Biztonságpolitika

2026 szeptembere a transzatlanti és az amerikai térségben egyaránt a védelmi architektúrák átrendeződéséről és a belső politikai törésvonalak mélyüléséről szólt.

Összeállították: Deák Botond, Nagy-Bato Jonatán és Rohoska Réka (Euramerika Műhely)

 

ÉSZAK-AMERIKA

Új biztonsági megállapodás Grönlandról

2026 szeptemberében jelentős változás következett be az Egyesült Államok, Dánia és Grönland kapcsolatában. Szeptember 22-én Donald Trump amerikai elnök, Mette Frederiksen dán miniszterelnök és Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök New Yorkban, az ENSZ Közgyűlésének margóján új, Grönland védelméről szóló biztonsági megállapodást írt alá. Az egyezmény az 1951-es amerikai–dán védelmi megállapodást egészíti ki, és az Északi-sarkvidék, az Észak-Atlanti térség, valamint Észak-Amerika biztonságának megerősítését célozza.

A megállapodás jelentősen bővíti az Egyesült Államok katonai lehetőségeit Grönlandon. Washington korszerűsítheti és bővítheti a Pituffik Space Base működését, emellett két új védelmi terület létrehozását teszi lehetővé Narsarsuaq és Mestersvig térségében. Az amerikai haderő számára szélesebb hozzáférést biztosítanak a sziget területéhez, légteréhez és felségvizeihez. Az egyezmény emellett támogatja a NATO fokozottabb szerepvállalását az északi-sarkvidéki biztonságban, és szorosabb együttműködést irányoz elő az Egyesült Államok, Dánia és Grönland között.

Ez a megállapodás azért fontos különösen, mert az év korábbi részében komoly diplomáciai feszültséget okozott Trump Grönland megszerzésére irányuló politikája. Washington korábban stratégiai és biztonsági okokra hivatkozva hangsúlyozta a sziget jelentőségét. A szeptemberi egyezmény azonban nem változtatja meg Grönland politikai státuszát: a terület továbbra is a Dán Királyság része, miközben a dokumentum elismeri a grönlandi nép önrendelkezési jogát. Az egyezménynek nincs meghatározott lejárati ideje, és Grönland esetleges jövőbeli függetlenné válása esetén is érvényben maradna.

A szeptember 25-i beszámolók szerint az amerikai jelenlét stratégiai jelentőségű lehet az északi tengeri útvonalak ellenőrzése, a műholdas megfigyelés, valamint az orosz katonai tevékenység nyomon követése szempontjából. Az Északi-sarkvidék jelentősége az olvadó jég miatt a hajózási útvonalak és a természeti erőforrások szempontjából is növekszik. Szeptember 28-án a dán védelmi miniszter már hosszú távú NATO-jelenlétet szorgalmazott Grönlandon és az Északi-sarkvidéken. A szeptemberi fejlemények így nemcsak a három érintett fél kapcsolatát rendezhetik, hanem az észak-atlanti és sarkvidéki biztonságpolitikai helyzetre is hosszabb távú hatással lehetnek.

Szerző: Deák Botond

 

EURÓPA

Brexit: inkább vissza az EU-ba?

Az Egyesült Királyság miniszterelnöke, Andy Burnham felvetette annak lehetőségét, hogy a Munkáspárt (Labour) a következő választási programjában ígéretet tesz egy újabb népszavazásra az európai uniós tagságról. Bár a kormányfő a BBC-nek adott interjújában hangsúlyozta, hogy „jelenleg nem lenne helyes” azonnal kiírni egy újabb referendumot, szerinte az országnak mindenképpen mérlegelnie kell a lehetőségeit az EU-val való kapcsolatát illetően, mivel a jelenlegi felállás „nem elég jó”.

A miniszterelnök nyilatkozata nem előzmény nélküli: a párt szeptember 27-30. közötti kongresszusán tartott beszédében már elkötelezte magát amellett, hogy az év későbbi részében esedékes csúcstalálkozón szorosabb kötelékek kiépítésére fog törekedni az európai partnerekkel. A Konzervatív Párt máris hevesen reagált, azzal vádolva Burnhamet, hogy „régi sebeket tép fel”, és lényegében újra akarja indítani a Brexit-évek csatározásait.

 

A német tartományi választások margójára:

Szeptemberben tartományi választásokat tartottak három keletnémet tartományban (Szász-Anhalt, Berlin, Mecklenburg-Elő-Pomeránia). Időrendben az első voksolásra szeptember 6-án került sor a Magdeburg központú Szász-Anhaltban. Itt a papírformának megfelelően a jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) nyert Ulrich Siegmund vezetésével: a szavazatok 43,8%-ának begyűjtésével 39 helyet szereztek a 83 fős törvényhozásban. A második helyen a jobbközép CDU futott be 17,2%-kal, míg a dobogó harmadik fokát a Szociáldemokrata Párt (SPD) szerezte meg 9,3%-kal. A szász-anhalti választás történelmi jelentőségét az adja, hogy a tartomány történetében először az AfD alakíthat kormányt (a BSW külső vagy koalíciós támogatásával), ami a hagyományos pártok úgynevezett tűzfalpolitikájának kudarcát jelzi.

Kiválóan szerepelt és győzött az AfD a Mecklenburg-Elő-Pomerániában szeptember 20-án tartott választáson is. Itt a párt 38,2%-ot ért el, megelőzve az eddig kormányzó SPD-t (35,5%). Ez a választás is történelminek bizonyult, ugyanis 1949 óta először fordult elő, hogy a CDU (4,9%) nem jutott be egy tartományi parlamentbe. Az eredményeket követően többen a CDU vezetőjének, Friedrich Merz kancellárnak a lemondását követelték, ő azonban egyértelművé tette: nem távozik pozíciójából.

A mecklenburgi választással egy napon tartottak voksolást a fővárosban, a tartományi rangú Berlinben is. Itt a Die Linke tudott győzelmet aratni a szavazatok 25,7%-ával, akiket a CDU (18,8%), az AfD (16,3%), a Zöldek (14,3%), valamint az SPD (12,1%) követett. Míg Mecklenburg-Elő-Pomerániában a legvalószínűbb forgatókönyv szerint ismét az eddig is kormányzó Manuela Schwesig (SPD) alakíthat kormányt, addig Berlinben várhatóan a Die Linke és az SPD lép koalícióra. A három választásból levonható fő következtetés, hogy a mainstream pártok nem képesek feltartóztatni a rendszerkritikus pártok (AfD, Die Linke, BSW) előretörését. Emellett a szövetségi szinten kormányzó CDU olyan történelmi válságban van, amelyből a következő időszakban nehezen körvonalazódik a kiút.

 

Szerbia: Vučić megy vagy marad?

Szeptember 27-én lemondott elnöki tisztségéről Aleksandar Vučić. A döntés hátterében az október 25-i parlamenti választások állnak: bár Vučić  kimerítette az alkotmányban rögzített újraválaszthatósági korlátot, a visszavonulás helyett ismét miniszterelnöki ambíciókat dédelget. Ez a pozíció nem lenne új számára, hiszen 2014 és 2017 között már betöltötte a kormányfői tisztséget, mielőtt 2017 és 2026 között kétszer is megválasztották Szerbia elnökének. Vučić elsődleges kihívója az októberi választáson egy nemrégiben a diáklázadásokból kinőtt, új politikai formáció lesz.

 

Német-orosz találkozó az ENSZ-en

Az ENSZ Közgyűlés margóján sor került az első kétoldalú találkozóra Németország és Oroszország között az ukrajnai háború kitörése óta. A Johann Wadephul német külügyminiszter által kezdeményezett egyeztetést azonban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter sikertelennek minősítette. Az orosz fél értékelése szerint: „Berlintől semmi újat nem tudtunk meg; minden, amit hallottunk, már elhangzott a hivatalos, nyilvános kommunikációban”. A találkozó rendkívül feszült geopolitikai légkörben zajlott le, mivel Németország Oroszországot tartja felelősnek a meghiúsult lipcsei terrortámadásért, míg Moszkva azzal vádolja Berlint, hogy az ukrán kormányzat és ezáltal az Oroszország elleni támadások elsődleges finanszírozója.

Szerző: Nagy-Bato Jonatán Imre

 

LATIN-AMERIKA

Narkoterrorizmus, andoki diplomácia és a UNITAS: mozgásban a déli félteke

Idén szeptemberben a térség legfontosabb fejleménye az Egyesült Államok által vezetett, kábítószer-ellenes kampány regionális intézményesülése volt. Szeptember 22-én Washington és 14 latin-amerikai és karibi állam közös nyilatkozatban foglalta össze a Shield of the Americas kezdeményezés három pillérét: gazdasági ellenállóképesség, biztonsági együttműködés és többoldalú koordináció. A koalíció 24 bűnszervezetet „narkoterrorista” szervezetként jelölt, továbbá szankciókat, vízumkorlátozásokat és büntetőügyi együttműködést ígért. Trump elnök beszédében kiemelte, hogy az Egyesült Államok szükség esetén „páratlan katonai erőt” fog bevetni a régió fenyegetései ellen. Az együttműködés katonai oldala is bővült. Az amerikai erők több gyanúsított kábítószer-szállító hajó ellen is felléptek a Karib-térségben, miközben a Pentagon számos további műveletet jelentett Latin-Amerikában. Washington emellett 52 millió dolláros katonai finanszírozást csoportosított át Kolumbia, Ecuador, Peru és Panama felé, és a régió felé irányította az MQ-9 Reaper drónok egy részét Afrikából.

Ebben hónapban az andoki térség kiemelt diplomáciai helyszín volt. Marco Rubio külügyminiszter szeptember 8–10. között látogatást tett Kolumbiában, Ecuadorban és Peruban, ráadásul Peru csatlakozott a Shield of the Americas-hoz, Kolumbiával pedig a Patriot Plan nevű kétoldalú katonai modernizációs programról tárgyalt.

Venezuela esetében részleges normalizálódás figyelhető meg. Szeptember 16-án az USA levette az országot a kábítószer-ellenes küzdelem „nyilvánvalóan elbukott” országainak listájáról, majd Trump szeptember 22-én Delcy Rodríguezzel tárgyalt az ENSZ közgyűlés margóján. Ez azonban természetesen nem szüntette meg a katonai nyomást vagy a venezuelai helyzet bizonytalanságát.

Haiti továbbra is a régió legsúlyosabb belbiztonsági válságával néz szembe.  Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szeptember 29-én hat hónappal, 2027. március 31-ig meghosszabbította a Gang Suppression Force mandátumát, bár az erő továbbra is jelentősen alul létszámozott.

Kolumbiában a hadsereg FARC-disszidens csoportoktól szabadított ki túszt, miközben a kormány elutasította az ELN feltételes túszcseréjét. A transznacionális bűnözés elleni együttműködés is erősödött: Argentína kiadott egy jelentős brazil fegyverkereskedőt, Bolívia pedig egy állítólagos PCC-tagot adott át Brazíliának.

Végül a hagyományos védelempolitikai együttműködés kiegészült kiber- és tengeri elemekkel. Peruban, Callaóban 24 ország vett részt a UNITAS 2026 hadgyakorlaton, amely több mint 5000 katonát vont be, és tengeri, kétéltű, folyami, kibervédelmi valamint magashegyi gyakorlatokat is tartalmazott.

Szerző és szerkesztő: Rohoska Réka

A Európa és Amerika hírfigyelő, 2026. szeptember bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Minden haderő és azon belül természetesen a légierő működésében kritikus szerepet játszik a logisztika, a folyamatos utánpótlást biztosító katonai ellátórendszer. Ha nincs üzemanyag, alkatrész, kiszolgáló- és szállítóeszköz, élelmezés, szállás, valamint éles műveletben fegyverzet, a haderő megáll. A görögországi Araxoszban idén tavasszal megrendezett NATO Tiger Meet gyakorlat magyar kontingenséről szóló sorozat második részében a megkerülhetetlenek és nélkülözhetetlenek, vagyis a logisztikusok feladatrendszeréről lesz szó.

Az Araxoszba kitelepülő magyar kontingens logisztikai feladatainak irányítását a jelentős nemzetközi és missziós tapasztalattal rendelkező Fejes Szabolcs őrnagy, a Magyar Honvédség vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár (jelenleg MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülődandár) Műveleti Logisztikai Főnökségének főnökhelyettese kapta meg. A repülődandárnál ez a főnökség foglalkozik - a Helyőrségtámogató Parancsnokság szakállományával szoros együttműködésben - az áttelepülések műveleti logisztikájával, illetve a gyakorlatok logisztikai tervezésével és végrehajtásával.

[...] Bővebben!

Újabb lépés a katonai diktatúra felé vezető úton Pakisztánban?

Pakisztán 1947-es függetlenedése óta a fegyveres erők jelentős befolyással bírnak az állam politikai irányítására. Ezt bizonyítja az is, hogy nyolc évtized alatt négy különböző katonai puccsot tartunk számon, melyek eredményeképp több, mint harminc évnyi katonai diktatúrában volt része az országnak. Egy, az elmúlt hetekben elfogadott jogszabály-csomag pedig a fegyveres erők vezetőjének hatalmának további növekedését vetíti előre.

2026. augusztus 20-án került a pakisztáni törvényhozás elé egy törvényjavaslat-csomag (a Defense Forces of Pakistan Act és a National Command Authority Act módosítójavaslata), melyeket rendkívül gyorsan, még aznap el is fogadott a parlament. Ezeknek a jogszabályoknak az eredményeképp rendkívüli hatalom került egyetlen ember kezébe.

Ez az ember pedig a pakisztáni hadsereg vezérkari főnöke, Asim Munir tábornagy, akit 2022-ben egy hároméves ciklusra neveztek ki.  Ezt több törvény átírásával (ezek közül a legfontosabb az alkotmány tavaly novemberi, 27. módosítása) előbb ötévesre hosszabbították, majd lehetővé tették, hogy egy újabb ötéves ciklussal toldja meg, így jelenleg 2030-ig töltheti be a vezérkari főnöki tisztséget.

Munir 2025 novembere óta már nem csak a szárazföldi haderőnem vezérkari főnöke, hanem az ekkor létrehozott védelmi erők vezérkari főnöki (chief of defense forces – CDF) pozíciót is betölti párhuzamosan. A CDF az 1976-ban létrehozott vezérkari főnökök bizottságának elnöke (Chairman of the Joint Chiefs of Staff Committee – CJCSC) pozíciót váltotta fel, mint az ország legmagasabb katonai tisztsége.

A 27. alkotmánymódosítással létrejött pozíciónak az augusztus 20-ai törvények adták meg a pontos jogszabályi kereteit. A CDF gyakorlatilag mindhárom haderőnem (szárazföldi erők, haditengerészet, légierő) és a nukleáris képességekért felelős Nemzeti Stratégiai Parancsnokság fölött is jelentős operatív hatalmat kapott a kezébe azzal, hogy ő, valamint a szintén frissen létrehozott parancsnoksága (CDF HQ) felelős a vezetés-irányítási feladatok ellátásáért a fegyveres erők egészének tekintetében.

Az újonnan elfogadott törvények továbbá jelentős hatalmat biztosítanak Asim Munirnak a különböző személyi döntések (kinevezések, nyugdíjazások) terén is, valamint formálisan is kinevezték a miniszterelnök legfőbb katonai tanácsadójának. A fegyveres erők hierarchiájának mostani teljes újragondolása, illetve a már korábban is megfigyelhető diplomáciai és gazdasági befolyás, amit Munir megszerzett az elmúlt években jogosan vetik fel a kérdést, hogy nem koncentrálódik-e túl nagy hatalom egy olyan ember kezében, akinek semmilyen demokratikus felhatalmazása nincs, és nem egy katonai diktatúra alkotmányos úton való kiépítése zajlik-e éppen.

-Veres Máté

 

Izrael hírfigyelő

Szeptemberben továbbra is a gázai háború és az izraeli belpolitika állt az Izraelről szóló hírek középpontjában.

A Gázai-övezetben szeptemberben is folytatódtak az izraeli légicsapások a tavaly megkötött tűzszünet ellenére. Szeptember 17-én egy, korábbi támadásokban megrongálódott épület omlott össze Gázában, ahol legalább 21 ember, közöttük nyolc gyermek vesztette életét, illetve 45-en kórházba kerültek. A mentés nehézségéhez főleg a megfelelő felszerelés hiánya járult hozzá.

A diplomáciában is történtek fontos események. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szeptember 24.-én beszédet mondott az ENSZ Közgyűlésén, ahol beszéde előtt több tucat ország küldöttei hagyták el a termet, amire az izraeli delegáció tapssal reagált.

Szeptember végén Netanjahu Abu-Dzabiba is ellátogatott, ahol Mohamed bin Zájed elnökkel tárgyalt. Az Egyesült Arab Emírségek „nyitott és közvetlen kommunikációs vonalakat” tart fent Izraellel, és ez a jó kapcsolat közvetlen csatornát nyit neki Washingtonba.

-Tekula Dóra

Szerkesztette: Tekula Dóra, műhelyvezető

A Közel-Kelet, 2026. szeptember hírfigyelő bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Iran's Foreign Ministry has summoned Norway's ambassador in Tehran to lodge an official protest over Scandinavian country's continued inaction concerning the unauthorized activities of Starlink in Iranian territory.

The Northland Shipyard and Dry Dock project has had its Fast-track application accepted as complete by the Environmental Protection Authority, Regional Development Minister Shane Jones says.

On the night of October 4 - 5, the radar surveillance system of the Ministry of National Defence detected an aerial target moving east of Vylkove, Ukraine, in the vicinity of the Romanian border.

The Special Representative of Pakistan for Afghanistan Affairs and the Assistant to the Minister and Director-General for South Asia of Iran's Foreign Ministry have reviewed ongoing developments in the region.

Brazil will hold a presidential runoff on Oct. 25 as official results showed Sunday that no candidate secured a majority of valid votes in the first round.

No description

Szeptember 10-én Algéria megszakította a diplomáciai kapcsolatokat az Egyesült Arab Emírségekkel (United Arab Emirates, a továbbiakban: UAE). A külügyminisztérium által csütörtökön kiadott közleményben bár konkrét indokot nem közöltek, az általuk „provokatív vagy ellenséges” cselekményekre hivatkozva döntött így az algériai kormány. A közleményben szerepel továbbá, hogy az UAE „olyan határokat lépett át, amelyek már nem tekinthetők elfogadhatónak vagy tűrhetőnek”.

Ezen döntésben szerepet játszhatott az UAE egyre növekvő befolyása az észak-afrikai térségben és a Száhel-övezetben, ami miatt a két állam között évek óta feszült a viszony. Algéria számos alkalommal azzal vádolta az Emírségeket, hogy olyan észak-afrikai országok destabilizálásán munkálkodnak, mint pl. Líbia, Mali vagy éppen Szudán. A vádakat, miszerint az UAE a szudáni polgárháborúban az RSF félkatonai szervezetet támogatja, Abu-Dzabi tagadja. Az algériai miniszterelnök, Abdelmajid Tebboune júliusban egy televíziós interjúban azt mondta, hogy „ahová beteszik a lábukat, ott vér folyik”, utalva az UAE más országokra tett negatív hatására.

Algéria továbbá a légterét is lezárta minden olyan polgári és katonai repülőgép előtt, melyek az Emírségekbe vannak bejegyezve, oda tartanak vagy onnan érkeznek.

Egy másik fajsúlyos nézeteltérés a két ország között az Izraelhez való viszonyulás. Míg Algéria erősen ellenzi a kapcsolatok rendezését Izraellel, addig az Emírségek elsők között volt aláírója és szerződő fele 2020-ban az USA által közvetített Ábrahám-megállapodásoknak. Az egyezményhez nem sokkal később csatlakozott Marokkó is, Algéria szomszédja és helyi riválisa. Az évtizedek óta tartó, Nyugat-Szahara feletti területi vitában az UAE Marokkó igényét támogatja (Nyugat-Szahara nagyrészt marokkói ellenőrzés alatt áll), míg Algéria ezzel szemben a független államot létrehozni kívánó fegyveres csoportot, a Polisario Frontot.

-Bánfi Zita

A Vége a diplomáciai kapcsolatoknak Algéria és az Egyesült Arab Emírségek között bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

German Chancellor Friedrich Merz announced a new aid package for Ukraine during a visit to Kyiv on October 4, a day after Russia warned foreign nationals, including diplomats, that they faced "mortal danger" if they came to Ukraine.

A sármos német sztár, Joachim Gottschalk helyke beállítottságú férfi lehetett, ugyanis jó ötletnek találta, ha a szintén színészi hivatású és történetesen zsidó feleségét, akivel több filmben is együtt szerepeltek, egy fogadáson fontos náci tisztviselőknek mutatja be. Ez önmagában nem is lett volna végzetes, csakhogy a hír eljutott Goebbels birodalmi miniszter fülébe is. Sajnos a banketten forgolódó pártbeli elvtársaknál ő kevésbé volt elnéző a zsidókérdést illetően, ráadásul a német filmipar fejeként mondhatni szakmailag is érintettnek vélte magát. A továbbiakba ezért a zsarolás több módját is bevetette, hogy a népszerű teátristát válásra bírja rá, mielőtt a nejét koncentrációs táborba juttatja.  

[...] Bővebben!

2003 márciusában a Magyar Nemzet tudósítójaként úgynevezett embedded reporting keretében öt éjszakát tölthettem el az amerikai haditengerészet Truman repülőgép-hordozóján (CVN-75) a Földközi-tengeren, közvetlenül az Irak elleni "teljes körű invázió" kezdete előtt, melyben ez a hajó is szerepet játszott. Ma, közel két és fél évtizeddel később és mintegy félmillió háborús halottal szegényebben, bejelentették az utolsó amerikai erők kivonását is az országból. (Csendben jegyzem meg: még szerencse, hogy térségi hiányérzetre nem lehet ok, például a szomszédban tavaly "kezdettetett" és idén "folytattatott" új háborúnak köszönhetően.)

Egyszóval időszerűnek látom feleleveníteni ezt a múltbéli "nagy utazást" egy szubjektív fotóválogatás segítségével. A digitális fotózás (számomra) hajnalába megyünk vissza, a képeket vegyesen, Minolta DiMAGE 7i géppel CF kártáya jpeg és tiff formátumban, illetve Nikon F50 géppel negatív filmre készítettem.

Kezdetnek, engedve a ma oly népszerű populizmus :-) kísértésének, jöjjön egy kis Kandúr-pornó:

A fedélzeti repülőezred parancsnokának dedikált ún. CAG bird, azaz a VF-32 század 100-as oldalszámú F-14B-je az egyik orrkatapulton kuporog, kilövésre várva.

Itt a törzsről történt catshot-ot követően küzd a levegőben maradásért a Gypsy 110-es. A jobb hónalj pilonján jól látszik a LANTIRN célzókonténer, a típus 90-es években megváltozott feladatrendszerének jele.

Egy újabb orrkatapultos kilövés hátulról, jól látszik, hogy a dekk nívója alá merül a 104-es repülőgép. Az is, hogy az F110-es hajtóművel szerelt Tomcatok normál katapultos indulási eljárása tiltotta az utánégető használatát. Az egyik hajtómű esetleges leállása, vagy akárcsak a forszázs kiesése esetén, ilyen alacsony sebességnél nem volt elégséges legyezőirányú (oldal)kormányozhatóság az aszimmetrikus tolóerő ellensúlyozására, törvényszerű lett volna a leborulás.

A kép készültekor (március 15.) igen friss STS-107 Columbia űrsikló katasztrófa (február 1.) áldozatai előtt tisztelgő, egyező számú gép.

Tomcat hegyek a repülőfedélzeten. A felvételen hét F-14-es látszik részben vagy egészben, a 2002-03-as úton a Swordsman század által használt gépek fele. Bár akkoriban a VF századok normál gépállománya 12 darab volt, ide jobbnak láttak 14-et biztosítani. Biztosra mentek.

Ahogy a nagy könyvben meg van írva. A hármas számú fékezőkötél előtt pár méterrel látszik a felverődés, ahol a Tomcat fékhorga fedélzetet ért.

A orr- és a szögfedélzet közti (VIP)szögletből figyeljük, ahogy ennek a "pulykának" a horga és bal főfutója már "lent van".

A hangárfedélzeten dolgoznak a 101-esen. Nem lacafacáztak a bal szívócsatorna alatti póttartállyal. A bal hónalj pilon oldalán a Sidewinder sín BOL-os.

Éjszakai csendélet a hangárfedélzetről, a "félbehagyott" 110-essel, aminek kiszerelt AWG-9-es radarantennáját - korrektül, ilyen esetekre kitalált védőburkolattal - egyszerűen otthagyták a gép mellett. Mondjuk innen így is nehéz lenne ellopni a néhányszáz kilométeres úszási vagy csónakázási kényszer miatt :-) A gondosan letakart szívócsatorna is mutatja a komolyan vett FOD-veszélyt.

Karbantartás után hajtóművezik Gypsy 103-at. A bal beömlőnyíláson ott a hajtóművező kosár, az emberre és gépre egyaránt kellemetlen, akár végzetes balesetek elkerülésének biztosítéka.

Zord

Ui: Ezúton is köszönöm Zoltán "Manó" Gyula barátomnak a filmre készült felvételek (papírképről történő) szkennelését, amire a kollekciótól számított egy hónapon belül sor került.

 

A 2026. szeptember 21–27. közötti héten több érdekellentétnek is a tanúi lehettünk. Míg New Yorkban a nemzetközi multilateralizmus intézményi reformja és a nagyhatalmi polarizáció állt a viták középpontjában, addig a latin-amerikai térségben az autoriter hatalomkoncentráció és a külső hatalmi befolyás mélyülése jelent újabb kihívást. Ezzel párhuzamosan az európai ellátási láncok és az energiabiztonság védelme közvetlen katonai szerepvállalást követelt meg a Közel-Keleten. Az alábbiakban a BSZK Euramerika Műhely heti stratégiai összefoglalója olvasható.

 

1. Törésvonalak és reformkövetelések az ENSZ Közgyűlésének vitáján

Az ENSZ Közgyűlésének 81. ülésszaka 2026. szeptember 8-án nyílt meg New Yorkban, a magas szintű általános vita pedig szeptember 22-én, kedden kezdődött. Habár a fórum elsődleges célja az államok közötti konstruktív párbeszéd, a vezető államok felszólalásai ismét a nemzeti érdekek és a polarizáció mentén alakultak.. Jó példa erre az amerikai adminisztráció, Donald Trump elnök saját eredményeinek hangsúlyozására fókuszált. Irán Donald Trump korábbi fenyegetéseire válaszolva kijelentette, hogy nem hagyja magát és kész tárgyalni, azonban a Hormuzi-szoros kapcsán kijelentette, nem engedi, hogy elvitassák hajózási jogát. A szolidaritás jegyében több ország küldöttei is elhagyták a termet Netanjahu beszéde előtt, bár ez cseppet sem hatotta meg az izraeli kormányfőt. Az Európai Unió részéről António Costa hangsúlyozta, hogy az ENSZ-nek továbbra is központi szerepet kell betöltenie a multilaterális rendszerben, ehhez azonban egy hatékonyabb és eredményesebb ENSZ-re van szükség.

 

(Forrás: ENSZ, Európai Külügyi Szolgálat)

 

2. GHREN-jelentés: Rendszerszintű jogsértések és orosz közeledés Nicaraguában

Szeptemberben megjelent jelentésében az ENSZ nicaraguai emberi jogi szakértői csoportja (GHREN) megállapította, hogy Daniel Ortega és a felesége, Rosario Murillo (társelnök), által vezetett kormány rendszerszintű emberiesség elleni bűncselekményeket követett el állampolgáraival szemben. A jelentés többek között kényszereltűnésekkel és a politikai indíttatású megtorlásokkal állapított meg. Nem segíti a helyzetet, hogy Ortega elnök az idén novemberre kitűzött választásokat először be akarta tiltatni, végül 2028-ra tolta ki a dátumot. További aggodalmakra ad okot, hogy az ENSZ közgyűlési felszólalásában a nicaraguai külügyminiszter megerősítette, hogy országa szövetségre lép Oroszországgal a „fasizmus elleni harcban” és méltatta a BRICS-országok növekvő erejét a nyugati befolyással szemben.

 

(Forrás: BBC News)

 

3. Francia haderő Szaúd-Arábiában

Az elmúlt időszakban a jemeni húszi lázadók sorozatos rakéta- és dróntámadásokat intéztek a szaúdi olajterminálok ellen. Mivel a Vörös-tenger partján fekvő janbui létesítmény közvetlenül felelős Európa energiabiztonságát és a dízelolaj-ellátást Emmanuel Macron bejelentette, hogy Franciaország katonai erőket telepít Szaúd-Arábiába, hogy ezt az olajkikötőt és annak energetikai infrastruktúráját. Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter a France 2 csatornának adott nyilatkozatában nyomatékosította, hogy a katonai támogatás kizárólag védelmi feladatokat lát el. Franciaország nem válik hadviselő féllé a húszik elleni konfliktusban, a cél csupán a globálisan is kritikus fontosságú janbui finomítók és csővezetékek biztosítása, ezt Macron elnök is később megerősítette.

 

(Forrás: Le Monde)

 

Összeállította: Rohoska Réka (Euramerika Műhely)

Rovat: Hírfigyelő / Euramerika

 

A Heti Gyorsjelentés: Törésvonalak az ENSZ-ben, nicaraguai válság és francia védelmi jelenlét a Vörös-tengernél (2026.09.21–27.) bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Kína

Szeptemberben számos esemény történt a Távol-Kelet térségében, ezek közül ebben a hírfigyelőben a Kínával kapcsolatos hírek fognak a középpontba kerülni. A Reuters nemzetközi hírügynökség 2026. szeptember 3.-ai beszámolója szerint a kínai Természeti Erőforrások Minisztériuma a múlt hónapban felmérést végzett Tajvantól keletre fekvő vizekről, amely állításuk szerint segít majd „egyetlen térkép” létrehozásában a területi tervezéshez és az erőforrás-gazdálkodáshoz. Tajvan folyamatos tengeri provokációnak tekinti a hajókkal elvégzett méréseket és figyelemmel kíséri a további, valamint az ehhez hasonló műveleteket.

Szeptember közepén került megrendezésre az éves védelmi fórum a pekingi Hsziangsanban. A kínai katonai vezetés várhatóan felvázolja globális biztonsági céljait, amelyen új felhívást fog intézni a többpólusú világon belüli szorosabb nemzetközi együttműködésre, de valószínűleg burkolt támadásokat is fog intézni az Egyesült Államok és szövetségesei ellen.

2026. szeptember 21-én, hétfőn Kína kizárta a Kommunista Pártból és a hadseregből két magas rangú katonai vezetőt, Zhang Youxia-t és Liu Zhenlit. Az esetről egy hivatalos közleményt is kiadtak, amelyben hűtlenségre, korrupcióra és más súlyos fegyelmi vétségekre hivatkoztak.

Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök 2026. szeptember 24-én találkozott Washingtonban, a kínai államfő szeptember 23–25. közötti hivatalos állami látogatásának keretében. Ez volt a két vezető második csúcstalálkozója 2026-ban, a májusi pekingi találkozójuk után. A felek többek között egyeztettek a korábbi kereskedelmi megállapodások végrehajtásáról és a kereskedelmi fegyverszünet fenntartásáról, Tajvanról, a mesterséges intelligenciáról és más további technológiai mechanizmusokról, ritkaföldfémek és egyéb meghatározó kritikus nyersanyagokról és nem utolsó sorban a nemzetközi helyzetről, középpontban Iránnal.

A CBS News beszámolója szerint a csúcstalálkozó nem hozott jelentős áttörést, de az elemzők szerint a szorosabb együttműködés felé tett lépések fontosak voltak. Kína és az Egyesült Államok megállapodott egy mesterséges intelligenciával kapcsolatos incidensek kezelésére szolgáló csatorna létrehozásában, valamint egyetértési megállapodást ír alá a válságkommunikáció megerősítéséről és a két hadsereg közötti válságok megelőzéséről.

– Fodor Balázs

Tajvan

A tajvani sajtót aggodalommal töltötte el Trump túlságosan üzleties diplomáciája és a fegyvereladási tárgyalások miatt. A tajvani kormány már hónapok óta vár egy 14 milliárd dolláros fegyvercsomagra, amelyet Trump nyíltan alkualapként használ a Pekinggel folytatott tárgyalások során. A feszültséget tovább fokozta, hogy az amerikai nagykövet szerint Trump a találkozón felvetette Hszi Csin-pingnek, nem akar-e Kína amerikai fegyvereket vásárolni. Bár az amerikai diplomaták gyorsan leszögezték, hogy a tajvani politika nem változott, és eszük ágában sincs Kínát fegyverezni, ezek a megnyilvánulások bizonytalanságot szülnek. Ezzel párhuzamosan Tajvan határozottan elutasította a Fehér Ház azon történelmi narratíváját, miszerint Kína az USA szövetségese volt a második világháborúban ezzel emlékeztetve az USA-t, hogy a Kínai Köztársaság harcolt az amerikaiak oldalán, nem pedig a kommunisták.

Amíg Washington és Peking a csúcstalálkozót követően megállapodott egy 60 milliárd dolláros kereskedelmi csomag kölcsönös vámcsökkentéséről (ami kínai háztartási cikkeket és amerikai mezőgazdasági termékeket, például szóját és baromfit érint), az elemzők megnyugtatták Tajpejt, hogy az USA nem fogja háttérbe szorítani Tajvant. Egy amerikai elemző szerint Tajvan a félvezető- és az MI-szervergyártásban betöltött globális szerepe miatt túlságosan értékes az amerikai gazdaság számára ahhoz, hogy az USA feláldozza néhány mezőgazdasági vagy kereskedelmi megállapodásért cserébe. A tajvani és amerikai szakértők szerint a fegyverszállítások jelenlegi késlekedése nem a tajvani támogatás gyengülését jelzi, hanem sokkal inkább az amerikai hadiipar gyártási nehézségeit, valamint a diplomáciai feszültségkezelést szolgálja a kínai-amerikai találkozók idején. Bár Washington hivatalos irányvonala stabil maradt, a tajvani tudósok arra figyelmeztetnek: a szigetországnak folyamatosan résen kell lennie, mivel Donald Trump kiszámíthatatlan, személyes döntéseken és üzleti logikán alapuló megközelítése bármikor váratlan kihívások elé állíthatja a tajvani-amerikai kapcsolatokat.

– Huszár Róbert

A Távol-Kelet hírfigyelő, 2026. szeptember bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

1940 augusztus nyolcadikai vízrebocsátása után a Yamato építése a gépek és a fegyverzet beszerelésével, valamint a felépítmény építésével folytatódott. A csatahajó 1941 őszén került olyan készültségi szintre, hogy el lehetett kezdeni a próbajáratokat. Az utolsó hónapokban már lehetett tudni, hogy közeleg Japán háborúba való belépése, így a csatahajó építésének ütemét igyekeztek felgyorsítani. A feszített tempó és a kapkodás valószínűleg nem hatott előnyösen sem a hajógyári munkásokra, sem a hajó legénységére, a decemberben megtartott első lőgyakorlatok ugyanis olyan pocsékul sikerültek, hogy Yamamoto személyesen látogatott el a hajóra rendet csinálni, és alaposan kiosztani a tiszteket. A következő teszteket már alaposabban előkészítették, és a csatahajó tüzérsége néhány hetes intenzív tréning után végül hozta az elvárt eredményeket. A hajót 1941 december 16-án egy minden felhajtás nélkül megtartott, mondhatni szigorúan zártkörű ünnepségen hivatalosan is szolgálatba állították, bár a próbajáratok és a lövészetek valójában még hosszú hetekig eltartottak. A Takayanagi Gihachi sorhajókapitány parancsnoksága alatt álló Yamato a Nagato és a Mutsu társaságában, az 1. Csatahajó Osztag kötelékében állt hadrendbe.

[...] Bővebben!

Die Forschungsgruppe Gender Economics ging aus dem Forschungsbereich Gender Studies hervor und untersucht Gender Gaps am Arbeitsmarkt sowie die gleichstellungspolitischen Auswirkungen von Steuer-, Sozial- und Familienpolitik. Die Forschung im Bereich Gender Gaps am Arbeitsmarkt konzentriert sich auf die Unterschiede in den Verdiensten von Frauen und Männern sowie auf die geringe Repräsentation von Frauen in Führungspositionen in der Wirtschaft. Zudem forscht die Gruppe in mehreren Projekten zu den Auswirkungen familienpolitischer Maßnahmen wie z.B. Elterngeld, Kita-Ausbau und Ehegattensplitting in Bezug auf die Erwerbsbeteiligung und Lohnentwicklung von Frauen. Die Forschungsgruppe ist Teil der Abteilung Staat.

Zum nächstmöglichen Zeitpunkt suchen wir für Projektarbeiten einen Wissenschaftlerin (w/m/d) (Für den Zeitraum 1. November 2026 bis 31. Januar 2028, Teilzeit mit 75 % der regulären Arbeitszeit).

DIW-Studie stellt Screening-Verfahren vor, um Wettbewerbsverstöße aufzudecken – Auffällige Aussagen zu Strategie und Wettbewerb in Analystenkonferenzen werden herausgefiltert – Verwenden mehrere Wettbewerber gleichzeitig oder wiederholt dieselben auffälligen Formulierungen, ist das ein Indiz für ...

Nach den Landtagswahlen in Mecklenburg-Vorpommern und Berlin kommentiert Marcel Fratzscher, Präsident des Deutschen Instituts für Wirtschaftsforschung (DIW Berlin), die Wahlergebnisse wie folgt: 

Dieser Wahltag war ein weiterer schlechter Tag für unsere Demokratie. Die AfD hat in beiden Bundesländern stark zugelegt. Da in beiden Ländern nun Dreierkoalitionen zur Regierungsbildung nötig sein werden, dürfte die Umsetzung dringend notwendiger Reformprogramme noch schwieriger werden.

Diese Wahlergebnisse sind ein weiteres Misstrauensvotum für die Bundesregierung. Für die Bundesregierung wird es nun noch schwieriger werden, den Mut und die politische Unterstützung für ein grundlegendes Reformprogramm zu mobilisieren. Wenn CDU, CSU und SPD weiterhin an ihren roten Linien festhalten, wird sich die politische Lähmung verfestigen, die wirtschaftliche Schwäche fortsetzen und die Wahrscheinlichkeit eines Wahlsiegs der AfD 2029 weiter steigen.

Das Versprechen eines Tankrabatts zwei Tage vor der Wahl hat wohl weder der CDU noch der SPD entscheidend geholfen. Die falsche Lehre für die Bundesregierung wäre nun der Versuch, die Bürgerinnen und Bürger mit Wahlgeschenken wie dem Tankrabatt ruhigzustellen. Die Energiekrise wird sich mit hoher Wahrscheinlichkeit verschärfen. Die Bundesregierung braucht jetzt einen überzeugenden Plan, wie sie Menschen und Unternehmen sozial und wirtschaftlich ausgewogen entlastet. Dafür wird sie das Steuersystem reformieren und Subventionen abbauen müssen. Genauso wichtig sind Strukturreformen, die Deutschland wirtschaftlich voranbringen und die Sorgen der Menschen nachhaltig beantworten.

Deutschland hat noch immer alle Karten in der Hand, um seine eigene Zukunft zu bestimmen. Dafür braucht es jetzt jedoch einen Pakt zwischen Politik und Wirtschaft: mutige Reformen umzusetzen und auch seitens der Wirtschaft mehr Verantwortung zu übernehmen. Stetes Klagen über die Politik wird nicht ausreichen, um Deutschland zukunftsfähig zu machen.

Zusammenfassung:

21. September 2026 – Die Bundesregierung will die hohen Kraftstoffpreise mit einem Tankrabatt und einem Preisdeckel abfedern. Der Tankrabatt kostet Bund und Länder rund 2,5 Milliarden Euro. Eine Auswertung der 1,6 Milliarden teuren Maßnahme vom Frühsommer zeigt, dass davon ein dreistelliger Millionenbetrag nicht bei den Verbraucher*innen ankam, sondern bei den Mineralölunternehmen blieb. Am stärksten profitiert zudem, wer am meisten verbraucht. Ein Preisdeckel belastet den Staatshaushalt zwar nicht, wird in der Praxis aber oft zum Zielpreis, an dem sich auch die günstigen Tankstellen nach oben orientieren. Und er bedeutet erheblichen bürokratischen Aufwand: Er muss laufend festgelegt, angepasst und kontrolliert werden. Wenn man entlasten will, wären direkte Zahlungen an einkommensschwache Haushalte und kleine Betriebe zielführender als Eingriffe in den Preis. Der Auszahlungsweg dafür steht seit Ende 2024 bereit und wurde bislang nicht genutzt.