Biztonságpiac

Szergej Andrejev nagykövetet szombat délelőtt azonnali hatállyal kérették be a külügyminisztériumba Putyin „provokatív kijelentései” és Lengyelországgal szembeni fenyegetései, valamint amiatt, hogy az Oroszországi Föderáció „ellenséges lépéseket tesz Lengyelországgal és szövetségeseivel szemben” – közölte Jablonski.

Ezzel arra utalt, hogy Putyin pénteken Nyugat-Ukrajnára vonatkozó „revansista tervek” előkészítésével vádolta meg Varsót, és „Sztálin ajándékának” nevezte azt, hogy Lengyelország a második világháború után kelet-németországi területeket kapott.

A „nagyon rövid” találkozón Jablonski ismertette a nagykövettel Varsó „határozott álláspontját”. Lengyelország provokációnak, a helyzet eszkalálására tett kíséretnek tekinti Putyin „áltörténelmi fejtegetéseit”, valamint az arra irányuló orosz kísérleteket is, hogy „megpróbálják tisztára mosni az olyan háborús bűnösöket, mint amilyen Sztálin volt, és mint amilyen most Putyin” – fogalmazott Jablonski.

Elítélte „a történelmi revízióra” tett orosz próbálkozásokat, valamint azt, hogy Moszkva – varsói megítélés szerint – „propagandista tevékenységéhez, hibrid hadviseléséhez” használja fel ezeket. A találkozón – Jablonski beszámolója szerint – hangsúlyozta továbbá az államhatárok sérthetetlenségét, valamint hogy Lengyelország visszautasít minden határrevíziós kísérletet.

A miniszterhelyettes „nagyon idegesnek és ellenségesnek, a diplomáciai protokoll elveit felrúgónak” nevezte az orosz nagykövetnek a találkozón tanúsított magatartását. Ez „tükrözi az általa képviselt állam hozzáállását” – jegyezte meg. Úgy látta: Oroszország „diplomáciai eszközökkel semmilyen célt nem szándékozik elérni”.

A tervezett válaszlépéseket tudakoló újságírói kérdésre Jablonski leszögezte: Lengyelország „mindig a nemzetközi joggal összhangban jár el”. Jelezte: Varsó szövetségeseivel együtt „továbbra is nyomást gyakorol Oroszországra, hogy hagyjon fel agresszív magatartásával”.

A találkozó után az orosz nagykövet újságíróknak nyilatkozva elmondta, a megbeszélés témája Lengyelországnak Ukrajnával és Oroszországgal szemben politikája volt. Elutasítottam Lengyelország minden, Putyinnal szembeni vádját, ezek teljesen alaptalanok. „Az úgynevezett lengyel keleti területek történelmileg Oroszország területei, (…) és 1991 után Ukrajna és Fehéroroszország területévé váltak” – szögezte le, de hozzátette: Lengyelországnak nincsenek területi követelései, „ami alátámasztja azt, hogy ezek a lépések történelmileg megalapozottak voltak”. Arra a kérdésre, hogy lengyel területi követelések híján Putyin miért vádolta meg Lengyelországot Nyugat-Ukrajna megszállásának tervével, a nagykövet úgy válaszolt: Moszkva „így értelmezi Lengyelország jelenlegi politikáját ezekben az ügyekben”.

A történelmi igazság nem lehet vita tárgya – jelentette be Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök. Morawiecki arra reagált, hogy Putyin a nyugat-Ukrajnát érintő „revansista tervek” előkészítésével vádolta meg Varsót, és „Sztálin ajándékának” nevezte azt, hogy a második világháború után Lengyelország németországi területek egy részét kapta. Sztálin „egy háborús bűnös volt, a lengyelek százezreinek haláláért felelős” – jelentette ki Morawiecki.

Radoslaw Fogiel, a lengyel szejm külügyi bizottságának elnöke szombaton a PAP hírügynökségnek a „dezinformáció elemének” minősítette Putyin kijelentését. A történelmi határok témáját illetően felidézte: 1939 szeptemberében a Szovjetunió a hitleri Németországgal együtt megtámadta Lengyelországot, megszállta ennek területeit. A második világháború után Lengyelország a nyugati területeket „kárpótlásul kapta meg azért, amit Sztálin keleten tartott meg a Szovjetunió számára” – emlékeztetett Fogiel, hozzátéve: „ez senkinek sem az ajándéka”. Az elvesztett közép- és kelet-lengyelországi területek kárpótlásaként Lengyelország nyugati határa az Odera-Neisse folyók vonala lett. A második világháború előtt Lengyelország területe 388 634 négyzetkilométer volt, jelenleg 322 575 négyzetkilométert tesz ki.

The post Varsó provokációnak tekinti az orosz elnök kijelentéseit Lengyelország határairól appeared first on .

Cernochová megerősítette, hogy közös cseh-német kormányzati beszerzésről van szó, amelyhez esetleg még más ország is csatlakozhat. Prága azzal számol, hogy ily módon jobb árat, gyorsabb szállítást és jobb szervizt kaphat a német gyártóktól. A cseh-német keretmegállapodást már aláírták, a részleteket is tartalmazó szerződést a felek az év végén tervezik aláírni. A cseh megrendelés értéke több tízmilliárd korona lesz – jegyezte meg a miniszter.

„Rendkívül fontosnak tartom, hogy a közös projekt megvalósításába a lehető legnagyobb mértékben a cseh ipari cégek is bekapcsolódjanak. Jó esélyt látok arra, hogy részt vegyünk a harckocsik gyártásában és karbantartásában is” – jelentette ki Cernochová.

A prágai sajtó szerint a Leopard tankok beszerzése valódi váltást jelent majd a cseh hadsereg számára, ennek köszönhetően Csehország megszabadulhat az orosz felszerelésektől való függésétől. Csehország az Ukrajnának nyújtott segítségért cserébe már korábban 14 Leopard 2A4 típusú harckocsit kapott Németországtól. Ezekből eddig három érkezett meg Csehországba. A teljes szállítmányt várhatóan 2024 közepéig veheti át a cseh hadsereg.

Cernochová és Pistorius újságírók előtt megerősítették, hogy mindkét ország álláspontja változatlan az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban. „Egyetértettünk abban, hogy továbbra is támogatni fogjuk az orosz agresszió ellen védekező Ukrajnát, amíg csak arra szükség lesz” – szögezte le Pistorius.

The post Prága legalább 77 Leopard harckocsit vásárol Németországtól appeared first on .

A tomboló kánikulában éppen itt az ideje annak, hogy szót ejtsünk a fényvédelem jelentőségéről. A káros UV-sugárzásnak ugyanis számos kedvezőtlen következménye van a bőrünkre nézve, hiszen károsítja, gyorsítja az öregedés jeleinek megjelenését, rosszabb esetben pedig akár napallergia vagy melanoma is kialakulhat.

Válasszunk minőségi termékeket!

A SzépségCenter fényvédelmet biztosító kozmetikumai közül nem lesz nehéz rátalálni az igazira, ráadásul számos blogbejegyzéssel is támogatják az érdeklődőket az ezt biztosító információk megosztásával. Habár a napot nem törölhetjük le az égről, s persze ez nem is lenne tanácsos, ugyanis rengeteg pozitívuma is van, például segíti a D-vitamin termelődését a szervezetünkben, valamint a szerotonin szintünk növelésével még a hangulatunkat is kedvező irányba befolyásolja.

A fényvédőkrém rendszeres alkalmazásával szabadon élvezhetjük a napsugarak áldásos hatásait, de ne feledkezzünk meg róluk még olyankor sem, ha felhős az ég! A bőrt károsító UV-A sugarak ugyanis ilyenkor is kedvezőtlen folyamatokat tudnak elindítani a szervezetünkben. Bőrünk hálás lesz a gondoskodásunkért.

Fontos szempont a fényvédő faktorszáma

Ez az az érték, amely az SPF rövidítéssel együtt olvasható le a különféle készítmények címkéiről. Minél nagyobb ez a szám, annál magasabb védelmet tudunk biztosítani az érintett bőrfelületek számára. Ugyanakkor egyik fényvédőkrém se képes arra, hogy teljesen kiszűrje az UV-sugárzást. Egy SPF 30-as kozmetikumnál ez nagyjából 96,6%, egy 50-esnél 98%-os biztonságot jelent. 

Minél magasabb a faktorszám, annál hosszabb ideig tart, míg a bőr kipirul a napsugaraktól, de egyik sem nyújt egész napon át tartó védelmet. A krémeket napozás vagy testedzés közben nagyjából minden két óra eltelte után újra alkalmazni kell. 

Teljesen felesleges több terméket bevetni annak érdekében, hogy a biztonság fokozottabb legyen. Egy SPF 30-as fényvédő és egy SPF 15-ös alapozó együtt is csak az SPF 50-es értékkel védi a bőrünket. Így tehát nem érhető el nagyobb védelem.

Fizikai, kémiai vagy hibrid fényvédőkrémet válasszunk?

Azt többnyire mindenki észreveszi alkalmazás közben, hogy a különböző készítmények másképpen viselkednek a bőrre kenve. Ennek az az oka, hogy más módszerrel vigyáznak a bőrünkre.

A fizikai fényvédők sűrűbbek, s egy vékony réteget képeznek a bőrünkön. Ezt sokan nem szeretik, ugyanakkor érzékeny vagy rosaceás bőr esetén, illetve napérzékenységnél ezt érdemes előnyben részesíteni, mert nagyon gyengédek a bőrhöz.

A kémiai fényvédőkrémek egy szivacshoz hasonlóan képesek elnyelni a káros sugarakat. Textúrájuk könnyedebb, s nem hagynak réteget maguk után, ezért a zsíros bőrtípussal rendelkezők számára ideális választás.

A hibrid termékek, ahogy az már a nevükből is sejthető, azért készültek, hogy egyesítsék magukban a másik két fajta előnyös tulajdonságait. Válasszunk mindig a bőrtípusunk szerint, és soha ne induljunk el fényvédőkrém használata nélkül otthonról!

The post A fényvédőkrémek alkalmazásának alapjai és jelentősége appeared first on .

Tíz év alatt sok minden változott: megéltünk egy világjárványt, és kitört az orosz-ukrán háború. A globálisan zajló események hatással voltak hazánk munkaerőpiaci helyzetére is – ám minden régióra és városra másképp. Cikkünkben bemutatjuk a regisztrált álláskeresők számának változásait 2012 és 2022 között, a dunántúli vármegyeszékhelyt, Székesfehérvárt véve alapul.

Székesfehérvár régen és most

Közel 75%-kal kevesebb lett az álláskereső 2022-re Székesfehérváron, mint amennyi 2012-ben volt – ez olvasható ki az NFSZ (Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat) adatbázisából. Az eredményekről részletesebb adatokat és grafikonokat a Székesfehérvárállás https://szekesfehervarallas.hu/sajtokozlemeny linken találunk.

A fehérvári, regisztrált álláskeresők számának alakulása (2012-2022)

A Székesfehérvári Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztályához tíz év alatt folyamatosan, egyre egyre kevesebb álláskereső érkezett. Ez a lendület csak 2018-2020 között tört meg, egy 50%-kal emelkedő tendenciával. Különösen a koronavírus-járvány alatt tapasztalható növekedés az arányokban. Az állásukat hirtelen elvesztők tömegével, az egyetemisták időszakos hazaköltözésével ugyanis mintegy 41%-kal többen lettek regisztrált álláskeresők a 2019-es adatokhoz képest.

A nemek, korosztályok és iskolázottság tekintetében van, ahol szembetűnőek a különbségek, máshol kevésbé. Ebben az időszakban mindössze néhány száz fővel több nő volt regisztrált álláskereső, mint férfi. A legtöbben az álláskeresők közül 25-54 évesek voltak (53-69%) – ám az ő számuk egy fokozatosan csökkenő tendenciát mutat. Az 55 év és afeletti korosztályban azonban a csökkenés sokkal lassabb. Szemben azzal, hogy a 25-54 éveseknek mindössze egyötöde maradt álláskereső 2012-höz képest, az idősebb munkanélkülieknek még mindig több mint a fele.

Az iskolai végzettség kapcsán szintén éles eltéréseket tapasztalhatunk: 29-35%-ban az általános iskolával rendelkezők, míg 21-30%-ban a szakiskolát/szakmunkásképzőt végzettek voltak azok, akik nehezebben találtak munkát.

Így viszonyulnak a számok az országos átlaghoz

A székesfehérvári adathoz (2001 fő) képest Magyarországon 177 ezer fő volt munkanélküli 2022 június-augusztusában. Az összlakosságban előforduló munkanélküliségi ráta 3,6% volt. Ez mindenképp javuló tendenciát mutat a 2012 február-áprilisi helyzethez képest. Ugyanis akkor 496 ezer főnyi bejelentett álláskeresőt tartottak számon, és 11,5%-os országos munkanélküliségi rátát. Ami Székesfehérvárt illeti, a sajtóközlemény adatait alaposan szemügyre véve láthatjuk: erre a régióra egyre kevésbé jellemző a munkanélküliség. Országos szinten pedig elmondhatjuk, még mindig az észak- és dél-alföldi, dél-dunántúli térségben a legalacsonyabb a foglalkoztatottság.

The post Hogyan változott a regisztrált álláskeresők száma 2012-2022 között Magyarországon? appeared first on .

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor A békéhez erő kell! – NATO-csúcs után című pódiumbeszélgetésén arról számolt be, hogy lendületesen halad a magyar haderőfejlesztés, ezen belül az eszközfejlesztés.

Kifejtette: a magyar haderő teljes átfegyverzéséről lehet beszélni, az elmúlt 6-8 évben beindult folyamat eredményeképpen az elavult szovjet technológia maradékát cserélik le újra. A magyar haderőfejlesztés európai, azon belül is német-francia irányultságot vett. 2021-ben az Egyesült Államokat megelőzve Magyarország volt a német hadiipar legfőbb vásárlója, tavaly pedig – mintegy egymilliárd euróval – a második legnagyobb Ukrajna után – részletezte Szalay-Bobrovniczky.

Az eszközoldali fejlesztés folytatódik, mint mondta, Magyarország az orosz-ukrán háború katonai tanulságai alapján hozott döntést egy újabb csúcstechnológiás, izraeli technológián alapuló német-izraeli koprodukcióban gyártott eszköz, az úgynevezett cirkáló rakéták beszerzéséről. A tárcavezető a közmédiának elmondta: Magyarország a Rheinmetall – UVision konglomerátummal vásárol nagyon modern, nagy pontosságú csapásmérő képességgel rendelkező, célpont híján visszavonható drónokat.

„De a haderőfejlesztés egyéb aspektusai is folyatódnak, területvédelmi komponenssel egészítjük ki a hivatásos haderőt, így nemcsak a támaszpontszerűen jelen lévő high-tech eszközökkel felszerelt hivatásos katonák fogják az országot védeni, hanem az országban kapillárisszerűen, minden egyes járásban jelen lévő tartalékosokkal (.) a háttérobjektumok védelmével foglalkozó komponens is létrejön” – közölte a honvédelmi miniszter.

The post Szalay-Bobrovniczky: Magyarország kamikaze drónokkal fejleszti haderejét appeared first on .

A korlátozások a katonai célú és kettős felhasználású áruk exportjára vonatkozó engedélykérelmeket elutasították, hacsak nem volt garancia arra, hogy ezeket az fegyvereket nem fogják felhasználni a jemeni és észak-szíriai konfliktusokban. Ezek a szabályok azonban a leköszönő kabinet szerint nem illeszkednek az EU és az ENSZ által ellenőrzött francia-német fegyverexportról szóló szerződés rendszerébe, amelyhez Hollandia csatlakozni akar.

Hollandiqa 2019-ben korlátozásokat vezetett be az új fegyverexport-engedélyek kiadására, miután Törökország katonai offenzívába kezdett Észak-Szíria kurdok lakta térségei ellen.

The post Hollandia feloldja a Törökországba irányuló fegyverszállítás korlátozását appeared first on .

Azt írták, Magyarországon is egyre gyakrabban találkozni olyan kihívásokkal, amelyek gyermekek fizikai sérülését vagy akár halálát is okozhatják. Ilyen volt az a napokban történt eset is, amikor az úgynevezett blackout vagy „áramszünet” kihívás teljesítése egy 15 éves tinédzser életét követelte.

A veszélyes online kihívások hazai megjelenési formáiról szóló kutatást az NMHH több mint 1300, 11-17 éves diák válasza alapján készítette.

Abból indult ki, hogy az online térben megkülönböztetünk veszélyes és veszélytelen kihívásokat: előbbi kategóriába tartozik a Tetris- vagy az Ice Bucket-kihívás, utóbbiba pedig az önkárosítást, mérgező anyagok belélegzését vagy fogyasztását, valamint bűncselekmények elkövetését követelő bátorságpróbák sorolhatók.

Hozzátették: a kihívásokban való részvétel okai közül a szakirodalom és a pszichológusok a „fear of missing out” (FOMO), vagyis a „kimaradástól való félelem” jelenségét emelik ki. A kihívások teljesítésével járó társadalmi státusz, a kapcsolatok megerősítése és az idealizált énkép hangsúlyozása is szerepet játszhat az online trendek népszerűségében – jegyezték meg.

Az NMHH kutatása rávilágított arra, hogy a felmérésben részt vevő gyerekek nagy többsége valamelyik óriásplatform – például a Facebook, a YouTube vagy a TikTok – aktív felhasználója. Ezek közül a YouTube és a Facebook Messenger emelkedik ki. Előbbit a megkérdezettek 75 százaléka használja, az utóbbit 74 százalék, de ma már a TikTok is az élvonalban van, ezt a megkérdezettek 60 százaléka napi szinten látogatja.

Az elemzés szerint a megkérdezettek 72 százaléka hallott már valamilyen online kihívásról, a legtöbben a közösségi médiából és a barátaiktól, ismerőseiktől. Az összes megkérdezett 58 százaléka látott is ilyet, sőt 38 százaléka olyat is, amely a feladatot teljesítő gyerek számára akár veszélyes is lehetett.

A megkérdezettek mindössze 5 százaléka jelezte, hogy részt vett már számára veszélyesnek tűnő kihívásban, azonban az is kiderült, hogy a többségük ezt társakkal, legfőképpen barátokkal tette. Aki találkozott netes online kihívással, azok egyharmadát kérték már meg arra, hogy vegyen is részt benne.

Aggasztó tendencia, hogy a részvételre buzdítók 30 százaléka ismeretlen volt a gyerek számára, de gyakran családtag vagy egy követett influencer volt a felkérő – közölte a hatóság.

Hozzátették: a veszélyes kihívásban részt vevő gyerekek száma alacsonynak tekinthető, vagyis az ilyen bátorságpróbák terjedése Magyarországon a sajtóban megjelenített helyzethez képest pozitívabban alakul.

Ennek ellenére fontos a fokozott figyelem, hiszen számos frappánsnak tűnő népszerű kihívás rejt magában veszélyeket, amelyek súlyos következményekkel járhatnak – írták, és kiemelték, hogy érdemes észrevenni és helyén kezelni az ilyen kihívásokkal kapcsolatos csoportnyomást, az ezekre buzdító üzeneteket.

Az NMHH tájékoztatása szerint ma már a közösségimédia-platformok számos technológiai megoldással küzdenek a fizikai és lelki problémákat okozó online jelenségek csökkentésére. A YouTube-nak és a TikToknak is van az online veszélyes kihívások szűrésére és tiltására vonatkozó irányelve. Ehhez a gyakorlathoz tartozik például a hashtag alapú tiltás, amely az egymáshoz kapcsolt káros tartalmak egész láncolatának eltávolítását teszi lehetővé.

Emellett a nagy közösségi oldalak egyre kiterjedtebb panaszkezelési struktúrával is rendelkeznek, amelyek egyik célja a káros tartalmak mielőbbi eltávolítása – emlékeztettek.

Kitértek arra, hogy mindemellett a platformok által alkalmazott tiltási lehetőségek, a mesterséges intelligencia segítségével történő monitorozás gyakran kikerülhető. Az olyan jelenségeknél, mint a „blackout” és a „mosókapszula” kihívás, vagy a vonatszelfi, kiemelten fontosnak nevezték a részvételhez kapcsolódó motivációk kezelését, a csoportnyomás csökkentését és a kockázatvállaló magatartás mérséklését a gyermekek körében.

Éppen ezért szülőként fontos figyelmet fordítani arra, hogy tudatosítsuk, gyermekünk az online térből származó információk, videók esetében is legyen óvatos, az azokban látható tevékenységek ugyanis gyakran manipuláltak, akár maradandó egészségkárosodást vagy halált is okozó veszélyekkel járhatnak – figyelmeztetett az NMHH.

The post Magyarországon is terjednek a veszélyes online kihívások appeared first on .

A délkelet-ukrajnai Zaporizzsja megyében négy ember halt meg, és kettő szenvedett sebesüléseket azt követően, hogy az orosz erők ágyútüzet nyitottak egy infrastrukturális létesítményre – tájékoztatott Jurij Malasko, a régió kormányzója. Kiemelte, hogy az elmúlt nap alatt az orosz hadsereg nyolcvan csapást mért a régió húsz településére, és 33 bejelentés érkezett lakóházak és infrastrukturális létesítmények megsemmisüléséről.

Natalja Humenyuk, az ukrán déli műveleti parancsokság sajtóközpontjának vezetője közölte, hogy az orosz erők nap közben újabb támadást hajtottak végre a dél-ukrajnai Odessza kikötőváros térsége ellen. „Hét különböző osztályú rakétát lőttek ki egy infrastrukturális létesítményre, amelyet eltaláltak. A pusztítás mértékét tisztázni fogjuk, egyelőre nincs információ az áldozatokról.” Oleh Kiper, a megye kormányzója hozzáfűzte, hogy a cél egy fontos infrastrukturális létesítmény volt. Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője később arról tájékoztatott, hogy helyi idő szerint délelőtt 10 órától kezdve az oroszok négy Oniksz típusú robotrepülőgépet lőttek ki Odessza megyére.

Az orosz erők kedd óta minden nap támadást mértek Odesszára – miután hétfőn Oroszország egyoldalúan kilépett a gabonamegállapodásból -, hajnalban is támadták a kikötővárost, ahol ismét gabonatárolókat vettek célba. Odessza azon kikötők egyike, ahonnan Ukrajna a tavaly kötött fekete-tengeri egyezmény keretében gabonát szállított a nemzetközi piacra.

Volodimir Zelenszkij ukrán államfő elnökletével újabb haditanács-ülést tartottak, amelyen elsősorban az ukrajnai kikötők, a gabonatárolók és a szállításhoz szükséges infrastruktúra védelméről tárgyaltak. Az államfő tájékoztatása szerint hozzáfogtak egy intézkedéscsomag előkészítéséhez a gabonafolyosó működésének folytatódása érdekében, a külügyminisztérium pedig erre irányuló diplomáciai lépések kidolgozását kezdte meg.

Zelenszkij hozzátette, hogy az ukrán fegyveres erők szoros ellenőrzés alatt tartják az ország északi határát a Wagner orosz zsoldoscsoport Fehéroroszországba érkezése miatt.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára egy tévéműsorban közölte, hogy az ukrán hadiiparban már gyártanak olyan eszközöket, amelyek megerősítik a kikötői infrastruktúra védelmét az orosz támadásokkal szemben. „Nincs elegendő légvédelmi eszközünk kifejezetten az Oroszország által használt fegyverek egyes típusaival szemben. Az elnök a kikötői infrastruktúra védelmének megerősítését tűzte ki célul. Hadiipari komplexumunk már gyárt ilyen védelmi eszközöket. A közeljövőben szerintem a kikötők védelme erősödni fog” – fogalmazott, kiemelve, hogy ez azonban nem fogja garantálni százszázalékosan a védelmet az orosz támadásokkal szemben.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, pénteki – becsült – összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 240 ezret. Csütörtökön mintegy 680 orosz katona esett el.

The post Orosz agresszió: több ukrajnai régiót ért orosz támadás, áldozatok appeared first on .

Bosznia-Hercegovina többségében szerbek lakta országrészének 83 tagú parlamentjében 47-en szavaztak igennel a törvénymódosításra, amelyet Milorad Dodik, az országrész elnöke kezdeményezett. A módosítás értelmében rágalmazással megvádolható bárki, aki Bosznia-Hercegovina területén él, abban az esetben, ha a sértett a boszniai Szerb Köztársaság lakosa. Rágalmazásért kétezertől hatezer konvertibilis márkáig (380 ezertől 1,1 millió forintig) terjedő büntetés szabható ki.

A törvénymódosítás bírálói, főként az újságíró-szervezetek szerint az új törvény veszélyezteti a szólás- és médiaszabadságot, és visszalépést jelent a demokrácia útján. A térségben Bosznia volt az első, amely dekriminalizálta a rágalmazást, amikor 2001-ben a büntetőjog helyett a polgárjog hatáskörébe került ez a cselekmény.

The post Ismét bűncselekménnyé vált a rágalmazás a boszniai Szerb Köztársaságban appeared first on .

A vádirat szerint a két férfi kidobóként dolgozott egy kecskeméti diszkóban, ahová 2000. október elsején a sértett vendégként tért be, majd nem sokkal később szóváltásba keveredett az egyik kidobóval. A vádlott társával együtt kivitte a vendéget diszkóból; ököllel és viperával addig verték, amíg eszméletét vesztve összeesett. Ezután úgy döntöttek, hogy az eszméletlen férfit nem hagyják életben, és elhatározták, hogy a gyilkosságot vonatbalesetnek álcázzák majd.

A magatehetetlen sértettet a közeli vasútvonalhoz vitték, és a sínek közé fektették olyan testhelyzetben, mintha aludna. A vádlottak bíztak abban, hogy a vonatgázolás okozta sérülések elfedik a bántalmazások nyomait is. Az elkövetők számításának megfelelően a magára hagyott sértettet egy menetrend szerinti vonat elgázolta, így a férfi a helyszínen életét vesztette.

A főügyészség a két férfit előre kitervelten, aljas indokból elkövetett emberölés bűntettével vádolja és velük szemben fegyházbüntetés kiszabását indítványozza. A letartóztatásban lévő vádlottak bűnösségéről a Kecskeméti Törvényszék fog dönteni – olvasható a közleményben.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozóiroda (KR NNI) 2022. december elsején tudatta a police.hu-n, hogy a korábban vonatbaleset hitt ügyben gyilkosságra vonatkozó információk kerültek elő egy orgazdaság miatt folytatott nyomozás során. Az áldozatot exhumálták, majd a Nemzeti Szakértői és Kutató Intézet igazságügyi orvos-, nyom-, fizikus- és antropológusszakértő együttes vizsgálata megállapította, hogy az elhunyt koponyáját a vonatgázolás okozta sérülésen kívül több más fizikai behatás is érte. A rendőrség akkor közölte: a 47 éves N. Tamást kecskeméti otthona közelében, a 49 éves V. Lajost pedig nagyvenyimi munkahelye előtt fogták el.

The post Húsz éves gyilkosság ügyében emeltek vádat két biztonsági őr ellen appeared first on .

A tárca közleménye szerint a brit kormány magas szintű delegációjával ültek tárgyalóasztalhoz a külügyminisztérium vezető tisztségviselői szerdán, az első Egyesült Államok-Egyesült Királyság stratégiai szankciós párbeszéd fórum keretében. A párbeszéd a két ország között idén megszületett Atlanti nyilatkozat alapján indult meg, aminek célja az együttműködés erősítése a szankciós stratégiákat illetően, valamint az intézkedések kiszabását, célzottságát, végrehajtását, kikényszerítését és a hozzájuk való alkalmazkodást tekintve.

A két delegáció tárgyalt a célzott büntetőintézkedések alkalmazásáról a rosszindulatú tevékenységek megelőzésére, és megszüntetésére, valamint a találkozó célja volt, hogy demonstrálja a nemzetközi normák védelmére való közös cselekvési készséget – olvasható a külügyminisztérium közleményében.

A közlemény szerint az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság megerősítette azt az álláspontját, hogy a szankciók a külpolitikai kulcsfontosságú eszközei. Oroszország Ukrajna elleni indított háborúja nyomán az Egyesült Államok és szövetségesei 2500 egyént és szervezetet sújtottak szankcióval, több milliárd dollárnyi vagyont fagyasztottak be – áll az amerikai-brit kormányzati tárgyalásról szóló dokumentumban.

Ezzel egy időben az Egyesült Államok kormánya bejelentette, hogy „újabb 120 magánszemélyt és szervezetet sújtott büntetőintézkedéssel Oroszország elszámoltatása jegyében az Ukrajna elleni illegális megszállás miatt és az orosz háborús képességek korlátozása érdekében”. A szankciók célja, hogy akadályozzák Oroszországot kritikusan fontos alapanyagok megszerzésében, ami befolyással lesz a jövőbeni energiatermelési és export-képességeire. Az újabb büntetőintézkedések egy része a már életben lévő szankciók kijátszása és megkerülése miatt született – közölte az amerikai külügyi tárca.

The post A szankciós politika egyeztetéséről kezdett párbeszédet az amerikai és a brit kormány appeared first on .

Svidler, akinek vagyonát a brit külügyminisztérium 1,2 milliárd fontra (526 milliárd forintra) becsüli, oroszországi olaj- és acélipari vállalatok privatizációjában vett részt, és üzleti kapcsolatban volt Roman Abramovics nagybefektetővel, az angol Premier League-ben játszó Chelsea labdarúgóklub egykori tulajdonosával, akit a brit kormány ugyancsak szankciókkal sújtott.

A brit külügyminisztérium szerint Svidler az orosz kormányzattal fenntartott kapcsolataiból húzott anyagi hasznot. A szankciókkal sújtott orosz milliárdosok egyik vezető jogi képviselője, a Withers LLP nevű londoni ügyvédi iroda azonban hangsúlyozta az üggyel kapcsolatos állásfoglalásában, hogy a szankcióktól érintett orosz üzletemberek „óriási többsége” szembekerült az orosz kormánnyal, sokan közülük már öt-tíz éve nyilvánosan elítélő nyilatkozatokat tesznek Putyinról és rendszeréről.

David Anderson, a Svidler nevében közvetlenül eljáró neves brit ügyvéd a londoni felsőbírósághoz benyújtott keresetben kiemelte: nem férhet kétség ahhoz, hogy ügyfelét a brit kormány „kirakatfiguraként” akarta felhasználni az Oroszország elleni szankciók indoklásához. Anderson szerint ugyanis Svidler nem áll semmiféle kapcsolatban Putyinnal, és nincs befolyása az orosz politikára, ugyanakkor nyilvánosan szót emelt az ukrajnai háború ellen.

A jogi képviselő szerint Svidlernek 2004 óta Anglia „az első számú otthona”, öt gyermeke brit állampolgár és brit iskolákban tanul, bár kettőnek közülük el kellett hagynia iskoláját a szankciók miatt. Anderson hozzátette: Svidler könyvtárat alapított és ösztöndíjakkal támogat hátrányos helyzetű fiatalokat Angliában.

A brit kormány egyéb vagyonzárlati intézkedésekkel együtt tavaly márciusban lefoglalta Svidler két repülőgépét, amelyek együttes értéke 45 millió font. Ez az első olyan jogi kereset Nagy-Britanniában, amelynek célja a szankciókkal sújtott orosz üzletemberek elleni büntetőintézkedések feloldása. Svidler ügyvédje közölte, hogy tudomása szerint több hasonló kereset is készül.

E jogi eljárások kimenetele potenciálisan jelentős hatással járhat az ukrajnai háborúval kapcsolatos brit politikára. London egyik meghirdetett célja ugyanis az, hogy az ukrajnai helyreállítás finanszírozásához használják fel a szankciók által zárolt orosz vagyoneszközöket is. A londoni külügyminisztérium legfrissebb adatai szerint a brit kormány az ukrajnai háború kezdete óta 1601 ember – köztük 130 orosz oligarcha – és 228 üzleti vállalkozás ellen hozott szankciókat. A brit kormány által oligarchának minősített és emiatt szankciókkal sújtott oroszok nettó vagyona meghaladja a 140 milliárd fontot (több mint 61 ezer milliárd forint).

The post Pert indított a brit kormány ellen egy orosz milliárdos appeared first on .

Oleh Kiper, Odessza megye kormányzója arról számolt be, hogy Odesszában egy polgári épület biztonsági őre meghalt a támadás miatt, nyolcan megsebesültek, köztük a katasztrófavédelem három munkatársa. A kormányzó közölte, hogy Odesszában megrongálódott a kínai főkonzulátus épülete az orosz támadás következtében, kitörtek az épület ablakai.

Anatolij Petrov, Mikolajiv polgármesterének tájékoztatása szerint Mikolajivban egy halálos áldozata volt a támadásnak, és a mentést végzők nap közben emeltek ki egy újabb sebesült férfit a romok alól. Vitalij Kim, Mikolajiv megye kormányzójának korábbi közlése szerint a megyeszékhelyen 19-en sebesültek meg, köztük öt gyermek. Károk keletkeztek legalább öt többszintes lakóépületben és mintegy 15 garázsban.

Az ukrán légierő jelentése szerint a légvédelem 18 légi célpontot semmisített meg abból a 19 robotrepülőgépből és 19 drónból, amelyet az orosz erők az éjjel indítottak. Jurij Ihnat, a légierő szóvivője ezzel összefüggésben elmondta, hogy az Oniksz típusú orosz robotrepülőgépek felderítése és megsemmisítése azért nehéz, mert óránként több mint háromezer kilométeres sebességgel repülnek, és a célpont megközelítése során képesek alig 10-15 méterrel a víz felett repülni. Az elektronikus hadviselés azonban szerinte segítséget jelent az ilyen típusú rakéták elleni küzdelemben. „Ezért láthatjuk, hogy nem minden rakéta éri el célját” – jegyezte meg a szóvivő. Hangsúlyozta, hogy Ukrajnának pontosan a déli régiókat, a kikötővárosokat kell megerősítenie ballisztikus fegyverek elleni eszközökkel. Szerinte a Patriot vagy a SAMP/T rendszerek megfelelő védelmet nyújthatnának ennek a térségnek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – reagálva a Dél-Ukrajnát ért támadásra – kijelentette, hogy „az ukránok átvészelik a háború nehéz időszakait, és szembeszállnak a gonosz állam, Oroszország csapásaival… Odessza. Mikolajiv. Az orosz terroristák folytatják országunk életének elpusztítására tett kísérleteiket. Sajnos, vannak sebesültek, vannak halottak. Részvétem a családnak és a barátoknak! De a gonosz államnak nincsenek olyan rakétái, amelyek erősebbek lennének, mint a mi akaratunk, hogy életeket mentsünk, támogassuk egymást és győzzünk” – fogalmazott az elnök.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka a BBC ukrán kiadásának adott interjújában leszögezte, hogy minden feltétel adott a Donyeck megyei Bahmut visszafoglalásához, ráadásul tízszer kevesebb veszteséggel, mint amennyit az orosz támadók szenvedtek el a város elfoglalására tett kísérleteik közepette. Bahmut szerinte elsősorban azért stratégiai jelentőségű, mert közúti csomópont és egyben a katonai útvonalak középpontja. Ezenkívül különféle domináns magaslatok találhatók a város körül, amelyek lehetővé teszik a város szélén lévő terület nagy részének ellenőrzését – tette hozzá. A parancsnok hibának nevezte, hogy a Wagner orosz magánhadsereg benyomult Bahmutba, mert hatalmas veszteségek elszenvedése után szerinte a zsoldoscsoport elvesztette harcképességét.

The post Orosz agresszió: halálos áldozatai is vannak az újabb dél-ukrajnai barbár csapásnak appeared first on .

Görögország kedd reggel aktiválta az uniós polgári védelmi mechanizmust, amelyen keresztül az EU koordinálja a katasztrófákra és vészhelyzetekre adott válaszintézkedéseket. Az EU Copernicus szolgálata a görög polgári védelem kérésére az érintett területek műholdas vészhelyzeti megfigyelését is biztosítja, és kárfelmérést végez az attikai régió több területén. A bizottság továbbra is szoros kapcsolatot tart fenn a görög hatóságokkal a Vészhelyzeti Reagálási Koordinációs Központon keresztül, és készen áll arra, hogy szükség esetén további segítséget mozgósítson.

Több helyen is erdőtűz is lángolt fel Athén térségében hétfőn, a görög fővárostól délkeletre és nyugatra lévő települések lakóépületeiben okozott károkat, a lakókat evakuálásra szólították fel.

Az elhúzódó száraz időjárás után az erős szelek különösen veszélyt jelentenek a régióra, ezért Görögország keleti részein és az Égei-tengeri szigeteken a legmagasabb, 4-es szintű erdőtűzriasztás van érvényben.

The post Az EU légi és szárazföldi segítséget nyújt Görögországnak az erdőtüzek megfékezéséhez appeared first on .

Nagy-Britannia 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból. Azok az EU-polgárok azonban, akik 2020 végéig, a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után kezdődött 11 hónapos átmeneti időszak lejártáig törvényesen és életvitelszerűen letelepedtek Nagy-Britanniában, továbbra is maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával, de ehhez meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért – hivatalos jogi elnevezéssel európai uniós letelepedett státusért (EU Settled Status) – kell folyamodniuk.

Ugyanez vonatkozik az EU, Izland, Norvégia és Liechtenstein alkotta szélesebb Európai Gazdasági Térség (EGT), valamint Svájc Nagy-Britanniában letelepedett állampolgáraira. A Nagy-Britanniában életvitelszerűen eltöltött időtől függően a jogosultak teljes körű (settled), illetve előzetes (pre-settled) letelepedett státust kapnak.

Az utóbbit azok szerezhetik meg, akik a benyújtás idején még nem töltöttek el öt évet törvényesen és életvitelszerűen Nagy-Britanniában. A jelenlegi szabályozás alapján ők is megvárhatják az öt év leteltét, és utána folyamodhatnak a végleges tartózkodási engedélyért. Az addig eltelő időszakban őket is maradéktalanul megilletik megszerzett jogosultságaik.

A brit belügyminisztérium által hétfőn ismertetett módosítási javaslat alapján azonban az újabb kérvényezés kötelezettsége az ő esetükben is hamarosan megszűnik. A londoni felsőbíróság ugyanis a Nagy-Britanniában élő EU-állampolgárok érdekvédelmi szervezeteinek keresetére az év elején a Brexit-megállapodással ellentétesnek minősítette, hogy az előzetes letelepedett státusú uniós állampolgároknak újból a brit hatóságokhoz kell folyamodniuk a végleges letelepedési engedélyért.

A keresetet benyújtó érdekképviseleti szervezetek szerint ez a kötelezettség azzal a veszéllyel jár, hogy akik az újbóli kérvényezést bármilyen okból elmulasztják – például egyszerűen elfelejtik -, egyik pillanatról a másikra illegális bevándorlóknak minősülhetnek és a brit kormány kitoloncolhatja őket.

Ennek megelőzésére – a londoni felsőbíróság végzésének megfelelően – a brit belügyminisztérium hétfőn közölte, hogy a törvénymódosítás nyomán minden külön intézkedési kötelezettség nélkül két évvel meghosszabbodik a teljes körű, végleges letelepedett státus megszerzéséhez rendelkezésre álló idő azok számára, akik előzetes letelepedett státusuk lejárta után – vagyis az öt év elteltével – sem folyamodtak személyesen a végleges letelepedési engedélyért.

A folyamat automatikus, a minisztérium az érintetteket közvetlenül értesíti a meghosszabbításról.

Mindez biztosítja, hogy senki ne veszítse el nagy-britanniai előzetes letelepedett státusát akkor sem, ha elmulasztja a végleges letelepedett státus kérvényezését – áll a belügyminisztérium hétfői ismertetésében.

A tájékoztatás szerint a tárca lépéseket tesz annak érdekében is, hogy a lehető legtöbb esetben automatikussá váljon az előzetes letelepedett státus átminősítése végleges letelepedési engedéllyé az erre jogosultak számára, vagyis megszűnik az újabb kérvényezési kötelezettség.

A londoni belügyminisztérium 2024-ben automatikusan ellenőzi, hogy mindazok, akik előzetes letelepedett státust kaptak, továbbra is folyamatosan Nagy-Britanniában élnek-e, és a tárca biztosítékokat épít be a rendszerbe annak érdekében, hogy jogosultság nélkül ne lehessen megszerezni a végleges letelepedett státust – áll a szakminisztérium hétfői tájékoztatásában.

A tárca legutóbbi összesítése szerint az idei első negyedév végéig 7,22 millió letelepedési kérelem érkezett a brit hatóságokhoz az EU-állampolgárok részéről.

A lista élén a román állampolgárok álltak 1,48 millió folyamodvánnyal, a Nagy-Britanniában élő magyarok közül március végéig 174 910-en kérelmeztek letelepedett státust a brit belügyminisztériumtól.

The post Brexit: Meghosszabbítják az EU-állampolgárok végleges letelepedett engedélyének megszerzési idejét appeared first on .

Azt írták, a sportrendezvényre nagyszámú érdeklődő érkezése várható a következő napokban. Ezért azoknak, akik gépjárművel érkeznek, de nem a versenypályára tartanak, azt tanácsolják, hogy a hosszabb várakozás elkerülése érdekében a versenyhétvége alatt az M3-as autópálya irányából Mogyoródra lehetőség szerint az autópályáról Szada felé hajtsanak le.

Azoknak a nézőknek, akiknek nem a versenypálya főbejárata közelében lévő helyre szól a jegyük, a rendőrség azt javasolja, hogy a Hungaroringet a 3-as számú főút használatával, Kerepes és Szilasliget irányából közelítsék meg. Az M0 autóút irányából érkező autósoknak útvonalként az M31-es autópályát, majd a 3-as főutat vagy az M3-as autópályát javasolják.

A Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság azt kéri, hogy akik a következő napokon a verseny helyszínére indulnak, tájékozódjanak az aktuális közlekedési helyzetről, és a versenypálya környékén lévő parkolók felé vezető utakon vegyék figyelembe a rendőrök jelzéseit, illetve a kihelyezett táblák útmutatásait.

Szabóné Berki Bianka őrnagy, a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság szóvivője a verseny helyszínén tartott sajtótájékoztatón jelentette be egy ideiglenes „rendőrtábor” kialakítását. Közölte, hogy a verseny biztonságos lebonyolítását mintegy 1200 rendőrrel biztosítják; munkájukat a Készenléti Rendőrség, valamint Bács-Kiskun, Heves és Nógrád megyei rendőrök segítik, de szorosan együttműködnek a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal és külföldi kollégáikkal is.

The post Magyar Nagydíj: Folyamatos a fokozott rendőri jelenlét a verseny helyszínének környékén appeared first on .

Arra is felhívta a figyelmet hogy Oroszország szándékos, „barbár” támadást intézett a déli kikötőváros, Odessza gabonatároló létesítményei ellen, ami szerinte tovább mélyíti az élelmiszerválságot. Mint mondta, a külügyminiszterek tanácskozásokon megvitatják, hogyan lehet Ukrajna hosszú távú biztonsági garanciáit uniós oldalról továbbra is támogatni, ami az európai békefenntartó eszköz forrásainak növelését jelenti.

„Remélem, hogy a miniszterek támogatni fogják a békefenntartó eszköz forrásinak megnövelését. Számjegyet nem említenék, mert most inkább a miniszterek politikai megállapodását kell megszerezni. Egyértelmű azonban, hogy többet kell majd tennünk azért, hogy Ukrajna stabil eszközzel rendelkezzen, ezért hosszú távon, folyamatos, strukturális támogatásra lesz szüksége” – hangsúlyozta Borrell.

A főképviselő elmondta, hogy a tanácskozás napirendjén szerepel az EU kapcsolata Törökországgal is. Emlékeztetett, hogy Ankara jóváhagyta Svédország NATO-csatlakozását, és újra akarják indítani az uniós csatlakozási folyamatot. „Törökország azt szeretné, hogy ez az uniós napirendben prioritás legyen, ami jó hír” – tette hozzá.

„Ukrajna tagjelöltsége új dinamikát teremtett a szomszédságpolitikánkban, ami felgyorsítja az egész Balkán régió csatlakozási folyamatait. Ebben Törökország is részt kíván venni” – jelentette ki.

The post Borrell globális élelmiszerválság miatt aggódik appeared first on .

A világ rohamtempóban változik körülöttünk, de van, ami úgy néz ki, még hosszú időn át is velünk marad. Ez a valami nem más, mint az internet, és ebből fakadóan az elvárás, hogy mi is megtalálhatóak legyünk online. Mely vállalkozások számára a legfontosabb, hogy a neten is jelen legyenek?

Aki kimarad, lemarad: a marketing vastörvénye

Facebook, LinkedIn, Instagram és TikTok: a trendek folyamatosan változnak, ebből kifolyólag pedig a platformok népszerűsége is. Az új ügyfelek bevonzásához, a konkurenciánkkal való versenyben maradáshoz fontos, hogy mi is minél több helyen megtalálhatóak legyünk. A saját weboldalunk által például. Egy biztonságos, feltörhetetlen, vállalkozásunkat a lehető legjobban prezentálni tudó honlapon. Ha weblapunk felépítését vagy az online marketingünket szakértőkre bíznánk, az itnav.hu csapatában profi kivitelezőkre találhatunk.

Vállalkozástípusok, melyekkel szinte elkerülhetetlen az online jelenlét

• Kisvállalkozások

Vannak ugyan olyan cégek, akiknek nincs versenytársuk, mert annyira egyedi a termékük – de kapásból hány ilyet tudnánk felsorolni? Ha a mi termékünk inkább a megvalósításában/minőségében, mint az ötletében egyedi, ezt weboldalunk tartalmával nagyszerűen megmutathatjuk. Hiszen még a jó bornak is kell a(z online) cégér!

• (Online) kereskedők

Az e-kereskedőknél nem kérdés, miért van szükségük egy webáruházra. Az offline, fizikai kereskedőknek pedig egyszerűen és gyorsan bővíthetővé válik így az ügyfélkörük. Korunkban az emberek egyre tudatosabban vásárolnak, így már nem elképzelhetetlen, hogy egy igazán minőségi termékért, szolgáltatásért akár az országot is átutazzák.

• Szolgáltatók, szakértők

Ha egy jó endokrinológust vagy személyi edzőt keresünk, valószínűleg a Google alapján fogjuk eldönteni, kit válasszunk. A weboldalunk olyan, mint egy online névjegykártya: bemutathatjuk rajta legjobb munkáinkat, árlistánkat, és könnyebbé tehetjük leendő klienseink számára az időpontfoglalást.

+1. Önkormányzatok és nonprofit szervezetek

Legyen szó akár egy (kis)településről, akár egy közösségi szervezet adomány gyűjtéséről, a színvonalasan tálalt ügyek iránt az emberek is nyitottabbak. Ha látják, mitől unikális egy kedves kis falu, szívesebben látogatnak oda. Egy közösségi ügyért pedig nagyobb kedvvel adakoznak, ha részletesen is olvashatnak róla.

 Miért nem elég csak a közösségi médiás jelenlét?

Sokan gondolják, hogy nincs sok értelme külön weblapot készíttetniük. Az indoklás általában az, hogy már jelen vannak a Facebookon/LinkedInen és/vagy az Instagramon. Esetleg, hogy ajánlások, kapcsolatok révén is van elég ügyfelük. Mindkét dolog örvendetes, azonban láttunk már példát globális közösségimédia-lefagyásokra; a koronavírus kitörése óta pedig tudjuk, a személyes kapcsolatépítés sem működik mindig. 

Egy weboldallal azonban csak akkor lehet probléma, ha elhanyagoljuk. Megfelelő karbantartással még sokáig, hiba nélkül szolgálhatja vállalkozásunkat.

The post Weboldal és online marketing: kiknek célszerű a weben is jelen lenni? appeared first on .

A tárca abból az alkalomból nyilatkozott a PAP hírügynökségnek, hogy csütörtöki – a minszki védelmi minisztérium által megerősített – sajtóértesülések szerint a Wagner-csoport a fehérorosz hadsereggel együtt a lengyel határ szomszédságában fekvő Breszt városa melletti terepen gyakorlatozik.

A határ biztonságos, Lengyelország folyamatosan figyeli a keleti határszakaszon fennálló helyzetet – húzta alá a tárca. „Különféle forgatókönyvek megvalósítására készülünk, a helyzet alakulásától függően” – tették hozzá.

Felidézték: Jaroslaw Kaczynski kormányfőhelyettes, a lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság párt elnöke, aki a biztonsági ügyek felügyeletéért is felelős, valamint Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi miniszter korábban is figyelmeztetett arra, hogy a Wagner-csoportot felhasználhatják a lengyel-fehérorosz határ destabilizálására.

A lehetséges fenyegetések megelőzése végett már korábban megerősítették a határőrség és a lengyel hadsereg együttműködését – emlékeztettek a közleményben. Utaltak arra a műveletre is, amelynek keretében július elején további több mint ezer lengyel katonát és mintegy 200 katonai járművet csoportosítottak át az ország keleti részébe.

Pawel Jablonski külügyminiszter-helyettes a PAP-nak nyilatkozva komolynak nevezte a lengyel keleti határ szomszédságában fennálló helyzetet. Felidézte: Fehéroroszország „már korábban ostromolta a lengyel határt”, felhasználva az illegális bevándorlók szervezett csoportjait. A diplomata nem zárta ki hasonló, „különféle katonai vagy félkatonai szervezetek bevetésével is történő” támadások lehetőségét.

The post Lengyelország több forgatókönyvre készül a Wagner-csoport fehéroroszországi jelenléte kapcsán appeared first on .

A Csehországban felhasznált földgáz az idei első hat hónapban Németországon keresztül érkezett az országba. Az orosz gázt norvég földgázzal, valamint a hollandiai és a belgiumi LNG terminálokból származó cseppfolyósított földgázzal helyettesítették.

„A hollandiai LNG terminálok kapacitása az éves cseh földgázfogyasztás mintegy 40 százalékát képes fedezni. A cseppfolyósított földgáz tehát nagyon fontos szerepet játszik Csehország energiabiztonságának megteremtésében” – mondta a miniszter újságíróknak.

Síkelának meggyőződése, hogy a cseheknek folytatniuk kell a tárgyalásokat a még nagyobb LNG terminál-kapacitás beszerzésében. Az ügyben már folynak a tárgyalások Németországgal, amely új LNG terminálokat épít.

A minisztérium kimutatása szerint a csehországi tárolókban jelenleg 3,04 milliárd köbméternyi földgáz van, ami 88 százalékos feltöltöttség. Tavaly ilyenkor a gáztárolókban 2,6 milliárd köbméter, míg a korábbi években átlagban 2,47 milliárd köbméter földgáz volt.

A földgáztartalékok rekordszintje részben annak következménye, hogy Csehországban az utóbbi időben csökkent a fogyasztás. Az idei első félévben a csehek 3,96 milliárd köbméter földgázt használtak el, 12 százalékkal kevesebbet mint egy éve. A korábbi évekhez viszonyítva a csökkenés átlagban 20 százalékos – mutatott rá a cseh miniszter.

The post Csehország idén még nem importált orosz földgázt appeared first on .