Biztonságpolitika

Az olasz bevándorlók helyzete az Egyesült Államokban nem volt túl rózsás a 19. században, sokszor emberszámba sem igazán vette őket az angolszász lakosság. Ahogy korábban a hozzájuk hasonlóan katolikus íreknek, nekik is meg kellett küzdeniük azért, hogy elismerjék őket. Ebben a helyzetben érkezett a pápa engedélyével egy apáca, Francesca Cabrini (aki felvette a „Xavér” férfinevet Xavéri Szent Ferenc tiszteletére), hogy gyámolítsa a rászorulókat. Ez a sok nehézség ellenére olyannyira jól sikerült, hogy az általa létrehozott jótékonysági hálózat mind a mai napig működik a Föld számos országában, ő maga pedig az első amerikai szent lett. Az ő történetét bemutató filmről, az idei Cabriniről szól a KatPol Kávéház mai adása.

[...] Bővebben!

A Wikipedia szerint a South Pacific 1949-ben jelent meg, mégis a mai napig az egyetlen jelentős musical az Egyesült Államokból, amely II. világháborús eseményeket dolgoz fel. Sajnos ezt csapatunk szerény művészettörténeti ismeretek birtokában sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudja; mindenesetre annyit magabiztosan leszögezünk, hogy a szűkebb értelemben vett téma és helyszín a címből azonnal kikövetkeztethető. 

[...] Bővebben!

„A háború sosem változik.” – hirdeti a Fallout franchise elhíresült mottója. Mint ebből a felvezetőből is kiderülhet, a KatPol Kávéház mai adásában a posztapokaliptikus unverizumban játszódó sorozattal foglalkozunk behatóbban. Már maga a mottó is elgondolkodtató, hiszen a háború lényege pont az adaptálódás és fejlődés, de itt egyértelműen nem hadászati, hanem az emberi tényezőről van szó, arról, ahogy fajunk az idő kezdete óta vív küzdelmet nemcsak az elemek, de egymás ellen is. Habár idővel más kérdések is napirendre kerültek (társadalomkritika, görbe tükör formájában) az alapvető üzenet mindig is ez volt.

[...] Bővebben!

Ha az ardenneki csatára gondolunk, melynek helyszíneiről és emlékezetéről podcastunk 98. adásában közöltünk élménybeszámolót, a II. világháború egyéb nyugat-európai fejezetei közül - vagy ha akár egész Európát nézük, bár az oroszországi viszonyokkal ezen a téren nem vagyunk nagyon tisztában - kettő olyat tudunk bizonyosan említeni, amely felülmúlja azt emlékezetpolitikai jelentőségében: a Market Garden és az Overlord / D-Nap. Ezt figyelembe véve és pozitív belgiumi tapasztalatainkon felbuzdulva - ki hitte volna, hogy ezt a szóösszetételt egyszer így leírjuk - csapatunk arra vállalkozott, hogy az ottanihoz lényegében hasonló, de a harcok kerek, 80. évfordulójára időzített, és ennélfogva azért grandiózusabb normandiai rendezvénysorozaton teszi tiszteletét.

[...] Bővebben!

A 178,59 millió forint összköltségű projekt során a cég balmazújvárosi-nagyháti telephelyén ingatlanjait korszerűsítette, valamint technológiai fejlesztés keretében új eszközök beszerzése mellett képzés és tanácsadás igénybevétele is megvalósult.
A beruházáshoz a Kender Logistic Kft. a Széchenyi Terv Plusz program Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz pályázati felhívásán nyert el 125,02 millió forint feltételesen vissza nem térítendő európai uniós támogatást.

A Kender Logistic Kft. 2012-ben alapított vállalkozás, mely jelenleg 3 telephelyen – Tállya, Balmazújváros, Mesztegnyő – működtet logisztikai szolgáltató központot. A telephelyeken főleg gabonafélék, olajos magvak és műtrágya raktározása folyik, de a raktárépületek kiválóan alkalmasak egyéb, raklapos darabáru tárolására is. A cég főbb szolgáltatásai a raktározás, tárolás, minőség ellenőrzés, közúti be- és kitárolás, vasúti be- és kitárolás, közút-vasút átrakás, vagonberakás, vasúti mérlegelés, gabona árukezelése, áttárolása, valamint forgatása.

A projekt keretében az infrastruktúra fejlesztése a raktárépületet és az iroda-szociális épületet érintette. Az épületek az 1960-as, '70-es években épültek, felújításuk időszerű volt. Az épületek komplex energetikai felújítása csökkenti az energiaigényt a költségmegtakarítás és a fenntarthatóság jegyében. A megújuló energiaként telepített napelem havonta szintén jelentős költségmegtakarítást jelent a cég számára.

A beruházás során beszerzett eszközök a T-265V típusú mobil vagonürítő szállítószalag, a T-428-2-15 szalag, 2 db JCB 542-70 AGRI XTRA típusú teleszkópos rakodógép, 1 db Automata szemestermény mintavevő - sínen futó kivitelben, Linear Drive kamerarendszerrel, valamint 1 db Infracont XGrain gabonaelemző készülék.

Az új eszközök használatával a telephelyre beszállítandó termény minőségének ellenőrzését, az áruraktárba történő elhelyezését tudták könnyíteni, és gyorsítani a be és kitárolás folyamatát. Az árut magasabban tudják tárolni, így a magasabb tárolás jobb raktár kihasználtságot, mindezen betárolási megoldások pedig költségmegtakarítást jelentenek. Az új gépek továbbá alacsonyabb költséggel üzemeltethetők, megfelelnek a legkorszerűbb környezetvédelmi előírásoknak, és biztonságosabb az üzemeltetésük.

A Széchenyi Terv Plusz program GINOP_PLUSZ-1.2.3-21 számú, „A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása a leghátrányosabb helyzetű régiókban” című kiírásán 125 015 221 forint támogatást elnyert, 178 593 173 forint összköltségvetésű fejlesztés 2022. április 30-án indult és 2023. december 31-én zárult.

A mezőgazdasági gépgyártó cég 296,39 millió forint összköltségű projektje során eszközparkjának bővítése mellett márkaépítéshez kapcsolódó marketing tanácsadás, és munkavállalói képzés valósult meg. A fejlesztéshez a hódmezővásárhelyi GÜTTLER Kft. a Széchenyi Terv Plusz program felhívásán 207,48 millió forint feltételesen vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el.

A cég fő tevékenysége mezőgazdasági talajművelő gépek tervezése, GÜTTLER® márkanévvel ellátott termékek gyártása, a technológia ismertetése, értékesítése. A vállalkozás 1996-ban jött létre a német Güttler házaspár alapításával, melynek célja az volt, hogy gyártó bázisa legyen a nyugat-európai keresletnek a Güttler GmbH-n keresztül, majd saját értékesítésben a közép-európai piacoknak. Ennek folyamán először Magyarországon indult el az értékesítés.

Jelen projekt a cég termékeinek variálhatósága iránt egyre gyakrabban felmerülő igény, illetve a termékek nagyobb mennyiségben, még magasabb minőségben és kedvezőbb áron való elérhetőségének kívánalma miatt vált szükségessé.

A gépparkfejlesztés részeként beszerzett SENFENG SF4020HM 12KW fiber-lézer sík és cső vágógép egy CNC lézervágó berendezés, mely az alkatrészgyártási munkában vesz részt. Olyan alkatrészeket tudnak vele gyártani, amit eddig lassabban, pontatlanabbul, bonyolultabban vagy egyáltalán nem tudtak maguk előállítani. A LORCH Cobot Kollaboratív Robot főként kisebb és közepes sorozatok reproduktív gyors sorozatgyártására alkalmas. Rendkívül egyszerű programozhatóságának és intuitív kezelhetőségének köszönhetően egyszerűbbé vált a hegesztés, tehermentesíthetők a munkatársak, optimalizálhatók az emberi és gépi erőforrások. A kettő darab CATERPILLAR és egy HYSTER H5.5FT targonca anyagmozgató szerepet tölt be a kapacitásbővítésben. A Yaskawa ArcWorld ívhegesztő robotrendszerek segítségével pedig robotizálták a hegesztést, mely jelentősen fokozza a termelékenységet és javítja az előállított termékek minőségét.

Az eszközbeszerzés mellett a cég igénybe vett marketing tanácsadást, mely tartalmazta a GÜTTLER Kft. marketing koncepciójának kialakítását és a márkaértékesítés tevékenységeihez és folyamataihoz kapcsolódó tanácsadást. A projekt keretében továbbá egy fő munkatárs részére informatikai és digitális továbbképzés is megvalósult annak érdekében, hogy a projekt üzemeltetése és fenntartása problémamentes legyen.

A fejlesztésnek köszönhetően beszerzett új gépekkel nő a termelési kapacitás, és rövidülnek a gyártási idők. A beruházás eredményeként a cég javítani tudta technikai felkészültségét, versenyképességét és erőforrás-hatékonyságát. Mindezzel a termékek minősége javul, azok jobb egységáron értékesíthetőek, így a hozzáadott érték is emelkedik.

A Széchenyi Terv Plusz program „A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása” című, GINOP_PLUSZ-1.2.1-21 számú pályázati kiírásán 207 475 313 forint európai uniós támogatást elnyert, 296 393 305 forint összköltségvetésű fejlesztés 2023. november 10-én zárult.

A Széchenyi Terv Plusz program pályázati felhívásán 121,18 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás nyert el a vállalkozás. A 173,11 millió forint összköltségvetésű projektet a cég a 2022.03.29-én indított építési terület előkészítésére alkalmas eszközök megrendelésével kezdte meg, és a pályázatot a felhívásban szereplő, technológiai fejlesztést eredményező új „eszközök” beszerzésével valósítja meg.

A projekt kiemelkedően hasznos fontosságú, mert a vállalkozás a meglévő tevékenységét újabb korszerű technológiával rendelkező berendezéssel egészíti ki. A projekt keretén belül beszerezni tervezett eszközök: 1 db Bobcat E 19 minikotró, 1 db LIEBHERR L1-32 un. önszerelő toronydaru, 2 db Bobcat E27Z Forgó minikotrógép és 2 db Bobcat T590 gumihevederes kompakt rakodógép. A OMS 24 Zrt a termelési értékláncban előre lépő vállalkozás, a meglévő tevékenységét kapacitás és hatékonyság növelő eszköz beszerzésével egészíti ki.

A vállalkozás az új eszközökkel portfólióját, volumenét és a szolgáltatás hozzáadott értékét bővíti, növeli. Az üzembe állítani tervezett új eszközök hatékonysága minőségben is mérhető lesz. Ez a minőség biztosítja cégünk piacképességét, költséghatékony működését és versenyképességét is garantálja.

A Széchenyi Terv Plusz program GINOP_PLUSZ-1.2.3-21 számú, „A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása a leghátrányosabb helyzetű régiókban” című kiírásán 121 179 450 forint támogatást elnyert, 173 113 500 forint összköltségvetésű fejlesztés várhatóan 2024. február 27-én zárul.

A vállalat a 718,88 millió forint összköltségű projektje során termelési kapacitását bővítette a nemzetközi piacokra lépés érdekében új, technológiai korszerűsítést eredményező eszközbeszerzésekkel, valamint a tatai csőgyár és az autóalkatrész-gyártó gyáregység két épületére napelem telepítést valósított meg. A beruházáshoz a cég a Széchenyi Terv Plusz program Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz pályázati felhívásán nyert el 287,55 millió forint feltételesen vissza nem térítendő uniós támogatást.

A TOM-FERR Zrt. acélcső-kereskedelemmel, csőgyártással és autóipari alkatrészgyártással foglalkozik, fémmegmunkáló gyártási tevékenységet folytat az autó- és a haszongépjármű ipar számára.

A projekt keretében beszerzett új, élvonalbeli technológiát képviselő fiber lézer technológiával működő csőlézer hozzájárul a vállalat azon céljához, hogy a német piacon közvetlenül OEM gyártók beszállítójává váljon azáltal, hogy a berendezéssel új típusú csövek, új alkatrészek előállítására képes. A HSA 300 hidraulikus prés eszköz megnövelt, 300 tonnás nyomóerővel jelentősen növeli a gyártás hatékonyságát, mert kifejezetten az autóiparra specializált kialakítása az időhatékonyság, a magas fokú biztonság és a magas szintű precizitás követelményeit is teljesíti, élvonalbeli technológiát képvisel.

A BLM ELACT 63 CNC csőhajlító berendezés összetett és sokrétű cső és csőkomponensek gyártására, minőségi anyagokból kis és a közepes tételekben történő gyártásra alkalmas. Ezen gyártástechnológiai megoldásokkal a vállalkozás be tud kapcsolódni a nagyobb teherbírású részegységek alkatrészeinek gyártásába, mint a vonóhorog szerkezetek, a futómű hátsó hídjainak összekötő acélcsövei, ahol nagyobb átmérőjű és falvastagságú csőalkatrészek gyártására van szükség. A termékpaletta szélesítésével a cég új termékekkel szerezhet további vevőket, új, ígéretes szegmensekben.

A projekt során a meglévő ERP rendszerbe integrálva egy gyártástervező modul beszerzése is megvalósult, mellyel tovább növelhető a termelési folyamatok automatizálása és az IPAR 4.0 elemek használata. Az automatizáció és a technológiai színvonal növelésével párhuzamosan a működési költségek mérséklése is szükségessé vált a versenyképesség érdekében, ezért a vállalat a gyáregységek tetőfelületeire napelemrendszert telepíttetett.

A fejlesztésekkel párhuzamosan a vállalat 2022-2023 között több iparági nemzetközi vásáron is részt vett kiállítóként és képviseltette magát fontos konferenciákon. A szakvásárokon és fórumokon való részvétellel a vállalat tovább növelte a projekt komplexitását és erősítette annak célját, mely szerint a technológiai korszerűsítések és az élvonalbeli technológiák alkalmazásának segítségével stabilizálja helyét az értékláncban és magasabb pozícióra tesz szert.

A Széchenyi Terv Plusz program GINOP_PLUSZ-1.1.2-21 számú, „Magyar Multi Program - A kiemelkedő teljesítményű, valamint jelentős növekedési potenciállal rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása” című kiírásán 287 553 563 forint támogatást elnyert, 718 883 908 forint összköltségvetésű fejlesztés 2023. október 2-án zárult.

A Széchenyi Terv Plusz program GINOP Plusz pályázati felhívásán 6,43 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el a Májer és Neje Kft. A cég 9,18 millió forint összköltségű projektje során rendezvényszervezéshez kapcsolódó eszközbeszerzés mellett egy 150 fő befogadására alkalmas rendezvénysátor épült.

A Májer és Neje Kft. célja a vállalkozás tevékenységi körének bővítése volt a projekt keretében konferencia, kereskedelmi bemutató tevékenységgel, rendezvényszervezéssel. A beruházás helyszínén – a 4562 Vaja 2756/12 helyrajzi számon – egy 150 fő befogadására alkalmas rendezvény sátor került felépítésre, mely nagyobb szabású rendezvények megtartására ad lehetőséget. A 10x33 méteres sátor a lakosságot nem zavaró helyen, tóparton helyezkedik el, csendes nyugodt környezetben található.

A Vaján és a környező településeken élő lakosság számára kisebb-nagyobb rendezvények megtartására alkalmas sátorban a vállalkozás a jövőben nyári táborok, lakodalmak, születésnapok, falunapok, ballagások, keresztelők, iskolai és óvodai rendezvények lebonyolításával fog foglalkozni. A rendezvénysátor mellett az iroda konténer saját iroda használatra, illetve a biztonsági személyzet elhelyezésére szolgál.

A projekt keretében a rendezvényszervezéshez szorosan kapcsolódó információs technológiafejlesztés is történt, technológiai fejlesztést eredményező új laptopot is beszereztek, mellyel megvalósul a cég saját weboldalának fejlesztése, hirdetések kezelése, árajánlatok készítése és a folyamatos kapcsolattartás az ügyfelekkel.

A fejlesztés eredményeként a Májer és Neje Kft. 1 fő munkahelyét tudja megőrizni, és további 1 darab új munkahelyet teremt, valamint a tevékenységének fejlesztése révén rendezvények lebonyolítását vállalja, amely a vállalkozás részére a több lábon állást biztosítja.

A Széchenyi Terv Plusz program "„Magyar Falu Vállalkozás-újraindítási Program” című, GINOP_PLUSZ-1.2.2-22 számú kiírásán 6 429 439 forint támogatást elnyert, 9 184 913 forint összköltségvetésű fejlesztés 2022. december 14-én indult és 2023. szeptember 19-én zárul.

A projektről bővebb információt a www.vizililiomrendezvenyhaz.hu oldalon olvashatnak.

A fejlesztési beruházáshoz a Tervező és Építő Zrt. a Széchenyi Terv Plusz program GINOP Plusz pályázati felhívásán 209,19 millió forint feltételesen vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el.

A cég a 298,85 millió forint összköltségű projektje során földmunka gépparkjának megújítása mellett energiahatékonysági szempontból kedvező hatásfokú napkollektoros rendszert épített ki.

A Tervező és Építő Zrt. jogelődje a Tervező és Építő Kft. 2010-ben alakult 100%-ban magyar tulajdonú családi vállalkozásként. A magánszemély tulajdonosi kör tevékenysége a cég alapítása előtti 20 évben is építőipari kivitelezés volt. A vállalkozás ma is ezen a területen tevékenykedik, de a hosszú évek során szerzett kivitelezési tapasztalatoknak köszönhetően a Zrt. széleskörű szolgáltatásokat nyújt az építőipar területén.

A meglévő és folyamatosan növekvő útépítési megrendelésekben való magasabb fokú részvétel magasabb gépesítettséget, hatékonyabb munkavégzést igényel. Ezen feltételeknek csak a használt, lassan elöregedő géppark folyamatos frissítésével, fiatalításával, modernizálásával lehet megfelelni, így a vállalkozás 6 db új, korszerű aszfalt bedolgozó és földmunkagépet vásárolt.

A projekt keretében beszerzett új gépek a következők: 1 db Dynapac SD2500C lánctalpas aszfaltterítő, 1 db Kobelco SK260NLC-10E és 1 db Kobelco SK210LC-11 lánctalpas kotrógép, 1 db Dynapac CC3300 és 1 db Dynapac CC2300 úthenger, valamint 1 db JAB JB 81 bontókalapács.

Az új gépek beszerzésével a vállalkozás gépparkjának átlagéletkora 20-ról 15 évre csökkent. Az új eszközök a meglévő gépparkhoz képest alacsonyabb szerviz és javítási költségeket jelentenek, a kieső állásidő csökkenése révén pedig a cég eredményessége is javul. A gépek mellett a szigetvári telephelyen energiahatékonysági szempontból kedvező hatásfokú napkollektoros rendszert építettek ki, emellett üzleti tervezési tanácsadási szolgáltatás igénybe vétele mellett 1 fő alkalmazottra a Microsoft 365 felhő alapú Táv- és csoportmunka támogatási megoldás került bevezetésre.

A fejlesztési projekt eredményeként a magasabb üzembiztonságot, magasabb színvonalú munkavégzést lehetővé tevő modern technológiák beszerzésével és a digitalizált üzleti folyamatok kialakításával javul az erőforrás-hatékonyság, ez pedig magasabb termelékenységi szinthez vezet.

A GINOP_PLUSZ-1.2.1-21 számú, „A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása” című pályázati felhíváson 209 197 604 forint európai uniós támogatást elnyert, 298 853 721 forint összköltségvetésű fejlesztés 2021. október 26-án indult és 2023. szeptember 30-án zárult.

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program „A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása” (technikai felhívás) című kiírásán 239,20 millió forint feltételesen vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el az S.B. Trans & Spedition Kft. A cég 342,75 millió forint összköltségű projektje során 2 db új csarnok épült a telephelyükön, mely plusz tároló kapacitást biztosít a cég számára.

Az S.B. Trans & Spedition Kft. gyakorlatban végzett tevékenységeinek folyamata a gabona felvásárlása, minőségi osztályba sorolása, raktározása és továbbértékesítése. A vállalat őstermelőktől, családi gazdálkodóktól, szövetkezetektől és mezőgazdasági egyéni vállalkozóktól vásárol fel árut továbbértékesítés céljából. Mára a cégnek egész Magyarország területéről van partnere, illetve nemzetközi viszonylatban is megjelentek. Gabonakereskedelmük során saját tehergépjárműveik szállítják a megvásárolt, illetve eladott árut. Felvásárlást követően a gabona minőségi ellenőrzését, és raktározását saját telephelyeiken, Romhányban és Szécsényben végzik.

Jelen projekt keretében eszközbeszerzést és új csarnokok építését valósították meg. Szécsényi telephelyükön megtalálható volt egy fémvázas gyártó és üzemcsarnok, melynek alapterülete 5000 m2. A meglévő raktár mellé épült 2 db új cca. 1140 m2 (27,72 m*41,10 m) bruttó alapterületű tároló csarnok személybejáróval és tolókapuval ellátva.

A romhányi és örkényi telephelyhez hasonlóan ennek a telepnek a hatékony működtetéséhez is három darab új rakodógépre volt szüksége a cégnek. A termény össze- illetve feltúrására, valamint kitároláskor elengedhetetlen a rakodógépek használata. 2 db Caterpillar TH357D teleszkópos rakodógép és 1 db Caterpillar 938M gumikerekes homlokrakodó került beszerzésre. A szécsényi fióktelep működéséhez indokolttá vált új munkaerő felvétele is, 1 fő mérlegkezelő és 1 fő gépkezelő személyében. A 3 db új Infracont Sgrain gabona elemző és a 2 db új Vili 11 laboratóriumi napraforgó hántoló segítségével végzik az áruk minőségbeli kategorizálását.

A fejlesztésnek köszönhetően a raktárcsarnok megépítésével és a tevékenységek elvégzéséhez alkalmas modern, hatékony eszközök beszerzésével a cég hatékonyságát, kapacitását és árbevételét is növelni tudja.

A GINOP-1.2.16-22 számú pályázati kiíráson 239 199 733 forint európai uniós támogatást elnyert, 342 754 503 forint összköltségvetésű fejlesztés 2021. szeptember 1-én indult és 2023. augusztus 31-én zárult. 

A Széchenyi Terv Plusz program Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz pályázati felhívásán 312,43 millió forint feltételesen visszatérítendő európai uniós támogatást nyert el a V-CASTING Kft. A vállalat 568,06 millió forint összköltségű projektje során termelési kapacitását bővítette és hatékonyságát javította új, technológiai korszerűsítést eredményező eszközbeszerzésekkel, valamint talajra telepített napelemes rendszerrel.

A V-CASTING Öntödei Termelő és Szolgáltató Kft. az elmúlt években a nyomásos öntés területén komoly külföldi és hazai piaci vevői kapcsolatokra és jelentős árbevétel növekedésre tett szert. A vállalkozás a projekt megvalósítása eredményeképpen a modernizálással a termelés hatékonyságának növelését és a minőségi mutatók javulását kívánta elérni. A megvásárolt új eszközök javítják a cég technológiai felkészültségét, versenyképességét és erőforrás-hatékonyságát, ezáltal növekszik a vállalkozás árbevétele és jövedelemtermelő képessége.

A technológiai bővítés és modernizálás részeként beszerzésre kerültek a következő berendezések: 1 db WOLLIN 308728 robot lefúvó, 1 db WOLLIN 703762 robot lefúvó és 1 db WOLLIN Powerspray PSM2F lefúvó. Az öntés folyamatában nagy szerepe van az öntőszerszámok kenő és leválasztóanyaggal történő kezelésének, ennek szabályozását teszik lehetővé a lefúvó fejek, optimalizálják a kenőanyag mennyiségét. Az ABB IRB 2600-12/1.65 6 tengelyes öntödei robotok (5 db) alkalmazása lehetővé teszi a kezelendő felületek pontosabb meghatározását, a kézi kenés kiváltását, ezáltal a hatékonyabb munkavégzést. A Trebi AFChs sorjázó robotok (2 db) az öntést követő művelet, a sorjázás automatizálásával a munkaerő hatékonyabb kihasználását, valamint termelékenység növelését biztosítják. A cég által öntött termékek Brother Speedio R650 X2 CNC géppel való megmunkálásával pedig a hozzáadott érték és jövedelemtermelő képesség növekszik. A gyártott redőnytokok esetében a festék tapadását egyik legjobban befolyásoló tényező a felület minősége.

A zsírtalanítás pedig a felület előkészítésének első kulcsfontosságú fázisa, melyhez nagyban hozzájárul mostantól az új EVT GIGANT zsírtalanító berendezés. A vállalat működésében a vezérlés modernizálása is szükséges volt, hogy az IPAR 4 vezérlő szoftver teljes egészében felügyelhesse a kemencék működését. Ennek jegyében 6 db Westomat vezérlőegység beszerzése történt meg a Westomat hőtartó kemencék vezérlésére.

A projekt infrastrukturális beruházásaként az öntőgépeknél keletkező olajköd- és olajfüst központi elszívására és szűrésére 1 db A.Smoke160T Die Casting típusú Absolent olajfüst-leválasztó, valamint a megvalósítási helyszínen 479,89 kW teljesítményű napelem rendszer talajra telepítése valósult meg, mely utóbbival jelentős energiaköltség megtakarítás érhető el.

A cég továbbá stratégiai és üzleti tervezési szolgáltatás bevonásával kívánta a jövőbeli működését még hatékonyabbá tenni, hogy stratégiájának alakítása, jövőbeni beruházásai üzleti számításokkal és szélesebb körű tanácsadási támogatással is alátámasztottak legyenek. A vállalkozás az alkalmazottak tudását folyamatosan fejleszti. Egy fő munkavállaló minőségellenőri ismeretek, 3 fő munkavállaló autóipari minőségtechnikák I. témakörben és egy fő angol képzésen vett részt.

A Széchenyi Terv Plusz program GINOP_PLUSZ-1.2.1-21 kódszámú, „A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása” című kiírásán 312 434 863 forint támogatást elnyert, 568 063 389 forint összköltségvetésű fejlesztés 2021. szeptember 1-én indult és 2023. június 30-án zárult.

 

A GINOP „A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása” (technikai felhívás) című kiírásán 268,68 millió forint feltételesen vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el a mezőberényi Nett Front Kft.

A cég 383,83 millió forint összköltségű projektje során gyártástechnológiai eszközparkját fejlesztette és új csarnokot épített.

A 2003-ban alapított Nett Front Kft. bútorajtó frontok széles választékát kínálja vevőinek. Termékeik hamar ismertté és közkedveltté váltak, így piacvezetők lettek a bútorfrontok értékesítésében Magyarországon. Mára már kibővült a cég termékpalettája, és folyamatos gyártásfejlesztésüknek köszönhetően a nagy szakmai és gyakorlati tapasztalatot igénylő antikolt és festett ajtófrontok is megtalálhatók a választékukban.

A vállalkozás a jelenlegi projekt keretében új csarnok építését és gyártótechnika technológiai fejlesztését valósította meg mezőberényi telephelyén, mellyel hatékonyságának és gyártókapacitásának növelése volt a cél. Az innovatív gyártástechnológiát képviselő gépekkel egy olyan technológiát kívántak meghonosítani, ami a régióban is egyedülálló. A beruházással egy előremutató fejlesztést vittek végbe a cég hazai és export hatékonyságának növelése érdekében. Éppen ezért a beszerzett, bútorgyártáshoz elengedhetetlen gépek hatékonyságot, rugalmasságot, pontosságot és a minőséget is növelik, ami egyrészt azt eredményezi, hogy egy egyedülálló termékskálát tudnak létrehozni. Olyan felszerszámozottsággal és olyan széles termékpalettával, ami szintén egyedülálló a régióban, az egészen egyszerűbb műszaki tudású termékektől kezdve a passzív házakba is beépíthető legmagasabb tudású bútorokig.

A projekt leghangsúlyosabb eleme a gépbeszerzések és a biokazán üzembe helyezése mellett egy új modern gyártócsarnok megépítése volt, ahova számos gyártási folyamatot is áthelyeztek. A pályázat keretein belül beszerzett eszközöket is ebben a csarnokban helyezték üzembe. Az 1 db VIET Opera R2.3 3A3A robot csiszoló az egyik legmodernebb, automatizált felületkezelési alkalmazásban bevethető eszköz, nagyoló és finom csiszolásig. Érzékelőképességének köszönhetően pontosan alkalmazkodik a különböző felületekhez és alkatrészek egyenetlenségéhez. Az 1 db BIESSE STREAM élzáróautomata egy gépkezelő irányításával önállóan képes dolgozni, emellett vonalkód leolvasó rendszerrel rendelkezik, ami révén lehetőség van programok előhívására vonalkódból, így kizárva a kezelői tévedést. A fejlesztés eredményeként a Nett Front Kft. az új eszközök beszerzésével termékportfólióját bővítette, gyártási volumenét és a termékek hozzáadott értékét növelte. Az üzembe állított új berendezések hatékonysága minőségben is mérhető lesz. Ez a minőség biztosítja a cég piacképességét és költséghatékony működését, valamint a versenyképességét is garantálja.

A GINOP-1.2.16-22 számú pályázati kiíráson 268 683 344 forint uniós támogatást elnyert, 383 833 348 forint összköltségvetésű fejlesztés 2021. augusztus 23-án indult és 2023. július 31-én zárult.

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program „A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása” (technikai felhívás) című kiírásán 121,13 millió forint feltételesen vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el a békéscsabai Komlódi Trans Kft. A cég 173,04 millió forint összköltségű projektje során rakodódaruk beszerzése mellett innovatív szerviztechnológiát képviselő gépekkel felszerelt szerelőműhelyt épített.

A Komlódi Trans Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 2013-ban kezdte meg önálló működését, Békéscsabán. A vállalkozás fő profilja a raklapos építőanyagok szállítása mind nyerges, mind pedig darus szerelvényekkel. Ezt a tevékenységi kört kiegészítve kezdték meg 2020-ban a túlméretes, speciális szállítmányozást.

A projekt keretében a Komlódi Trans Kft. a pályázati felhívásban szereplő két projektelemet: eszközbeszerzést és új épület létesítését valósította meg. Az épület cca 500nm alapterületű, és a délkelet-magyarországi régió legmodernebb darus gépjármű szerelő műhelye lett a piacon elérhető legmodernebb technológiával felszerelve. Az új, a mai kor legmodernebb igényeinek megfelelő személy/tehergépjármű szerelőműhellyel kapacitásuk és hatékonyságuk növelése volt a cél. Az infrastruktúra fejlesztését a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével, az elérhető legjobb technika alkalmazásával végezték, energiatakarékos megoldások bevezetésére törekedtek.

A vállalkozás új csarnokának/műhelyének létesítése egy új értékesítési pont, ahol a meglévő ügyfélkör igényeit ki tudják elégíteni, továbbá az új szerelőműhellyel újabb ügyfeleket tudnak generálni, ami árbevételt és eredményt fog növelni. A fejlesztés célja a kistérségben elért piaci pozíciójuk megtartása és erősítése, eredményességük és árbevételük növelése, ezáltal a munkahelyek megtartása és a foglalkoztatottság növelése volt.

A projekt keretében beszerzett 5 db új HIAB X-HiDuo 118BS-3 típusú rádiótávvezérlésű hidraulikus rakodódarut is a projekt megvalósítási helyszínén (5600 Békéscsaba, Ipari út 5/3. 6144/26 hrsz) helyezték üzembe. Ezek az eszközök a vállalkozás fa- és építőanyag nagykereskedelmi tevékenységéhez szorosan kapcsolódnak. A cég felismerte az önrakodós teherautók nyújtotta lehetőségeket, és a daruzási, valamint az építőanyag értékesítés növekedésével a piaci igények szerint bővítették tovább vállalkozásukat. Így az áru rendeltetési helyére való megérkezése után sem kell külön lepakolásról gondoskodni, ezáltal komplex megoldást nyújtva ügyfeleiknek. A beszerzett eszközök a piacon elérhető legmodernebb technológiával felszereltek, és hosszútávon biztosítani tudják a vállalkozás versenyképességét.

A GINOP-1.2.16-22 számú pályázati kiíráson 121 125 613 forint európai uniós támogatást elnyert, 173 036 590 forint összköltségvetésű fejlesztés 2021. november 16-án indult és 2023. július 31-én zárult.

 

Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI) németországi és csehországi tanulmányutak és eszközbeszerzések mellett nemzetközi együttműködésének tapasztalatai alapján két új, fejlett gyógyító eljárást (ECMO, MWA) vezetett be.

Az Intézet a projekthez a Széchenyi 2020 program „Országos Intézetek transznacionális és innovációs fejlesztései” című felhívása keretében 296,82 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el.

A német és csehországi partnerintézmények gyakorlati tapasztalataira építve, a projekt keretében az OKPI két új, fejlett gyógyító eljárást vezetett be: a légzési nehézségben szenvedők intenzív osztályos ellátásához (extrakorporális membránoxigenizáció, ECMO), illetve a daganatok mikrohullámmal történő elpusztításához köthetően (mikrohullámú tumorabláció, MWA).

A németországi és csehországi partnereiknél a légzési elégtelenségben szenvedők intenzív osztályos ECMO kezelése, a betegek ECMO transzportja magas színvonalon zajlik. A német intézmény a mikrohullámú tumorablációval kapcsolatban több éves szakmai és gyakorlati tapasztalattal rendelkezik a tüdődaganatok, valamint a máj- mellékvese- csont- és egyéb lágyrész-daganatok kezelésében.

A transznacionális projekt keretében a célcsoportot képező OKPI munkatársai 11 alkalommal utaztak ki külföldi partnereikhez. A tanulmányutak célja az intézetben fejleszteni kívánt egészségügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó két új, fejlett gyógyító eljárás szakmai, infrastrukturális eszközparkjának, valamint a terápiás lehetőségek gyakorlatának megismerése, és az ellátás során alkalmazott újszerű jó gyakorlatok, módszerek azonosítása, illetve adaptációja volt a hazai ellátási viszonyokra. A hazai bevezetéshez elengedhetetlen volt az ellátásszervezéshez kapcsolódó kérdéskörök számbavétele, a hazai bevezetést elősegítő szakmai javaslatok megismerése is.

Az EFOP-5.2.6-20 számú pályázati kiíráson 100%-os támogatást elnyert, 296 822 020 forint összköltségvetésű fejlesztés 2021. március 21-én indult és 2023. június 30-án zárult.

A Széchenyi Terv Plusz program Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz pályázati felhívásán 287,55 millió forint feltételesen vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el a TOM-FERR Zrt.

A vállalat 718,88 millió forint összköltségű projektje során termelési kapacitását bővíti a nemzetközi piacokra lépés érdekében új, technológiai korszerűsítést eredményező eszközbeszerzésekkel, valamint a tatai csőgyár és az autóalkatrész-gyártó gyáregység két épületére napelemtelepítést valósít meg.

A TOM-FERR Zrt. acélcső-kereskedelemmel, csőgyártással és autóipari alkatrészgyártással foglalkozik, fémmegmunkáló gyártási tevékenységet folytat az autó- és a haszongépjármű ipar számára. A projekt fejlesztendő tevékenysége a fémmegmunkálás, a tervezett tevékenységek ehhez kapcsolódnak és ezt erősítik.

A projekt keretében az új, élvonalbeli technológiát képviselő fiber lézer technológiával működő csőlézer beszerzése hozzájárul a vállalat azon céljához, hogy a német piacon közvetlenül OEM gyártók beszállítójává váljon azáltal, hogy a berendezéssel új típusú csövek, új alkatrészek előállítására lesz képes. A HSA 300 hidraulikus prés eszköz pedig megnövelt, 300 tonnás nyomóerővel jelentősen növeli majd a gyártás hatékonyságát, mert kifejezetten az autóiparra specializált kialakítása az időhatékonyság, a magas fokú biztonság és a magas szintű precizitás követelményeit is teljesíti, élvonalbeli technológiát képvisel.

A BLM ELACT 63 CNC csőhajlító berendezés összetett és sokrétű cső és csőkomponensek gyártására, minőségi anyagokból kis és a közepes tételekben történő gyártásra alkalmas. Ezen gyártástechnológiai megoldásokkal a vállalkozás be tud kapcsolódni a nagyobb teherbírású részegységek alkatrészeinek gyártásába, mint a vonóhorog szerkezetek, a futómű hátsó hídjainak összekötő acélcsövei, ahol nagyobb átmérőjű és falvastagságú csőalkatrészek gyártására van szükség. A termékpaletta szélesítésével a cég új termékekkel szerezhet további vevőket, új, ígéretes szegmensekben.

A projekt során a meglévő ERP rendszerbe integrálva egy gyártástervező modul beszerzése is megvalósul, mellyel tovább növelhető a termelési folyamatok automatizálása és az IPAR 4.0 elemek használata. Az automatizáció és a technológiai színvonal növelésével párhuzamosan a működési költségek mérséklése is szükséges a versenyképesség érdekében, ezért a vállalat a gyáregységek tetőfelületeire napelemrendszer telepítését valósítja meg.

A fejlesztésekkel párhuzamosan a vállalat 2022-2023 között több iparági nemzetközi vásáron is részt vesz kiállítóként és képviselteti magát a fontos konferenciákon. A szakvásárokon és fórumokon való részvétellel a vállalat tovább növeli a projekt komplexitását és erősíti annak célját, mely szerint a technológiai korszerűsítések és az élvonalbeli technológiák alkalmazásának segítségével stabilizálja helyét az értékláncban és magasabb pozícióra tegyen szert.

A Széchenyi Terv Plusz program GINOP_PLUSZ-1.1.2-21 számú, „Magyar Multi Program - A kiemelkedő teljesítményű, valamint jelentős növekedési potenciállal rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása” című kiírásán 287 553 563 forint támogatást elnyert, 718 883 908 forint összköltségvetésű fejlesztés várhatóan 2023. október 2-án zárul.

Kemény László

Tisztelt Mihail Szergejevics, köszönöm, hogy lehetőséget adott erre a beszélgetésre. Ez lesz az első interjú az utóbbi tíz évben, amelyet valamelyik magyar televíziós csatornának ad. Nagyon örülünk ennek az exkluzív alkalomnak.

Mihail Gorbacsov 

Vagyis Ön megköszönte a találkozót és mindjárt meg is kritizált.

KL

               Nem, ez nem Önnek címzett kritika. A magyar újságíróknak a hibája, hogy mindeddig nem kérdezték meg Önt, pedig a magyar nép jól emlékszik Önre, és biztos vagyok benne, hogy szívesen meghallgatná a véleményét a kor fontos kérdéseiről.

               MG

               Majd igyekezni fogok. Különösen, ha könnyű kérdéseket tesz fel.

                KL

                Mostanában nem nagyon könnyűek a kérdések, de számunkra az Ön véleménye a fontos.

               MG

               Értem én.

               KL

               Itt van mindjárt az Ön valamikori elképzelése az „új külpolitikai gondolkodásról”. S ennek élén fogalmazódott meg a kérdés a globalizációról. Hogyan vélekedik most erről? A világ valóban globálisabbá vált, de hol van ebben a globális világban a mi helyünk?

             

               MG

              Igen, Ön helyesen emlékeztet. Igaz kicsit más oldalról, de a globalizáció témáját mi már 1986-ban a XXVII. Kongresszusunkon felvetettük. Szerintem az akkori időkhöz képest elég bátor gondolatokat képviseltünk és javaslatokat is tettünk. A világ ellentmondásos, egyszerre hordoz magában egy egységet, és mindinkább kölcsönös kapcsolatokká, kölcsönös függőségekké válik. Ezek azok az első - hogy úgy mondjam - tézisek, amelyek bázisán formálódott az „új gondolkodásmód”. Ha mi egy csónakban, egy hajóban, annak személyzeteként létezünk, akkor arra is gondolnunk kell, hogy ne fordítsuk fel ezt a hajót. S ez akkor lehetséges, ha összehangolt munka van, amikor szabályok vannak, amelyekre ezen a hajón a kapcsolat-viszonyok épülhetnek. Ha tudjuk hol „szorul” a hajónk. Ebben az értelemben, úgy vélem, ez jótékony (hasznos áldásos, üdvös) gondolat volt, amelyik egyáltalán megfontolásra késztetett bennünket. S az első, amire jutottunk, hogy csakugyan úgy van az, hogy ott a Fehér Házban ülnek és unalmukban azt fontolgatják, hogyan is tudnák a Kremlt, a Szovjetuniót, az egész Varsói Szerződést szétzúzni? Aligha. Nem is olyanok. Mi nem gondoljuk azt, hogy nekünk feltétlenül meg kell semmisíteni az Egyesült Államokat. Szerintem ilyen vad nézet nem jutott eszünkbe.

               KL

               Természetesen, Önöknek egészen más elképzelésük volt, az Európa Ház felépítése.

               MG

              Igen. S ha így van, akkor fontoljuk meg azt, hogy valami jót is tehetnénk, ahelyett, hogy veszekszünk. Tegyük fel egymásnak a kérdést, olyan leküzdhetetlen a szembenállás, amit kialakítottunk, a Falak, amelyeket felépítettünk, a létrehozott blokkok és az, hogy egymást elátkozzuk, méghozzá valóságos pszichológiai háború formájában. Egyébként szólva ezek nagyon fontos kérdések voltak. Ezeket meg kellett válaszolni, mert enélkül nehéz lett volna a megújulásra és az adaptálódásra gondolni már az új időkhöz és az új kihívásokhoz szükséges külpolitikában. Végül is ez jött elő, amit „új gondolkodásként” neveztünk. Mi úgy mondtuk, hogy a „peresztrojka” (átépítés) a nemzet számára, ez a demokratizálódás, az ország megújítása, ez a „glásznoszty” (a nyilvánosság), ez a nyitottság, ez az, ami a művelt társadalmunknak lehetővé teszi, hogy a legjobb oldaláról mutassa meg magát.

 Mi is történt nálunk a XX. században? Mi sikerült, mi nem sikerült? A projektünk ezzel kezdődött. A külpolitikával, természetesen. S a legfontosabb, hogy az „új gondolkodás” már korán elkezdődött.  A globalizáció, ez egy objektív folyamat, és a politikát adaptálni kell ehhez a világ folyamathoz. De hiszen, ezzel egy időben az új gondolkodás - úgy vélem - kifejezésre jut mindenütt.

  KL

Igen. A maga idejében azt mondtuk, hogy a modern korra vonatkozóan ez a meghatározó.

      MG

      S, miért új? Amikor az atombomba megjelent, amikor a nukleáris verseny ahhoz vezetett - általánosan szólva, - hogy hatalmas fegyver készletek halmozódtak fel, - hiszen az Egyesült Államok és a Szovjetunió olyan hatalmas nukleáris fegyver készletekkel rendelkeztek, hogy ezerszer is meg lehetett volna mindent semmisíteni a Földön.

      KL

       S hogy ez ne következzen be, azért kellett az új gondolkodás?

      MG

       Igen. Hogyan is van ez? Gondolunk-e mi egyáltalán az emberi faj megőrzésének folytatásáról, vagy elveszejtjük mind azt, ami ezer éveken keresztül a Föld evolúciója során az élet formában született? Mindezt elveszejtjük, s ezzel a bolygónkat megsemmisítjük. Ez egyáltalában szólva, nagyon vad dolog. Úgy vélem, a nukleáris fenyegetettség, amely akkoriban fokozódott, a verseny erősödött, a pokoli fegyverkezési verseny, amelyről azt gondoltuk, hogy egyáltalán sikerülhet-e még vagy nehéz lesz megállítani. Már senki nem hitt ebben. Mi a Szovjetunióban, s ezt a barátainkkal is megtárgyaltuk, és Amerikában is tudták, hogy végbemehet úgy, hogy háború, nukleáris konfliktus kezdődhet. Korántsem a politikai döntésünk szerint. A politikai nézeteink ellenére. Az a rendszer annyira összetett, el lehet veszíteni felette az ellenőrzést. Pedig ez még csupán két ország, s ha nem fogunk hozzá a csökkentéshez, akkor mindenki keresni fogja a hozzáférést ehhez az abszolút fegyverhez. Valamilyen paranómia áll elő, amely vezérelne bennünket. Ezt kellett felfognunk, és javaslatot tennünk. Innen kezdődött. Természetesen az európaiak, különösen a közép-kelet európaiak, a mi szövetségeseink, velük kezdtük a megvitatását. Gyakorlatilag mindaz, amit elkezdtünk nálunk, általában megbeszéltük a barátainkkal.

      KL

      Vagyis mindenről tudtak?

      MG

       Valamikor Kádár János mondta - mi vele nagy barátságban voltunk, bár Önöknél sokféleképpen viszonyulnak hozzá, én úgy vélem, hogy a sors hozta úgy, hogy mindenek ellenére ilyen okos ember parancsnokolt Önöknél a megrendítő 56-os év után, és megóvta Magyarországot a hosszú idejű megpróbáltatásoktól, és egyáltalán mindenek ellenére Önök mégiscsak demokratikusak voltak, és voltak szövetkezetek, és kezdeményezések folytak a gazdálkodás más formáiban és így tovább. Bennünket mindig, engem legalább is mindig érdekelt, hogy mi is megy végbe Magyarországon. Tehát, azt mondta nekem, Mihail Szergejevics, Ön későn jött. Én meg mondom, hogy később születtem. Korábban nem voltam képes jönni. Valóban a bizalmi viszony tette lehetővé számunkra, hogy meggyőződjünk a közös igazságunkban. Kádár János az egyike volt azoknak, akik szorgalmazták a konfrontáció problémáinak megoldását. Magyarország már akkor együttműködött a nyugat-európai országokkal, voltak versenyképes termékei, képes volt az amerikai technológiát alkalmazni a kukorica termesztéshez, s ma is az egyike a legjobban  termesztő országoknak.

      KL

      Vagyis Ön szerint létezett valamilyen „magyar modell”?

      MG

       Igen, volt.

       Tehát, ezért, amikor megéreztük, hogy a barátaink is azon a véleményen vannak, hogy őket ez a konfrontáció egyébként már nyomasztja, és nem ad lehetőséget, hogy úgy mondjam kilépni az együttműködés keretein túlra,  a fegyelemmel elégedetlenek, az alakult ki, hogy létrehoztunk olyan struktúrákat, olyan mechanizmusokat, olyan realitást, ami már mindanyiunkat nyomaszt. A beszélgetéseink az Európa Házról, ez mind, hogy úgy mondjam már ezen koncepció realizálásával kapcsolatos projektek. Az „új gondolkodás” projektjei. S természetesen értettük, hogy szeretjük vagy nem szeretjük, vagy ők - az Egyesült Államok - szeret-e bennünket, nem ez az érdekes, nekünk velük közös dolgunk van.

       KL

       Igen, természetesen. Tehát az „új külpolitikai gondolkodás”-tól és a „peresztrojká”-tól kezdődően a világ valóban abszolúte más lett. Az utóbbi 10 év alatt szinte felismerhetetlen.

       MG

       Őszintén szólva ez az Ön kérdésének a második része. A globalizáció miként van.

       KL

       Igen. Miként értelmezi?

       MG

       Mindaz, amit csináltunk, s ami bennünket elvezetett az együttműködéshez, a nagyon felelős lépésekhez, a nukleáris és egyáltalán a fegyverzet csökkentéséhez, ahhoz, hogy lebontottuk a szembenállás falát, leültünk a tárgyalóasztalhoz megállapodni, demobilizálni a nemzetközi kapcsolatokat, mindez azoknak az embereknek a kolosszális munkája, akik az akkori struktúrában a politika élén álltak és megállapodtak. Erre emlékezni kell, és én minden partneremnek megadom azt ami megilleti.

       S most eltelt tíz év. Egy napot sem nyugtalankodom a tehetetlenség miatt, amiatt ami végbement a világban és nálunk. De annyi minden nyugtalanít abból, ami most folyik, nagyon erősen felzaklat. Egyenesen mondom Önnek, azt gondolom, hogy a barátaink nyugaton, amikor megszűnt a Szovjetunió, egyáltalában véve eldöntötték, hogy a zavarosban fognak halászni. Úgy vélem, hiába. Volt a Charta a Földről. Van a Bécsi Megállapodás, és vannak más dokumentumok, amelyeket mindannyian, akik ebben részt vettünk, elfogadtunk. Ezt a projektet én másként kezeltem volna. Szó volt az új világrendről, amikor az idősebb Bush megforgatta ezt az ötletet, mi pedig támogattuk. Az más kérdés, hogy hamvába holt ez az ötlet. De mi történt? A Varsói Szerződés eltűnt, a NATO maradt. Pedig, hiszen volt ennek a két blokknak egy transzformációs folyamata. Emlékezzen csak a NATO-ról szóló londoni tanácskozásra.

       KL

       És az, amit Önök Máltán aláírtak, az megvalósul, vagy nem teljesedik?

       MG

       Természetesen megvalósul.

       KL

       Teljesen?

       MG

       Stratégiailag. De ezt is, fékezetten (halogatással, késleltetve). Én egyszerűen azt gondolom, azt mondtuk: charta, a Párizsi Charta Európa számára, ez az összeurópai biztonság megteremtésének projektuma, de hát, felcserélték az. EBESZ-t, peremen kívülre került.  S, hát, hogy úgy mondjam a NATO-ra tettek. S az, hogy a NATO-ra tettek, ahhoz vezetett, hogy – ismételten -  ellentmondások keletkeztek. Önök beléptek a NATO-ba. Mi megállapodást kötöttünk. S nem érthető (nem világos), mi is ez? Egy jobb irányba megyünk-e, vagy nem? Itt ül Ön előtt az első számú kritikusa mindannak, ami új veszély, megosztás és új bizalmatlanság. És ezt különösen megerősítette Koszovo. Hiszen a legfontosabb annak a kísérlete, hogy a NATO olyan módon kezdett tevékenykedni, mely szerint a Biztonsági Tanácsra nincs szükség, a nemzetközi jogot figyelmen kívül lehet hagyni, és, hogy úgy mondjam, létre lehet hozni egy olyan precedenst, mi szerint nincs szükség az ENSZ-re, az már elaggott, öreg, kacat (döledezett, összeomlott), meg kell tőle szabadulni, - ez egyébként amerikai ötlet - hibás, persze. Hát okos is az elnökük Chlinton, - nem akarom ezt tőle elvitatni - intellektuális, mostanában ott magasra értékelik Őt, de amit egyébként szólva tesz, az európai ügyekben, a világ ügyeiben, bennem sok kérdést vet fel.

       KL

       Egyébként ezt a kritikáját Ön elmondja az új vezetőknek? Vannak olyan ismereteink, hogy Ön közvetlenül gyakran találkozik velük.

       MG

       Ezeket a következtetéseimet, megítéléseimet egyenesbe mondom. Az amerikaiak érdeklődéssel figyelnek rá, meg akarják érteni. Ők is nyugtalankodnak, miként lesz a továbbiakban. Ezért, - érti - létre lett hozva egy hatalmas esély Európa, az új, egységes, demokratikus, együttműködő stb. Európa transzformálására.

       KL

       De a folyamatok nem ebben az irányban bontakoztak ki.

       MG

       Igen, még nem. De azt mondanám, hogy az irány nyitottá vált, de nem indult be az ilyen mozgás.

       KL

       Amikor elkezdtünk a „peresztrojká”-ról, az „új külpolitikai gondolkodás”-ról beszélni, akkor saját használatra megfogalmaztam magamnak egy jelmondatot: át kell építeni a Szovjetuniót ahhoz, hogy integrálni lehessen az átalakított világba. Ön miként gondolja? A világ átalakult, és integrálni lehet belé legalább Oroszországot?

       MG

       A „peresztrojka” a világ számára még előttünk áll. A nyugati vezetőknek, a beszélgető társaimnak mindig azt mondom, mi azt mondjuk, hogy változnunk kell, Önök is azt mondják, hogy meg kell változnunk. Mi megváltozunk. És Önök? Ha Önök azt gondolják - hiszen így is történt, hirtelen nem lett a Szovjetunió, és már el is indult a szöveg a liberális eszme győzelméről, a nyugat győzelméről, a győzelemről a hidegháborúban - akkor miért is kellene átalakulniuk, minden úgy van, ahogy kell, ha egyszer győztek. A valóságban azonban ez egy hazug (hamis) beállítás, abszolúte, mert a „peresztrojka” politikája győzött, s nem egyszerűen csak a „nyugat”. Ez az eszme, s az egész világon  győzött, és nem pedig az egyik győzött, a másik meg vereséget szenvedett, mindannyian győztünk, és mindannyian vereséget szenvedtünk a fegyverkezési versenyben. Tíz trillió USD- használt el a Szovjetunió a fegyverkezési versenyben.

       KL

      Ha ezt az építésre használták volna? Ha a gazdaságba épült volna be? Elképzelni is nehéz mi lett volna a Szovjetunióból, vagy Oroszországból.

       MG

      Azért képzelje csak el! Ez engem Hegel tanítására emlékeztet az abszolút eszméről, amely a porosz monarchiában realizálta magát. Ez a hatalmas ember fontolgatta, fontolgatta és arra jutott, hogy itt a történelem vége, a porosz monarchia. Most pedig a történelem vége: a liberalizmus. S egyszer csak kiderült, hogy Európában a szociáldemokraták kerültek a hatalomhoz.

       KL

       Mellesleg szólva, a szociáldemokratákról: tudunk róla, hogy Ön létrehozott egy szociáldemokrata pártot. Erre azért volt szükség, hogy úgy mondjam, az új körülmények között terjesszék a baloldali elveket?

       MG

       Ez egyáltalában véve a „peresztrojka” és a „glasznoszty” folytatása. A puccs megszakította nemcsak a decentralizáció folyamatát és az új szövetségi megállapodáshoz vezető utat, de  meghiúsította a párt megreformálását, amelyet 1991novemberében  képzeltünk el megtenni a soron kívüli kongresszuson, s annak a programnak a bázisán, amely feltárta a szociális problémákat, s amely egy szociáldemokrata program. Éppen akkorra gondoltuk, hogy ezen a kongresszuson elvégezzük az elkülönülést: létrejön a kommunista párt és a liberális, meg a szociáldemokrata párt is. De ez a lánc megszakadt. Később jelentkeztek - az úgymond már posztszovjet időben, a jelcini érában, - életre keltek szociáldemokrata, szocialista felfogású pártok. Tizenkét ilyen párt került bejegyzésre. De ezek embrionális pártok, „cinkosok”, körök, alapvetően moszkvai körök, néhányat kivéve. Ezeken kívül komoly pártok, a perifériáról is, megalapozottak, néppártok nem voltak. A KPRF (OFKP) ebben a sorban szintén megállt félúton. Ha önöknél Közép-Európában a kommunista- és munkáspártok megreformálásának folyamata messzire is ment, más pozíciókat foglaltak el - vagy szocialista, vagy szociáldemokrata, liberális stb. lettek, - de, hiszen ott is végbe ment az elkülönülés. Sőt némelyik már választást is nyert, azután veszített.

       KL

       Mégegyszer veszített, majd újra lábra állt.

       MG

       Az adott esetben Magyarországon. Bár meg kell mondjam, a Horn Gyula kormánya ugyan Magyarországon elveszítette a legutóbbi választást, de tudja miért veszített, mert a tevékenysége periódusában el kellett végeznie azt, amit nem tettek meg a liberálisok. Hiszen liberális reformokat hajtottak végre. Ezért, természetesen a kritika az ő hibájukra vonatkozik. Az ő hibájukra, de - azt gondolom - idővel megértik, hogy ez a párt nagyon sokat tett azért, hogy a magyar nép boldoguljon. Na és nálunk, miért indultunk el mi is, most és nem korábban? Azért mert az emberek nem akarnak már visszatérni az elmúlt kommunista rendhez, az idősebb nemzedék ........... a fiatalok, a közép nemzedék - kevés kivétellel - nem akar hátra felé mozogni, lemondani a szabadságról, a demokráciáról, mindenről, amit a peresztrojka adott az utolsó években. És a másik, a jelcini reformok tíz éve azt mutatta meg, hogy a „fundamentalizmus” is bolsevista, csupán más előjellel. Maga Jelcin elnök rákényszerült, amikor - a Szövetségi Gyűlésnek küldött üzenetében - elismerte, hogy 12%-al nyertek, s azután veszítettek. Igen, ma Oroszországban a szegénységi küszöb alatt él a lakosság kétharmada. Ez egyszerűen nagy baj. Valóban. Nem régen találkoztam az Egyesült Államok új Elnökével, beszélgettünk, - hiszen ismerem őt, régi ismerősök vagyunk - és mondtam neki, úgy vélem, arról kell mégiscsak gondolkodnunk, hogy megtaláljuk az együttműködésünket érintő pontokat az üzlet terén, hogy a kapcsolatunkat program szerint nem annyira a megbeszélések, a rendezvények, a biztonság kérdései kössék össze. Mert, amikor a kapcsolatok az üzlethez kötődnek, amikor függünk egymástól, akkor nagyobb a felelősségünk azokban a kérdésekben is. Tehát, azt mondta nekem, biztos vagyok benne, hogy Oroszország természetesen kiegyenesedik, mert az a potenciál, amellyel rendelkezik ehhez elegendő. Ez egy hatalmas intellektuális potenciál, és átfoghatatlan természeti erőforrások. És ezt követően bizonyos idővel kaptam tőle egy levelet, amelyből kiderül, hogy most mégiscsak ráhangolódott arra, hogy új napirendre térjünk rá. Ez nem lesz egyszerű, mert nem kevés kérdés van, és eltérések is vannak és nemcsak velünk. De, ami az együttműködést érinti az üzleti szférában, különösen a legfejlettebb technológiát illetően, - én most hoztam létre Andrej Kokosinnal, az Akadémia levelező tagjával, parlamenti képviselővel, aki korábban a Biztonsági Tanácsunk titkára volt, egy olyan alapítványt, amelyik a legfejlettebb technológia támogatását szolgálja. S máris elkezdtük a kontaktusok kialakítását Németországgal, Japánnal és az Egyesült Államokkal, és nagyon nagy az érdeklődés irántunk.

       KL

        Ezt örömmel hallom, de van e konkrét eredménye is?

       MG

       Ezért mondom, hogy van perspektívája az együttműködésnek. Én azt gondolom, hogy Oroszország még át tud törni. De, ha mi most, elszámítjuk magunkat a stratégia megválasztásában, abból a nagyon nehéz helyzetből való kijutásban, amit az Elnök káosznak nevezett, s amit örökségül kapott, akkor az esélyünk az áttöréshez, lecsökken. A sanszunk pedig valójában meg van, ez a természeti erőforrásaink, technikai erőforrásaink, és különösen az intellektuális potenciálunk. S különösen kellemes megjegyezni, hogy ismét van érdeklődés az iskola iránt, ismét nagy a felvételi konkurencia, mind a matematikai, mind a közgazdasági, a jogi fakultásokra, ez örömteli. Volt egy olyan időszak, amikor nagy volt a visszaesés. Most ismét növekvő. A mi oktatási rendszerünk - minden hiányosságával együtt, ami a kommunista ideológiához kapcsolódik, - a széleskörűsége, a vizsgáztatás stb. nagyon komoly oktatási rendszer. És még a legnehezebb időszakokban is Oroszország, a mi végzőseink versenyképesek a különböző olimpiákon, tanulmányi versenyeken. Úgy hogy az Elnök mindezt most átgondolja, fontolgatja, és néhány politikai program mellett, - amelyek a kormánykörökből származó központi programból vezethetők le, - már  hitet is tett. Ezek az oktatást, az egészségügyet, a kommunális gazdaságot érintik. S elsősorban olyan módon, hogy még egyszer nem lehet megengedni olyan megközelítést, hogy a ráfordításokat ezekre a reformokra a lakossággal fizettessék meg.

      KL

      Mihail Szergejevics, tudjuk, hogy Önnek Jelcinnel nem voltak nagyon jó kapcsolatai. Milyen viszonyban van az új Elnökkel? Találkoznak, hallgat Önre?

      MG

      Úgy mondanám, hogy közöttünk nincs valamilyen megállapodás, nincs szerződés, nincsenek rendszeres találkozóink, mondjuk havonta egyszer vagy kétszer, vagy mondjuk hétfőnként. Ilyen nincs. De a viszony közöttünk, úgy vélem, nagyon komoly, felelősségteljes, erős, és tudunk beszélgetni a kollegiális viszonyról. Ő, egy nagyon okos ember, komoly ember. S ez számunkra reménykeltő, mert ez alatt az idő alatt nagyon nagy utat járt be, a progresszív erők irányítását tanulja meg, sajátítja el ez az ember. Sok újat lát, most azt látta meg, hogy amilyen programokat vetettek most elé, azok olyan megközelítéssel készültek, hogy a nép megint kimarad belőlük. Így pedig nem lehet az ügyeket intézni. Hiszen a nép ma az Ő legnagyobb erőforrása. A nép támogatja Őt. Mindennek ellenére támogatja, ha hibázik is, ha valamit nem is dönt el, vagy éppen valamit megenged, ha valami nem készül még el. Meg is kell érteni, hiszen ekkora országban egy év alatt korrigálni a folyamatokat nem olyan egyszerű. Én érzékelem a progresszivitását. Egyébként a közelmúltban a partneremmel, Konsztatyij Tyitovval, Szaratov kormányzójával, Rosztovban voltam, - Ő a vezetője a Szociáldemokrata Pártnak, én pedig az egyesülteknek és most egyesülünk, - körbeutazzuk a hét körzetet, az egész országot, hogy találkozzunk az aktivistáinkkal, ebben részt vesznek a teoretikus professzorok, meg mi a politikusok, s így megy végbe ez az egyesítő folyamat, lelki beszélgetésekkel. Tehát, ott egy sajtótájékoztatón feltették nekünk a kérdést, hogyan fogunk részt venni a következő elnök választási kampányban? Ezt a kérdést már megtárgyaltuk, - mert ez beletartozott azon megvitatandó kérdések körébe, - mit a kérdések a hatalomról, a tulajdonról stb. - amelyeket el kellett dönteni az egyesüléshez, ezek között volt a következő választás is. Arra a pozícióra helyezkedtünk - s ez mindkét párt pozíciója, - és ezt közzé is tettük, hogy Putyint fogjuk támogatni.

       KL

       Értem, és ez nagyon érdekes.

       MG

       Igen, s azért, mert most látjuk, hogy ez az ember már tudja, mit kell tennie a hatalommal, eligazodik a legtöbb kardinális kérdésben, saját álláspontja van, s elővigyázatos, ami nagyon fontos, mert Oroszországban sok a bravúroskodó „fenegyerek”. Nekem kialakult a véleményem, s ez szilárd, ennek az embernek van karaktere, ambíciója, de ez normális ambíció, milyen is lenne az ember az Elnök szerepében ambíció nélkül. Úgy hogy, ha a máról beszélünk, akkor most a társadalom abban reménykedik, hogy az Elnöknek sikerülni fog kibontakoztatni úgy a folyamatokat, hogy jogszerű rend kezdjen el működni, a bíróságok működjenek, a vertikumok, a hatalmi ágak megosztása, most éppen ezen munkálkodnak.

       KL

       Az Ön koncepciójában a peresztrojkáról szintén a hatalom megosztásról volt szó. Feltehetek Önnek egy kérdést azzal kapcsolatban, hogy a mostani Elnöknek és magának Oroszországnak nagy problémája - s nem csupán belpolitikai, hanem külpolitikai is, - ahogyan Ön is említette, hogy nem egészen az elképzelt irányban zajlottak a folyamatok, és most ezért is ismét erősödik a feszültség. Miként lehet úrrá lenni a kialakuló új feszültségeken?

       MG

       Ha egyáltalán valaki szemünkre vet valamit, és hogy úgy mondjam akar valamit a feszültségről, - ezt nem ritkán megkapjuk a nyugati sajtótól, - hogy megint arra készülünk Oroszországban, hogy nyomort hozzunk létre, hogy valakiket üldözzünk. Semmi ilyen nincs. Ezt én felelősséggel mondhatom. De azt is, hogy az együttműködést kell fejlesztenünk. Mi alakult ugyanis ki, a természetes partnereinkkel, akiket ismerünk, tanulmányoztuk egymást, a nyelveket tanultuk, stb., a Varsói Szerződés volt tagállamaival a kapcsolataink nagyon legyengültek. Egyszer. S miért is a Varsói Szerződés, amikor a posztszovjet térségben Jelcin gyakorlatilag mindent összeomlasztott. Putyin erre most nagy figyelmet fordít. Kiderült, hogy amikor elkezdtünk a komoly projektekhez nyúlni, Oroszországban nem vagyunk erre képesek Ukrajna, Belorusszia, Kazahsztán nélkül, más esetekben pl. a könnyűiparban Tadzsikisztán együttműködése nélkül. Hiszen valamikor így volt ez kitalálva, a munkamegosztás. Nálunk a kooperáció szintje magasabb volt, mint ma az Európai Unióban. Mindezt felrobbantották, minden le lett rombolva.

       KL

       E helyett lett volna az „új szövetségi megállapodás”.

       MG

       Igen, és néhány nap múlva lesz éppen tíz éve, hogy nem lett belőle semmi. De Putyin most alaposan foglalkozik ezzel, nem elsietve, de foglalkozik az integráció, az együttműködés folyamataival a posztszovjet térség keretei között. A megközelítése a következő, én már ismerem.

       KL

        És támogatja is?

       MG

        Igen, támogatom. A realitásokat figyelembe véve, számolva a Független Államok Közösségével, mint realitással. Bizalommal kell irántuk lenni, tisztelettel, és nem számolni, nem kívánni, hogy mikor történik velük valami. Amikor erről Jelcinnek beszéltek, azt mondta, semmiség, úgyse tudnak mit kezdeni magukkal, térden csúszva másznak Oroszországhoz. Ez olyan szemlélet, ahogy mondani szokás, hogy a „barlangtól bűzlik”, ez egy barlangi ideológia és politika. Nem, az integráció végbe kell, hogy menjen és végbe is fog menni. Ebben biztos vagyok. Még akkor is, ha ezek a politikusok nem lesznek képesek a kor kihívásainak megfelelni, maga az élet fog rákényszeríteni az együttműködésre. Kazahsztánnal nagyon össze vagyunk kötve, Ukrajnával és Belorussziával is.

       KL

        S miként gondolja, a volt szocialista országokkal a kölcsönös kapcsolat hogyan alakul, többek között Magyarországgal?

       MG

        Igen, amikor engem erről kérdeznek Európában, akkor azt mondom, hogy önök Európa építéséről beszélnek, igen létezik a nagy Európa, s nincs erről itt mit hosszasan, körülményesen beszélni, s az időnket vesztegetni. De egységessé, együttműködővé kell tenni, integrálttá, ez már olyan feladat, amelyet meg kell oldani. S Ön miként gondolja? - kérdezik. Én meg azt mondom, hogy ha valaki azt képzeli Európát egységessé lehet tenni az Európai Unió köré fonva, az nagyon mélyen téved. És egyébként szólva minden egyesülésnek van egy korlátja. Ahogyan az impériumok (birodalmak), először fejlődnek, bővülnek, azután egyszer csak széttöredeznek. Van egy határ, amihez nem szabad eljutni. Az Európai Uniónak is látnia kell ezeket a határokat, mert másként bekövetkezhetnek a repedések. Önöknek meg nem sikerül megkapni még az „ajándékokat”.

      KL

      Bennünket még fel sem vettek, úgyhogy még nem érint.

      MG

      Persze, tudom én, csak mondom. Tehát, én azt mondom Európát nyugatról és keletről kell építeni, és én mindig hozzá teszem és középről is. Magyarország, Csehország, Lengyelország tapasztalata különösen értékes, nagyon komoly tapasztalat, nagyon érdekes, s ezért figyelni kell rá. Azt gondolom, hogy itt van az együttműködéshez érdeklődés Nyugat-Európa és Oroszország oldaláról, és Közép-Európa keretei között meg Dél-Európából. Konkurencia lesz, ez természetes, s legyen is, jobbak lesznek a projektek, a minőség, valami olcsóbb lesz, s mindez a javunkra válik. De nem szabad eljutni a kereskedelmi, a befektetési háborúkig, pont ellenkezőleg, össze kell fogni az erőket, az egyesült Európa projektje ezt követeli meg. S ami a posztszovjet térséget illeti, Oroszország nélkül, az integrációs erőfeszítései nélkül, az egyéb országokkal való együttműködés feltételeinek a megteremtésére törekvés, nem sikerülhet. Ami magát Oroszországot érinti, most már megértettük Oroszországban, hogy tíz év elveszett abban, ami a volt Varsói Szerződés országaival való együttműködést érinti. Nekem úgy tűnik, hogy van még esély arra, hogy ezt kijavítsuk. Azok az emberek akik ismerték egymást, emlékeznek - s ez nagy dolog - egymásra. Ettől mindannyian csak nyerhetünk. Ettől magabiztosabban érezhetik magukat ezek az országok - a magyarok, a csehek is - az együttműködésben másokkal, a nyugatiakkal. Ez lehetővé teszi a választást, a manőverezést, a magabiztos cselekvést. Nekünk pedig maga az Isten rendelte úgy, hogy sok mindenben azt tegyük, amit tettünk, természetesen meg kell tisztítani azt, ami megmaradt attól, ami nem érthető, ami nem magyarázható meg. Most már világos, hogy Közép-Európa országai nyugatra fordultak, és gyorsan, azután tanulmányozták, megértették, hogy Keleten is dolgozniuk kell. Ezt mindannyian jól megértették. Jelcin szintén azt gondolta, hogy azért mert szétrombolta a Szovjetuniót és a Kommunista Pártot, majd a tenyerükön hordozzák. Micsoda naivitás. Hát egy politikus kergethet ilyen ábrándokat?

       KL

       Rendben van. Miután Ön együttműködik a nyugati vezetőkkel, jól ismeri őket, hogyan vélekedik, milyen módszerekkel, milyen formában, milyen lehetőség van arra, hogy valóban magabiztosan tudhassuk, hogy van lehetőség a feszültség megszüntetésére, és együtt lehet majd dolgozni? Van ennek realitása?

       MG

       Tudja, egy nagy kérdést hozott szóba. Valóban nekünk hiányzik a vezérlés a globalizáció feltételei közepette, s a globalizáció a nyitottság feltételei közepette a fejlett országok érdekében működött. A szegény országok még szegényebbek lettek.

       KL

       Ennek következménye Settlei, s ami ott az utcán történt?

       MG

       Igen, igen. S ezért én azt gondolom, hogy nagyon sok függ majd Európától. Ha maga Európa erőre kap, s új oldalt nyit az együttműködésben Oroszországgal, és az Európai Unió keretében folytatódni fog a progresszió, akkor azt kell mondanom létre lesz hozva egy hatalmas erő központ, olyan központ, amelyik hatni tud az egész világpolitikára, a világra kiterjedő folyamatokra. Ezért lehet, hogy ez ma a legfontosabb. Erre a központra, az együttműködésre és az erős Európára szükségünk van nekünk európaiaknak, s szüksége van az Egyesült Államoknak is. S nincs szükség arra, hogy kialakítsunk valamilyen Európára szóló együttműködési terveket az Egyesült Államokkal szemben. Ez badarság, ez üres fecsegés. Ezt ki kell vetni a fejekből. Nem lesz nyugodt, normális, magabiztos, dinamikus Európa, ha antiamerikai vagy antiorosz alapokra fog felépülni. Azt gondolom, hogy az erős Európa, jó partnere lesz a dialógusra minden kérdésben az Egyesült Államokkal. Nekünk pedig meg kell reformálni az egyesült nemzeteket. Nekünk ki kell alakítani az összeurópai intézményeket, a biztonság és az együttműködés területén. S ebben az értelemben nekem nem igen tetszett néhány „tábornoki szemrehányás” az idősebb Bush volt biztonság politikai tanácsadójától, aki az egyik olasz lapnak adott interjúban arról szólt, ami mellett én mindig is felléptem, az európai biztonsági tanácsról, amelyben minden európai, aki aláírta a párizsi chartát képviselteti magát, s a csoportjaik által kidolgozásra kerül a biztonságpolitika. A NATO, mint katonai elem megmaradhat, de nem a NATO-nak kell eldönteni a politikát. A Skoultrouff pedig azt mondta, hogy Ő amellett van, hogy legyen valamilyen direktórium, amelyben képviselve lesz az Európai Unió, Oroszország, Amerika, a semleges országok. Vagyis úgy nézne ki a Direktórium, hogy az országok különböző rétegei lennének benne képviselve.

       KL

       Ez nagyon érdekesnek tűnik politikai nézőpontból. De, miként néz ez ki gazdasági oldalról? Ön hogyan képzeli el?

        MG

        Gazdaságilag mivel rendelkezünk? Van nekünk ugye az együttműködésre az Európai Unió, azután itt a posztszovjet térségben az új szervezetek, az Eurázsiai Közösség szerveződik.

        KL

      S valamilyen alapok, esetleg?

      MG

      Ezek eszközök. Ha nem lesz nálunk valamilyen bázis, amelyik   megvalósítja az együttműködés azon elveit, amelyek elismertek és megvalósulnak az Európai Unióban, itt a posztszovjet térségben, akkor nem lesz semmi. Azt mondom mindez meg kell, hogy legyen, bázisnak lennie kell, és akkor nálunk is lesznek nagy projektek. Például egész Európa számára létrehozni az energetikai bázist. Ebben mindenkinek részt kell venni. Egyesek megosztják a természeti erőforrásaikat, mások a területükkel, a rendszereikkel stb., vesznek részt. Ezek nagyon érdekes projektek.

       KL

       Valóban nagyon érdekesek.

       MG

       Nagyon érdekesek. S hát az amerikai partnerek gyakran kérdeznek, azt mondják: ezt a gázt hová is kellene, melyik irányba elfordítani? Mert, hogy ez az Oroszország megint leigáz valakit. De nem lehet már senkit leigázni. Még Amerika se tudna, az ő erejével, még ha a GDP-je már közel is van ahhoz, hogy a világ 30%-át tegye ki, mégse sikerülhet neki sem a világ egészével megbirkóznia. Adja Isten, hogy Macedóniával és ... nem is folytatom. Azt szeretném, hogy mindannyian megértenénk, hogy a világ más lett, más koordináta rendszerben van már, és mások az elvei, és más a politika, a mechanizmusa. Természetesen az együttműködés mechanizmusa, ha nemzetközi szinten beszélünk, akkor ez egy nemzetközi keretek közötti együttműködés integrációja, a pénzügyi, a kereskedelmi és más mechanizmusoké. Ezen szabályok közül sokat még a hidegháborúból örököltünk, s nem egyenrangúak, már nem felelnek meg. Ezért ezt a kérdést az Elnökünk - úgy vélem - az amerikaiakkal, s főként az elnökükkel megvitatja. A kérdés Oroszország belépése a Nemzetközi Kereskedelmi Szervezetbe, hiszen mi olyan egyszerűen nem tudunk oda belépni. Miként Kína, amelyik jó néhány évig vívta a harcát a belépésért. Ha jól tudom, még nem vették fel?

       KL

        De, már igen.

       MG

        Azért mert, - tudja-e - Kínának be kellett mutatnia azokat a szabályokat, amelyek megfelelnek az érdekeiknek. Nem lehet úgy építkezni a világban, hogy az csupán egy ország-csoport, vagy egy ország érdekeinek feleljen meg. Úgy kell építkezni - s egyébként ez az egyik alapelve az új gondolkodás módnak -, hogy ne az erőszakra, a kényszerre támaszkodjunk, hanem az érdekek egyensúlyára, a dialógusra (párbeszédre), a nyitottságra, amely csökkenti a szembenállást. Én gyakran felteszem a kérdést. Miért van az, hogy megint mindenki elkezdett foglalkozni a fegyverkezéssel? A fegyvergyártás növekszik, a fegyverkereskedés erősödik, félelem van attól, hogy több ország el kezd nukleáris fegyvereket létrehozni, meg más tömegpusztító fegyvereket. Tehát, valami rosszul van. Ez azt jelenti, hogy továbbra sem hiszünk egymásnak. Valószínűleg a fejlett országok semmibeveszik azt, amit megbeszéltünk, hogy a világ integrált legyen. Senki nem arról beszél, hogy a világban minden egyenlősítve legyen, az éltnek szabványai legyenek, ilyen soha nem lesz. A világ annyira különböző, hogy nem lehet mindent hasonlóvá tenni. De lehet, hogy attól félnek, hogy elvesznek tőlük valamit. De, nem. Arról van szó, hogy azoknak az országoknak is legyen lehetőségük, amelyek fejlesztenének, a termelésüket, új technológiát, a társadalmi viszonyokat, hiszen ezek ma szegénységben vannak, ezeknek a nemzeteknek alá van ásva az egészsége. Erről kell elgondolkodni. A bumeráng dolgozik, már működésbe jött. Mit jelent a seatl-i mozgalom, éppen ez az. Ha valaki azt próbálja meg, hogy ezt azonosítsa a megbolondult, bandita csoportocskákkal, amelyek betörték az üzletek kirakatait, és mindent elraboltak, ami az útjukba került, az nem érti, hogy nem erről van szó.

       KL

       Ilyenek mindig is lesznek. Mélyebben kell nézni ezt az ügyet.

       MG

        Igen. Figyeljen csak, hiszen Genfben háromszáz ezer, nagyon szervezett, tekintélyes, komoly ember ment az utcára. Egy hónappal a genfi találkozó előtt mi fórumot tartottunk, arról, amit majd ott fognak megtárgyalni. S erre meghívtuk a seatle-i mozgalom képviselőit, akik előadásokkal szerepeltek, részt vettek a vitában, és komoly népek voltak. Nagyon komolyak.

       KL

        Önt jól fogadták?

       MG

       Mi hívtuk meg őket, mi voltunk a szervezők, és együttműködünk velük. Szükség van dialógusra, szükség van párbeszédre. Meg kell érteni, hogy nem lehet elzártan tartani. Miért van az, hogy „is goy”-ok az irániak, az irakiak, és még az észak-koreaiak is? S akkor nem „is goy” az a világ, amelyik egy- másfél dolláron él? Ez akkor mi, rezervátum? S egyáltalán, miként lehet morális pozícióból vélekedni, ha tudod, hogy már nemcsak harmadik világ van, hanem negyedik is. Ami egy milliárd háromszáz millió főt jelent. Mi mindannyian annyira függünk már a globalizációtól, mondjuk valahol Indonéziában valami elindult és egészen hozzánk gurulgatott.

       KL

       Egyuttal eljutottunk az ekológiai (környezetvédelmi) problémákhoz. Igaz az, ahogyan én ismerem, Ön az egyik vezetője a „zöldek” világmozgalmának?

       MG

       Igen, s ezzel kapcsolatban is mondom, hogy volt a kiotói megállapodás, és volt a rioi konferencia, ezután a találkozó után tíz évvel - éppen az idén kell majd találkoznunk, vagy jövőre - hogy leszűrjük a tapasztalatokat, de már látom, hogy siralmas tapasztalatok lesznek, mer hiszen Rióban torpedózták meg a fejlett országok, hogy ne kelljen messzire mennünk ezekben az ügyekben. S tényszerűen - természetesen valamit azért csinálunk, a nemzetközi charta alapján készültek nemzetiek is, vagyis valami azért történik - de nagy programok, mint pl. a légkör szennyezés ügyében - amellett, hogy egészségkárosodást okoz, meg klíma változást, az amerikaikat ez nem érdekli. Az pedig bennünket érdekel, hogy önök miket rendeznek, hogy mindenütt jelen vannak, mindenbe beavatkoznak, - miért van ez így- önöknek elegendő, hogy önök felismerjék valamelyik szférában az érdeküket, s máris cselekszenek. Ez így nem lehet. A nemzeti érdekeket most már szintén a globalizáció kontextusában kell kezelni, s azzal számolva, hogy vannak mások is, akiknek nem kevesebb, hanem több az érdekeltségük. Valamikor az amerikaiak nekem azt mondták, amikor arról beszéltem, hogy ők nagyon belekapaszkodnak az amerikai életforma propagandájába, ugyanúgy, mint mi korábban a kommunistába, amikor ezt a modellt tartottuk a boldogítónak, amiként önök, amikor azt hirdetik, hogy Amerika egy „fénylő város a dombtetőn”. Mögöttünk van a hidegháború, mögöttünk hagytuk mindkét oldal fecsegése-locsogása, mi már más világban élünk és komolyan kell nézni a dolgokat. A fogyasztói társadalom nem igazolódott be, az erőforrások olyan pazarlásához vezetett, és a természeti kincsek olyan felhasználásához, hogy mi elherdáltuk a természetet, és felrobbantjuk - ahogy mondani szokás - magunk alatt azt a hajót, amelyen ülünk. És azután, ha elterjed az önök egész életmódja, az életvitelük standartjai, és azon vannak, hogy azon szabványok szerint éljenek, ahogyan önök élnek, önök pedig, - nem egészen háromszáz millió lakosként, - annyit fogyasztanak, hogy elfogyasztják 44% -át a világ egész elfogyasztott energiájának, akkor honnan vegyük az energiát, ha a többiek is úgy akarnak élni, mint önök. Egyszerűen, elgondolkodtak már ezen? És nekem néha felrémlik, lehet, hogy azért hozzák létre ezeket a hatalmas fegyveres erőket, és fenn tartják azokat, sőt növelik a ráfordításokat, piacokat hoznak létre, hogy megtartsák ezt a parazita-kolosszust, amelyik semmi jóra nem vezet, mert nem hisznek a demokratikus, humanista perspektívában. Nem hisznek abban a világrendben, amelyről a római pápa azt mondja, hogy az új világrend stabilabb kell hogy legyen, igazságosabb, és humánosabb. Leghőbben vágyott idea. És azt gondolom, hogy megint fegyverrel kell megvédelmezni. S azt kell mondjam, amikor ilyen következtetésre jutunk, akkor mindez rányomja a bélyegét valamennyi politikai lépésre, nemzeti és nemzetközi keretekben egyaránt. Ez nagyon komoly dolog.

       KL

        Ez az, amit mindenképpen meg kell akadályozni. Hiszen ez a folyamat sehova nem vezet. Mit tehetünk? Mindenek előtt az együttműködéssel érhető el. S ismét visszatérek az Ön ideájához, mely szerint a feszültségtől az együttműködésre kell áttérni. A konfrontációtól a közös cselekvésre.

       MG

       Az erőszakról a párbeszédre, a dialógusra.

        KL

         A dialógusra és a dologra, mert cselekedni is kell. A beszéd önmagában már kevés, cselekedni kell. Arról is tudunk, hogy Ön egy alapítvány elnöke, amelyiket éppen Amerikában hoztak létre az együttműködés érdekében. Nem gondolja, hogy érdemes lenne egy ilyen alapítványt Európa számára is létrehozni?

       MG

       Úgy vélem, hogy szükségünk van egy ilyen alapítványra. S mindenek előtt Közép-Európa javára. Nem Oroszországban, s nem is Nyugaton, hanem éppen Közép-Európában.

       KL

        Gondolom mi magyarok nagyon szívesen részt vennénk ebben.

       MG

        Én is azt gondolom, hogy Magyarország erre nagyon is megfelelne. A cseh barátaim, pl. már azt javasolták, hogy nyissam meg a Gorbacsov-alapítvány filiáléját náluk. De én azt gondolom, hogy itt nem egy filiálé kell, hanem szükség van egy új alapítványra. Ez úgy is lenne elnevezve és a célja is az lenne, hogy vitákat és párbeszédet folytassunk, s azután a különböző egyéb területeken a kultúrában, a tudományban stb. meg lehetne találni a cselekvési lehetőségeket, a projekteket. Ez nagyon fontos lenne. Ez egy nagy integrációs projekt lehetne. Nem lenne ellenemre részt venni benne.

       KL

       Mihail Szergejevics, természetesen még nagyon sok nagy horderejű, fontos kérdés lenne, a világ ismét viharos, és szükség lenne sok olyan friss és világos gondolkodóra, mint Ön, olyan horderejű politikusra, aki képes megérteni, hogy mi történik a világban és megoldásokat, projekteket is tud javasolni. Nos, Ön mit javasolna?

       MG

        Mindjárt mondom. Az elmúlt években itt nálunk az Alapítványban tanulmányoztuk a globalizációt. Elkészült erről egy könyv is, megajándékozom vele, pontosabban a vizsgálati anyaggal, mert a könyv még nem jött ki. Elolvashatja majd, és érdekes lesz az ön számára, mert mi már nagyon is sokat tudunk a globalizációról. Azt látjuk, hogy a politika elmarad a világban zajló globalizációs folyamatoktól. A politikusok most abba gabalyodtak bele, hogy megnyerjék a következő választásokat az országaikban. A többi nem érdekli őket, pedig ez is összefügg a globalizációval. Félelmetesen összefügg, mi csak megkíséreljük észrevételezni. Úgyhogy én eldöntöttem az olaszokkal együtt, és a barátaikkal, az első volt Jack Delor, és elkezdtük a megalakítás folyamatát, hogy létrehozzunk egy alapot, a Politikai Davos-t. S miután ez valahol a Mont Blanc környékén van, ezért a neve lesz Mont Blanc Alap. Az első alapító összejövetelen már részt vett Jaruselzkij, Genscher, Andreotti, Solares, Nazarbajev.

       KL

        Vagyis azok az államférfiak, akik hatni tudnak az európai folyamatokra?

       MG

        Igen, és el is fogadtunk egy kiáltványt, és tovább fogjuk folytatni. Most egy kicsit zavarnak a választásokon bekövetkezettek, mert voltak bizonyos megállapodások az előző olasz kormánnyal, most azt leváltották, és találkoznom kell Silvio Berluskonival, hogy felélesszük a kapcsolatainkat, mert egyébként ismerjük egymást. Tehát egy ilyen fórum, amelyikben részt vesznek a tekintélyes régi és most is működésben lévő vezetők, el kezdheti kidolgozni a világpolitika számára a legfontosabb projekteket és irányokat.

       KL

       Azt gondolom, hogy egy ilyen projekthez, az Ön ilyen nagy horderejű ügyeihez, szükség van jó egészségre, s ezért is szeretnék Önnek nagyon sok egészséget kívánni, olyan „harci” felkészültséget”, amilyennel Ön most is rendelkezik. Egyuttal szeretném Önt meghívni Magyarországra, valóban már régen nem volt Magyarországon, ennek szükségét is érezzük.

       MG

        Köszönöm, és azt gondolom, hogy megtaláljuk a módját a teljesítésének. Főként az lenne még jobb, ha összekapcsolnánk valamilyen projekttel. Vannak jó ismerőseim a magyar emberek között, kapcsolatban vagyok pl. László Andorral, a Budapest Club képviselőjével.

       KL

       Még egyszer köszönöm a mai beszélgetést, s ha lehet majd folytatjuk Magyarországon.

        MG

        Én is köszönöm, hogy kezdeményezte ezt a beszélgetést , s így lesz valamilyen kontaktusom a magyarokkal.

        S kihasználva az alkalmat, szólok közvetlenül most már a magyarokhoz. Szeretnék mindenkit köszönteni. Nagy szeretettel viszonyulok Magyarországhoz, nagy tisztelettel, a néphez, az országhoz, és nagyon örülnék, ha valami hasznosat tudtam mondani számukra ebben a beszélgetésben.                          

A II. Világháború elvileg a hitleri fasiszta rendszer kapitulációjával zárult. Ugyanakkor, már a fegyveres harcok befejeződése  körüli zűrzavar – kik előtt és mikor (1945. május 8 vagy 9) kapituláltak a nácik, miközben Prágában még dörögtek a fegyverek, s a japán front is létezett még, nem beszélve az amerikaiak atom támadásáról Hirosima és Nagaszaki ellen stb. – is jelezte, hogy a béke átmeneti lehet, s a világrendben a szembenállások nem szűntek meg.

Nem is váratott sokáig magára a konfrontáció létének bejelentése.  Winston Churchill 1946. március 5-én elhangzott „fultoni beszédében” hirdette meg azt a „hidegháborút”, amely sok kanyaron át kitartott az 1980-s évekig. Nem részletezve mindazt, ami ez alatt a több mint három évtized alatt történt, tényként fogadhatjuk el a Nyugat által elképzelt végét, ahogyan Reagan „harangozta be” 1982. június 8-án Londonban a brit parlamentben elmondott „antikommunista kiáltványában”. Ebben a szovjet-rendszer bukását jósolta meg. Itt lényegi momentum, hogy a beszéd középpontjába a szovjet–amerikai viszony elhidegültsége került, amely a Szovjetunió legyőzésének eszméjében teljesedett ki, örökidőre „ráragasztva” a „Gonosz Birodalma” jelzőt, ezzel is elutasítva az együttműködés bármilyen formáját. Itt hangzott el a hírhedt kifejezés: „a történelem hamu dombján hagyjuk a marxizmus–leninizmust”. Reagan erősen ellenezte a kommunizmust, a brit népet pedig beszédében arra bíztatta, harcoljon a szabadságért, ahogyan Winston Churchill tette a náci uralommal szemben. (Ronald Reagan: Address to British Parliament. The History Place Great Speech Collection. Elérhető: http://www.historyplace.com/speeches/reagan-parliament.htm

Azért érdemes feleleveníteni a 40. évfordulós beszédet, mert igazából a mai történések forrása ebben rejtőzik. Nem részletezve valamennyi ideológiai, politikai, gazdasági, biztonsági stb. összefüggést, (ezt sok szerzőtől sok nézőpontból olvashatjuk!), a mára vonatkozó lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy a globálissá vált tőkés-világ nem tudta túltenni magát azon az 1917-s „résen”, amelyet az oroszországi proletár forradalom ütött a rendszerén, s amely előrevetítette  a kapitalizmus (a történelem menetében kialakult, a felhalmozott vagyonok biztosította elitek  hatalmának) megdönthetőségét. A Szovjetunió alternatíváját kellett volna a német fasiszta ideológia felhasználásával likvidálni, de „nem jött be” a számítás! A végén a második fronttal, az antifasiszta-szövetséggel, a jaltai-megegyezéssel stb. sikerült az emberiség előtt „tisztázni” az ideológiai-kompromisszum szerepét. De, az 1946-ban meghírdetett hidegháborúval, s mindazzal, ami a Truman-elvből, a Marshall-tervből, a Dulles-stratégiából stb. következett sikerült újra összedrótozni a tőke-rendszerét és elfedni az ideológiai rést. Az „orosz(szovjet)-alternatíva” kiktatása azonban megmaradt célként.

A technikai fejlődés posztindusztriális szakaszába lépve értékelték úgy az elitek, hogy eljött az idő a végső győzelemre. A globalizációs és interdependencia folyamatok megjelenése az idő-tér vetület általános leszűküléséhez vezetett, a II. világháború utáni világpolitikai és világgazdasági berendezkedés pedig nem volt többé alkalmas ennek kereteket szabni. A helyzet megoldását a gazdasági integráció kiterjesztésében, ha úgy tetszik, a globalizáció egy újabb lendületében látták. Biztonságpolitikai oldalról reális veszélynek tűnt, hogy a két oldalon felhalmozódott óriási mennyiségű nukleáris töltet kicsúszik az ellenőrzés alól és illetéktelenek kezébe kerül. Ezen felül felelősségtudatot ébresztett a szuperhatalmak vezetőiben a nyomasztó tény, hogy a rendelkezésre álló nukleáris potenciállal akár ezerszer is megsemmisíthetné egyik fél a másikat, és egy háború 1100 millió ember azonnali, további 1100 millió rövid időn belüli elpusztulását eredményezné. Az emberiség teljes megsemmisülésének a kulcsa a kezükben volt. A kollektív – értve ez alatt a világ népeit – biztonság kérdése tehát közös üggyé vált a 80-as évek közepétől. „Az enyhülés időszakában mindkét oldalról megtett lépéseknek is köszönhetően a világ olyan állapotba került, hogy szinte láthatóvá vált a hidegháború végének „célszalagja” – írtam én a Szovjetunióból a 21. század Oroszországáig c. könyvemben. Az USA azonban a nyíltan vállalt felsőbb rendűségétől vezérelve mindenáron győzni akart, és a SZU akkori vezetői sem szándékoztak lemondani a „világ-forradalmi folyamat” győzelméről. A „kézenfogva-befutó” helyett elkeseredett küzdelmű végjáték kezdődött a győzelemért. A felek újra rendezték soraikat és mozgósítva minden erőforrásukat, ismét egymásnak feszültek. A 40 évvel ezelőtti Reagan beszéd ezt hírdette meg, s az akkor már megszületőben lévő szovjet-elt váltás is a kompromisszum híveit toborozta.   . .  

Reagan 1982. júniusi beszédében megfogalmazott stratégiához tartozott azon projektek létrehozása, amelyek felkészítik a SZU és a szocialista országok aktivistáit a nyugat győzelmének elősegítésére, az ezekben az országokban várhatóan kialakuló ideológiai-politikai vákuum kitöltésére, ill. a majdani új rendszer vezető politikai elitjének a szerepére. Ezeknek a projekteknek a vezénylésére hozták létre az USAID és NDI szervezetet Madeleine Albright égisze alatt, az Einstein Alapítványt és Intézetet Gene Sharp irányításával. Mindezek működését, finanszírozását (Soros, Rockefeller, CIA stb.), hatékonyságát a Republikánus Párt szenátora, McCain koordinációja biztosította.

Végül is – az emberiség szerencséjére – 1989 decemberében sikerült kompromisszumos megállapodást kötni a két világhatalom mérsékeltebb vezetőinek, Mihail Gorbacsovnak és George Bushnak arról, hogy „abbahagyják” a szembenállást, vagyis „döntetlenre” adják! A Máltai Megegyezés egyik fél győzelméről vagy vereségéről sem szólt. Gorbacsov volt az, aki „félre-rántotta” a kormányt, hogy ne ütközzenek. A Szovjetunió erre „ráment”, de a világ megmaradt. A szovjet ideológia is átalakult, de a marxizmus él és fejlődik a közben megerősödött Kínában, Dél-Amerikában és Európában is. Az USA azonban győztesnek kiálltotta ki magát és a „vesztes” utód Oroszországot mohón letarolta. 

Négy évtized elteltével ismét visszatért a világ a kiinduló pontra. A globális kapitalizmus világa nem tűri meg a „réseket” a neoliberális ideológián nyugvó világrendszeren. Oroszország pedig nem hajlandó megalázottként, legyőzöttként gazsuálni. Most ismét kompromisszumos megállapodásra lett volna szükség, s az amerikaiakon lett volna a sor, hogy félre-rántsák a kormányt! Nem ez történt. 

Írtam két cikket a NATO csúcs előtt, egy arról, hogy a NATO tagországoknak milyen haditechnikai tartalékaik vannak az ukrán haderő támogatására (Ipari méretű háború zajlik, amivel Ukrajna a Nyugat segítségével sem biztos, hogy képes lépést tartani), és egy másikat arról, hogy milyen viták vannak a NATO-n belül a keleti szárny megerősítéséről (Jelentősen növelheti katonai jelenlétét a NATO a keleti szárnyon)

Lassan szivárognak a NATO csúcs eredményei. Oké a törökök beadták a derekukat, kivesézzük majd. Stoltenberg bejelentette, hogy negyvenről - 300.000 főre emelik a készenléti erőket, ezt még sokan találgatják a NATO tagországokban is, hogy mi lehet, ki s kommunikációs vihar van, majd kiderül. Végül az USA növeli ÁLLANDÓ jelenlétét Europában, +  2 hadihajó + 2 század F-35 ös  és az V. hadtest parancsnokság Lengyelországba települ (szóval nem egy egész hadtest, csak az HQ). A hidegháború alatt ez vezetés-irányította az európai amerikai erőket, ellenünk kémkedett sikeresen a magyar katonai hírszerzés, a hidegháború után valamikor feloszlatták, mert nem volt rá szükség, 2020-ban meg megreaktiválták és egy részét Lengyelországba telepítették. Ha jól értem a hírt, akkor most az egész hadtest parancsnokság (600? 800? fő), nem csak a forward element, megy Fort Knoxból, Poznanba. 

James Alridge: A diplomata c. könyvét a radaros könyv előtt olvastam el. Azt is ingyen vettem le az egyik kórházban, de lövésem sem volt mi lesz benne. A Moly.hu-ról idemásolom a lényeget: Iránban, ​1945-46 táján játszódik James Aldridge regénye….Az olajkoncesszió körüli bonyodalmaktól a siita egyház vagy a Tudeh-párt szerepéig, Reza sah uralmának kezdetétől az akkori kurd felkelésig minden mai tényező feltűnik a történet hátterében. A regény hatását mindezen túl az is fokozza, hogy a benne foglalt ismeretanyag dokumentum értékű; az író ugyanis a londoni Times, majd a New York Times tudósítójaként szemtanúja volt mindannak, amiről könyvében szó esik.

A lényeg kimaradt! Onnan indulunk, hogy a britek és a szovjetek a II. vh alatt megszállják Iránt az utánpótlás vonalak biztosítása érdekében (a sah náci szimpatizáns vagy inkább brit ellenes és az „ellenségem ellensége”), de a háború végén nem akarnak hazamenni Azerbajdzsán tartományból, és ott mindenféle nép demokratikus kezdeményezések indulnak. Persze a szovjetek nem tudnak semmiről, mossák kezeiket. A sztori onnan indul, hogy a London képviselője Moszkvába érkezik, hogy diplomácia tárgyalásokkal rávegye Moszkvát a távozásra.

A valódi történelemben tényleg távoztak az oroszok, és már én sem emlékeztem, hogy pont itt mivel sikerül meggyőzni a briteknek Sztálint a távozásról. Izgalmas.

Ahogy elkezdtem olvasni, máris a II. vh utáni Moszkvában találtam magam, ahol a főszereplő Molotovval és Sztálinnal tárgyal, az ENSZ létrehozásának körülményei taglalja kollégáival, a győztes hatalmak külügyminisztereinek moszkvai konferenciáját emlegeti. Ez a legtöbb embernek csak mellékszál, de az egyetemen ezek tanulandó dolgok nemzetközi kapcsolaton.

Az orosz vezetésről, annak titkos, néha paranoid viselkedéséről, Gulágról teljesen objektíven ír (igazából említi, mert nem ez a téma), de így is meg kellett nézzem, hogy adták ezt a magyar olvasó kezébe. 1952-ben, a Rákosi korszak közepén. A magyar könyvkiadás egyik újabb rejtélye. Hogyan ment át ez a cenzorok kezén? Vagy lehet, hogy még húzva is van belőle?

Ezen tanakodtam a könyv végéig, amikor a történet vége úgy kerekedik, hogy a két főszereplő morális alapon szembekerül egymással. Egyik oldalon a birodalom érdekeit képviselő Lord Essex, a másik oldalon beosztott diplomatája I McGregor, aki egész életét Iránban töltötte, és csak azt szeretné, hogy az irániaknak ne kelljen a korrupt, kegyetlen vezetőiktől szenvedni, akik a britek érdekeit szolgálják. Lord Essex a ENSZ előtt kívánja prezentálni bizonyítékait, McGregor meg a Times olvasói mellékletében közöl pár gondolatot, hogy ami a brit kormány állít, az nem is úgy van.

A botrány óriási, és az következik ami a későbbi hollywoodi filmekben, McGregort fenyegeti a saját kormánya minden irányból, parlamenti vita van, sajtóhadjárat, árulás, kiközösítés stb. de ő hosszú vívódás és némi szerelem mellett végül az erkölcsi iránytűjéhez ragaszkodik, és minden fenyegetés ellenére csökönyösen ragaszkodik az iráni nép igazához a brit birodalom érdekivel szemben. Na szerintem Boldizsár Iván ezzel győzhette meg az állami kiadóvállalatot, hogy a könyvet érdemes lefordítani a dolgozó nép számára, mert egyben leleplezi az imperialista burzsoá diplomáciai működését.