Feed aggregator

Activity Report of the work of the Subcommittee on Security and Defence 2019 - 2024 (9th legislature)
SEDE Activiity Report 2019 - 2024 (full text)
Source : © European Union, 2024 - EP

Activity Report of the work of the Subcommittee on Security and Defence 2019 - 2024 (9th legislature)
SEDE Activiity Report 2019 - 2024 (full text)
Source : © European Union, 2024 - EP

Activity Report of the work of the Subcommittee on Security and Defence 2014 - 2019 (8th legislature)
SEDE Activity Report 2014 - 2019 (full text)
Source : © European Union, 2024 - EP

Activity Report of the work of the Subcommittee on Security and Defence 2014 - 2019 (8th legislature)
SEDE Activity Report 2014 - 2019 (full text)
Source : © European Union, 2024 - EP

A posztszovjet térség számos befagyott vagy éppen egyáltalán nem befagyott konfliktus színtere. Egy ilyen befagyott, időközönként kiújuló konfliktusról beszélhetünk Moldova esetében is.

Moldova, mint “ütközőzóna” stratégiai szerepe az orosz-ukrán fegyveres konfliktus során kiemelt fontosságúvá vált. Oroszország 2022. február 24. napján megindított Ukrajna elleni hadművelete szignifikáns hatással volt a kelet-európai országra, menekültválság, energiaválság, infláció tekintetében. Az orosz katonai hadművelet a faktuálisan megnyilvánuló hatásain túl egyfajta „következő célpont” státuszát helyezte Moldovára a lélektani hadviselés folyamán.

A Moldováról, mint potenciális válsághelyzetről szóló hírek és elemzések 2024-ben ismét megsokszorozódtak, miután a Moldovai Köztársaság és a Dnyszter Menti Köztársaság (DMK) közötti ellentétek ismét kiélesedtek.

Befagyott konfliktus előzményei

A Moldovai Köztársaság és a Dnyeszter menti, de facto köztársaság konfliktusa egészen a Szovjetunió felbomlásáig vezethető vissza. Az első világháborút követően Besszarábia román befolyás alá került. A terület feletti román vezetést – amely 22 éven keresztül állt fent – nem ismerte el Oroszország. A Dnyeszter túlsó partján, Besszarábia északi határán fekvő terület azonban az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság részeként, majd később a Moldovai Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságként a szovjet érdekszférához tartozott. A 1939-ben a Molotov-Ribbentrop paktumban jelent meg az az igény, hogy Besszarábia szovjet fennhatóság alá kerüljön. Az igény érvényesítéseként, Sztálin ultimátumot küldött Romániának, majd azt követően, a Szovjetunió 1940-ben megszállta, és ezzel visszaszerezte a Besszarábiához tartozó területeket. Ezzel létrejött a Moldáv Szovjet Szocialista Köztársaság, amely 1990-1991-ig állt fenn.

A konfliktus kiéleződése

A Szovjetunió felbomlását követően Moldova 1991-ben kikiáltotta függetlenségét, amelyre válaszul a Dnyeszteren túli területek kikiáltottak a Moldovától való elszakadásukat. Az elszakadási igény kinyílvánításával létrejött a Dnyszteren Túli Moldovai Köztársaság. Az ekként létrejött új államot Oroszországon kívül a nemzetközi közösség nem ismerte el, és a mai napig sem ismeri el. A két terület közötti ellentét a függetlenség deklarálását követően rohamosan romlani kezdett. Moldova 1992. március 3. napján felvételt nyert az Egyesült Nemzetek Szervezetébe, ezzel megszerezve az állam nemzetközi elismerését, a nemzetközi elismeréssel egyidejűleg pedig illegitimmé nyilvánították a Dnyeszteren túli szakadár területeket. Moldova ENSZ-tagságát követően fegyveres konfliktusban realizálódott a két terület ellentéte. A mindkét fél számára súlyos veszteségekkel járó moldovai háború 4 hónapig tartott, és végül orosz beavatkozással ért véget. A 1992 júliusában megkötött fegyverszüneti egyezmény egyrészt egyenrangú félként kezelte a transznisztriai vezetést, ezzel legitimálva a szakadár terület jogállását, másrészt a megállapodás keretében Transznisztriában trilateriális békefenntartó erők szavatolják a terület stabilitását.

A transznisztriai konfliktus rendezésével kapcsolatban már számos javaslat, mechanizmus került kidolgozásra, azonban egyik sem hozta el a várva várt eredményt, a kialakult, ámbár egyértelműen nem fenntartható status quo megváltoztatását. A területek integritásával kapcsolatos rendezési javaslatok közül a 2003-as Kozak-memorandum jutott a legközelebb a megvalósításhoz, azonban a memorandumot a Moldovai Köztársaság akkori elnöke, Vlagyimir Voronyin utolsó pillanatban elutasította.

Trasznisztria segítségkérése

A chișinăui és tiraszpoli vezetés közötti ellentét ismét kiélesedett a 2024. január 1-jén hatályba lépett új vámszabályozás következtében. A transznisztriai szakadár hatóságok részéről heves tiltakozást váltott ki a Moldovai Köztársaság új vámkódexének bevezetése. Az előző szabályozás értelmében, a szakadár köztársaság Moldovával azonos feltételekkel tudott az Európai Unió területére exportálni, azonban vámmentes behozatal illette meg az EU területéről érkező import termékek vonatkozásában. A vámkedvezmények eltörlésének következtében a transznisztriai vállalatoknak – mint a moldovai vállalatoknak -, általános jelleggel vámot kell fizetniük a moldovai központi költségvetésbe, hogy az Európai Unió területére exportálhassanak.

A tiraszpoli vezetés gazdasági blokád bevezetéseként értékelte Chișinău által bevezetett új szabályozást. Az intézkedésre válaszul – részben nyomás gyakorlásként – a Dnyszter menti entitás 2024. február 28-án, a VII. triaszpoli kongresszuson diplomáciai segítésért fordult Oroszországhoz és a nemzetközi közösséghez. A 2006 óta először megrendezésre kerülő kongresszuson a szakadár köztársaság képviselői által elfogadott nyilatkozatban bírálták Moldovát az új vámszabályok bevezetése miatt, valamint védelmet kértek Moszkvától, tekintettel arra, hogy több mint 220 ezer orosz állampolgár él a szakadár köztársaságban. A moszkvai vezetés segítségkérő nyilatkozatra válaszul biztosította a triaszpoli vezetést, hogy Oroszország számára Transznisztria polgárainak védelme prioritás, továbbá biztosították afelől, hogy megvizsgálják a kongresszuson megfogalmazott kéréseket.

 

A szomszédos háború hatásai

 

Moldova Európa egyik legszegényebb országa, ahol az orosz-ukrán háború következtében kialakult gazdasági-, energia- és menekültválság komoly problémát jelent a chișinăui vezetés számára. A gazdasági válság kezelésére vezette be január 1-jén a vámmal kapcsolatos szabályozást Moldova, ami számára nem kevés többlet bevélt jelent, és a jelenlegi különösen nehéz gazdasági helyzetben kiváltképp szüksége van minden potenciális bevételre az országnak, hogy a háború tovagyűrűzött hatásait valamiképpen kezelni tudja. Azonban az Ukrajna elleni orosz hadművelet folytán a szakadár terület kereskedelmi forgalma jelentősen lecsökkent, mivel a Dnyszer menti entitás egyik két legjelentősebb kereskedelmi partnere Ukrajna és Oroszország volt. A háború miatt Ukrajna szigorított a határellenőrzésen, ami a két terület közötti kereskedelem visszaeséséhez vezetett. Az orosz import visszaesésének oka pedig nagyrészt földrajzi tényezőkből fakad, mivel jórészt ukrán területek felől érkezett az területre az orosz áru.

A másik legnagyobb kihívást a kelet-európai ország számára az energiaellátás jelenti. Moldova volt az Európai államok közül az egyik legnagyobb kedvezményezettje az orosz gáz importnak. 2023-ra függetlenedett az orosz gáztól, azonban továbbra is villamos energia behozatalra szorul, aminek importja Transznisztriában található erőművek felől érkezik. Az áram ellátása tekintetében a Moldova Köztársaság korábban Ukrajnára támaszkodott, amely az Oroszország Ukrajna energetikai infrastruktúrája ellen intézett támadások következtében ellehetetlenült. Komoly kihívást jelent Moldova számára az energiaellátás, amit csak tovább bonyolít, hogy 2024. decemberében az orosz-ukrán gáztranzit megállapodás lejár.

A Moldovai Köztársaságnak mindezek mellett a menekültválságot is kezelnie kell, Moldova az egyike azoknak az országoknak akik legtöbb háborús menekültet fogadta be. Ezzel szemben a Dnyeszter túloldalán, a háború fölrajzi közelsége és az orosz jelenlétnek köszönhetően Transznisztria a dezinformációs kampányok egyik legnagyobb bázisává vált a kontinensen.

EU-csatlakozás

A Moldovai Köztársaság az európai uniós tagság iránti kérelmét 2022 márciusában nyújtotta be, a tagjelölti státuszt pedig azon év júniusában kapta meg. A csatlakozási tárgyalások 2023 decemberében vették kezdetüket. Az Európai Tanács elismeri Moldova elkötelezettségét és előmenetelét az európai úton. Azonban Moldovának olyan reformokat kell implementálni a további előrelépés érdekében, amelyek kézzelfogható eredményekhez vezetnek a jogállamiság, az alapvető jogok és az igazságszolgáltatás területén. Továbbá az uniós belső piacba való integrációjának érdekében pénzügyi- és gazdasági reformok kieszközlésé is szükséges. A balkáni és a kelet-európai országok, jelen esetben Moldova uniós integrációjának folyamata azonban egy hosszabb folyamatot takar, annak ellenére, hogy a Maria Sandu és a Bizottság is megerősítette, hogy a területi viták lezáratlansága kelet-európai ország esetében nem akadály a csatlakozási folyamatban. Ezzel pedig deklarálásra került, hogy a területi konfliktusok a kelet-európai államok számára nem jelentenek akadályt az Unióhoz való csatlakozás során. A lezáratlan konfliktus a Dnyszter két oldalán található területe között azonban egyéb módokon tudja befolyásolni Moldova EU-csatlakozásának gyorsaságát és folyamatát. A de facto állammal kapcsolatos területi viták lezáratlansága mellett számos reform vár teljesítésre a chișinăui vezetés által, azonban az Európai Tanács elnöke, Charles Michel prognózisa szerint 2030-ra várható az unió újabb bővülése.

Összegzés

A 2022. február 24-én elindított orosz katonai hadművelet eredményeként felértékelődött Moldovai Köztársaság és Dnyszter menti, de facto köztásaság geopolitikai fontossága. Moldovának már a háború kitörése előtt komoly gondokkal kellett szembenéznie, azonban a szomszédjában dúló fegyveres konfliktus következtében egy olyan gazdasági-, energia- és menekültválság tovagyűrűző hatásaival kell megküzdenie, amely komoly terhet tesz a jelenlegi rezsimre. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy 2024 őszén tartják az államfői választásokat, ahol Moldova polgárai az EU-csatlakozás, felzárkózási folyamat és az oroszbarát, keleti érdekek képviselete között választanak. Moldova Európai Unióhoz való csatlakozástól sokan egyrészt Moldova fellendülését és a szakadár területtel való vitájának lezárását várják, egy esetleges reintegrációt. Azonban az orosz-ukrán és a jelenlegi gázai helyzet, valamint az Európai Unió belpolitikai problémái tovább lassíthatják Moldova integrációs folyamatát. Mindezek mellett, az ország regionális biztonságának kérdése egyre aktuálisabba válik, az Ukrajna ellen indított orosz hadművelet óta, egyrészt a földrajz közelség, másrészt a Transznisztriában állomásozó mintegy 1500 fős kontingens eredményeképp. Számtalan prognózis szól egy potenciális orosz támadás ellen és mellett, azonban úgy, ahogy Ukrajna esetében sem lehetett, úgy jelen esetben sem lehet teljes bizonyossággal állítani egy fegyveres konfliktus elkerülését a Dnyeszter két oldala között.

Összefoglalóan elmondható, hogy jelenleg Moldova felzárkózása és ezzel uniós integrációja, úgy a transznisztriai de facto köztársaság befagyott konfliktusának megoldása is egyre inkább távolinak tűnik. Különösen a jelenlegi geopolitikai helyzetben minden európai állam érdekét szolgálja Moldova stabilizálása és felzárkózása, tekintve, hogy egy újabb válságövezet kialakulása a kontinensen olyan következményekkel járna, amelyre az európai biztonsági rendszer nincs megfelelően felkészülve.

A borítókép Dorin Seremet fényképe az Unsplash-ről.

Érdekli a téma? Olvassa el hasonló cikkeinket ide kattintva!

A Moldova: Európa peremén, válságövezet határán bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Ilva és társai
Környezet és fogyasztók

Az Ilva acélgyár üzemeltetését fel kell függeszteni, ha súlyos és jelentős veszélyt jelent a környezetre és az emberi egészségre

Ilva e.a.
Environnement et consommateurs

L’exploitation de l’aciérie Ilva devra être suspendue si elle présente des dangers graves et importants pour l’environnement et la santé humaine

Ilva u. a.
Umwelt und Verbraucher

Der Betrieb des Stahlwerks Ilva muss ausgesetzt werden, wenn er schwere und erhebliche Gefahren für die Umwelt und die menschliche Gesundheit mit sich bringt

Ilva and Others
Environment and consumers

The operation of the Ilva steelworks must be suspended if it poses serious and significant threats to the environment and human health

A magyar polgári repülés történetének egyik kevéssé ismert fejezetét a kalibráló repülőgépekkel írták. Volt idő, amikor Ferihegyről naponta szállt fel egy ilyen gép, hogy személyzete a fedélzetén telepített eszköz és egy földi csapat segítségével az útvonalrepüléshez vagy a leszálláshoz használt rádiónavigációs berendezések rendszeres ellenőrzését elvégezhesse.

[...] Bővebben!

Ils sont originaires des Balkans, vivent en France et s'inquiètent du risque d'une victoire de l'extrême droite parce qu'ils se souviennet de ce que le nationalisme a produit dans l'ancienne Yougoslavie. Témoignages.

- Articles / Courrier des Balkans, Bosnie-Herzégovine, Croatie, Serbie, Populations, minorités et migrations, Politique

Ils sont originaires des Balkans, vivent en France et s'inquiètent du risque d'une victoire de l'extrême droite parce qu'ils se souviennet de ce que le nationalisme a produit dans l'ancienne Yougoslavie. Témoignages.

- Articles / Courrier des Balkans, Bosnie-Herzégovine, Croatie, Serbie, Populations, minorités et migrations, Politique

Americas Austal USA, Mobile won a $47 million cost-plus-fixed-fee, firm-fixed-price, and cost-only modification for Littoral Combat Ships class design support, and integrated data and product model environment support. Work will be performed in Mobile, Alabama  and Pittsfield, Massachusetts and is expected to be completed by June 2025. Fiscal 2019 shipbuilding and conversion (Navy) funding in the amount of will be obligated at time of award. The Naval Sea Systems Command, Washington, DC, is the contracting activity. Mercedes-Benz Special Trucks will deliver over 1,500 Zetros logistics trucks to the Canadian Armed Forces. The delivery includes 1,000 light Zetros (two-axle vehicles with all-wheel drive, 4×4) and approximately 500 heavy Zetros (four-axle vehicles with all-wheel drive, 8×8). The vehicles will be used for off-road transportation of goods and personnel.  “This contract reflects the level of confidence one of the largest NATO countries has in our partner network – in our experience, reliability and technical competence,” Head of Mercedes-Benz Special Trucks Franziska Cusumano said. Middle East & Africa According to Defense News, Virginia-based defense contractor Artis is forming a joint venture with the United Arab Emirates’ company Bin Hilal Enterprises to offer its system overseas. Artis and BHE signed a memorandum of understanding the Eurosatory international […]

Austal Team Trimaran LCS Design (click to enlarge) Exploit simplicity, numbers, the pace of technology development in electronics and robotics, and fast reconfiguration. That was the US Navy’s idea for the low-end backbone of its future surface combatant fleet. Inspired by successful experiments like Denmark’s Standard Flex ships, the US Navy’s $35+ billion “Littoral Combat Ship” program was intended to create a new generation of affordable surface combatants that could operate in dangerous shallow and near-shore environments, while remaining affordable and capable throughout their lifetimes. It hasn’t worked that way. In practice, the Navy hasn’t been able to reconcile what they wanted with the capabilities needed to perform primary naval missions, or with what could be delivered for the sums available. The LCS program has changed its fundamental acquisition plan 4 times since 2005, and canceled contracts with both competing teams during this period, without escaping any of its fundamental issues. Now, the program looks set to end early. This public-access FOCUS article offer a wealth of research material, alongside looks at the LCS program’s designs, industry teams procurement plans, military controversies, budgets and contracts. LCS: Concept & Needs LCS-I missions (click to view full) Ultimately, the US Navy is […]

A chart of current missile types threatening mostly civilian vessels passing through the Red Sea.

Policies towards addressing anti-ship attacks in the Red Sea did not prevent some aggressive acts against civilian vessels recently that resulted in the loss of lives and entire ships. The pin prick deterrence via responding to threats after they occur is not sufficiently effective in addressing the issue, and further passive policies toward the eternal threats against international shipping need to be met with the same proactive vigour that had met such threats in the past. The focus on component exports for weapons seems to target more on the source of electronic production, where there is little that can be done militarily, as opposed to targeting the evident assembly plants for such weapons that would be a more accessible and easier mission to accomplish.

Anti-ship missiles that are being used in the current attacks mirror Soviet anti-ship missile technology from the 1970s and their future variants that work in a networked setting with radars and other electronic equipment. While targeting land radars is needed and has been part of the deterrence, the focus on ship based guidance weapons and radars should have been of top priority once the first missiles targeted international shipping. While military vessels have little issue downing those weapons, to fire Anti-Ship missiles at civilians from all over the world (weapons designed to sink a Frigate in one or two strikes) is like opening fire on an innocent crowd of people, and is clearly a crime against civilian vessels with intent to murder their international crew. Such an Act of War should be met with at least a proportional response, even if it means attacking the radar ships home port, as a lacking response has already encouraged more conflict.

The added threats of sea and air drones designed to Kamikaze civilian vessels is a new threat that is rapidly being addressed as new threats create new responses. A possible evolution of against assault drones could mirror the response to the first combat airplanes. As the first planes were used to bomb trenches in the First World War, the fighter plane was developed as a necessity to challenge and intercept the unchallenged bomber threat. A type of Interceptor Drone might be a solution our great grandfathers would have come up with, a practical solution to their past threats and new threats we are facing today. What was true back then as it is true now, that an assault on international shipping must be met with a swift, overwhelming, and effective response, as has been done in the past and will always be required.

Every society that has faced conflict has learned a similar lesson, that if you do not intend to counter threats, there will be more conflict. In the end, an absence of deterrence will lead to many more young citizens going to war in the near future. If there is an absence of strategy to challenge the source of arms and decision makers pick and choose grievances over components, as opposed to eliminating the actual missile production facilities, they are just slightly delaying the inevitable larger conflict.

24 juin 2024 Safran Safran annonce être entré en discussions exclusives en vue d’acquérir 100 % du capital de Preligens, l’un des leaders de l’intelligence artificielle (IA) dédiée aux industries de l’aérospatial et de la défense, pour une valeur d’entreprise...

L'extrême droite croate n'est pas difficile. Elle soutient à la fois le parti serbe pro-russe Dveri, qui rêve de reconquérir les territoires croates, et le parti irrédentiste de Giorgia Meloni. Tous fraternisent dans les mêmes réseaux pour promouvoir leurs idées radicales au niveau mondial.

- Articles / Novosti, Croatie droitisation, Croatie, Extrême-droite Balkans, Politique, Questions européennes, Relations régionales, Vucic, Serbie