Vous êtes ici

Agrégateur de flux

Ebola : en RDC, dans le principal foyer épidémique, le lancement des premiers essais de traitements fait renaître l’espoir

LeMonde / Afrique - lun, 09/11/2026 - 12:30
A Bunia, dans l’est de la République démocratique du Congo, où l’épidémie frappe durement, des essais cliniques testant l’efficacité de plusieurs vaccins et médicaments sont actuellement menés. Leur but est de protéger les populations de la contamination et d’augmenter les chances de survie des malades.
Catégories: Afrique

The EU’s budget talks raise serious questions for the UN

Europe’s current geopolitical agenda and calls for increasing the use of European organizations in delivering its international cooperation agenda suggest that the UN needs to prepare for a potentially major drop in its funding from the continent after 2027, so the UN’s time to react is now.

The EU’s budget talks raise serious questions for the UN

Europe’s current geopolitical agenda and calls for increasing the use of European organizations in delivering its international cooperation agenda suggest that the UN needs to prepare for a potentially major drop in its funding from the continent after 2027, so the UN’s time to react is now.

The EU’s budget talks raise serious questions for the UN

Europe’s current geopolitical agenda and calls for increasing the use of European organizations in delivering its international cooperation agenda suggest that the UN needs to prepare for a potentially major drop in its funding from the continent after 2027, so the UN’s time to react is now.

Les nouveaux membres de l'APDP prêtent serment

24 Heures au Bénin - lun, 09/11/2026 - 12:09

Les huit membres de l'Autorité de protection des données à caractère personnel (APDP), ont prêté serment le vendredi 6 novembre 2026 au siège de la Cour suprême à Porto-Novo. L'audience solennelle a été présidée par Victor Dassi Adossou, président de la Cour suprême.

Nommés par le décret n° 2026-422 du 1er juillet 2026, Luciano Hounkponou, Denise Degbedji, Maixent Djeigo, Mama Salifou, Crépin Dodo, Axel Mathieu Foadey, Friggens Ajavon et Blaise Gilbert Isaac Kissezounon, tous membres de l'APDP, ont prêté serment le vendredi 6 novembre 2026, devant la Cour suprême.
La cérémonie officielle marquant leur prise de fonction a été présidée par Victor Dassi Adossou, président de la Cour suprême, assisté des autres membres de l'institution.

Devant la haute juridiction, les nouveaux responsables ont prêté serment de remplir leurs fonctions en toute indépendance et impartialité, avec dignité et loyauté. Ils se sont également engagés à respecter les obligations liées au secret des délibérations.

Dans son discours, le président de la Cour suprême a rappelé l'importance de cet engagement et la responsabilité qui leur incombe désormais. Il les a notamment invités à mesurer les enjeux humains, juridiques et institutionnels de leur mission, dans un environnement caractérisé par l'essor du numérique et l'augmentation constante des traitements de données personnelles.

Victor Dassi Adossou a souligné que la prestation de serment dépasse le cadre d'une simple formalité administrative. Selon lui, elle constitue un engagement juridique, moral et républicain envers la loi, les institutions et les citoyens. Il a également insisté sur la dimension humaine de la protection des données, rappelant que toute information personnelle renvoie à un individu dont les droits et les libertés doivent être préservés.

À l'issue de l'audience, la Cour suprême a pris acte du serment des huit membres et les a renvoyés à l'exercice de leurs fonctions.
Cette cérémonie consacre le démarrage officiel de leur mission au sein de l'Autorité de protection des données à caractère personnel.
À travers cette institution, le Bénin entend renforcer la protection des informations personnelles et garantir le respect de la vie privée, dans un contexte où les usages numériques prennent une place croissante dans les activités des citoyens, des administrations publiques et des entreprises.

F. A. A.

Catégories: Afrique, Russia & CIS

Bio Tchané présente sa vision à l'ancien président Nicéphore Soglo

24 Heures au Bénin - lun, 09/11/2026 - 12:05

Le président du Conseil économique et social (CES), Abdoulaye Bio Tchané, a rendu visite, le samedi 7 novembre 2026, à l'ancien président de la République, Nicéphore Dieudonné Soglo. Il s'agissait d'une visite de courtoisie au cours de laquelle il a souhaité un bon retour à l'ex chef d'Etat après une longue période d'absence liée à des problèmes de santé.

Bio Tchané au domicile de Nicéphore Dieudonné Soglo. Samedi 7 novembre 2026, le président du CES a fait une visite de courtoisie à l'ancien président de la République. Au cours de cette la visite, Abdoulaye Bio Tchané s'est réjoui de retrouver l'ancien chef de l'État en parfaite santé. La rencontre a été l'occasion pour les deux personnalités d'échanger sur l'actualité institutionnelle et les perspectives de développement du Bénin.

Le président du CES a présenté à son hôte les principales orientations de son mandat à la tête de la huitième mandature, ainsi que les ambitions qu'il nourrit pour les cinq prochaines années. Il a notamment exposé sa vision d'une institution davantage engagée dans l'utilité publique, la proximité avec les citoyens, le dialogue interinstitutionnel et le rayonnement international, à travers les quatre piliers qui fondent son action.

Nicéphore Soglo a salué cette démarche et félicité le président du CES pour ses nouvelles responsabilités. Sûr de ses capacités à contribuer au renforcement et au rayonnement du Conseil économique et social, il lui a prodigué des conseils inspirés de sa longue expérience à la tête de l'État et de sa connaissance des institutions républicaines.

Revenant des travaux de l'Union des Conseils économiques et sociaux et institutions similaires francophones (UCESIF), organisés en Roumanie, Abdoulaye Bio Tchané s'était déjà rendu à l'hôpital pour prendre des nouvelles de l'ancien président et s'enquérir de l'évolution de son état de santé.
Par cette nouvelle visite, le président du CES inscrit sa démarche dans une logique de respect des anciens dirigeants et de reconnaissance de leur contribution à la vie politique et institutionnelle du Bénin.

F. A. A.

Catégories: Afrique, Balkan News

Loto Fortune : Les résultats du tirage de 11 H

24 Heures au Bénin - lun, 09/11/2026 - 12:05

LES RÉSULTATS LOTO FORTUNE SONT LÀ !

TIRAGE N°179/26 Lundi 09 Novembre 2026 (11H)

79 • 56 • 10 • 08 • 20

Félicitations aux heureux gagnants !

Pas encore gagné ? Gardez le sourire !
Rendez-vous au prochain tirage de 14H pour une nouvelle chance.

Jouez dans les centres de jeux ou en ligne : Tapez 590# ou lnbloto.bj
Jouez avec modération et responsabilité. Le jeu doit rester un plaisir.

A TOI DE JOUER #Akaxòa

#LNBSA #XòGbɔnAlɔkpaVo #JeuResponsable #LaChanceAvecModération

Catégories: Afrique

Burkina : Une collision entre deux cars fait six morts à Ipendo sur la RN1

Lefaso.net (Burkina Faso) - lun, 09/11/2026 - 12:02

Un accident de la circulation a endeuillé la route nationale n°1 (RN1) dans la nuit du dimanche 8 au lundi 9 novembre 2026, nous rapportent nos confrères des Éditions Sidwaya.

Selon les informations publiées, l'accident s'est produit à Ipendo, un village situé à environ sept kilomètres de Sabou. Le drame a impliqué deux cars, l'un en provenance de Ouagadougou et l'autre de Bobo-Dioulasso, qui sont entrés en collision.

Le bilan provisoire fait état de six personnes décédées sur le coup. Plusieurs autres passagers, grièvement blessés, ont été secourus par les éléments de la Brigade nationale de sapeurs-pompiers (BNSP) de Koudougou, puis évacués vers les centres de santé de Koudougou et de Sabou pour une prise en charge.

Lefaso.net

Source : Les Éditions Sidwaya

Catégories: Afrique

CAN 2030 : Le Burkina Faso accueille une première mission d'évaluation de la CAF

Lefaso.net (Burkina Faso) - lun, 09/11/2026 - 11:39

Dans le cadre du projet de co-organisation de la Coupe d'Afrique des Nations (CAN) 2030 par les pays membres de la Confédération des États du Sahel (AES), à savoir le Burkina Faso, le Mali et le Niger, une mission d'évaluation de la Confédération africaine de football (CAF), conduite par Emmanuel Newton Dasoberi, Manager professionnel de football, a été reçue en audience par la ministre en charge des Sports, Annick Pikbougoum/Zingue Ouattara, ce dimanche 8 novembre 2026. Selon l'information publiée sur la page Facebook du ministère des Sports, de la Jeunesse et de l'Emploi, cette rencontre a permis à la délégation de faire le point de sa visite d'évaluation des infrastructures et des installations burkinabè auprès de la ministre.

Au cours de cette première évaluation, les experts ont passé en revue plusieurs éléments essentiels à l'organisation d'une compétition continentale de cette envergure. Il s'agit notamment des personnes-ressources, des infrastructures sportives et des établissements hôteliers. Dans la journée du 8 novembre, la délégation a visité le Stade du 4-Août, le Centre d'entraînement des Étalons (COMET), qui dispose de deux terrains, ainsi que l'hôtel Lancaster Ouaga 2000.

Cette visite a mobilisé plusieurs acteurs institutionnels et techniques dont des représentants de la Primature, des ministères en charge des Affaires étrangères, de la Construction de la patrie et de la Santé, des membres fédéraux, du Bureau national des grands projets, de Faso Mêbo ainsi que Toussaint Somdah, expert indépendant.

Cette première étape devrait être suivie d'autres missions d'experts de la CAF, notamment dans les domaines de la sécurité, des technologies de l'information, des infrastructures et commodités, ainsi que de la santé. Ces évaluations successives permettront d'apprécier les capacités et les dispositions des pays candidats, en concertation avec le Mali et le Niger.

La ministre, Annick Pikbougoum/Zingue Ouattara, quant à elle, a réaffirmé la volonté du gouvernement burkinabè et des États membres de l'AES de constituer un dossier solide, susceptible d'obtenir l'accord de la CAF pour l'organisation de la CAN 2030 pour le bonheur de la population de l'espace AES.

Lefaso.net
Source : DCRP/MSJE

Catégories: Afrique

Somali Olympic boxer Ali weeps as world title dream realised

BBC Africa - lun, 09/11/2026 - 11:38
Ramla Ali dedicated her win to her late father as she defeated Mikiah Kreps to become the unified super-bantamweight world champion.
Catégories: Africa

Latest news - Next meeting - Subcommittee on Human Rights

Next ordinary meeting of the Subcommittee on Human Rights will be held on 30 November - 1 December 2026, in Brussels.      


AFET and DROI meetings - 2026
AFET and DROI meetings - 2027
DROI Coordinators
Source : © European Union, 2026 - EP
Catégories: Union européenne

Serbia’s Student Movement: From Protest to Power

Africa - INTER PRESS SERVICE - lun, 09/11/2026 - 10:30

Tens of thousands of people take to the streets late into the night to celebrate the student-led opposition coalition's victory in Belgrade, Serbia, on 26 October 2026. Credit: Aleksandar Jovicic/NurPhoto

By Andrew Firmin
LONDON, Nov 9 2026 (IPS)

On the night of 25 October, tens of thousands filled the streets of Belgrade and other cities, as they’d so often done in protest over the past two years. But this time they came out to celebrate. In that day’s National Assembly election, Student List, a slate of political newcomers, defeated Aleksandar Vučić’s Serbian Progressive Party (SNS), in power since 2012. The student-led movement behind the protests, which rose up against corruption, has given Serbia the opportunity for a democratic reset.

From grief to protest

Serbia became steadily more autocratic under Vučić. Public institutions served ruling-party interests amid a web of corruption, patronage, coercion and impunity. Public media became a ruling party mouthpiece.

Civic freedoms deteriorated dramatically. In 2018, the CIVICUS Monitor rated Serbia’s civic space as narrowed, meaning that fundamental rights were broadly respected. By the end of Vučić’s rule, the rating had collapsed to repressed, meaning that criticising those in power carried severe risks. The state used violence against protests and treated civil society as a security threat, targeting it with spyware and subjecting organisations to raids and police investigations.

The seismic shift began in November 2024 with the collapse of a railway station canopy in Novi Sad, Serbia’s second-largest city. Sixteen people died. The government insisted it was a tragic accident, but the station had only recently been renovated and, with construction contracts shrouded in secrecy, many suspected corners had been cut. For protesters, this was a lethal symbol of the costs of corruption, negligence and impunity. No one has been held accountable.

Students held vigils and mass protests on a scale unseen since 2000, when demonstrations ousted Slobodan Milošević, the infamous authoritarian leader and accused war criminal. This time, their most effective tactic was a months-long education strike in which they blockaded and occupied universities.

As the protest movement grew it connected with existing groups, including environmental and legal aid organisations, independent media and, crucially, academics, university administrators and education unions, who took solidarity strike action. This built wider public support, backed by a ‘students in every village’ campaign that saw students meet with rural communities to ask about what mattered most to them.

State attempts to suppress the movement failed, including mass arrests, violence by security forces and gangs of ruling-party supporters and an extensive campaign of disinformation and smears. Vučić vilified protesters as agents of foreign powers bent on subversion and the government fired education sector employees for taking part in strikes.

Change on the cards

Ultimately, the protests forced Vučić’s hand. Constitutionally barred from seeking a third term as president, he announced an early parliamentary election in June and stood down as president in September, making clear his intention to hold onto power as prime minister. He presumably gambled that a skewed playing field, characterised by intimidation and biased coverage, would let him win again and unleash an even fiercer crackdown.

The gamble failed because of the movement’s discipline and the smart choices it made. Throughout, students resisted opposition parties’ attempts to co-opt them, insisting that deeper change was needed to re-establish the rule of law, free public institutions from political capture and tackle corruption. From its early days, the movement practised internal democracy, taking decisions in university plenums, open assemblies where people debated, learned and decided together. When it decided to field a slate of candidates, it used the same method to select them. Students didn’t put themselves forward, choosing instead public figures untainted by association with established politics and likely to command broad support. Those who’ve won seats include academics, actors, former sports stars and medical professionals.

The result surpassed all predictions. According to projections based on the preliminary count, Student List has around 53 per cent of the vote, which would give it a clear majority of 141 of the National Assembly’s 250 seats. The SNS-led bloc trails on around 39 per cent. The margin was such that Vučić had to concede quickly.

Challenges of power

After the euphoria comes the challenge of moving from protest to power. A movement that has refused to have formal leaders must now unite behind a prime minister. Once the National Assembly convenes, Student List will have 90 days to form a government. Its deliberately broad campaign focused on major questions of national renewal but offered little detail. This strategy papered over political differences among representatives who range from nationalist to more liberal, which can be expected to surface if the incoming government succeeds in restoring the space for normal political debate. There’s also the question of how those elected will relate to the student movement.

As in Hungary, where long-term autocratic leader Viktor Orbán finally fell to electoral defeat in April, the new government will face the difficult task of reorienting state institutions that have bent to the former ruling party’s interests. An early sign of change came when the public broadcaster apologised to viewers for its bias towards the SNS, something that also happened in Hungary. The government will need to repay voters’ faith by rooting out corruption, which will mean overhauling institutions including the judiciary and police. All this will unfold alongside a presidential election that’s due by the end of the year.

Challenges lie ahead, but a population that has rediscovered the power of collective action can face them with confidence. Serbia also offers a vital source of international inspiration. Together with Hungary’s example, it shows there’s nothing permanent about autocratic rule. The world’s many Gen Z-led movements that have self-organised to demand a fairer distribution of economic and political power, and civil society more broadly, can take heart. Serbia has shown that organising and protesting works, and change is possible.

Andrew Firmin is CIVICUS Editor-in-Chief, co-director and writer for CIVICUS Lens and co-author of the State of Civil Society Report.

For interviews or more information, please contact research@civicus.org

 

 

 

 

Catégories: Africa

Pologne: l'auteur de la fusillade à Cracovie est mort, annonce la police

RFI (Europe) - lun, 09/11/2026 - 10:13
Il ne répondra jamais de ses actes : l'auteur de la tuerie qui a fait six morts et 15 blessés samedi 7 novembre à Cracovie, un Polonais de 24 ans grièvement blessé par des policiers, est mort ce lundi 9 novembre. Le parquet estime que rien ne permet à ce stade d'associer « de manière catégorique » l'auteur de la tuerie à une idéologie particulière.
Catégories: Union européenne

The New Epicenter of Global Terror

Foreign Affairs - lun, 09/11/2026 - 10:00
How Africa’s weak states and rare earths drive transnational extremism.

A Recipe for Disaster in Taiwan

Foreign Affairs - lun, 09/11/2026 - 10:00
Why the risk of a crisis is growing.

Israel seit dem 7. Oktober

SWP - lun, 09/11/2026 - 09:59
Netanjahu gone? Israel hat gewählt, aber eine neue Regierung ist noch lange nicht in Sicht. Ich habe mit über ihr Buch , die Auswirkungen auf die Wahl, die Beziehungen zu den USA/MAGA/Trump, Europa, rechtsextremen Parteien und der arabischen Welt oder auch die Verfahren vor dem Internationalen Strafgerichtshof und dem Internationalen Gerichtshof gesprochen.

Scaling a cost-efficient green building industry in Rwanda

Rwanda needs about 150,000 new housing units every year through 2050. At the same time, the country has committed to carbon neutrality by 2050 and, under its Nationally Determined Contribution 3.0, to cutting greenhouse gas emissions by up to 53% below business as usual by 2035. Construction sits at the centre of both goals. It also has to create decent jobs for a young and growing workforce.A new policy brief by the German Institute of Development and Sustainability (IDOS), the University of Rwanda and Equilibria Ltd looks at how construction firms in Rwanda can become both greener and more productive. It draws on surveys of 546 firms in Kigali (2023 to 2025) and 308 firms in Kicukiro and Kamonyi (2026), 88 interviews, and focus group discussions with masons and electricians. The brief sets out seven recommendations for government, the private sector and development partners. They are to align green criteria across instruments, set clear steps for applying them, open green finance to small firms, invest in testing and demonstration of local materials, use public procurement to create steady demand, link large contractors with smaller firms, and close priority skills gaps as part of a wider support package.

Scaling a cost-efficient green building industry in Rwanda

Rwanda needs about 150,000 new housing units every year through 2050. At the same time, the country has committed to carbon neutrality by 2050 and, under its Nationally Determined Contribution 3.0, to cutting greenhouse gas emissions by up to 53% below business as usual by 2035. Construction sits at the centre of both goals. It also has to create decent jobs for a young and growing workforce.A new policy brief by the German Institute of Development and Sustainability (IDOS), the University of Rwanda and Equilibria Ltd looks at how construction firms in Rwanda can become both greener and more productive. It draws on surveys of 546 firms in Kigali (2023 to 2025) and 308 firms in Kicukiro and Kamonyi (2026), 88 interviews, and focus group discussions with masons and electricians. The brief sets out seven recommendations for government, the private sector and development partners. They are to align green criteria across instruments, set clear steps for applying them, open green finance to small firms, invest in testing and demonstration of local materials, use public procurement to create steady demand, link large contractors with smaller firms, and close priority skills gaps as part of a wider support package.

Scaling a cost-efficient green building industry in Rwanda

Rwanda needs about 150,000 new housing units every year through 2050. At the same time, the country has committed to carbon neutrality by 2050 and, under its Nationally Determined Contribution 3.0, to cutting greenhouse gas emissions by up to 53% below business as usual by 2035. Construction sits at the centre of both goals. It also has to create decent jobs for a young and growing workforce.A new policy brief by the German Institute of Development and Sustainability (IDOS), the University of Rwanda and Equilibria Ltd looks at how construction firms in Rwanda can become both greener and more productive. It draws on surveys of 546 firms in Kigali (2023 to 2025) and 308 firms in Kicukiro and Kamonyi (2026), 88 interviews, and focus group discussions with masons and electricians. The brief sets out seven recommendations for government, the private sector and development partners. They are to align green criteria across instruments, set clear steps for applying them, open green finance to small firms, invest in testing and demonstration of local materials, use public procurement to create steady demand, link large contractors with smaller firms, and close priority skills gaps as part of a wider support package.

Dr. Gólya Richárd: Félidős választás, megosztott hatalom: hogyan változhat Trump elnökségének második fele?

Biztonságpolitika.hu - lun, 09/11/2026 - 09:35

A 2026-os amerikai félidős választásokon a demokraták magabiztos győzelmet arattak: megszerezték a többséget a Képviselőházban és a korábban nehezebben elérhetőnek látszó Szenátusban is. A washingtoni politikai fordulat szorosabb kongresszusi ellenőrzést és komoly törvényhozási akadályokat hozhat Donald Trump elnökségének második felében. Korántsem magától értetődő azonban, hogy az új erőviszonyok megbénítják az elnök tevékenységét.

 

Az eredmény

A november 3-i választásokon az Egyesült Államokban a Kongresszus alsóházának, a Képviselőháznak mind a 435 tagjának, valamint a 100 fős felsőház, a Szenátus 35 tagjának személyéről döntöttek. Ezzel párhuzamosan több államban tartottak kormányzóválasztást, illetve az állami törvényhozási kamarákat is újraválasztották.

Az eredmény egyértelmű, a Demokrata Párt elsöprő sikert aratott. Azt már korábban is lehetett sejteni, hogy többséget fognak szerezni a Képviselőházban, de pár hónappal ezelőtt a Szenátus átfordítása még szinte lehetetlennek tűnt, különösen mivel inkább a tradicionálisan republikánusnak besorolható államok szenátori helyeiről kellett dönteni. A már eldőlt választókerületek alapján a demokraták 253, a republikánusok 157 képviselőházi mandátumra számíthatnak, 25 hely sorsa pedig még nyitott. A Szenátusban a demokraták és a velük egy frakcióban működő függetlenek együttesen 54, a republikánusok 44 hellyel rendelkezhetnek; az alaszkai és a mississippi verseny még nem dőlt el. A demokrata többség így mindkét kamarában biztosított, bár a pontos mandátumarány még változhat (2026. november 6-i állás).

A demokrata előretörés a hagyományos csatatérállamokon túl is érződött. Texasban és Kansasban olyan szenátusi helyeket szereztek meg, amelyek hosszú ideje republikánus kézben voltak. Ebből azonban még korai lenne messze menő következtetéseket levonni a jövőre nézve. A közvéleménykutatások alapján a megélhetési költségek (különösen az üzemanyagárak), az iráni háború és a kormányzat működésével kapcsolatos elégedetlenség egyaránt szerepet kapott. Az eredményt inkább Donald Trump politikájának elutasításaként, mintsem a demokraták programjára adott egyértelmű felhatalmazásként értelmezhetjük. Az új Kongresszus 2027. január 3-án kezdi meg munkáját.

 

A törvényhozás korlátai

Az új törvényhozás első feladatai közé tartozik vezetőinek megválasztása. A Képviselőházban Mike Johnson helyére demokrata elnököt választanak, de a bizottságok élére is új elnökök kerülnek, ami jelentősen befolyásolhatja, hogy mely ügyek jutnak el a szavazásig. Donald Trump törvényhozási programja így már azelőtt elakadhat, hogy érdemi vita kezdődne róla. A demokraták közben saját témáikat is előtérbe helyezhetik, például a megélhetési költségek csökkentését vagy az egészségügyi ellátás megfizethetőségét, ezzel tematizálva a közéletet. Ebbe olyan javaslatok is beletartozhatnak, amelyek elfogadására kevés esély van, de tovább növelhetik a népszerűségüket, vagy akár politikai állásfoglalásra kényszeríthetik ellenfeleiket.

A napirend alakítása azonban egy dolog, a törvényalkotás pedig már egy másik kérdés. Egy javaslatnak a Képviselőházban és a Szenátusban is azonos szöveggel kell átmennie, és csak ezután kerül az elnökhöz. Donald Trump továbbra is vétójoggal rendelkezik, amellyel már előre jelezte, hogy élni is fog. Vétóját pedig mindkét házban csak a szavazatok kétharmadával lehet felülírni. Ehhez tehát republikánus támogatásra is szükség lenne, hiszen a demokraták egyik háza sem fog rendelkezni kétharmados többséggel. Következtetésképpen tehát mindkét fél könnyen akadályozhatja a másik törvényhozási törekvéseit.

A Szenátusban emellett további korlát az úgynevezett filibuster (szenátusi obstrukció) intézménye, amely a vita elhúzásával akadályozhatja a törvényjavaslatokról szóló szavazást. A legtöbb rendes törvényjavaslatnál a vita lezárásához, az úgynevezett cloture-hoz rendszerint 60 szavazat szükséges, miközben a végső elfogadáshoz egyszerű többség is elegendő. A demokrata szenátoroknak így saját törvényjavaslataik előmozdításához is szükségük lehet republikánus voksokra.

Bizonyos költségvetési intézkedésekre ugyanakkor gyorsított eljárás, az úgynevezett reconciliation is alkalmazható. Ebben az eljárásban a vita időtartama korlátozott, ezért a kisebbség filibusterrel nem akadályozhatja meg a végszavazást, a javaslat a Szenátusban egyszerű többséggel is elfogadható. Ez elsősorban az adókat, egyes kiadásokat és az államadósság felső határát érintő változtatásoknál jelenthet előnyt. Az úgynevezett Byrd-szabály azonban korlátozza, milyen rendelkezések kerülhetnek a javaslatba: nem elegendő, ha egy intézkedésnek csupán járulékos költségvetési hatása van. A reconciliation így nem használható bármilyen politikai elképzelés elfogadtatására, és Trump elnöki vétóját sem kerüli meg.

A költségvetés a demokraták egyik legerősebb alkueszköze lesz. A szövetségi szervek jelentős részének működéséhez szükséges előirányzatokat a Kongresszusnak kell jóváhagynia. Ehhez az immár demokrata többség támogatására is szükség lesz, amely különböző módosításokat kérhet, feltételeket szabhat, vagy megtagadhatja egyes javaslatok támogatását. Ha nem születik megállapodás, és az addigi finanszírozás lejárta előtt sem éves előirányzatokat, sem átmeneti finanszírozást nem fogadnak el, ismét a tavaly már tapasztalt részleges kormányzati leállás, a government shutdown lehet a következmény.

 

Vizsgálatok és kinevezések

A hagyományos törvényhozási munka mellett a demokratáknak más eszközeik is lesznek arra, hogy növeljék a kormányzatra nehezedő nyomást. A bizottságok meghallgatásokat tarthatnak, iratokat kérhetnek, tanúkat idézhetnek, és a közpénzek felhasználását vagy a döntések meghozatalának hátterét vizsgálhatják. Ez egyaránt jelenthet jogi ellenőrzést és politikai tematizálást. Olyan ügyek kerülhetnek az országos vita középpontjába, amelyekkel a Fehér Ház nem szívesen foglalkozna, az itt feltárt adatok pedig később akár hatósági eljárások alapjául is szolgálhatnak.

Természetesen az ellenőrzés sem akadálytalan. A kormányzat titokvédelemre vagy nemzetbiztonsági okokra hivatkozva vitathatja a különböző irat- és adatbekéréseket, és az idézések kikényszerítése is elhúzódhat.

Fontos megemlíteni az impeachment lehetőségét is, amely az elnök hivatalból történő eltávolításához vezethet. Trump ellen első elnöki ciklusa alatt kétszer, 2019-ben és 2021-ben is vádat emelt a Képviselőház, de a Szenátus mindkét alkalommal felmentette. A vádemeléshez a Képviselőház egyszerű többsége elegendő, az elítéléshez és a hivatalban lévő elnök eltávolításához azonban a jelen lévő szenátorok kétharmadának támogatása szükséges. Ehhez tehát a demokraták mostani többsége sem elegendő. Jelentős republikánus támogatás nélkül az eljárás nem vezethet Trump eltávolításához, aminek így jelenleg csekély az esélye.

A Szenátus megszerzése azért is fontos, mert annak hatáskörébe tartozik bizonyos elnöki kinevezések jóváhagyása. A felsőház ugyanis egyes kormányzati vezetők, nagykövetek és szövetségi bírák jelölését elutasíthatja. Ezzel szintén hátráltathatja a Trump-kormányzat terveit, vagy akár kompromisszumra kényszerítheti azt. A demokraták azonban nem állíthatnak saját jelöltet Trump jelöltjeinek helyére. Az elnök így kompromisszumképesebb személyek jelölésére kényszerülhet, vagy a jogszabályi kereteken belül átmeneti vezetési megoldásokkal próbálkozhat.

 

Külpolitika szűkebb mozgástérrel

Gyakran felmerülő feltételezés, hogy az amerikai elnökök utolsó ciklusuk végéhez közeledve szívesebben foglalkoznak külpolitikával, ahol nagyobb önállósággal alakíthatják politikai örökségüket, és akár merészebb kezdeményezésekre is vállalkozhatnak. Ronald Reagan például második ciklusának utolsó szakaszában, 1987-ben írta alá Mihail Gorbacsovval a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló INF-szerződést, Barack Obama pedig második ciklusában kezdeményezte a Kubával fennálló kapcsolatok normalizálását, és kormányzata meghatározó szerepet játszott a 2015-ös iráni nukleáris megállapodás létrehozásában. A félidős választások után fellépő belpolitikai akadályok mellett a külpolitika valóban vonzó terület lehet Trump számára, mert ott széles kezdeményező szerepe és jelentős végrehajtó hatásköre marad. A hadsereg főparancsnokaként hozott döntései, illetve a diplomácia napi irányítása nem kerülnek át a Kongresszushoz.

A helyzet ugyanakkor nem egyértelmű, hiszen éppen egyes külpolitikai lépései, különösen az iráni háború következményei járultak hozzá a republikánusok gyenge eredményéhez. Azt a tényezőt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a ciklus végéhez közeledve, az elnök belpolitikai erejének csökkenésével külföldi partnerei és ellenfelei is dönthetnek úgy, hogy inkább kivárják mandátumának lejártát. Ez megnehezítheti a hosszú távú megállapodások létrehozását, és gyengítheti a tartósságukba vetett bizalmat.

Ukrajna esetében még kedvezőbbé válhatnak egy új támogatási csomag kongresszusi feltételei. A demokrata vezetés napirendre veheti a katonai segítséget, pénzt szavazhat meg beszerzésekre és utánpótlásra, és könnyen lehet, hogy egyes republikánus politikusok is partnerek lennének hasonló intézkedések elfogadásában. A Fehér Ház vétójoga azonban továbbra is fennáll, a támogatások végrehajtása pedig a kormányzat feladata marad, a törvényben meghatározott keretek között. A demokrata többség így javíthatja Ukrajna támogatásának politikai feltételeit, de önmagában nem garantál több vagy gyorsabb fegyverszállítást.

Az Oroszország elleni szankcióknál hasonló a helyzet. A Kongresszus törvénybe foglalhat szigorításokat, jelentéstételt követelhet, és szűkítheti a szankciók alóli felmentési lehetőségeket. Az erőteljesebb fellépésnek a republikánusokon belül is vannak támogatói. Ezt mutatta az orosz dízel amerikai importjának engedélyezéséről szóló októberi bejelentés negatív fogadtatása is. A kérdés tehát az lesz, hogy az ilyen ügyekben megjelenő pártokon átívelő egyetértés elegendő-e konkrét intézkedések elfogadásához.

A félidős választás egyik meghatározó külpolitikai tényezője az iráni háború volt. Itt elsősorban a katonai fellépés jogalapja és finanszírozása kerülhet előtérbe. A kongresszusi többség elvesztése nem jelenti a hadműveletek automatikus leállítását, ugyanakkor a törvényhozás vizsgálhatja az elnök felhatalmazását, és megtagadhatja a folytatáshoz szükséges új előirányzatok megszavazását. A már rendelkezésre álló források és egyes átcsoportosítási lehetőségek miatt azonban ennek sem feltétlenül lenne azonnali hatása. A háború így viszont fokozott politikai költségekkel járhat. A bizottságokban a demokraták kérdéseket tehetnek fel a katonai fellépés indokoltságáról, a veszteségek mértékéről és a költségekről, valamint bekérhetik a döntéseket megalapozó dokumentumokat. Ezzel olyan ügyek is előtérbe kerülhetnek, amelyeket a Fehér Ház nem szívesen tárna a politikai nyilvánosság elé.

A választás előtti sajtóbeszámolók szerint Trump újabb csapásokat mérhet Iránra a voksolás után. Mivel azonban a háború és gazdasági következményei hozzájárultak a republikánusok vereségéhez, kérdéses, hogy végül ezt a megoldást választja-e.

Érdemes megemlíteni azt is, hogy Trump a választás előtt ismét felvetette az Izraelnek nyújtott rendszeres katonai támogatás megszüntetését. Mindez olyan időszakban történt, amikor Izrael megítélése romlott az amerikai lakosság körében, különösen a fiatalok között. Ez az új kongresszusi erőviszonyokkal együtt növelheti a támogatások feltételeiről és mértékéről szóló viták súlyát, és bizonytalanabbá teheti Izrael számára a korábban megszokott amerikai támogatás fennmaradását.

 

Összességében tehát elmondható, hogy Trumpnak továbbra is jelentős jogosultságai és lehetőségei maradnak az amerikai belpolitika és a nemzetközi politika alakítására. A választási eredmény nem írja át alkotmányos hatásköreit, azok gyakorlásának politikai feltételeit azonban jelentősen megváltoztatja. Az elnöknek szorosabb ellenőrzéssel, több törvényhozási akadállyal és döntéseinek magasabb politikai költségével kell számolnia.

 

Szerkesztette: Rohoska Réka, műhelyvezető

A Dr. Gólya Richárd: Félidős választás, megosztott hatalom: hogyan változhat Trump elnökségének második fele? bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Catégories: Biztonságpolitika

Pages