Biztonságpiac

Sojgu szerint az emelés lehetővé teszi, hogy az állandó készenlétben lévő alakulatokat és katonai egységeket 97 százalékos szinten ellássák fegyverrel és hadfelszereléssel. Hangsúlyozta, hogy maximális szinten kell fenntartani a termelést, és meg kell szervezni, hogy a csapatoknak a tervezett ütemnél hamarabb szállítsanak.

Arról is szólt, hogy az orosz erők Ukrajnában a rakétacsapatok és a tüzérség harcászati alkalmazásának új módszereit tesztelik, elsősorban a pilóta nélküli légi járműveket magában foglaló felderítő és csapásmérő rendszerek formájában. Mint mondta, a Tornado-SZ sorozatvetők és a Malka önjáró tüzérségi lövegek alkalmazása lehetővé teszi a külföldi rakéta- és tüzérségi rendszerek hatékony legyőzését.

A miniszter elmondta, hogy a részleges mobilizálás részeként mintegy háromezer kiképző vesz részt a mozgósítottak kiképzésében, több mint száz oroszországi és fehéroroszországi gyakorlótéren. Elmondta, hogy két hónap alatt több mint háromszázezer tartalékost, köztük önkénteseket képeztek ki, beleértve mintegy nyolcezer harcjármű és harckocsi, légvédelmi és tüzérségi rendszer, pilóta nélküli légi és elektronikus hadviselési komplexum, valamint kommunikációs eszközök személyzetét.

Bejelentette, hogy 16 újabb katonai kiképzőközpontot hoznak létre Oroszország szövetségi állami egyetemein, így ezek száma 120-ra emelkedik, 68 régióban.

Közölte, hogy új rakétarendszereket a stratégiai rakétaerők öt alakulatánál fognak rendszeresíteni, és az űrerők felügyelete alatt a Krasznojarszki területen fegyvernemközi tesztpálya létrehozása folyik. Bejelentette, hogy 2023-ben különös figyelmet fordítanak a hadászati nukleáris erők érdekeit szolgáló építkezésekre.

Putyin egy októberben kiadott rendeletében létrehozta a kormány alá rendelt koordinációs tanácsot, amelynek feladata az ukrajnai “különleges hadművelet” szükségleteinek biztosítása. A 19 tagú testület élén Mihail Misusztyin miniszterelnök áll, aki október 31-én arra utasította a tanácsot, hogy készítsen javaslatokat a határidők és az államvédelmi parancs végrehajtásának egyéb részleteinek tisztázására.

Novemberben a kormány összeállította azoknak az állami szerveknek a listáját, amelyek egyszerűsített eljárás keretében végezhetnek beszerzéseket a háborús szükségletek kielégítésére. Az egyetlen beszállítótól történő beszerzésre kilenc intézmény kapott jogot: a belügyminisztérium, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB), a rendkívüli helyzetek minisztériuma, a Szövetségi Őrszolgálat (FSZO), a Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR), a Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN), az orosz nemzeti gárda, a szövetségi tartalékszolgálat (Roszrezerv) és az orosz elnök különleges programjainak főigazgatósága.

Az Állami Duma (a parlament alsóháza) által 2021 októberében jóváhagyott 2022-es orosz védelmi költségvetés 3,51 ezer milliárd rubelt tesz ki. A védelmi kiadások az akkori, hároméves büdzsé irányszámai alapján 2023-ban 3,55 billió rubelre, 2024-ben pedig 3,8 billió rubelre emelkedtek volna (a rubel jelenleg mintegy 6,50 forintot ér).

Az éves állami védelmi megrendelést az állami fegyverzetprogram alapján alakítják ki. 2027-ig húszbillió rubelt különítettek el a program végrehajtására, ebből 19 billió rubelt fegyverzet, katonai és speciális felszerelések beszerzésére, javítására és fejlesztésére, valamint egybillió rubelt a szükséges infrastruktúra kiépítésére – az orosz védelmi minisztérium honlapján található adatok szerint.

Március elején Jurij Boriszov, a védelmi-ipari komplexumért és az űriparért felelős akkori miniszterelnök-helyettes, azt mondta, hogy Oroszországnak minden esélye megvan arra, hogy idén több mint 98 százalékban teljesítse az állami védelmi megrendeléseket, ugyanúgy, mint tavaly. Elmondta, hogy a kormány 2014 óta dolgozik azon, hogy csökkentse importfüggőségét, és ez idő alatt “nagyon sokat” elért, különösen a kritikus védelmi és biztonsági területeken.

Március végén Putyin engedélyezte azoknak a vállalatoknak az államosítását, amelyek akadályozzák az állami védelmi megrendelések teljesítését. Később az államfő jóváhagyta azt a törvényt is, amelynek értelmében tízévi szabadságvesztés szabható ki állami védelmi rendelés feltételeinek meghiúsításáért.

The post Szergej Sojgu: másfélszeresére nő jövőre az orosz állami védelmi megrendelések finanszírozása appeared first on .

A NATO-tagországok külügyminisztereinek kétnapos bukaresti tanácskozását lezáró sajtótájékoztatón, szerda délután a főtitkár kijelentette: a külügyminiszterek kinyilvánították, hogy fontosnak tartják Ukrajna további katonai támogatását, és a légvédelem megerősítésére helyezik a hangsúlyt. Hozzáfűzte, hogy a szövetségesek áramfejlesztőkkel és üzemanyaggal is segíteni kívánják Ukrajnát.

Az Ukrajna NATO-csatlakozására vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: Ukrajna akkor kerülhet a NATO előszobájába, ha visszanyeri szuverenitását. Ugyanakkor kiemelte, hogy számos lehetőség van a “semmi” és a teljes jogú tagság között.

Úgy vélte: a jelenlegi helyzetben Ukrajna háborús sikere a legfontosabb. A szövetségesek azonban abban is segítik Ukrajnát, hogy kiépítse megfelelő intézményeit, és közeledjen a NATO értékeihez, hiszen ez nemcsak Ukrajnának, hanem a szövetségeseknek is jó.

A főtitkár megemlítette: a bukaresti tanácskozáson Kínáról is tárgyaltak, hiszen a globális kihívások a NATO tagállamait is érintik. Elmondta: nem tekintik ellenfélnek Kínát, és érdekükben áll folytatni vele az együttműködést. Az ukrajnai háború azonban megmutatta a nyugati államok függőségét az orosz gáztól. Úgy vélte: minden területen csökkenteni kell a függőséget az autoriter rendszerektől, így Kínától is a technológia és az infrastruktúra területén, mert ez sebezhetőséget és kockázatokat jelent.

Stoltenbeg elmondta még, hogy a külügyminiszteri értekezlet szerdai tanácskozásán részt vett Bosznia-Hercegovina, Georgia és Moldova külügyminisztere is. Ezeket az országokat “az orosz befolyásnak és nyomásnak erősen kitett” országoknak nevezte. Az Ukrajna példájából megtanult leckének nevezte, hogy most kell támogatni ezeket az országokat, hogy ezáltal megelőzzenek olyan tragikus eseményeket, amilyenek Ukrajnában történtek.

Ukrajnát támogató és a tagállamok védelmét garantáló nyilatkozatot fogadtak el a NATO külügyminiszterei
A NATO külügyminiszterei kétnapos bukaresti tanácskozásukon Ukrajnát támogatásukról biztosító, a tagállamok védelmét garantáló, és a nyitott kapuk politikájának folytatását ígérő közös nyilatkozatot fogadtak el. A dokumentum egyértelműen Oroszországot teszi felelőssé a háborúért, amely az euro-atlanti térség békéjét, biztonságát és jólétét is veszélyezteti. A nyilatkozat elítéli az ukrán civil energetikai infrastruktúra ellen intézett támadásokat, amelyek ukránok millióit fosztja meg az alapvető közszolgáltatásoktól. A NATO leszögezi: sosem fogja Oroszország részeként elismerni a törvénytelenül annektált területeket, ugyanakkor üdvözli az ukrán nép hősies honvédő harcát, amelyhez továbbra is megad minden politikai és gyakorlati támogatást. A NATO tovább erősíti partnerségét Ukrajnával az ország euro-atlanti célkitűzéseinek előrehaladása ütemében. A nyilatkozat szerint a NATO továbbra is elkötelezett azon döntése mellett, amely szerint a védelmi szövetség nyitott marad a további tagok csatlakozása előtt. Az Észak-atlanti Tanács bukaresti külügyminiszteri szintű ülésén a csatlakozásra meghívott Svédország és Finnország is részt vett, és az egyik megbeszélésre meghívta Bosznia-Hercegovina, Moldova és Georgia képviselőit is, jelezve, hogy a Nyugat-Balkán és a Fekete-tenger környéke is stratégiai térség a NATO számára. A bukaresti nyilatkozat elítéli a terrorizmus minden formáját, és kifejezi a tagállamok szolidaritását a terrortámadások sújtotta Törökországgal. A NATO védelmi jellegű szövetség, amely bármikor kész megvédeni a tagállamok lakosságát és területük minden négyzetcentiméterét. A tagállamok ellen irányuló támadásra a szövetség egésze egységesen és szolidárisan fog válaszolni – szögezi le az Észak-atlanti Tanács bukaresti külügyminiszteri ülésén elfogadott nyilatkozat.

The post Ukrajnai háború: ha Ukrajna nem győz szuverén és független államként, nem lehet a NATO-csatlakozásáról tárgyalni appeared first on .

A kormányfő Jonas Gahr Störe norvég miniszterelnökkel folyatott megbeszélése után, kettejük tájékoztatóján ismertette, hogy Németország és Norvégia közösen kezdeményezi egy testület megalakítását az észak-atlanti szövetség intézményrendszerében azzal a feladattal, hogy hangolja össze a tengerfenéken húzódó kritikus infrastruktúra védelmét szolgáló erőfeszítéseket.

Az energiahordozókat szállító vezetékek és a távközlési kábelek olyan fontosak az országok számára, mint az emberi testben az ütőerek, ezért a biztonságukról is gondoskodni kell – mondta Scholz, hozzátéve, hogy az ilyen hálózatok jelentőségét az Északi Áramlat földgázvezeték-rendszer elleni támadás is megmutatta. Hangsúlyozta, hogy nemcsak a tengerrel rendelkező országok rendvédelmi erőinek és katonaságának műveleteit kell összehangolni, hanem minden érintett szereplőt, így az európai uniós intézményeket és a magánszektor vállalatait is be kell vonni a munkába.

Mint mondta, Németország és Norvégia hagyományosan szoros haditengerészeti együttműködést folytat, különösen a tengeralattjáróval végzett műveletek területén, és ezt tovább erősítették az Északi Áramlat négy vezetéke közül hármat használhatatlanná tévő támadás után. Az együttműködés újabb állomásaként közösen felkérik Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt az új egyeztető, összehangoló testület megalakítására. “Ezzel egyértelműen jelezni akarjuk, hogy nagyon komolyan vesszük a kritikus infrastruktúra védelmét” – mondta Scholz.

“Senki nem számíthat arra, hogy nem lesz következménye a támadásoknak” – jelentette ki a német kancellár.

Störe hozzátette, hogy nem vonna éles határvonalat a tenger alatti és feletti infrastruktúra között, hiszen mindenestül meg kell erősíteni a tengereken működtetett energetikai és távközlési infrastruktúra védelmét. Ezzel kapcsolatban felidézte, hogy hazájában letartóztattak több orosz állampolgárt, akik drónokkal felvételeket készítettek energetikai létesítményeknél.

Scholz a többi között arról is szólt, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben már Norvégia Németország első számú energiaszállítója. Störe ezzel kapcsolatban aláhúzta, hogy a világ legnagyobb földgázexportőrei közé tartozó Norvégia érdekeit nem szolgálja, ha ugyan magas, de nem stabil a földgáz ára. Mint mondta, Oroszország “piaci manipulációi” révén szűkössé vált a kínálat Európában, az árak pedig szélsőségesen megemelkedtek. Ebben a helyzetben Norvégia “hozzá kíván járulni a stabilitáshoz és a tervezhetőséghez”, mert “fontos, hogy ne érje partnereinket egy olyan gazdasági válság, amely teljes iparágakat sújt, és végül mi is megérezzük”.

Ezért Norvégia “erős, szilárd és megbízható” partnerként arra törekszik, hogy a lehető legnagyobb mértékben növelje földgázkitermelését és európai uniós szállításait – fejtette ki Störe.

The post Scholz: a NATO közreműködésével kell megvédeni a tengerek alatti kritikus infrastruktúrát appeared first on .

“Fehéroroszországban a harci kiképzés intenzívebbé tételére számítunk, mert december 1-jén újabb gyakorlati év kezdődik az ország fegyveres erőiben. A csapatok kimennek a gyakorlóterekre, kidolgozzák a harckoordináció különböző kérdéseit, ellenőrzik a különböző fegyvernemek és csapatok felkészültségét. Ezért Fehéroroszország területén aktív intézkedésekre számítunk, elsősorban a hadműveleti és harci kiképzés tekintetében. Állunk elébe, de szeretném megjegyezni, hogy ma semmi jele annak, hogy Fehéroroszország területén jelentős csapásmérő erőt hoznának létre” – fogalmazott a szóvivő.

Szkibickij kitért még arra, hogy az orosz 1. harckocsizó hadosztály mintegy kilencezer katonája végzett hadgyakorlatot a közelmúltban Fehéroroszországban. A katonai hírszerzés nem zárja ki, hogy ezt a hadosztályt kétféle módon is bevessék: vagy egyenesen Fehéroroszország területéről, vagy a most Ukrajnában harcoló csapatok felváltására, esetleg Harkiv megyében – mondta. Hozzátette, hogy a távolabbi jövőben továbbra is fennáll Fehéroroszország és Oroszország államunióban való egyesülésének lehetősége, és közös csapatok ukrajnai bevetésének a veszélye. Ehhez azonban jelenleg nincs elegendő fegyverzet Fehéroroszországban – vélekedett Szkibickij. Megjegyezte, hogy Oroszország gyors ütemben apasztja fegyver- és felszereléskészletét a veszteségek folyamatos pótlására és a mozgósítottakból létrehozott alakulatok felszerelésére.

The post Orosz agresszió: Az ukrán hírszerzés szerint nincs jele nagyobb orosz csapatösszevonásnak Fehéroroszországban appeared first on .

Közleményükben azt írták, kedden hallgatták meg a polgármestert és két társát előnyért hivatali kötelességet megszegve, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt.

A gyanú szerint 2017-ben egy ingatlan-nyilvántartási szakügyintézőként dolgozó kormánytisztviselőt azzal kereste meg ismerőse, hogy felesége – egy Pest megyei település polgármestere – ingatlanának szomszédságában olyan telkek vannak, amelyek tulajdonosai a második világháború után kitelepített sváb származású személyek, akik hiányos személyi adatokkal szerepelnek az ingatlan-nyilvántartásban.

A férfi 450 ezer forintot ajánlott azért, hogy a kormánytisztviselő vonja össze ezeket az ingatlanokat egy helyrajzi szám alá, amelynek tulajdonosaként már csak a feleségét tüntesse fel.

A kormánytisztviselő az ajánlatot elfogadta, a pénzt átvette, majd a polgármestert a 345-ről 4537 négyzetméterre növelt ingatlan kizárólagos tulajdonosaként valótlan adatokkal bejegyezte a közhiteles nyilvántartásba, a többi tulajdonost pedig törölte. A polgármester nem tett vallomást, és panasszal élt a gyanúsítás ellen. A büntetőeljárás érdekében az ügyről más adat jelenleg nem közölhető – írta a Központi Nyomozó Főügyészség.

The post Korrupciós bűncselekménnyel gyanúsít az ügyészség egy Pest megyei polgármestert appeared first on .

Jaroslav Nad szlovák védelmi miniszternek a közösségi hálón közzétett bejelentésében emlékeztetett: Szlovákia a gyalogsági harcjárművek fejében 15 felújított Leopard 2 A4 típusú tankot és hozzájuk való muníciót kap Németországtól.

A miniszter kifejtette: Szlovákia az idén decemberben kapja meg az első tankot Németországtól, majd 2023 folyamán minden hónapban egy-két darab érkezik az országba az ígért mennyiségből. “Ezek a tankok jelentősen megerősítik a harckocsizó egységünket” – állította Nad, aki szerint a csere minden részt vevő fél számára “előnyös megoldás” volt.

The post Orosz agresszió: Ukrajna átvette a neki küldött 30 harcjárművet appeared first on .

A férfit üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével és hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolják.

A több mint 36 ezer oldalnyi nyomozati irat alapján Szegeden 2001-ben hoztak létre egy alapítványt szociálisan és mentálisan hátrányos helyzetű fiatalok felkarolására. A civil szervezet a következő évtől egy középiskolát működtetett, majd néhány év után egy újabb gimnáziumot alapított. A vádirat szerint azonban az intézmények olyan tanulók után is normatív támogatásokat vettek igénybe, akik nem álltak tanulói jogviszonyban az iskolákkal, illetve beiratkoztak ugyan, de nem látogatták az órákat.

Az oktatási intézmény vezetői olyan utasítást adtak a tanároknak, hogy a hiányzó tanulóknak félévente legalább két érdemjegyet kell adni, és ha nem jelennek meg a számonkérésen sem, akkor elégtelen osztályzatot kell beírni. 2012. január 1-jétől 2014. szeptember 5-ig a jogosulatlan normatív támogatás igénybevételével így 112 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek. A kár nem térült meg.

A szabályok szerint a a fenntartó alapítványnak félévente kellett jeleznie a tanulói létszámot az államkincstár felé, majd az időszak végeztével elszámolás készült. Ha azonban év közben a diáklétszám 10 százaléknál nagyobb mértékben csökkent, azt 8 napon belül jelenteni kellett.

A dokumentációkat általában az alapítvány egy alkalmazottja készítette el, azokat az igazgatók, illetve igazgatóhelyettesek írták alá, majd a kuratórium elnöke nyújtotta be.

A férfi a bíróság előtt tagadta bűnösségét, és hangsúlyozta a normatíva igénylésével és elszámolásával kapcsolatos dokumentumokat mindvégig az iskolákban készítették el, mert az ahhoz szükséges tanügyi dokumentáció ott állt rendelkezésre. Az operatív munkában az alapítvány nem vett részt.

Az utolsó időszakban már tizenkét megyében harminc telephelye volt a két iskolának, a helyben bérelt tantermekben folyt a gimnáziumi oktatás és a többféle szakmai képzés. Az államkincstár ellenőrzései megállapították, hogy a normatíva igénylések összhangban álltak a tanügyi dokumentációkkal, és a kapott támogatásokat azok céljainak megfelelően használták fel. 2014 őszén felfüggesztették az állami normatíva folyósítását, ezért 2015 elején az iskolák befejezték tevékenységüket – mondta a vádlott az előkészítő ülésen.

A szabálytalanságok idején az iskolákat vezető pedagógusokat, illetve az adminisztrációt készítő alkalmazottat bűnsegédként elkövetett bűncselekményekkel vádolják. Az ügyészség az előkészítő ülés előtt három bűnösségét beismerő vádlottal egyezséget kötött, ők elfogadták a velük szemben indítványozott felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását. Egy vádlott pedig a törvényszék előtt ismerte el bűnösségét, és mondott le a tárgyalás jogáról.

A törvényszék azonban két vádlott esetében is megtagadta az egyesség jóváhagyását, illetve a bűnösséget elismerő nyilatkozat elfogadását, mert korábbi vallomásaik és a bíróság előtt általuk mondottak ellentétben álltak azzal. A pedagógusok azt mondták, nem voltak tisztában azzal, hogy a dokumentumok valótlan adatokat tartalmaznak.

Gaudi Tibor tanácsvezető bíró a döntés indoklásakor kifejtette, a törvényszék tisztában van azzal, hogy a hosszú ideje tartó büntetőeljárás rendkívüli lelki terhet ró a vádlottakra, és akár még a büntetést is vállalják annak érdekében, hogy az véget érjen, a beismerés azonban csak akkor fogadható el, ha az egyértelmű.

A törvényszék valamennyi vádlott esetében a – várhatóan hosszú – tárgyalássorozatot követően hoz ítéletet.

The post Fiktív diákok után oktatási normatívát igénybe vevő alapítvány vezetője állt bíróság elé Szegeden appeared first on .

A tanács belgiumi börtönviszonyokat vizsgáló szakbizottsága 2020-es ad hoc látogatásának eredményeit összegző jelentés szerint, a meglátogatott intézmények többnyire megfelelően felszereltek, de a börtönépületek korszerűtlenek: a tisztálkodó helyiségek gyakran nincsenek teljesen elkülönítve a celláktól, és tisztaságuk is “hagy maga után kívánnivalót”. Ez különösen a pszichiátriai részlegekre jellemző – állapította meg a CPT.

A CPT felszólította a hatóságokat, hogy az Európa Tanács ajánlásaival összhangban csökkentsék a börtönök zsúfoltságát, és tegyenek határozott lépéseket a fogvatartottak közötti erőszak felszámolására.

A küldöttség megállapította továbbá, hogy az elítéltek rabok többségének – különösen az előzetes letartóztatásban lévőknek – semmilyen szervezett tevékenységet nem kínálnak a börtönök, így azok a nap nagy részét cellájukban töltik. A CPT a munkaerő ellátottságát illetően megállapította, hogy magas a betöltetlen állások száma, nagymértékű a személyzet hiánya, ennek következtében alacsony szintű a biztonsági jelenlét a fogvatartottak elhelyezésére szolgáló területeken. “Ezt a helyzetet továbbra is súlyosbítják a börtönszemélyzet gyakori sztrájkjai” – emelte ki a beszámoló.

A szakbizottság szerint ugyanakkor, a meglátogatott intézményekből nem érkezett olyan jelentés, amely arra utalt volna, hogy a fogvatartottakat fizikailag bántalmazná a börtönszemélyzet.

The post ET: folyamatos a túlzsúfoltság a belga börtönökben, nincs elegendő munkaerő appeared first on .

Antony Blinken a NATO bukaresti külügyminiszteri értekezlete előtt kétoldalú megbeszéléseket is folytatott román vezetőkkel, Klaus Iohannis államfővel, Nicolae Ciuca miniszterelnökkel és Bogdan Aurescuval, a román diplomácia vezetőjével.

A román külügyminiszterrel közösen tartott sajtóértekezleten Blinken üdvözölte, hogy Bukarest jövő évtől a GDP 2,5 százalékára emeli védelmi kiadásait, és úgy fogalmazott: nem kívánhat magának elkötelezettebb szövetségest Romániánál, amely továbbra is számíthat az Egyesült Államok támogatására.

Blinken kiemelte: a NATO egységes maradt az Ukrajna elleni orosz agresszió nyomán, segíti Ukrajna védelmét, szankciókkal igyekszik blokkolni az orosz katonai gépezetet. Megjegyezte: az Oroszország által indított háború az energia és élelmiszer drágulásához vezetett, de szerinte a románok – történelmi tapasztalataik alapján – megértik, milyen fontos a demokrácia, egy ország identitásának és határainak megvédése, az önkényuralom elleni küzdelem.

Az amerikai külügyminiszter felidézte Bukarestben Joe Biden amerikai elnök korábbi ígéretét, miszerint a NATO-országokat nem hagyják magukra, és megvédik a NATO területének minden négyzetcentiméterét.

A román külügyminiszter rámutatott: Románia 25 éve kötött stratégiai partnerséget az Egyesült Államokkal, amely erősebb, mint valaha. Aurescu román külügyminiszter üdvözölte a csapaterősítést, és elmondta: jelenleg csaknem négyezer amerikai katona állomásozik Romániában. Rámutatott: Románia atomenergiaprojektek megvalósításában, valamint Moldova és Ukrajna támogatásában is együttműködik az Egyesült Államokkal.

A román külügyminiszer szerint Románia 8,4 millió tonna ukrán gabona exportjához nyújtott segítséget, a háború kezdete óta pedig 2,9 millió ukrajnai menekült lépte át határait.

The post Blinken: az Egyesült Államoknak eltökélt szándéka erősíteni jelenlétét a Fekete- és a Balti-tenger térségében appeared first on .

Az uniós bizottság tájékoztatása szerint a stratégia célja, hogy 2030-ra általánossá váljon Európában a drónokkal végzett sürgősségi segélyszolgálat, a térképezés, a különböző területen végzett felügyelet.

A megfelelő jogi kereteket létrehozása lehetővé tenné a biológiai minták vagy gyógyszerek sürgőségi kézbesítése mellett a polgári alkalmazású szállítási szolgáltatásokat. A szabályozás a pilótával rendelkező légi eszközök használata mellett a felsorolt műveletek teljes automatizálását is elő kívánja mozdítani. A szolgáltatásokban rejlő lehetőségek kihasználása érdekében a stratégia kitér a megvalósításhoz szükséges mesterséges intelligencia, a robotika, a félvezetők, valamint az uniós űrszolgáltatások és mobil távközlés fejlesztésének fontosságára is. Ez segíteni kívánja majd az EU-t abban, hogy innovatív és versenyképes drónágazatot építsen ki, ezzel is csökkentve az unió kitettségét más országban letelepedett gyártókkal szemben – írták.

A stratégia biztosítja továbbá az összekapcsoltságot a polgári és védelmi célú drónok szabályozása között, valamint a drónok elleni képességek és rendszerek ellenálló képességének növelését. Közös uniós szabályokat határoz meg a távirányítású és az eVTOL, azaz a pilóta nélküli elektromos, függőlegesen le és felszállni képes légi járművek pilótáira vonatkozó képzési követelményekre, és támogatja az európai dróntechnológiai ütemterv kidolgozását, valamint a vonatkozó kutatást és az innovációt – tájékoztatott közleményében az Európai Bizottság.

The post Az Európai Bizottság stratégiát mutatott be az európai drónpiac fejlesztésére appeared first on .

Az ügyben két mezőkövesdi férfi és nő ellen indult eljárás. A nők beszervezését a legtöbb esetben a férfiak végezték az általuk ismert, mélyszegénységben élő családfők megkörnyékezésével. A prostituáltakat a svájci útjaikon a nők kísérték.

Mint írták, a szexmunkáért cserébe fix egymillió forintos bevételt ígértek a nőknek, akik általában két-három hétre utaztak Zürichbe. Megérkezésüket követően azonnal munkába kellett állniuk, és az elkövetők által már bejáratott bár és hostel előtti utcaszakaszon kínálták szexuális szolgáltatásaikat, ugyanakkor az ügyfeleket már szálláshelyükön fogadták, miközben tevékenységüket valamelyik nő folyamatosan figyelemmel kísérte és ellenőrizte.

A lányfuttatók előre meghatározták, hogy a sértetteknek egy nap mennyi pénzt kell megkeresniük, ezért az áldozatok nem egyszer napi 14-18 órákat álltak az utcán, hogy a napi 1500-2000 svájci frank körül meghatározott összeget megkeressék a rájuk “vigyázó” futtatók számára.

Amikor a nők ezt az összeget nem keresték meg, vagy nem követték a kapott utasításokat, esetleg egyéb módon ellenszegültek munkaadóiknak, a beígért fizetésükből levontak, vagy veréssel fenyegették meg őket. Volt olyan eset is, amikor tettlegesség is történt – olvasható.

A KR NNI közölte, három-négy sértett egyidejű foglalkoztatása esetén, két-három heti Zürichben eltöltött turnus után az elkövetők tisztán tíz és húszmillió forint közötti összeget kerestek a szexuális kizsákmányolásból. A svájci és magyar hatóságok közös akcióban fogták el a négy elkövetőt, a két férfit Magyarországon, a két nőt pedig Svájcban le is tartóztatták.

A két férfivel szemben több ember sérelmére, szexuális cselekmény végzésére a sértett kiszolgáltatott helyzetét kihasználva erőszakkal vagy fenyegetéssel elkövetett emberkereskedelem és kényszermunka bűntettének megalapozott gyanúja miatt indítottak eljárást. A két nőt a svájci ügyészség emberkereskedelem és prostitúció elősegítése bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt hallgatta ki gyanúsítottként.

Vádat emeltek három, prostitúcióból hasznot húzó ember ellen
Vádat emeltek egy 53 és egy 56 éves nő, valamint utóbbi élettársa ellen, akik mások, köztük kiskorú lányok prostitúciós tevékenységéből tartatták ki magukat – közölte a Fővárosi Főügyészség. A vádirat szerint a két nő és az 56 éves férfi 2019-ben és 2020-ban abból élt, hogy nők prostitúciós tevékenységét felügyelte, illetve egyes esetekben irányította Budapest V. kerületében. A prostitúciós tevékenységet végző sértettek között volt kiskorú, illetve kiszolgáltatott helyzetben lévő nő. Az általuk megkeresett összegekből “helypénzt” vagy “madámpénzt” kellett kifizetniük a felügyelt terület használata fejében. Az 56 éves férfi rendszeresen beszámoltatta élettársát arról, hogy az adott napon melyik sértett dolgozik a felügyelete, illetve irányítása alatt, és mennyit keresett. Az 53 éves nő négy – köztük egy kiskorú -, míg az élettársak öt nő, köztük két kiskorú kizsákmányolásában vettek részt. Az egyik kiskorú gyermekotthonból szökött el és kezdett prostitúcióba. Az ügyészségi közlemény szerint a vádlottaknak voltak olyan társaik is, akik a saját párjukat ajánlották fel prostitúcióra, ellenük elkülönített büntetőeljárás folyik.

The post Striciket fogtak el a magyar és svájci rendőrök appeared first on .

Az Adevarul a börtönőrök szakszervezeti szövetségének (FSANP) tiltakozásából szerzett tudomást a rendőrség korrupcióellenes igazgatósága (DGA), a határrendőrség országos főfelügyelősége (IGPF) és a büntetésvégrehajtó intézetek országos igazgatósága (ANP) közötti megállapodásról, amelynek értelmében hetente nyolc határrendőrt küldenek börtönlátogatásra, hogy elriasszák őket a korrupciótól.

“Mikor fogják az eljárást a politikusoknál is bevezetni?” – tette fel a szónoki kérdést Cosmin Dorobantu, a börtönőrök szakszervezeti vezetője, aki törvénytelen visszaélésnek minősítette a kezdeményezést. A FSANP közleménye szerint a határrendőrök börtönlátogatása nem más, mint a “Szent Korrupció ereklyéjének csókolgatására szervezett zarándoklat”, amelyet legtöbbször a fegyencek gúnyolódása és átkozódása kísér.

A szakszervezet szerint emberileg megalázó, a kínzás kategóriájába tartozó, minden erkölcsi és jogi alapot nélkülöző példátlan eljárás azért küldeni börtönlátogatásra az állampolgárokat, hogy elriasszák őket bűncselekmények elkövetésétől.

The post Börtönlátogatást szerveznek a román határrendőröknek, hogy elriasszák őket a korrupciótól appeared first on .

Az ukrán főváros vezetője kiemelte még, hogy mostanáig 678 kijevi létesítmény rongálódott vagy semmisült meg teljesen az orosz bombázások és rakétacsapások következtében. “Ebből több mint 350 lakóépület, 77 oktatási intézmény, 80 kommunális és 25 közlekedési infrastrukturális létesítmény, valamint 26 egészségügyi intézmény” – sorolta a polgármester.

Klicsko az RBK-Ukrajina hírportálnak adott interjújában kijelentette, hogy a legrosszabb esetben sem fogják Kijevet teljesen kiüríteni. “Nem zárom ki a legrosszabb forgatókönyvet, de nem lesz teljes evakuálás, talán részleges, de ezt nem nevezném evakuálásnak” – fogalmazott. Kifejtette, hogy bizonyos kategóriákba tartozó emberek ideiglenes áttelepítéséről lehet szó Kijev peremvidékére, olyan településekre, amelyekben működnek a létfontosságú szolgáltatások.

Jevhenyij Jenyin ukrán belügyminiszter-helyettes egy tévéműsorban közölte, hogy az orosz támadások következtében Ukrajna-szerte már mintegy 32 ezer lakóház és több mint hétszáz létfontosságú infrastrukturális létesítmény károsodott. “A terroristákhoz hasonlóan az oroszok is polgári objektumokat vesznek célba” – jegyezte meg, kiemelve, hogy az orosz erők lövedékeinek mindössze három százaléka irányul katonai célpontra. Közölte még, hogy jelenleg Ukrajna hét régiójában 524 településen vannak gondok az áramellátással, a teljes áramhiányt és a részlegest is beleértve.

Mihajlo Podoljak, az elnöki iroda vezetőjének tanácsadója a Twitteren sürgette Ukrajna nyugati partnereit, hogy mostantól ne kezeljenek “tabuként” egyetlen modern fegyvertípust sem, amelyet Ukrajnának adhatnak a létfontosságú ukrajnai infrastruktúra elleni orosz támadások miatt, amelyek ukránok millióit fosztják meg az áram- és vízellátástól. “A büntetlenség önkényt szül. Az agresszornak éreznie kell minden következő lépése árát” – hangsúlyozta a tanácsadó.

Az ukrán fegyveres erők stratégiai kommunikációs központja a Telegramon videofelvételeket tett közé, amelyek tanúsága szerint az orosz megszállás alatti Donyeckben nagy kiterjedésű tűz ütött ki. Az Ukrajinszka Pravda helyi lakosokra hivatkozva azt írta, hogy vélhetően egy kőolajtároló gyulladt ki. Részletek egyelőre nem ismertek.

Az ukrán erők légideszant rohamcsapatainak parancsnoksága nyilvánosságra hozta, hogy elfoglaltak egy harci állást a Donyeck megyei Bahmut városánál. A művelet közben több orosz katona is életét vesztette, de számot a parancsnokság nem közölt. Az ukrán vezérkar legfrissebb hétfői összesítése szerint Ukrajnában eddig hozzávetőleg 87 900 orosz katona halt meg, vasárnap csaknem hatszázan.

The post Orosz agresszió: több mint százötven civil halt meg eddig Kijevben appeared first on .

A lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) párt székhelyén rendezett közös sajtótájékoztatón Morawiecki hangsúlyozta: meg kell vizsgálni “az orosz politika, az orosz kereskedők, ügynökök befolyását a lengyel bel- és energiabiztonságra, de a tágabb értelemben vett biztonságra is”. “Nincs semmi rejtegetnivalónk, ezért felül kell vizsgálni a 2007-től máig terjedő időszakot” – húzta alá a lengyel miniszterelnök.

Szavai szerint a bizottságra nemcsak a múlt tisztázása végett volna szükség, hanem azért is, hogy Lengyelország “a jövőben is egyszer és mindenkorra megszabaduljon az orosz befolyástól”. Annak kivizsgálását is szükségesnek nevezte, hogy miért születtek olyan megállapodások, amelyek révén “egyre több nyersanyagot hoztak be Oroszországból Lengyelországba”, és miért vezettek be olyan szabályokat, amelyek nyomán orosz cégek lettek a stratégiai fontosságú vállalatok részvényesei.

Európa, mintha “valamiféle kábítószer okozta álomban lenne, egyre mélyítette függőségét Oroszországtól, s ebben sok lengyel politikus követte” – fogalmazott Morawiecki. Bejelentette: a bizottság létrehozásáról szóló törvénytervezetet hamarosan közzéteszik.

A PiS Twitter-oldalán megjelent közlemény szerint a bizottság kilenc tagját a parlamenti alsóház választja majd meg. A testület az elképzelések szerint kielemezné a 2007-2022 közötti intézkedéseket, s ennek alapján kezdeményezhetné az orosz befolyás hatására meghozott döntések felfüggesztését. Az érintett döntéshozókra adminisztratív büntetéseket szabhatna ki.

Kaczynski a sajtókonferencián elsősorban a jelenleg ellenzékben lévő Polgári Platform (PO) által irányított kormányok idejére (2007-2015) utalt mint kivizsgálandó időszakra.

A PO vezette ellenzéki frakció, a Polgári Koalíció (KO) október végén szintén indítványt nyújtott be egy vizsgálóbizottság létrehozására. Annak ellenőrzését szorgalmazták, hogy a jelenlegi kormány idején az állami szervek képesek-e megakadályozni a külföldi hírszerzés befolyását Lengyelország energiapolitikájára.

The post Bizottság vizsgálja Lengyelországban a biztonságra gyakorolt orosz befolyást appeared first on .

A találkozó elhalasztásáról szóló értesülést az orosz külügyminisztérium a RIA Novosztyi hírügynökségnek megerősítette. “Az orosz fél tájékoztatta az Egyesült Államokat, hogy egyoldalúan elhalasztotta a találkozót, és közölte, hogy új időpontokat fog javasolni” – közölte a lappal az amerikai nagykövetség. Az orosz külügyminisztérium a hírügynökségnek megerősítette, hogy a találkozót nem tartják meg a következő napokban, és hogy “az eseményt későbbi időpontra halasztották”.

A november végére-december elejére tervezett kairói konzultációkra vonatkozó tervekről szóló értesüléseket az orosz külügyminisztérium a hónap elején megerősítette. Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes elmondta akkor, hogy a témák között szerepel az Új START szerinti ellenőrzések újraindítása, amelyek augusztus óta megszakadtak. Azt is közölte, hogy az orosz delegációt a tárgyalásokon Vlagyimir Leontyev, a külügyminiszter különképviselője, a tárcának a fegyverek elterjedésének megakadályozásával és a fegyverzetellenőrzéssel foglalkozó osztályának igazgatóhelyettese vezeti majd.

Az Új START egyezmény, amelyet 2010-ben tíz évre írt alá Dmitrij Medvegyev orosz és Barack Obama amerikai elnök, öt évvel meghosszabbítható. A szerződés 2011-ben lépett hatályba. Putyin 2021-ben ratifikálta a szerződés hatályának 2026. február 5-ig való meghosszabbításáról szóló megállapodást.

Az ENSZ korábban sürgette, hogy az Egyesült Államok és Oroszország mielőbb kezdje meg a tárgyalásokat egy új stratégiai fegyverzetcsökkentési szerződésről. Joe Biden amerikai elnök kijelentette, hogy kész tárgyalni erről Moszkvával, és a Kreml is jelezte, hogy párbeszédre van szükség ebben a témában.

Szergej Lavrov külügyminiszter azt mondta korábban, hogy Oroszország “szórványos jelzéseket” kapott az Egyesült Államoktól az Új START-ról folytatott párbeszéddel kapcsolatban, ugyanakkor rámutatott, hogy “az amerikaiak kerülik a regionális konfliktuscsökkentéssel kapcsolatos érdemi interakciót”.

The post Moszkva elhalasztotta a hadászati fegyverzetcsökkentésről folytatandó orosz-amerikai konzultációt appeared first on .

“Örömmel hallottam, hogy Ukrajna támogatása jövőre növekedni fog. Megbeszéltük az általam felvázolt béketerv végrehajtásának és Ukrajna energiatakarékos technológiákra való átállásának lehetőségeit is” – írta Zelenszkij a Twitteren. Hollandia eddig már 800 millió euró értékben nyújtott katonai támogatást Ukrajnának. A holland védelmi minisztérium adatai szerint ebben vannak páncélozott tarackok, légelhárító rendszerek, lőszerek, páncéltörő fegyverek és légvédelmi rakéták.

Hétfőn közösen látogatott Kijevbe hét észak-európai és balti állam – Litvánia, Lettország, Észtország, Finnország, Svédország, Norvégia és Izland – külügyminisztere, hogy kifejezze szolidaritását Ukrajnával. Megérkezésükről közös fotót posztolt a Twitteren Edgars Rinkevics lett külügyminiszter, azt írva a fénykép fölé, hogy “Oroszország bombaesői és barbár brutalitása ellenére Ukrajna győzni fog”.

Az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR) hétfőn arról számolt be, hogy a nemrég ismét ukrán ellenőrzés alá került Herszonban a rendvédelmi szervek az orosz erőkkel folytatott együttműködés vádjával őrizetbe vettek három személyt, akik jogellenesen helyeztek előzetes fogságba Ukrajna-párti helyi lakosokat. A közlemény szerint a herszoni fogda megbízott vezetőjét, az előzetes letartóztatási központ operatív munkáért felelős helyettesét és a drogellenes osztály egyik nyomozóját vették őrizetbe.

The post Orosz agresszió: Zelenszkij Ukrajna katonai célú támogatásáról tárgyalt a holland miniszterelnökkel appeared first on .

A Fővárosi Törvényszék közleménye szerint Budapest belvárosában egy körforgalmat elhagyva a taxis a záróvonalat átlépve besorolt az autóbusz elé, és ezzel fékezésre kényszerítette a buszsofőrt. A taxis továbbhaladt a menetirány szerinti belső sávban Amikor megállt a piros lámpánál, a buszsofőr áthajtott a szembejövő sávba, mellé állt, kinyitotta a busz ajtaját, és számonkérte a taxison a korábbi manővert. A taxisofőr ekkor – még az autójában ülve – leköpte az autóbusz ajtajában álló buszsofőrt, aki erre válaszul megrúgta a taxi vezetőoldali ajtaját. A taxis ekkor kiszállt az autójából, fellépett a buszra és nekilökte a buszsofőrt a vezetőfülkét védő plexifalnak, amely összetört.

A törvényszék közölte, hogy a büntetés kiszabásánál a bíróság enyhítő körülményként értékelte a taxisofőrnél, hogy öt kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, a buszsofőrnél pedig a büntetlen előéletét, továbbá azt, hogy az utolsó szó jogán beismerte a bűncselekmény elkövetését.

Súlyosító körülményként vette azonban figyelembe a bíróság azt, hogy a taxis “többszörös visszaesői minőségén túl is büntetett”, és rongálási kár is keletkezett. A buszvezető esetében súlyosító körülmény volt, hogy a garázda jellegű bűncselekmények elszaporodtak. Az ítélet a buszvezető esetében jogerős, míg a taxisofőrnél – a fellebbezések miatt – az eljárás a Fővárosi Törvényszéken folytatódik.

The post Fegyházbüntetésre ítélték az autóbuszvezetővel verekedő taxist, a buszsofőr pénzbüntetést kapott appeared first on .

Miután Putyin kudarcot vallott Ukrajnában, még brutálisabb lépéseket tesz, szándékosan az ukrán városokat és a létfontosságú infrastruktúrák támadja rakétákkal, megfosztva a lakosságot a fűtéstől, világítástól és az élelemtől – tette hozzá a főtitkár. “Európa és a világ többi része számára is nehéz idők járnak, különösen mert jelentősen megnőttek az élelmiszer- és energiaárak, de ha hagyjuk, hogy Putyin győzzön, akkor mindannyian sokkal nagyobb árat fogunk fizetni hosszú éveken keresztül” – hangsúlyozta.

Stoltenberg szerint a szövetségesek érdeke, hogy támogassák Ukrajnát, “mert ha Putyin és más tekintélyelvű vezetők azt tapasztaljak, hogy az erőszak kifizetődő, akkor újra ahhoz fognak folyamodni céljaik elérése érdekében”, és ez még sebezhetőbbé teszi az egész világot. Mint mondta, a szövetségnek segítenie kell Ukrajna jogos önvédelmét, mert “nem lesz tartós béke, ha az agresszor Oroszország nyeri meg a háborút, az elnyomás és az autokrácia győzedelmeskedik majd a szabadság és a demokrácia felett”.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a legtöbb háború béketárgyalásokkal ér véget, “de hogy mi történik a tárgyalóasztalnál, az attól függ, hogy mi történt a csatatéren”. Ezért a békés megoldás esélyeit leginkább úgy növelhetjük, ha támogatjuk Ukrajnát. “A NATO tehát továbbra is Ukrajna mellett fog állni, ameddig csak szükséges. Nem fogunk meghátrálni!” – szögezte le.

A főtitkár arra számít, hogy a bukaresti találkozón a külügyminiszterek megállapodnak Ukrajna további támogatásáról. A NATO példátlan segítséget nyújtott eddig az országnak, egyebek között üzemanyagot, orvosi ellátmányt, téli felszereléseket és drónelhárító rakétákat szállított Ukrajnának – mondta. Megemlítette, hogy a tanácskozáson egyeztetnek a bosnyák, a georgiai, valamint a moldovai külügyminiszterrel is.

“Ezek a partnerországok is az orosz nyomással néznek szembe, ezért találkozónkon további lépéseket fogunk tenni annak érdekében, hogy segítsük őket függetlenségük megvédésében, és megerősítsük önvédelmi képességüket” – fűzte hozzá. Szót ejtett arról, hogy a külügyminiszterek Kína hatalmi törekvéseivel is foglalkozni fognak. Hangsúlyozta: Kína nem ellenfél, de egyre intenzívebben modernizálja haderejét, és szinte mindenhol növeli jelenlétét, továbbá arra törekszik, hogy ellenőrzése alá vonja a NATO-szövetségesek kulcsfontosságú infrastruktúráját.

“Az ukrajnai háború megmutatta, hogy veszélyesen függünk az orosz gáztól. Fel kell mérnünk tehát, hogy mennyire függünk más tekintélyelvű rezsimektől is, nem utolsósorban Kínától” – emelte ki. Végezetül kijelentette: itt az ideje lezárni Finnország és Svédország NATO-csatlakozási folyamatát, “a szövetség tagjaként ezek az országok és az euroatlanti térség biztonságosabbá, a NATO pedig erősebbé válik.”

The post Orosz agresszió: Stoltenberg szerint mindannyian nagy árat fizetünk az ukrajnai háború miatt, de az ukránok a vérükkel fizetnek appeared first on .

Miként tudunk viszonyulni Henry Ford azon nézetéhez, miszerint a kicsi kocsi egyúttal kicsit profitot is jelent? Vagy akár az is lehet, hogy felhasználói szemszögből ez a tényező gyakorlatilag elhanyagolható?

Bárhogy is, a cikkben foglalkozunk egy kicsit a kérdéskörrel. Egyrészt az érdekesség kedvéért, másrészt remélhetőleg az autózás iránt érdeklődők számára. Következzenek tehát a részletek.

Tényleg helytálló a kicsi kocsi-kicsi profit szemlélet?

A kérdést talán jobb, ha mindenki saját maga válaszolja meg a tapasztalatai alapján. Mindenesetre Henry Ford gondolkodásának egyik meghatározó elvéről van szó. Márpedig neki lehet hinni, ha autókról és autógyártásról van szó.

Persze a dolog felhasználói szempontból sem feltétlenül elhanyagolható. Ha mondjuk a Dubnicz autószerviz szolgáltatásai között szeretnénk választani, egy kisebb autóval alacsonyabb összeget tudunk elérni.

Egy kicsi kocsival persze nem feltétlenül csak az üzemeltetési költségek, hanem a rendelkezésre álló hely nagysága is kisebb lehet. Ezeket együttesen javasolt mérlegelni akkor, amikor az ember választani szeretne.

Mi mindent köszönhetünk Henry Ford tevékenységének az autózás terén?

Ki tudja, mikor következett volna be a forradalmi áttörés, ha Fordban nincs meg az elképesztő elszántság és innováció? Sokan talán nem is tudják róla, hogy már 12 éves korában kis gépműhelyt üzemeltetett a család udvarán.

Ez volt a kezdet. Később Detroitban tanult gépésznek, és már 30 éves kora előtt az Edison Illuminating Company főmérnöki posztját töltötte be. Bőven akadt tehát mozgástere, hogy belsőégésű motorokkal tudjon kísérletezni.

Bár első autós cégével még nem járt sikerrel, ellenben 1903-ban 11 társával együtt megalapította a Ford Motor Company-t. Innentől kezdve pedig praktikus és megfizethető autókkal formálta át teljes mértékben a felhasználói szokásokat.

A Fordnál egy nem is annyira kicsi kocsi hozta meg az áttörést

Bizonyára sejthető, hogy a híres nevezetes T-modellről van szó. Amely a méretét, a kapacitását és a teljesítményét illetően is különbözött azoktól a modellektől, amelyekkel a Ford egészen addig kirukkolt.

Külön érdekesség, hogy a T-modell bolygóműves sebességváltóját és elektromos gyújtóberendezését Galamb József tervezte meg. Sőt, a fejlesztésben egy másik magyar illetőségű szakember is szerepet vállalt. Farkas Jenőről van szó egyébként.

A híres T-modellben 2900 cm³-es négyhengeres motor duruzsolt. Akkoriban elképesztő szintlépéssel ért fel az is, hogy a végsebessége a 72 km/h-t is elérhette. Nagyobb modell, sokkal nagyobb kereslet, értelemszerűen nagyobb profittal.

Ennyi a történet zanzásítva. Azt pedig felhasználói szemszögből mindenki saját maga felmérheti, hogy számára inkább a kisebb vagy inkább a grandiózusabb modellek a szimpatikusak.

The post Mennyire volt helytálló Henry Ford “kicsi kocsi-kicsi profit” elve? appeared first on .

A koalíciós pártok – szociáldemokraták (SPD), Zöldek és liberálisok (FDP) – és a CDU/CSU ellenzéki jobbközép pártszövetség közös javaslata szerint a Bundestagnak ki kell mondania, hogy a Joszif Sztálin irányításával működő moszkvai vezetés szándékosan idézte elő a négymillió ember halálát követelő tömeges éhínséget.

Az éhínséggel egy időben az ukrán városokban üldözték az értelmiségieket, méghozzá “azzal a céllal, hogy elpusztítsák őket mint a kulturális identitás hordozóit”. A holodomor így “a totalitárius rendszerek által elkövetett embertelen bűnök listájához tartozik, amelyek milliók életét oltották ki Európában, különösen a huszadik század első felében” – áll a Bundestag következő heti ülésére beterjesztett határozattervezetben.

Ez a bűncselekmény “közös európai történelmünk része”, de kevéssé ismert Németországban és az Európai Unióban, ezért a szövetségi kormánynak hozzá kell járulnia a holodomorról szóló ismeretek terjesztéséhez és az áldozatokra emlékezéshez – sürgetik a kormánypárti frakciók és a CDU/CSU képviselőcsoportja.

Rámutattak: míg Ukrajnában évek óta folyik a holodomor kutatása, “Oroszországban Vlagyimir Putyin vezetése ideologizált történelempolitikát folytat, amely megakadályozza a sztálini bűnök, köztük a holodomor feldolgozását”.

A tervezetben az is szerepel, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja ellentétes a nemzetközi joggal, és “az európai békerend és értékrend elleni támadást jelent”, ezért a Bundestag “minden eddiginél határozottabban kiáll amellett, hogy nem lehet teret engedni Európában a nagyhatalmi törekvéseknek és az elnyomásnak”.

The post Népirtássá nyilváníthatja a német parlament az 1932-33-as ukrajnai éhínséget appeared first on .