Agrégateur de flux

There are now 380 confirmed cases of Ebola in DR Congo, far lower than initial estimates of suspected cases, writes Fergus Walsh.

Planen Sie Ihren nächsten Urlaub, aber das Budget ist knapp? Europa bietet eine Vielzahl an Reisezielen, die nicht nur kulturell und landschaftlich reizvoll sind, sondern auch den Geldbeutel schonen. Von historischen Städten bis hin zu malerischen Küstenorten gibt es zahlreiche Möglichkeiten, ohne tief in die Tasche greifen zu müssen.

Ob Sie nun das bunte Treiben auf den Märkten von Krakau oder die Thermalbäder in Budapest genießen möchten – günstige Urlaubsziele in Europa bieten für jeden Geschmack etwas. Erleben Sie die Gastfreundschaft und die reiche Geschichte dieser Orte, während Sie kostengünstig reisen können. Entdecken Sie beeindruckende Architektur, köstliches Essen und lebendige Traditionen, ohne Ihr Reisebudget zu sprengen.

Das Wichtigste in Kürze

• Budapest: Erschwingliche Hotels und historische Thermalbäder mit Donaublick.
• Prag: Günstige Unterkunft, historische Altstadt und authentische Biergärten.
• Krakau: Erschwingliche Restaurants, Schloss Wawel und traditionelle Märkte.
• Porto: Preiswerte Restaurants, Weinproben und charmante Altstadt.
• Sofia: Bezahlbare Unterkünfte, lebendige Kultur und zahlreiche Parks.

Budapest: Erschwingliche Hotels, Thermalbäder und Donaublick

Budapest bietet zahlreiche erschwingliche Hotels, die von gemütlichen Pensionen bis hin zu luxuriösen Unterkünften reichen, ohne das Budget zu sprengen. Die Stadt ist ebenfalls bekannt für Ihre historischen Thermalbäder, die seit Jahrhunderten Besucher anziehen. Hier können Sie sich in den warmen Quellen entspannen und dem Alltag entfliehen. Ein weiteres Highlight ist der beeindruckende Blick auf die Donau, vor allem bei einer nächtlichen Schifffahrt, wenn die beleuchteten Brücken und Gebäude die Szenerie besonders romantisch machen.

Interessanter Artikel: Die kostenlose Europa Landkarte: Ihr Reiseziel

Prag: Günstige Unterkunft, historische Altstadt und Biergärten

Günstige Urlaubsziele in EuropaPrag ist ein fantastisches Reiseziel für alle, die nach _günstigen Unterkünften_ suchen. Die Stadt bietet eine Vielzahl an Hotels und Pensionen, die Ihr Budget nicht sprengen werden. Zudem lockt die historische Altstadt mit ihren beeindruckenden Sehenswürdigkeiten wie der Karlsbrücke und dem Altstädter Ring. Ein besonderes Highlight sind die vielen Biergärten, in denen man noch echt tschechisches Bier genießen kann. Prag kombiniert auf einzigartige Weise erschwingliche Preise mit einer reichen Geschichte und einem lebhaften Nachtleben.

Das Leben ist wie ein Fahrrad. Man muss sich vorwärts bewegen, um das Gleichgewicht nicht zu verlieren. – Albert Einstein

Krakau: Erschwingliche Restaurants, beeindruckendes Schloss und Märkte

Für Reisende, die günstige Urlaubsziele Europa suchen, bietet Krakau eine Vielzahl an „erschwinglichen Restaurants“, in denen Sie lokale Spezialitäten genießen können. Die Stadt beheimatet das beeindruckende „Schloss Wawel“, ein Muss für Geschichtsliebhaber. Zudem laden zahlreiche traditionelle Märkte zur Erkundung lokaler Produkte und Handwerkskunst ein.

Porto: Preiswerte Restaurants, Weinproben und charmante Altstadt

Porto ist bekannt für seine preiswerten Restaurants, die köstliche portugiesische Gerichte anbieten. Dazu laden zahlreiche Weinkeller zu Weinproben ein, bei denen Sie den berühmten Portwein verkosten können. Die charmante Altstadt mit ihren engen Gassen und historischen Gebäuden sorgt für eine unvergessliche Atmosphäre.

Auch interessant: Grundbesitz Europa: Warum geschlossen?

.table-responsiv {width: 100%;padding: 0px;margin-bottom: 0px;overflow-y: hidden;border: 1px solid #DDD;overflow-x: auto;min-height: 0.01%;} Stadt Sehenswürdigkeit Besonderheit Budapest Thermalbäder Entspannung in warmen Quellen Prag Karlsbrücke Biergärten mit tschechischem Bier Krakau Schloss Wawel Traditionelle Märkte Porto Altstadt Weinproben in Weinkellern Sofia Alexander-Newski-Kathedrale Lebendige Kultur Valencia Stadt der Künste und der Wissenschaften Günstige Strände Belgrad Festung Kalemegdan Erlebnisreiches Nachtleben Sarajevo Baščaršija Geschichte und Bergblick Sofia: Bezahlbare Unterkünfte, lebendige Kultur und Parks

Sofia: Bezahlbare Unterkünfte, lebendige Kultur und Parks – Günstige Urlaubsziele in Europa

Sofia bietet bezahlbare Unterkünfte, die sich ideal für Budgetreisende eignen. Die Stadt ist bekannt für Ihre lebendige Kultur und die zahlreichen Parks, die zum Entspannen und Erkunden einladen.

Zum Weiterlesen: Hotel Colosseo im Europa Park: Luxus pur

Valencia: Günstige Strände, Tapas-Bars und Stadt der Künste

Valencia ist bekannt für seine günstigen Strände, an denen Sie die Mittelmeersonne genießen können, ohne tief in die Tasche greifen zu müssen. In der Altstadt finden Sie zahlreiche Tapas-Bars, die köstliche spanische Appetithäppchen zu erschwinglichen Preisen anbieten. Ein absolutes Highlight ist die Ciudad de las Artes y las Ciencias (Stadt der Künste und Wissenschaften), ein beeindruckender moderner Gebäudekomplex, den Sie für wenig Geld besichtigen können.

Belgrad: Erschwingliches Nachtleben, historische Festungen und Flussufer

Belgrad bietet ein erschwingliches Nachtleben, mit zahlreichen Bars und Clubs, die auch für Reisende mit kleinem Budget attraktiv sind. Die Stadt ist bekannt für Ihre historischen Festungen, insbesondere die Festung Kalemegdan, von der aus Sie einen atemberaubenden Blick auf den Zusammenfluss von Donau und Save genießen können. Entlang des Flussufers erwarten Sie gemütliche Cafés und malerische Spazierwege, die zu einer entspannten Erkundung einladen.

Sarajevo: Preiswerte Kultur, faszinierende Geschichte und Bergblick

In Sarajevo genießen Sie eine preiswerte Kultur, die durch Ihre einzigartige Mischung aus östlichen und westlichen Einflüssen besticht. Darüber hinaus bietet Ihnen die Stadt eine faszinierende Geschichte mit zahlreichen Museen und historischen Stätten, die über Jahrhunderte hinweg erhalten wurden. Abgerundet wird der Aufenthalt durch den beeindruckenden Bergblick, den man von vielen Punkten der Stadt aus bewundern kann.

FAQ: Antworten auf häufig gestellte Fragen Welche Jahreszeit ist am besten für einen Besuch in Budapest? Der Frühling (April bis Juni) und der Herbst (September bis Oktober) sind ideal für einen Besuch in Budapest, da das Wetter mild ist und die Touristenmassen geringer sind. Gibt es in Prag kostenlose Aktivitäten? Ja, Prag bietet viele kostenlose Aktivitäten, wie zum Beispiel Spaziergänge durch die Altstadt, den Besuch der Prager Burg (Außenbereiche) oder das Erkunden des Letná-Parks mit seiner fantastischen Aussicht auf die Stadt. Welche Spezialitäten sollte man in Krakau unbedingt probieren? In Krakau sollte man unbedingt Pierogi (gefüllte Teigtaschen), Bigos (polnischer Sauerkrauteintopf) und Obwarzanek (eine Art Brezel) probieren. Welche Aktivitäten eignen sich für einen Tagesausflug in Porto? Für einen Tagesausflug in Porto eignen sich eine Bootsfahrt auf dem Douro-Fluss, ein Besuch der Livraria Lello (eine der schönsten Buchhandlungen der Welt) und die Erkundung des Serralves-Museums für zeitgenössische Kunst. Gibt es in Sofia interessante Museen? Ja, Sofia bietet eine Vielzahl interessanter Museen, darunter das Nationale Historische Museum, das Nationale Kunstgalerie und das Archäologische Museum, die alle Einblicke in die reiche Geschichte und Kultur Bulgariens gewähren. Was macht Valencia für Familien attraktiv? Valencia bietet viele familienfreundliche Aktivitäten, darunter das fantastische L’Oceanografic (das größte Aquarium Europas), den Bioparc Valencia (ein moderner Zoo) und die zahlreichen Strände, die ideal für einen Tag am Meer sind. Welche traditionellen Gerichte sollte man in Belgrad probieren? In Belgrad sollte man traditionelle Gerichte wie Ćevapi (gegrillte Hackfleischröllchen), Sarma (gefüllte Kohlrouladen) und Ajvar (eine Paprikapaste) probieren, die alle typisch für die serbische Küche sind. Wie kann man Sarajevo am besten erkunden? Sarajevo lässt sich am besten zu Fuß erkunden, insbesondere die historische Altstadt Baščaršija. Alternativ kann man auch die Straßenbahn nutzen, die eine gute Verbindung zu den wichtigsten Sehenswürdigkeiten bietet.

Der Beitrag Günstige Urlaubsziele in Europa erschien zuerst auf Neurope.eu - News aus Europa.

Wie so oft hängt das Ergebnis von den Vertretern der politischen Mitte ab, doch gerade für sie ist die Sache besonders heikel. Einige denken bereits über das Comeback einer alten Idee nach: über ein Referendum sui generis.

A török-görög konfliktus évszázadok óta tartó feszültségekre vezethető vissza, amelyek főként történelmi és kulturális gyökerekkel bírnak. A két ország közötti területi viták, a tenger megosztása, illetve a migrációs áramlatok kezelése még inkább megnehezíti a két nép békés együttélését a térségben. Az elemzés célja bemutatni az ellentét geostratégiai hátterét, különös tekintettel a tengeri viszonyokra, továbbá felhívni a figyelmet a helyzet stabilizálásának szükségességére.

A két ország közötti összetűzések kiemelt figyelmet érdemelnek, mivel a növekvő feszültség nem egyszer közel eszkalációhoz vezetett az elmúlt években. Mindkét ország fontos tagja a NATO-nak, illetve az Európát célba vevő illegális migráció elleni védekezésnek.

Törökország jelenleg a legtöbb menekültet befogadó állam a világon[1], amelynek egyik fő oka nem más, mint az ország földrajzi elhelyezkedése. Az öt országból, amellyel közös szárazföldi határai vannak (Szíria, Irak, Irán, Örményország és Georgia) több államban jelenleg is fegyveres konfliktus folyik.

2015 őszén az Európai Unió együttműködést kezdeményezett a menekültáradat tekintetében frontországgá vált Törökországgal. Az együttműködés keretein belül megszületett egy megállapodás, amelyben Ankara vállalta, hogy megfékezi a menekülthullámot, az EU pedig ehhez anyagi forrást biztosít. A török kormányfő azonban 2020 elején bejelentette, hogy megnyitja az európai határait, arra hivatkozva, hogy az Unió nem tartotta be a megállapodás rá eső részét – például, hogy felgyorsítja az ország EU-csatlakozását, vagy, hogy hatékony segítséget nyújt a menekültügyi helyzet kezelésében. A döntés következtében tavasszal többezer ember ragadt az Égei-tengeren, mivel a görög hatóságok nem engedték kikötni a hajóba ültetett menekülteket a szigeteken, a török hatóságok pedig nem voltak hajlandóak visszafogadni őket. A kialakult migrációs válság megfelelő kezelését igencsak megnehezítette a járványhelyzet és az azzal összefüggésben bevezetett korlátozások.

2020 több szempontból is kritikus évnek mondható a két ország viszonyát tekintve, gyakorlatilag 1974 óta nem volt ilyen súlyos a helyzet. Januárban Görögország megállapodást írt alá Ciprussal és Izraellel a Kelet-Mediterrán Gázvezeték (East Med pipeline deal) megépítéséről, amely projekt célja Törökország szerint az, hogy kizárják őt a régióban található energiaforrások felhasználásából. Görögország ezt követően 2020 nyarán az olaszokkal is olyan tengerjogot érintő megállapodást kötött, amely lehetővé teszi szigeteinek teljes kizárólagos gazdasági övezet alá vonását (ezen fogalmak jelentését a későbbiekben részletesen tárgyaljuk), mely ismét török felháborodást váltott ki. Időközben a törökök – válaszul a görög lépésekre azzal fenyegetőztek, hogy olaj- és gázkutatást végeznek a görög tengeri területeken, majd az Oruç Reis elnevezésű hajóval megsértették a térség szabályait. A fenyegetések, illetve a kölcsönös etikátlan cselekmények júliusban elindították a két ország teljes haditengerészeti állományának telepítését az Égei-tengerre. Augusztusban egy látszólagos balesetben a görög Limnos és a török Kemal Reis hajók összeütköztek, utóbbi meg is sérült. Ekkor a francia elnök jelezte, hogy átmenetileg fokozza katonai jelenlétét a térségben, tekintettel a növekvő feszültségre. Még e hónap végén Görögország új tengeri-területi igényt fogalmazott meg, melyet szintén a későbbiekben fogunk tárgyalni. A jogosulatlannak tekintett török fúrásokat az EU sem hagyta válasz nélkül: nyár végén egy szankcióscsomagot dolgoztak ki Törökország ellen, amelyet ősszel életbe is léptettek.

Ekkor lépett be a konfliktusba a NATO. A főtitkár találkozóra hívta a két ország képviselőit, hogy megvitassák a lehetséges megoldásokat, megállapodás azonban nem született. Ekkor Athén tizenkét év után először bejelentette, hogy növeli az ország védelmi kiadásait. A fegyverkezési tervekről készült jelentés alapján az elképzelések megdupláznák az ország védelmi beszerzési költségvetését. Októberben Brüsszel bejelentette: újragondolja a szankciókat, bizonyos feltételekkel, erre a török válasz a ciprusi Varószia nevű város elfoglalásával való fenyegetőzés volt. A hónap végén Görögország bejelenti, hogy párbeszédet kezdeményez Törökország NATO-beli ellenfelével, az Egyesült Államokkal. A diplomáciai lépésnek meg is lesz az eredménye; év végén az USA szankciókat bocsát ki a Török Védelmi Ipar Elnöksége ellen.

A szembenállás legkritikusabb pontja: a tenger

A két ország közötti ellentét egyik alappillére kétségtelenül a tengerjogban rejlik. A tenger stratégiai jelentősége kiemelkedő; meghatározza egy ország kereskedelmi kapcsolatait, gazdaságát, közlekedési lehetőségeit, energia- és védelempolitikáját, gyakorlatilag egy ország geopolitikai mozgásterét.

A tengeri határviták gyökerei a II. világháborúra vezethetők vissza, egyik legfontosabb forrása jelenleg az ENSZ Tengerjogi Egyezménye, amelyet Görögország aláírt és ratifikált, Törökország azonban nem. Mi több, a Görögország által megfogalmazott igényt, miszerint a térségben érvényben lévő 6 mérföld helyett 12 tengeri mérföldig terjedhetnek a felségvizek, és ezt a szigetek tekintetében is érvényesíteni kívánja, a török kormányfő egyenesen casus bellinek nevezte. Érdekes nyilatkozat, tekintettel arra, hogy más területeken Törökország határozottan ragaszkodik a 12 mérföldes szakaszhoz. Az Égei-tengeren azonban amennyiben érvényben lenne a szabályozás ezen pontja, Törökországnak gyakorlatilag nem lenne szabad kijárata a tengerre, ezzel pedig Görögország is tisztában van.

A Tengerjogi Egyezmény 121. cikk (2) bekezdése értelmében minden szigetnek[2] joga van a felségvizekhez, kizárólagos gazdasági övezethez és kontinentális talapzathoz, mielőtt azonban a törvény alkalmazását illető viták vizsgálatába belekezdenénk, nem árt tisztázni, mit is jelentenek pontosan ezek a fogalmak. A parti tenger az alapvonaltól mért 12 tengeri mérföld (22,2 km) hosszan nyúló övezet, ennek külső szélétől kifelé terül el a csatlakozó övezet, amelyen belül az állam korlátozott ellenőrzést gyakorolhat a saját területén, illetve a parti tengeren. Az ellenőrzés jellemzően a vámügyi, bevándorlási, vagy egészségügyi jogszabályok megsértésének megelőzésére vagy szankcionálására vonatkozik. Az alapvonaltól mért legfeljebb 200 tengeri mérföldig (370,4 km) terjedhet a kizárólagos gazdasági övezet, amelyen belül a parti ország ellenőrzi az összes gazdasági forrást – melyek jellemzően a halászat, bányászat és az olajkutatás-, illetve ezek esetleges környezetszennyezését is. Végül az igénylés alapján megállapított kontinentális talapzat, amely voltaképpen a kontinens tenger alatti folytatása, az a perem, amely a szárazföld felől a tenger alá nyúlik. Mivel a konvenció kimondja, hogy a felosztás minden szigetre érvényes, a görög álláspont szerint a szokásjog következtében az azt alá nem író államokra nézve is kötelező. Azokon a területeken, ahol a szigetek közelsége miatt területi kérdések vetülnek fel, ott a megállapodás szerint az egyenlő távolság elve alapján kell szabályozni és egy középvonalat találni.[3] Míg azonban Görögország a nemzetközi partvonalat tekinti kiindulópontnak a határok számításánál – ezzel a szigeteket is figyelembe véve, addig Törökország a kontinentális talapzattól kifelé számolja a középvonalat. Érzékelhetjük, hogy a két számítás adta eredmény jelentősen eltér egymástól. A zóna felosztása tekintetében a görög érvelés ugyan szilárdabb nemzetközi jogi alapokon nyugszik, egyelőre egyetlen nemzetközi fórum se ismerte el. Közben a törökök rendre megsértik az Egyezmény egyes rendelkezéseit azzal, hogy haditengerészeti járőrözést, illetve kutatómunkát folytatnak a térségben. Erre válaszul a görög hajók az Egyezményre hivatkozva nem végeznek sem kutatást, sem pedig fúrásokat, helyette inkább a török hajókat követik.

Érdemes megfigyelni azt is, mi állhat az agresszív török külpolitika hátterében is, így jutunk el a „Kék Haza” (’Mavi Vatan’) doktrínához. A doktrína szerint Törökország elsődleges érdeke és célja, hogy a tengeri térség vezető hatalmává váljon, vagyis ellenőrzése alá vonja a Földközi-, az Égei- és a Fekete-tengert, azon belül is kiemelt figyelmet fordítva a tenger adta erőforrásokra: a kőolaj- és földgázlelőhelyekre. Az évek során ez komoly biztonságpolitikai kihívássá vált a térségben[4], melynek kapcsán Törökország összetűzésbe keveredett a régió országaival, az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal is. Görögország válaszul a törökök diplomáciai elszigetelődésére igyekszik megerősíteni a pozícióját, így megállapodást kötött Egyiptommal, melyben egyhangúan elítélik a tengeri határkijelölést érintő török álláspontot. A megállapodásban azonban Athén olyan területi követeléseket támasztott, melyeket még Egyiptom sem volt hajlandó maradéktalanul elfogadni, hogy elkerülje a törökökkel való konfrontációt, illetve ezeket az igényeket az Európai Unió is jogellenesnek találta, így amennyiben Görögország is agresszív külpolitikát kíván folytatni, könnyen elveszítheti Brüsszel támogatását a kérdésben.

Ciprus szerepe a konfliktusban

Nem lehet úgy beszélni a török-görög ellentétekről, hogy ne tennénk említést a Ciprusi Köztársaságról.

Történelmi alapokon nyugszik mindkét ország ragaszkodása a szigethez, így vált a görög és török nacionalista törekvések középpontjává. Bár a szigetország 1960-ban függetlenné vált, a többségi görög lakosság körében már ekkor széles körben elterjedtté vált a Görögországgal való egyesülés gondolata. Mi több, a szélsőséges „Megali eszme” szerint a földközi-tengeri szigetvilágon túl minden, jelentős görög lakossággal bíró területet egy Nagy-Görögországban kellene egyesíteni. Az elképzelés ráadásul Konstantinápolyt (Isztambul) jelöli meg fővárosnak. Az ezzel szemben álló török álláspont sem kevésbé szerény: az ötvenes években az akkori török miniszterelnök kormánya kijelentette, hogy Ciprust „Anatólia déli meghosszabbításának” tekintik, ennek értelmében tehát Törökország területe. A Köztársaság létrejöttét követően folyamatosak voltak a két etnikum közötti atrocitások, a legsúlyosabb esztendő 1974 volt, amikor a szigeten kialakult belpolitikai válságra Törökország katonai intervencióval válaszolt. A helyzet NATO-beavatkozásig fajult, végül létrejött a mai napig egyfajta határként működő „Zöld Vonal”. A sziget teljes története a Köztársaság létrejöttéig külön tanulmányt érdemelne, most azonban koncentráljunk arra, miként mélyíti a  két ország közötti konfliktust, illetve milyen stratégiai szereppel bír a szigetország.

Földrajzi elhelyezkedése teszi kiemelt jelentőségűvé: kiváló bázis a Közel-Kelet felé irányuló műveletekhez, illetve rendkívül fontos földgázlelőhely. 2011-ben a két ország bizonyított gázkészletét jelentős mértékben meghaladó földgázkészletet találtak a sziget déli környékén. Persze európai tekintetben az orosz függésen ez a mennyiség sem tudna változtatni, de új gazdasági lehetőségeket teremtene. A gázlelőhely mellett más szempontból is kedvező helyet foglal el a térképen, a sziget ugyanis a Szuezi-csatorna előterében helyezkedik el, amely a világkereskedelem egyik legfontosabb hajózási útvonalának számít.[5] Érthető tehát a két ország befolyás megszerzésére irányuló törekvése.

A konfliktus szerepe a nemzetközi kapcsolatokban – sürgős megoldás kell

Most, hogy áttekintettük az ellentét főbb geopolitikai mozgatórugóit, vizsgáljuk meg, miért lenne elengedhetetlen a kérdés rendezése a nemzetközi kapcsolatok tekintetében.

A konfliktus egy EU tagállam és egy csatlakozó ország között áll fenn, ami azt eredményezi, hogy a régió stabilizálásához EU érdek is fűződik. Brüsszel nem engedheti meg magának, hogy Törökország diplomáciai értelemben még jobban eltávolodjon a Nyugattól, mivel az hasonló következményekkel járhat, mint amit a 2020-as migrációs válság idején láthattunk. Ezzel Athénra helyezik a fókuszt, szorgalmazzák aktív külpolitikai szerepvállalását és minden olyan kísérletet támogatnak, amely csökkentheti a feszültséget. Görögország szerepe az orosz-ukrán háború okán különösen felértékelődött, szóba került ugyanis lehetséges energiaelosztó-szerepe, amely megköveteli, hogy békés megoldásra törekedjenek.

Kritikus pont továbbá, hogy a feszültség két NATO tagállam között áll fenn, egy esetleges eszkaláció tehát automatikusan kihatással lenne a szövetség valamennyi tagjára. A törökök Ciprus kapcsán korábban összetűzésbe keveredtek az Egyesült Államokkal is, a konfliktust lezáró fegyverembargó pedig hatalmas lökést jelentett a hazai védelmi iparnak. Ankara jelentősen megnövelte a haderő fejlesztésére fordított kiadásokat, így létszámát tekintve jelenleg a második legnagyobb fegyveres erővel rendelkezik a szövetségen belül. A tagállamok közötti viták alapvetően nem számítanak kivételesnek, magukban hordozzák azonban annak veszélyét, hogy a politika szintjén megjelenő konfliktusok túlzottan előtérbe kerülnek, amely negatív hatással lehet a katonai-szakmai együttműködésre. Geostratégiai szempontból Törökország a NATO számára is kulcsfontosságú szereplő, két súlyos biztonságpolitikai kérdéskörben is meghatározó: tranzitország az energiapolitika területén és szigetelő állam szerepét tölti be az illegális migráció tekintetében.

A ciprusi helyzet egyébként az EU és a NATO együttműködésének is gátat szab. A szigetország az előbbi szervezetnek tagja, míg az utóbbinak nem, Törökország esetében pedig pont fordítva. Az évek során egyfajta kettős vétó rendszere alakult ki, mindkét ország abban a szövetségben, amelyben tagállam, rendre megvétózza a másik felet előnyösen érintő kezdeményezéseket és javaslatokat.

A két ország vezetői mindeközben semmilyen hajlandóságot nem mutatnak a konfliktus békés rendezésére. Erdoğan rendszeresen katonai lépésekkel fenyegetőzik. 2022-ben az ország megkezdte saját rövid hatótávolságú ballisztikus rakétáinak fejlesztését, ami a kormányfő szerint „megijeszti a görögöket”. Az évek során többször fogalmazott meg expanziós törekvéseket, rendszeressé váltak az olyan hírek, amelyek szerint török hadihajók lövéseket adnak le a Földközi-tengeren, hol Ciprus közelében, hol pedig a görög kizárólagos gazdasági övezeten belül. Törökország továbbá 2017-ben bejelentette, hogy Oroszországtól fegyvert vásárol, sikeresen be is szerezték az Sz-400-as légvédelmi rakétarendszert, amely növeli a feszültséget.

A konfliktus sokkal kevesebb nemzetközi figyelmet kap, mint amennyit jelentősége alapján érdemelne. A török agresszió és az erre adott etikátlan görög válaszok megnehezítik a nemzetközi együttműködést, és olyan biztonságpolitikai kérdéseket vetnek fel, amelyek sürgősen megoldásra szorulnak.

 

 

Irodalomjegyzék

• ENSZ Tengerjogi Egyezmény [UNCLOS] https://eur-lex.europa.eu/HU/legal-content/summary/united-nations-convention-on-the-law-of-the-sea.html
• Mavi Vatan https://www.mfa.gr/images/docs/maps/en/map8.pdf
• Csorba Éva, 2024. A görög-török tengerjogi viták alakulása Kiriákosz Micotákisz kormányzása időszakában https://journals.lib.pte.hu/index.php/polusok/article/view/7487/7012
• Kacziba Péter, 2013. A ciprusi földgázkincs szerepe a Kelet-Mediterráneum geopolitikai átrendeződésében 4. o. https://www.researchgate.net/profile/PeterKacziba/publication/305776247_A_ciprusi_foldgazkincs_szerepe_a_Kelet-Mediterraneum_geopolitikai_atrendezodeseben_KUL-VILAG_ONLINE_No_3-4_pp_20-41_2013/links/57a1100708aeef8f311c7d3a/A-ciprusi-foeldgazkincs-szerepe-a-Kelet-Mediterraneum-geopolitikai-atrendezodeseben-KUeL-VILAG-ONLINE-No-3-4-pp-20-41-2013.pdf
• Petrus Szabolcs: Határvita a Földközi-tenger keleti medencéjében https://jogaszvilag.hu/vilagjogasz/hatarvita-a-foldkozi-tenger-keleti-medencejeben/
• Al Jazeera Annus Horribilis: Key Greek-Turkish Developments in 2020 https://www.aljazeera.com/news/2020/12/23/annus-horribilis-key-greek-turkish-developments-in-2020

[1] A mai NATO szerk.: Szenes Zoltán, Zrínyi Kiadó 2021. Pénzváltó Nikolett: Törökország és a NATO 100. o.

[2] Kivétel ez alól az olyan sziklaszirt, mely nem képes emberi lakóhelyet, illetve saját gazdasági életet fenntartani

[3] ENSZ Tengerjogi Egyezménye [UNCLOS] https://eur-lex.europa.eu/HU/legal-content/summary/united-nations-convention-on-the-law-of-the-sea.html

[4] Csorba Éva 2024.

[5] Kacziba Péter 2013.

A Együttélés és szembenállás – A török-görög konfliktus bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Une maison de banlieue ordinaire de Santiago, la capitale chilienne, a un passé sombre et inquiétant, mais une femme qui y a été torturée dirige les efforts visant à changer cela.

Why Seoul picked the PPP incumbent yet again, and what it means for the city.

Claude Gascon, interim CEO of the GEF and Aziz Abduhakimov, Minister of Environment of the Republic of Uzbekistan, at the closing ceremony of the Eighth GEF Assembly in Samarkand, Uzbekistan. Gascon was presented with a traditional Uzbek outfit. Credit: Stella Paul/IPS

By Cecilia Russell
SAMARKAND, Uzbekistan, Jun 5 2026 (IPS)

“While pressures on public budgets are growing and geopolitical tensions rising, it can be tempting to see environmental finance as optional. It is not,” GEF Interim CEO and Chair Claude Gascon told the closing plenary of the Eighth GEF Assembly in Samarkand, Uzbekistan, today.

For developing countries, least developed countries, small island developing states and fragile and vulnerable countries, overseas development aid is the cornerstone.

“Because what is at stake is not only a set of international targets. What is at stake is the future quality of life on this planet. What is at stake is whether children inherit rivers that still run clean, forests that still stand tall, coastlines that still protect communities, and economies that can thrive without destroying the natural systems on which all prosperity depends.”

Assembly chair Aziz Abdukhakimov, Advisor to the President of Uzbekistan on Environment and Chairman, the National Committee on Ecology and Climate Change, noted the event had been highly productive with over 50 side events, bilateral meetings, and informal exchanges.

“The GEF council reviewed and improved key decisions, including the GEF-9 programming directions and (the last) GEF-8 work program,” he said, while welcoming a strong focus on integrated programming, innovative financing, and inclusive participation, including the aim to direct at least 20 percent of GEF-9 resources to Indigenous peoples and local communities.

He said that Uzbekistan’s President Shavkat Mirziyoyev’s message that Uzbekistan would become a donor country reflected the country’s “commitment to environmental sustainability.

“This shows our readiness not only to benefit from cooperation but also to contribute to global environmental relations,” Abdukhakimov said.

Earlier in a high-level panel discussion, Dr Rosina Bierbaum, Chair of the Scientific and Technical Advisory Panel (STAP) of the GEF, reminded the Assembly that while half of the global GDP depends on nature, there is a “USD 700 billion annual biodiversity financing gap”.

However, she said, an analysis by management consulting firm McKinsey confirms that implementing the 30 by 30 biodiversity goals, aimed at effectively conserving at least 30% of the Earth’s land and oceans by 2030, will generate significant conservation and socioeconomic goals and lift people out of poverty.

While the discussion about funding was coming at a difficult time, Kenneth Lay, Senior Managing Director at RockCreek and former Treasurer of the World Bank, said the good news was that the private sector could help tackle the problems.

Detailing how the global savings pool has grown dramatically “driven by 15 years of exceptional markets”, he said there were trillions of dollars available in pension and sovereign wealth funds, insurance sector reserves, and others, and these funds could become available to invest in nature, but “asset owners were not in the room”.

Lay suggested that the GEF convene the players who run central banks, the International Monetary Fund, the World Bank and securities regulators among others and ensure that “investing in nature is as natural as investing in infrastructure.” Ensure that investing in nature is as natural as investing in infrastructure.

Valerie Hickey, Director, Environment, World Bank Group, said the GEF had a role to play in building enabling regulations and policy predictability to help the private sector manage risk – with a focus on what she called the ‘Goldilocks’ blend of concessional and commercial finance to cushion investment failures while ensuring the investment has commercial returns and is financially solid enough to unlock private capital that has “measurable environmental outcomes.”

There were warnings too.

Rachel Kyte, Special Representative for Climate, United Kingdom, warned that a study showed her country was “highly vulnerable to ecosystem collapse.

“What does that mean? It means that for a British family, their ability to fill their supermarket trolley with the things they need to keep their children healthy is entirely linked to the integrity of the Congo Basin. And that if anything were to further threaten it, there would be security and defence implications.”

Getting local communities and Indigenous people involved through people-centred, inclusive, and economically viable solutions was key, Joyelle Clarke, Minister of Sustainable Development and Environment, Climate Action and Constituency Empowerment, Saint Kitts and Nevis, said. She explained how the blue carbon market was underappreciated and often hard to grasp.

Clarke gave an example of a UNESCO world heritage site that conserves turtles – in an area where the fishing community’s diet included turtles. By offering alternative job opportunities in the tourist industry, they were able to garner the community’s support for the site.

Leaders and delegates from the Uzbek government and the GEF pose for a group photo at the conclusion of the Eighth GEF Assembly in Samarkand, Uzbekistan. Credit: Stella Paul/IPS

Gascon reminded the plenary that the environment was not a “side issue”.

“First, we must defend and strengthen continued public development assistance for countries… Continued public ODA is therefore not only a moral commitment. It is an investment in global stability, in human security, and in the shared future of all nations.”

Then, he said “countries need to align national policies with the environmental outcomes they seek. We cannot say we are committed to sustainability while still rewarding the destruction of ecosystems, the overuse of natural resources, or the pollution of air, land, and water.”

Third, the GEF should unlock the full power of private capital and ensure that the private sector becomes “not just a source of finance but a true partner in governance and delivery of global environmental outcomes”.

And finally, “cabinet-wide commitment and society-wide participation” were needed for the environment goals to be achieved.

“We need national leadership, but we also need local ownership. That means listening to and working with communities, Indigenous Peoples, women, youth, civil society, scientists, local authorities, farmers, workers, and entrepreneurs. It means recognising that durable solutions are not imposed – they are built together.”

Finally, Gascon said the final push to 2030 “must be more than a countdown. It must be a turning point.”

Note: The Eighth Global Environment Facility Assembly held its final plenary today, June 6, 2026, in Samarkand, Uzbekistan.

This feature is published with the support of the GEF. IPS is solely responsible for the editorial content, and it does not necessarily reflect the views of the GEF.

IPS UN Bureau Report

 

Follow @IPSNewsUNBureau
!function(d,s,id){var js,fjs=d.getElementsByTagName(s)[0],p=/^http:/.test(d.location)?'http':'https';if(!d.getElementById(id)){js=d.createElement(s);js.id=id;js.src=p+'://platform.twitter.com/widgets.js';fjs.parentNode.insertBefore(js,fjs);}}(document, 'script', 'twitter-wjs');

 

 

Related Articles

• GEF Pushes Innovation, Blended Finance Ahead of the Eighth Assembly
• GEF Approves Adaptation Funds Strengthening Resilience in Vulnerable Countries
• ‘Do More With Less’: GEF CEO Claude Gascon on Speed, Scale and Reform

Is a teenage girl being positioned as North Korea's next leader?

An outbreak of Ebola in DR Congo involves a rare species of the virus and is in an area affected by conflict.

Tashkent and Moscow celebrated the start of construction on the plant – two months after the companies involved celebrated the same thing.

Chinese activities in Bolivia have deteriorated remarkably from their heyday under the populist leftist governments of Evo Morales and Luis Arce.

The challenge is not just preventing war between China and the U.S. It’s how to prevent their rivalry from becoming the sole organizing principle of international politics.

Les autorités maliennes ont annoncé jeudi une prime pouvant aller jusqu’à 2 milliards FCFA pour la capture d’Iyad Ag Ghaly, le chef du groupe djihadiste sahélien JNIM, certains de ses collaborateurs et des membres du groupe séparatiste FLA.

The controversial comment was made on the eve of ruling party chief Ravi Lamichhane’s visit to India.

La police de New York mène actuellement une enquête suite à la diffusion, ces dernières semaines, de nombreuses vidéos montrant des groupes de personnes entrant et sortant du réseau d'égouts de la ville.

India’s deep tech space startups are transforming the country’s space ambitions, as the state increasingly supports private innovation to strengthen India’s strategic and economic position in the global space race.

Les discussions engagées pour nommer un nouveau haut représentant international en Bosnie-Herzégovine se sont conclues jeudi sans accord.

- Le fil de l'Info / Accords de Dayton, USA Balkans, Bosnie-Herzégovine, Relations internationales, Questions européennes

Pacific governments have launched the world's first regional framework for planned climate relocation, creating new guidance for communities facing displacement from rising seas, coastal erosion, and intensifying storms.

The Chinese tiltrotor that broke cover last year was recently captured in images during what appears to be more expansive test flights.

China’s first manned tiltrotor aircraft has now appeared in clearer images while in flight, nearly a year after it was captured off a screen while hovering at the beginning of testing. Visuals from Chinese social media shared by leading Chinese military aviation researcher Andreas Rupprecht and other users on X showed the helicopter in various angles from its port (left) side.

We noted in our previous report in August 2025 that the first picture appeared to show the tiltrotor in what appeared to be an engine start-up, lift off and hover test. No visuals existed at the time showing it in full flight.

Via ACuriousPLAFan/SDF:

„Said to be different shots of the tiltrotor technological demonstrator platform from Harbin AC, likely taken during its recent test flight. Posted by @数性体 on Weibo.“ pic.twitter.com/tAOwUfrHY4

— @Rupprecht_A (@RupprechtDeino) June 1, 2026

What the new image shows

Both the panel and the rotor hub, previously missing, can now be seen in the latest images, in what could be a test flight in more expansive envelopes. It is not clear when the latest flight captured in the new images took place, and it may have happened anytime after the first images emerged in August 2025 – or possibly even recently – before leaking on the internet.

A notable feature we observed back then was the tiltrotor’s moving prop-rotor configuration, similar to that of the MV-75 Cheyenne II, marking a full departure from the V-22 Osprey and Leonardo AW609 in which the entire engine nacelle pivots. The system is notably simpler in operation with less complex engineering and consequently simpler maintenance and improved safety.

Seems as if finally an image and video (see link) of Harbin’s / HAIG’s) tiltrotor technology demonstrator in flight has been leaked. https://t.co/JI4bKLPOqs pic.twitter.com/JzzWvFHyVZ

— @Rupprecht_A (@RupprechtDeino) May 31, 2026

Both the images also did not show a flight data probe (pitot) tube on the nose, or registration markings anywhere on the fuselage or the tail. This leaves open the question on how many prototypes have been produced by Hafei Aviation Industry, a subsidiary of Harbin Aircraft Industry Group (HAIG).

There is no official information on the aircraft on any of the state media like Global Times, Xinhua or China Daily. The only tilt-rotor reported in the Chinese press was by GT in July 2025, featuring a smaller tiltrotor, an eVTOL (electric Vertical Take-Off Landing) called AE200 by Chinese company Aerofugia, on the sidelines of the inaugural International Advanced Air Mobility Expo at Shanghai.

Janes also reported in February 2024 about the unmanned UR/R6000 tiltrotor, which appeared in a clearer image inside its developer United Aircraft’s factory a few months later in October. Both the AE200 and the R6000 also have pivoting prop-rotor hubs, suggesting how China has closely watched and incorporated the American experience with the type.

We are far from knowing whether the three aircraft have a military future, until images emerge of the aircraft in PLA military colors, markings or at one its bases.

联合飞机(united aircraft)の世界初となる6t級ティルトローターUAV”镧影R6000″1号機が芜湖航空产业园にて生産された。
R6000は旅客の場合10人の乗客を乗せ、最大離陸重量6t、最大巡航速度550km、最大巡航高度7620m、航続距離4000kmを発揮する。
同機は今年の珠海航展にて展示されると言われている。 https://t.co/c89ETG1Ihf pic.twitter.com/Fl3ft0cqgI

— お砂糖wsnbn (@sugar_wsnbn) October 14, 2024

The tilt-rotor in question particularly has two access doors and, with the six windows, suggests a seating capacity of anywhere between six to 12 persons. It is also admittedly small in size for military use, necessitating larger engines and a bigger airframe.

If adopted by the PLA, like the Ekranoplan, it can rapidly move men and material to China’s outposts in the South China Sea (SCS). However, the need for such a capability is not acute, given China’s current naval aviation, surface fleet and merchant marine fleet.

Other helicopters and future

From a commercial standpoint, the developers wouldn’t have invested in the tiltrotors until they had a market within China, to feed its growing urban mobility, air taxi, emergency services and connecting remote mountainous regions. As we noted in our previous report, the tilt-rotor could be marketed internationally for civilian use by corporations, as a cheaper alternative to Western systems, with a target being the offshore oil and gas sector.

Apparently we’ve got the clearest image of the Z-21, China’s new heavy attack helicopter so far.
However, besides some details that are now finally clearly recognisable, such as sensors, cockpit, rotor, & the engine nacelles including exhausts, some details also appear strange… pic.twitter.com/CG5FoTDr2d

— @Rupprecht_A (@RupprechtDeino) March 20, 2026

Politically, fielding such an aircraft also displays China’s technological prowess in developing the full range of fighter aircraft, space technology, warships, missiles and aircraft carriers to rival the West.

IMO one of the best Images of the Z-21 so far. pic.twitter.com/kKyILXHevM

— @Rupprecht_A (@RupprechtDeino) November 30, 2025

Lastly, China’s heavy-class attack helicopter, the Z-21, has also made some appearance since late last year, with the latest image shared by Rupprecht on Mar. 20 showing it in sharpest and clearest detail yet. The aircraft is bearing a PLA roundel marking on its tail boom, and also appears to be carrying quad-launchers for air-to-surface missiles.

As it seems, for the first time a Z-21 in white primer was seen.

(Via yuxiaochen/SDF) pic.twitter.com/RfhGoIofAd

— @Rupprecht_A (@RupprechtDeino) December 23, 2025

One such image emerged in November 2025 with a dome-like sensor on the main rotor hub and a black paint scheme. A December 2025 picture shows it with the tail number 6232, the dome missing and the aircraft bearing a white paint scheme, suggesting that more than one example is flying.

The U.S. defense secretary failed to mention Taiwan once during his closely-watched speech at the Shangri-La Dialogue.