Biztonságpiac

A tisztségviselő közölte, hogy újra van áram azokban a lakásokban, amelyeket szombatig vissza tudtak kapcsolni a vezetékre. Hozzátette, hogy a szakemberek feszültség alá helyeztek egy másik nagyfeszültségű vezetéket is, így hamarosan újabb házakba tér vissza az áramszolgáltatás.

Valentin Reznyicsenko, Dnyipropetrovszk megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy a reggeli órákban az orosz erők rakétatámadást hajtottak végre Krivij Rihben a vasúthálózat ellen. Közölte, hogy két rakéta csapódott be, és komoly károkat okozott a közlekedési infrastruktúrában. A támadásban az eddigi információk alapján senki sem sérült meg – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője nyilvánosságra hozta, hogy szombaton Ukrajna-szerte hét civil vesztette életét és 19 sérült meg orosz támadások következtében. A Dnyipro városát ért szombati rakétacsapás miatt egy embert holtan találtak egy ház romjai alatt. A támadás során 13 helyi sérült meg, közülük hármat kórházban ápolnak.

Herszon megyét szombaton 54 ízben lőtték az orosz erők, aminek következtében egy civil meghalt, ketten, köztük egy gyermek pedig megsebesültek – közölte a régió kormányzója.

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó eközben arról adott hírt, hogy az ukrán erők Sztelmahivka közelében visszaverték az orosz csapatok támadásait. A település területén az oroszok TOSz-1A típusú nehéz lángszóró rendszereket használtak. “Az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek az elmúlt nap során két orosz parancsnoki állást, tizenegy élőerő-, fegyver- és katonai felszerelésösszpontosulás területét, valamint az ellenség egy másik fontos objektumát találták el” – írta Hajdaj a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, vasárnapi összesítése szerint eddig Ukrajnában hozzávetőleg 87 310 orosz katona halt meg, közülük mintegy hatszázan az elmúlt nap alatt. Az ukrán katonák egyebek mellett mostanáig megsemmisítettek 2905 harckocsit és 1897 tüzérségi rendszert.

The post Orosz agresszió: a putyini erők csapást mértek a Herszont tápláló távvezetékre appeared first on .

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. legfrissebb, reprezentatív kutatása szerint a vásárlók felelősségre vonásáról is keményebben vélekedik a magyar lakosság, mint a tavalyi adatfelvétel idején: míg 38 százalék szerint hamis termékek vásárlóit nem terheli felelősség, addig 37 százalék a vásárlók felelősségre vonását sürgeti, mely az előző hullám adataihoz képest tíz százalékpontos növekedés.

A hamisítványok terjesztését a korábbi évekhez képest nagyobb arányban értékeli a lakosság bűncselekményként. Idén már a megkérdezettek 62 százaléka tartja bűncselekménynek a hamisítványok eladását, a tavalyi 53 százalék után. A megkérdezettek 16 százaléka szerint nem törvénybeütköző a hamis áruk terjesztése, miközben a felmérésben részt vevők 22 százaléka nem foglal állást a kérdésben.

A megkérdezettek 43 százaléka gondolja úgy, hogy a törvényi szabályozás elrettentheti az embereket a hamis termékek megvásárlásától, míg a népesség 29 százaléka nem hisz ebben, csaknem 27 százalék pedig bizonytalan a törvény elrettentő erejével kapcsolatban. Az elmúlt évekhez képest valamivel nőtt azoknak az aránya, akik a hamisítványok kiszűrése érdekében ellenőrzéseket szorgalmaznának: idén a megkérdezettek 68 százaléka mondta azt, hogy az ellenőrzések gyakoriságának és hatékonyságának növelésével lehetne fellépni a hamisítók ellen. Tavaly 61 százalék vélekedett így.

Idén már a megkérdezettek 66 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy a hamisítás miatt komoly bevételektől esik el a költségvetés, a tavalyi 59 százalék után. A válaszolók 53 százaléka gondolja úgy, hogy a hamisítás miatt munkahelyek szűnnek meg, ami a tavalyi évhez képest nyolc százalékpontos növekedést jelent – olvasható a felmérésben.

The post Szigorúbban büntetnénk a hamisítást appeared first on .

A megállapodást ismertető közös nyilatkozatukban kiemelték, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja “globális energiaválsághoz vezetett”, amely “példátlanul megterheli gazdaságainkat, és különösen a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportokat”. Ez a helyzet “különösen érzékenyen érinti Európát” a földgáz negyven százalékát biztosító Oroszországból érkező szállítások visszafogása miatt.

Ezért Németország és Franciaország a válság kezelésére tett európai uniós szintű válaszlépéseket mellett tovább erősíti “szoros kapcsolatait az energia területén”, és az energiaellátás biztonságának érdekében elkötelezi magát a kölcsönös támogatás és szolidaritás mellett.

A konkrét intézkedések közül kiemelték, hogy a földgázellátásban Franciaország Németország és további EU-s tagállamok, főleg az orosz energiafüggőség oldására törekedő közép-, és kelet-közép-európai országok támogatása érdekében leállította Németországból származó gázimportját és a francia hálózat teherbíró képességének határain belül növelte németországi földgázexport-kapacitását.

Franciaország így akár napi száz gigawattórának megfelelő mennyiségben képes növelni németországi földgázszállításait. Arról is megegyeztek, hogy kidolgoznak egy állandó német-francia földgázellátási szolidaritási mechanizmust, amelyről a két kormány következő együttes ülésén, 2023 első negyedévében hivatalos megállapodást is kötnek .

A villamosenergia területén Németország vállalta, hogy Franciaország téli áramellátásának biztosítását szolgálva a lehető legnagyobb mértékben növeli a két ország ellátórendszereit összekötő kapacitást. Németország az átviteli kapacitás növelésén kívül amellett is elkötelezte magát, a megújuló forrásokra támaszkodó energiatermelés bővítésével, a tartalékba helyezett erőművek újraindításával és az utolsó, még termelő atomerőművek üzemidejének meghosszabbításával minden lehetséges módon növeli áramtermelését és franciaországi exportját – áll a német és a francia kormányfő közös nyilatkozatában.

The post Az energiaellátás biztonságát szolgáló szolidaritási megállapodást kötött Németország és Franciaország appeared first on .

Joe Biden az elmúlt napok halálos lövöldözései nyomán nyilatkozott. Az amerikaiak családi ünnepe alkalmából Nantucket városában, a helyi tűzoltóságon tett látogatáson az elnök úgy vélekedett, hogy a félautomata fegyverek forgalmazása társadalmi szinten nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, és csupán a fegyvergyártóknak hoz hasznot.

Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a december közepéig tartó csonka – az új törvényhozás összeülése előtti – kongresszusi ülésszakban még kísérletet tesz a jogszabályok módosítására. “Megpróbálok megszabadulni a támadófegyverektől” – fogalmazott az elnök.

A fegyvertartással kapcsolatos elnöki megállapításokra Thomas Massie, a képviselőház republikánus tagja a Fox News hírtelevízió összefoglalója szerint azzal reagált, hogy az elnök megszólalása rosszindulatot tükröz a legtöbb amerikai fegyverbirtokos irányába, és megjegyezte, hogy az amerikaiak korábban elutasították a fegyverek korlátozására tett kísérletet, amelyet a képviselőház demokrata elnöke, Nancy Pelosi terjesztett elő.

Mark Alford, a januárban összeülő kongresszus leendő republikánus tagja ugyanitt arra hívta fel a figyelmet, hogy az elnök által említett félautomata fegyverek kategóriájába tartozik az eladott amerikai fegyverek mintegy fele.

The post Biden: beteg gondolat a félautomata fegyverek szabad árusítása appeared first on .

Az ítélőtábla honlapján olvasható közlemény szerint a rendszeresen italozó és pszichiátriai kezelés alatt álló vádlott korábban több alkalommal bántalmazta a vele egy házban élő édesapját, majd 2020. május 3-án egy kalapáccsal többször fejbe verte, megtaposta a férfit, aki a helyszínen meghalt.

A vádlottat különös kegyetlenséggel, a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes ember sérelmére elkövetett emberölés miatt ítélték első fokon életfogytig tartó fegyházbüntetésre. A bíróság egyúttal elrendelte a vádlottal szemben korábban kiszabott, 2 év, 3 évre felfüggesztett börtönbüntetés végrehajtását is.

Az elsőfokú ítélet ellen a vádlott és védője is felmentésért fellebbezett.

Az ítélőtábla felülbírálatában nem találta alaposnak a vádlottnak azt a védekezését, hogy jogos védelmi helyzetben cselekedett, mert édesanyja egyértelműen arról számolt be: a fia nekiesett az édesapjának, brutálisan bántalmazta, többször fejére sújtott a kalapáccsal, és a mellkasára is többször ráugrott.

A vádlott ugyan pszichiátriai kezelés alatt állt, de az igazságügyi elmeorvos szakértői vélemény szerint személyiségzavara a beszámítási képességét nem befolyásolta. Az elsőfokú bíróság feltárta a büntetés kiszabása során irányadó tényezőket és azok helyes mérlegelésével törvényes büntetést szabott ki.

Jelentős súlyosító körülmény volt az ügyben – tették hozzá -, hogy “a vádlott élet elleni cselekménye többszörösen is súlyosabban minősült”, ráadásul tettét korábban szintén édesapja bántalmazásáért kirótt felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt követte el.

The post Jogerősen életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték Szilágyi István fiát appeared first on .

“Andrzej Duda elnök álláspontja teljesen világos. (…) Amennyiben Németország átadná a rendelkezésére álló Patriot-ütegeket, akkor ezeknek a lengyel területet, a lengyel állampolgárokat kell védeniük” – hangsúlyozta Pawel Szrot kabinetfőnök a lengyel közszolgálati rádióban. Szrot ezért tartotta fontosnak ezt hangsúlyozni, mert szerdán Mariusz Blaszczak kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter, az Ukrajnát érő újabb orosz rakétatámadásokra hivatkozva arra kérte a német felet, hogy inkább Nyugat-Ukrajnába küldje a Berlin által Lengyelországnak felajánlott Patriot légvédelmi rakétarendszert.

“Ez meg fogja védeni Ukrajnát a további halálesetektől és áramkimaradásoktól, és növelni fogja biztonságunkat keleti határunkon” – érvelt Blaszczak.

Szavait Christine Lambrecht német védelmi miniszter csütörtökön úgy kommentálta: a Varsónak felajánlott Patriot-ütegeket csak a NATO területén belül lehetséges telepíteni, mert az észak-atlanti szövetség légvédelmi rendszerének részét képezik. Ha máshol akarják telepíteni őket, arról a szövetségesekkel egyeztetni kell – húzta alá Lambrecht.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára pénteken Brüsszelben emlékeztetett: Németország már szállított modern légvédelmi rendszereket Ukrajnának, a NATO külügyminisztereinek jövő heti találkozóján további ilyen lépésekre fogja biztatni a szövetségeseket. “A konkrét döntések (…) viszont nemzeti hatáskörbe tartoznak” – tette hozzá.

A témához visszatért Duda is, kérdésre válaszolva a litvániai látogatása során tartott sajtóértekezleten. “Katonai szempontból a legjobb az lenne, ha – tekintettel Lengyelország területének védelmére is – a rakéták helye bizonyos távolságban a lengyel határtól, Ukrajnában lenne” – jelentette ki Duda. Hozzátette: akkor védenék a legjobban Ukrajnát és Lengyelországot egyaránt.

Megjegyezte: a Patriot-ütegek elhelyezéséről a velük rendelkező fél, vagyis Németország dönt.

Blaszczak egy északkelet-lengyelországi hadgyakorlaton tartott pénteki sajtóértekezleten megerősítette: Lengyelország védelme szempontjából is előnyösnek tartja a rakéták nyugat-ukrajnai telepítését. Emellett Ukrajna légvédelmének megerősítése hozzájárulhat egy újabb menekülthullám megelőzéséhez – érvelt.

A Patriotok nyugat-ukrajnai, nem pedig lengyelországi telepítéséről szóló kormánypárti javaslatot élesen bírálták a lengyel ellenzék képviselői.

Németország azt követően ajánlotta fel Lengyelországnak a Patriot-rendszert, hogy robbanás történt a kelet-lengyelországi Przewodów településen, két ember halálát okozva. A részleges vizsgálati eredmények alapján Varsó közölte: feltehetőleg az ukrán légvédelem egyik, szovjet gyártmányú rakétája csapódott be. Az esetet “tragikus kimenetelű balesetnek” nevezték. A német felajánlás a lengyelországi Patriot-állomány ideiglenes bővítését jelentené. Egy lengyel-amerikai megállapodás értelmében ugyanis a lengyel hadsereg az év végéig két Patriot-üteget szerez be. Két további üteget már korábban Délkelet-Lengyelországba telepítettek az ukrajnai háború kitörése miatt megerősített amerikai katonai jelenlét keretében.

The post Német Patriot-ütegek: Duda egyszer így, másszor úgy beszél appeared first on .

“Városaitokat a bombák kalapácsként sújtják, miközben a rakétaeső halált, pusztítást, fájdalmat, éhezést, szomjazást és fázást okoz, utcáitokon sokaknak menekülni kellett hátrahagyva otthonaikat és szeretteiket, nagy folyóitok mellett mindennap vér és könnyek folyói áramlanak” – írta Ferenc pápa. Az egyházfő kifejtette, az ukránok könnyeit a sajátjaival akarja vegyíteni, mivel nincsen nap, amikor ne hordozná szívében és imáiban őket.

“A ti fájdalmatok az én fájdalmam. Jézus keresztjén ma benneteket látlak, akik az agresszió okozta rémülettől szenvedtek” – jelentette ki a pápa. Hozzátette, hogy a megkínzott Isten újra él a kínzás nyomait viselő holttestekben, a városokban felfedezett tömegsírokban, valamint a lelkekbe vésődő számos kegyetlenségben.

Ferenc pápa azt kérdezte, miért történik mindez, miként bánhatnak így emberek más emberekkel. Elmondta, tragikus sorsokról értesül, közöttük gyerekek meggyilkolásáról, megsebesítéséről, árván maradt vagy anyjuktól elszakított kicsikről.

“Együtt sírok veletek minden gyerekért, aki ebben a háborúban elveszítette az életét, mint Kira Odesszában, mint Liza Vinnicjába, és több száz más gyerek: mindegyikük halála az emberiség veresége” – írta a pápa.

Ferenc pápa a deportált gyerekekről és az ukrán édesanyák felmérhetetlen fájdalmáról is megemlékezett. Szólt a fiatalokról, akik hazájuk védelmében bátran fegyvert fogtak, félretéve a jövőjükről táplált álmaikat, a férjeiket elveszítő feleségekről, akik ajkukat összeszorítva, csendben, méltósággal, határozottsággal továbbra is kitartanak gyerekeik mellett, megemlítette azokat, akik szeretteiket védik, az időseket, akik életük békés befejezése helyett a háború sötét árnyékában találták magukat. Ferenc pápa szólt a megerőszakolt nőkről, a lelkükben, testükben sebzettekről.

“Gondolok rátok és közel vagyok hozzátok szeretettel és elismeréssel azért, ahogyan szembeszálltok a nagyon kemény próbatétellel” – írta.

Szólt a segítséget nyújtó önkéntesekről, a gyakran testi épségüket is kockáztató papokról, akik az emberek mellett maradtak, az otthontalanná váltakról és menekültekről, és a hatóságok képviselőiről, akiknek tragikus időkben kell vezetni az országot és hosszútávú döntéseket hozni a béke érdekében – fogalmazott.

Ferenc pápa most is – ahogyan a szerdai audiencián mondott beszédében is – a harmincas évek elején Ukrajnában átélt éhínséghez, az általa népirtásnak nevezett holodomorhoz hasonlította a jelenlegi helyzetet. A Sztálin által okozott éhínségnek szombaton lesz az emléknapja. Ferenc pápa levele végén hangsúlyozta, hogy az ukrán nép az őt sújtó mérhetetlen tragédia ellenére soha nem veszítette bátorságát, soha nem adta át magát az önsajnálatnak.

“A világ egy merész és bátor népet ismert meg, egy népet, mely szenved és imádkozik, sír és küzd, ellenáll és remél: nemes és mártír nép ez” – írta. Az egyházfő hozzátette, azért imádkozik, hogy az ukránok ne érezzék, magukra hagyták őket, de azért is, hogy az emberek ne szokjanak hozzá a háborúhoz. A pápa arra kérte egyházát és a világ minden részén élőket, éreztessék szeretetüket és közelségüket főleg most, a téli hideg hónapjaiban, karácsony közeledtével.

Ferenc pápa Szűz Mária oltalmát kérte emlékeztetve, hogy neki ajánlotta fel már márciusban, a háború kezdete után egy hónappal, nemcsak Ukrajnát, hanem Oroszországot is.

The post Orosz agresszió: Ferenc pápa levelet írt az ukrán népnek appeared first on .

A legnagyobb német autós érdekvédelmi szervezet kimutatása szerint a Super E10 literenkénti országos átlagára szerdán 1,785 euró volt. Ez 6,4 centes csökkenés az egy héttel korábbihoz képest. Az autózási főszezonra, a június-augusztusi időszakra biztosított üzemanyagadó-kedvezmény hatását kiszűrve ez a fajta benzin legutóbb február 23-án, az Oroszország Ukrajna elleni háborújának megindítása előtti napon volt olcsóbb.

A dízel ára is hasonló mértékben csökkent, a literenkénti átlagár 1,899 euró volt szerdán, ami 6,5 centes csökkenés heti összevetésben. Ez az üzemanyag is az ukrajnai háború eleje körüli időszakban – március 3-án – volt olcsóbb legutóbb. Az árak csökkenése elősorban a nyersolaj világpiaci árának mérséklődésének tulajdonítható – írta elemzésében az ADAC, rámutatva, hogy a Brent típusú olaj hordónkénti ára egy hét alatt nagyjából 5 dollárral csökkent, 94 dollárról a 89 dollár körüli szintre.

További fontos tényező a piaci verseny erősödése, a töltőállomások ismét egyre inkább igyekeznek az áraik csökkentésével magukhoz csábítani a tankolásra készülő autósokat.

Azonban 2022 így is az üzemanyagár-rekordok éve Németországban, főleg Oroszország Ukrajna elleni támadása miatt – emelte ki az érdekvédelmi szervezet. A január-októberi időszakban a Super E10 literenként átlagára 1,880 euró volt, jelentősen, 29,1 centtel meghaladva az előző, 2012-ben regisztrált rekordot. A dízel utóbbi tíz havi, literenkénti átlagára 1,957 euró volt, ami még nagyobb, 47,9 centes emelkedés 2012-höz képest.

Ugyancsak figyelemre méltó, hogy 2022-ben októberig bezárólag egyetlen olyan hónap sem volt, amikor a Super E10 vagy a dízel az előző, 2012-es rekordév átlagértéke alatt volt – tették hozzá az ADAC üzemanyagpiaci gyorselemzésében.

The post Jelentősen csökkentek az üzemanyagárak Németországban appeared first on .

Az Európai Bizottság napokban közzétett, az online gyűlöletbeszéd felszámolását célzó magatartási kódex betartására vonatkozó, immáron hetedik értékelése szerint, a vállalatok által 24 órán belül felülvizsgált, gyűlöletbeszéddel kapcsolatos bejelentések száma a legutóbbi két értékeléshez képest csökkent: 2020-ban 90,4 százalékos volt a megvizsgált értesítések aránya, tavaly ez 81, idén pedig 64,4 százalékra esett vissza. Az Európai Bizottság szerint csak a TikTok videomegosztó közösségi hálózati szolgáltatás javított az értesítések vizsgálata terén, továbbá a Youtube volt az az internetes felület, amely fejlesztette eltávolítási arányait.

Az értékelésben az áll, hogy a magatartási kódexhez csatlakozott internetes cégek átlagban 69,6 százalékban távolították el a bizonyos csoportok elleni gyilkosságra vagy erőszakra buzdító tartalmakat, míg a rágalmazó szavakat vagy sértő képeket használó tartalmakat az esetek 59,3 százalékában. Az Európai Bizottság ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy pozitív fejlemény tapasztalható a vállalatok által a felhasználóknak küldött visszajelzések gyakoriságában és minőségében, aminek javítására a testület 2021-es jelentésében szólította fel a vállalatokat.

Európai Bizottság és négy nagy internetes vállalat, a Facebook, a Microsoft, a Twitter és a YouTube által 2016 májusában elfogadott magatartási kódex kiegészíti a rasszizmus és idegengyűlölet elleni küzdelemről rendelkező uniós jogszabályt. Ez utóbbi bűncselekménnyé nyilvánította az erőszakra vagy gyűlöletre uszítást faji, bőrszín szerinti, vallási, származási vagy nemzeti, illetve etnikai hovatartozásuk alapján meghatározott emberek csoportjával vagy e csoport valamely tagjával szemben. A magatartási kódexhez azóta az Instagram, Snapchat, Dailymotion, TikTok, valamint a LinkedIn is csatlakozott.

The post Európai Bizottság: lassult a nagy internetes cégek fellépése az online gyűlöletbeszéddel szemben appeared first on .

A közlemény szerint a minisztériumi főosztályvezető magyar állami forrású támogatásokkal kapcsolatos előkészítő, koordináló tevékenységet végzett. Munkája miatt rendszeres kapcsolatot tartott fenn egy Veszprém megyei szálloda tulajdonosával, egy budapesti uszoda ügyvezetőjével és egy vidéki polgármesterrel.

A vádirat szerint a főosztályvezető a neki és a családtagjainak juttatott jogtalan előnyökért cserébe több alkalommal biztosította a támogatást kérő szervezetek vezetőit arról, hogy – hivatali pozíciójából eredő lehetőségeit kihasználva – segíti az államtitkársághoz benyújtott támogatási kérelmeik elfogadását.

A támogatások gördülékeny intézéséért cserébe 2020 és 2021 között különböző jogtalan előnyöket kért és fogadott el, többek között ingyenes golfklubtagságot, évente több alkalommal luxus golfhétvégéket, uszodabérleteket, valamint egy 600 ezer forint értékű futópadot. Utóbbi megvételéhez a főosztályvezető – az államtitkárság szervezetének megtévesztésével és a támogatás valódi céljának elfedésével – maga szerzett költségvetési támogatást az őt megvesztegető alapítvány vezetőjének.

A nyomozás során az ingyenes juttatásokat bizonyító okiratokon kívül lefoglalták a futópadot és 26 millió forint készpénzt is.

A Központi Nyomozó Főügyészség vezető beosztású hivatalos személy által üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt emelt vádat a főosztályvezető és további öt ember ellen, akik közül hárman a támogatásban részesülő gazdálkodó szervezetek vezetői, míg további két ember a vesztegetés elkövetéséhez nyújtott segítséget.

The post Hivatali vesztegetés miatt vádat emeltek egy minisztériumi főosztályvezető ellen appeared first on .

Zelenszkij a londoni üzleti napilapban megjelent interjúban kijelentette: az ukrán infrastruktúra lerombolását célzó új orosz stratégia sem gyengíti Ukrajna eltökéltségét összes megszállt területének felszabadítására. “Minden területet vissza kell szereznünk, és ha nincs diplomácia, akkor ennek módja a csatatér” – fogalmazott az ukrán államfő. Hozzátette: ha Ukrajna nem kapja vissza összes megszállt területét, akkor a háború egyszerűen “befagy”, és csak idő kérdése, hogy mikor tör ki újra.

A Financial Times felidézte, hogy Oroszország szerdán hetven rakétát lőtt ki ukrajnai infrastrukturális célpontokra. Emiatt Ukrajna 80 százalékában megszűnt az áram- és a vízszolgáltatás, és egy időre mind a 15 ukrán atomreaktort le kellett kapcsolni a hálózatról az áramszolgáltatás instabillá válása miatt.

Zelenszkij, aki a Financial Times beszámolója szerint a szintén vízszolgáltatás nélkül maradt kijevi elnöki irodában fogadta a lap újságíróit, kijelentette: az e héten végrehajtott támadások elképzelhetetlenek lennének a modern világban, hiszen “talán 80-90 éve” nem fordult elő olyasmi az európai kontinensen, hogy egy ország teljes sötétségbe boruljon.

Hozzátette ugyanakkor, hogy “az állam remekül szembeszállt” a problémákkal, “az energiaipari dolgozók, a rendkívüli helyzetek minisztériuma, az aknamentesítők, mindenki” az áramszolgáltatás helyreállításán dolgozott, és azon, hogy “legalább egy kis víz legyen”.

Csütörtökre megkezdődött a reaktorok visszakapcsolása a hálózatra, és Kijev egyes kerületeiben már ismét van vízszolgáltatás – áll a Financial Times írásában.

Az Oroszország által 2014-ben megszállt Krímmel kapcsolatban a lap felidézte: Kijev egyes nyugati partnerei attól tartanak, hogy ha Ukrajna kísérletet tesz e terület visszaszerzésére, akkor az a háború veszélyes eszkalációjához, akár nukleáris fegyverek bevetéséhez is vezethet.

Zelenszkij erre utalva kijelentette: megérti, hogy “mindenki zavarodott a helyzet miatt, és azzal kapcsolatban, hogy mi történik a Krímmel”. Az ukrán elnök hozzátette: ha valaki olyan megoldást kínál, amely lehetővé teszi a Krím megszállásának megszüntetését nem katonai eszközökkel, akkor ő ezt a megoldást pártolná.

The post Orosz agresszió: Zelenszkij szerint csak az orosz haderő teljes kivonulása hozhat tartós megoldást appeared first on .

Pejcinovic Buric, a nők elleni erőszak felszámolásának november 25-én esedékes nemzetközi napját megelőzően kiadott nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy a háború elől Ukrajnából elmenekült több mint hétmillió ember 90 százaléka nő, lány és gyermek, akik különösen ki vannak téve a szexuális erőszak és az emberkereskedelem veszélyének. Kijelentette, azonosítani kell a kiszolgáltatott helyzetben lévőket, különösen a szexuális erőszak áldozataivá vált nőket és gyermekeket.

“Azok számára, akik már elszenvedtek ilyen bűncselekményeket, meg kell kettőznünk erőfeszítéseinket a segítség javítása érdekében” – fogalmazott nyilatkozatában a 46 országot tömörítő európai emberi jogi szervezet főtitkára.

A kórházakat és az orvosokat fel kell készíteni a nemi erőszakra való reagálásra. Biztosítani kell az orvosi és igazságügyi orvosszakértői vizsgálatokat, valamint az azonnali és hosszabb távú traumakezelést. A menekültek körében elkövetett nemi alapú erőszak áldozatainak tanácsadást kell biztostani saját nyelvükön – mondta.

Közölte továbbá: az elkövetőket el kell számoltatni. Ezzel összefüggésben elismerését fejezte ki az ukrán hatóságoknak az isztambuli egyezmény ratifikálása érdekében tett lépéseikért.

Azzal, hogy az isztambuli egyezményhez ez idáig 34 ország csatlakozott, jelentős előrelépés történt a nők ellen elkövetett nemi alapú erőszak felszámolásában, azonban – mint írta – további kihívásokkal kell szembenézni. A konfliktusövezetekben a szexuális erőszak továbbra is jelentős kihívást jelent, ahogy azt az ukrajnai menekültek esetei mellett az iráni női tüntetők elleni nemi erőszakkal kapcsolatos fenyegetésekről szóló jelentések is mutatják – közölte.

Azáltal, hogy iránymutatásokat ad a szexuális erőszak áldozatainak védelmére és az elkövetők megbüntetésére, beleértve a háborús időszakot is, az isztambuli egyezmény minden eddiginél fontosabbá vált. “Ezért arra biztatom az országokat világszerte, hogy csatlakozzanak az egyezményhez” – tette hozzá a főtitkár.

The post Orosz agresszió: az Európa Tanács segítené a szexuális erőszak áldozatait Ukrajnában appeared first on .

Zelenszkij rámutatott: különböző nemzetközi intézmények jelenleg “az orosz terror megfékezésének különféle módszereit keresik”. Egyúttal feltette a kérdést: az EBESZ miért nem tartozik ezen intézmények közé? “A terrorállam miért marad szervezetük tagja még a kilenc hónapon át folyamatosan elkövetett bűncselekmények után is?” – kérdezte az ukrán elnök.

Utalva arra, hogy Lengyelország megtagadta a vízumot a varsói közgyűlésre készülő orosz küldöttségtől, Zelenszkij kijelentette: ha ez nem történt volna meg, “a terrorállam képviselői” az értekezlet résztvevői között lettek volna. Úgy vélte: Oroszország EBESZ-tagsága a szervezet minden alapítóelvének “nyílt meggyalázása”.

Zelenszkij rámutatott: Oroszország jelenleg tömeges rakétatámadásokat hajt végre ukrán városok ellen, hogy emberek milliói maradjanak áram, kommunikáció, fűtés és víz nélkül. “Megpróbálnak menekültet csinálni több millió ukránból, akik más országokban, az önök országaiban keresnek menedéket” – jelentette ki Zelenszkij.

Margareta Cederfelt, az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének elnöke aláhúzta: a háborút Moszkva robbantotta ki, Oroszországot meg kell győzni, hogy “fejezze be az agressziót, és hagyja el Ukrajnának általa megszállt területét”. Amennyiben ez nem történik meg, az EBESZ-nek, valamint a szervezet Parlamenti Közgyűlésének “nagyon határozott módon meg kell fontolnia” az orosz tagságot a szervezetben – jelentette ki Cederfelt.

Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter, az EBESZ soros elnöke megállapította: az EBESZ eddig “nem tapasztalt az Oroszországi Föderáció által kirobbantott ukrajnai háborúhoz hasonló mélyreható válságot”.

“Ez a háború egzisztenciális fenyegetést jelent Ukrajnának, miközben az EBESZ a saját, 21. században vállalt szerepét illető kérdéseket tesz fel magának” – fogalmazott Rau. Aláhúzta: a nemzetközi közösség a nemzetközi jog alapelveinek védelmében egyesült, így az EBESZ-országok túlnyomó többsége is magáénak tekinti a nemzetközi jog elveit.

Beismerte egyúttal: az EBESZ arra kényszerült, hogy “a legkisebb közös nevező szintjén” működjön. “Egyre szűkül azon lépések köre, amelyekben egyetértünk, ez sajnos negatív hatással van a szervezet hosszú távú kilátásaira” – mondta a lengyel külügyek vezetője.

Az agresszió és az erőszak eltűrése “különféle szervezetek szétesését eredményezheti” – jegyezte meg Rau, hozzátéve: meg kell fékezni Oroszország “birodalmi ösztöneit”. Az EBESZ további működése nem lehet öncélú – hangsúlyozta Rau, hozzáfűzve egyúttal: továbbra is bízik a szervezeten belüli partnerségben és együttműködésben.

Az ukrajnai háborúról szóló varsói EBESZ-értekezleten mintegy 200 képviselő vesz részt 52 országból. Az orosz küldöttségen kívül a fehérorosz képviselők sincsenek jelen.

The post Orosz agresszió: Zelenszkij Oroszország kizárását szorgalmazta az EBESZ-ből appeared first on .

“A Fehérorosz Köztársaság hatalmi struktúráinak mintegy 10-15 ezer embere készen áll arra, hogy részt vegyen az Oroszországi Föderáció úgynevezett különleges katonai műveletében. Mindenekelőtt a magas pénzügyi támogatás vonzereje miatt” – fogalmazott a katonai vezető.

Hromov ugyanakkor alacsonyra értékelte a fehérorosz fegyveres erők készségét a független katonai műveletekre. Szavai szerint a kijevi vezérkar az erkölcsi és pszichológiai állapotot alacsonynak tartja, és emlékeztetett arra, hogy a katonák többsége megtagadta az Oroszország Ukrajna elleni háborújában való részvételt.

Az ukrán vezérkar csütörtökön videoüzenetben sürgős felhívást intézett a fehérorosz néphez, hogy Fehéroroszországot Oroszország ne vonhassa be Ukrajna elleni háborújába.

“Oroszország különleges szolgálatai provokációkat készítenek elő az önök területén, támadásaik célja létfontosságú infrastrukturális létesítmények lehetnek, különösen az asztraveci atomerőmű” – idézett a felhívásból az Ukrajinszka Pravda hírportál. Az ukrán vezérkar kijelentette, hogy Oroszország “bármilyen eszközzel” megpróbálja bevonni az Ukrajna elleni háborúba Fehéroroszországot. Az ukrán fegyveres erők ezért arra kérik a fehéroroszokat, hogy követeljék vezetésüktől a fehérorosz alkotmány betartását, kövessék nyomon a gyanús személyek és járművek tevékenységét a létfontosságú infrastrukturális létesítmények közelében, jelentsék ezeket a rendfenntartóknak, és ha ezek részéről nincs reakció, minden rendelkezésre álló eszközzel tájékoztassák a világközösséget.

“Ukrajna nem tekinti az Önök országát, különösen a fehérorosz népet ellenségnek. Nem megyünk és nem is tervezünk semmilyen agresszív akciót a Fehérorosz Köztársaság területén. Ez Ukrajna hivatalos álláspontja” – szögezte le felhívásában a vezérkar.

Andrij Kosztyin főügyész egy tévéműsorban elmondta, hogy a megerősített adatok szerint Herszon megye orosz megszállás alól felszabadított részében eddig kilenc kínzókamrát fedeztek fel, és az orosz megszállók által meggyilkolt 432 civil holttestét találták meg. Hozzátette, hogy jelenleg 12 közös ügyészi és nyomozói csoport dolgozik Herszon megye területén. Kiemelte, hogy továbbra is nagyfokú az aknaveszély a felszabadított településeken.

Az ukrán vezérkar napi összesítésében közölte, hogy mintegy 310-zel 85 720-ra nőtt az Ukrajnában meghalt orosz katonák száma.

Újabb 400 millió dollárnyi katonai segélyt küld az Egyesült Államok Ukrajnának
Az Egyesült Államok újabb 400 millió dollárnyi (mintegy 170 milliárd forint) katonai segítséget bocsát Ukrajna rendelkezésére – az összeg felhasználására az elnök adott felhatalmazást a Külügyminisztérium számára. Fehér Ház közleménye szerint az elnök által aláírt intézkedés az újabb segélycsomagról védelmi eszközöket és szolgáltatásokat tartalmaz. A segélycsomag a védelmi minisztérium erőforrásait terheli. Ezzel egy időben az elnöki hivatalhoz tartozó Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője, Adrienne Watson közölte, hogy az eszközök között szerepelnek lövedékek föld-levegő rakétarendszerek számára, valamint nehéz gépfegyverek, hogy Ukrajna képes legyen ellenállni a polgári infrastruktúráját célzó orosz fenyegetésnek.

The post Orosz agresszió: Az ukrán vezérkar becslése szerint legfeljebb 15 ezer fehérorosz kész harcolni Ukrajna ellen appeared first on .

Szalay-Bobrovniczky Kristóf közölte, hogy ez a radarrendszer az izraeli Vaskupola összeállításában is szerepel. Az eszközök folyamatosan érkeznek majd Magyarországra a jövő évtől kezdve. A radarokhoz egy rakétarendszer is kapcsolódik, a rakéták norvég-amerikai gyártmányúak.

A működési elv az, hogy a radarok figyelik, milyen tárgyak érkeznek a védendő terület felé. Össze vannak kötve a rakétarendszerrel, amely részben automatizált, részben emberi döntés után csapást mér a berepülő eszközre, megsemmisítve azt. A miniszter hangsúlyozta, hogy a modern technológiának köszönhetően a folyamat nagyon gyors.

Az a cél, hogy a légvédelmi rendszer Magyarország egész területét lefedje. Szalay-Bobrovniczky hangsúlyozta, hogy már 2016-2017 táján megkezdték a honvédelmi és haderőfejlesztési programot, ami a mostani orosz-ukrán háború fényében jó döntésnek bizonyult. Részben a szárazföldi csapatokat, részben a légvédelmet erősítő eszközöket szereznek be.

A tárcavezető ugyanakkor kiemelte, hogy felkészült katonákra is szükség van, akik kezelni tudják a tankokat, drónokat. A kormány a jövőben még inkább figyel majd a hivatásos és a tartalékos állomány kiképzésére. Az orosz-ukrán háború miatt fontos a higgadtság. A kormány felkészülten figyeli a fejleményeket – tette hozzá Szalay-Bobrovniczky.

The post Szalay-Bobrovniczky: a világ egyik legmodernebb radarrendszerét vásárolja Magyarország Izraeltől appeared first on .

“Civilek meggyilkolása, a polgári infrastruktúra lerombolása terrorcselekmények. Ukrajna továbbra is határozott választ követel a nemzetközi közösségtől ezekre a bűncselekményekre” — szögezte le az elnök bejegyzésében.

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a Facebookon ítélte el a szerdai orosz rakétatámadásokat. “Az ukrán hadsereg legyőzésére képtelen ellenség civilek, hőerőművek, egészségügyi intézmények, sőt csecsemők ellen is hadat visel” – fogalmazott a főparancsnok, utalva arra, hogy egy szerdára virradóra végrehajtott orosz rakétatámadás során találat ért egy szülészeti osztályt Zaporizzsja megyében, és meghalt egy újszülött.

Tájékoztatása szerint az orosz erők 67 rakétát lőttek ki Ukrajnára, ebből csak a fővárosra, Kijevre harmincat. Utóbbiból húszat semmisített meg az ukrán légvédelem. Megerősítette, hogy országszerte 51 rakétát és öt drónt semmisítettek meg még becsapódás előtt az ukrán erők.

Zaluzsnij köszönetet mondott a partnerországoknak az Ukrajnának adott légvédelmi és rakétaelhárító rendszerekért kiemelve, hogy “az európai béke közvetlenül függ Ukrajna stabilitásától és biztonságától”.

Törvényjavaslatot terjesztettek be a Moszkvához hű ukrán ortodox egyház betiltásáról
Képviselők egy csoportja törvényjavaslatot terjesztett az ukrán parlament elé, amelyben azt indítványozzák, hogy tiltsák be az ukrán ortodox egyház Moszkvához hű “szárnyát” – hozta nyilvánosságra Irina Friz parlamenti képviselő szerdán a Facebookon. “Ez a törvényjavaslat teljes tilalmat ír elő minden olyan vallási szervezetre és intézményre vonatkozóan, amely elfogadja az orosz ortodox egyház fennhatóságát kánoni, szervezeti, illetve bármilyen egyéb ügyeiben” – idézett az UNIAN hírügynökség a képviselő bejegyzéséből. Friz szerint az ukrajnai ortodox vallási szervezetek tevékenységét annak figyelembe vételével kell kezelni, hogy az ukrán ortodox egyház független az orosz ortodox egyháztól.

The post Orosz agresszió: Zelenszkij az ENSZ BT összehívását követeli az orosz rakétatámadások miatt appeared first on .

A ramsteini szövetséges légi parancsnokság tájékoztatása szerint a Romániába telepített francia légvédelmi rendszer sikeresen hatástalanította a szövetséges repülőgépek által szimulált támadást. A hadgyakorlaton török F-16-os, spanyol Eurofighters harci repülőgépek, amerikai, elektronikai hadviselésre kialakított Growler repülőgépek, és a Charles de Gaulle repülőgép-hordozóról felszállt Rafale repülőgépek vettek részt.

“Válaszképpen Oroszország Ukrajna ellen indított háborújára tovább erősítjük védelmi és elrettentő képességünket a NATO keleti szányán” – idézte az Agerpres Oana Lungescu NATO-szóvivőt. Lungescu elmondta: a szövetség növelte a légtérvédelmi járőrözésben részt vevő harci gépek számát, és további szárazföldi, illetve hadihajókon elhelyezett légvédelmi rendszereket telepített a térségbe.

“Az ehhez hasonló gyakorlatok garantálják, hogy a NATO-erők képesek együttműködni, és készek elhárítani bármilyen fenyegetést bármely irányból” – mutatott rá a szóvivő.

Franciaország májusban telepített Romániába SAMP/T típusú légvédelmi rendszert, amelyet úgy alakítottak ki, hogy képes legyen megvédeni a robotrepülőgépek, taktikai ballisztikus rakéták, drónok és repülőgépek támadásától a harci alakulatokat, repülőtereket, kikötőket és más fontos objektumokat.

Számos más szövetséges ország is telepített hasonló fegyvereket a NATO keleti szárnyára az ukrajnai orosz inváziót követően: Szlovákia rakétavédelmét német, Lengyelországét pedig amerikai Patriot elhárító rendszerek segítik, de az ukrán légvédelem egy eltévedt rakétájának lengyelországi becsapódása egyértelművé tette, hogy a NATO-nak ki kell küszöbölnie légvédelme hiányosságait – írta a román állami hírügynökség.

The post Szimulált támadással tesztelték a NATO-szövetségesek a romániai légvédelmi rendszert appeared first on .

Erdogan, aki a hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) elnöke is egyben, az AKP parlamenti frakcióülésén felszólalva úgy fogalmazott: “a műveletek, amelyeket repülőgépekkel, ágyúkkal, felfegyverzett drónokkal folytatunk most, csak a kezdet”. “A számunkra legmegfelelőbb időben szárazföldön is odacsapunk a terroristáknak” – jelezte.

Leszögezte egyúttal: Ankara minden eddiginél eltökéltebb abban, hogy kialakítson egy olyan biztonsági sávot, amely garancia lesz a Törökország déli határa elleni újabb támadások kivédésére, Hatay tartománytól egészen Hakkariig. A török államfő emlékeztetett arra, hogy a korábbi hadműveleteikkel ennek a sávnak egy szakaszát már létrehozták (Észak-Szíriában), majd fogadkozott, hogy a fennmaradó részt is lépésről lépésre kialakítják, példaként említve Tell-Rifát, Manbídzs és Kobani városokat.

Erdogan utalása Hakkari tartományra azonban azt jelzi, hogy Törökország nemcsak Észak-Szíriában, hanem Észak-Irakban is szárazföldi hadműveletre készül, miként azt a török harci gépek eddigi célpontjai is érzékeltetik.

A török légierő a hétvége óta mér csapásokat a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia észak-szíriai hadállásai, valamint a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) észak-iraki hadállásai ellen. A PKK, amelyet az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorszervezetnek nyilvánított, 1984 óta folytat fegyveres felkelést Délkelet-Törökországban, főhadiszállása pedig Észak-Irak hegyeiben található. Ankara szerint az YPG a PKK szíriai szárnya, és ugyancsak nemzetbiztonsági fenyegetést jelent számára.

A mostani légi hadműveleteknek az az előzménye, hogy a török vezetés a szíriai kurd milíciát okolja a november 13-ai isztambuli robbantás miatt, amely hat halálos áldozatot követelt. A török hadsereg 2016 augusztusa és 2019 októbere között három jelentősebb hadműveletet hajtott végre Észak-Szíriában.

The post Erdogan újabb észak-szíriai szárazföldi hadműveletre tett utalást appeared first on .

A lövedékek egy középiskolát, két házat és egy kamiont találtak el. A kamion a becsapódás következtében kigyulladt. Süleyman Soylu török belügyminiszter azt mondta, hogy a halottak között egy tanár és egy diák is van. Hasonló incidens már vasárnap is történt Karkamisban, de akkor az aknagránátok egy kopár területen csapódtak be.

Az Anadolu beszámolója szerint a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd milíciát teszik felelőssé a támadásért. A török légierő a hétvége óta csapásokat mér az YPG észak-szíriai, valamint a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet észak-iraki hadállásaira, mert Ankara a kurd fegyvereseket okolja a november 13-ai isztambuli robbantás miatt. A hadművelet neve: Karom-Kardet.

A török vezetés az YPG-t a Délkelet-Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató PKK szíriai szárnyának tekinti, és ugyancsak nemzetbiztonsági fenyegetést jelentő terrorszervezetként kezeli. Az újabb török katonai fellépésre reagálva a kurd milíciák megtorlást helyeztek kilátásba.

The post Aknagránátok hullottak Szíria felől a törökországi Karkamis településre, halottak appeared first on .

A közlés szerint egy kétemeletes lakóépületet ért találat. Vitalij Klicsko kijevi polgármester hozzátette, hogy egy létfontosságú infrastrukturális létesítményt is eltaláltak az orosz rakéták. Később közölte, hogy az egész fővárosban leállították a vezetékes ivóvízellátást. Kora délután Ukrajna egész területén légiriadót rendeltek el. Az ukrán légierő előzetes adatai szerint az orosz erők legalább 15 rakétát lőttek ki az ország területére.

Olekszij Kuleba, Kijev megyei kormányzó közölte, hogy lakóövezetet és létfontosságú infrastrukturális létesítményeket értek találatok a régióban. Szavai szerint az egész megyében elment az áram. Andrij Nyebitov megyei rendőrfőnök később arról tájékoztatott, hogy eddig egy halálos áldozatról és legalább húsz sérültről tudnak a megyében. A Kharkiv Today című helyi hírportál közlése szerint Harkiv egyes részeiben sincs áram, leállt a metró és az elektromos közösségi közlekedés, és a mobilkommunikációban is fennakadások vannak.

Dnyipropetrovszk, Poltava és Mikolajiv megye helyi vezetői arról számoltak be, hogy nap közben működésbe lépett a légvédelem a régióik területén. Mikola Lukasuk, a dnyipropetrovszki megyei tanács elnöke arra kérte a lakosokat, hogy fotókat, videókat ne tegyenek közzé a közösségi portálokon. Az orosz erők még szerdára virradó éjjel rakétacsapást mértek a Zaporizzsja megyében lévő Vilnyanszk kórházának szülészeti osztályára. A támadás következtében meghalt egy újszülött – hozta nyilvánosságra Olekszandr Sztaruh, a régió kormányzója.

Harkiv megyében reggel Kupjanszk városát ágyúzták az orosz erők, két helyi lakos életét vesztette és kettő megsérült – közölte Oleh Szinyehubov megyei kormányzó. Hozzátette, hogy károk keletkeztek egy kilencemeletes lakóházban és egy orvosi rendelőintézetben.

A kijevi polgármester egy szerdán megjelent lapinterjúban nem zárta ki, hogy legrosszabb esetben az ukrán főváros lakosainak egy részét ki kell menekíteni. Az Ukrajna létfontosságú infrastruktúráját ért orosz rakétacsapások és az áramtakarékosság miatt Klicsko “a második világháború óta a legrosszabb télről” beszélt, mondván, hogy Kijevnek azóta nem volt ilyen “szörnyű tele”. “A fővárosnak néhány óránként le kell kapcsolnia egyes kerületeiben az áramot, különben túlterhelődik a rendszer” – mutatott rá.

“Putyin a polgári infrastruktúra megtámadásával arra akarja kényszeríteni az embereket, hogy meneküljenek el a fővárosból. De ennek az ellenkezőjét éri el. Fel kell készülnünk ugyanakkor a legrosszabb forgatókönyvre is. Ez akkor fordulhat elő, ha teljes körű áramszünet lesz, és a hőmérséklet még hidegebbre fordul. Akkor a város egy részét ki kell üríteni, de nem akarjuk, hogy idáig fajuljon a helyzet” – fogalmazott Klicsko. Kiemelte: az áramszünet nemcsak a villamos áram hiányát jelenti, hanem azt is, hogy nincs vezetékes vízszolgáltatás, és a fűtés is korlátozott.

The post Orosz agresszió: ismét rakétacsapás érte Kijevet appeared first on .