén.

A bosnyák fegyveres erőkkel közösen végrehajtott komplex kiképzésen vettek részt a napokban az MH EUFOR Kontingens 21. váltásának katonái a Tuzla melletti „Eagle Base” nevű laktanyában.

Sikeres validációs gyakorlatokon vett részt szeptemberben a koszovói műveleti területre a közelmúltban kiérkezett MH KFOR Kontingens 17. váltása.