Biztonságpiac

Egy füstölő, foszfortöltetű, második világháborús eredetű 122 milliméteres szovjet ködgránáthoz riasztották a tűzszerészeket hétfőn a Baranya vármegyei Liptódra – közölte a Magyar Honvédség 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezrede.

Azt írták, hogy egy családi ház padlásának rendezésekor bukkantak feltételezett robbanóeszközre az ott lakók, akik az épület hátsó kertjébe vitték a tárgyat, majd bejelentést tettek a rendőrségre. Időközben azonban észlelték, hogy az eszköz füstölni kezdett, ezért azt homokkal lefedték, így a füst szivárgása abbamaradt.

A fővárosból érkező tűzszerész járőr megállapította, hogy a gránát gyújtószerkezet nélkül, instabil állapotban volt. A sérült robbanóeszközt a tűzszerészek lefedték, majd kiemelték. Ezután azt óvatosan egy közeli, robbantásra alkalmas területre szállították, ahol biztonságos módon, földalatti robbantással megsemmisítették.

Rámutattak: ilyen robbanóeszköz típus nagyon ritkán kerül elő, ugyanakkor kiemelten veszélyesnek minősül a köpenyében elhelyezett négy kilogrammnyi sárgafoszfor miatt. Ez ugyanis a levegővel érintkezve meggyullad és mindaddig ég, amíg oxigénhez jut. A folyamat során foszfor-pentoxid keletkezik, így alakul ki a jellegzetes sűrű, fehér színű foszforköd.

A bejegyzésben idézték Mészáros Zalán századost, az MH Sodró László 102. Vegyiharc Ezred mérnök tisztjét, aki jelezte: a foszforköd fullasztó hatású, emellett rendkívül mérgező is. Belélegzése tönkre teheti a vesét, a májat és a bélrendszert. Emellett ha a sárga foszfor érintkezik emberi bőrrel, a vegyület 700 Celsius fokon ég, amíg el nem zárják az oxigéntől, hermetikusan lefedve az érintett bőrfelületet. Amennyiben az égés elér a csontig, az érintett végtagot amputálni kell – ismertette Mészáros Zalán.

A tűzszerészek az eset kapcsán felhívták a figyelmet arra, hogy a második világháborús eredetű robbanóeszközöknek nincs „szavatossági idejük”, és csaknem nyolc évtizednyi szunnyadást követően is elindulhatnak bennük nem kívánt kémiai reakciók, nem megfelelő „kezelés” során pedig akár még működésbe is léphetnek.

Ezért, ha robbanótestnek vélt tárgy kerül elő, azonnal rendőrségi bejelentést kell tenni, hogy a tűzszerészek mihamarabb megkezdhessék a veszélyes eszköz „kezelését”!

The post Füstölő, foszfortöltetű második világháborús gránáthoz riasztották a tűzszerészeket hétfőn appeared first on .

A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség vádiratot nyújtott be a Debreceni Járásbírósághoz egy rendőr, annak családtagjai és szomszédai közötti csoportos garázdaság bűntette miatt indult ügyben – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.

A közlemény szerint egy szolgálaton kívüli rendőr egy Hajdú-Bihar vármegyei településen vendégeskedett nővérénél, ahol vitába keveredett a szomszédos ingatlanban lakó férfival. A vita során a rendőr arcon köpte a szomszéd férfit, majd elkapta a nyakát és a földre teperte.

A földön fekvő sértettet ekkor már nem csak a rendőr bántalmazta, bekapcsolódott a dulakodásba a rendőr felesége és nővére is. A rendőr folyamatosan szorította a férfi nyakát, nővére a szomszéd kezét húzta, aki a pulóveréből kibújva tudott csak szabadulni a fogásból. Ezalatt a rendőr felesége többször megrúgta a férfit – tették hozzá.

A rendőr nővére és a sértett felesége között is szóváltás alakult ki, amelynek során a rendőr nővére meglökte a sértett feleségét, aki az őt meglökő nőt fejen ütötte és felé rúgott. A dulakodásnak az vetett véget, hogy a szomszédok és ismerősök szét tudták választani az elkövetőket. Az ügyészség csoportosan elkövetett garázdaság bűntett és könnyű testi sértés vétsége miatt emelt vádat a négy elkövetővel szemben – áll a közleményben.

 

The post Vádat emelt az ügyészség egy rendőr és annak családtagjai ellen appeared first on .

Vádat emeltek négy férfival és egy nővel szemben, akik egy marokkói férfira a származása miatt támadtak rá – közölte a Fővárosi Főügyészség.

Azt írták: a vádirat szerint a vádlottak egy skinhead irányultságú csoport tagjaiként még 2020. december 20-án délután a XIII. kerületben, az 1-es villamos megállójában figyeltek fel egy marokkói férfira, és elhatározták, hogy belekötnek. A 27 éves ittas férfi megszólította a sértettet, hogy beszél-e magyarul és tud-e neki cigarettát adni.

A sértett a vádlottak magatartása alapján sejtette, hogy provokálni akarják, ezért megpróbálta kerülni a konfliktust és kitérni előlük. Három elkövető azonban kísérni kezdte, és azt kiabálta neki, „menjen haza”, vagyis hagyja el az országot. A társaság nőtagja a kezében tartott dobütőket fenyegetően a marokkói férfi felé emelte.

A csoport tagjai körbevették a folyamatosan hátráló sértettet, próbálták őt megragadni és megütni. Amikor a marokkói férfi el akart futni, két vádlott kergetni kezdte, míg a társaik lemaradva követték őket. Az áldozat megpróbált átfutni a Róbert Károly körúton, ahol azonban túl nagy volt az autóforgalom, így majdnem elütötték. A támadók végül utolérték, kétszer is a földre vitték, és a férfi vádlottak bántalmazták. A sértettnek egy idő után sikerült felállnia, és az úttesten átrohanva elmenekülnie. A megtámadott nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett – írta a főügyészség.

A budapesti V. és XIII. kerületi ügyészség a támadókat közösség tagja elleni csoportosan elkövetett erőszakkal vádolja, és velük szemben végrehajtandó börtönbüntetést indítványoz a vádiratban, továbbá azt, hogy az egyik, korábban hasonló bűncselekmény miatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt férfi előző büntetésének végrehajtását is rendelje el a bíróság. A büntetések végrehajtásának felfüggesztésére az ügyészség kizárólag a büntetlen előéletű vádlottak esetében és csak a bűnösség teljes körű beismerése esetén lát lehetőséget.

 

The post Közösség tagja elleni erőszak miatt emeltek vádat egy marokkói férfi támadói ellen appeared first on .

Az Európa Tanács korlátozó intézkedések bevezetéséről döntött hét orosz személlyel és öt szervezettel szemben, akiket felelősség terhel az RRN (Recent Reliable News) elnevezésű, az információk eltorzítását és háborús propaganda terjesztését szolgáló digitális információmanipulációs kampány folytatásáért.

A kampány kormányszervek, illetve az orosz államhoz kapcsolódó szervek részvételével folyó kampány nemzeti médiaorgánumok és kormányzati honlapok identitásával visszaélő, hamis honlapokra, valamint hamis közösségimédia-fiókokra épül. A koordinált és célzott információmanipulációt Oroszország az Európai Unió és a tagállamok ellen irányuló, szélesebb körű hibrid hadjárat részeként használja – olvasható a brüsszeli sajtóközleményben.

Az EU szankciós jegyzékbe vette továbbá az ANO Dialog nevű, a moszkvai információs és technológiai hivatal által létrehozott, Kreml által irányított orosz nonprofit szervezetet, az Orosz Diaszpóra Intézetét, valamint két olyan orosz informatikai vállalatot, amely részt vesz az RRN digitális dezinformációs kampányában.

A tanács ugyancsak korlátozóintézkedéseket vezetett be az orosz katonai hírszerző szolgálattal szoros kapcsolatban álló online hírügynökség, az Inforos és annak három alapítójával szemben. A brüsszeli testület szerint az Inforos több mint 270 olyan online hírorgánum létrehozásáért felelős, amely propagandát terjeszt az Ukrajna elleni orosz agressziós háború támogatása érdekében.

Az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatt hozott uniós korlátozóintézkedések jelenleg összesen mintegy 1800 személyre és szervezetre vonatkoznak. A jegyzékbe vett személyek és szervezetek vagyoni eszközeit befagyasztják, uniós polgárok és vállalkozások pedig nem bocsáthatnak rendelkezésükre pénzeszközöket. A jegyzékbe vett természetes személyekre ezenkívül utazási tilalom is vonatkozik, amelynek értelmében nem léphetnek be az EU területére, illetve nem haladhatnak át azon.

 

The post Az Európai Unió több orosz személyt és szervezetet vett fel szankciós listájára információmanipuláció miatt appeared first on .

Csatlakozna az amerikai Nemzeti Gárda biztonsági partnerségi programjához Svédország, Finnország és Svájc – közölte Washingtonban a Nemzeti gárda parancsnoka.

Dan Hokanson tábornok kijelentette, hogy már a közeljövőben mélyülnek és bővülnek a Nemzeti Gárda biztonsági együttműködései Európa-szerte. Hozzátette, hogy friss NATO-tag Finnország és Svédország már tárgyalásokat folytat az amerikai katonai szervezet biztonsági partnerségéhez való csatlakozásról, miközben Svájc vizsgálja annak lehetőségét, hogy csatlakozzon a programhoz.

A katonai vezető úgy vélte, hogy a három ország érdeklődése az amerikai katonai együttműködési lehetőség iránt aláhúzza azt, hogy Oroszország háborúja miként vezet oda, hogy korábban katonailag el nem kötelezett államok felülvizsgálják a pozíciójukat.

A Nemzeti Gárda Állami Partnerségi Programja kevesebbet említett, de kulcsfontosságú eszköze az amerikai fegyveres erők számára, hogy külföldi haderőkkel kapcsolatokat építsenek ki, amelynek révén közös gyakorlatokat, képzéseket és oktatás csereprogramokat tartanak.

 

The post Svédország, Finnország és Svájc is csatlakozhat az amerikai Nemzeti Gárda nemzetközi együttműködési programjához appeared first on .

A balatoni vendéglátóhelyek élelmiszerbiztonsági szempontból megfelelőek, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei többségében csak kisebb szabálytalanságokat állapítottak meg – közölte a hivatal.

A közlemény szerint javában tart a Nébih által koordinált nyári szezonális ellenőrzés-sorozat, amelynek célterületei között a Balaton környéki vendéglátóhelyek is megtalálhatók. A vizsgálatok fókuszába – az éttermek ellenőrzésére jellemzően – a higiéniás állapotok, az alapanyagok nyomon-követhetősége, valamint azok kezelésének ellenőrzése került.

Kiemelték, hogy az ellenőrzések összességében pozitív képek mutattak, kisebb hiányosságok azonban akadtak. Példaként említették, hogy több helyen a szakosított tárolást nem az előírásoknak megfelelőn oldották meg, előfordult továbbá, hogy a padló, a fal és a mennyezet, valamint a berendezési tárgyak, eszközök állapota volt kifogásolható. Visszatérő hibaként jelezték, hogy nem minden dolgozó rendelkezett érvényes egészségügyi alkalmassági igazolással, anélkül viszont nem végezhető vendéglátó tevékenység.

A szabálysértések között említették, hogy ismeretlen eredetű, valamint lejárt minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idejű élelmiszereket tároltak az egységekben. A legkirívóbb esetben 2019-ben lejárt fűszert, valamint több, 2021-ben, illetve 2022-ben lejárt alapanyagot is találtak az ellenőrök. A jogsértő termékek összmennyisége megközelítette a 2000 kilogrammot. A hatóság ezeket kivonta a forgalomból, valamint megtiltotta az ismételt forgalomba hozatalt és a felhasználást.

Az eljárások és a bírságok megállapítása folyamatban van. A balatoni vendéglátóhelyek a mostani összehangolt, kiemelt szezonális ellenőrzéseket követően is számíthatnak további ellenőrzésekre – olvasható a Nébih közleményében.

 

The post Nébih: megfelelőek a balatoni vendéglátóhelyek élelmiszerbiztonsági szempontból appeared first on .

Vádat emeltek egy román pár ellen, akik harminc évvel ezelőtt, még 1993-ban baltával megöltek egy soltvadkerti idős nőt, hogy megszerezzék a pénzét – közölte a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség sajtószóvivője.

Négyessyné Bodó Marianna azt írta, a vádirat szerint a román férfi és nő idényjellegű mezőgazdasági munkát végzett Soltvadkerten, így ismerték meg az egyedül élő, idős nőt. Néhány napot dolgoztak is a nem sokkal korábban megözvegyült asszonynál, akiről tudták, hogy a férje halála után a szőlőműveléshez használt eszközöket értékesítette, és így nagyobb összegű készpénze lett.

Miután a párt 1993 szeptemberében munkaadójuk elbocsátotta, a megélhetésük és a lakhatásuk bizonytalanná vált. Elhatározták, megpróbálnak az idős nőtől pénzt szerezni, akár úgy is, hogy megölik. A soltvadkerti asszony a korábbi ismeretségükből fakadóan 1993. szeptember 30-án este beengedte a párt házába, és beszélgetni, italozni kezdtek.

A férfi ekkor egy szódásüveggel rátámadt, és többször nagy erővel fejbe ütötte az idős nőt, aki eszméletét vesztve összeesett. A pár a lakásban kutatva megtalálta a nő pénztárcáját, de közben a konyhakövön fekvő asszony életjeleket adott, ezért a férfi egy baltával legalább háromszor nagy erővel fejbe ütötte. Az idős nő a helyszínen meghalt.

A pár 350 ezer forint készpénzzel még az éjszaka hazautazott Romániába, ahol felélték a pénzt. Az elkövetők annak idején ismeretlenek maradtak.

Az esetről 2022 őszén tartott rendőrségi sajtótájékoztatón Bogdány Gyula, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályvezető-helyettese azt mondta: a helyszínen hagyott cigarettacsikken megtalált DNS lett az egyik fontos bizonyítéka az ügyben 2020 szeptemberében újra megindított büntetőeljárásnak, annak segítségével sikerült végül azonosítani az elkövetőt. Hozzátette, számos adat és bizonyíték állt rendelkezésre az elmúlt csaknem három évtizedben, ezek átrendezése, újbóli értelmezése vezetett ahhoz, hogy a korabeli gyanút megalapozott gyanúvá lehetett formálni. Újdonság, új bizonyíték nem merült fel az ügyben. A rendőrök kitartó munkájának, valamint a technikai eszközök és lehetőségek fejlődésének köszönhetően sikerült azonosítani a feltételezett elkövetőket, a már 51 éves nőt és férfit – mondta akkor Bogdány.

A megyei főügyészség közleményében kiemelte: az emberölés többszörösen súlyosabban minősülő esetének büntethetősége nem évül el. Az ügyészség a román férfit és nőt nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberöléssel vádolja. A letartóztatásban lévő nő és a más ügyben külföldön fogva tartott férfi bűnösségéről a Kecskeméti Törvényszék dönt.

 

The post Vádemelés a harminc évvel ezelőtti soltvadkerti rablógyilkosság ügyében appeared first on .

Az Európai Unió a lehető leghatározottabban elítéli a nigeri államcsínyt, az alkotmányos rend bármiféle megbontása következményekkel jár az EU és Niger közötti együttműködésre nézve, beleértve a költségvetési támogatás azonnali felfüggesztését is – jelentette ki Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő.

A héten a nyugat-afrikai ország elnökét, Mohamed Bazoumot katonai puccsisták eltávolították a hatalomból, őrizetbe vették, az ország határait lezárták, éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el, a köztársasági intézmények működését pedig felfüggesztették. Az EU szerint az elmúlt napok eseményei komoly fenyegetést jelentenek a nigeri stabilitásra és demokráciára nézve.

„A puccs teljes mértékben sérti azokat a demokratikus elveket, amelyeken a politikai hatalom irányítása alapul a régióban. „Az EU az alkotmányos rend azonnali helyreállítására, és Bazoum elnök biztonságának és szabad mozgásának feltétel nélküli garantálására szólít fel” – olvasható Borrell sajtóközleményében.

1960-ban kihirdetett függetlenség óta négy államcsínyt és számos puccskísérletet hajtottak végre a nagy kiterjedésű, szegény sivatagi országban. 2021. március 31-én, két nappal az államfő beiktatása előtt a nigeri hatóságok már megakadályoztak egy kísérletet a Bazoum elleni katonai hatalomátvételre is.

 

The post Borrell: az EU felfüggesztheti a Nigernek nyújtott támogatásokat appeared first on .

Az orosz megszállás alatt lévő zaporizzsjai atomerőmű ukrán alkalmazottai közül senki nem volt hajlandó teljesíteni azt az orosz utasítást, hogy az egyik reaktort helyezzék „forró leállási” üzemmódba, mert az ellentétes a nukleáris és sugárbiztonsági szabályokkal – közölte Oleh Korikov.

Az ukrán Állami Nukleáris Szabályozó Ügynökség elnöke pénteki kijevi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy kivétel nélkül mindannyian megtagadták a megszálló adminisztráció törvénytelen parancsának végrehajtását, ezt egy másik személyzet végezte el, amelyet a Roszatom valamilyen módon bejutatott a zaporizzsjai atomerőműbe. Leszögezte: az ukrán szakembereknek semmi közük ahhoz, hogy a négyes reaktort „forró leállás” állapotba helyezték.

Korikov közlése szerint az orosz megszállókkal való együttműködést megtagadó ukrán személyzet folyamatos nyomás alatt van, de nemcsak ők, hanem családtagjaik is. Hangsúlyozta, hogy a reaktor „forró állapotban” való tartása ellentmond a működési engedélyben foglalt követelményeknek, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) alapvető szabványainak, így „semmi köze a nukleáris és sugárbiztonság betartásához”.

Az atomerőmű Moszkva által kinevezett vezetése kedden hozta nyilvánosságra, hogy az ötös reaktort „hideg leállás” üzemmódba helyezték, a négyes reaktort viszont az erőmű gőzellátásának biztosítása érdekében „forró leállás” üzemmódba. Kijev az átállítást veszélyesnek nevezte. Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat keddi közlése szerint az eljárás sérti az atomerőmű üzemeltetésének szabályait, és hangsúlyozta, hogy a négyes reaktor is csak hideg leállásban üzemeltethető, mivel hosszú ideje nem végezték el rajta a szükséges karbantartási munkákat.

Az Ukrajna délkeleti részében lévő, Európa legnagyobb teljesítményű atomerőművét az orosz hadsereg tavaly március óta tartja megszállva.

 

The post Megtagadták az orosz utasítás végrehajtását a zaporizzsjai atomerőmű ukrán dolgozói appeared first on .

A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség vádat emelt egy harminc éves nővel szemben, aki szexuális szolgáltatások nyújtását szervezte, és abból hasznot húzott – közölte a Fővárosi Főügyészség.

Azt írták, hogy a nő 2019 novemberétől bérelt egy V. kerületi lakást, amelyben 2020. április 30-ai elfogásáig bordélyházat üzemeltetett. A neki dolgozó prostituáltakat különböző fantázianeveken regisztrálta egy szexuális szolgáltatásokat hirdető honlapon, kezelte ezeket a profilokat, ahová fehérneműs fényképeket töltött fel és fizette a hirdetések költségét.

A közlemény szerint a profilokon feltüntetett telefonszámokon valójában a vádlottat lehetett elérni, aki megszervezte a szolgáltatásokat. A lakás fenntartási költségeit, bérleti díját, rezsiköltségét is ő fizette, a szolgáltatások díjából 50 százalékra, továbbá kétezer forint úgynevezett napidíjra is igényt tartott a neki dolgozóktól.

Ha az ügyfelek más címre kívántak menni, a vádlott utasította a neki dolgozó nőket, hogy menjenek taxival, vagy biztosított számukra egy gépkocsit sofőrrel együtt, amelyek díja az emelt szolgáltatási árba beépült.

A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség a nőt bordélyház fenntartásával, vezetésével, anyagi eszköz szolgáltatásával elkövetett prostitúció elősegítésének bűntettével vádolja, vele szemben börtön- és pénzbüntetés kiszabására tett indítványt. Az ügyészség indítványozta továbbá, hogy a bíróság az ügyet egyesítse a nő és féltestvére ellen indult korábbi üggyel, amelyben szintén szexuális szolgáltatások nyújtásának szervezéséért kell felelniük – tudatták.

 

The post Vádat emeltek egy bordélyházat üzemeltető nő ellen appeared first on .

A bíróság három év felfüggesztett börtönre ítélt pénteken egy halálos balesetet okozó önvezető taxi felügyeletét ellátó sofőrt Arizona államban.

Ez volt az első, teljesen önvezető jármű által okozott halálos ütközés ügyében tartott bírósági eljárás.

A közösségitaxi-szolgáltatás tesztjárműve még 2018 márciusában gázolt el egy kerékpárost. A vádirat szerint az autóban ülő, a jármű felügyeletét ellátó sofőr egy televíziós show-műsort nézett a telefonján, így nem tudott időben beavatkozni, hogy a balesetet elkerülje.

A vádlott, Rafaela Vasquez azt állította, hogy az ütközés előtt a térdén fekvő munkahelyi telefonján a taxis cég üzenetküldési alkalmazását használta, valamint hogy a kerékpáros, a 49 éves Elaine Herzberg „a semmiből került a jármű elé”, ezért nem tudta elkerülni a tragédiát.

A közlekedésbiztonsági hatóság vizsgálata szerint a balesetért a sofőrt terheli az elsődleges felelősség, ugyanakkor a taxis vállalkozásnál történt elégtelen biztonsági intézkedéseket és a járművezetők megfelelő felügyeletének hiányát is megállapították. Ennek ellenére az ügyészek kizárták, hogy a baleset miatt a munkaadó ellen is vádat emeljenek. A védő és ügyészek végül vádalkut kötöttek, amelynek keretében Vasquez elkerülte a súlyosabb büntetést.

Az önvezető taxiban a sofőr szerepe annyi volt, hogy beavatkozzon, ha a jármű számítógépes rendszere felmondaná a szolgálatot.

A 2018-as halálos baleset hozzájárult ahhoz, hogy az autóipari és technológiai cégek lefékezzék, valamint újragondolják az önvezető autózás fejlesztését. A közösségitaxi-szolgáltató a baleset után kivonta a forgalomból az önvezető tesztautóit Arizona államban, az akkori kormányzó, Doug Ducey pedig megtiltotta a további kísérleteket vezető nélküli taxikkal.

 

The post Felfüggesztett börtönt kapott a halálos balesetet okozó önvezető taxi készenléti sofőrje appeared first on .

Görögországnak kötelessége hatékony vizsgálatot folytatni a több száz embert szállító hajó tragédiájának ügyében, és adott esetben megbüntetnie a felelősöket – hangsúlyozta Dunja Mijatovic, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa Kiriákosz Micotakisz görög miniszterelnökhöz intézett levelében.

Június közepén egy Líbiából érkező, rossz állapotú és túlterhelt halászhajó süllyedt el Görögország partjainál. A hajón körülbelül 750 ember tartózkodott, akik közül több százan eltűntek. A tengerből mindössze 82 holttestet sikerült kiemelni. A biztos aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a görög parti őrség szerepe a tragédiában „elbagatellizálódott”, mivel a tanúvallomások összegyűjtése során szabálytalanságosok merültek fel, például az, hogy a hatóságok nyomást gyakoroltak a túlélőkre.

„Az ilyen fajta események kivizsgálása folyamán a pártatlanság kulcsfontosságú” – hívta fel a figyelmet Mijatovic, hangsúlyozva, hogy a vizsgálat nem korlátozódhat az állítólagos embercsempészek szerepére, tisztázni kell mindenki felelősségét, beleértve a parti őrséget is. A biztos továbbá tájékoztatást kér a vízbefúlt emberek maradványainak felkutatására, tiszteletben tartására, azonosítására és eltemetésére tett erőfeszítésekről.

Mijatovic aggályát fejezte ki amiatt is, hogy a hatóságok korlátozták a túlélők mozgásszabadságát, és a menekültügyi meghallgatások lefolytatásának módját is kifogásolta. Véleménye szerint a június 14-i hajótörés „nem elszigetelt eset”, ezért a tengeren érkező emberekkel kapcsolatos megközelítés szakpolitikai és gyakorlati újragondolására van szükség.

Végezetül a biztos felszólította a görög kormányt, hogy támogassa civil szervezetek, valamint az emberi jogi aktivisták és oknyomozó újságírók munkáját elősegítő jogi keretet, és vessen véget a kriminalizálásuknak és a zaklatás egyéb formáinak.

 

The post ET-biztos: a görög hatóságoknak hatékonyan kell kivizsgálniuk a migránsokat szállító hajó tragédiájának körülményeit appeared first on .

Véglegesen jóváhagyta pénteken a lengyel parlament alsóháza azt az Andrzej Duda elnök által beterjesztett törvénymódosítási javaslatot, amelynek értelmében az eredetileg tervezettnél enyhébb következményei lesznek az orosz befolyást vizsgáló jövőbeni bizottság megállapításainak.

Az államfő június elején terjesztette elő a jogszabályhoz javasolt módosításait. Az eredeti törvény röviddel ezelőtt, május végén lépett hatályba, de az államfő utólagos alkotmánybírósági normakontrollt kért róla. Az államfői módosításokat a szejm már június közepén megszavazta, az ellenzéki többségű szenátus azonban később elutasította. A szejm pénteken erről a szenátusi határozatról szavazott: a 460 fős házban 235 képviselő voksolt ellene, 214-en támogatták, négy honatya tartózkodott.

A jogszabály értelmében egy, a szejm által megválasztandó kilenctagú közigazgatási bizottság fogja elemezni a 2007-2022 közötti intézkedéseket, és ennek alapján kezdeményezheti a szerinte orosz befolyás hatására meghozott döntések felfüggesztését. A törvény eredeti változata szerint az érintett döntéshozókra adminisztratív büntetéseket szabhattak volna ki: például tíz évig nem kerülhettek volna olyan pozícióba, amelyhez nemzetbiztonsági átvilágítás kell, vagy amelyben közpénzek sorsáról kell dönteni.

A jóváhagyott államfői módosítások nyomán a nemzetbiztonsági átvilágításra és a közpénzekre vonatkozó előírásokat törölték, a bizottság csak azt állapíthatja meg, hogy az érintett személy orosz befolyás alatt cselekedett, s ezért „hiányoznak nála a szükséges garanciák a közérdekű tevékenység megfelelő végzéséhez”. A bizottságba nem választhatnak be parlamenti képviselőket, egyértelműen szakértői testületről lesz szó. A bizottság döntése bírósági úton vitatható.

Az ellenzék az őszi lengyel parlamenti választásokkal hozza összefüggésbe a törvényt, valamint annak módosított változatát is. Szerintük a bizottság megakadályozhatja például Donald Tusknak, a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform elnökének indulását a választásokon.

A jogszabály miatt az Európai Bizottság június elején kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelország ellen. Az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság a törvény hatályon kívül helyezését javasolta Varsónak.

 

The post A szejm jóváhagyta az orosz befolyást vizsgáló bizottságról szóló törvény módosításait appeared first on .

Bűnösnek találta a Sykora-bandával való együttműködés és kenőpénz elfogadásának vádjában Jozef Reháka volt rendőrt, a rendőrségi lehallgatások egykori vezetőjét a Besztercebányai Speciális Büntetőbíróság (STS) egyesbírója.

A bíróság 11 év börtönbüntetésre, vagyonelkobzásra és a közhivatalnoki hivatás gyakorlásától való ötéves eltiltásra ítélte a vádlottat. Az ítélet nem jogerős. A Dodo néven ismert Rehákát bűnszervezet létrehozásának, szervezésének és támogatásának bűntette miatt ítélte el. A vád szerint információkat szállított a Sykora-bandának arról, hogy mit tud a rendőrségnek a bűnözői csoportról. Másik két esetben 16 ezer és 17 ezer euró kenőpénz elfogadásáról is szó volt. A gyanú szerint más volt rendőrtisztek, köztük Milan Lucansky volt országos rendőrfőkapitány is érintett volt az ügyben.

Az ítélethirdetéskor sem a vádlott, sem a védőügyvédje nem volt jelen a bíróságon. Az ítélet ellen 15 napon belül fellebbezhetnek. A tárgyalást igazságtalannak nevezték, az ügyészségi vádat pedig az együttműködő vádlottak tanúvallomásán alapuló koholt vádaknak tartják. A Speciális Ügyészi Hivatal (USP) ügyésze nem fellebbez az ítélet ellen.

„Az ítélet lényegében megismételte azt, amit a záróbeszédben javasoltunk, ezért elfogadom a döntést. A döntés, bár nem jogerős, megerősíti, hogy nem igaz az, amit beszélnek, azaz hogy befolyásolják a tanúkat, manipulálják a vallomásokat, és célzottan folytatják le a büntetőeljárásokat” – jelentette ki az ítélethirdetés után a főügyészség ügyésze.

Rehákát 2020 december elején, a Júdás rendőrségi akció keretében vették őrizetbe. A több mint egy évig tartó tárgyalás során több volt állami tisztségviselőt is beidéztek tanúként, például Ľudovít Makót, a pénzügyőrség bűnügyi osztályának korábbi vezetőjét, Bernard S.-t, a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség volt vezetőjét és Boris Benát, a SIS volt helyettes vezetőjét. A rendőrségi lehallgatások volt vezetője ellen vallott például Martin Bihári, a Sýkora-banda elítélt tagja — számolt be a szlovák köztársaság hírügynöksége, a TASR.

 

The post A bíróság 11 év börtönbüntetésre ítélte a volt rendőrt appeared first on .

Az Európa Tanács (ET) emberkereskedelem elleni fellépéssel foglalkozó szakértői csoportja (GRETA) szerint a többszörös válságok és a konfliktusok kiemelt prioritássá teszik az emberkereskedelem elleni küzdelmet.

A strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló ET szakértőinek napokban közzétett közleménye szerint a jelenlegi válságok, konfliktusok és az éghajlati vészhelyzet növeli az embercsempészettel szembeni sebezhetőséget és megsokszorozza annak kockázatát, ezért a kormányoknak nagyobb figyelmet kell fordítaniuk és erőforrásokat biztosítaniuk a leküzdésére.

Az emberkereskedelem elleni küzdelem július 30-i világnapja alkalmából közzétett közlemény szerint az emberkereskedelem erősödésének kockázatára figyelmeztet az Emberkereskedelem Elleni Ügynökségek Közötti Együttműködési Csoport (ICAT) is, amely szerint e jelenségre adott válaszlépések jelentősen elmaradnak a szükségestől, jóllehet a globális becslések szerint egyre növekszik a kizsákmányolás különféle formáinak kitett emberek, különösen a gyermekek száma. A megfelelő intézkedések hiányában az emberkereskedelem egyre több áldozata marad veszélyben, anélkül, hogy hozzáférhetne a megfelelő segítséghez, igazságszolgáltatáshoz és jogorvoslathoz – figyelmeztettek.

„Az emberkereskedelem ügyében indított büntetőeljárások és az ítéletek aránya alacsony, és hiányos az áldozatok hatékony kártalanítása” – fogalmaztak a GRETA szakértői, majd hozzátették: egyértelmű politikai elkötelezettségre van szükség az emberkereskedelem elleni küzdelemre irányuló erőfeszítések fenntartásához és megerősítéséhez, az emberi jogokon alapuló megközelítést követve.

 

The post Az Európa Tanács elsőrendű fontosságú az emberkereskedelem elleni küzdelem appeared first on .

Ukrajna képes és kell is, hogy olyan győzelmet arasson, amely tartósan visszatartja Oroszországot egy újabb agressziótól – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ukrán államiság napja alkalmából elmondott beszédében.

„Ma ünnepeljük az államiság napját, az egész országra kiterjedő háború kezdete óta másodszor. Mindenki azt szeretné, ha jövőre is ugyanígy ünnepelnénk ezt a napot: szabad fővárosban, de győzelemmel” – hangoztatta az államfő. „Nem hisszük, hogy az orosz megszállók azután sem akarnak majd agresszióval visszatérni hozzánk, hogy kiűzzük az egész területünkről, de Ukrajna győzelme lehet és kell is, hogy olyan legyen, amelynek köszönhetően az ellenség visszatérési kísérlete nem haladja meg az ilyen terveket dédelgető őrültek beteges fantáziáját” – szögezte le. Szavai szerint éppen az államiság a válasz arra, miért van annyira szüksége Ukrajnának a biztonságra és a békére.

„Az államiság olyasmi, amit nehéz megvédeni, de még nehezebb visszaszerezni, ha elvész. Ez soha nem adatik meg magától, hanem az országnak végzett szolgálat és munka eredménye. Az államiság egyeseknek csak pénzkereseti lehetőséget vagy ambíciói elérését, hatalomra törekvést jelent, mások, az erősek és tiszták számára viszont az erős államiság a végső áldozatot jelenti, életüket adják érte, mint hőseink mindannyiunkért, Ukrajna szabadságáért” – fejtette ki Zelenszkij.

Az eseményen – amelyet az ukrán televíziók élőben közvetítettek – jelen volt mások mellett Valerij Zaluzsnyij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka, Ruszlan Sztefancsuk házelnök, Denisz Smihal miniszterelnök, Olekszij Reznyikov védelmi miniszter, Ihor Klimenko belügyminiszter, Kirilo Budanov, a katonai hírszerzés főnöke, Olekszij Danyilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára és Andrij Jermak, az elnöki iroda vezetője is.

Az államfő a rendezvényen ukrán katonákat tüntetett ki.

Zelenszkij 2021. augusztus 24-én, Ukrajna függetlensége kikiáltásának harmincadik évfordulóján hirdette ki, hogy ezentúl az ukrán államiságnak is lesz nemzeti ünnepe, július 28-án. Emlékeztetett arra, hogy a Kijevi Rusz 988. július 28-án vette fel a kereszténységet, és ezzel több mint ezer éve Kijevre vezethető vissza az ortodox kereszténység elterjedése.

Az ukrán csapatok folytatják Zaporizzsja megye felszabadítását

Az ukrán erők folytatták a támadó hadműveleteket a délkeleti országrészben lévő Zaporizzsja megyében, Melitopol és Bergyanszk kikötőváros irányában, megszilárdították állásaikat az elért vonalakon – számolt be az ukrán vezérkar esti harctéri helyzetjelentésében. A kijevi katonai vezetés kiemelte, hogy az orosz erők a nap folyamán rakéta- és légicsapást indítottak a déli, odesszai régió kikötői infrastruktúrája ellen: két Kalibr típusú rakétát indítottak és nyolc Sahid csapásmérő drónt, utóbbiakat az ukrán légierő mind megsemmisítette. Összességében az orosz erők csütörtökön 27 légicsapást intéztek, és több mint harmincszor nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel az ukrán csapatok állásaira és ukrajnai településekre. A támadásokban civilek haltak, illetve sebesültek meg, de számukat a vezérkar nem hozta nyilvánosságra. Kiemelte, hogy Ukrajna déli részén kikötői létesítmények és a lakóépületek semmisültek, illetve rongálódtak meg. A kijevi közlés szerint a nap folyamán harminc összecsapás volt az ukrán és az orosz erők között. A vezérkar kitért arra, hogy az elmúlt nap alatt az ukrán légierő hat csapást mért orosz katonai összpontosulásokra, egyet légvédelmi rakétarendszerekre és szintén egyet egy parancsnoki állásra. A rakéta- és tüzérségi egységek pedig egy orosz parancsnoki állást, egy koncentrációs területet, egy üzemanyagraktárt, egy elektronikus hadviselési állomást és öt tüzérségi fegyvert találtak el lőállásban.

 

The post Zelenszkij: tartós győzelmet kell aratni Oroszország felett appeared first on .

Vádat emeltek három férfi ellen, akik tavasszal két, őket a buszról leszállító jegyellenőrt is bántalmaztak; az ügyészség végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozta.

A Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség szóvivője, Szanka Ferenc közölte, a három férfit csoportosan elkövetett, közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettével vádolják. A férfiak március 6-án délután szálltak fel Szegeden a központi buszpályaudvaron egy helyi járatos buszra. Már a felszállás előtt a megállóban, majd azután a buszon is agresszívan kiabáltak, hangoskodtak, ezért a két jegyellenőr felszólította őket, hogy hagyják abba.

A vádlottak erre becsmérlő kijelentések mellett közölték az ellenőrökkel, hogy hallgassanak, mivel ők a szolgáik, majd egyiküket leszállás közben leköpték. A buszról leszállva a jegyellenőrökre támadtak, arcon ütötték, nekifutásból megrúgták és más módon is bántalmazták őket.

A cselekmény következtében az egyik ellenőrnek nyolc napon belül gyógyuló sérülései keletkeztek. A letartóztatásban lévő férfiakra végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozta az ügyészség, bűnösségükről a Szegedi Járásbíróság fog dönteni – tudatta a csoportvezető ügyész.

Vád alatt az elvetemült „apa”

Vádat emeltek egy férfi ellen, aki brutálisan bántalmazta és megpróbálta megölni a saját fiát, korábban pedig a nevelőanyját fenyegetéssel arra kényszerítette, hogy különböző kölcsönöket vegyen fel és adja át neki. 2021 szeptemberében a már nagykorú fiú látogatóban volt apjánál, és összeszólalkoztak azon, hogy a férfi szerint a fia keveset van vele. A fiú ekkor hazaindult, de az utcán apja utolérte, pofon vágta és visszaparancsolta a házba. Pár óra múlva a fiú újra hazaindult, apja ekkor is utánament, többször fejen és arcon ütötte, és megrúgta a mellkasán. Ezután felvett az udvaron egy törött tükördarabot és azzal hatszor hátba szúrta a fiút, közben azt kiáltotta, hogy megöli. A fiú segélykiáltását meghallotta a szomszéd, aki értesítette a rendőröket. A sértett csak a rendőrök kiérkezése után szabadult az ingatlanból, amelynek kapuját apja bezárta. A bántalmazás következtében a fiú közvetlen életveszélyes állapotba került.

A vádlott 2021 nyarán szabadult korábbi, erőszakos bűncselekmény miatt kiszabott fegyházbüntetéséből. A nevelőanyjához költözött egy Pest vármegyei településre, majd az idős nőt fenyegetéssel arra kényszerítette, hogy különböző kölcsönöket vegyen fel és adja át neki. Miután az értékesebb ingóságokat a férfi eladta, kiabálva, veréssel fenyegetve annyira megfélemlítette az asszonyt, hogy az összesen 900 ezer forint kölcsönt vett fel egy magánszemélytől, illetve egy pénzügyi szolgáltatótól, és ebből 800 ezer forintot átadott neki. A férfi folyamatosan nyomás alatt tartotta nevelőanyját, bántalmazta, és előfordult, hogy a karján késsel megszúrta. Végül az idős asszony elmenekült az otthonából a testvéréhez. A Pest Vármegyei Főügyészség emberölés kísérlete és folytatólagosan, súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás miatt emelt vádat a férfi ellen.

 

The post Végrehajtandó szabadságvesztést kért az ügyészség a jegyellenőröket bántalmazó férfiakra appeared first on .

A fiatalok haza iránti szeretetét, kötődését erősítik a honvédelmi táborok – hangoztatta a Honvédelmi Sportszövetség elnöke a szolnok-szandaszőlősi sportrepülőtéren, a szervezet által rendezett ejtőernyős táborban.

Simicskó István azt mondta: „szülőföldünk csak egy van, ezt megvédeni minden bajtól szép és nemes kötelesség”. Hozzátette: az ejtőernyős táborban négy turnusban húsz-húsz, tehát összesen nyolcvan kadét vesz részt idén nyáron. A mostani turnus hétfőn kezdődött, és egy héten át tart.

Szolnokot kiváló adottságú településnek nevezte, amely komoly katonai múlttal, jelennel és jövővel rendelkezik. A Tisza-parti megyeszékhelyen már harmadik alkalommal rendezik meg az ejtőernyős tábort. Emellett a Honvédelmi Sportszövetség számos tábort szervez, például repülős, túlélési vagy idén először búvártábort Szentesen.

A táborok harmincéves hiányt pótolnak, hiszen egykor az azóta megszűnt Magyar Honvédelmi Szövetség (MHSZ) szervezett ilyen típusú táborokat, még a rendszerváltás előtt – mondta, hozzátéve, hogy a fiatalok számára ezek a táborok „bátorságpróbák” is, ezért gratulált a résztvevőknek. Simicskó elmondta, hogy a Honvédelmi Sportszövetséget azzal a küldetéssel hozták létre 2017-ben, hogy a magyar fiatalok felé nyisson.

Az általános hadkötelezettség, ezzel együtt a sorkatonai szolgálat Magyarországon történő megszüntetésével egy űr keletkezett. Egyrészt nem volt tartalékos rendszer, ezt is 2010-től kezdték felépíteni – állítja Simicskó, megjegyezve: 2010-ben 17 tartalékos katonája volt a Magyar Honvédségnek, most csaknem 12 ezer van.

Kitért arra is, hogy 2015 és 2018 között volt honvédelmi miniszter, amikor a migrációs válság miatt megépült a határon a kerítés, és összeállítottak egy tízéves haderőfejlesztési programot, amelynek része volt a Honvéd Kadét Program is. Ezzel a 14-18 éveseket, a középiskolásokat célozták meg. Míg 2017-ben hárommal volt, most már 135 középiskolával van szerződése a Magyar Honvédségnek, 7200 kadét van ma Magyarországon.

Simicskó közölte: a Honvédelmi Sportszövetség törekvése az is, hogy honvédelmi sportközpontokat építsen. Jelenleg öt településen – Baján, Balassagyarmaton, Újfehértón, Szigetváron és Szarvason – található ilyen létesítmény, mindegyik százszázalékos kihasználtságú, rengeteg a fiatal. A cél, hogy minisztériumi segítséggel minden megyében építsenek honvédelmi sportközpontokat.

Réz Levente ezredes az eseményen elmondta: öt éve kezdték rendbe tenni a sportrepülőteret, megteremteni a feltételeket a táborok megrendezéséhez. Tájékoztatása szerint idén már nyolcvan kadét vesz részt az ejtőernyős táborban. Már levizsgáztak az ejtőernyős alapismeretekből, és ha az időjárás is engedi, 1000-1200 méter magasból hajtanak végre ejtőernyős ugrást. A tábor végére elérhetik a kilenc-tíz ugrást is a fiatalok. Követési rendszert dolgoztak ki a legjobbak kiválasztására, hogy továbbfejlesszék évről évre a tudásukat; már vannak visszatérő fiatalok. A Honvédelmi Sportszövetség támogatásának köszönhetően egyre több felszerelést, ejtőernyőt tudnak venni, ezáltal könnyebb a kadétok képzése – jelezte.

A beszédek után átadták a Honvédelmi Sportszövetség által biztosított hat új, a legmodernebbnek számító ejtőernyős felszerelést a kadétok, a szolnoki bázis számára. Az eseményen jelen volt Bali Tamás, az MH Kiss József 86. Helikopterdandár parancsnoka is.

 

The post Simicskó: a fiatalok haza iránti szeretetét erősítik a honvédelmi táborok appeared first on .

Ukrajna megkapta a szükséges eszközöket légvédelmi rendszerének megerősítéséhez – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

„Meghallgattam az aktuális jelentéseket a fegyver- és lőszerellátásról. Növekszik a légvédelmi rendszerünk. Oda fogják küldeni, ahol most a legnagyobb szükség van rá” – fogalmazott Zelenszkij. Tájékoztatása szerint a védelmi minisztériumhoz tartozó katonai hírszerzés és a Külügyi Hírszerző Szolgálat jelentést tett az orosz erők tevékenységéről és közvetlen terveiről, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) pedig az országon belüli ellenséges műveletekről. Valerij Zaluzsnij főparancsnok tájékoztatta Zelenszkijt a támadó és védelmi műveletekről a teljes frontvonalon.

Andrij Kovaljov, az ukrán vezérkar szóvivője szerdai kijevi sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy az ukrán csapatok harctéri sikereket értek el a Donyeck megyei Sztaromajszke térségében, és megszilárdították pozícióikat az elért vonalakon. Eközben az orosz erők sikertelenül próbálkoztak a Zaporizzsja megyei Robotine településtől északkeletre elvesztett állásaik helyreállításával.

A szóvivő hozzátette, hogy az oroszok továbbra is erős ellenállást fejtenek ki, egységeket mozgatnak, és aktívan használják tartalékaikat. Kiemelte, hogy az ukrán erők továbbra is előrenyomulnak a donyecki régióban Bahmut, Zaporizzsja megyében pedig az orosz ellenőrzés alá került Melitopol és Bergyanszk kikötőváros felé. Kifejtette, hogy Bahmutnál az ukrán csapatok folytatják a támadó hadműveleteket a várostól északra és délre.

„A Harkiv megyei Kupjanszk és a donyecki régióban lévő Liman irányában a védelmi erők továbbra is visszatartják a betolakodók offenzíváját. A heves harcok ott is folytatódnak, az elmúlt nap folyamán 26 összecsapás történt” – fűzte hozzá a szóvivő.

A vezérkar legfrissebb, pénteki összesítése szerint az orosz hadseregnek újabb 460 katonája halt meg Ukrajnában, így az elesettek száma 243 680-ra nőtt. Az elmúlt napban az ukrán erők megsemmisítettek egy orosz katonai helikoptert, három harckocsit, 22 tüzérségi rendszert és 16 drónt. Jurij Malasko, Zaporizzsja megye kormányzója szerdán arról tájékoztatott, hogy előző nap az orosz erők 79 csapást mértek 22 településre a régióban. A támadások következtében két helyi lakos sebesült meg.

 

The post Zelenszkij: Ukrajna megkapta a légvédelmének megerősítéséhez szükséges eszközöket appeared first on .

A Koszovó elleni nemzetközi megszorító intézkedések mihamarabbi felfüggesztését követelte Albin Kurti miniszterelnök szerdán a Koha Ditore című pristinai napilap beszámolója szerint.

A kormányfő szerint az lenne a logikus lépés, ha az Európai Unió még az előrehozott önkormányzati választások előtt eltörölné a szankciókat, amelyeket azért szabott ki, mert a kormány nem tudta csökkenteni a szerbek és az albánok közti feszültségeket Észak-Koszovóban.

Albin Kurti szerint a koszovói miniszterelnök, valamint az Európai Unió Koszovó és Szerbia közötti párbeszédért felelős különmegbízottja a helyzet kezeléséről, a feszültségek csökkentéséről állapodott meg, és természetes, hogy ha nem csökkennek a feszültségek, akkor választásokat sem lehet tartani, vagyis a helyzet kezelése teremti meg a voksolás feltételeit.

A Szerbia és Koszovó közötti feszültség az utóbbi hónapokban kiéleződött. Koszovóban zavargások törtek ki május végén, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatali posztjukat. A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a NATO irányítása alatt álló békefenntartó haderő, a KFOR katonáira támadtak.

Az Európai Unió ezt követően gazdasági és politikai szankciókat vezetett be Koszovóval szemben, mert úgy ítélte meg, hogy a vezetés nem tett semmit a helyzet kezelése érdekében. Az intézkedések között a koszovói politikusok uniós intézményekbe történő meghívásának és a pénzügyi támogatásoknak a felfüggesztése is szerepel. A szerb és az uniós követelésekkel összhangban a kormány már csökkentette 25 százalékkal a rendőri jelenlétet Észak-Koszovóban.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.

 

The post A koszovói miniszterelnök a szankciók mihamarabbi felfüggesztését követeli appeared first on .