Biztonságpolitika

Alors que Paris s’enlise dans une crise diplomatique sans fin avec Alger, Madrid avance ses pions avec agilité. L’Espagne, avec laquelle l’Algérie a tourné la […]

L’article L’Espagne accélère le retour de ses entreprises sur le marché algérien après la détente diplomatique est apparu en premier sur .

Az egész ütközet, melyet később szokás szerint a legközelebbi szárazföldről, a nagyjából 100 mérföldre északkeletre fekvő Matapan-fokról neveztek el, igazából lezajlott nagyjából négy és fél perc alatt. Ennyi idő elég volt ahhoz, hogy az elsöprő túlerőben levő angol hajók rommá lőjék a két olasz nehézcirkálót és az egyik rombolót, majd visszavonuljanak, saját rombolóikra bízva a kegyelemdöfés megadását.

Az olasz hajókat a támadás teljes meglepetésként érte, és arra még csak reagálni sem tudtak. A Zara egyik túlélője szerint a cirkáló parancsnoki hídján észrevették a Pola másodjára fellőtt rakétáit, de sem a cirkálót, sem a már mellettük levő angol csatahajókat nem látták. Amikor a fényszórók megvilágították őket, azt hitték, a Pola kapcsolta fel a saját fényszóróit. A Zara parancsnoka, Luigi Corsi kapitány dühösen meg is jegyezte: „Miért használják a fényszórókat? Mindenki megőrült a Pola fedélzetén?” Amikor az első lövések eldördültek, még akkor is azt hitték, a Pola lő rájuk, mert angol hajókkal tévesztette össze őket. Corsi ezt mondta az első sortűz után: „Most már tüzelnek is ránk! Azonnal adják le az azonosító jelzést!” Az olaszok csak a második sortűz után kaptak észbe, és jöttek rá, hogy nem cirkálólövegekből tüzelnek rájuk. „Ezek 38 centis ágyúk! Csapdába estünk!”

[...] Bővebben!

A terepviszonyai miatt Sziklaként (Il Blata) is emlegetett Máltát légvonalban nagyjából 1300 kilométer választja el Magyarországtól, ami nem egy számottevő táv, de a közben elterülő tengerek miatt az általam egyébként preferált autós utazás ezúttal nem volt opció. A Sziklára tehát légi úton, a Ryanair utasaként jutottam el, a hazaútról a Wizz Air gondoskodott. Rövid útinapló következik, különlegesnek semmiképpen nem mondható fotókkal, de talán néhány érdekes információval.

Reggel a Skycourtban. A galérián Kolodko Mihály szobrászművész apró Liszt Ferenc alkotása egy bőrönd-szobor fogantyúján ücsörögve figyel a mozgólépcső irányába

[...] Bővebben!

La guerre au Moyen-Orient perturbe depuis plusieurs semaines le transport maritime, et donc le commerce des matières premières. Parmi les pays qui subissent cette crise, il y a le Kenya, dont les exportations d'avocats sont en chute.

En Éthiopie, le business du khat, cette plante aux effets proches des amphétamines, est devenu au fil des années un eldorado économique pour la population de l'est du pays. De plus en plus d'agriculteurs de la région délaissent même la culture historique du café pour celle du khat, jugée plus rentable. Reportage au marché de khat d'Aweday, l'un des plus grands au monde.

La troisième conférence sur le Soudan s'est tenue ce mercredi 15 avril à Berlin. Comme pour les deux précédentes, son objectif était de rassembler des fonds pour l'aide humanitaire, alors que le pays entre dans une quatrième année de conflit et que la moitié de la population souffre de la faim aigüe, soit plus de 20 millions de personnes.

Les activités économiques ont repris leur cours normal mardi 14 avril au grand marché Bakuadianga, dans la commune de Dibindi. Cette réouverture intervient après une journée de paralysie causée par la grogne des marchands, qui protestaient contre les nouvelles modalités de l'impôt annuel sur les micro-entreprises.

Le calme est revenu ce mercredi 15 avril dans la ville de Fungurume, province du Lualaba, après une journée de mardi marquée par de vives tensions ayant fait deux morts et plusieurs blessés, à la suite de la mort d’un creuseur artisanal dans la concession de Tenke Fungurume Mining (TFM).

Les Forces armées de la RDC (FARDC) et plusieurs groupes armés opérant dans les hauts plateaux du Sud-Kivu entravent l’acheminement de l’aide humanitaire et empêchent les civils de fuir les zones de combat. C’est ce qu’a dénoncé l’ONG Human Rights Watch dans un communiqué publié ce mercredi 15 avril.

La République démocratique du Congo a réussi une opération majeure sur les marchés financiers internationaux en levant 1,25 milliard de dollars américains à travers son tout premier emprunt international, appelé Eurobond « Mbote ».

Cette levée de fonds historique marque une étape importante pour le pays pour financer des projets de développement, a indiqué le ministre des Finances, Doudou Fwamba, mardi 14 avril.

Qu’est-ce qu’un Eurobond ?

Les affrontements opposant l’AFC-M23, les FARDC et les combattants Wazalendo ont entraîné une vague massive de déplacements de population dans le territoire de Masisi, au Nord-Kivu. Selon des acteurs de la société civile, sept villages se sont vidés de leurs habitants depuis le 27 mars 2026, notamment dans les groupements d’Ufamandu et de Nyamaboko.

Le Représentant spécial du Secrétaire général des Nations unies en République démocratique du Congo et chef de la MONUSCO, James Swan, et la ministre des Affaires étrangères, Thérèse Kayikwamba, ont convenu de soutenir les efforts en faveur de la paix en RDC.

La 13ᵉ édition de la Semaine de la Science et des Technologies a débuté ce mardi 14 avril sous le thème « Au cœur des gestes techniques ». L’événement, officiellement lancé à Kolwezi par la ministre d’État à l’Éducation nationale, Raïssa Malu, vise à promouvoir l'innovation technologique comme moteur de progrès social.

Two new GSDF offices signal a shift toward unmanned, AI-enabled operations amid demographic decline.

Le chef de file de l’opposition hongroise Péter Magyar est député européen. Il a été élu en 2024 après un premier passage par Bruxelles comme diplomate entre 2011 et 2016. Le chef de Tisza a beau être vice-président d’une commission parlementaire, on le voit peu dans les couloirs du Parlement. Mais ses collègues députés lui accordent apparemment toute leur indulgence. 

A nemzetiszocialista állam felsővezetésének legtalányosabb tagja lehetett a jeges pillantású Heydrich SS-tábornok és birodalmi protektor. Mivel jóval a háború vége előtt ugyebár merénylet áldozata lett, Göringgel ellentétben nem volt alkalma arra, hogy kihallgatói vagy éppen egy tárgyalóterem közönsége előtt magyarázza meg ill. ki a viselt dolgait. Hasonlóan önfelmentő szándékú memoárt sem hagyott hátra, mint pl. Speer. Titkosszolgálati vezetkőként természetesen naplót sem vezetett, mint ahogy Dr. Goebbels tette grafomán módon, és bizalmas barátai sem voltak. De ha tévedünk, és történetesen voltak is, és túl is élték a háborút, abban az esetben jól felfogott érdekük az elhatárolódás volt, nem pedig az igazság felfedése erről a rettegett és nem éppen rokonszenves férfiról, bármi is legyen az.

[...] Bővebben!

A segítséget kérő Pola és a Zara közti üzenetváltást a Vittorio Venetón is vették, ahol Iachino is csak ekkor szerzett tudomást arról, hogy egyik cirkálóját találat érte. Negyed kilenckor Cattaneo is tájékoztatta főparancsnokát a történtekről, egyben kérte, engedélyezze két romboló visszaküldését a Polához, hogy segítsenek a bajba jutott hajón. A zászlóshajó rádiósainak hibájából azonban az üzenet csak tíz perccel később jutott el Iachinóhoz, aki 20.18-kor, már azután, hogy Cattaneo elküldte üzenetét, de még azelőtt, hogy ő ezt megkapta volna, utasította Cattaneót, két cirkálójával és rombolóival forduljon vissza a Pola megsegítésére. Cattaneo felismerte, hogy az üzenetek elkerülték egymást, ezért nem engedelmeskedett azonnal, hanem 20.24-kor ismét rákérdezett, és kérte az előbbi üzenet megerősítését.

Közben Iachino megkapta Cattaneo első üzenetét, ám úgy vélte, két kis romboló kevés lesz ahhoz, hogy segítséget tudjanak nyújtani a Polának. Ezért 20.45-kor ismét megerősítette az 1.Osztag visszafordulását elrendelő parancsát, majd negyedórával később a biztonság kedvéért azt még egyszer leadatta Cattaneónak.

[...] Bővebben!

El kell dönteni, hogy mi a fontos és mi a nem fontos, és persze el kell dönteni, hogy mi mennyire fontos. Ideális esetben a védelmi szféra a szuverén nemzeti létezés - rosszabb esetben az arra irányuló remény - alapvető intézményrendszere. Állapota annak tükre. Következésképp sem szolgalelkűségnek-önfeladásnak, sem öncélnak-kisajátításnak nem a terepe ugye.

Addig is, ha nem vagy képes háborúzni, keresd a békét.

Zord

Abstract

The relationship between attack and defense has long been a central problem in military theory and strategic studies. From Carl von Clausewitz’s claim that defense constitutes the stronger form of war to modern realist analyses of the offense–defense balance, scholars have sought to explain why wars begin, how they evolve, and why they so often persist longer than expected (Clausewitz, 1832/1976; Van Evera, 1998). This article examines the interaction between offensive and defensive forms of warfare through a theoretically grounded and historically informed framework. Drawing on offense–defense theory and the security dilemma, the study analyzes how military technology, doctrine, and political incentives shape strategic behavior (Jervis, 1978; Glaser & Kaufmann, 1998). Using closed historical cases—most notably the First World War and the evolution of military doctrine in the interwar and Cold War periods—the article argues that technological change rarely abolishes the structural advantages of defense (Lieber, 2000). Instead, successive innovations tend to reinforce defensive denial and resilience while preserving political incentives for offensive action. This enduring tension helps explain the prevalence of long wars, miscalculated military strategies, and persistent security dilemmas in international politics (Nilsson, 2012).

1. Introduction
The tension between attack and defense lies at the heart of warfare. Political leaders and military institutions have historically favored offensive action, associating it with initiative, decisiveness, and strategic success (Snyder, 1984; Van Evera, 1998). Defense, by contrast, is often framed as a secondary or reactive posture. Despite this preference, historical experience repeatedly demonstrates that defense is frequently more effective and sustainable than anticipated by those who initiate wars. Conflicts launched with expectations of rapid victory often devolve into prolonged struggles of attrition (Nilsson, 2012).

2. Clausewitz and the Primacy of Defense
Carl von Clausewitz argued that defense is the stronger form of warfare because it benefits from time, terrain, preparation, and moral advantage (Clausewitz, 1832/1976). Defensive forces can exploit interior lines and compel attackers to expend resources under conditions of uncertainty and friction. Clausewitz nevertheless emphasized that defense alone cannot secure political objectives; decision ultimately requires an offensive transition, underscoring the paradox at the heart of war (Posen, 1984).

3. Offense–Defense Theory and the Security Dilemma
Offense–defense theory formalizes the Clausewitzian insight within international relations. It asks whether conquest is easier than defense and how this balance shapes state behavior (Glaser & Kaufmann, 1998). When offense is believed to dominate, states are more likely to adopt aggressive strategies and consider preventive war. When defense is perceived as dominant, restraint and cooperation become more plausible. Misperceptions, however, frequently distort this balance, intensifying the security dilemma (Jervis, 1978; Van Evera, 1998).

4. The First World War: The Failure of the Offensive
The First World War illustrates the catastrophic consequences of misjudging the offense–defense balance. European militaries entered the war with doctrines emphasizing speed and decisive battle, rooted in the ideology of the offensive (Snyder, 1984). Industrial firepower fundamentally shifted advantages toward defense. Trench systems, machine guns, and artillery rendered frontal assaults prohibitively costly, producing prolonged attrition rather than decisive victory (Van Evera, 1998).

5. Doctrine and Technology Between the Wars
The interwar period witnessed divergent responses to defensive dominance. Some militaries sought to restore maneuver through combined arms and concentration, while others invested in deep defensive fortifications. These approaches reflected different interpretations of the same historical lesson: defense had proved dominant, but political and strategic imperatives prevented its full acceptance (Posen, 1984).

6. Nuclear Weapons and Strategic Defense
The nuclear age transformed the offense–defense relationship at the strategic level. Second-strike capability imposed extreme defensive dominance by ensuring that no attack could escape devastating retaliation, producing a condition of deterrent stability (Waltz, 1979). Nuclear weapons thus reinforced defense at the strategic level, even as states preserved offensive capabilities (Lieber, 2000).

7. Why Offensive Beliefs Persist
Offensive doctrines persist because they promise initiative, control, and decisive results. Political incentives reward action over restraint, while military organizations often privilege aggressive concepts. Historical memory highlights rare offensive successes while neglecting numerous failures, reinforcing systematic underestimation of defensive resilience (Fearon, 1995; Snyder, 1984).

8. Conclusion
The relationship between attack and defense is characterized by enduring asymmetry. Across historical periods, defense has demonstrated structural advantages, while offense remains politically compelling. This tension explains the persistence of long wars and repeated strategic miscalculations. Understanding the enduring strength of defense is therefore essential for realistic strategy and sustainable security policy in international politics (Clausewitz, 1832/1976; Jervis, 1978; Nilsson, 2012).

References

Clausewitz, C. von. (1976). On war (M. Howard & P. Paret, Trans.). Princeton University Press.
(Original work published 1832)

Fearon, J. D. (1995). Rationalist explanations for war. International Organization, 49(3), 379–414.
https://doi.org/10.1017/S0020818300033324

Glaser, C. L. (1997). The security dilemma revisited. World Politics, 50(1), 171–201.
https://doi.org/10.1017/S0043887100014720

Glaser, C. L., & Kaufmann, C. (1998). What is the offense–defense balance and can we measure it? International Security, 22(4), 44–82.
https://doi.org/10.2307/2539240

Jervis, R. (1978). Cooperation under the security dilemma. World Politics, 30(2), 167–214.
https://doi.org/10.2307/2009958

Levy, J. S. (1984). The offensive/defensive balance of military technology: A theoretical and historical analysis. International Studies Quarterly, 28(2), 219–238.
https://doi.org/10.2307/2600696

Lieber, K. A. (2000). Grasping the technological peace: The offense–defense balance and international security. International Security, 25(1), 71–104.
https://doi.org/10.1162/016228800560390

Nilsson, M. (2012). Offense–defense balance, war duration, and the security dilemma. Journal of Conflict Resolution, 56(3), 467–489.
https://doi.org/10.1177/0022002712438350

Posen, B. R. (1984). The sources of military doctrine: France, Britain, and Germany between the world wars. Cornell University Press.

Snyder, J. (1984). The ideology of the offensive: Military decision making and the disasters of 1914. Cornell University Press.

Van Evera, S. (1998). Offense, defense, and the causes of war. International Security, 22(4), 5–43.
https://doi.org/10.2307/2539239

Waltz, K. N. (1979). Theory of international politics. McGraw‑Hill.

 

A The Relationship Between Attack and Defense in Warfare Theoretical Foundations and Historical Lessons bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.